475
-
Epikurosz #115 Ne aggódj, mert a sörben van komló, az megnyugtat (olyan, mint a marihuána).
Ezt írja a wiki:
"The metric expansion leads naturally to recession speeds which exceed the "speed of light" c and to distances which exceed c times the age of the universe, which is a frequent source of confusion among amateurs and even professional physicists.[1] The speed c has no special significance at cosmological scales."
Különben itt van a matematikai levezetése, ha az segít. -
Epikurosz #114 fefike!
Azért kösz, hogy viszonylag kíméletes voltál velem.
∞-ül rendes vagy, de a tudományban a rendesség nem elég. valamiért szimpizek veled. :-)
-
gybfefe #113 Már rég megértettük! Mondom ezt királyi többessel, mert ugye itt is világít a sötét a fórumon elég sok ember fejéből. Télleg szeretnék szerény lenni! :)
Segítek szívesen. El tudod képzelni hogy két dolog úgy ütközzön, hogy közben vonzzák egymást? Nos ezt hívják súrlódásnak klasszikus fizikában. Gondolkodj még egy kicsit és rájössz hogy ha a világ végtelen, akkor végtelenül sűrű is mert nem csak kifelé végtelen. Ha idáig eljutottál akkor még egy lépés hogy eljuss a gravitáció jelenségéig. Vannak páran akik szintén értik ezt, de pl. bvalek2-ben most nagyot csalódtam. Várom azon fórumozók jelentkezését akik valóban értik miről beszélek, a többi hülyeséggel már nem szívesen foglalkoznék. Idő után fárasztó. Ja és hogy még tovább szűkítsem a kört a téridő szintén egy baromság :) Akkor volna értelme ha az idő... nem nem ez bonyolultabb volna mintsem leírjam egy félmondatban, majd máskor.... -
gybfefe #112 Lola? Poe. Edgar Allan. Örülök hogy segítenek neked, de rám ki csapott és mit? Szívesen segítek ha valamit nem értetek, de a csapkodás valahogy nem jött le :) -
gybfefe #111 Ó, te sötét anyag! Ne ringassuk egymást álomba! A terek azért nyelik el az energiát mert nem üresek, mint a te buksid, kegyetlenebb lennék úgy fogalmaznék kitüntetve téged, egyetlen vagy az univerzumban aki megvalósítja a tökéletes vákumot, ti. a koponyádban :) -
#110
próbáld meg elképzelni amit a 107ben írtam. mi az h mihez képest? ha a lufit fénysebességgel fújom (lol) ,akkor mihez képest lesz nagyobb a térfogata? hát saját magához képest. -
#109 jujj de jó...tanulok szövegértést meg rel.elm-t...érdemes volt regelni :) -
#108 nem, sajnos nem teccem érteni; kérdezték már, de megkérdem én is: mihez képest? a sarki kricsnehez képest? vagy a sörömhöz? (folyamatosan emelgetem:)); mert itten mi alkeszek úgy hisszük, h ha tőlük nézve dezső fénysebességgel lebukik a székről (dezső alkesz, nincs nyugalmi tömege!) és hozzá viszonyítva fénysebivel kijön a napi adag, akkor az innen (tőlünk) nézve "csak" fénycuccal távolodik; sajnos kisérleti bizbasszal nem szolgálhatok, mert dezső jól bírja az alkoholt...
