1012
Michel de Nostredame & Próféciái
  • Zenty
    #812
    Nosztredamusz valóban érdekes de a mostani időket nagyon eltéveszthette , vagy megváltozott a jövő, vagy szimplán fogalma se volt mi lesz.
    Például a tézise szerint már rég harmadik világháborúnak kéne lennie és sehol sincs.
    Tehát én fenntartással kezelném az öreget..
  • Anaid
    #811
    A már álltalam említett számok: 1., 2., 3., stb. pedig nemcsak egy történet vázát határozzák meg, hane időrendben is vannak: egymást követik: az első után a második...stb. Időrendi sorrendet is meghatároznak konkrétan említett dátum nélkül is.

    Ha bárkit érdekel írjon (akár priviben is), van még pár észrevételem.
  • Anaid
    #810
    A már említett Vesákról és lámpáról szóló versszakok. Ha megpróbálja bárki úgy olvasni, hogy a versek történetére koncentrál sztem egészen egy történet részének tűnik. Hogy milyen történetének? Megemlíti, hogy "amíg heten nem követik egymást a rangsorban" Vagy ilyesmi (majd megkeresem) És itt említi a "hatodik"-at. Csomó versszakban ír ilyen számokról, sőt a levéln is: első, második, harmadik...stb. Mi van, ha embereket jelölnek méghozzá időrendi sorrendben, mint töriben: kína első császára, második...stb. És bizonyos időintervallumot ölel fel: feltűnik a templom, míg áll események történnek, templom ősi épületei alatt. Lehet, hogy ez a sorrend nem pontos, de szerintem a módszerem egész eredményes, érthetőbbek a versszakok, amiknek külön-külön nemigazán találtak értelmét. Ja, lehet, hogy a fordítás sem éppen pontos, de a történet így is körvonalazódik.
    4 95.
    Kettejükre marad az uralkodás, de csak nagyon rövid ideig tartanak ki,
    Három év és hét hónap múltán háborút kezdenek:
    Két Vesta-szűz fellázad ellenük,
    A győztes amerikai földön születik meg.

    8 5
    Fel fog tűnni egy csillogó díszítésű templom,
    Lámpa és gyertya Borne-ban és Breteuil-ben.
    A luzerni kantont eltiporják,
    Amikor a nagy kakas koporsójában lesz látható.
    9 9.
    Amikor az örök tűzzel égő lámpát,
    Megtalálják a Vesta-szűzek templomában,
    Gyereket találnak a tűzben, szitán át csöpögő víz alatt,
    Nimes vízben elpusztul, Toiloise csarnokai leomlanak.
    3 84.
    A nagy város teljesen elnéptelenedik,
    A lakosok közül egyetlen egy sem marad meg:
    Falak, a hatodik, templom és szűz meggyalázva,
    Kard, tűz, járvány és ágyú pusztítja az embereket.

    4 71.
    A menyasszonynál a lányokat lemészárolják,
    Gyilkosság súlyos hibával, nincs túlélő:
    Vesta-szűzek a kútban vízzel elárasztva,
    A menyasszonyt Aconit-itallal ölik meg.

    10 6.
    A Gardon olyan magasan önti el Nimes-t,
    Hogy azt gondolják, Ducalion született újjá,
    A tömegből a nagyobb rész menekülni fog,
    A Veszta-szűzek sírjának lángja kialudni látszik.

    2 17.
    A Vesta–szűzek templomának földje
    Nem messze Ethétől és a Pireneus-hegységtől:
    A nagy vezér a málhában rejtőzik,
    Északon kiáradnak a folyók és oda a bortermés.

    5 66.
    A Vesta–szűzek ősi épületei alatt,
    Nem mesze a romos vízvezetéktől:
    A Nap és a Hold fényében csillogó fémek,
    Trójai lámpa, lángoló arany vésettel.

