38
-
#38
Szerintem prioritásban a logikus gondolkodás előrébb van, mint a kreativitás. Nem tudom hallottál-e róla, de azok a gyerekek akik jók a reál tantárgyakban, általában jók a humán tárgyakban is. Viszont ez fordítva nem igaz. Ebből számomra az következik, hogy a "reál tudás" magasabb szintű, mint az irodalom, töri, nyelvtan, amit csak be kell magolni azt szevasz. Az sem igaz, (tudom, hogy te ezt nem állítottad de... :]) hogy az irodalomhoz több kreativitás, "szabad gondolkodás" kellene, mint a fizikához. Pont fordítva. A fizikában adott pár képlet, egy valósághű helyzet, de utána csak a tanulón múlik, hogy mennyire kreatívan, és ügyesen használja fel a megadott tényezőket. Ezzel szemben irodalom miről szól? Olvasd el a könyvet, tanuld meg a verset, tanuld meg XY életét, azt jó vagy. Mindig kihangsúlyozzák, hogy a saját gondolataid, véleményed írd bele a verselemzésbe, de ha tényleg beleírod, akkor meg leszólnak, hogy az "nem jó vélemény". :D Ez lenne a kreativitás támogatása?
Másrészt a kreativitás olyan dolog, amit nem lehet kollektívan kezelni. Mert olyan nincs, hogy összkreativitás, vagy megadunk egy példát, és azt oldjátok meg kreatívan, de az jöjjön ki, ami nálam kijött. Ez megöli magát a fogalmat, hogy menj saját fejed után, saját gondolatokkal fejezd ki magad, légy találékony, próbálj új utakat keresni. Épp ezek miatt, szerintem bőven nem ez az elsődleges szempont. Inkább az, hogy adunk mindenkinek egy biztos alapot, amit a későbbiekben saját szájíze szerint felhasználhat, forgathat. Vagy ha már nagyon fejünkbe vettük a kreativitás támogatását, akkor a szakkörökre, normál órákon túli foglalkozásokra kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
> "Meg az oktatás alkalmazkodjon a gyerekek igényeihez, és ne fordítva..."
Na jó, de mi alapján mondod meg, hogy egy gyereknek mik az igényei? Vagy szerinted egy kisgyerek hátrébb tud lépni kettőt, hogy objektívan szemlélje saját helyzetét, és elvárásait? Nem becsülöm le őket, de erre képtelenek - mit kezdenél egy ciágny gyerekkel, akinek az az igénye, hogy hagyják békén, és adjanak neki repeta kakaót? Épp ezért kezdteben határozottan kell kezelni őket, fegyelmet, rendet tanítani, aztán ahogy nőnek fel, egyre inkább teret engedni nekik. Ezt a jó tanárok jelenleg is megteszik.
A fő kérdés az, vajon tudunk-e egy alapvetően rossz tanár-alapanyagból jó tanárt faragni? Ha ezt meg tudnánk oldani, vagy legalább csökkenteni a gyenge tanárok számát az oktatásban, sikeresebbek lennénk. Na ez a hitvallásom, vagy amit akarsz. :D
> "Úgy tudom, tanárhiány van... Így aztán nem annyira válogatnak."
Pontos információim nekem sincsenek, de én épp az ellenkezőjét hallottam. Pl. a már említett kémia tanár mondta, hogy amikor ő felvételizett a mi csöves-szar sulinkba, ott is több ellenfél elől hozta el az állást. De vicc az, hogy nem azért, mert látták benne a tehettséget, hanem azért, mert kezdő tanárként lentebb van a közalkalmazotti fizetési listán... :b -
dez #37 Nos ha már felhoztad ezt a jobb lábat, bal lábat: az agynál ez épp ellenkezőleg működik. Mármint arra gondolok, hogy az egyik agyfélteke inkább a racionális, logikus gondolkodásban vesz részt, és a másik a kreatívitásban, és más effélében. Ha a logikus dolgokon való gondolkodást túlzottan erőltetjük, az erősen dominánssá teszi a vonatkozó agyféltekét, egyben elnyomja a másikat, ami nem igazán egészséges dolog. És még a dolgok megértése is nehezebb lesz így (akár pl. modern fizika). Persze azért nem kell mindenkinek egyformának lennie ebből a szempontból, de a túlzott szélsőség - mint mindenben - erősen káros. (Csak mondjuk sajnos a mai rendszereknek sem igazán érdeke, hogy mindenki annyira kiegyensúlyozott legyen 'agyilag'. :( )
Ez az, hogy én nem ilyen-olyan sémákról és módszerekről beszéltem! Hanem a gyerekekre vonatkozó pszichológiai ismeretekről. Hogy pl. ne úgy viselkedjen a tanár az osztályban, mint az elefánt a porcelánboltban... Meg az oktatás alkalmazkodjon a gyerekek igényeihez, és ne fordítva, stb. (Az említett előadás alapján van még mit javítani...)
Úgy tudom, tanárhiány van... Így aztán nem annyira válogatnak. -
#36
Szortírozás - csak egy alapötletet vázoltam fel. Lehet még csiszolni a rendszeren. Pl. egész elemi alatt megfigyelik a gyerekeket, így kizárható a "rossz napja volt" effektus. Valamint nem lenne kötelező a javasolt iskolába menni. Így kifoghatjuk a szelet a diszkrimináció, stb. miatt nyavajgók vitorlájából. Mindenki szabadon dönthet hogy hova akar menni, csak akkor fel kell készülnie, hogy neki ott nehezebb lesz.
Pedig így van, most néztem utána. Nem olyan szigorú, mint ahogy sugalltam, de ez csak azért van, mert anno a töri tanárunk így mondta, hogy "bizonyos kifejezéseknek benne kell lenniük, ha nincsenek benne, hibapont". :b És frankón, amikor írtam egy próba esszét, elég szar lett. Noha értettem, hogy miről szól a dualizmus, de mégis, kihagytam egy-két fogalmat, amit ha szóban fel se tűnt volna neki. De a javítókulcs, az szent, megkérdőjelezhetetlen, stb. :D
Lehet szídni a régi rendszert. Rendben. De a fegyelmet, ami ott volt, meg kell tartani. Az újfajta kreatív technikák és a rend nem kéne, hogy kizárják egymást. Arról nem is beszélve, hogy kreatív oktatás címszó alatt általában a "semmit nem tanulunk" megfejtést találjuk. Amíg tanulsz, használod az agyad. Minnél többet használod az agyad, annál okosabb vagy, és talpraesettebb. Ezért gondolom úgy, hogy az anno sokat szídott "mi a fasznak kell tudnom, hogy milyen kémia reakciók során megy végbe a fotoszintézis" és társai tananyag csak is a hasznomra vállt. Nem közvetetten, de növelte a látóköröm, megmozgatta az agyam. Visszatérnék a focis példámhoz. Ha a bal lábaddal is gyakorolsz, fejlődik a jobb is. Így lehet ez az emberi aggyal is. Tanulsz valamit kémiából, az fizikában hasznodra lehet. Tanulsz valamit fizikából, az hasznodra lesz az életben.
