Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"

pontosan ugyanakkora káosz uralkodik az egyik pontján mint egy másikon, és hiába is tanulmányoznak akármeddig akármekkora részeket belõle sosem fognak rájönni arra amire én már 5 éves koromban rájöttem, mert egyszerûen hiányzik belõlük a legalapvetõbb logika.

én ostoba felvetések helyett magyarázatot adtam nektek az egész univerumra vonatkozóan.. egy irányvonalat, amelyet egy 5 éves gyerek meg tud érteni, mit nem lehet ezen megérteni :

végtelen idõben és térben, az a rész amelyet most belátnak az okostojások pontosan ugyanakkora mint az a rész amelyet most a búra fejedbõl bámulsz a monitorra, mivel a végtelennek nincsen legkisebb és legnagyobb mértéke és mértékegysége.

A válasz egyszerû. Az õsrobbanás nem volt más mint a létrehozás pillanata. Onnan áradt ki az információ feltöltve a virtuális pendrive egy részét.

Csak egy lokális csomópont, valószínûleg rengeteg ilyen jön létre ebben a pillanatban is, mert a mi õsrobbanásunk ugyan mitõl lenne egyedi? Az meg hogy ennyi lenne a mindenség ami ebbõl a "feltöltésbõl" származik, elég kósza gondolat.

A drive többi részén régóta vannak adatok ezek dinamikus adatok. És hát sikerült egy ilyen régi halmaznak találkoznia a mi új halmazunkkal, és nem értjük mi lehet ez...hiszen mi a megismerhetõ maximumban élünk, és kiderült hogy még azon túl is van valami.

És egy utolsó furcsa gondolat. Az egyik ismerõsöm mostanában olyan dolgokat álmod meg melyek bekövetkeznek, hihetetlen részletességgel, a szeretteire vonatkozóan, az is látta elõre hogy mit fog gondolni az illetõ.

Elõtte hitt benne, hogy õ alakítja a sorsát. A lapok le vannak osztva a feladatunk a lapok megértése.

Ugye egy részecske mozgása igen nagy valószínûséggel megmondható hogy hol fog tartózkodni x idõ múlva. Ez még inkább igaz az összetett rendszerekre. Tehát tudjuk mi fog következni, csak még nem látjuk.

Attól tartok egy olyan univerzumban élünk amit létrehoztak egyfajta "nevelde" ként, nem fogjuk megérteni a teljességet, bár törekedhetünk erre, de minél több információnk lesz annál több kérdést fogunk kapni.

Szemléltetve a dolgot...mi egy ruhán egy gombon belül a gomb egyik atomján éldegélünk...a gomb pereméig még el is látunk, de a ruhát nem látjuk, és pláne nem a szobát.

Itt látom sokan személyes indítatásból írnak mást próbálva alázgatni.
De azért van egy cikk is. 😊
Ez esetben egyetértek egyébként a cikkel.
Felesleges olyan dolgokkal foglalkozni amit semmilyen módszerrel nem érzékelhetünk.
Ha erre következtetéseket alkotunk azért azok inkább csak elméletek maradnak.
Már az is jó ha valaki azt felteszi magának hogy hogyan lehetséges az hogy a fény sebességénél nagyobb sebességgel megy anyag...
Ugye ha két atom fény-1 el megy egymástól ellenkezõleg, már akkor sem érheti el soha az egyikrõl érkezõ fény a másikat, ráadásul mint tudjuk az univerzum két széle nem ennyivel hanem sokkal többel távolodik egymástól.
Ez meg úgy lehet hogy nem a Newtoni rendszerben kell gondolkodni hanem a relativitás elméletét figyelembe véve...
Arról meg hogy hogyan torzul a tér és az idõ még sokat fogunk beszélgetni.
De beszélgetni és ne veszekedni !
És ehhez semmi köze hogy ki mosogat a fekete mosókban...
szerintem...

Ismét hibajavítás: a cikkben 3,2 Millió km/óra szerepel, nem mint ahogy írtam az elõbb 3,2 milló km/s, de a hozzászólásom többi része helytálló(nak tûnik). Ettõl még hiba lehet a számvetésekben, de a hibákért a felelõsség kizárólag az enyém.

A másik, kicsit gyakorlatiasabb számvetésem után: a cikkben szereplõ 3,2 millió km/s-ot "egy rendkívül jelentõs sebességnek" kellene tekintenünk Kashlinsky véleménye szerint. Ez a sebesség a fénysebességnek kb. a 340-ed része, azaz kb. 890 km/sec. Picivel nagyobb távolságot tesz meg az objektum másodpercenként, mint Magyarország szélessége. Ez földi mértékkel nézve tényleg szép sebesség, de pl. egy 150 000 fényév átmérõjû átlagos Galaxis ezzel a sebességgel haladva kb. 50 Millió év alatt teszi meg a saját átmérõjével azonos távolságot.

