Atomenergia

Bár az elõbb is leírtam, azért leírom mégegyszer: a teljes életciklusra elõre saccolni kizárólag az atomerõmûnél tudsz

Nem igaz. Mivel a széljárást statiszikailag elemezhetõ ezért a beépített teljesítmény és néhány év adatával a termelt áram összmennyisége jól becsülhetõ. A baj az, hogy mikor termei azt, az nem megjósolható.

Minden forralóvizes erõmû elavult. A 25 évnél régebbi erõmû nem elavult, ha legalább PWR technológiás. Az alaptechnológiát leszámítva egyik erõmûnek sincs köze a megalkotásáakor meglevõ biztonsági és monitorozási rendszerekhez.

A hozzáláncols sem igaz. Az, hogy õk elviszik az kényelmi szempont, de senki nem mondta, hogy ez csak így lehet így lesz, vagy nem lehet újratárgyalni. Ha lesz 4. gen erõmû, akkor nem el kell vinni, hanem ölni fognak érte, mert nem hulladék, hanem üzemanyag lesz. Upsz...

"Viszont a termelési árat alsó hangon kétféle módon számolhatod, ami kapsából három."

Bár az elõbb is leírtam, azért leírom mégegyszer: a teljes életciklusra elõre saccolni kizárólag az atomerõmûnél tudsz, hisz az õ költsége leginkább a telepítéstõl függ. Ellenben minden más, gyorsan változó -fejlõdõ- energia termelésnél a mozgó átlag egyre kedvezõbb lesz. Ellenben te is és a politika is a mai (vagy inkább tegnapi) árakon számoltok. A holnapival nem foglalkozik a hivatalos álláspont.

A szolár cellák hatásfoka 15 év alatt kb. 50%-ot javult. Az ára bõdületes mértékben esett. A folyamat nyilván nem fog visszafordulni. Gyanítom megállni sem.

"A f-i erõmû totálisan elavult mai szemmel "

Basszus a világ üzemelõ erõmûveinek 3/4-e 25 évnél régebbi!

A 60-80 éves odaláncolás pedig az üzemanyagra értendõ: az oroszok addig szállítják el innen a hulladékot, amíg tõlük vesszük. Ennyire egyszerû. De 30 évig MINDENKÉPPEN oda leszünk láncolva, amíg a hitelt fizetjük.

Mit jelentek ki? Kérdeztem.

Az lehet, hogy ezt akartad csinálni, csak amit leírtál nem ezt jelenti. Ugyanis a leírt mondatod felteszi azt, hogy az atomenerigába szerinted több támogatást toltak, mint az alternatívba.


Pont errõl beszélek. Friss technológia.

Sajons pont hogy nem. Évszázadók óta ismerjük és csak a modern tudomány által jutott el oda, ahol most van és még ez is kevés. És még a 40+ éves atomerõmûvekkel sem versenyképes úgy, hogy a szélerõmû összes olyan tényezõjék kihagyják, amiért azok a rendszerben köthetõek egyáltalán. Nem igaz, hogy ez ennyi szájtépés után sem esik le...

Tényleg nehéz megérteni azt, hogy ha még kvázi ingyen épülne az erõmû, akkor sem alapozható erre a termelés, mert nem stabil, nem tervezhetõ...? Komolyan mondom, hogy eszamfaszom megáll...

Az elsõ wattok termelése az atomenergetikában szintén biztosan kurva magas volt és az idõk folyamán nõtt a hatásfok. Ez a rendje a világnak. Fejlõdik.

Valójában nem annyira. Mivel egyre durvább biztonsági szintet vártak el, ezért az atomergia áram telepítési fajlagos költsége valójában emelkedõ terndet mutat emiatt, mert olyan eszement feltételeket szabnak.

Viszont a termelési árat alsó hangon kétféle módon számolhatod, ami kapsából három. A repülõgépeknél is ezzel trükköznek a reklámozás során...

- teljes életciklusra elõre saccolva
- az adott élettartamig, ez mozgó átlag
- az, hogy a felhúzás után mennyiért termel

Namármost a szélnél ugyabár a harmadik nagyon kedvezõ, mert az üzemanyag ingyért van. A bibi az, hogy az elsõ kettõ magas, mert az alacsony rendelkezésre állás miatt nem termel sok áramot az élettartam alatt a telepítési költséghez képest. Hogy piaci alapon megtermelje a saját árát és tisztes profitot is adjon akkor 30 Ft/kWh alatt a világ nagy részén nem termel egy erõmû sem. Ezen felül egy 20-25 éves életciklusból kb. a 10-12-dik év után termeli a profitot jó esetben. Ez attól is függ, hogy hitelbõl épül és milyen feltételekkel.

Az atomnál teljes életciklusra baromi alacsony a költség és a felhúzás utáni termelésre. Viszont mivel a kezdeti beruházása magas ezért az idõben átlagol ár egyre kisebb.

Mi a bibi? Hogy a mozgó átlaggal számolt az egy virtuális valami. Az erõmû az nem így adja az áramot. Van egy többé-kevésép fix ára, amit a piac befolyásol és azzal kell kitermelni az élettartam alatt a hasznot. Az atomerõmû az nem úgy termel, hogy az elején drágábban aztán meg hirtelen kurva olcsó lesz egy ugrásfüggvénnyel...


Nem. Olvasd el újra figyelmesen. A brutális áresés volt meg és még várhatóan lesz 35-50% 2020-ig.

Ez csak hurráoptimista duma, semmi több. Nincs semmiféle techikatörténeti, mûszaki és természetudományos háttere sem, ha az alaptechnológiát nézed. A hatásfokon alig tudnak már javítani annak ellenére, hogy micsoda iszonyatos pénzeket tolnak bele a kutatásba. Még, ha tudnak is az nem feltételezi azt, hogy az nem jár olyan technológiával amitõl nem lesz drágább - mert a kutatás ugyebár nem két fillér és akkor még adaptálni is kell az új technológiát, aminek az olcsóságát semmi sem garantálja - tehát fajlagosan drágábban termel. Alig tudnak a hatásfokon reszelni a szélnél és a naperõmûveknél is.

Utána természetesen tovább fog csökkeni. Ha belegondolsz, hogy milyen ütemben nõtt a hatásfoka a celláknak, talán belátod.

Az elmúlt évtizedben alig pár százalékot. Ha 100% hatásfoka lenne a napcellának, akkor sem rúgna labdába az atomenergiának. Akkor is még drága lenne és ugyanúgy nem tervezhetõ. Hányszor kell még elmondani...? Nem igaz, hogy a hálózati stabilitás alapkövetelményeit te és az összes ökobalfasz telibeszarja...