> "Én nem ilyen full elméleti pszichológiáról beszéltem, hanem nagyon is gyakorlatiasról. Nem ilyen száraz sémákról, hanem a gyerekek lelki világának réginél sokkal mélyebb ismeretéről, és ehhez való alkalmazkodásról - hogy ne csak látszateredményekre törekedjünk nem törődve a lelki és egyéb következményeivel, stb. stb."
Ez a "nesze semmi, fogd meg jól kategória". :] Pont te beszéltél a politikusokról. Hát vissza kell hogy utaljak rájuk, mert ettől nem lettem okosabb. Én konkrét példákat, vagy módszereket vártam. Azért annyit hozzátennék: tegyük fel egy tanár ismer ilyen módszereket. Próbálja alakalmazni őket. De személyiségéből adódóan nem alkalmas a tanári pályára, pl. hamar elveszti a türelmét, vagy egyszerűen nem tud érthetően magyarázni. Így a kezébe adott módszerek, mint egy szike egy remegő kézben, inkább csak károkat okoz a betegnek.
> "Egyébként úgy 10-15 éve a nagy felszabadulás közepette sok iskolában mindenféle kísérleti módszereket vezettek be - hát egy jó részük rosszab volt, mint a régi... Azokat valami idióták találták ki."
Hát ez az! :) Átestek a ló túloldalára. Úgy gondolták, hogy a rendszerváltás(?) után mindent temetni kell, ami régen volt. Tekintet nélkül arra, hogy az jó-e vagy sem. A mostani bolognai rendszer bevezétésnél is ez volt. Csettintésre átálltunk egy teljesn új felfogásra, noha nem lett volna kötelező. Igen, EU előírja, stb. De más országokban ezt sikerül sokkal simábban, zökkenőmentesen átvinniük. Lassabban ment végbe, de legalább nem volt annyi értetlenkedés.
Lehet, hogy mániákus szortírozó vagyok, de a tanárok terén is jó lenne egy ilyen. Mármint amikor képzik őket. Megmondani: hát barátom, ez nem neked való. Le lehet őket tesztelni. Be egy elsős osztályba, azt taníts szorzást meg osztást! Na vajon hogy bírsz a kicsikkel? Vagy egy hetedikes biosz órára. Adjon le egy fejezetet. Hamar kiderül, hogy ki az alkalmas. (Tudom, ez nem működhet a gyakorlatban, de olyan szép lenne nem? :) Megint csak egy újabb érv, hogy miért jó ez a tanár érékelősdi.)
Egyébként azt hiszem, hogy nagyjából közös nevezőn vagyunk, csak hát... mire jók a szavak, ha már félreérteni sem lehet őket? :D -
dez #35 Nagyobb volt a fegyelem, de milyen áron... Szépen belenevelték az emberekbe már gyerekkorban a megfélemlítést.
Az természetes, hogy az alapvető dolgokat meg kell tanítani. Sőt, ha nem ömlesztünk mindent, akkor lehet is.
Az a szortírozó-üzemi megoldás látszatra jó, de ugyebár emberek vagyunk, vannak jó és rossz időszakaink, néha később fedez fel valamit az ember magában, stb. Szóval kissé gépies lenne, miközben mi emberek vagyunk. Egyébként az előző rendszer iskolai rendszere is inkább ilyen szortírozás volt, mint tanítás. Úgy értem, meg sem próbált jól megtanítani dolgokat, hanem inkább arra mentek rá, hogy kiválogassák, ki miben jó, legalábbis látszatra: aki eleget magolt, az szupertehetségnek lett nyilvánítva. (Továbbá a családi háttér problémáit sem próbálták ellensúlyozni.)
Ez a kulcsszavas javítás dolog elég furcsa, erről még nem hallottam.
Hát igen, a régi rendszer lényege nem a tudás volt, hanem "megfelelő" gondolkodásmódra idomítás... Erősen racionális, a kreativitás elnyomása, stb. - ami a régi rendszerhez illett.
Én nem ilyen full elméleti pszichológiáról beszéltem, hanem nagyon is gyakorlatiasról. Nem ilyen száraz sémákról, hanem a gyerekek lelki világának réginél sokkal mélyebb ismeretéről, és ehhez való alkalmazkodásról - hogy ne csak látszateredményekre törekedjünk nem törődve a lelki és egyéb következményeivel, stb. stb.
Egyébként úgy 10-15 éve a nagy felszabadulás közepette sok iskolában mindenféle kísérleti módszereket vezettek be - hát egy jó részük rosszab volt, mint a régi... Azokat valami idióták találták ki. -
#34
Hm, jó kis komment lett. :D -
#33
Azt hiszem picit elbeszéltünk egymás mellett. :) Szóval én amikor a régi oktatási rendszert emlegettem, arra gondoltam, hogy a fegyelem nagyobb volt. Ez szerintem mindenképpen pozitívum. A jó megoldás, valahol ott lehet, hogy "szigorúan, de azért törődően".
A #20-as kommentedhez annyit tennék hozzá, hogy valóban nem mozgó lexikonokat kell nevelnünk, ennek ellenére azért alapvető dologok mellett nem érdemes elmenni. Nállunk volt egy gyerek, aki nem tudta, hogy a mohácsi csatát kik nyerték, a törökök vagy magyarok. A másik meg azzal nem volt tisztában, hogy Velence Olaszország része! Na ilyen emberekkel voltam én összezárva 8 évig. :D Az ő seggük alá betolhatod a világ legjobb oktatási reformját, akkor se mész semmire. Ezzel csak azt mondom, hogy hiába minden, végül az embereken dől el az egész.
Támogatnék valami olyasmit, mint amit kis sportoló-palántákkal csinálnak: szétszedik-összerakják őket, izomfelépítést néznek, meg amit akarsz, majd a végén kibökik, ha sikeres sportoló akar lenni, akkor legyen futó, vagy magasugró. Ezt jól lehetne alkalmazni az iskolás gyerekeken is: elég hamar kiderül, hogy ki milyen értelmes, ennek alapján amikor elvégzik az elemit, lehetne javasolni nekik egy optimális utat, amit bejárva sikereket érhetnek el. Így nem lenne annyi bölcsész a Mekiben, és szakmunkások elismertsége is talán nőhetne.
