475
-
Epikurosz #195 A szingularitásban újra születik nem csak az energia/anyag és a téridő, hanem a természeti törvények is. Így az entrópia sem okoz gondot. -
Epikurosz #194 vagy, ha nagyon akarod: a szingularitás az a pont, amikor az összeomló VE átfordul táguló VE-mé. Az oszcilláció metszéspontja ez, a zérus amplitúdó helyzete. -
toto66 #193 "elektománeses" így jár aki lusta gépelni a hibákat is beilleszti! 
-
toto66 #192 1. Tény: A foton elektromágneses hullám, részecske tulajdonságát csak azért tapasztaljuk, mert az észleléséhez felhasználjuk az energiáját (a teljeset) és csak 1db elektron tudja átvenni 1 foton energiáját.
2. Tény: a többi részecskének is van elektromágneses hullám tulajdonsága. Kérdés: mi okozhatja a részecske tulajdonságukat, amennyiben csak az észlelés (valahogy hasonlóan a fotonhoz) akkor az anyag elektromágneses hullám.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám, nincs szükség a "sötét anyag" fogalmára.
3. tény minden "anyagi" rendszer az energia minimumra törekedik.
Ha az anyag (ha) elektromágneses hullám akkor az energiaminimumra való törekvés a hullám energiájának csökkenésére irányul.
4. tény az anyag és energia ekvivalencia.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor ez az energia a hullám energiája.
Szemléltetés:
Most képzelj el egy tükör sima víz felületét, bele dobsz egy kavicsot hullámok keletkeznek (illetve a 0 frekvencia valamennyire megváltozik). Ezek a hullámok egy idő után kialszanak (energiaminimura törekvés)Dobj sok kavicsot a vízbe! a hullámok az interferencia miatt helyenként sok kis csúcsot alkotnak, ezek összeomolva újabb hullámokat hoznak létre ezek újból csúcsokat. De az egész rendszer a sima víz irányába törekszik.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor a gravitációt okozhatja az energiaminimumra törekvés (ezekszerint akkor a "fekete lyuk" közelít az energiaminimumhoz)
Ez csak felvetés, de legalább önnáló gondolat, nem a dogmák szajkózása... -
Epikurosz #191 "Ha te azt állítod a világ véges, avval azt is állítod, hogy vége lesz egyszer, vagyis megáll benne az utolsó részecske is."
Nem. Az a bizonyos grafikon, amelyik a lambdától függ, 3 verziót sorol fel. Tehát, az, hogy a véges világnak egyszer vége lesz, csak az egyik lehetőség.
"Ha ezt nem állítod, akkor nem marad más hátra mint hogy a világot örökmozgónak tekintsd mint legnagyobb egészt, mivel az energia benne nem vész el csak átalakul."
Igen, a világot örökmozgónak tekintem, azzal a kiegészítéssel, hogy nem mechanikai örökmozgóról van szó. A világegyetem energiája állandó, adott értékű, a különböző energiaformák azonban átalakulnak egymásba, ez tartja örök mozgásban a rendszert.
"Vajon mit takar az örökmozgó kifejezés? Még egy mondat? Akkor megmondom: VÉGTELENSÉGET."
Abszolút, metafizikai időben természetesen végtelennek tartom én is a létet, de nem a mi világegyetemünket, amely elpusztul, majd újjászület.
"de kérdem én a nagy semmi közepén miből lett a lét? Tán nem épp semmiből?"