Jah. És ami még nem volt, az még jöhet. Fukusima sem volt elõre látott és látható esemény. Az atommegagiga biztonságról csak ennyit.

Ez a duma kezd nagyon irritáló lenni.

1. A világ atomerõmûveinek a többsége nem tengerparton ÉS szeizmikusan igen aktív területen van.

2. A f-i erõmû totálisan elavult mai szemmel és az erõmû kibírta a földrengést a cunamit-t nem. A védõgátak magasítása a pontosabb adatok ismeretében filléres. Mivel ez volt a világ eddigi ismert no1. földrengése kb. 10 ezer évig nem várható hasonló....

3. A lehetõ legsúlyosabb esetet láthattad Csernobilban és F-ben is. Ennek ellenére F szennyezése is lokális maradt és nincs olyan jövõbeli reaktortípus, ahol egy tûz radiokatív grafitport tudta a világban szétszórni.

Összfoglalva az apokaliptikus forrgatókönynek nagy semmire alapozása inkább legyen Hollywoodban alkalmazva, de a mûszaki élet nem errõl szól. Ezen felül üzemszerûen mûködõ atomerõmûben soha nem történt még komoly katasztrófa, pedig mai szemmel kõkorszakiak voltak. Szóval az alaptalan vészmadárkodással állj le, mert nem érve. Komoly emberek ilyen érverndszeren csak röhögnek.

Annyira látszik, hogy mennyire nincs közöd a természettudományokhoz, hogy az már nekem fáj...


Igen, de a hitelt 30 évig fizetni kell. Akár lesz új energiaforrás, akár nem. Nem scifire gondolok, hanem pl. találnak egy jelentõs gázmezõt.

Akor meg mi van a 60-80 éves láncolásos dumával...? Saját magaddal leírt megközelítéssel sem tudsz azonos álláspontot hozni.

A képed meg nem érdekes mert:

ad.1 Csak USA példát hoz fel.
ad.2 Semiféle metódus nincs rajta, hogy ez mégis melyik költség a sok közül
ad.3 a termelt áram mennyisége nem látszik
ad.4 Itt most abbahagyom, mert még kb. 8 érvet le tudnék írni.

Az ilyen balfasz ábrákkal pont azokat a tudatlan tömeget célozzák, akiknek még egy másodfokú egyenlet meg a ferde hajtítás is mission impossible...

"Itt azt szeretném megkérdezni, hogy miféle forrásra hivatkozva mered ezt kijelenteni...?"

Mit jelentek ki? Kérdeztem.

"Az atomenerõmûvek semmiféle közvetlen támogatást nem kap, piaci alapon termelnek"

Azért a téma kutatása alapvetõen állami forrásokból indult anno. Most is vannak nemzetközi szervezetek, államilag finanszírozott kutatóintézetek, stb.
A szélerõmû és aerodinamikai kutatásokban valóban igazad van.

" Pedig alig 15 éve kezdték ezekkel teliszarni a világot... Gondolod, hogy a német és dán áram ára vicbõl olyan magas...?"

Pont errõl beszélek. Friss technológia. Az elsõ wattok termelése az atomenergetikában szintén biztosan kurva magas volt és az idõk folyamán nõtt a hatásfok. Ez a rendje a világnak. Fejlõdik.

"Igen, ez volt az exponenicális áresés vége " " Ez volt a 35%."

Nem. Olvasd el újra figyelmesen. A brutális áresés volt meg és még várhatóan lesz 35-50% 2020-ig. Utána természetesen tovább fog csökkeni. Ha belegondolsz, hogy milyen ütemben nõtt a hatásfoka a celláknak, talán belátod.

" az atom a legbiztonságosabb. Pont. Ezt a statisztika megmondja."

Jah. És ami még nem volt, az még jöhet. Fukusima sem volt elõre látott és látható esemény. Az atommegagiga biztonságról csak ennyit.

"Miért is lennék? Fûtõelem bárkitõl beszerezhetõ."

Igen, de a hitelt 30 évig fizetni kell. Akár lesz új energiaforrás, akár nem. Nem scifire gondolok, hanem pl. találnak egy jelentõs gázmezõt.

Egy érdekes kép:


Persze nyilván ezzel is lehet vitatkozni. Gondolom fogsz is 😊))

Megint csak elmélet. So, hol van olyan beruházó, aki megkereste a magyar államot, hogy letenne ide 12 GWe szélkapacitást és adna hozzá hitelt...? Igen, azért kell 12 GWe, hogy 0,1 rendelkezésre állás mellett átlagban termeljen legalább 1 GWe áramot a sok szélkerék. A bibi meg akkor van, ha tényleg fúj a szél, akkor meg mit csinálsz a sok árammal...?

Igen leírtam, hogy nekem is szúrja a szemem, hogy így hozták tetõ alá. Csak éppen a 5,5k USD/kWe telepítési ár az olyan, hogy teljesen átlagos. Ennél jobb mûszaki+árajánlatra senki mástól nemigen számíthatsz, csak a difi az, hogy az erõs állami orosz szerepvállalás miatt erre van hitel. És ez nem elmélet, itt az ajánlat. Kicsit nagyon elegem van már az "álmondjunk, hogy mi lenne ha", típusú hozzállásból. Jó lenne két lábbal a földön állni, mert kölnöban a valóság pofáncsap és az igen fájdalmas...

Abszolúta nem vagy képes felfogni a probléma alapjait sem. Magyarországon a szélenergia kb. már betölti az a szerepét, amire képes. A mûszaki okokkal van alátámasztva az, hogy miért nem lehet több, a magyar hálózatban, mint jelenleg 300 MWe, nem viccbõl...

A megújulók esetében azért két dolgot még felvetnék: vajon hol tartana az alternatív energiatermelés ma, ha a 40-50-es évek óta ugyanannyi pénzt toltak volna bele, mint az atomenergiába? Kutatástól gyártásig. Zárójelben megjegyezve, hogy a nukleáris témát a hadügy is kutatta.

Itt azt szeretném megkérdezni, hogy miféle forrásra hivatkozva mered ezt kijelenteni...? Mert nagyon gyakran találkoztam ezzel a dumával, de soha senki nem támasztotta ezt a veretes kijelentést semmivel alá...

