Atomenergia

Miért nem sürgős?

A fúziós erőmű valóban tisztább sok erőműnél, viszont van ott is szennyező anyag, a rektortartály és a berendezések felsugárzódnak a kiáramló protontól, tehát sugárzó anyagot termel. Azonkívül a fűtőanyag előállítása vagy kitermelése sem környezetbarát eljárások közé tartozik. Többféle üzemanyag keverék létezik, a sima proton-proton ciklus egyenlőre nem megvalósítható kategória. Plusz ezen üzemanyagok némelyike önmagában is igencsak veszélyes. Már építik a kísérleti fúziós technológiát tesztelő erőműveket (két típust is), viszont nincs ok a sietségre, ezért 2060 vagy inkább 2100 előtt ebből energiatermés csak akkor lesz, ha valakinek mégiscsak égetően kellene. De ilyen egyenlőre nincs.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 23:23:42

nyilván ezt akarják kiváltani mindenáron és minden eszközzel :

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/08/14/naponta_negyezer_kinai_hal_bele_a_szmogba/

nem, csak arról nem olvastam semmit hogy hány atomreaktort épít. sztem kitárgyaltuk hogy jó kezekben az atomenergia tiszta és veszélytelen. viszont vmi ilyesmivel kisérleteztek, hogy nem hasadóanyagos reaktor lesz hanem fúziós, ami elméletileg balesetmentes és nincs szennyezőanyaga sem. viszont azóta se hallottam róla hogy megvalósult e már a gyakorlatban

Ezt viccnek szántad? 200 feletti atomereaktort építése van tervbe véve 2050-ig... Ha összehasonítod a beépített teljesítményt, akkor rájjössz, hogy a nagy összképben nem jelentős az, amit linkeltél...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.19. 22:55:29

csak azért ide, mert nekem az ebben a furcsa, hogy éppen kína az aki a fúziós erőmúvet fejlesztette, és már évekkel ezelőtt arról volt szó, hogy tök biztonságos és nem is termel sugárzó anyagot. na ehhez képest nemhogy sima atomreaktort nem épít, de megújuló energiatermelésbe invesztál

http://index.hu/tudomany/2015/07/27/kina_zoldenergia_klimavaltozas/

http://www.alternativenergia.hu/fu-alatt-lepi-meg-a-vilagot-kina/72744

Ez igaz.

De a fenntartható fejlődéshez, es energiapolitikahoz viszont nagyon is odatartozik😊

Bár mondjuk az extra költség az új házépítésnél talán lendítene valamit a meglevők korszerűsítésnén. Viszont ahogy Kamov írja, a világ nagy részén ennek semmi köze a villamos áram termeléshez...

Azert van ott egy egyensuly, hogy ahol tobb legkondi kell, ott kevesebb a futes es vice versa. Egyebkent a passzivhaznak a hideget is illik tartania nem csak a meleget.

De ki mondta, hogy nem lehet modositani es ne kene beruhazni? Az egesz az uj hazak epiteserol szol, amit nem nehez eleve passzivhaznak, vagy akar aktivhaznak epiteni. Felujitasnal is miert ne lehetne ez szempont kis pluszpenzert.

A megvalosithatosagon pedig nem kell agyalni, hiszen passzivhazak mar sok-sok eve epulnek vilagszerte. Csak meg kell nezni, hogy ok tudjak-e tartani ezeket a hatarerteket Skandiaviaban illetve delen is.

Mivel hazánkban az elektromos fűtés részaránya a 2%-ot sem éri el, szemben a a több mint felét adó gázzal és a negyedét adó biomasszával (tüzifa és társai), a passzív ház a gyakorlatban gázt vált ki.

Ebben a formában nem ide, azaz atomenergiához tartozik.

Nekem senki nem mondja, hogy ez minimális plusz beruházás jelent. 15 kWh/m2/év? A mai újabb házakba is kW szintű fűtési teljesímény van beépítve. Ezek szerint, akkor egy 80 nm ház (ami ház méretben szerintem nevetségesen kicsi) összes 1200 kWh fűtés mehet egy évben, ha ezt exrapoláljuk? Eleve röhejes ezt így általános leírva, mert ezt átlagos éghajlaton még csak-csak megcsinálod, de Skandináviában, ahol -30-40 fok is lehet és a mínuszos tartomány alsó hangon 4-5 hónap. A primer energia igény meg a melegebb országokban a légkondi szükségletes hasalhat el.