egyébként bvalek2 rávilágított néhány dologra, amihez hülye voltam (vagyok még mindig, de dereng valami :) ); sz'al kezdem egyre jobban érezni magam...lehet, h a sörtől van??!!;
-miért is tágulhatna az "univerzum tere" gyorsabban a fénsebinénel? hiszen bármely két pontja fénysebesség alatt sebességel távolodik egymástól! matekesek segítség! én már semmit se értek....jelentem leülök, 1-es jó lesz :( -
#107
nem,nem... egymáshoz képest. (persze ha csak az univerzum tágulását vesszuk figyelembe és eltekintunk az egyéb hatásoktól, pl gravitáció,..). képzelj el egy lufit, amit felfújsz egy kissé. most rajzolj rá pontokat, azok lesznek a galaxisok. na most ha tovább fújod a lufid, a galaxisok közti távolság növekedni fog, azaz a tér (a lufi felszíne) tágul. de az egyes pontok a lufin nem mozognak, habár ha beleképzelnéd magad egy pont helyébe, akkor úgy látod, hogy a többi pont mozog annak ellenére, hogy a pontok a LUFIN nem mozognak. -
Piel #106 Lehet, hogy először a gravitációt kellene megértenünk. Ez magyarázatot adhatna néhány dologra. Viszont ehhez nem kell több fényév távolságban lévő galaxisokat lesnünk. Meg kellene oldani a rejtélyt! Ha feldobjuk az almát, miért esik le? No ez a házi feladat! -
djw #105 mihez képest mozdulatlanok a galakszisok? önmagukhoz képest vagy a földhöz képest? vagy egy középponthoz képest? esetleg más galakszisokhoz képest? vagy a székemhez képest? (és ha odébbtolom a székem, a galakszisokat is odébb tolom vele? :D) -
djw #104 azt akarom tudni: ha nem látjuk mi van ott, honnan tudjuk, hogy nincs ott semmi? és meddig nincs semmi?
különben meg: mi az hogy tágul az univerzum? a fentiek alapján nem tágul, csak a fény halad előre és egyre távolabbról is jönnek vissza fénysugarak, ergó ami ott van most, az mindig is ott volt, csak nem láttuk eddig. -
vax #103 Köszi a cikket. Nagyon jó, érdekes. -
HUmanEmber41st #102 Nem olvastam el a hsz.-eket, de látom, van itt egy két fizikus.
Annyiszor kérdeztem már, vajon miből van a tér, ami ugye a tömeg hatására meggörbül? Ezt annyira szeretik ismételgetni a fehérköpenyesek,( a cikkben is van ilyen mondat) de még senki sem világosított fel ez ügyben.
Előre is köszönöm. -
Epikurosz #101 „SZÓ sincs arról, hogy az univerzum tere ne tágulhatna c-nél gyorsabb sebességgel.”
Mihez méred? Mi a viszonyítási alap?
„...mivel a galaxisok a térben mozdulatlanok, hanem maga a tér tágul köztük. teccik érteni?”
Nem teccünk érteni, mert ez a topik épp arról szól, hogy a galaxisok össze-vissza is mozognak, csomókat képeznek, máshol meg, távolodnak egymástól. Ezek a mozgások rárakódnak az általános tágulásra, már ha igaz az utóbbi (Doppler báék szerint igaz).
Amúgy, szerintem senki nem érti már ezt az egészet. -
#100
a c állandósága arról szól, hogy semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkezö test nem gyorsítható c-re. ennyi.SZÓ sincs arról, hogy az univerzum tere ne tágulhatna c-nél gyorsabb sebességgel. újra mondom, az univerzum tágulása nem olyan mozgás, mint a labda mozgása, ha eldobod. a galaxisok nem úgy mozognak a térben (a tágulás következtében), mint a labda ha eldobom.mivel a galaxisok a térben mozdulatlanok, hanem maga a tér tágul köztük. teccik érteni? -
Epikurosz #99 "Már egyszer kijavítottam a wikipedián"
Hát, kár volt szólnom anno, amikor állandóan jöttél ezzel az érveléseddel (kölyökkorodban, lolaként?), és én ezzel cáfoltam. amúgy örülök, hogy már mások is lecsapnak rád ezzel. :-) -
Dömper Ármánd #98 "A végtelenben ez egy hülyeség mivel akkora terek vannak amik bőven képesek elnyelni a csillagok által termelt energiát"
A terek elnyelik az energiát? Te inkább ne javíts bele semmibe, főleg a wikipédiába ne. -
bvalek2 #97 Fafej aki mondja, lemaradtal a 19.-ik szazadban. A "terek" nem nyelik el az energiat, errol szol az energiamegmaradas elve, es az egesz elektrodinamika. Tanulnal okoskodas helyett, az Olbert-paradoxonnal minden kifogasodra van ertelmes magyarazat, csak te olvasas helyett kitorolted es felulirtad a hulyesegeiddel. Inkabb odafigyeltel volna fizikaoran, ahelyett hogy rombolod a 21.-ik szazadi tudast. Amikor eppen nem wikipedian vandalkodsz, mit csinalsz, konyvet egetsz? 
