#36
Szortírozás - csak egy alapötletet vázoltam fel. Lehet még csiszolni a rendszeren. Pl. egész elemi alatt megfigyelik a gyerekeket, így kizárható a "rossz napja volt" effektus. Valamint nem lenne kötelező a javasolt iskolába menni. Így kifoghatjuk a szelet a diszkrimináció, stb. miatt nyavajgók vitorlájából. Mindenki szabadon dönthet hogy hova akar menni, csak akkor fel kell készülnie, hogy neki ott nehezebb lesz.
Pedig így van, most néztem utána. Nem olyan szigorú, mint ahogy sugalltam, de ez csak azért van, mert anno a töri tanárunk így mondta, hogy "bizonyos kifejezéseknek benne kell lenniük, ha nincsenek benne, hibapont". :b És frankón, amikor írtam egy próba esszét, elég szar lett. Noha értettem, hogy miről szól a dualizmus, de mégis, kihagytam egy-két fogalmat, amit ha szóban fel se tűnt volna neki. De a javítókulcs, az szent, megkérdőjelezhetetlen, stb. :D
Lehet szídni a régi rendszert. Rendben. De a fegyelmet, ami ott volt, meg kell tartani. Az újfajta kreatív technikák és a rend nem kéne, hogy kizárják egymást. Arról nem is beszélve, hogy kreatív oktatás címszó alatt általában a "semmit nem tanulunk" megfejtést találjuk. Amíg tanulsz, használod az agyad. Minnél többet használod az agyad, annál okosabb vagy, és talpraesettebb. Ezért gondolom úgy, hogy az anno sokat szídott "mi a fasznak kell tudnom, hogy milyen kémia reakciók során megy végbe a fotoszintézis" és társai tananyag csak is a hasznomra vállt. Nem közvetetten, de növelte a látóköröm, megmozgatta az agyam. Visszatérnék a focis példámhoz. Ha a bal lábaddal is gyakorolsz, fejlődik a jobb is. Így lehet ez az emberi aggyal is. Tanulsz valamit kémiából, az fizikában hasznodra lehet. Tanulsz valamit fizikából, az hasznodra lesz az életben.
> "Én nem ilyen full elméleti pszichológiáról beszéltem, hanem nagyon is gyakorlatiasról. Nem ilyen száraz sémákról, hanem a gyerekek lelki világának réginél sokkal mélyebb ismeretéről, és ehhez való alkalmazkodásról - hogy ne csak látszateredményekre törekedjünk nem törődve a lelki és egyéb következményeivel, stb. stb."
Ez a "nesze semmi, fogd meg jól kategória". :] Pont te beszéltél a politikusokról. Hát vissza kell hogy utaljak rájuk, mert ettől nem lettem okosabb. Én konkrét példákat, vagy módszereket vártam. Azért annyit hozzátennék: tegyük fel egy tanár ismer ilyen módszereket. Próbálja alakalmazni őket. De személyiségéből adódóan nem alkalmas a tanári pályára, pl. hamar elveszti a türelmét, vagy egyszerűen nem tud érthetően magyarázni. Így a kezébe adott módszerek, mint egy szike egy remegő kézben, inkább csak károkat okoz a betegnek.
> "Egyébként úgy 10-15 éve a nagy felszabadulás közepette sok iskolában mindenféle kísérleti módszereket vezettek be - hát egy jó részük rosszab volt, mint a régi... Azokat valami idióták találták ki."
Hát ez az! :) Átestek a ló túloldalára. Úgy gondolták, hogy a rendszerváltás(?) után mindent temetni kell, ami régen volt. Tekintet nélkül arra, hogy az jó-e vagy sem. A mostani bolognai rendszer bevezétésnél is ez volt. Csettintésre átálltunk egy teljesn új felfogásra, noha nem lett volna kötelező. Igen, EU előírja, stb. De más országokban ezt sikerül sokkal simábban, zökkenőmentesen átvinniük. Lassabban ment végbe, de legalább nem volt annyi értetlenkedés.
Lehet, hogy mániákus szortírozó vagyok, de a tanárok terén is jó lenne egy ilyen. Mármint amikor képzik őket. Megmondani: hát barátom, ez nem neked való. Le lehet őket tesztelni. Be egy elsős osztályba, azt taníts szorzást meg osztást! Na vajon hogy bírsz a kicsikkel? Vagy egy hetedikes biosz órára. Adjon le egy fejezetet. Hamar kiderül, hogy ki az alkalmas. (Tudom, ez nem működhet a gyakorlatban, de olyan szép lenne nem? :) Megint csak egy újabb érv, hogy miért jó ez a tanár érékelősdi.)
Egyébként azt hiszem, hogy nagyjából közös nevezőn vagyunk, csak hát... mire jók a szavak, ha már félreérteni sem lehet őket? :D
#36