A szingularitást nem értjük, így én sem fogom tudni neked megmagyarázni. Még Hawking is visszahőkölt. Elképzelhető, hogy véges agyunkkal nem is fogjuk tudni soha felfogni ezt. Ugyanis, ha végtelenségre vágysz, a szingularitás tényleg a megtestesült végtelenség, persze nem kifelé, hanem befelé. -
gybfefe #190 Ha nem tudsz gondolkodni mért nem azt írod, hátha téged is megsasjnál valaki a fórumon és segít mint én Epikúrósznak :) -
kisx #189 Eddig azt hittem, hogy csak elmagyarázni nem tudod. Most már abban is kételkedem, hogy te érted-e egyáltalán. Bocs, de amatőr vagyok. :) Szerintem olvass sokat, ne csak 'filozofálj'. -
toto66 #188 
Én meg nem írok semmit! Aki gondolkodik, esetleg kételkedik az már egyeseknek nem is vitapartner... "Éljen a sötét anyag" tömjük vele tele a fejeket!
OFF: Felhívnám a figyelmet arra, hogy "neves" szakértők (többek között Vekerdi Tamás) a nevelés káros hatásairól beszélt! Idézek: "Az iskola árt a gyermeknek"
Tehát szerintem hülyítenek minket ("nem kicsit, nagyon")... -
gybfefe #187 Na akkor segítek még egy kicsit, mert megérdemled :) Ha te azt állítod a világ véges, avval azt is állítod, hogy vége lesz egyszer, vagyis megáll benne az utolsó részecske is. Ha ezt nem állítod, akkor nem marad más hátra mint hogy a világot örökmozgónak tekintsd mint legnagyobb egészt, mivel az energia benne nem vész el csak átalakul. Remélem evvel a dilemmával sikerült agyad száraz cserjéjére némi értelmet csöpögtetni, hogy lombozzon, kivirágozzék :) De ha esetleg túl rövidnek tartod akkor segíthetek még egy mondatot. Vajon mit takar az örökmozgó kifejezés? Még egy mondat? Akkor megmondom: VÉGTELENSÉGET.
Folytassam? Na jó. Ha ide már nem mersz voksolni akkor marad az hogy vége lesz a világnak (az még az én filozófiámba is bele fér hogy az általunk ismertnek lehet hogy vége lesz) de kérdem én a nagy semmi közepén miből lett a lét? Tán nem épp semmiből? Miféle semmi lehet ez a semmi amiből csak úgy lesz valami? Csak nem egy végtelen kontinuum, egy borzasztó bitsor egyik nullájáról beszélünk? :) Mi marad még? Ja ha azt mondod hogy az örökmozgó nem egyenlő a végtelennel. Nos ez legalább olyan egyszerű dolog mint az hogy nincs értelme háromnál kevesebb elemből "építkezni" (ebből az "építkezés" az egyik elem a háromból (ha kell kifejtem)) ti. nem nagyon tudod elválasztani a mozgást az energiától és a tértől ui. az időtől se de ez csak azt bizonyítja, hogy a három tag mindegyike a végtelenségig bontható mivel abból való. Értem már? :) -
Epikurosz #186 Fintorogj csak... -
gybfefe #185 Érdemes észre venni hogy a matematikát se tudták három elemnél kevesebből összetenni. Ha háromnál kevesebb elemet használunk az mindig egy elemet jelent. -
gybfefe #184 Annyiban korrigálnék, hogy ez nem nagyon nagy, hanem épp ellenkezőleg nagyon kicsi energia. Csupán az ütköztetéséhez szükséges energia óriási a mi léptékeinkehez mérten. És nem vagyok benne biztos, hogy szét kéne bombáznunk az alattunk elhelyezkedő világokat mégha nekünk ez csupán pár atomot is jelent :)
Valamint megkérdőjelezném én azt az egydimenziós voltát bármit is találtak az inkább tűnik matematikai találmánynak. A világ 3 dimenzióban végtelen és passz! :) Persze hogy mentes a végtelenektől, habár még teljes bizonyítás se született rá, de majd pont ez a bonyolult bizonyítás lesz mentes a Gödel tételtől :) -
Epikurosz #183 [up]-35[/up] -
Epikurosz #182 „Szuperhúr elmélet (superstring theory)
A fundamentális kölcsönhatásoknak a szuperszimmetriát is tartalmazó egyik egyesített elmélete, melyben az alapegységek egydimenziós kiterjedt objektumok (szuperhúrok). Úgy gondolják, hogy a szuperhúrok hosszúságskálája körülbelül 10˄-35 m, és így, mivel a nagyon kicsi távolságokhoz nagyon nagy energiák tartoznak, energiaskálájuk körülbelül 10˄19 GeV, ami jóval túl van bármelyik elképzelhető gyorsító által elérhető energiánál.