Vannak módosító faktorok? Mert, ha nincs, akkor feldugnám a seggébe ezt annak, aki kitalálta, mert ez kitételek nélkül egyszerűen vicc az én szememben. Ez olyna, mintha a módosítás nélküli F1 autóval kellene csúcson menni 10 fokban és esőben, meg 38 fokos kánikulában gumicsere nélkül...

Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h.
(http://www.cepheus.de/eng/index.html, illetve wiki)

Most akkor tisztázzuk, hogy számokkal leírva az energetika nyelvén mit jelent egy "passzív ház". Mekkora teljesímény és energiaforgalom fér bele oda-vissza?

Véleményed nagy részével egyetértek, de a passzívházakkal kapcsolatban nincs igazad. Uniós előírás van rá, hogy 2020-tól csak passzívházat lehet építeni, átépítés esetén is már csak ilyen terveket fognak elfogadni. Dániában már 2016-tól bevezetik ezt.

http://www.alternativenergia.hu/2020-tol-csak-passzivhazak-epithetunk/64605

Valamint már itthon is épült ilyen társasház formában:

http://13.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/150129/elkeszult-jasz-utcai-passzivhaz-nezzetek-korul-az-epuletben

Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor gondolj bele mennyit fogyasztana ma egy kocka Lada, vagy Trabi tudású autó? Ehhez képest az átlag autó ugyan annyit fogyaszt, csak sokkal "többet" tud. Erre van igény. A WV Luppora - a 3 literes (?) fogyasztással - nincs. :-(
Kicsit demagógabban pl a Hollandok nem pont az atom hulladék miatt aggódnak. :-)

Régen minden hulladékkal így bántak. A nukleáris sem volt kivétel.

Ma a civilizált világban minden hulladékkal több nagyságrenddel gondosabban bánnak. A nukleáris sem kivétel.

Sőt, a hisztinek és a vele szemben folyamatosan alkalmazott kettős mércének köszönhetően a nukleáris hulladékok kezelése a legszigorúbbak közé tartozik.

A nukleáris hulladék elhelyezése pont ugyanúgy az utódaink problémája lesz, mint a szénerőművek termelte szén-dioxid és a napelemek gyártása során (ami félvezetőgyártás) keletkező veszélyes hulladék (kínában magyarországnyi területek vannak ezzel évszázadokra/ évezredekre tönkretéve) illetve a szélerőművek kompozit lapátjaihoz kellő szénszálak gyártásakor keletkező csinos kis mérgező vegyületek.
Csak az atommal szemben alkalmazott kettős mérce jegyében az utóbbiakról mély a hallgatás...

Ilyen téren nincs különbség, az energiatermelés minden formája szennyezéssel jár.
A nukleáris energiatermelés összességében a legtisztább alternatívák egyike.

Elég baj ez. De tipikus oroszos "megoldás".

A radioaktív salak tudtommal nem nagy aktivitású radioaktív hulladék, amellett, hogy mérgező és egészségkárosító. Értem, hogy a szénerőművekkel is baj van, de ez a topic alapvetően az atomenergiáról szól és nekem csak annyi a problémám, hogy az externáliák költségeit mennyiben veszik figyelembe, amikor gazdaságossági számításokat végzünk. Nagyon leegyszerűsítve most azt mondom, hogy vannak kutatások és vannak számok arra nézve, hogy a szénerőművek mekkora egészségkárosító hatást okoznak (ezek ugye társadalmi költségek, nem feltétlenül van benne minden az energiaárban), akár lebontva megtermelt gW-ra is. Tehát tudunk vele számolni. De azzal számolunk e, hogy az atomenergiával termelt hulladékok hosszú távú -és a lényeg tényleg a hosszú távon van, ami nem 100 év- mekkora költségeket fognak okozni. Jelenleg kialakítás alatt áll az első ilyen építmény, vannak kutatások a témában, de ahogy ma megmosolyogjuk az 50es évek erőműveit, úgy vajon az első szárnypróbálgatások e témában mennyire lesznek időtállóak 50-100-150 év múltán??? Direkt nem mondok hosszabb távot.
És egy picit más megközelítés: a szénerőművek termelt áramot mi fogyasztjuk, a hulladékok által keltett problémákat is nagyrészt mi viseljük. Az atomenergiánál viszont mi fogyasztjuk az áramot, a problémákat pedig áttoljuk a következő nemzedékekre.
Egy percig sem vitatom, hogy foglalkozni kell a szénnel is, ne érts félre.