Még inkább elgondolkodtató a cikkben bemutatott és a csillagászok által vizsgált térrész (700 Galaxis halmaz, 6 Milliárd fényév nagyságban), mely ezzel a "rendkívül jelentõs sebességgel" 😊 csak önmaga méretét több, mint 2000 Milliárd év alatt teszi meg, azaz kb 150-szer annyi idõ múlva, mint amióta egyáltalán létezik. V.ö. a Világegyetemünk becsült kora 13,7 Milliárd év.

Üdv: Z.A.

Bocsi: a mai Világegyetem "Látható" ! méretének ezred részére tágult állítólag a felfúvódás végén, ami 13,7 Millió fényév körül lenne.

Nos ez zavar engem egy kicsit. Mert képzeljünk el egy 2 cm-es átmérõjû térgömböt (a korai Világegyetem kezdeti becsült mérete), ami hirtelen, a másodperc tört része alatt kitágul a mai Világegyetem méretének kb. ezred részére (~1,4*10^9 fényév). A tágulás, avagy a felfúvódás ideje alatt a táguló gömb bármely belsõ pozíciója bármelyik másikhoz képest a fény sebességénél (kb. 3*10^8m/s)nagyobb sebességgel kellett, hogy mozogjon, hogy ezt a méretet ilyen rövid idõ alatt felvegye. Legalábbis a hirtelen felfúvódás idején, mert ma már ugye az objektumok, elemi részecskék, stb. max. sebessége egymáshoz képest a fénysebesség. A fénysebesség maximális értéke a jelenleg elfogadott tudásunk szerint picivel kevesebb, mint 3*10^8m/s. Ez állítólag abszolút, tehát semmilyen körülmények között ettõl nagyobb nem lehet. De ezek szerint a tér és a teret alkotó, abban helyet foglaló kozmikus objektumok a felfúvódás idején mégis nagyobb távolságra jutottak egymástól, mint amit a fénysebesség maximális értékének a figyelembe vételével kapnánk. Esetleg ezek szerint a tér önmaga tágulhat a fénynél nagyobb sebességgel, de a benne levõ részek viszont nem?
Minden kommentet ehhez szívesen fogadok.

Üdv: Z.A.

Polemius köszönöm a választ, nagyon logikus amit irsz így már elképzelhetó hogy nem látjuk az eggyik végét, de mi van a másik végével amerre mi is megyünk? Az elmélet szerint akkor valamerre csak kéne lássük a végét, és eggyeltalán mi hol helyezkedünk el az õsrobbanáshoz képest? a belselyében vagy inkább a széle fele? Ha egy pontból két irányba indul el két valami mondjuk két bolygó vagy két ürhajó és mindkettõnek a fénysebesség fele a sebessége mert ez elképzelhetõ, akkor ezek egymáshoz képest akkor képesek fénysebességel mozogni? Vagy ha a sebességük nagyobb mint a fénysebesség fele akkor az egymáshoz viszonyított sebességük akár nagyobb is lehet mint a fénysebesség? De mi van akkor ha semmi sincs amihez viszonyítsuk a sebességüket és úgy vesszük hogy az eggyik áll akkor vehetjük úgy is hogy a másiknak nagyobb a sebessége a fénysebessége?

megitélésem szerint a végtelen univerzumban végtelen mennyiségü anyaghalmaz létezik (olyan mint a mienk) amelyek végtelen ciklusban kitágulnak(ösrobbanás)és összehuzodnak, és igy tovább, egymásra nagy ritkán hatnak a gravitáciojukkal (lásd a cikk) de a két anyaghalmaz közt nincs és nem is lehet kapcsolat, lévén nem tudják egymást fizikailag érzékelni...más téridöben létezvén.

Ennyi.

persze lehet rajta vitatkozni, de szvsz ez legalább annyira helytálló lehet mint bármelyik más elmélet.

Nem tudjuk mi volt. Van egy pont, ami elõtt nem tudjuk mi volt. Az a jelenlegi tudomány határa. Ha tudomány tovább fejlõdik, akkor talán egy picit korábbi idõpont lesz, ahonnan nem tudjuk majd, hogy mi volt elõtte. Vagy felfedezzük, hogy van egy csomó hasonló univerzum és onnantól az lesz a kérdés, hogy azok honnan vannak.

Az "egyszerû" válasz az a feltevésedre, hogy a világegyetem körülbelül 1 sec alatt fúvódott fel arra a méretre, amit most kb. belátunk. De ne keverd össze a két sebességet (fény), itt a tér nagyobbodott fel, az széthúzta a dolgokat, elvileg nincs közük egymáshoz, a nagy bumm nem abban az értelemben vett robbanás (sõt), mint amit a tévében látsz egyes akciófilmekben 😄

Nezd meg ezt az oldalt a meretekrol: link

Hogy egyszerû és érthetõ legyen:
Ha egy pontból (õsrobbanás pl) 2 dolog ellentétes irányban távolodik, monjduk fénysebességgel, akkor értelemszerûen nem ér el egyik pontból sem a fény a másikba. Mert ugye nem fogja utolérni a másikat. Sõt.
Nem is kell mindkettõnek fénysebességgel távolodni. Elég, ha egymáshoz képest távolodnak legalább fénysebességgel.
Vagy ha lassul is a sebességük, akkor az átlag legyen ennyi legalább.
És másik nem "látni el" egyikbõl a másikba.