Értem én, hogy manapság már az "információ kinyerése", "átfogó megértés" stb. a fontos, de ennek okán nem kell tokkal vonóval kidobni a régi rendszert. Annak is megvoltak a maga előnyei. Pl. ha az ember tudta, hogy Hunyadi Mátyás életét fogják kérdezni, akkor azt mondta: rendben, itt van 2 oldal, ezt megtanulom, 5-ös. Viszont ez az új "megértős" rendszer annyira más formában követel, hogy elég nehezen tudtam rá átállni. Pl. volt egy ilyen tételem, hogy vázold XY században a mezőgazdasági változásokat, majd ennek kihatását a társadalomra. A dolog szépség hibája az volt, hogy ezt a szakaszt még a régi rednszerben vettük, így a füzetem használhatatlanná vált. Valami egyetemi elemzésből végül összerántottam a tételt, de nem örültem volna, ha azt húzom. Meg az írásbeli vizsgán voltak olyan evidens/bugyuta kérdések, amire nem igazán tudtam, mégis _hogy_ kéne válaszolni, vajon mit várnak el a kitalálók. És itt van a lényeg: kulcsszavak alapján javítjanak. Az az, te hiába érted, ha bizonyos kulcsszavakat nem használsz, vagy a készítők által "rém nyilvánvaló" részletet nem veszel észre (volt olyan feladat, hogy képek alapján kellett jellemezni egy adott kort), buktad az egészet. A rendszer saját elveit ássa alá a javítókulccsal.
Rengeteg olyan dolgot tanultam, ami felesleges, sohasem használom, nagy részét el is felejtem, de én ennek ellenére úgy érzem, megérte. Minden egyes kis információ morzsa végül közvetetten fejlesztette az "agyam", gondolkodásom. Itt is valamiféle középutas megoldást tudok elképzelni: alap kihagyhatatlan dolgokat megtanítani, a többit pedig elég megérteni. Aki meg arra kíváncsi, hogy XY utcán hány tank ment végig '56-ban, felvételizhet a megfelelő helyekre.
> "Én nem erről beszéltem."
Akkor miről? Mesélj! :) Érdekelnek az ilyen dolgok.
> "Látod, most pontosan azt írtad le, hogy sokkal többre ment a tanár (saját és a tanulók szempontjából is), amikor nem csak valamilyen erősen leegyszerűsítő metodikát próbált követni, hanem alkalmazkodott az adott korra jellemző pszichológiai törvényszerűségekhez."
Elismerem, ez így van. Kérdés, hogy pszichológiai törvényszerűségek vajon nem ugyan ilyen leegyszerűsítések-é? Közhely rovatunkban: minden szabály annyira jó, amennyire rugalmasan van alkalmazva. Viszont ez megkérdőjelezi, hogy kell-e követni szabályokat, ha tanítási módszerekről beszélünk. Miért nem hagyhatjuk kibontakozni a tanárt? Lehet, hogy úgy eredményesebb lenne.
> "...politikai erők teljesen félremagyaráznak..."
Azt hiszem bármibe keverjük a politikát, abból jó nem sül ki. Jó döntésnek tűnhet az ignorálása. De aztán mégse. Na mindegy.
> "...ne tömjük tele a tanulók fejét száraz adatok tonnáival, amit úgyis elfelejt, inkább az igazán lényeges dolgokat tanítsuk meg érdekfeszítően, alaposan, érthetően..."
Egyet értek. Megint csak kérdés, hogy ezekből a célkitűzésekből egy rossz tanár mennyit tud megvalósítani? Szerintem a fő gond ott van, hogy gyenge a tanár képzés. -
dez #32 "Bár hogy nézegetem a kommentjeid, nem találtam rá a válaszra. Mutasd meg, hogy te melyiket gondolod annak."
Nézd meg jobban pl. a #20-ast, #24-est, #26-ost...
(Egyébként a bárhogy egy szó. Látod, nem mondhatod, hogy számomra a helyesírás érdektelen.)
"Ezen jót kacagtam. :D Azt is megmondod, hogy mikor mosok fogat reggelente? Mert akkor minden tiszteletem. :)"
Azt nem, de annak ehhez semmi köze. De ha kinevetted magad, esetleg egy pillanatra elgondolkozhatnál ezen.
"Abból, hogy előzőleg ezt írtad: "Az írás/olvasás fontos, de van, ami fontosabb alsós korban. Én ezt úgy értettem, hogy szerinted fontosabbak az egyéb közösségi élmények, játékos foglalkozások, esetleg a mozgás. És az írás/olvasás csak sokadik a sorban."
Figyelmedbe ajánlanám pl. ezt a mondatrészt a #26-osból: "7-8 éves korban nem a tökéletes írás a legfontosabb dolog egy gyerek életében."
"Biztos vannak emberek, akik azzal töltik az idejüket, hogy hosszú tanulmányokat írnak az emberi pszichéről, és annak az oktatásbeli felhasználásáról. De amíg nem a valós iskolai életre képezik a tanár hallgatókat, addig ez másodlagos."
Én nem erről beszéltem. Ha kicsit közelebbről ismernéd a témát, tudnád, hogy rég nem ilyen primitív szinten áll ez a dolog. (Bár nem csodálkoznék, ha itthon még erre is lenne példa.)
"Ziipp gimnáziumba járt [...]"
Látod, most pontosan azt írtad le, hogy sokkal többre ment a tanár (saját és a tanulók szempontjából is), amikor nem csak valamilyen erősen leegyszerűsítő metodikát próbált követni, hanem alkalmazkodott az adott korra jellemző pszichológiai törvényszerűségekhez. A régi rendszerben szerinted hol érdekelt bárkit, hogy mikor tud jobban figyelni egy gyerek, és mikor kevésbé, stb.? Meg most pont megerősítetted azt is, hogy néha a kevesebb több (lásd ne tömjük tele a tanulók fejét száraz adatok tonnáival, amit úgyis elfelejt, inkább az igazán lényeges dolgokat tanítsuk meg érdekfeszítően, alaposan, érthetően) - amit bizonyos politikai erők teljesen félremagyaráznak (tudatosan ferdítve, hazudva)... Érted, 100-at tanítva, amiből jó, ha 20 marad, vagy 80-at tanítva, amiből 60.
"Összefoglalva: a gyakorlatban dől el minden. Ezért jó egy ilyen site, ahol el tudják mondani a diákok a véleményüket. Mert hiába a legjobb egyetemi tanárok, nem ér semmit a kitűnően vizsgázott, friss diplomás tanár, ha ötödikes gyerekek úgy kikészítik, hogy sírva rohan ki az óráról."
Természetesen. Csak ugye nem mindegy, hogy valamilyen erőszakos módszerrel próbáljuk elérni a látszateredményeinket - ezt el nem ismerve, megjátszva az ellenkezőjét (előző rendszer szokása); vagy egy kicsit másképp.
"Egyébként alsó és felső osztályok teljesen más kategória. Alsós tanárnak szinte mindenki jó. Tutyi-mutyi, el vagyok a kicsikkel, tanulunk is néha."