Pontosabban jó lenne látni valami nagy közös tervet az energetika jövőjével kapcsolatban, amiben minden ország egyetért és elkezdeni azt megvalósítani. Most mindenki megy a saját feje után, ebből jönnek az olyan marhaságok, hogy a németek látszólag zöldek, valójában ezer sebből vérzik a mutatvány. Ennek része az
- energia megtermelése: ez ugye az erőmű kérdés
- szállítása: koncentrált termelés és áramszállítás vs. sziget rendszerek, amelyek önellátóak
- felhasználási hatásfoka: én itt látok óriási lehetőségeket, gondolva pl. arra, hogy mennyiben épeszű dolog, hogy 5 méter hosszú suvban üldögél egy ember a körút közepén a dugóban, pöfögtetve a benzin literjeit feleslegesen, holott megfelelő energiafelhasználással a hatásfokot növelni lehetne: megfelelő minőségű, akár teljesen újragondolt tömegközlekedés, kis városi autók preferálása, közösségi közlekedés, stb. De ide kívánkozik a lakások szigetelése ésszerű keretekig.
- szükségessége: jajj, ezért biztosan le leszek komcsizva 😊 de valóban létszükséglete az emberiségnek, hogy pl. las vegasban vagy dubajban éjszaka is nappali fény legyen? Okos vezérléssel akár egy otthon égve hagyott izzót is ki lehet kapcsolni, ezzel kicsiben is lehet takarékoskodni az energiával. Vagy pl. fény alagutak alkalmazása lámpák helyett, ahol az megoldható. És ide kívánkozik a standby üzemmód szükségessége, annak újragondolása. Itt és az előző pontban szerintem még őrült nagy lehetőségek vannak, ahogy fejlődés is van. És ha itt van áttörés, annak a hatása az összes többi pontra is hatása van, hisz kevesebb áramszükséglet, kevesebb termelés, elosztás, hulladékkezelés.
- termelés hulladékának, egyéb externáliák kezelése: ez pedig amiről most beszéltünk.

Én azért emeltem ki a hosszútávú tárolás problémáját, mert az én tudomásom szerint ennek jövőbeni költségei nincsenek beleépítve a jelenlegi áram árakba, ezért ferdítik a számítást. Tudom, hogy az erőmű elbontási költségei és pl. egy esetleges baleset okozta költségek (alapba fizetés) valamilyen mértékben benne vannak az árban, de mivel jelenleg nincs üzemelő végleges hulladéktemető, nem is értem hogy tudunk számolni annak költségeivel.

A Karcsaj-tó más történet. Az 50-es években a sugárzást nem tekintették annyira veszélyesnek, illetve hatásvizsgálat sem készült akkoriban, hogy mi lesz a környezettel. Ilyen dolgok még nem léteztek. Abban az időben az amerikaik is csináltak fura dolgokat...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 10:58:30

Régebben volt az az elképzelés, hogy a kiégett fűtőelemet ledarálják és az óceánba önti. Az óceán nagyon nagy, és föld összes fűtőelemét beledarálnád sem lehetne kimutatni. Az óriási hígítás miatt. A tiltakozások miatt ezt az ötletet elvették. Helyette visszarakják a föld alá ahonnan gyakorlatilag kivették... Annyi különbséggel, hogy az urán természetes lelőhelyét a csapadék átjárja, viszont az ilyen temetőket úgy választják ki, hogy ez ne legyen probléma (csak úgy kap engedély ha bebizonyítják (!) hogy talajvíz nem folyik be, illetve nem visz ki semmit). Illetve maga az alapkőzet olyan kemény legyen, hogy millió vagy milliárd évekig kitartson. Ezt geológiai vizsgálatokkal ellenőrzik.

