1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#1182
Az a 3% ingadozás még az évszaktól is függ. A lakossági légkondi kerekítési hiba a rendszerben. Az ipari hűtés azonban egész más tészta. Az ilyen pár %-os eltérés trend szintjén gyakorlatilag értelmezhetetlen főleg úgy, hogy a gazdaság állapota is játszik. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1181
Nézz meg a PH! CPU tesztet, az intel procis tesztgépek fogyasztása 50W alatti, igaz ott brutálisan jó hatásfokú táppal, és nem házba szerelt géppel tesztelnek. Szóval ezért mondom, hogy az enyém, házba szerelve, hűtőventistől, mindenestől fogyaszthat 50W körül... -
#1180
Amúgy ha egyre kevesebbet fogyasztunk, akkor minek a teljesítménybővítés Pakson azon kívül, hogy a régit valamikor nyugdíjazni kell? 
-
#1179
Én általánosságban gondoltam egy 30-40 évvel ezelőtti és mai othonról. Bár tény a lámpákon baromi sokat meg lehet fogni fogyasztásban. Szép lassan én is cserélgetek mindent led-re. A pc 50W-os fogyasztását kicsit keveslem de majd megnézem mit eszik az enyém, mert az évek alatt a táp teljesítménye nőtt az biztos, bár tény max teljesítményt nem non-stop vesz fel.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.19. 11:15:31 -
#1178
Az én házam 2000-ben épült, amikor beköltöztem, 60 és 100 wattos hagyományos izzók voltak a nagyobb, 15 és 25 wattos izzók a kisebb lámpákban, a TV-m fogyasztása 160 watt volt, a PC-m üresjárati fogyasztása tippre valahol 100W körül lehetett, és így tovább. 2005-ös elektromos számlát találtam, ezen 402kWh volt a szeptemberi fogyasztásom.
Ma az izzóim energiatakarékosak, 15-20Wattosak, a kisebbek 1,2 és 3 wattosak, a nappalimban az 55"-os TV-m max. fogyasztása 120W. A PC-m üresjárati fogyasztása 50Watt körüli, köszönhetően az azóta elterjedt energiatakarékos megoldásoknak (proci és videókártya frekijének dinamikus változtatása, 80+ gold fokozatú tápegységnek, és így tovább). Tavaly általányos voltam, hónapra levetítve 286kWh-t fogyasztottam, a januárin (most cseréltünk mosógépet) már csak 228 kWh volt (most gondolkodunk a hűtő lecserélésén, mert az is elég durva fogyasztó a lakásban).
Szóval nem, nem többet fogyasztunk, hanem az egyre inkább energiatakarékos eszközöknek hála egyre kevesebbet.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.19. 11:09:03 -
#1177
DIY "sörkollektoron" is gondolkodom, persze az alapanyag "előállításában" maximálisan kivenném a részem :D -
#1176
"A mondat arra vonatkozott, hogy nem feltétlen kell elektromos áram hagyományos tüzelésű kazánnál. "
Ez tény de ha egy "modernebb" lakásról van szó, akkor ott a vékony csővezetékek miatt mindenképpen kell egy szivattyú.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.19. 10:58:00 -
#1175
Viszont egyre több elektromos kütyüt használunk. Erősebb PC, telefon napi szintű töltése, elektromos főzőlap, nagyképernyős tv, légkondi nyáron. Folyamatosan minden lakás egyre energiaigényesebb, pláne ha az okos otthonok egyre jobban elterjednek, akkor lesz 1-2 új fogyasztó is a konnektorban. Szerintem is fontos a szigetelés, takarékosabb légkondi, mosógép, sütő, hűtő de hosszútávon úgyis csak egyre több energiát fogyasztasz. Mérsékelni mindenképpen kell persze, amennyire lehet.
Mi is szigeteltünk tavaly. Ablakokat is modernebbre cseréltük. Mosógép programról lemaradtunk. Egyébként én szívesen dobnék fel a tetőre napkollektort csak az ára még kicsit sok nekem de gondolkodom rajta.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.19. 11:00:26 -
#1174
A mondat arra vonatkozott, hogy nem feltétlen kell elektromos áram hagyományos tüzelésű kazánnál.
Az más kérdés, hogy manapság már mindent elektromosan szabályoznak, szóval esélyesen modern kazánt nem kapsz úgy, hogy ne lenne benne elektronika. -
#1173
Nálunk mind2 van (vegyestüzelés + turbos kazán). Vegyeshez megy a keringtető, kazánnál elektronika meg ott is van egy szivattyú.
"elektromos keringtetőszivattyú, amely a Totyához nem kellett"
Ellenben a csövezeték szép vastag volt hozzá. -
#1172
Pontosan. Itt például 5%-ot említenek.
