8043
A TOPIK TÉMÁJÁHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ HSZ-EK TÖRÖLVE LESZNEK!
-
#2865
tehát röviden akkor ha érzékeimenk kellemes -
Jacky #2864 Azért rokonszenves a másik mert valami megtetszett benne. Vagy az összkép olyan ami vonzó számomra.
Rengeteg minden miatt lehet vki rokonszenves. Ha pld. beszélgettem már vele és jófejnek tűnik. Ilyenkor jobban elfogadja az ember a másikat, még akkor is ha első látásra mondjuk nem volt túl szimpi v. szép.
Az első benyomás sokszor csalóka. -
#2863
amiket = amit -
#2862
Egyébként a színek jelentésének (szimbolikájának) alapja csipekrózsikáig, vagy ákár még azon túlra nyúlik vissza az emberiség történetében, amiket ma mítosznak hívunk. -
#2861
rokon[ság] → az elemeknek az a tulajdonsága, emelynél fogva egymással reakcióba lépnek, vagyuletet alkotnak
rokonszenv → ösztönös vonzalomból (érzékiség) fakadó EGYÜTT-ÉRZÉS -
#2860
közel állo érzés...
oké, tegyük fel, h elfogadom :)
és aztán?
közel állo érzések?
az egyenlő lenne azzal, h mind2 fél 1értelmüen eleget csalodott a másik nemben, h közelálloan utálják 1mást...
más választ vártam...
dea többieknek még megadom az esélyt (akik most neten keresgélnek) :) -
#2859
És ha ezt mondom:
szenv → érzés, érzék, érzékelés -
#2858
mert ált. a latin a lényeg, nem az abbol kialakult alternativ nyelvek... -
#2857
Az első sort miért nem vizsgálod?
Ami a követkző:
szenv → mint az angol sense → érzés, érzék, érzékelés -
#2856
a bibliát meg hagyjuk, ennyi erővel csipkerozsikát is olvashatnék, hamár a mesekönyvek szoba kerültek (=biblia) -
#2855
mint irtam, nem neten talált mindenféle szir-szar érdekel...
és köze sincs az emlékekhez :P -
#2854
"pasik fekete ruhaságának jelképére még nem találtam célzást se,"
|
\|/
"és nem idiota hullák idézgetésekre vok kivi, hanem konkrét eszmefuttatásra, SAJÁT NÉZŐPONTból!" -
#2853
Nem segít mert két külön dolgoról van szó.
Ahhoz amit itt írsz a #2851-ben analógiás gondolkodásra van szükség... -
#2852
szenv → mint az angol sense → érzés, érzék, érzékelés
Ezért is mondja a Biblia hogy az élet szenvedés és az embernek egész életében szenvednie kell.
Egy érzék pedig csak attól lesz kellemes vagy kellemetlen, hogy mit társítunk hozzá elménkben.
Az egész élet érzéki csalódás, délibáb.
Életünkben érzékeinken keresztül a 12 hóhér kínoz mikent: a csüggedés, a mértéktelenség, az érzékiség, az igaztalanság, a bujaság, a csalás, az irigység, az álnokság, a harag, az elhamarkodottság, és gonoszság.
És a földi lecke végülis az lenne, hogy ezt a tizenkettőt legyőzzük, kiszabadulhassunk érzékeink börtönéből.
----
Azok az idióta hullák meg többet tudtak a világ alap-szerkezetéről mint az összes mai tudomány. -
#2851
nah, v nem érti senki, mit akarok, v simán senki nem olvassa a témát...
nah, 1 kis segitség:
a(z) (női) esküvői ruha szine fehér... ez hivatott jelképezni, h a nő szüz még házasság előtt (a pasik fekete ruhaságának jelképére még nem találtam célzást se, hacsak nem a jin-jangot nézzük, ami ugye a kinai kultura jelképe (test és lélek))
régen ezek vtak a normák, nem véletlenül vannak meg a szinek jelentései 1-1 alkalomkor :)
viszont én megfigyeltem azt is, h 2. esküvőn a nők már nem szeretnének alapbol fehéret felvenni
ez csupán kiegészitő az előző hsz-emhez
remélem segitett vmit -
#2850
sztem boncolgassuk ki ezt a "rokonszenves" szot... ez ugy megütötte a szemem :)
mert a kérdés: MIÉRT rokonszenves a másik?
hoppppáááá, megjött az igazi MIÉRT, minden ok oka :)
rokon = közeli, közel áll vmihez (jelen esetben a "szenv"-hez :)
nade mi az a szenv?
nem hiszem, h szenvedély, v szenvedés
hülyén hangzana, h pl. közel áll a szenvedésünk 1máshoz, v közel áll a szenvedélyünk 1máshoz...