-
bvalek2 #96 Elokeszitettem a kozmikus fakanalamat, fejtsd ki hogy szerinted hogyan jatszik be a sotet energia, aztan attol fuggoen lesz kupanvagas 
Reagalnek nehany felvetesre:
A fenysebesseg allando, minden megfigyelo szamara, annyira hogy ra alapszik a mertekrendszerunk, 1 meter az a tavolsag amit a feny 1/299792458 masodperc alatt tesz meg (Baj Zoltan javaslatara vezette be a SI szervezete, tehat eppen magyar javaslatra).
Lokalisan a fenysebesseget nem fizikai hanem geometriai okokbol nem lehet tullepni, a terido ugyanis nem csak egyszeruen 4 dimenzios, hanem indefinit (pszeudoriemann) metrikaju is. Ez azt jelenti, hogy a terido pontjai - az esemenyek - kozotti 4 dimenzios tavolsag lehet pozitiv, negativ, vagy eppen nulla. Ez miatt a teridoben nem ervenyes a haromszog-egyenlotlenseg (AB+BC>=AC), hiszen ket kulonbozo pont tavolsaga is lehet nulla. Ennek erdekes kovetkezmenyei vannak. Pl. ha egy tetszoleges kivalasztott ponthoz, adott erteknel kisebb tavolsagra levo pontok halmazat vizsgaljuk, es ezt a hatart csokkentjuk, akkor nem maradunk a kivalasztott pont kozvetlen kozeleben (a terido nem Hausdorffi sokasag). Mivel az ido is koordinata, amikor adott sebesseggel mozgunk, az "alattunk" levo teridoben a tavolsagok dinamikusan valtoznak, a gyorsitas ellen dolgoznak.
Szegeny Zeno a paradoxonaival, ha ezt tudta volna... A gondolkodasunkba annyira melyen beleivodott a pozitiv tavolsagfogalom, ami a terido 3 dimenzios alteret jellemzi, hogy meg sokdimenzios terek elkepzelese is konnyebben megy nekunk. A sebesseget hogy is szamitjuk? Rovid ido alatt megtett kis lepesekbol rakjuk ossze a mozgast, es az intuicionk itt koveti el az elso hibat. Az teridoben egyre gyorsabb megfigyelo egyre kisebb 4 dimenzios tavolsagokat tesz meg, mert a sebessegben az ido amivel osztunk, szinten koordinata, attranszformalodnak a koordinataink. A reszleteket a specialis relativitaselmelet tartalmazza.
Globalisan a terido viselkedese sokkal egyszerubb, es lehetsegesek a fenysebessegnel nagyobb sebessegek is. Peldaul az Univerzum altalunk latott resze gyorsulva tagul, ezert azok a reszei, amik tolunk a legtavolabbra latszanak, valojaban 3.2-szeres fenysebesseggel tavolodnak tolunk, es tobb mint 40 milliard fenyevre vannak tolunk. Ilyen messzire jutottak 13.7 milliard ev alatt. Es akkor meg nem is emlitettuk az Alqubierre-metrikat, ami a Star Trekes terhajtomuvek fizikaja. Igen lehetseges, csak sejtelmunk sincsen hogy lehetne letrehozni a terbuborekot. -
Epikurosz #95 „A fénysebesség régeben "nagyobb" volt, jelenleg csökken, de attól még ő marad a legnagyobb elérhető sebesség.”
Ex cathedra?