Az általad "alternatívnak" nevezett erõmvek minden szinten kapnak támogatást - K&F-tõl kezdve az áram átvételéig bezárólag - de a legdurvább az, hogy a termelés után kötelezõ átvétel van igen durva áron. Ha találasz adatot arra, hogy eddig hány TWh áramot termeltek, akkor szorozd fel, olyan 15-30 Ft/kWh-val, mert kb. enny támogatást kapnak. Olyan számot fogsz kapni, hogy labádba nem rúg. Dollármilliárdokról van szó, de inkább tízmilliárdokról így egy nagyon durva becslés alapján. Pedig alig 15 éve kezdték ezekkel teliszarni a világot... Gondolod, hogy a német és dán áram ára vicbõl olyan magas...? Kettõt találhatsz, hogy miért...

Az atomenerõmûvek semmiféle közvetlen támogatást nem kap, piaci alapon termelnek sõt, lásd itthon még a bevétel egy részét ki sem lehet venni, mert megy az alapba. Hol van ilyen a szélerõmûveknél...? Mert a hi-tech kopmozitok gyártása minden csak nem környezetbarát, és amikor majd el kell bontani õket, akkor azok nem egykönnyen újrahaszoníthatóak, mint egy termoplasztikus polimer...

A reaktorok története tényleg katonai kutatással kezdõdött, mert az elsõ reaktorok hasadósanyag termelésre épültek. Azonban a '60-as évek óta a civil atomerõmveknek köze nincs a katonai iparhoz a SZU-t leszámítva, de a SZU sem létezik 20+ éve...

Egyébként meg szerinted az elsõ szélerõmûvek nem profitáltak az addigi katonai és civil aerodinaimikai kutatásból? Na, ez hol van beszámítva...? "Csak" néhány tízmillió munkaóráról van szó, meg az összes aerodinamikai alapkutatásról... Enélkül egy gramm szélerõmû sem lenne. Ez milyen támogatás...? Ez pont olyan support, mint amikor benyögöd, hogy az elején a fegyveres erõk költöttek a reaktorokra, semmi difi nincs.

A PWR reaktorok meg már nem katonai fejlesztések és ezek a '70-es évek óta léteznek...


A másik pedig, hogy bár nemrégiben estek brutálisat a napelem árak, de egyes vélemények szerint az elkövetkezendõ 5-6 évben még esik úgy 35-50%-ot.

Igen, ez volt az exponenicális áresés vége + az, hogy beszállt Kína, ahol telibeszarják nagy átlagban a környezetvédelmet és "picit" más a humán költség is. Ez volt a 35%. Azt valahol meg kihagytad, hogy miután a nyugati-európai napelemgyártást kinyírták, az árakon emeltek egy picit. No persze ezt nem írták meg az ökobalfasz blogok...

A további 30-50%-os áramesés is olyan, hogy ezzel sem rúg labáda, mint alaperõmû. Soha nem fog stabilan és tervezhetõem áramot termelni és még ezze is az adott pénzmagból termelt áram nem éri el, még egy 40 éves PWR reaktor mutatóit úgy, hogy elhanyagolod azt, hogy az egész hálózat lefekszik a naperõmûnek, hogy rendszerbe lehessen tenni, ami sehol nem jelenik meg a költségben meg az, hogy ha nem termel, akkor adott esetben akár import is kell, aminek ára olyan 6-szorosa az atomáramnak itthon.

Vagy pl. hogy szélenergiát áramtermelésre ipari méretekben a 80-as évek óta használunk?

Inkább a '90-es, de még ez is csak adott országra vonatkoztatva. Az összervelés 10%-át talán, ha két országban adja a szél. Ez az ipari szint. Minden más csak játszadozás szintjén van.

Egy fiatal (ez kicsit ambivalens, belegondolva a szélmalmok hosszú történelmére) technológiát söprünk le az asztalról, mert JELENLEG nem termel gazdaságosan.

A szélkerek ára lassan már nem csökken, a hatásfok az elméletileg elérhetõ közelében van. Ha most nem termel, akkor mikor termelne...? Soha. Melyik részét nehéz megérteni anna, hogy a szél és napcella soha nem lesz alaperõmû, mert nem tervezhetõ és nem stabilan termelõ...? Csak ott lehet telibaszni vele az országot, ahol képes vagy gyorsan felpörgethetõ vízierõmûvet mellérakni azonos kapacitásban. A világon alig van ilyen hely. Az áram ára, még így is drágább lesz.

Az osztrák áram ára 25%-kal magasabb, mint a hazai...


Nem, természetesen vannak máshol is kockázati tényezõk. De abban azért egyetérthetünk, hogy az atom mindenképp egy pandora szelencéje.

Azért, mert egy szép metaforát használsz...? Nem, nem érthetünk egyet...

És itt most nem csak csernobilra vagy fukusimára gondolva, hanem pl. a kiégett hulladékok kezelése vagy akár biztosítása, hogy ne juthasson olyan kezekbe, akik rosszra fordíthatnák. Értem, hogy ezeket a kockázatokat igyekeznek mérsékelni, de ha beüt a baj, akkor tényleg NAGY a baj. Ennyi a gond az atommal...

Az összes eddigi esetet figyelembe véve is a termelt áramra fajlagosítva az atom a legbiztonságosabb. Pont. Ezt a statisztika megmondja. Ennyi a szelencérõl...


Nem tudhatod, hogy lesz e. Ahogy pl. a szélturbinák is csak 30 évesek, azaz szinte a nulláról eljutottak egy olyan szintre, ahol már lassan komolyan lehet venni a hatásukat.

Az emberiség évszázadok óta használ szélkerekeket. Ennyit a "30 évrõl"... Az légcsavarok aerodinamikai fejlesztése is 100+ éve megy...

Még 30 év és... no ezt senki sem tudja, hogy mi lesz.

De. Tudjuk. A szélkerekek elméleti max. hatásfoka elég régóta ismert. (Egyébként meg áramlástechnikai mérnök vagyok...)

Csakhogy: ha most belemegyünk az orosz ajánlatba, akkor 60-80 évig oda vagyunk láncolva. Vagy majd lekapcsoljuk, ha lesz gazdaságosabb energia és fizetjük a hitelt tovább?

Miért is lennék? Fûtõelem bárkitõl beszerezhetõ.

Nyilván én nem fogok tudni az atom mellé reális alternatívát adni.

Tehát nem tudsz semmit ajánlani, nincs semmi jövõkép, de NO ATOM. Aha. Delejt meg egy varázsló tesz majd a hálózatba...?

De úgy látom a trendekbõl, hogy igenis bõdületesen fejlõdik az alternatív energiatermelés (elismerve, hogy a nukleáris is nemkicsit fejlõdik!).