és nem idiota hullák idézgetésekre vok kivi, hanem konkrét eszmefuttatásra, SAJÁT NÉZŐPONTból!
megjegyzés: ismerem én a SHIFT-et és a CAPS LOCK-ot, de csak ha van értelme... nevekben pl. nincs :P
és hamár tul filozofikus lett a téma, akkor nem a netet kell bujni idézetekért, hanem leirni ugy, ah mi látjuk :P
körülirások sem érdekelnek...
1 szo jelentésére vok csak kivi -
Jacky #2849 Azért kell megismerni, hogy megtudjuk milyen a másik valójában. Onnan indul ki egy kapcsolat, hogy szeretnéd megismerni a másikat mert valamiért rokonszenves. -
#2848
A lényeg a különbségekben rejlik.
Még ha nüansznyi is az. -
#2847
A cseszegetés nem kölcsönös. Amúgy lehet igazad... -
#2846
Ez a két üzenet (2841, 2842), ha jól fogtam fel így éjjel, ugyan arról szólnak, és kiegészítik egymást. Szóval, ha ti ezek alapján gondolkodtok, akkor mi itt a probléma? Nem lehet, hogy az egyik a másik félreértése miatt cseszegetitek egymást? -
#2845
Igen ez valóban egy gazdag érző lélekre vall ![]()
-
#2844
Vakról és színekről beszéltem. Szóval rólad? -
Nandusz #2843 De egyébként meg: pszt! -
Nandusz #2842 Néha erőtlenségünk gyümölcse lesz erőnk...
Néha bukásunk díja a győzelmünk...
Néha ellenségeink tolják talicskánkat...
(folyt. köv.)
------------------------------------------------------------
\\\"Bölcs dolog alkalmanként időt időt szánni arra, hogy végig gondoljuk, hol tartunk, és megállapítani, merre haladunk. De ami még ennél is fontosabb: kérdezzük meg magunktól, hogy vagyunk. Alighanem mi magunk vagyunk az egyetlen személy, aki hiteles választ adhat arra a kérdésre, hogyan is érezzük magunkat, és egyúttal az a személy is, aki igazán kiváncsi a válaszra.\\\" (T.D.Jakes: Ezredvégi Példabeszédek)
------------------------------------------------------------
\"Ne hagyd, hogy az élet érzéketlenné tegyen, és bevezessen a közömbösség erdejébe! Ha megengeded neki, megteszi és otthagy. Én irtózom minden olyan dologtól, amely azzal fenyegeti az embert, hogy lebénítja a lelkét. Nem egy emberrel találkoztam már, akinek lelke elhalt utazás közben, és életük hátralevő részében iránytű nélkül kóboroltak. Csak csellengtek összevissza, miközben mindig mások manipulálták őket. Mindez azért történhetett meg, mert nem tudták, hogyan kell az érzéseket reaktiválni a lelkükben.
A válasz a következő: mindig, bármilyen sötét napok is köszöntenek rád, élj tovább; bármilyen szomorúak is a körülmények, nevess tovább; és ami a legfontosabb barátom, bármilyen hosszúra és kanyargósra nyúlik is az utazás, mindig haladj tovább! Mindnyájunknak vannak örömeink és fájdalmaink, részesülünk napsütésben és esőben; mindnyájunkkal megesik, hogy egyik nap könnyesre kacagtatjuk egymást, míg másnap úgy kell álomba sírni magunkat. Ilyenek a lélekben zajló folyamatok. Én úgy vagyok vele, hogy legyen bennem mindkettő, minthogy érzéketlenné és közömbössé váljak!
A lélek öröme és fájdalma annak jelzője, hogy bármi romoljon is el, meg lehet javítani. Annak bizonyítéka, hogy még mindig élek: a bizsergő, szúró, fájó, feszülő érzések az élet jelenlétére utalnak. Én is követtem el hibákat, tévesztettem el jelzéseket, hoztam rossz döntéseket, követtem rossz térképeket, és tévedtem el, és futottam zsákutcába, de íme, még mindig élek, és mindaddig, amíg élek, hasznot fogok húzni a hibákból is, a vargabetűkböl is, a teévedésekből is.\" (T.D.Jakes: Ezredvégi Példabeszédek) -
#2841
Senki sem beszélt itt elfogyott életkedvről, szellemi nincstelenségről, s ha mégis idézd őket.
Amiről beszélni próbáltunk az igaz derű, boldogság.
Talán ez segít:
"Gondolod, azt írom meg neked, milyen nyájasan bánt velünk a tél, milyen enyhe volt, s milyen rövid, milyen zsugori a tavasz, s milyen fonák a fagyossága - és a témát keresők más efféle bohóságait? Pedig én olyasmit fogok írni, ami hasznunkra válhat - neked is, nekem is. S mi más lehetne az, mint hogy a helyes gondolkodásra buzdítsalak?