A bozonokhoz kapcsolódó húrok kvantumelmélete csak 26 dimenziós téridőben, míg a fermionokhoz kapcsolódó kvantumelmélet 10 dimenziós téridőben konzisztens. Úgy gondolják, hogy négy makroszkopikus dimenzió megmarad a Kaluza–Klein elméletnek megfelelően, a többi pedig ’felcsavarodik’, és nagyon kicsi lesz.
A szuperhúr elmélet egyik legvonzóbb jellegzetessége, hogy 2 spinű részecskékre vezet, melyeket gravitonként azonosíthatunk. így a szuperhúr elmélet automatikusan tartalmazni fogja a gravitációs kölcsönhatás kvantumelméletét. Úgy gondolják, hogy a szuperhúr elméletek mentesek az olyan végtelenektől, melyeket nem lehet az elméletből renormálással eltávolítani. Ez mindezidáig gyötrő gondja volt azoknak a próbálkozásoknak, hogy olyan kvantumtérelméletet konstruáljanak, amely tartalmazza a gravitációt. Van bizonyos fokú evidencia arra, hogy a szuperhúr elmélet mentes a végtelenektől, de teljes bizonyítás még nem született rá.
Bár nincs közvetlen bizonyíték a szuperhúrok létezésére, a szuperhúrok néhány jellegzetessége összefér az elemi részecskék kísérletekben észlelt bizonyos tulajdosságaival, nevezetesen azzal, hogy lehetőséget ad olyan részecskék létezésére, melyek nem őrzik meg a paritást, amint azt a gyenge kölcsönhatásban találták. Az összes életképes szuperhúr elmélet ugyanúgy, mint a szupergravitáció elmélete dualitással kapcsolódik egy ezt megalapozó egyesített elmélethez, a 11 dimenziós úgynevezett M-elmélethez. A fekete lyukak entrópiáját és a Hawking sugárzást a szuperhúr elmélet segítségével is sikerült értelmezni.”
(http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10119/ch02.html#szuperhur-elmelet)
Érdekes, mi? -
Epikurosz #181 [sup]-35[/sup] -
Epikurosz #180 Nem magyarázkodom, mert nem az én véleményem, amit beidéztem, hanem a csillagász úré. Én egyébként egyelőre maradok a Nagy Bumm mellett, ellenkező bizonyítékig. Szerény, nagyon szerény véleményem szerint, mivel nem tudta megmagyarázni a szingularitást, ezért Hawking egyszerűen elvetette. A táguló világegyetem modellje továbbra is megmaradt, de nem egyetlen pontból indult ki az egész, hanem egy nagyobb gomolyagból. Hát így könnyű! De, várjuk ki a végét. Én egyébként nem hiszek különösebben egyik teóriában sem, óvatos vagyok, de ez magánügy, és nem is nyom semmit a latban. -
gybfefe #179 Így most te kerülnél abba a melós helyzetbe, hogy magyarázz egy keveset, de nem is merlek megkérni rá :) Mellesleg az ősrobbanásról az a véleményem, hogy a fizikában ez az ami a biológiában a megtermékenyítés, vagyis ebből is több van. Hogy tovább fokozzam az érdeklődést :) figyelmedbe ajánlanám azt a koncepciót miszerint az ősrobbanás még mindíg tart, mert ugye minden relatív. Meddig tart egy robbanás? Ha egy gránátot dobnak tőled tisztes távolba, úgy vélheted egy másodperc se volt az egész, viszont ha annak a gránátnak egyik vasatom univerzumában élő lakos vagy, a folyamat több emberöltőn keresztül megy végbe. Az egyszerű képi érzékeltetés kedvéért nem törekedtem tudományos pontosságra, de ha szükségeled megteszem :) -
Epikurosz #178 esedékesség -> esetlegesség -
gybfefe #177 No ne szerénykedjünk kollega! :) -
Epikurosz #176 Azért szeretnék felvillantani számodra egy reménysugarat, persze nem a VE végtelensége, hanem az ősrobbanás esedékessége kapcsán:
„Végső soron tehát általánosan elfogadták elméletünket, és ma már szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a világmindenségnek ősrobbanás jellegű szingularitással kellett kezdődnie. Eléggé ironikus tehát, hogy miután meggondoltam magam, most éppen én szeretném meggyőzni a többi fizikust, hogy valójában nem is volt szingularitás a világegyetem kezdetén - mint később látjuk majd, ez a kvantum-jelenségek figyelembevételével kiküszöbölhetővé válik.”