A nukleáris ipar volt az sajnos, amit a hidegháború vége és Csernobil együtt kb. 20 évre megállított. Még mindig a PWER erõmûvek legfejlettebb generációval szórakoznuk mikor lenne sanszosan más is, csak eddig elhanyagolták õket. A nuki erõmûvek ára meg azért szállt el ennyire, mert olyan eszement biztonságot követelnek meg, hogy olyan esetekre is van bizontsági rendszerük, ami kvázi fizikailag nem következhet be.

(Mondjuk ez nem egyedi én is részt vettem olyan kõolajipari létesítémny tervezésében, ahol olyan RB-s és szellõztetést tettek be, amirõl kijelenthetõ, hogy nincs olyan katasztrófa helyzet sem, amikor szükség lenne rájuk, de a tûzoltóság mindenféle furán értelmezett jogaszabályra hivatkozva megkövetelte.)

"Az mostani orosz üzlet mellé jön a hitel is. Te bárkitõl, ha kérnél mûszaki ajánlatot, akkor amellé semmit nem adna, csak mûszaki ajánlatot. Ugyanis a szélturbina gyártó cég nem hitelintézet..."

És ez elõny??? Gondolod, hogy nem lehet finanszírozást találni? Ha belegondolsz a sztoriba: se mûszaki, se finanszírozási versenyeztetés nem zajlott, akkor csak kurvára reménykedhetünk, hogy az oroszok olyan jófejek és nem használják ki ezt a helyzetet. Csak hát ebbe bele kéne gondolni, nem pedig visszaugatni a hivatalos mantrákat. Te úgy veszel meg bármi drága holmit, hogy bemész az elsõ boltba és ráböksz? Vagy elõbb ajánlatokat kérsz be/utánajársz?

A naperõmûvekre és szélre vonatkozóan az elõbbiekben írtam. Az atomenergia költség nagy része a kezdeti beruházás, azaz a folyamatos üzem aránya kisebb mértékû.
Ergo az elkövetkezendõ 60-80 évben a nukleáris energia ára ennyi, amennyi ma.
Nyilván valamennyit mérséklõdhet pl. a kiégett elemek újrafelhasználásával, de nagyságrendileg nem fog változni. A napelemmel elõállított áram ára viszont a 80-as évektõl mostanáig több, mint 90%-ot csökkent!!! Azaz most kb. a tizedéért elérhetõ, mint akkor. Ergo õrületes fejlõdésen ment keresztül mindössze 30 év alatt. Ha most négyszer drágább is, mint az atomenergia, akkor vajon 30 év múlva hogy fog állni az egyenlet?
Szerinted a mérnökök ma hátradõlnek és azt mondják: ejj de lement a cellák gyártási költsége és elégséges a kinyert energia, ne fejlesszünk tovább???

Köszi a korrekt véleményt!
A megújulók esetében azért két dolgot még felvetnék: vajon hol tartana az alternatív energiatermelés ma, ha a 40-50-es évek óta ugyanannyi pénzt toltak volna bele, mint az atomenergiába? Kutatástól gyártásig. Zárójelben megjegyezve, hogy a nukleáris témát a hadügy is kutatta.

A másik pedig, hogy bár nemrégiben estek brutálisat a napelem árak, de egyes vélemények szerint az elkövetkezendõ 5-6 évben még esik úgy 35-50%-ot. Ami nem kevés. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy egy naperõmûnek csak egy része ma a cella, de ezek mellett az inverterek, egyéb elektronikai egységek ára is folyamatosan csökken. Ez is bele van számolva a hatástanulmányokba?

Vagy pl. hogy szélenergiát áramtermelésre ipari méretekben a 80-as évek óta használunk? Egy fiatal (ez kicsit ambivalens, belegondolva a szélmalmok hosszú történelmére) technológiát söprünk le az asztalról, mert JELENLEG nem termel gazdaságosan.

" Ha atom akkor minden baj."

Nem, természetesen vannak máshol is kockázati tényezõk. De abban azért egyetérthetünk, hogy az atom mindenképp egy pandora szelencéje. És itt most nem csak csernobilra vagy fukusimára gondolva, hanem pl. a kiégett hulladékok kezelése vagy akár biztosítása, hogy ne juthasson olyan kezekbe, akik rosszra fordíthatnák. Értem, hogy ezeket a kockázatokat igyekeznek mérsékelni, de ha beüt a baj, akkor tényleg NAGY a baj. Ennyi a gond az atommal...

"A ma kiégett fûtõeleme a holnap atomerõmûvének üzemanyaga."

Igen, errõl tudok és ez örvendetes.

"Ha 30 év múlva lesz megújuló szaréhugyé, akkor ott lesz a lehetõség a teljes fosszilismentes rendszerre (nem lesz)."

Nem tudhatod, hogy lesz e. Ahogy pl. a szélturbinák is csak 30 évesek, azaz szinte a nulláról eljutottak egy olyan szintre, ahol már lassan komolyan lehet venni a hatásukat. Még 30 év és... no ezt senki sem tudja, hogy mi lesz. Csakhogy: ha most belemegyünk az orosz ajánlatba, akkor 60-80 évig oda vagyunk láncolva. Vagy majd lekapcsoljuk, ha lesz gazdaságosabb energia és fizetjük a hitelt tovább?

Nyilván én nem fogok tudni az atom mellé reális alternatívát adni. De úgy látom a trendekbõl, hogy igenis bõdületesen fejlõdik az alternatív energiatermelés (elismerve, hogy a nukleáris is nemkicsit fejlõdik!).

Halkan kérdezem meg, hogy amikor a világon minden más katasztrófát kihagysz, akkor azonkál milyen "alap" van kármentesítésre...?

Folyamatosan olyan nevetséges kettõs mércét alkalmazol, hogy egy okosobb általános iskolás röhögne rajta...

Félelmetesen irritáló a hülyéséged.

1. Az mostani orosz üzlet mellé jön a hitel is. Te bárkitõl, ha kérnél mûszaki ajánlatot, akkor amellé semmit nem adna, csak mûszaki ajánlatot. Ugyanis a szélturbina gyártó cég nem hitelintézet...

2. A beépített teljesíményre esõ fajlagos költsége a napenergiának 5 és 20k USD/kW között van a helytõl és technológiától függõen. Fél éve néztem meg néhány naperõmûre a világban, ahol volt adat. Erre jön rá az, hogy az atomerõmû rendelekzésre állása névleges teljesítményen 0,92-0,95. A szélenergiánál a szélenergiát propagáló szerezet szerint 0,4 táján az offshore szélerõmûveknél. A naperõmûveknél meg 0,1-0,25 táján. Kis hazánkban ez a kéz szám kb. 0,1 és 0,1 mindkét esetben. A világ legdrágább reaktorának telepítési költsége nem haladja meg a 7500 USD/kW-ot, de az átlag most 5k USD/kW.