Mikor a hetvenes (!) években Afrikában felfedezték a természetes uránreaktorokat, amit egy folyó hordott össze, azt sikerült megállapítani, hogy az uránt (nehéz fém) 1 méternél távolabbra nem mossa szét a természet, hanem egy helyben marad. Ezzel szemben mi már olyan óvintézkedéseket teszünk, ami túlzás. Szóval nem is értem mitől kell félni?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 11:00:01

Biztosan nem elütés, mert Pask termel 100 tonnát évente 2GWe mellett.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.19. 10:15:22

Az első (?) VH után a vegyi anyagokat hordóban beküldték az óceánba/tengerbe mert 100 évig úgy is bírják...

én a 17 tonnán sem lepődnék meg (17000 kg) mint elütés.

Nem ezt mondtam. Arra utaltam, hogy túl van lihegve. Kicsit olyan ez, mint a mese a békávl aki alatt elkezdik melegíteni a vízet, lassan kell csinálni és akkor nm zavar. :-) Az atom túl "gyors".

Az oroszok egyszerűen a tengerbe süllyesztették/öntötték az ilyet, legalábbis a katonai reaktorok esetében, és régebben. Persze azok az oroszok, lásd Karacsaj-tó stb.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.08.19. 00:12:45

A baj az, hogy nem fogod fel azt, hogy mit jelet a 19 tonna/m3 sűrűség. Ez nincs 1000 m3 hulladék sem. Persze a szén és olaj erőmek meg évi GT léptékben szórják a légköbre a szarjukat. Az bezzeg nem zarva sem a sötétzöldeket sem téged? A sugárzó hulladék hol van? Ja, hogy a reaktorból ki lehet szedni és csak oda megy, ahova te teszed és nem amerra a légkör akarja.

Röhej...

Ez a szám négy öt nagyságrenddel azaz a 10 negyedik, ötödik hatványával kevesebb környezetkárosító hatást jelent mintha ugyanazt az áramot szénből állítanánk elő. Ha mennyiségben nézzük még brutálisabb a széntüzelés szennyezése.

1kg szén elégetésekor átlagosan 3,3kg CO2 és 0,1kg radioaktív salak keletkezik.
Egy szénerőmű az élete során két nagyságrenddel több radioaktív szennyezést termel, mint egy atomerőmű.

Ehhez képest a magukat környezetvédőnek mondott szervezetek tizedannyi aktivitást nem fejtenek ki a szénerőművek ellen, mint a szenet töredék akkora szennyezéssel váltó atom ellen.
A németek is vadul építik a szénerőműveket, miközben kifelé zöld propagandát próbálnak nyomni.

Engem inkább ez a szám zavart meg jobban a cikkből:
"A másik problémát az erősen reaktív nukleáris hulladék elhelyezése jelenti. A Japan Times szerint közel 17.000 tonna álldogál átmeneti tároló medencékben országszerte, melyek közül több három éven belül eléri kapacitása maximumát."

Hogy most ez a 17000 tonna valóban az erősen reaktív hulladék e, vagy csak az összes, az lehet újságírói összemosás. De azért a szám akkor is megdöbbentő. És végleges megoldásnak egyelőre a tervezeténél járunk. Végleges... sokmindenről gondolták már, hogy végleges, de ezer éveket átívelő projektekről nem nagyon szól a fáma 😊

Igazad van, szarjunk az asztalra, a lemerült elemeket meg hajítsuk a búzatáblába, hisz úgyis mindegy.... Hogy lehet így gondolkodni??? Csak a most, csak az én számít?

Uh, 100-an tüntettek? Egy 120+ milliós országbn. :-)

Még valami szinváltós macskát is akartak, meg népdalokat írni hogy világító hordóból neigyál. :-)
Az atomhulladék kérdés nekem kicsit túl van lihegve, ha összelapátolnák az egészet egy sarokba akkor is kevesebb embert ölne meg, mint mi magunk, vagy a szúnyogok. De ha többet, akkor is. Mi lesz? 50 évente úgyis megritkítjuk magunkat. :-(

Erre is vannak ötletek, olyan kőből épült emlékmű ami súlyánál és méreténél fogva megakadályozza, az ásást, illetve riasztó mivolta miatt az ember inkább elkerüli. Amúgy semmiféle barlang nem lesz ilyen helyeken, másrészt ezek nem egymásra vannak halmozva, hanem tartályokban és betonba vannak ágyazva lent. Nem egyszerű egy ilyet kinyitni.