„A sötét energia jelenleg az univerumot tágítja, tehát kiválik abból ami, és energiaként lesz jelen”
Mert eddig nem energiaként volt jelen? -
Epikurosz #94 E=mc² -
Epikurosz #93 Nem biztos, hogy fefe is rá gondolt. -
#92 Edgar Allan szvsz; mondott okos dolgot a témában -
Epikurosz #91 De ki az a Poe bácsi??? -
gybfefe #90 Végtelen világunkba (:)) minden relatív, így állandóink is azok. Teljesen pontosan soha semmit nem fogunk megmérni, a méréshez használt eszközeink pedig folyamatosan befolyásolni fogják az eredményeket. A fény csak az E=mcc című egyenletben állandósebesség, azonban mint előbb említeettem az két párhuzamos egyenest nyugodtan lecserélhetjük hullámvonalra ui. nincs egyenlőség, csak közelítő értékek. (a végtelen miatt)
És még egy rövidke mondat:
Soha nem tudhatjuk miféle vizsgálódás fog elvezetni ama tudáshoz mellyel adott időben megmenthetjük magunkat. -
gybfefe #89 Olbers paradoxon :) Már egyszer kijavítottam a wikipedián de valami fafej visszaírta. AranyKéz 1es, üljön le! Talán nem kell sokat magyaráznom milyen sok hasonlóság van a világ mintáiban. Nos az egész gagyi paradox arra épül hogy egyenletes szórással helyezkednek el a csillagok. A végtelenben ez egy hülyeség mivel akkora terek vannak amik bőven képesek elnyelni a csillagok által termelt energiát olyan mértékben hogy az esthajnal csillagot ne nevezhessük nyári napsütésnek idióták. Másik ha feltesszük hogy véges a világ akkor az mit jelent? Visszapattan a csillagok fénye valami gumifalról amit a világ végének nevezünk? Akkor meg megint nagyon fényesnek kéne lennie mindennek :) Ezért arra kérnék mindenkit tisztelettel felejtsék el ezt az Olbers paradoxont mert önmagára irányul, vagyis hülyeség. Ha lesz türelmem újra ki fogom javítani wikiben. Addig pedig meséljen nektek tovább Poe bácsi :) -
who am I 7 #88 Ezt nem nekünk kellene mondanod, hanem a felső tízezernek.Akik xarnak rá magasról. -
who am I 7 #87 Nyílván, ha nem szólok akkor csak a köpködés marad.Nem "nemértettemmeg", csak a stílussal volt problémám, ha ez nem tűnt volna fel.Neked is ajánlok egy kis értelmezés"gyakorlást 
, zümivel kézen fogva.Szal értelmezési fakultáció on :P
Egyébként a cikk egy csont, feltevésekkel dobálózik, nyílván nem hülyegyerekek észleték ezeket a reakciókat és csoportokat, de én azért fentartással kezelném ezt az "elképzelést".Egyébként igen, én is kíváncsi vagyok mi van "körülöttünk". -
CollerbladE #86 És még egy rövidke mondat:
Mivel az univerzum jelenlegi "stabil" állapota valószínüleg méd évmilliárdokon át így marad, és mi már úgysem éljük meg, épp ideje lenne inkább a saját bolygónk megmentésén fáradozni, mert ez viszont belátható időn belül menthetelen lesz!!! -
CollerbladE #85 Üdv Mindenkik
Pár dolgot megemlítenék, amire a tudomány rájött már, de nem szerepel ebben a cikkben és foglalkoztatok vele..
1. A fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség, de ki mondta hogy ez azonos volt mindig ??
A fénysebesség régeben "nagyobb" volt, jelenleg csökken, de attól még ő marad a legnagyobb elérhető sebesség.
2. A sötét energia kiválása/felbomlása elősegíti a fénysebesség csökkenését. A sötét energia jelenleg az univerumot tágítja, tehát kivállik abból ami, és energiaként lesz jelen, tehát jelenleg az elérhető maximális sebesség egyre csökken (Nagyon lassan). Nem mintha ez zavarna akárkit is, mert fénysebességet tömeggel rendelkező tárgy nem tud elérni, max ugye megközelíteni.
3. Mivel a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség, ezért most sem tágulnak gyorsabban az univerzumok (egymáshoz képes se), ahogy a vonaton lévő lámpa fénye sem megy gyorsabban, mint a fénysebesség. A relítivitás szerint ugye ez attól függ, hogy honnan nézzük. Ha képesek lennénk kívülről nézni az univerzumot, akkor úgy tünne, hogy fénysebesség 2xesével távolodnak egymástól, ha az egyikre ráülnénk, akkor az látszana,hogy a másik CSAK fénysebességgel távolodik tőlünk. Ez a látszólagos ellentétet pont a relativitás okozza, tehát a 2 esetben mind az idő mind a tér más, mivel más a viszonyítási pont is. PL: Ha felülnél egy fénysebesség felével száguldó vonatra, és ott leélnéd az életed (mondjuk van kaja), akkor bizony a 3000-es év környékén jönnél vissza. Mert a nagy sebesség miatt számodra lassabban telik az idő, mivel a sebesség befolyásolja a személyes téridőt. Külső szemlélő azt látná hogy gyorsan elsuhansz mellette, de te a vonaton egyhelybe állsz és nem mozogsz (már azon a rövid időn is amit látsz). Hiogy egy valóságos példát is mondjak, a MAGAS toronyórák idejét is be kell néha kalibrálni, mert a föld forgása miatt nagyobb sebességgel "száguldanak" az univerzumban, mint mi akik az alsó szegmensben vagyunk.