So, ebbõl te milyen alternatívra akarsz ajánaltot...? Sehogy nem lesz olcsóbb, a stabilitás meg egyéb plusz beruházás nélkül 0.

Új-Zéland szél farmjai így termelnek (tipikusan ez látod mindenhol).



Az atomerõmûvi blokk teljesítménye meg egy vízszintes görbe lenne ugyebár. So, hogyan is akarod te kihozni azt, hogy az olcsóbb lesz és alternatíva...? Nobel díjat kapnál érte öcsém...

Namármost szerined hogyan lesz

Egy ember, aki anno benne volt ebben tudod, hogy mit mondott viccesen a magyar barnaszénrõl?

Hát, ha jól megmelegíted, akkor egész jól tartja a hõt. 😊

1. El kell dönteni hogy mûszaki vita ,vagy hitvita. Egy adott teljesítményû és típusú atomerõmû ára becsülhetõ. A fosszilisé is és a megújulóé is. A fizika törvényeit ugyanis nem lehet felülírni. És igenis a megnövelt biztonsági igények benne vannak az atomáram költségében. A nagyságrendek akkorák hogy Fukusima és Csernobil csepp a tengerben.

2. Még így is sokkal olcsóbb mint a megújuló. Olyan nagy az eltérés, hogy egy TMI eset ebben nem oszt és nem szoroz.
Másik dolog az atommal szembeni álszent és hazug kettõs mérce. Egy vegyi üzem ennél nagyságrenddel veszélyesebb (Bhopal), nincs hisztéria.
Egy szénerõmû az élete során több radioaktivitást termel mint egy atomerõmû és több mint ezerszer annyi haláleset esik 1TWh energiára mint az atomnál. Nincs hisztéria. A Németek vadul építik szénerõmûveiket, a zöld energia jegyében...

3. Megint csak a kettõs mérce. Ha atom akkor minden baj. Az atomerõmûvek minden más ipari létesítménynél biztonságosabbak a világon. A sokkal veszélyesebb, pillanatok alatt tízezreket gyilkolni képes vegyipar biztonsága a nyomába nem ér annak, amit ma egy atomerõmûtõl megkövetelnek. Ezt csak olyannal lehet elhitetni akinek semmilyen rálátása nincs a nehéziparra.

4. A ma kiégett fûtõeleme a holnap atomerõmûvének üzemanyaga. Egy negyedik generációs reaktor a mai erõmûvek nagy aktivitású hulladékával tud menni, hamarabb elbomló izotópokká alakítva azt. A kis aktivitású hulladék aktivitása meg kisebb mint a szénerõmûvi salaké...

5. Paks-1 kivonása után Paks-2 a magyar igény kb 40%-át fedezi. A többi 60%-ot is elõ kell teremteni.Errõl a zöldek szintén mélyen hallgatnak, hogy hogyan és mibõl. Ha 30 év múlva lesz megújuló szaréhugyé, akkor ott lesz a lehetõség a teljes fosszilismentes rendszerre (nem lesz).

Az atom köpködése a mûszaki életben önmagában nem elegendõ, tessék mellétenni a reális alternatívát. Na ebben van nagyon nagyon mély csend. Zöld részrõl fõképp ködös maszatolások meg mantrák.

Mit szólsz a pontokhoz?
Azért a megújuló több, mint szél és nap.

" Kb 12 ezer milliárd forintból Paks-2 kiváltható napszél megújulóval"

Aham... tehát te kértél valakitõl ajánlatot 2GW-os alternatív energiaforrásra...

Vagy elkezdhetjük újra a szénbányászatot, gondolom még maradt kitermelhetõ barnaszén, még gázt is lehet belõle csinálni.

Az altenatívákhoz képest kell mindent vizsgálni.

Két alternatíva van magyarországon : a megújuló és a fosszilis.

A megújuló tisztább, viszont egy mûködõ rendszer az atom többszörösébe kerül, további hátránya, hogy vízenergiában szegény kontinentális éghajlatú országban mint a miénk, nem mûködik. Kb 12 ezer milliárd forintból Paks-2 kiváltható napszél megújulóval, kivéve ha éjjel eláll a szél... Errõl persze a zöldek mélyen hallgatnak...

A fosszilis jelenleg gyakorlatilag orosz gázt jelent. A szén marginális. Ez lehet olcsóbb mint az atom, ha az oroszok is úgy akarják...

A TMI baleset eltakarításának költségeit 1-2,4Mrd USD közé teszik (79-93-ig, akkor "kicsit" mást ért a dollár!!!). Tehát egy ilyenre sem lenne elég a magyar nukleáris alap. Arról nem beszélve, hogy a hulladék tárolók költségét is ebbõl kell kigazdálkodni. Ergo ha gáz van, az államnak kell helytállnia, amit nyilván meg is tesz. De ezzel az összeggel valahogy soha senki nem számol, amikor a nukleáris energia árát nézzük. A fukusimai költségeket se osztja rá senki utólag az ottani termelt energiára, az fix...
Egyébként nem vagyok annyira ellene az atomenergiának, de elmondom mik azok a pontok, amik miatt nem vagyok nyugodt:

1. a paksi bõvítés számai titkosak. A feltételrendszer is. Ergo nem lehet számolni megtérülést.

2. A nukleáris alap arra elég, hogy az erõmû normál mûködését biztosítsa: a hulladékelhelyezést és -remélhetõleg- a majdani bontást. Ami ugyancsak nem két fillér lesz. De egy kisebb katasztrófa esetén sem lehet vele helytállni.

3. Bármennyire is jönnek a dumák, hogy mérnökök figyelnek mindenre, ultrabiztonság, stb, a TMI katasztrófából egy momentum: "Karbantartási munkálatok során egy, a tervdokumentáción fel nem tüntetett csõbe víz került" Hogyan létezhet olyan csõ, ami nincs a tervdokumentáción??????? És ezt nem lehet az "oroszos" slendriánságra fogni, hisz a nagy demokratikus usában történt. Akárhogy is tervezel meg valamit, mindig akadhat olyan körülményegyüttes (mûszaki és emberi összesítve), amibõl baleset származhat. És ez a nukleáris iparban akármennyire is kommunikálják az aktív és passzív biztonságot, óriási kockázati tényezõ.