Majd a sámánok mindig elmesélik mesélik a fiatal vadászok minden generációjának, hogy gonosz szellemek járják azt a mélyen a hegybe vájt barlangot és kerüljék el... Probléma megoldva. 😊
Utoljára szerkesztette: Prof William, 2015.08.18. 09:46:05

Nem, szimplán hazudsz. Azt írtam, hogy a végleges tárolás nincs megoldva. Cáfolni nem tudtad. Helyette személyeskedtél és egy rakás baromságot előrántottál, amit tételesen megkérdőjeleztem. Szokás szerint.
Segítek ebben is:
"úgy beszélsz a hulladék tárolásról, mintha valami megoldhatatlan probléma lenne"

nem, nem úgy beszélek. Úgy beszélek, ami jelenleg megOLDATLAN probléma. És ez így van.

Őszintén szólva túlhajtottnak tartom a nukleáris hulladék miatti hisztit. Tegyük fel, összeomlik a civilizáció, és majd valami elvadult emberek megtalálják a hulladéktemetőt és sugárzást kapnak, belehalnak. És? Ez a legkevesebb, akkor már úgyis mindegy, sokadrangú probléma, sajnálom, nem érzem át. Hamar megtanulják majd, hogy ne menjenek többet a közelébe.
Vagy valami természeti katasztrófa miatt kikerül sugárzó anyag, akkor is a katasztrófa lesz a nagyobb gond, nem ez.

Mert még nincs készen. Te meg úgy beszélsz a hulladék tárolásról, mintha valami megoldhatatlan probléma lenne, amivel nem is foglalkoznak. Agyrém...

"Kivitelezés alatt van. Az neked "terv", amit építenek..?"

Előtte ezt kérdezted:

"Onkalo-ben ezek szerint semmi sincs ugye?"

Erre a válasz: így van, semmi sincs, amit tárolna. És itt egy pont van.

"A BWR reaktorokból 20 év múlva mutatóban lesz."

Azt mondtad, hogy elszakadni a mától. 20 év nem a ma. Tehát 20 év múlva is lesz bwr reaktor.

Passzív ház ügyben idenyomtál két számot, amit a "főnököd mondott" 😊 Ne haragudj, de erre nem reagálok.

"Fizikailag nem lehetséges a dolog..."

Erre sem 😊)))))))

Kivitelezés alatt van. Az neked "terv", amit építenek..?

A BWR reaktorokból 20 év múlva mutatóban lesz. Ez mire akar érv lenni?

Akkor szerinted mi is a passzív ház és mit kellene tudni és miből? Kérlek első körben ezt válaszold meg.

Bocs, de te nyomod itt a szájkaratét ezerrel. Egy kibaszott számot nem láttam tőled, annyit sem...

Tehát érdemi válasz nulla. Értem.

Onkalo egy terv, amit te már tényként akarsz teríteni. Atombalfasz, csak hogy stílszerű legyek... NINCS végleges tároló a nagy aktivitású hulladékok számára. Ez ennyire egyszerű.

Bwr reaktorból a 20 éven túli "eltűnés" is mennyiség, tehát ismét baromságot mondtál, hogy ezekkel nem kell foglalkozni. Nem a "bírják" a kérdés itt, és ezzel a dumáddal: " Az élettartam hosszabbított reaktorok élettartam ennak a fele/harada volt terveze és azok is bírják." saját magadnak lőssz öngólt, hisz pont arról volt szó, hogy ezekkel a reaktorokkal kell e számolni hosszabb távon avagy sem. Szerinted (először) nem, mert kihalnak, aztán (másodszor) igen, mert bírják. Döntsd el, melyikkel akarsz érvelni.

A passzív házas példád egy légbőlkapott marhaság, ne erőltesd. Pontos adatokkal lehet bármi mellett vagy ellen érvelni, számok puffogtatása maradjon a politikusok dolga. Egy mérnöktől ennél sokkal többet várnék el.

"Fizikailag nem lehetséges a dolog..."

Most komolyan ki akarod röhögtetni magad?

Ezt ugye viccnek szántad. Energetikában a 15 éven belül eltűnés az majdnem insta kihalás., mikor az új reaktorok tervezett élettartama 60-100 év. Az élettartam hosszabbított reaktorok élettartam ennak a fele/harada volt terveze és azok is bírják.