Most csak vegyük azt, hogy 1%-al sikerülne kevesebb elektromos energiát felhasználni a légkondik kevesebb használata miatt, a jobb hőszigetelés és a nem energiatakarékos légkondik takarékosabbra cserélése árán. Ez annyit tesz, hogy az átlagosan 34,7TWh fogyasztás hirtelenjében cirka 34,35TWh lesz (0,35 TWh-val, vagyis 347 MWh-val kevesebb, kerekítve). Még ha csak a ~17Ft / kWh-val is számolunk (cirka e körül jön most ki a Paks II. tervezet önköltsége), ez akkor is azt jelenti, 5,899 milliárd forinttal kevesebbet kell az áramra költeni (ez éves költség).
Az 1% pedig nagyon konzervatív érték, ahogy a 17 Ft-vel való kWh ár is....
Ilyen 'pár százalékokból' el lehetne érni drasztikus, éves szinten 5-10%-os csökkentést is. Ha csak az 5%-ot mondjuk, a 34,7 TWh esetén számolva 1,735 TWh-t jelent, ez a Paks I. termelésének több, mint 10%-a.
A nagy kérdés, hogy melyik éri meg jobban, reaktort építeni, vagy a fogyasztást drasztikusan visszavenni. A reaktor építésére nincs pénzünk, ugyebár hosszú lejáratú hitelt veszünk fel rá (cirka 3000 milliárd forintot). Én azért nem vagyok biztos benne, hogy ennek a pénznek a töredékéből (persze csak ha kézben lenne, akár hitelből), nem lenne-e jobb megoldás a fogyasztás drasztikus csökkentését támogatni.
Engem ezért zavar, amikor folyamatosan csak arról olvasok, hogy ennyi és annyi MW új erőművet kell építeni, és csak az EU-s támogatások (arányaiban meglehetősen kevés összeget képviselő) kapcsán hallani az olyanokról, mint az energiatakarékosabb mosógépcsere-programról, házszigetelés-programról és a többi. Ezek hatására is csökkent a hazai elektromos áram- (és gáz-) fogyasztás (2014-es cikk, 2010-ről 2013-ra 3%-al csökkent az áramfogyasztás).
Lehet állami (nem EU-s) támogatást nyújtani az energia hatékonyabb használatára, a végeredmény (a fogyasztók megfelelő ellátása) ugyan az. Az már összeesküvés-elméletek kategóriája, hogy miért nem ezt támogatja az állam (az EU ezt támogatja, csak hát az arányok...).
De ez csak az én meglátásom, én nem vagyok energetikai szakértő, csak egy laikus...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.19. 10:41:52 -
#1171
Emm... Ez a fűtésrendszertől függ. Még a szülői házban vegyes tüzelésre lett tervezve a rendszer (akkor még csak éppen elkezdett terjedni a földgáz vidéken), a rendszer egyik pillére egy 'Totya' hagyományos kazán volt, fa/szén tüzeléshez, itt semmi elektromos dolog nem kellett. A másik pillér egy FÉG gázkazán volt, amely ha jól rémlik a rajta lévő papír szerint maximum 60W-ot vesz fel az elektromos hálózatból, és a fűtéskör ezen részéhez tartozott egy elektromos keringtetőszivattyú, amely a Totyához nem kellett (a mai napig nem értem pontosan, miért, csak sejtem), a szivattyú 100 wattos.
Az én házamban kombi cirko van, ennél beépített keringtető szivattyú és "turbo" (kvázi egy légsűrítő) ventillátor és persze az elektronika működik árammal. Ott a rajta lévő papír szerint maximum 100 wattot vesz fel.
Ezek azonban semmiségek a légkondihoz képest, ahol egy kevésbé modern klíma 2,6kW hűtőteljesítménynél is képes 1kW körüli elektromos fogyasztást produkálni (a nálam felszereltek ilyenek). A modernebb, takarékosabb klímák már 500-600W elektromos fogyasztást produkálnak hasonló hűtésteljesítménynél. -
#1170
Az éves teljes villamos energiafogyasztásban ez néhány százalék. -
#1169
Egyébként van áramfogyasztása a kazánoknak is. Igaz nem sok kb. 120-260 W, viszont fűtésszezonban ez egy folyamatos fogyasztás. A széntüzelésű kazánhoz is kell áram. -
#1168
A világ nagy része nem villannyal fűt, tehát az épület szigetelés kihatása a villamosáram fogyasztásra gyakorlatilag 0.