    9 75. (utolsó sorban vestiges szó)
    Artából és a trákok földjéről,
    Népek tengeren, gonoszság és segítség a galloktól,
    Örökre Provence-ben hagyják nyomukat,
    Szokásaik és törvényeik maradványait.
  • Anaid
    #809
    Nézd én már rájöttem, hogyí is működik a dolog (vagy tévednék?):
    Ha én leírnám, lerajzolnám, hogy a jövőben mit fogok teszemaz tni x időn belül, és ezeket a dolgokat valóban látnám is 100%-ig mindet, az nem lenne bizonyíték tudományosan, mivel nem állt minden pillanatban mellettem ezt ellenőrzendő kb. 5 pártatlan, tudományos körökben is elismert szakember és nem végeztek méréseket sem folyamatosan, hogy ilyenkor pl. mit csinált az agyam, vagy mittom én mim. Mindez pusztán egyéni szubjektív tapasztalásnak minősülne. osem fognak rájönni, lehet-e és hogyan, mert nem is akarnak rájönni igazán. Inkább hülyék akik elhiszik és kész tudományos álláspont szerint.
    Ismerek olyambert, aki szólt, hogy szokott a jövőbe látni egy spéci intézményben, ahol megvizsgálhatták volna itt Magyarországon, nos ha azt hiszed, hogy bármilyen vizsgálatot megbéltek volna vele tévedsz. Alapból hülyének nézték. Ennyi. Amit nem akar tudni az ember, azt elérheti, hogy ne is tudja meg és mások sem. Ilyen végtelenül egyszerű.
  • Anaid
    #808
    Az nem lenne bizonyíték.
  • forrai
    #807
    Hogy te láttál már valamit előre.
  • Anaid
    #806
    Bizonyíték? Mire? Hogy ő látta, vagy hogy egyáltalán ember képes-e rá?
  • forrai
    #805
    Van rá bizonyitékod?
    Szerintem arra könnyebb bizonyitékot találni, hogy a multat találják ki.
  • Anaid
    #804
    Lehet látni a jövőt. Én ebben biztos vagyok.
    És ettől a "hitemtől" tényleg nem tud eltántorítani senki.
  • forrai
    #803
    Ez tényleg jó- Nostradamus nem neki irta a verseit, az biztos.
    Ám továbbra is kétségeim vannak, nem gondolom, hogy a jövő megfejthető.
    Önbekövetkező joslatok lehetnek, vagy rövid távuak, kikövetkeztetők, de ilyenek- nem igen.
  • Anaid
    #802
    Ne légy szomorú?:)
    Tudod mi vitte el nálam a pálmát? Egy világhírűnek elismert Nostradamus kutató hölgy könyvében a következő okfejtés a már említett Romania szót tartalmazó versről. Kb így hangzott:Az ebben a versszakban szereplő Romania szó nem jelentheti Romániát, hiszen az akkor még nem létezett, így a rómaiakra vonatkozik. Érted? Leírja, hogy milyen versszakokban milyen jövőbeli esemény van leírva, majd ez az indoklás. Huh! Hát én is nő vagyok, de a női agyam nem volt képes ezt a "logikát" "magáévá tenni". Nyugi. Ehhez képest mi tök logikusak vagyunk:):)
    Megjegyzem tiszteletem neki a munkájáért, a tudásáért mindezek mellett...
  • forrai
    #801
    Kösz a linket, ha ez remélhetően az eredeti 63-as, franciául és angolul.
    Cydron, Raguse, la cité au sainct Hieron,
    Reuerdira le medicant secours,
    Mort fils de Roy par mort de deux heron,
    L'Arabe, Ongrie feront vn mesme cours.

    Cydonia, Ragusa, the city of St. Jerome,
    With healing help to grow green again:
    The King's son dead because of the death of two heroes,
    Araby and Hungary will take the same course."

    "Arabok és a magyarok azonos úton"...
    Megadom magam. Nem rám gondolt Nostradamus, hogy megfejthetem őt.
    Sajnos, rám sem számithat.

  • Anaid
    #800
    10.63. a próféciákban, ott, amelyiket most linkeltem. A 10.62-ben pedig a budai hírnököt említi...ha jól emlékszem...
  • Anaid
    #799
    A linkben a magyaroknak szóló jóslatai vannak.
    A próféciák
  • forrai
    #798
    Nézd, szerintem minden nemzedékben egy vagy több ember úgy érzi, hogy kötelessége írnia, vagy fordítania egy Nosatredamus centuriát.
    Ezzel erősen rontva a hitelét annak, ha Ő is irt volna valamit.
    Abban, amire hivatkozol, a 63. egészen más, mint amit én elemeztem.
    Bizonyitékként arra, hogy hülyeség ezzel foglalkozzak.
    Bocsi, de a legjobb dolgot is el lehet rontani. Mégpedig annál könnyebben, és fájdalmasabban, mennél jobb.
    Képzelj el egy gyönyörű habostortát, frisset, illatosat, mennyi sok munka volt?
    De elrepült fölötte egy galamb, a bevonójával...megennéd még?
    Elment az én kedvem is.
  • Anaid
    #797
    40 70 80 90 100
    140 160 170 210 240 290 330 370 400
    470 485 505 545 585 635 675 715 785 801