(Hawking István: Az idő rövid története)
-
gybfefe #175 Na jó ma estére még egy hozzászólás, aztán beveszem a gyógyszereimet :)
A bizonyítás arról szól hogy feltesszük ha a végtelenben vagyunk (számodra ez az indirekt bizonyítás) akkor megáll -e a rendszer az Olbers paradoxonnal szöges ellentétben ami mögé csak relatíve igaz matematikai képleteket tudsz felsorakoztatni. Csókolom :) -
snakekiller #174 Az azért túlzás, hogy értem, csak megpróbálom a szóban forgó képzeteket úgy megragadni, hogy lehessen róluk mondani is valamit, nem csak beszélni... -
Epikurosz #173 "a csillagok végtelenje az egyik oldalon"
OK, ezt eddig is tudtuk részedről.
"az energiáikat elnyelő más energiák végtelenje a másik oldalon"
Hoppá!
Az első - nem bizonyított - kijelentést egy második - szintén nem bizonyított - kijelentéssel próbálunk "bizonyítani". Erre mondják, hogy valótlan állítás valótlan állítást szül? Tényleg, csókolom! -
gybfefe #172 Kár a gőzért snakekiller már megértett ha igényed van követni a dolgokat szerintem neked kéne utána olvasni. -
gybfefe #171 Remek, remek! (a továbbiakban felesleges szerénykedni én se vagyok az a nagytudású de ahhoz hogy vitázva előrébb léphessünk kell egyfajta pofátlan magabiztosság, a végtelen tudással kicsúszik az ember talpa alól a föld és nem tud álláspontot foglalni) :) -
Epikurosz #170 Sokkal hasznosabb lennél a fórumnak, ha szépen, érthetően elmagyaráznád nekünk a gödeli életmű lényegét. Magadon is segítenél ezzel. -
gybfefe #169 Szerintem még egyszerűbbet kell bizonyítani, nevezetesen két végtelen közötti relációt :) Vagyis a matematikai végtelennek a matematikáját :) Ennek csak valamely két szám limeszeként van értelme. Önmagára nem tudjuk vonatkoztatni a végtelent illetve elmodható róla az összes egyenlőség és összes egyenlőtlenség egyszerre. Fenn áll az 1+1=1 és egyéb mókák esélye. A végtelenben minden relatív. Tehát én azt az egyszerű dolgot javasolnám hogy a csillagok végtelenje az egyik oldalon, az energiáikat elnyelő más energiák végtelenje a másik oldalon. A mi relatív világunkban pedig jól látható a két végtelen között az utóbbi kapta a nagyobb teret. De nehogy valaki avval jöjjön nekem hogy ekkora fatális baromságot hogy lehet leírni hogy egyik energia elnyeli a másikat. Mert elnyeli, másképp fogalmazva átalakítja a maga struktúrájára. Csókolom.