Kérded, mi ennek az alapja? Ne lelj örömöt a hiábavalóságokban. Azt mondtam, alapja - nem, a csúcsa. A tetőpontra jut, aki tudja, minek örüljön, aki boldogságát nem helyezte mások ellenőrzése alá; nyugtalankodik és nem bízik önmagában az, akit valamilyen remény ingerel, akkor is, ha csak a kezét kell kinyújtania, ha nem kell is messzire nyújtózkodnia érte, akkor is, ha reményeiben sohasem csalatkozott.
Mindenekelőtt, Luciliusom: tanulj meg örülni. Azt hiszed, most megfosztalak a sok gyönyörűségtől azzal, hogy a véletleneket félreparancsolom, s a reményeket, e legédesebb mulatságokat elkerülendőnek tartom? Ellenkezőleg; azt akarom, hogy sohase légy szűkében a vidámságnak, hogy a házadban fakadjon - és ott fakad, ha tebenned lakik.
Más vigasságok nem töltik be a szívet, csak a homlokráncokat simítják ki, felületesek - vagy szerinted az örül, aki nevet? A léleknek kell fürgének, bizakodónak és mindenen fölül hajlíthatatlannak lennie. Hidd el, az igazi öröm komoly dolog. Vagy azt képzeled, hogy akárki képes derűs arccal, és - ahogy ezek az aranyifjak fejezik ki - "feldobottan" megvetni a halált, ajtót nyitni a szegénységnek, megzabolázni az élvezeteket, gyakorolni a fájdalmak elviselését? Aki ezeket a gondolatokat forgatja, nagy örömben van része, de nem valami mulatságos örömben.
Szeretném, ha ilyen öröm lenne a tiéd: sohasem hagy el, ha egyszer megtalálod a forrását. A vékony erű bányák kincse a felszínen található; a leggazdagabbaknak, a mélyben rejlik az ásó nyomán egyre bővebben fizető ere. Amiben a tömeg leli élvezetét, silány és illanó gyönyörűséget kínál, s minden kívülről behozott öröm híjával van az alapnak. Amiről én beszélek, amire téged próbállak rávezetni, az szilárd, s még inkább: bensőnkben derül. Kérlek, szeretett Luciliusom - egyedül ez tehet boldoggá: szórd szét és taposd el mindazt, ami külsőleg csillog, amivel mások vagy más dolgok kecsegtetnek; az igazi jóra függeszd szemed és örülj a magadénak. Mit jelent: "magadénak?" Téged és éned legjobb részét. Még e parányi testet is - bár nem történhet nélküle semmi - inkább tartsd szükségesnek, mint jelentősnek: hiú gyönyöröket táplál, rövid életűeket, elkedvetlenítőket; ha nem egyensúlyozza ki őket nagy mérséklet, az ellenkezőjébe csapnak át. Ezért mondom: a gyönyör a fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer határt. De határt ismerni nehéz abban, amit jónak hittél. Az igazi jóra kockázat nélkül vágyódhatsz. Mi az, kérded, vagy honnan ered? Megmondom: a jó lelkiismeretből, a becsületes szándékokból, a helyes cselekedetekből, a véletlen ajándékainak megvetéséből, a mindig egy úton járó élet békés, szakadatlan folyamatából. Mert azok, akik életcélról életcélra ugrálnak, vagy nem is ugrálnak, csak valami véletlen dobálja őket, hogyan tudnának valami biztosat és maradandót birtokolni - ingadozva és állhatatlanul? Kevesen szabják meg életüket és körülményeiket terv szerint, a többiek a folyó árjával úszó holmik módjára nem mennek, hanem sodortatnak. Az egyiket szelídebben tartja fenn a hullám s lágyabban utaztatja, a másikat hevesebben ragadja magával, a harmadikat, mikor sodrása lankad, kiteszi a partra, s a negyediket áradó lendülettel a tengerbe hányja. Ezért el kell döntenünk, mit akarunk, és ki kell mellette tartanunk. Itt a helye leróni az adósságot. Epikurosz szavaival adhatom meg, s szabadíthatom fel ezt a levelet: "Bosszantó az életbe mindig belekezdeni." Vagy ha ilyenformán jobban kifejezhetnénk az értelmet: "Rosszul él, aki mindig csak élni kezd." "Miért?" - kérded, hiszen ez a mondás magyarázatot kíván. Mert azoknak az élete mindig befejezetlen. A halálra sem állhat készen, aki csak most kezdett el élni. Arra kell törekednünk, hogy elég élet legyen mögöttünk. Senki sem gondolkodik így, ha éppen csak belefog az életbe. Ne véld, hogy kevesen vannak: majdnem mindenki ilyen. Méghozzá egyesek éppen akkor fognak hozzá, mikor már abba kell hagyni. Ha ezt csodálatosnak tartod, megtoldom, hogy még jobban csodálkozz: van, aki abbahagyja az életet, mielőtt hozzáfogott volna. Élj egészségben!" /Seneca - Az igazi öröm/ -
Nandusz #2840 Viszont rólam -
kocsisgabor9999 #2839 Én az utóbbi módszert használom! -
#2838
Nem veled beszélek, ha nem vetted volna észre. -
Nandusz #2837 Lehet a színtévesztőkről akarsz itt hablatyolni a vakság helyett?....Lehet, de lehet csak ontod tovább magadból a berögződéseidet salsoullal egyetemben, mint akiknek már tényleg elfogyott minden életkedvük és a torz, démonizált és totálmód szellemi nincstelenséget bemutató életképet akarjátok jónak feltüntetni.