    Számsor? Számsorok?
  • forrai
    #796
    Javithatod, de nekem így is jó.
    Szerintem az egyház nem engedte volna, hogy olyan nevet használjon egy kitért.
    "Mi-Madonnánk Misike vagyok, kérhetek egy dobostortát hitelbe?", rendelhetett a kolostoriskola melletti cukrászdában.

    Mindenkinek ajánlom a You Tube-n. Párizsi Notre Dame muzikel dalait.
  • Anaid
    #795
    787 hsz. linkje: bevezető, versek, névjegyzék, akikre vonatkoztatja a jóslatokat a fordító.
  • forrai
    #794
    Ezek a versek hol találhatók?
    (Én csak egy verset irtam, mert az nem keverhető össze vissza.)
  • Anaid
    #793
    Mások szerint A család a Notre Dame-ról kapta a nevét. Mégis javítsuk?
  • forrai
    #792
    Hát ez az. Én se tudom megmondani, melyik igaz, melyik nem? De az már csak érdekes, hogy Nostredamus Olaszországban is utazgatott. Magyarországra már nem igen mehetett...
    De a déli Zrinyi, vagy a Frangepán családokhoz eljuthatott még talán, vagy találkozhatott valakivel ott. Ez megerősíthetne egy későbbi megbízás változatot. Szerintem Mátyás király Europa központját először Budára akarta hozni, hogy azután német-római császárrá is legyen, mint korábban Zsigmond volt, és egyesített erővel szálljon szembe a törökökkel. Azért vette el Nápolyi Beatrixot, hogy legitim Árpád-Házi (lányági) utódai lehessenek. Szép álom vpolt...Mert amikor ezt láthatóan Beatrix nem akarta, akkor fiának- Corvin Jánosnak jegyezte el Bianca Maria Sforzát (milánói hercegnőt) aki szintén az volt.
    Ám sajna ez a cél is csak félig valósult meg: Mátyás halála után Miksa lett a német római császár, ő vette el Biancát.
    Corvin János meg Frangepán lányt vett nőül. Hamarosan azonban ez az ág is elsorvadt, vagy elsorvasztották...

    Úgy tudom, a Zrinyi családnak is volt Frangepán családi kapcsolata.
    Egyébként a Hunyadi és a Zrinyi család között is jó kapcsolat lehetett, Zrinyi Miklós Mátyás királyról jókat írt.
    Úgy néz ki, hogy mindez egy XIV- XVII század között átivelő, ma már senkit nem érdeklő kapcsolat lehetett.
    Akkor meg minek feszegetni?
    Nostredamus meg belecsöppenhetett ebbe, és attól kezdve irhatott akár erről is.
    De mondom, csak annyi haszna van most már az egésznek, hogy egy pár történelmi dolognak utánanéztem.
    Inkább a fizika, mert az még Nostradamusnál is homályosabb.
    (Nem Nostre, hanem Nostra, kijavítva mindenütt visszamenőleg 1566-ig.)
  • Anaid
    #791
    Ebben is vannak érdekességek:
    a 2. és 3. és 9. versben megelített Történész ki lehet? A 9. alapján Történész, akinek leszármazottja is történész (fia, lánya, unokája...), hisz azt írja véréből és szakmájából való. A művégén felsorolt nevek közül egyikőjükre sem illik, vagy tévednék?
  • Anaid
    #790
    Na és mi van, ha nem jólius másodikán halt meg, hanem elsején? Másodikán reggel találták meg az ágya és az asztal közé leesve a padlón. Éjszaka halt meg vmikor. KI tudja éjfél előtt, vagy után...állítólag megmondta, hogy másnap halva fogják megtalálni.