Azért ez nagyon nem így van. Ilyen korban még erősen alakul a gyerekek személyisége, és nagyon nem mindegy a tanár személyisége sem, és az egész hozzáállása. Épp nemrég volt erről egy előadás (ismert és elismert szakemberekkel, tanárokkal, stb.), hogy milyen szépen el lehet rontani a gyerekeket, vagy épp ellenkezőleg.
"Ott az a kihívás, hogy a rossz családi körülmények között élők, vagy gyengébb képességűek ne szakadjanak le, és ne szerezzen már itt később szinte behozhatatlan hátrányt. De nem kell túlbonyolítani a dologot. Rá kell szánni az időt és kész."
Írd be a sorba azokat is, akik inkább a személyiségük más fontos elemeinek fejlesztésével vannak elfoglalva... -
#31
Bár hogy nézegetem a kommentjeid, nem találtam rá a válaszra. Mutasd meg, hogy te melyiket gondolod annak.
> "Ez is nyilván a politikusokról ragadt rád. Ugye ugye. Szvsz túl sokat nézed őket."
Ezen jót kacagtam. :D Azt is megmondod, hogy mikor mosok fogat reggelente? Mert akkor minden tiszteletem. :)
> "Miből gondolod, hogy szerintem ne kellene nekikezdeniük?"
Abból, hogy előzőleg ezt írtad: "Az írás/olvasás fontos, de van, ami fontosabb alsós korban. Én ezt úgy értettem, hogy szerinted fontosabbak az egyéb közösségi élmények, játékos foglalkozások, esetleg a mozgás. És az írás/olvasás csak sokadik a sorban.
Biztos vannak emberek, akik azzal töltik az idejüket, hogy hosszú tanulmányokat írnak az emberi pszichéről, és annak az oktatásbeli felhasználásáról. De amíg nem a valós iskolai életre képezik a tanár hallgatókat, addig ez másodlagos. Mondok is egy példát:
Ziipp gimnáziumba járt, és többek között kémiát is tanult. Egyszer csak elment a régi kémia tanár. Jött egy új. Az oszály nagyon fegyelmezetlen volt, olyan dolgokat csinált, amit így visszanézve még ziipp is alig hisz el. ;) Lényeg, hogy nagyon engedetlenek voltunk. Így ment ez napról napra, hónapról hónapra, míg a tanár megelégelte ezt. Valószínűleg mindent kipróbált, amit anno az egyetemben a fejébe vertek - megpróbálta leszerelni a főkolompost, próbált 3-4 fős csoportokat kialakítani és valamiféle versengésre sarkallni minket, olyan is volt, hogy addigi lágy modorától eltérően "marha szigorúan" kezdte az órát. De egyik próbálkozása sem járt sikerrel. Módszereit hamar kiismertük, kigúnyoltuk, nem beszélve a kémia iránt tanúsított általános érdektelenségről. Azán mégis, valamiféle lassú változáson ment keresztül, kezdett beleszokni a dolgok menetébe, és egyszer csak azt vettük észre, hogy egész jó órákat tart, néha már oda is figyeltünk. Megtanulta, hogyan kell bánni velünk. Hétfő első órában pl. effektíve jobban tudtunk haladni, mint a rettegett töri órákon. De amikor látta, hogy csütörtök 7. órában az agyunk már teljesen elszivacsosodott, inkább nem erőltette a dolgot. Vettünk 20 perc anyagot, utánna lazítás. Merem állítani, így sokkal többet haladtunk, és mindenki számára kellemes volt. Máig az egyik kedvenc tanárom. Később lelépett egy két tannyelvű suliba, mert ott többet fizettek. Érettségi előtt 1 évvel. De ez más kérdés.
Összefoglalva: a gyakorlatban dől el minden. Ezért jó egy ilyen site, ahol el tudják mondani a diákok a véleményüket. Mert hiába a legjobb egyetemi tanárok, nem ér semmit a kitűnően vizsgázott, friss diplomás tanár, ha ötödikes gyerekek úgy kikészítik, hogy sírva rohan ki az óráról.
Egyébként alsó és felső osztályok teljesen más kategória. Alsós tanárnak szinte mindenki jó. Tutyi-mutyi, el vagyok a kicsikkel, tanulunk is néha. Ott az a kihívás, hogy a rossz családi körülmények között élők, vagy gyengébb képességűek ne szakadjanak le, és ne szerezzen már itt később szinte behozhatatlan hátrányt. De nem kell túlbonyolítani a dologot. Rá kell szánni az időt és kész. -
dez #30 De igen, már válaszoltam, csak nem vetted észre, mert nem is figyelsz arra, mit ír a másik, csak ismételgeted a dolgokat, mintha attól igazabbá válna, ha többször hangzik el. (Ez is nyilván a politikusokról ragadt rád. Ugye ugye. Szvsz túl sokat nézed őket.)
Miből gondolod, hogy szerintem ne kellene nekikezdeniük? Akár már korábban. Az a kérdés, hogyan. Nos az emberi pszichét is figyelembe véve. -
#29
Rajtad áll.
Azt csak úgy hasraütve mondtam, mintegy érzékeltetve, hogy talán mégis csak fontos az a fránya írás/olvasás. Egyébként az is engem támaszt alá, hogy ezt már 1 éves korukban is tudják a gyerekek, tehát 7-8 éves korukra bőven elvárható tőlük, hogy neki kezdjenek írni és olvasni tanulni. Arra, hogy ennél mi lehet fontosabb, még mindig nem válaszoltál. :) -
dez #28 Ha jobban megnézed, vannak ott higgadt érvek. A beszólás annak szól, hogy icipicit zavar, hogy - pár politikusnak köszönhetően - teljesen szakmaiatlan módon és valóságtól elrugaszkodottan megy erről a témáról a polémia a hétköznapokban. Mindenki mondja a tutit, mintha 20 éve ezzel foglalkozna, már sznte ítéletet is hírdetnek, de az egész nem más, mint a szokásos féligazságok és demagógia.
Igen, az én véleményem is csak egy vélemény, de nem 1-2 politikustól származik, hanem nézek néha erről szóló szakmai műsorokat, olvasok szakmai cikkeket.
A csillagot a csillag alakú nyílásba egy egyéves is szépen be tudja tenni, szóval pár évvel mellélőttél. De asszem jobb is, ha itt inkább befejezzük, ugye? -
#27
Na igen. :) Te sem tudsz úgy ellentmondani, hogy közben ne szólnál be. Neked meg itt kell fejlődni. És ha egy kicsit is átgondolnád a dolgokat, rájönnél, hogy te is "csak" egy vélemény vagy. Ha nem értesz egyet az egy dolog, de attől még nem biztos, hogy te vagy az akinek mindig igaza van, és "tényleg hozzáérted a témát".