4. A kiégett fûtõelemek vigyázása az utánunk jövõ civilizáció(k) dolga lesz. Ez morális kérdés, ha a biztonságiakat mellõzöm is. MI (a mostani társadalom) anyagi (és biztonsági) terhet ró a jövõ társadalmára -a gyerekeinkre, unokáinkra- azért, hogy most olcsó áramot termeljünk. Ez kb. olyan, mint ha a mostani ürülékemet összegyûjteném és a gyerekeimre bíznám, hogy csináljatok vele, amit akartok. De ha jót akartok, akkor zárjátok el, mert kurva büdös. És ha nem figyeltek rá aktívan, be is robbanhat, leviszi a fejetek fölül a tetõt.

5. A paksi bõvítéssel 80 évig nem kell foglalkoznunk semmiféle új technológiával, mert agylövés lenne. Bebetonozzuk magunkat egy állapotba, ráadásul függünk az építõtõl a karbantartás ügyében, a fûtõelemek ügyében és a kiégett fûtõelemek tekintetében. Mi ez, ha nem kiszolgáltatottság???

Úgy hogy amit te belinkeltél az az elsõdleges hûtés meghibásodása esetére szól , nem pedig arra amikor az erõmû leesik az elektromos hálózatról. Utóbbi esetben az elsõdleges hûtéssel mehet tovább az egész.

Aki a forralóvizes Fukushima kapcsán Csernobilt vizionált az figyelmen kívül hagyta a valóságot, miszerint a két reaktortípus alapvetõen különbözik. Ezért aztán Fukushimában nem volt radioaktív grafit, ami áldozatokat szedjen. A következmények nagyságrenddel kisebbek is lettek, mint Csernobilnál.

Ha a mûszaki fizikai tényeket vesszük akkor a nyomottvizes Paks kapcsán a hozzá legközelebb álló nyomottvizes Three Mile Island erõmû balesetét kell górcsõ alá venni. Itt a reaktortérbõl kibocsájtás nem történt nem történt. Figyelemreméltó különbség hogy a nyomottvizes TMI erõmûnél az automatikák és a mûködtetõ fizikai elvek az emberi hibák hatását csökkenteni tudták.

Persze ez utóbbi esemény alkalmatlan tájékozatlan emberek félrevezetésére és félelemkeltésre, ami késõbb pénzre és szavazatokra válható. Nem lehet rá "zöldvallást" és "zöldegyházakat" építeni.

Aki fukusima kapcsán csernobilt vizionált, az sem volt tisztában a különbségekkel, mégis beütött a krach. Ha nincs szükség a nukleáris alapra, akkor miért van? 😛
Mégegyszer: 1Mrd dollár vajon mire elég egy esetleges katasztrófakor? Semmire.

Ha úgy érted, hogy totál automatikusan elmûködik az atomerõmû emberi beavatkozás nélkül, akkor miért írták ezt?
"Az Atomenergiaprojekt dokumentációja szerint leállás esetén 72 órán át nem kell hozzányúlniuk az operátoroknak a reaktorblokkhoz, utána kell elkezdeni az aktív hûtést."

Aki Paks kapcsán Fukushimát vizionál, az nincs tisztában a reaktortípusok és a kiépítettség különbségeivel.

A Fukushimai forralóvizes volt, megfelelõ hidrogén rekombinátorok nélkül.
A Paksi nyomottvizes megfelelõ hidrogén rekombinátorokkal.

Ha eltûnnének az emberek akkor automatikákkal addig bubulálna alapjáraton míg a szivattyúk (6 független van)és a vészhûtés is be nem adná a kulcsot, utána ha maradna még benne hõ egy leolvadáshoz, akkor idõvel kihûlve és megszilárdulva idõk végezetéig ellenne a betontepsi alján.

Aggályos, hogy az itt többször méltatott nukleáris alapot, mint valamiféle biztonságot nyújtó pénzösszeget emlegetik egyesek, holott az eddig felhalmozott kb. 1Mrd dollár gyakorlatilag semmit sem ér egy esetleges tragédia esetén (fukusimára 470Mrd dollárt saccolnak). Ráadásul ebbõl kell a tárolókat is felépíteni. Láthatólag nincs megoldva a jövõje a nukleáris hulladéknak: lásd cikk. Sajnos jellemzõ erre a társadalomra, hogy a problémákat igyekszik más orra alá odatolni: lásd hulladékok utaztatása, stb.

mik ezek a hülye cikkek, hogy duzzasztani kell a Dunát Paks miatt
van errõl valami hivatalos dolog is vagy csak riogatás és sárdobálás?

" legalább 30-40 évre"

Legalább 60-80 évre. A többivel nagyrészt egyetértek.

Figyelj majom! Senkit sem érdekel a személyeskedésed. Ha hülye vagy a témához, inkább ne írj. Ha tudsz válaszolni a kérdésre, válaszolj. Köszönöm.

Nem azzal van baj, hogy ne legyen Paks 2, hanem ne így. Ne keverd a "heccelõket" mondjuk a Greenpeace-szel. Utóbbi minden formában elutasító, elõbbiek egyáltalán nem. Még az se biztos, hogy népszavazás kell, nem is ragaszkodnak annyira hozzá, csak a körülmények tisztázására kíváncsiak - teljes joggal. Ez nem egy újabb autópálya, ami bûzlik a kormányközeli céges kivételezéstõl, hanem egy, az egész országra legalább 30-40 évre, infrastruktúrálisan, munkaerõpiacilag, pénzügyileg, energiaügyileg, és környezetileg is mindennél jelentõsebben kiható döntésrõl, amit gyakorlatilag biankó csekken ajánlottunk fel az oroszoknak egy valójában nem is létezõ, állítólagos 2009-es döntés alapján (az ugyanis nem errõl szólt). Legutóbb ugyanilyen döntés a Paks 1 volt, még az "átkosban", és még arról is közzétettek szinte mindent, most meg 10 év titkosítás. A képviselõk úgy fogják megszavazni (már aki, de persze a kétharmadot nem kell félteni ez ügyben), hogy ismét bizonyságát adják, mennyire gerinctelen kesztyûbábok csupán, és hogy a felelõs "munkájukat" nyugodtan rá lehetne bízni egy csorda idomított majomra, akik egy marék banánért pont oda nyomnak, ahová kell.
Én atompárti vagyok, Pakson dolgoztam sokáig, most is nekik dolgozom. Jöjjön Paks 2, hajrá, benne vagyok, támogatom, akár népszavazáson is. De ne így!