    Hosszú lesz, de leírom, mert talán kicsit tükrözi hogyan gondolkodott, milyen lehetett egyéniségként Nostradamus az ember:

    "1565 egyik nyári délutánján fiatal orvostan hallgatók Bordeauxból Salonba tartottak. A Rue de la Poisonnerie égén megálltak dr. Nostradamus háza előtt, és bekopogtattak.Alighogy az öreg professzor beengedte őket, a sarlatán szó ütöt meg a fülét.
    -Uram kötelességünknek tartjuk, hogy tudassuk önnel, mit is gondol önről a világ-kezdte az egyik diák-Jövendéseivel hatalmas károkat okozott. Az emberek nem tudnak aludni.Eladják javaikat és eladják az érte kapott pénzt. Szenvednek az ön jóslataitól. Nem érzi magát felelősne azokért a kérokért, amiket okozott?
    Nostradamus együttérző pillantást vetett a poros és felhevült arcokba.
    -Önök messziről érkeztek, és bizonyára fáradtak. ézzünk körül a kert hűvös részében.
    A diákok követték a hatalmas diófa alatt álló padhoz, a ház mögé.Nostradamus keresztbe tette a két kezét a malaccaboton, és rekedt hangon válaszolt:
    -Tehát barátaim, felelőtlen dolognak tartjátok, sőt bűncselekménynek, hogy jövőbe tekintek, és kimondom mi vár ránk. Miért? Urunk, Jézus Krisztus nyíltan jövendölte meg Jeruzsálem és Salamon templomának pusztulását. A jövő feltárása tehát nem oly szörnyű dolog, feltéve hogy értünk hozzá. Gondoljátok csak el:tudom, hogy már csak egy év van hátra az életemből. Mien ember tudatában van annak, hogy élete a halállal véget ér. Lehet ez ok arra, hogy feladjuk, siránkozzunk, vagy akár öngyilkosságot kövessünk el? Vagy taláabban a hitben ringatjuk magunkat, hogy halhatatlanok vagyunk, mint tették a római császárok? Mi kivetnivaló van ebben?
    -Félelmet vált ki az emberekből-válaszolta az egyik diá Jacques-Önnek talán van ahhoz elég ereje, hogy elviselje az igazságot, a legtöbb embernek azonban nem. Reményre van szükségük. Örülni szeretnének annak, ami majd bekövetkezik. Nem béníthatjuk meg egyszerűen ezt a kívánságukat, amint tette szrnyű jóslataival.
    Nostradamus így válaszolt:
    -Ha az emberek kétségbeesnek a félelemtől, akkor orvosra van szükségük, hogy ebből meggyógyítsa őket és megerősödjenek. Ők maguk jelentik valamennyi kár okát. A félelem különösen a be nem teljesült kívánságokból fakad. Aki azt meséli az embereknek, hogy az élet gondtalan és mindig vidám, az rosszabb, mint egy próféta. Ha egyszer majd orvosok lesztek, magatok is meglátjátok:a félelem ajtó. Ezen át érkezik minden betegség. Afélelem háborúhoz és más veszedelmekhez vezet. A félelem járványokat és rémképeket idéz elő.
    Aki okos, jóslataimból láthatja, hogyan találhat rá a helyes útra, így megtalálnák annak lábnyomait, ami a jövő. Tanulmányozzátok a régi kultúrák történelmét. A régieknél voltak olyan emberek, akik bizonyítékokat szolgáltattak a bennünk lévő csendre, a fényre, a bennünk lévő szépre és áldásra. A jövő nemzetei sak a pestis és a halál nyomán változnak. Minden új nemzedék szörnyűbb pusztítóbb fegyvereket gyárt, mint az előző. Nincs menekvés ebből a fejlődésől, hiszen saját félelmeik rabszolgáivá váltak. Csak akkor lesz jutalmunk az értelem, ha feladjuk a félelmet, mert félünk egymástól és magunktól."