Kicsit nevetségesek vagytok már itt hetek óta, ahogy ezt a betegségeteket igyekeztek ráerőltetni másokra. -
#2836
Ne akard a vaknak elmagyarázni a színeket. Vak marad akkor is. -
#2835
"Életünk az ölümpiai játékok népes gyülekezetéhez hasonlít. Van, aki teste ügyességét mutogatva várja a dicséretet; van, aki árut kínál, mert így akar pénzhez jutni. Van olyan is - nem a legostobább fajta -, aki csak nézi a tülekedést, mert kiváncsi annak mikéntjére, hogyanjára. Mások életét szemléli, mert tapasztalatokat keres, s imigyen irányt talál a sajátjára." /Püthagorasz/ -
Nandusz #2834 Valóban butának és kicsit hályogos tekintetű embernek látlak az itteni megnyilvánulásaid alapján. Persze az életedet azért ne add követendő példa gyanánt a téged követő korosztály felé, mivel nem célra vezető. -
#2833
Nem a válás a kudarc. Rosszul élni egy életen át a kudarc. A külső elvárásoknak megfelelni a valós igények helyett a kudarc!
Pocsolyában dagonyázni kudarc, mikor a tengerben is úszhatnál.
A volt férjem a mai napig a legjobb barátom. 40 éve szeretjük, becsüljük egymást. milyen kudarcról beszélsz ember? -
#2832
Te butább vagy, mint gondoltam. -
Nandusz #2831 Az én utam kissé nehezebb, de életen át tartó mély, tartalmas érzésekhez vezet
Nos, hát igen...a válásod ami ugye nevezhető kudarcnak, de vastagon, az valóban nagyon jó bizonyíték melletted.
Másfelől meg nem értem milyen típusú jövő elé tekinthetsz ilyen korosan....mármint egy párkapcsolat minden egészét tekintve?
Gondolom csak viccelsz, amikor 'jövőről' beszélsz magadra vonakoztatva? -
#2830
Lehet. De ellentéteben azokkal, akik nem foglalkoznak az ilyen színvonal alatti dolgokkal én boldog vagyok. Elég régóta.
És mikor gyerekekkel dolgoztam, pont az ilyen színvonal alatti módszerekkel értem el, amivel most találkoztam:
Egyik akkori gyerek anyjával futottam össze. Megismert. Több, mint 20 évvel ezelőtt látott utoljára. Azt mondta:
- Képzeld! Judittal arról beszélgettünk, melyik tanárára emlékszik az iskolából. Azt mondta: rád emlékszik egyedül. Elcsodálkoztam, hiszen veled bölcsődés korában volt. Nem értettem, hogyan lehet, hogy 3 éves korában volt valakivel, arra emlékszik, az egyetemi tanárára nem. Azt válaszolta: az összes közül ő volt az egyetlen, aki szeretett engem!
Ennyit a színvonalról.
Te, ha szerencséd van egy életen át ellebeghetsz a valós érzelmeken kívüli akváriumodban. A műromantika és a helyesnek tartott társadalmi elvárások vizében.
Az én utam kissé nehezebb, de életen át tartó mély, tartalmas érzésekhez vezet, amihez képest iszonyúan nem érdekel, hogy mikor illene féltékenykedni, nem megfelelő kapcsolatban életet leélni, gyűlölködni, mikor ugyanazt akivel együtt élni nem tudunk szerethetem tovább, ha nem zárom kalitkába. -
#2829
![]()
-
Nandusz #2828 Hát igen...kb. ti vagytok itt akik betegesen túldimenzionáljátok itt a dolgokat, persze tegyük hozzá elég alacsony színvonalon. -
#2827
ezt nagyjából csak te meg én meg NessieGraf látja itt így
a többieknek tabu téma -
#2826
sztem addig leszel boldog, mig nem ismered meg az eredményt...
mer igy alakul ki a legtöbb sevele-senélküle kapcsi...
magyarul: az érzelmi káosz...