Kisfiacskám bazdmeg ott van a linkelt anyagok között, hogy a reaktorcsapda hogyan mûködik, milyen semlegítõ anyag van, meddig bírja az inherens módon megoldott hûtés.

Körbe van pontozba a nyuszi. Körbre is rajzoljam helyettebb bazdmeg..?

Ahogy én eddig értelmeztem a dolgokat, leolvadásnál a hidrogénrobbanások tudnak igazán nagy károkat okozni. Fukushimában az épületek kibírták az extrém földrengést, sõt a szökõárt is, csak aztán az áram nélkül maradt reaktorokban sorozatos robbanások történtek és azok változtatták romhalmazzá a helyet. Ha az ember nélkül maradást nem is tartjuk reálisnak, az áramhiányt meg lehet vizsgálni részletesen. Meddig tudnak a dízelgenerátorok hûtést biztosítani, ha eltelik a 72 óra is áram nélkül. Ez lehet egy reális felvetés.

LOL, most írtam, hogy melyik reaktortípusra értettem.

"Egyébként meg az eddig linkelt anyagokat ott a válasz."

Meg kéne tanulni fogalmazni.

A személyeskedésed ellenére képtelen vagy választ adni. Esetleg valaki más? Vagy egy laikus által feltett kérdést képtelen a "szakma krémje" megválaszolni? <#beka3> Te nagy szakértõ...

Nem maszatolás, hanem a tököm fogja neked mind a kb. 8-10 féle fõ reaktortípusra leírni. Egyébként meg az eddig linkelt anyagokat ott a válasz.

Továbbra is kapitális balfasz vagy. Megszoktuk.

és személyeskedés. Ahogy azt megszoktuk.

Természetesen az új paksi blokkokal megegyezõ biztonságú reaktorokra értettem...
Tehát eddig nincs válasz, csak maszatolás...

Most vannak ilyen tüntetések Paksról, ahol liberális megmondóemberek heccelik a tömeget, lehet képeket nézegetni a neten. Népszavazásra akarják bocsátani. Én mondjuk rendpárti vagyok, tehát az ilyen hirtelen felforgatásokat nem tartom ésszerûnek. Ha a népre bíznánk a dolgot, akkor rendben, adott esetben vállaljuk az áramszüneteket, de erõs a gyanúm, hogy ez a tömeg inkább egymás torkának esne. Olvasom, hogy az újságíró nem érti az összefüggést az áram és a vécétartály között. Akarnak valamit, de fogalmuk sincs róla, hogy mit. Én megértem az atomenergia mellett való kardoskodást is, mert amikor nyáron döglünk meg a 40 fokban, akkor elgondolkodik az ember, hogy vajon mennyi üvegházgázt bír ki még a rendszer anélkül, hogy megfõnénk.

Ha rám értetted, nem baj, bóknak veszem. 😄 Azért írtam, hogy ipari létesítmények, csak ez a topic konkrétan atomenergiával foglalkozik. De veszélyes ipari létesítményeket nem terveznek akkora túlbiztosításokkal, mint mondjuk Paksot. Vagyis az aggódás valahol mégis érthetõ. De aláírom, a százhalombattai kõolajfinomító vagy a fûzfõi nitrokémia is tudna szép dolgokat mûvelni, ha hirtelen ember nélkül maradna.

A gyök2 usert nem rád értettem.

A kérdés megint csak az, hogy ilyenkor miért az atomerõmû miatt aggódsz...? Kapásból felsorolok több olyan létesítményt az infrastuktúrában, ahol ha ilyen helyzet lenne, akkor legkisebb mértékben sem egy atomerõmû miatt fájna a fejed.

A baj az ilyan hozzállással, hogy érdekes módon mindig csak egy atomerõmûvel szemben vannak ilyen totálisan hülye kérdések feltéve. Miért ez a kivétel...? Pontosan az mutatja azt, hogy az átlag gyök2 usernak gõze nincs arról sem, hogy a valódi veszély igazából honnan jöhetne...

Nem is varázsütésre történõ elhalálozást képzelek el, hanem ha globálisan elterjed egy ilyen kór, akkor az helyileg tudna érdekes dolgokat mûvelni adott ipari létesítményekben. Kérdés, hogy lenne e ilyenkor megfelelõ létszámú átcsoportosítható szakszemélyzet. Ilyen tervek biztos vannak egy atomerõmûnél, ami a személyzetet tekintve nem zárt rendszer, hogy járvány esetén mi a teendõ.

Nincs olyan ismert dolog, aminek ekkora fertõzõ képessége lenne, ilyen gyorsan ölne és ilyen mortalitása lenne. Az ember genetikai dizertizása a populáció elég nagy százalékát immúniássá teszi bizonyos betegségek ellen.

A spektrumon van egy ilyen mûsor, hogy ha varázsütésre eltûnnének az emberek, akkor mi lenne 50, 100, 500, stb. év múlva és végigveszik a híres nagyvárosok híres épületeit és számítógépes trükkökkel szimulálják a történéseket. Atomerõmûveket még nem vettek górcsõ alá. 😊 Most hogy ennek van e realitása, hát jó kérdés. Ha a konteós hülyeségeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor okozhat ilyet egy váratlanul kitörõ járvány, ugyanis az utóbbi években antibiotikumokat egyre lassuló ütemben fedeztek fel és a rezisztens törzsek pedig hihetetlen gyorsasággal ütik fel a fejüket. Állattenyésztésben vagy akár a mindennapokban rengeteg felesleges antibiotikum van forgalomban, amiért a mikrobiológusok visítoznak is rendesen, hasztalanul.
Mostani hír: "Egyébként ha a szavazókon múlna, elsõsorban nem a nukleáris energiára bíznák az ország energiaellátásának jövõjét: csak 16 százalékuk mondta, hogy elsõsorban az atomenergiára kellene támaszkodnunk, míg 74 százalék elsõsorban a megújuló energiaforrásokban bízik." Na ezért nincs nálunk ilyenrõl népszavazás. Most választások elõtt az erõmûbõvítés jövõbeli tervével lehet nyugodtan rezsieltörlést ígérni, aztán úgyis kuss lesz mindenkinek. 😄

Mondjuk...õõõõ...lappangó zombiizmus! Fertõzött vízbõl ittak, nem tudnak róla, és 12 óra múlva zombivá változnak. Mind, az egész erõmû összes dolgozója.

Na, ebben az esetben kell mennünk gyorsan leállítani Paksot?

1, egyetlen pillanat alatt eltûnik az összes ember a folyamatból, nincs idõ semmire, max egy "vészcsengõt megnyomni", aminek hatására nem tudom mi történik.