    Akinek van kedve hozzá, gondolja végig, milyen ember mondhatott ilyesmiket.
  • Anaid
    #789
    Hamisításról én is olvastam, bár nem találkoztam olyannal, hogy konkrét szövegeket mutattak volna, hogy íme ez is ilyen hamisítvány....Aki nem hiszi járjon utána????
  • Anaid
    #788
    Hu, na pletyik vannak bőven. Épp a napokban olvastam, hogy azt írják narkózott néha. Tudod, azért érdekes, hogy orvos volt, pestisesek között mászkálva igyekezett őket gyógyíni és ilyesmiket találnak ki róla. Van ahol azt írják, hogy pl. az első feleségének nem lehet tudni a nevét na meg azt sem igazán, hogy Olaszországban merre utazgatott, de azt bezzeg igen, hogy narkózott-e. Közröhely. Vagy inkább szégyen.
  • Anaid
    #787
    De lehetséges. Vitatják az eredetüket.
    Sokan azt emlegatik, hogy Nostradamusnak nem voltak nyolcsorosai. Hát most mondd meg, ha két centúria egy egység, akkor mégis 4+4 az mennyi?
    Na matekzseni nem vagyok, de nekem olybá tűnik, hogy az nyolc. Nem az összes nyolcsoros, de zöme.
    Itt megnézhető
  • Anaid
    #786
    Budáról is írt, ill. budai követről. Azt is előkeresem.
    Ajánlom Aranyi László honlapját, ott le van írva (tisztelet a nem csekély melóért neki) az összes(?) centúria eredeti, angol, magyar.
    Ja meg sok érdekes cikk, értekezés...stb. is van ott.
  • forrai
    #785
    Beleolvastam kicsit a Nostredamus pletykákba. Elég gyakori, hogy hamisitásokról beszélnek, ráadásul akkori aktuális politikai célzattal, ami persze lehetett jó szándékú is.
    Ahhoz sincs képességem, és lehetőségem, hogy a vizsgált magyar vonatkozású versek hitelességét vizsgáljam.
    Magam nehezen tartom hihetőnek. Tovább meg nincs időm foglalkozni vele.
  • forrai
    #784
    A 99. vers teljesen egyértelműen a Zrinyi család, és Buda visszafoglalása. Ő julius 2.-án halt meg, Zinyi Miklos pedig Szeptember 8-án. július, augusztus, + néhány nap még ~3 hónap.
    Mindez csak a XVII. század végén volt igazán tudható.
    Ha akkor készült, az összes verset kellene ismerni ahhoz, hogy tudni lehessen, ki miért irta? Mikor készültek?
    Mi hitelesíti őket?
    Nálam ez már alapkérdés.
  • forrai
    #783
    Cydron egyébként Szidonra is hasonlít, ősi főniciai város.
    De mindez lényegtelen. Hiszen minden előzmény, és ismeret nélkül rábukkanni ugyanarra a nyomra, mint mások is, azt jelenti- hogy az a nyom- létező!
    A most idézett versek is egyértelműen a Zrinyiekre utalnak.
    A Zrinyiekre, akiket kissé méltatlanul kezeltem eddig. Vagy nem csak én? Tudtam róluk, és ennyi.
    Pedig ennek a családnak a nyoma a magyar történelemben példátlan...csak akikről hallottam:

    Zrinyi Miklós (szigetvári hős),
    Zrinyi Miklós, (hadvezér-költő),
    Zrinyi Ilona (munkácsi hősnő),
    II. Rákóczi Ferenc. (...mindig valamiért y-al írnám, miért).
    Hallani róluk, persze, de valahogy csak halványan...miért?
    Hogyan lehet, hogy ez most, pusztán Nostredamus kapcsán gondolkoztatott csak el?
    Mennyire hitelesek ezek a versek?
    Nem lehet, hogy utólag keletkeztek?
  • Anaid
    #782
    Köszönjük.:):)
  • Anaid
    #781
    ....megtörténik...
  • Anaid
    #780
    Zrínyiről a hadvezérről, hősről a magyarokról szóló centúriákban ír. (Bár vitatott az eredetiségük...) Lentebb erről is volt már szó. Ott konkrétan leírja, hogy mennyi idővel fog tovább élni nála:
    98.
    Immár vén és beteges koromban
    távoli nemzetek ködképeit láttam,
    Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
    meörténik egyszer majd a valóságban.
    Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
    lebbentsem előtte föl a jövő fátylát-
    háromezer ezüst volt a munkám bére,
    örvendenek neki koldusok és árvák.
    99.
    Akinek mindezt írtam rendelésre,
    három hónappal él tovább mint magam.
    Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
    minden ledőlt toronynak súlya van.
    A pogány még százhúsz évig itt lesz,
    de egyre jobban gyengül-
    személye két nemzet közt híd lesz,
    s utódja nagy művet ír a küzdelemről.

    Kerestem ezeknek is az eredetijét, sajnos sikertelenül. A fordítás költői, de vajon milyen az eredeti? Sajna erre a kérdésre nem tudok válaszolni...És megint egy apróság: érthetőek a sorok, de miért írta le, hogy a kapott pénzt eladományozta? Vagy jelképes mondanivalója lenne? Furcsa.
  • forrai
    #779
    Például, ha franciául az ...on egy város utórag?
    Vegyük: (WIKI) "Toulon (Okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun)".
    Ez éppen egy délfrancia, vagy spanyol dialektus, persze biztos tévedtem. Ehhez egy nyelvész kellene.
    CYRUS=CYDRON?