Tehát ha galaxisok tágulása mindig is viszonyítás kérdése.. (ha kintről néznénk , akkor látnánk hogy nagyon 2x a fénysebességgel tágulnak (egymáshoz képset), de számukra az idő is lassabban telne, és mivel mi a belső téridőhőz vagyunk szokva, ezért foggalmunk sincs, hogy mit látnánk kívülről.. és azt mennyi időnek látnánk egyeltalán (vonatos példa megint)...
(na remélem nem sikerült hosszúra)
Üdv CollerbladE -
Epikurosz #84 Annyit azért meghazardíroznék (nekem is van hasam 
), hogy a setét energia is bejátszhat ide. Épp csak annyi, hogy eddig azt hittük, hogy izotróp, közben meg nem.
(majd a bvalek2 kupán vág ezért, legfeljebb )
-
Epikurosz #83 Nem tudom sem cáfolni, sem megerősíteni. Nem nyilatkozom. -
Epikurosz #82 Ezek csak feltételezések. Merő kitalációk, magyarán.
A galaxisok mozognak, tehát van egy erő, ami mozgatja őket, ennyit lehet a mai fizikai tudással elmondani. Minden egyéb: hasra ütés. -
Epikurosz #81 "Ezt az ős csimbummot képzeljük el úgy mint egy valós robbanás"
Ennyi elég is, ne is folytassa, kedves. Köszönjük, elmehet! -
#80
Szerintem elmentünk a lényeg mellett.
"Rendelkezhet azonban hatalmas, nagy tömegű szerkezetekkel, sokkal nagyobbakkal, mint amik a látható univerzumban találhatók, ezek vonzhatják magukhoz a galaxishalamzokat, előidézve a sötét áramlást."
Na ez mi lehet?
Elméletek, számítások, fejtegetések jöhetnek!!!
A cél NOBEL DÍJ
-
Epikurosz #79 Amúgy meg túl sokat lovagoltok itt a fénysebesség túlléphetőségén meg ilyeneken. Meg egyáltalán. El kell ismerni, hogy a világegyetem - TÉRBELI ÉS IDŐBELI - megismerésének eléggé a kezdetén járunk, még nincs rálátásunk a dolgokra, és nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni. Majd, ha lesz több adat...
Az meg, hogy a galaxisok a világegyetem egy adott térségében most épp gyülekeznek, miért meglepő? Régóta tudjuk, hogy léteznek galaxishalmazok, nyilván azoknak is keletkezniük kellett valamikor. Ezt én a józan paraszti eszemmel is fel tudom fogni! -
roliika #78 Háhh eszembe jutott valami.
Ezt az ős csimbummot képzeljük el úgy mint egy valós robbanás....tehát belülről kifelé halad mondjuk gömb alakban.
Még fontos, hogy tegyük hozzá, hogy NINCS tömege semminek.
Nu...megvan a pukk. A külső héj ugye baromi gyorsan megy a belső részekhez képest...hááh de bakker nem jó a cucc, mert kimaradt a tömeg.
Hogy töltsük fel a csatt minden elemét tömeggel? Hát mivel a szingularitásból (középpont) már nem jön ki anyag, kezdjük el onnét feltölteni ("tömeg információval").
Hát ez frankó csak mire a szélére jutok az még tovább gyorsul, mert nincs tömege, belül meg már van...és átlépi a fénysebességet mire kap tömeget.
Csak ha kívülről befelé haladok akkoris ugyan ez a szitu. Más variáció a feltöltésre meg nemigen van...de ha random töltöm, de akkor meg random lesz gyorsabb meg lassabb cucc mint a fénysebesség. -
Laurion #77 Epikurosz: az a "mai technikával" kitétel megütötte a fülemet; szerinted bármilyen technikával lehetséges valós időben látni az univerzumot? Nem hiszem, mert a világ megismerhetetlenségében egyetértünk. -
Epikurosz #76 "Csak a golf az hőáramlás."
Persze, termodinamika (+entrópia).
(Hogy én milyen varázsigéket tudok :-))