Rövid távon gyakorlatilag semmi. Az automatika visszi az erõmûvet. Ilyen forgatókönyvnek amúgy semmi értelme...

2. Van az embereknek 12 órájuk, hogy tegyenek valamit az erõmûvel (pl.leállítást megkezdjék).

Ezt nem igazán tudom értelmezi. Tehát 12 óráig ott vannak és aztán tûnnek el mágikusan? Vagy tudják, hogy 12 óra múlva történni fog valami? (Mi?)

3. Van ugyanerre 72 óra.

Lásd fent.

A kérdéseid melyik reaktorítpusra vonatkoznak...? Mert van egy pár...

Azt azért áruld már el, hogy sokat, vagy keveset! 😛

A két új paksi blok egy nagyon rövid átfedést leszámítva a meglevõ blokkokat váltja ki némileg nagyobb kapacitással, mert 80-100 éves távlatban még a legoptimistább jóslatok szerint is kell ennyi kapactás növelés az alaperõmûveknél. Ha bármilyen más erõmûvet bezárnak, ahhoz semmi köze Paksnak.

Ne tudd meg, hogy pl. kis hazánk legmodernebb gázos erõmûve hány órát üzemelt tavaly. Asszem leesne az állad. (Nem tudom, hogy leírhatom -e, hogy mennyire publiks ez.)

Jelentsétek fel a közös képviselõt a picsába hûtlen kezelésért, onnantól lesz némi nyomás rajta, hogy magyarázza a bizonyítványát...

Ehhez még: az erõmû ép, nem történik semmilyen fizikai behatás, ami miatt valamelyik folyamata nem jól mûködne. Csak az embereket vesszük ki a sztoriból.

No akkor felteszem a kérdést egyértelmûen (nem csak neked, bárki válaszolhat): mi történik, ha egy atomerõmû normál körülmények között üzemel -áramot termel egy teljesen hétköznapi napon- és (itt most legyen pár verzió):

1, egyetlen pillanat alatt eltûnik az összes ember a folyamatból, nincs idõ semmire, max egy "vészcsengõt megnyomni", aminek hatására nem tudom mi történik.

2. Van az embereknek 12 órájuk, hogy tegyenek valamit az erõmûvel (pl.leállítást megkezdjék).

3. Van ugyanerre 72 óra.

Milyen védelemre képes a passzív védelem? Mindhárom esetre azt értem, hogy utána sem kapnak emberi beavatkozást a reaktorok!

Le tudná írni valaki, hogy mi történik ilyenkor?

Az a ,,baj" az atomenergiával hogy sokan nem ismerik nem értik és amit nem értünk, attól félünk.
Én se értek hozzá, de épp ezért mondjuk fizikusok véleményét hallgatom meg, nem pedig a szomszédét, aki annyit tud, hogy atom=Csernobil.
Az is baj, a média se tájékoztat megfelelõen. Volt olyan híradó, ahol elmondták ,hogy mit is jelet, hogy mûködik, mik a veszély lehetõségek, mik történhetnek? Ilyet nem láttam.
Az átlag ember meg mondja, majd jól felrobban mint Csernobil-ami önmagában nonszensz, hiszen Csernobil mármint maga a település is meg van... nem gondolnak bele amikor ilyet mondanak?

Meg atom helyett ami jujujuj félelmetes, legyen zöld energia...vizi erõmû...Hm. A vizierõmûvekhez se értek jobban, de józan paraszti ésszel, a vizi erõmû talán nem változtatja meg, borítja fel, az adott folyó addigi természetes rendjét?
A kedvenceim komolyan a vizesek...(amúgy mintha Paks közelében is lenne valami folyó...)

Aprobléma másik része, hogy politika. Nem lehet megkerülni. Társasházban lakom, és ez olyan dolog, ha bejelentené a közös képviselõ, na emberek, amúgy jövõ héttõl teljes felújítás, kívül-belül, a vakolás, vízvezeték, csatorna, villanyvezeték csere lépcsõházban, tetõ felújítás...de hogy pontosan mik a részletek, azt nem mondom meg. Velük tárgyaltam, X céggel, és fogadjátok el. Hogy esetleg ezt meg kellet volna kérdezni a lakóközösségtõl? Nem. Hogy esetleg tudni kéne, más cégek nem-e olcsóbban ,vagy jobban dolgoznának? Nem kell tudnotok.
Lehet, a közüsképviselõ jó üzletet kötött, lehet kell a felújítás, lehet jól csinálta
de az is lehet megegyezett Józsival az alkesz csaló kõmûvessel, hogy Jószikám, ennyit kérj,m számolj fel többet anyagköltségként, a hasznot meg felezzük, kell nekem egy új kocsi...
És én az utóbbira gyanakszom. De hát ez a viselkedés ebben az országban kormánytól pártól függetlenül, hát ez eddig is így volt. Minden beruházásnál, legyen szó új vadászgépekrõl, autópályaépítésrõl, vagy egy városban egy tetves járda újraaszfaltozásáról...ez nem menti fel a dolgot, és rohadt bosszantó . Csak hát na, megkerülni még se lehet.

Egy harmadik dolog. Most Paks bõvítése jó-e rossz-e, megéri-e sem, biztonságos-e, az egy dolog. De nem csak ilyen hatása van ennek.

Ahol élek, a város közelében van egy hóerõmû. Nagyon sokan dolgoznak ott, és már hallom, hogy sokan mondják de ez még károsabb mint az atom..ok, oké, de most ez nem a lényeg.
Nem tudom így lesz-e, de ha épül egy új erõmû, több energia, stb, ennél a hõerõmûnél meg régóta pletykálják, hogy be zárják elõbb utóbb. Akkor nagyon sok embernek szûnik meg a munkája, aminek következménye, hogy regionálisan, itt szét lesz cseszve a gazdaság, sok munkanélküli, csökkenõ jövedelem, nem vásárolnak, boltok zárnak be, még több munkanélküli aki teheti elköltözik...ismerõs szituáció.

Félre értés ne essék nem állítom,hogy így lesz, csak ettõl sokan tartanak, és számolt-e ezzel valaki? Mi lesz Paks bõvítése után a többi erõmûvel, mi a lesz a sorsuk?

Épen tartja a fûtõelemeket, így a reaktor nem károsodik.

Nem. Te ezt írtad: "Az újabb, harmadik generációs reaktoroknál a hûtést már teljes egészében fizikai folyamatok biztosítják."

Végülis fizikai folyamat az is, hogy szivattyúkat kell beállítani... Mire elég a passzív védelem?