  • forrai
    #778
    Nálam nem nyílik. Nem tom miért.
    Egyébként Cydron= Cyrus+ Sardis szókeverék lehetne, de hát nem az. Pontosabban jó lenne tudni, hogy irták Cyrus-t, (Sardis-t) akkor franciául?
    Mert nagyon valószínűnek tartom, hogy Notredamus pont arról a városról írt (ha ő irta) mint Zrinyi- a költő is.
    Ha pedig ez bizonyítható, akkor az a szellemi kapcsolatuk pontos bizonyitéka lehetne.
  • forrai
    #777
    Csak idézetet találtam, és kommentárt, amit bemásolok!
    Hová vezetett Nostredamus verse?
    (http://mek.niif.hu/06100/06115/html/gmzrinyi0001.htm, Szigethy Gábor előszava)

    "Históriából meríti Zrínyi Miklós a példát. Sardis (Cyrus)városát pusztítja Kürosz király, s amikor egy vitéz kardot emel Krőzusra, a leigázott város urára, megszólal néma fia: ne bántsd a királyt!

    Nemzete romlását, pusztulását látva – mint néma fiú a végveszedelemben – Zrínyi Miklós így kiált: Ne bántsd a magyart!"
    Sohasem tudtam, és senki sem, akit ismerek, hogy ez tőle származik!
    Zrinyi Miklós ismerhette Nostredamus verseit, vagy Nostredamus nem ismerte ezt a versét- más lehetőség nincs!
    Cyrus= itt Cydron= Magyarország, Buda, a templom városa!
    Zrinyi, mint kiváló hadvezér és álmodozó költő hitt a gyógyító segitségben, és maga sem várt, ment felmenteni Nagyváradot. Ám Bécs leállította, Nagyvárad elesett, hamarosan ő is.
    Talán nem volt még itt az ideje?
    Ha igaz, hogy azt 100 évvel ezelőtt irta Nostredamus, akkor könyve a családban ikon lehetett, szentség, amihez a költő is szó szerint igazodott...
    Kellene tudni, volt e másolatuk, vagy inkább az eredeti?
  • Peter1
    #776


    Így gondoltad?
    Egyébbként nagyon tetszik ez a topik, szívesen olvasgatom.
  • forrai
    #775
    Egyébként itt találsz valamit, amit én irtam:
    http://mek.oszk.hu/01800/01849. Vagyis majdnem ugyanaz...
    Vannak ilyen egybeesések.
  • forrai
    #774
    Kérlek, tedd be ezt a képet!
    http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index712.html

    Mindjárt első mondata: "Cyrus király..." kicsit összecseng a Cydronnal...
    Sajnos, ez még nem az egész könyv.
    Már szinte biztos vagyok, hogy vagy Zrinyi, a költő-író olvashatta a centuriákat, vagy az ő halála után íródott ez a vers.
  • forrai
    #773
    Zrinyi Miklós, a költő nagyjából 100 év múlva halt meg- vadkan (?) ölte meg...
    Sikeres hadvezér volt.
    Ő irta a "Török áfium elleni orvosság"-ot.
    Ami nagyon összecseng a jelzett vers stilusával.
    Vagyis, lehet hogy ő a másik hős mégis?
    Ha ezt az egybecsengést is figyelembe veszem, új kérdés merül fel:
    "Nem lehet, hogy ez a vers 1660, vagyis 100 évvel később lett "betoldva"?
    De tényleg, mennyire hiteles, hogy ezeket maga Nostredamusa irta?
    Mert ez a vers igen nagy tájékozottságot mutat, amely számomra szinte még hihetetlen?
    Másfelől az is lehet, hogy ez a centurio kötet a családban közkézben forgott, és ő abból vette a könyve címét? Ez még valószínűbb!
    Most el kellene olvasnom azt, mert akkor biztos találok benne utalásokat!
    Képzeld: költő-hadvezér volt!
    Légyszi, ird le a Zrinyiről irt jóslat számát, kielemezném azt is. Egyáltalán, melyik Zrinyiről szól?
    Hiszen sokan tán azt se tudják, hogy több is volt...