Egy cirka 60 millás házba épített be ennyit pluszva. A ház nm értékét nem tudom, csak az árát mondta az exfőnököm. Ezen felül ki a tökömet érdekli a passzív ház, amikor a világ fele lassan vársolakó? Fizikailag nem lehetséges a dolog...

A szokásos zöldmaszlagot látom csak mantrázva...

Onkalo-ben ezek szerint semmi sincs ugye?

Tudtommal nincs. 2020-tól fogják használni, ha addig nem jön semmi közbe. Vagy te mást tudsz?

Amúgy meg látatólag nem érted az alapokat sem.

Te meg nem tudsz szöveget értelmezni.

[quote]Egyébként miféle veszély jelent egy szilárd halmazállapotú, alig oldható anyag, amit úgy tárolnak, hogy nagyon komoly erőfeszítés kellene a felnyitásához a tároló kapszulának és már komoly hűtést sem igényel?[\quote]

No hát pontosan erről a hozzáállásról papolok, de láthatólag lövésed sincs, hogy mit mondj rá. Miféle veszélyt rejt vajon 20 év múlva? És 50? És 200? És 600?

Hol van a műszaki érvelés uraim...?

Ezt kérdem én is tőled. Tehát jelenleg NINCS "végleges" atomtemető. Pont.
A végleges is "vicces", hisz ma hisszük annak. Mai körülmények között.

Ezen felül mikor esik már le az, hogy nem a jelenlegi 40+ éves PWR és BWR reaktorokból kellene extrapolálni mikor n+1 jobb és újabb konstrukció is van...? Mikor lehetne elszakadni mától?

Úgy tűnik nem mostanában: bwr-ek egy darabig még vannak-lesznek

Kurva idegesítő, hogy a zöldbalfasz energiáknál mindenki hurráoptimista és a végtelenbe extrapolál, de az atomenergiánál meg az '50-es években élnek egyesek...

Tehát amit írtam problémát, jelenleg sincs megoldva, ahogy az 50-es években sem volt. Nem írtam hurráoptimizmust, csak feltettem pár kérdést, amikre olyan dühvel írtál, ami érthetetlen.

Passzív ház? Hülyéskedsz? Egy energetikai nagykutya nyugdíj előtti projekteje volt egy saját családi ház felépítése. Cirka 20 milliós épületgépeszet után még mindig nem volt "passzív" a ház...

Ilyenekkel etesd a nyeretlen kétéveseket. Láthatóan nagyot akartál szólni, de nagyon mellément. De segítek: ha négyzetméterre vetített költséget írsz, részletezve, akkor TALÁN érne valamit a megjegyzésed, így szimpla marhaság.

Mert Bophal Indiában történt, 1984-ben. Ha 1994-ben történt volna, valószínűleg nagyobb vízhangott váltott volna ki, 2004-ben, vagy pláne 2014-ben pedig világraszóló eredménye lett volna a katasztrófának. A média hatása alapvetően ennyit változott 30 év alatt...

Ez tény. Az atomerőműveknek nagyon rossz a "marketingje". Egyszerűen ez van az emberek fejében.

És Bophal után miért bíznak a vegyi üzemekben? Annyi embert ölt meg és tett nyomorkká, mint egy taktikai atomfegyver... Mégis mindenki egy atomerőműtől retteg és nem attól, hogy pl. Battán elszáll a HF üzem...

Nem csoda, hogy Fukusima után nem bíznak az emberek az atomban.

http://sg.hu/cikkek/114107/ketsegek-kozt-szuletik-ujja-japan-atomenergia-ipara

Pontatlanul fogalmaztam. Azt a szegmenest, ami szerint "ez a jövő és ez kellene" legalábbis egyesek szerint... A nap-GT erőmű nem PV alapú. A PV alapú villamosáram termelés az én szememben egy vicc. A tükrös-tornyos még esetleg talán-talán...

Majdnem 3 éves hír, hogy a Siemens hagyja a francba az egész napenergia ipart a kínai termékek miatt.

Emmm... A házi napelem bizniszt dobta csak emlékeim szerint. A honlapján még ott van, hogy integrált nap-gőzturbina erőműveket gyárt.
Nemrég pedig egy 70MW-os napelemes erőmű építéséhez írtak alá szándéknyilatkozatot Nigériával.