Lehet hogy a régi oktatási rendszer nem volt a legtökéletesebb, de meg voltak a maga előnyei. Először is: nem voltak ilyen tanár alázások/verések. Aki ellent mondott, azt helyre tették. Remélem visszagondolva te is úgy érzed, hogy mégis az volt a jó tanár, aki szigorú volt, noha abban az adott pillanatban nem kedvelted.
Nem tudom, mi az ami fontosabb az írás és olvasásnál. Kérlek válaszold meg. Hogy a gyerek bele tudja tenni a csillagot, a csillag alakú nyílásba? Azt elvileg már óvodában megtanulta, vagy ha nem, akkor lehet évet halasztani. Ezt erre találták ki. Az iskolában már igenis követelmények vannak, amit teljesíteni kell. Ezek közül a legfontosabb az írni, olvasni tudás. Erre épül minden. A helyesírás elfolytja a kreativitást, ez meg színtiszta maszlag. Mivel folytaná el? Azzal, hogy bekényszeríti a gyereket bizonyos formai szabályok közé? Gondolatilag senkinek nem szab határt. A valamilyen oknál fogva gyengébben fejlődőkre természetesen figyelmet kell fordítani, és segíteni a felzárkóztatásban. De könyörgöm, az iskola nem egy játszótér! Tanulni kell. Azért vagy ott.
Az a gond, hogy a tanárokkal szemben nincsenek komolyabb elvárások. Itt nem a gyerekekkel van a baj. A mostani "válságot", márha lehet így nevezni, nem a rossz tanítási rendszernek, rosszul felépített tantervnek köszönhetjük. Remélem, ez számodra is világos.
Utolsó bekezdésedre reagálva: tisztában vagyok vele. Miért gondolod, hogy nem vagyok? A tanár verés kirívó eset, és nagyon ritkán fordul elő az ilyesmi. De ez nem mentség semmire! Már az is baj, hogy egyáltalán kialakulhatott. Rengeteg olyan osztály van, ahol nem mennek el tanár verésig, de ugyan olyan fegyelmezetlenség uralkodik a teremben. Ilyenekkel van tele a YouTube. Igen, valóban kérdéses az adott tanár alkalmassága. Lásd. 4. bekezdés.
Ja, és örülnék, ha nem esnél nekem, és logikus, higadt érvekkel válaszolnál. Mert meggyőzhető vagyok. Pusszantás! (: -
dez #26 Na jó, azt kell mondanom, foglalkozz inkább a focival, ahhoz talán jobban értesz (ahhoz ugye "mindenki ért" - bár úgy tűnik, most már az oktatáshoz is kezd "mindenki érteni").
Az írás/olvasás fontos, de van, ami fontosabb alsós korban. A helyesírás korai erőltetése éppen hogy ellene hat a kreativitás és önkifejezés fejlődésének. (Éppen ezért erőltették ezt is a régi rendszerben.)
A jelenlegi helyzet annak köszönhető, hogy egy rendszerről kiderült, hogy hibás, néhány dolog már változott, de még nem talált igazán magára.
Egyébként meg nem kellene mindent bekajálni, amit a média v. politikusok gumicsontként bedobnak. A nemrégi telefonnal felvett esetben a tanár pályaalkalmassága is eléggé kérdéses volt. -
#25
Az írás nagyon is fontos! Ez olyan, mint amikor fociban az ember a bal lábával is gyakorol, aminek köszönhetően a jobb lába is fejlődik. Az írás/olvasás egymást feltételezi. Minnél korábban elsajátítja valaki, annál jobb. Később ugyanis erre épül az egész iskolai élete. Milyen már, ha nem tudja elolvasni és értelmezni a szöveget? Vagy nem tudja úgy leírni a gondolatait, ahogy szeretné? Olyan feladatokat kell kitalálni, amiben lemérhetjük, hogy mennyire tud írni/olvasni a diák. Bár még én is benne voltam abban a rétegben, ahol néha kaptunk ilyen központi-szövegértés lapokat, de az minden volt, csak hasznos nem. Direkt teletömték idegenszavakkal, vagy valami szakmai szöveget elénkdobtak, "ércsé' szöveget, nesze!". Konklúzió: elméletben minden nagyon szép, de a gyakorlatban... nos, hézagos a dolog. GYAKORLATIAS GONDOLKODÓKAT AZ OKTATÁSBA! FREE CINI!
Az oktatásunk pedig igen is jó volt (régebben). Szigorúbb, keserűbb, de legalább nem volt tanárverés. Nem is értem, hogy vetemedhet valaki ilyesmire. Bár ezt inkább folyamatában kéne nézni: mi többet engedtünk meg magunknak az előző generációnál, az utánunk következő pedig hozzánk képest volt engedetlenebb. Előbb-utóbb el kellett érkeznünk erre a szintre. Nyeh. :b -
dez #24 "Igenis vezessék vissza a buktatást az alsósoknak"
Hát tényleg nem értesz hozzá. Milyen jó is, amikor az osztályokban évekkel idősebb gyerekek is vannak... Azt hiszem, nem éppen a kisebbek tanítgatásával töltik az idejüket. 7-8 éves korban nem a tökéletes írás a legfontosabb dolog egy gyerek életében, sokkal fontosabb dolgok is vannak. Hahó, emberek vagyunk, már nem csak az állam fogaskerekei. -
dez #23 Tök jó, hogy épp most írtam le, hogy a funkcionális analfabétizmus egyátalán nem új dolog, hanem még a mai felnőttek jó részére is jellemző.
Persze, a felsőbb iskolák jók (bár ott is vannak problémák), de az általános és a középiskola (leszámítva a szakmunkásképzőket, amik viszonylag jó szakmunkásokat képeztek - mondjuk itt sem annyira kerek minden, mert nehéz rávenni az embereket az átképzésre, stb.) nagyon régóta rosszak. -
Wittgen #22 Teljesen egyetértek veled. Bár nem vagyok tanár, de több ismerősöm is az, illetve nem vagyok én sem vak a világ dolgait tekintve.
Pl a szövegértés romlását itt az SG-n is elég jól le lehet mérni. Elég csak a tizenéves hozzászólók kommentjeit olvasgatni. Sokuk csak beír valamit (fikáz, félremagyaráz), de a cikkek, illetve más hozzászólók szövegeit nem tudja értelmezni.
Hát igen, alapjaiban kellene megváltoztatni az oktatást. Agresszív diákoknak spec. suli, asszimilálódni képtelen egyedeknek spec. osztály, ahol külön felkészített spéci tanerő okítaná és nevelné őket, hogy a társadalom teljes jogú, megbecsült tagjai legyenek. Igenis vezessék vissza a buktatást az alsósoknak, ha valaki nem tud 1 év alatt elsajátítani egy tantárgyat (pl írás), akkor ismételjen évet, stb...
Legyen kötelező tornaóra heti több alkalommal.