Szerintem maestére szüneteljünk :) -
snakekiller #168 Jah és a gödeli gondolatokat nem ismerem mélységeikben, felületes értelmezésük, mint sok matematikai igazságnak pedig könnyen tévútra vihet
Amúgy tudtommal kb. arról szólnak a híres Gödel Nemteljességi tételek, hogy bármilyen természetes aritmetikára visszavezethető axiómarendszerben vannak eldönthetetlen "igazságú" kijelentések. Annyiban kapcsolódik netán, hogy nem megszámlálhatóan végtelen (kontinnuum) számosságú axiómát alapul véve ez a probléma asszem nem lép fel. -
#167
wtf? -
gybfefe #166 Very eccerű válasz erre, az univerzum a mi tudásunkkal tágul. (számunkra)
Very hárd válasz very hosszú lenne és tekintettel a késői időre nem szeretnék tovább verítékezni delejes vitézségemben inkább megpróbálom röviden természetesen rengeteg felületességbe belekötni érdemes helyet hagyva mondandómban. Nem csak kifelé hanem befelé az általunk "ismert" anyagba is végtelenről beszélek és így könnyebb megértened hogy elég nehéz annak meghatározása mi is a "mi univerzumunk". A téridő misztikumát is kár volt legyártani, már annak aki tisztán akar látni. Ha befelé mész az anyagban a reláció akként működik idő kérdésében hogy egyre gyorsabb, ha kifelé nézel az űrbe egyre lassabb. Attól félek még mindíg nem lehet megérteni pedig szerintem nem nehéz. Képzeljük el hogy a galaxisok tömkelege amikkel együtt utazunk egy magasabb világban csupán egy atom elektronfelhőjének része. -
snakekiller #165 Azt kell bizonytani, hogy végtelen térben elhelyezkedő végtelen sok csillag nem jár minden pontban végtelen fényfluxussal az ismert fizikai folyamatokat tekintve, ehhez lehet, hogy elég a papír-ceruza módszer. :) -
gybfefe #164 Kedves zümy, talán meglep válaszom :) de meg tudnád mondani mit látott az emberiség a középkorban a minket körülvevő millió másik galaxisból? Pontosan. Semmit. Azt hogy manapság ilyen szépen körbenézhetünk Hubble kuksinknak köszönhetjük. Amiről Kígyógyilkos úr tesz például ajánlást az az hogy vizsgáljuk meg a születő és kihúnyó csillagok energiaszummáját majd próbáljuk leírni ez milyen arányban pumpál felénk fotont és egyéb anyagokat. Asszem még pár ezer évig nem lesz képes ezt számítógép kiszámolni azzal az addatmennyiséggel ameddig jelenleg látunk csak el. Arról nem beszélve hogy még mindíg fekete anyagozunk, ami nem vétek csak ugye semmit nem tudunk a struktúrájáról. Könnyű elképzelni azt is hogy ez a rengeteg különféle galaxis a miénkkel egyetemben alkot egy galaxis vessző-t és így tovább a végtelenségig. Namármost ilyen alapon relatíve qrva fényes galaxisban élünk ha úgytetszik, de mindez csupán relativitás. A középkor emberének ez egy sokkal sötétebb világot jelentett, mivel nem látta hogy a csillagokon túlról távoli galaxisokból is érhet minket energia, ha mégoly parány is hogy egy űrlencsét kell fellőni begyüjtésére. További kellemes művelődést! -
#163
milyen kezdet? úgy érted mibol lett a téridő? nem tudom, fogalmam sincs. de az univerzum tágulásábol arra lehet következtetni, hogy kezdetben kisebb volt, azelőtt meg nem is volt. namármost szerintem ha valami a semmiből lesz, majd egyre nagyobb lesz, akkor csak végtelen idő múlva lesz végtelen nagy, ebben az esetben pedig a mi univerzumunk nem végtelen nagy (ez nem azt jelenti hogy van határa) ,mivel véges ideje létezik. hol van a hiba a gondolatmenetemben? -