Én meg azt imádom ,amikor valaki leparasztozza a másikat és nem ír semmi magyarázatot csak egy rém egyszerû példát aminek se vége se eleje.Ami még íróniKUSabb pontosan ezt tanítják az általános iskolában amit te írsz....

"mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt"
Ez a mondat engem is elgondolkodtatott, én úgy tudim hogy volt egy marha sürü szósz ami egyszer csak berobbant és abból alakült ki a világmindenség, csillagok bolygók galaxisok. De ha az univerzum nagyobb annál mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt az aszt jelenti hogy az anyag gyorsabban mozog mint a fény, vagy hogy van ez?
Adenoma szerintem valaki akkor ért valamit amikor egy tanyasi parasztnak is eltudja úgy magyarázni hogy megértse, a tudósok akkor szeretnek mindenféle bonyolult matematikát és szakkifejezéseket használni mikor valamit már jól ismernek de azért mégse tudják pontosan hogy is müködik, ilyenkor szeretik az okost játszani azzal leplezve azt hogy õk se értik. Az természetes hogy "tanyasi paraszt" nem fog othol a sufniba atombombát készíteni de attól még ha nem is részletbemenõen de a lényeget megtudná õ is érteni ha érthetõen elmondják neki.

imádom, mikor a tanyasi paraszt középiskolai fizikát sem tanult, és okoskodik.

kérlek, hiszem te olyan okos kisfiú vagy, anya szeme-fénye, definiáld az egyenest.

Olbers paradox, ülj le fafej.

és az hogy beszélnek itt mindenféle nagy bummokról meg ilyen hülye ellipsziseket rajzolgatnak, mintha az volna a teljes univerzum, amit kontrollálni tudnak az nemcsak begyöpösödött idiótaságról vall teljes tanubizonyságot, amit ha beadnának egy 5 évesnek megveszne, de hataloméhségrõl is, hogy uccu neki csak ekkora ? akkor ideje már elfoglalni az egészet !

(p*csába, f*szfej, mondaná Ford Fairlaine, majd rálegyintene)

A logikád szerint nincs szükségünk diplomásokra, csak konyhai segédmunkásokra?

azt még csak-csak megértem hogy a teret mint olyan nem tudják megéretni a tudósok, hogy végtelen, de azt semmiképpen nem értem hogy az idõt hogyan magyarázzák a nagy bumm elõtt??? <#conf><#csodalk><#duhos2><#action><#taps><#help><#wilting><#fejvakaras><#falbav>

és einstein ugyan hóbortos volt és ráadásul még másvallású is, de azt legalább sikerült belevernie még az ún. tudósok fejébe is (!) hogy nem lehet csak térrõl vagy csak idõrõl beszélni, csak téridõrõl lehet beszélni, mert pontosan 4 dimenzóban élünk se többen se kevesebben. Ezenfelül nem úgy kell elképzelni hogy van 3 egymásra merõleges Euklidészi koordinátatengely plusz egy független idõtengely , oszt jónapot, ami csak egy irányba halad, hanem -és ezt még a drágalátós tudós kollegák is elfogadják- mind a 4 tengely egymásbacsavarodva egymásbagörbülve tekereg olyan cifrán hogy senki sem érti maximum az atyaúristen de minimum egy 5 dimenzóban élõ lény. Ezt spékelem én meg azzal, hogy az a tekergés végtelen térideje megy már és sosem lesz vége.

"Egy ilyen koherens folyam létrehozásához valamilyen egészen különleges szerkezetre lenne szükség, talán egy meggörbült tér-idõre, ez azonban pusztán csak spekuláció"

Ebbõl a spekulációból és a meggörbült orrukkal azért milyen jól elvannak ezek az okostojások, amíg itt Magyarországon éheznek a frissdiplomás nagytudású emberek és feketemosogatóban találnak maximum munkát.

"mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt"

de te és az okostojás tudós barátaid, tovább láthatnál az orrodnál és beláthatnád végre valahára, hogy az univerzum térben és idõben végtelen, mert minden más magyarázat : negatív. Ez a magyarázat viszont egyben válasz minden további kérdésre is. Ez az amit már az ókori bölcsek is megértettek és ez az amit te és a hozzád hasonlóak sosem fognak megérteni azzal a búra/sisak fejükkel. <#banplz>

Wuhhúú..ezek a fizikusok eléggé besötétültek.

Ücsörgünk egy teherhajó rakterében egy zárt konténerben, kavicsokat dobálva a sötétbe és a visszaverõdõ zajokból próbálunk következtetni az uticélra.