Ehhh...annyira azért nem értek hozzá, ezek csak az én véleményeim voltak. -
Highwayman #21 Huhh.. végig elolvastam a hozzászólásokat. Az látszik, hogy mindenkit érdekel az oktatás. Szerintem (9 éve, a fősuli óta benne vagyok) a legfontosabb kincse egy országnak az oktatása. Ha tényleg jövőt szeretnénk, akkor erre kell a legtöbb figyelmet és anyagi támogatást fordítani. Jelenleg az iskolák nagy része olyan anyagi gondokkal küzd, hogy a kötelező felszereléseit legalább be tudja szerezni. pl. legyen korszerű vonalzója a matek tanárnak, sikerüljön lecserélni a p3-as szgépeket és olyan monitor elé ültetni a gyerekeket ami nem vágja haza a szemüket, stb. stb...
A kisebbség kérdésével kapcsolatban annyi lenne az egyéni véleményem, hogy igenis szükség lenne külön osztályban oktatni őket és éppen az ő védelmük miatt. Teljesen más kultúrából jönnek, sokkal többet kéne fordítani alapvető szocializációra, mint mondjuk matekra... stb. Könnyebb lenne beilleszkedniük és megtalálni a helyüket.
Egy ötlet: Rendbontó, rendzavaró gyerek után nem kapnak családtámogatást, stb... érezzék magukon anyagilag, hogy jól pofán kéne otthon vágja a gyereket, mert az visszaszólt a tanárnak, uram bocsá kiabál vele, vagy megüti. Mindjárt motivált lenne a szülő...Felsőben pedig a tanulmányi eredménytől és a magatartás szorgalom jegytől tenném függővé. stb..
A magyar oktatás nagyon jó volt, nem véletlen, hogy a szakképzett (nem csak diplomás, sőtt) embereket (ács, kőműves, stb) kifejezetten szerették külföldön, mert igazi ezermestereket kaptak.
A baj az, hogy most alsó tagozatban kifejezetten első osztályra gondolok, nem a szövegértésen van a hangsúly, hanem a gyors olvasáson... elolvassa a gyerek, csak éppen azt se tudja mit olvasott. Higgyétek el teljesen mást fogtok tapasztalni, ha egy kicsit belenéztek, megtapasztaljátok, hogy mi megy.
Nyilván vannak alkalmatlan tanárok, ezt tudom, így van. De vannak páran akik mindent megtesznek a gyerekért és az iskoláért, sokszor a heti munkaidejük a 40 óránál is jóval több. Ne higgyetek a média maszlagnak, nem kell mindennek bedőlni. A baj az, hogy az általánosítások miatt a szívüket-lelküket beleadó tanerők is leszólásra kerülnek... képzeljétek el nekik milyen érzés...
Azt hiszem ilyen sokat még soha nem írtam az sg-n. :-) -
dez #20 Jaj, hagyjuk már ezt a mantrát, hogy a liberálisok teszik/tették tönkre a magyar oktatást. A valóság az, hogy valójában 50 éve rossz (néhány egyetem kivételével). Évtizedekig a pártérdekeknek volt alávetve. Talán hallottál róla, hogy a magyarok nagy része funkcionális analfabéta. Ezt nem a liberálisok találták ki. Tömték a fejeket a száraz adatok halmaival (aminek 95%-át hamarosan elfelejtették), de a megértés már nem volt lényeg. (Csak a gondolkodásmód rendernek megfelelőre kalapálása.) Felesleges túlerőltetés (pontosabban a régi rendszer számára nem volt haszontalan az idegi leterhelés), erősen felemás eredménnyel. A liberálisok voltak az elsők, akik ezt ki merték mondani, szembe mertek menni a dogmával, hogy a magyar tanítási rendszer milyen szuper jó. Ebbe a "szemtelenségbe" aztán jól bele lehet kapaszkodni az ellentábornak. Meg ugye a jelenlegi helyzetet, ami a több évtizedes tévút következménye, fogni és a nyakukba varrni. Stb. Stb.
A "teljesítmény" (mert nagyon fontos stresszelni a teljesítménycentrikussággal már az alsósokat is, nehogy legyen esetleg gyerekkoruk, az úri huncutság, luxus) besorolását milyen szempontok alapján végeznéd? A régi rendszer alapján (mennyire magolta be az anyagot) osztogatott érdemjegyek? (Csak mert a különböző politikai körök ebben sem tudnak közös nevezőre jutni, és talán nem is lehet.) És mi van, ha pl. egy gyerek eszes, de hülyék a szülei, vagy pl. kamaszkorban van? -
#19
Az egyetemen töltettek velünk ki név nélkül ilyen osztályozd a tanárod íveket, hogy majd mennyire érdekli őket (el se olvasták sztem).
Persze nem fogtuk vissza magunk, szépen leírtuk, hogy pl: ez a kis ribi piszok nő, "arra" nagyon jó lehet (biztos így kapta az állást) mert tanítani azt teljességgel képtelen. Azóta is ott eszi a fene.
Támogatom, támogatom az oktatásban és az egészségügyben is. Hagy olvasson már utána az ember, hogy mégis kire bízza a (saját és/vagy gyereke) életét, osztályozzák az érintettek, hogy milyen volt a szolgáltatás (imdb pontjai is azért mérvadóak)
JTBM: egyetértek. -
JTBM #18 Meglehetősen nagy probléma lenne, ha egy minőségi fokozatokból álló általános és középiskolai rendszerben helye lenne a bőrszín v. vallási, stb. megkülönböztetésnek.
A gyereket felmérik, ami alapján bekerül valahova középre. Utána teljesít és felkerül jobb szintre v. nem teljesít és lekerül alacsonyabb szintre.
Magatartás problémákkal pedig azonnal bekerül olyan iskolába, osztályba, ahova való.
A nagy igazság az, hogy az élet ilyen. Ahogy kikerül az életbe, vagy felfelé indul meg, vagy megmarad a szintjén v. rosszabb esetben lefelé indel el.
A mai liberális oktatás kiragadja a valóságból a gyerekeket és egy elképzelt fantázia világba csöppenti őket. Sajnos egy szocreál stílusú fantázia világba... Az emberek, a gyerekek sem egyformák. Az igényeik és a vágyaik sem azok. Ma mindenkit összekevernek és úgy kezelik őket, mintha egyformák lennének. Erről egy régi vicc jut eszembe, az orosz automatikus fodrászgépről, ahol előtte még különböző fejük volt az emberkéknek, de utána már egyforma...