gybfefe #162 Szép, ezt szeretem. Jogos gondolatfelvetések, nem pedig személyeskedés kinek a tarisznyájában mi van stb. Szerintem lehet előre haladni és fórumot csinálni belőle. A semmiből veszi el terét a végtelen, és ha visszanézel asszem a 6D-s cikknél beszéltünk róla ez is megér egy misét mi az a semmi. Nem semmi! :) Az általunk ismert világnak valóban van kezdete, de az a kezdet vajon miből van? mit gondolsz? -
#161 bocsika skacok, el voltam foglalva Ödön körberöhögésével, aki állította, h meg... Pirit; kértük a bizonyítékot, de azt mondta, h ez filozófiai jellegű probléma;
nyade; tfh végtelen számú "energiaforrás" van (legyen csillag); akkor egy (x,y,z,t) koordinátájú pontból "valamerre nézve" (legyen ez q irány) végtelen csillagot kell látnunk; de...egy (x1,y1,z1,t) pontból is ugyanez a helyzet q1 irányban; mivel q != q1 így => hogy bármely pont bármely irányában végtelen csillag dekkol, melyek végtelen cuccost sugároznak kicsi pontocskánkra; aki fogja magát az jól megfő;
kedves gybfefe; hol itt a probléma? jaaaa, hogy még nem főtünk meg? ez gáz...esetleg ha elvetjük az energiamegmaradást meg egyéb fizikai cuccokat...azaz kidobjuk a teljes fizikánkat...meg ha már arra járunk a teljes kémiát/mateket, és a hasunkra ütünk; a sacc_per_kábé módszert alkalmazzuk, akkor még igazad is lehet; nincs ebben semmi gáz sem...csak ki kell mondani, h mindenki hülye..csak te vagy a helikopter...és már igazad is van :D; mi meg tévedtünk...
-tudod mi a legnagyobb baj az emberekkel? az h, qva komolyan veszik saját magukat és nem hibáznak (saját maguk szerint!!!); sz'al röviden: faszságot beszélsz; mond azt, h a mai fizikánk/matekünk/tt_nk egy hülyeség, és el van intézve...senki se fog veled vitázni (csak legyint egyet)
na húzok aludni, mert holnap suli
zümy -
gybfefe #160 Enyhe logikai disszharmóniát vélek kihallani a mondatból amit felesleges halmozott determináltságnak lehetne nevezni :) Mivel a paradoxon azt véli bizonyítani, hogy világunk nem végtelen érdekes volna belehelyezni a végtelenbe és onnan bizonyítani létjogosultságát ez a paradoxon paradoxonja lenne :) Asszem Ön arra gondolt hogy bizonyítsam be a világ végtelen ezért az Olbers paradoxon nemhogy nem paradoxon de egy orbitális baromság. Vigyázzunk kérem a modoros fogalmazás esztétikája olykor logikai hibák ejtésére ad lehetőséget! :)
Egyébként Ön sem reagál a végtelen és a gödeli gondolatok analógiájára? -
#159
tehát ugy gondolod, hogy végtelen sok csillag van? de akkor az univerzumnak is végtelennek kell lennie nem? ami nem lehet, ha véges idö ota létezik , nem? mit gondolsz? -
snakekiller #158 Nem nem, csak annak absztrakt modellezését és bizonyítását szorgalmaztam, hogy a vázolt végtelen univerzumban nem áll fenn az Olbers-paradoxon. :) Félre tetszett érteni... -
gybfefe #157 :) De nagyot tévedtél te is :) mer' ha mondjuk csak tízzel vagy tízezerrel számolod el, no de egy egész végtelent tévedni!? :) -
#156
ja, azt hittem az a kérdés, h az univerzumban végtelen számu csillag van e. mert erre könnyu a válasz, ti. hogy nem.