Fel kéne már ébredni és a liberális bandát páros lábbal kirúgni, normális emberekkel kellene az oktatást irányítani... -
#17
ÁH! Ilyen nincs. Most oda a gyönyörűen szerkesztett postom. :b :D -
#16
"...mossuk össze a szart az arannyal..." - nyehehe. :)
Az a gond itt, hogy mindkét oldal mellett erős érvek állnak. Értelmes vitát még nem láttam a témában, ahol nem félnek a vitapartnerek, hogy egy elvetemült kisebbségi jóügyista védőjog-jogvédő képviselő majd diszkriminatívnak, esetleg rasszistának titulálja. Mert miről van itt szó? Legfőképp a cigányokról...
Én próbálom magam mindkét oldal helyezetébe beleképzelni:
> Tegyük fel, sok pénzem van. Tudom fizetni a legjobb orvosokat, iskolákat. Szinte kikövezett utam van egy zsíros állásig, és jó körülményekhez, ha közben kezedek el drogozni unalmamban... :b Szóval, miért fizzessem én, aki megdolgoztam a pénzemért egy lusta cigány gyerekének a tanítattását, egészségügyi kiadásait? Már nagyon régóta megy a pénz pumpálás a kisebbségiekbe, változás mégsem történt. Lehet, hogy rossz a jelenlegi rendszer? IGEN! A cigányok nincsenek érdekeltté téve a dologban. Ők kapják a pénzt, csak úgy bőrszinre. Szerintem ez velem szemben hátrányos megkülönböztetés!
> Viszont ha egy cigány családot nézek, el kell ismerni: nehéz kiemelkedni a mocsokból. Ismertem egy kis cigányt, aki anno aranyos kisgyerekként indult. Ma már lehugyozza a takarítót a suliban, füvet dealel, segít a bátyjának kisebb ügyekben. Na innen tényleg nincs menekvés! Közhelyes, de én láttam a fényt a szemében... :/ Egy jó mentor nélkül, - lehet egy szigorú apa, vagy karizmatikus tanár - aki felkarolja, nincs esélyük előrelépni. Szar ügy, ha nincs húzóember a csapatban. A legfőbb baj mégis az, hogy a cigányok többségében nincs meg az a szándék, hogy feljebb emelkedjen. Pletyka szinten olyat is hallottam, hogy direkt testvéreket fektettek össze, hogy sérült gyerek szülessen, aki miatt majd több támogatás jön. Másképp mondva: cigány gettókban a postás [b]sérthetetlen[b/]. Ő hozza a segélyt.
Kritizálni egy dolog. Megtettem. De én az az ember vagyok, aki megoldást is hoz: a támogatást munkához kéne kötni. Aki dolgozik, az kap pénzt. ENNYI. Asszem Diósgyőrben próbálkozott egy polgármester ilyesféle megoldással, de "ez túl diszkriminatív" jelszóval lefújták a projektet... Szar volt a II. VH, sok zsidó meghalt, én értem, de ésszel emberek, ésszel! -
#15
Szerintem van létjogosultsága az ilyen oldalaknak! Értelmes formában, ahol szűrik a szándékos lejáratókat. Lenne is pár ötletem:
> Több fajta verziót is ki kéne próbálni: publikust, szabadon regelhetőst, szigorú feltételekhez kötött regelsőt (ide több megoldásom is lenne).
> Csak olyan ember értékelhessen, aki szakmai kapcsolatban van az adott tanárral, vagy szülője/gondozója a gyereknek.
> A tanár védekezhessen, de a szava ne érjen többet, mint egy gyereké, mert akkor ugyanott vagyunk, ahol eddig. Persze ez is logikus keretek között, pl. ha a gyerek azt mondja, h a tanár egy fasz, akkor azt ne vegyék figyelembe.
> Szervezett lejárató kampány ellen (pl. ha szopatós doga után a gyerekek összefognak) - ha túl gyorsan érkezik gyanúsan rossz vélemény, akkor az semmisnek minősül.
> Legrosszabb, legjobb vélemény nem számít. Mindig az átlagos megítélést kell nézni.
> A tanárok is értékelhessék egymást, sőt akár a gyerekeket is.
> Mindenegyes értékelő legyen értékelve mások által, és annak alapján el lehetne dönteni, hogy mennyire szavahihető.
> Olyat is lehetne, hogy a véleményezők nem látják egymás kommentjeit, vagy véletlenszerűen látják másokét, így csökkenthető lenne az egymás befolyásolása. Tegyük fel, Jocó előtt már 5-en beírták, hogy XY egy gyenge tanár, lehet, hogy ő is hajlamos lesz rosszabb jegyet adni.
Tudom, hogy ez így nagyon kidolgozatlan, és sok helyen kijátszható, de kezdetnek nem rossz. És nem utolsó sorban nagyon sok múlik az embereken, akiknek értelmesen kell ehhez az egész dologhoz hozzáállni, mert különben nincs semmi értelme ennek az egésznek. A tanárokat szídni MSN-en is lehet. -
Commandante #14 "ami mindenkié, az valójában senkié"
Annyival egészíteném ki, hogy ami mindenkinek alanyi jogon jár, az szart sem ér. Ergo a normális oktatást vagy meg kell fizetni (középsuliig a szülönek, onnantól a diáknak), vagy tanulni kell keményen, és akkor be lehet kerülni a puccos sulikba is. Akinek ez nem tetszik, na abból lesz a munkásosztály. Semmi gon, rájuk is szükség van. -
dez #13 (Végülis a pénz csak egy része a dolognak, szóval úgy általánosságban a hatékonyság, átgondoltág, stb. hiánya vagy megléte.) -
dez #12 Olyan nincs, hogy valamiért nem kell fizetni, hiszen a mi adónkból, eü. hozzájárulásunkból fizetnek mindent. Korábban már megtanulhattuk, hogy ami mindenkié, az valójában senkié. Az ember azt becsüli igazán, amiért közvetlenül ő dolgozott meg. Úgy kevésbé megy el szó nélkül a pénz buta felhasználása mellett is. Márpedig most az van. -
Inquisitor #11 OFF: "Kaphasson az az ember jobb oktatást/orvosi ellátást, aki hajlandó érte fizetni?
Igen."
Feleségem nemrég be lett utalva ultrahangra egy magánrendelőbe, elhozta a szórolapjukat ... egy sima 5 perc konzultáció a dokival vagy gyógyszerfelirás 30.000, egy sima seb összevarrás 80.000, stb. És van aki meg tudja fizetni, sőt, ellenkező esetben már csődbe mentek volna :)
(Az asszony nyilván más árkategóriába esett, mert egy mási "baráti" magánrendelő passzolta át, így "megúsztuk" olyan 15.000-ből.) -
Inquisitor #10 OFF: Sajnálatos, hogy az itthoni hasonló kezdeményezés orvosok/kórházak szintjén ilyesmi indokokra hivatkozva elmaradt. Pedig kíváncsi lett volna a jónép, hogy hány potenciális tömeggyilkos, vagy simán sz*r doki van, aki százezreket lejmol a betegeitől, de legalább hagyja őket megmördelni. Az itthoni eljárásban meg még a legközismertebb "sorozatgyilkos" dokit is simán felmentik.
ON: Nyilván nem egyszerű objektívnak lenni, meg mondjuk senki sem vitathatja, hogy egy hátrányos helyzetű fiatalokat bőségesen oktat iskola az életben nem lesz olyan látványosan eredményes, mint egy másik mondjuk direkt elit vagy szuperinteligens kölyköket oktató. Meg ha pl. vérig sértett szülők vagy diákok alkothatnak véleményt ... aki meg kvülállóként pontozza le a tanárokat és sulikat, annak megint nem lehet objektív rálátása. Szóval nem egyszerű probléma ez. -
#9
Az oktatás/közoktatás kérdése pont olyan mint az egészségügy/közegészségügy kérdése.
Egyrészt nem lehet okosnak lenni, másrészt tudatosan mosnak össze dolgokat.
Kaphasson az az ember jobb oktatást/orvosi ellátást, aki hajlandó érte fizetni?
Igen.
Fizetni kelljen a társadalom fennmaradása érdekében szükséges alap-szolgáltatásokért?
Nem.
És szerintem kb ennyiben összefoglalható a dolog.
Pl. a társadalom szempontjából szükséges, hogy a tbc-s koldust is ingyen kezeljük, mert potenciális inkubátora lehet egy rezisztens törzsnek. De ha befexel a korházba és külön szobát akarsz azt fizesd meg!
A társadalom működéséhez igen is szükség van arra, hogy évente minimum, mondjuk 1000 jogászt, vagy fogtechnikust képezzünk, amit akár ingyen is meg kell tennünk, mert ha nincs ilyen szakember összeomlik a rendszer.
Te akarsz lenni az 1001.? Ok legyél, fizesd meg!
Szerintem ennyi.
-
JTBM #8 Nem kellene ilyennek lennie. A fizetős oktatást már megbecsüli a résztvevő, főleg, ha saját maga fizeti.
A ma divatos "mossuk össze a szart az arannyal" liberális oktatás helyére is normális ember különböző szintű iskolákat és osztályokat hozna létre, ahol mindenkinek meglenne az saját magának leg megfelelőbb környezete, a zseniképzőtől a klingonképzőig...
A mai liberális oktatás olyan, mintha mindenkinek kötelezően trabanttal kellene közlekednie egy koszos és büdös csövessel, egy mániákus gyorshajtóval és egy részeges/szipussal felváltva vezetve... -
assdf #7 hát meg ugye abba is gondoljunk bele hogy a nagypofáju semmirekellő sehová meg nem felelő diákot hová veszik? hát természetesen hogy a tanitóképzőbe.. nekem rengeteg 1 bites IQ-jú haverom tanul ilyen helyen mert gyakorlatilag 3-4 év lógás, tanulni semmit nem kell és a végén lesz egy diplomája, amivel természetesen sz@rt sem ér, igy hát jobb hiján elmegy tanitani...
aztán csodálkozunk...
(egy autós fórumon volt erről egy jó kis mondás, hogy ugyanaz a barom zsigulis vezeti most a suvot aki annó a zsigulit..) -
gombabácsi #6 Ez öngerjesztő folyamat. A fiatalok egyre hülyébbek és egyre nagyobb a pofájuk és egyre kevésbé érdekli őket bármi is a bulizáson kívül. Mit tehet így a tanár? Főleg ha ő is ilyen... -
JTBM #5 Az oktatási intézmények azért vannak besz*rva, mert eddig senki sem mérte a teljesítményüket. Ez egy nagyon kényelmes állapot, mindenki olyan munkát szeretne, amit akkor is elfogadnak, ha jó, meg akkor is, amikor nem az.
Magyarországra is elkellne egy ilyen mérőrendszer. Mert ma a tanári pálya atombiztos, akármilyen pancserbéla lehet tanár és ha már egyszer bekerült, akkor egész életén át rombolhatja a fiatalok IQ-ját. (Tanárt kirúgni nem lehet...)
Magyarországon az oktatás is teljesen esetleges, vannak jó iskolák is (egyre ritkábban), de vannak teljesen kutyaűtő iskolák is. Ráadásul egy jó iskola egyetlen igazgató távozása után szinte azonnal szét tud esni és 1 év alatt kutyaütő iskola lehet belőle... -
#4
Azt nem értem, milyen párbeszédet hiányolnak az oktatási intézmények. Ok, biztos van pl. bosszú is, mert pl. "lustavoltam tanulni és megbuktatott a g@ci tanár" esetére. De amikor több osztálynyi emberke+szülő mondja, hogy bajok vannak a tantóbácsival/nénivel, akkor azon mit kéne még megbeszélni?
Az emberek nem hülyék. Egy ilyen fórumot annak tartanak ami. Megnézik az iskolát és megnézik ezt az oldalt is. Ha mindkét helyről pozitív képük lesz, akkor ott nincs kérdés.
Nem csak negatív módon lehet osztályozni ám!
Szal nem tudom min vannak bexarva a sulik, hacsak nincs valami csontváz a szekrényben, amit nem szeretnének megmutatni: inkompetens, pedofil, verekedős tanárikar; hát ezzel én sem dicsekednék, pedig van ilyen nálunk is.
És félre értés ne essék, nem azt mondtam, hogy mind ilyen, de azért nem árt ezzel a szülőnek tisztában lennie, pláne ha fizetős a suli. -
dez #3 A jó tanárokat lesz tanuló, aki megvédje, ha valaki pl. bosszúból egy jogos rossz jegyért támadná is. A rossz tanárokat, akik nem szeretik a tanítványaikat, nem érződik rajtuk hivatástudat, és nem is tanítanak jól, azokat meg jogosan bírálják, és meg is érdemlik. Ez a minimum, amiért többet ártanak a hibás szakmaválasztásukkal, mint használnak. -
OldJoe #2 De az sem állapot, hogy meglehetősen sok tanár van aki nem készül órára, és ott csak előadja magát...
Valahol vmikor megirtak 1 TDKt, vagy demonstrátorok voltak nyaliztak a tanárnak és sok helyen ilyen talpnyaló szerencse fiából lesz/lett tanár...pff
Tudásuk elavult, nem tudják lekötni a figyelmet
+ nem beszélve a sok betett rokon+barát+pártfunkcionáriusokról...
Szerintem meg jó ötlet lenne, a minsőség javítására...Persze ésszerű visszajelzés szürőkkel. Mondjuk nekem is volt sok tanárom, aki ultra szigorú volt de mégis legtöbb pontot adnék nekik, na mármost ha mindenki lepontozza páran meg fel akkor már hibát jelezne a szürő... :>
Végül is az oktatás is 1 szogáltatás... -
gombabácsi #1 Majd pont a bulizásnak élő fiatalok fogják becsületes módon osztályozni a tanárokat... hát persze...