Mivel is szokták hűteni az épületek belsejét? Légkondicionálónak hívják talán? Mit is fogyaszt? Mennyit is számít, ha a ház jó szigetelése miatt kevésbé melegszik fel, és ha lehűtöd a belterét, a hideget bent, a meleget pedig kint tartja? -
#1167
"kőgazdag és pazarló államok pofáznak bele egy másik ország......"
A pontok helyére sok mindent be lehetne helyettesíteni a történelem alapján. Mitől újdonság ez? USA nem ezt csinálja már hosszú-hosszú ideje?
Egyébként, ahogy korábban is írtam ez is egy lobbi csak itt magasabbról sírnak ennyi. Nem hiszem, hogy Paks II megépülését bármi is meg tudná akadályozni (nem mintha kellene).
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.18. 20:09:55 -
#1166
Szolídan fejtettem ki még. Nagyon elegem van, hogy kőgazdag és pazarló államok pofáznak bele egy másik ország energetikai politikájába, amihez semmi közük. Pont.
Ráadásul pont az, aki a kőkeményen dotált szélerőműveket használja...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.18. 20:04:58 -
#1165
Nem igazán értem miért vagy ennyire arrogáns. Tiszteljük már annyira egymást, hogy konszolidáltan fejtjük ki az álláspontunkat, legyen az akármennyire is messze a másikétól. Ha meg nem megy, akkor inkább ne is szólj hozzá, mert már kezdem unni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.18. 19:58:04 -
#1164
Kibaszottul telibeszarom, hogy mi miatt sírnak. Ez az az ország, ahol a környezetvédelem az, hogy a határ túloldalán már nem baj, ha habos a Rába... -
#1163
Itt meg össze tetszik keverni a két primer energia felhasználást. A világ nagy része nem villannyal fűt, tehát az épület szigetelés kihatása a villamosáram fogyasztásra gyakorlatilag 0. -
#1162
Márpedig tetszik vagy sem de az osztrákok ezért sírnak. Ezt nem én találtam ki és ez van a cikkben is. -
#1161
És mi lenne azzal az ötlettel, hogy nem támogatjuk őket, mikor ez nem környezetvédelem...? -
#1160
Nem, sajnos a tengeri szélerőműveknek sincs sok értelme. Érdekes módon a szélerőmű környezeti kihatásai és egyéb poblémái ellen valahogy a méregzöldek nem túl gyakran mozdulnak meg. Még, ha a fél világon teliszórnád is vele, akkor sem oldana meg szinte semmit sőt, inkább csak rosszabb lenne... -
#1159
Amit támogatnak az nem versenyképes. Pont. A kötelező átvétel már önmagában támogatás, de akkora, mint az állat. És erre jön rá az, hogy országoktól függően 20-60 Ft/kWh vagy még többet fizetnek az átvételkor... Drágábban termel a szél és a nap a világon bárhol, mint amiért itthon a végfogyasztó megveszi. Lol....
Egy atomerőmű leszerelése soha nem kerül annyiba, mint amennyibe építik. Paks I. leszerelésekor az alapban - ha nem piszkálják a köcsög politikusok - akkor cirka 700 mrd Ft lesz. Ez az új erőmű építési költségének cirka 1/4-e. Izé... Ebből simán el lehet bontani. Ha a Paks I. által termelt áramot számolod, akkor emlékeim szerint az jön ki, hogy akkor is nyereséges, ha 2,5x építenéd fel. Pusztán anyagilag. Arról nem is beszélve, hogy CO2-t üzem közben nem bocsát ki, ahogy NOx-et sem. Izé... -
#1158
A baj az, hogy a jelek szerint te sem érted meg, hogy a zöldvicc erőművek alapvető fizikai korlátai gátolják meg, hogy használhatóak legyenek. Ha INGYEN telepítenéd a szélerőművet, akkor sem lenne képes megoldani a villamos energia termelés ellátást. Mennyire hosszas fejtsem ki, hogy miért? Mert, ha ezt nem érted, akkor nagyon, de nagyon nem vagy képben... -
#1157
De. Az. Ha valami a saját árát sem termeli ki és támogatni kell, akkor az miféle környezetvédelem...? Atyaég... -
#1156
Gondolom a rendelkezésre álló tőkének megfelelően csökkentik a támogatást de folyamatosan és mivel a napelemek ára nem megy ilyen ütemben lefelé ezért a megtérülési idő növekszik, ami visszaveti a vásárlókedvet, meg egy idő után ez a piac is telítetté válik. Meg az is fontos lehet, hogy az olaj ára a béka segge felé közelít a korábbiakhoz képest. Viszont a kínaiak se jártak rosszul 30% nekik is jutott a tortából.
Nem csoda, hogy a fejlesztés egy része inkább abba az irányba megy, hogy olcsóbban állítsanak elő mintsem, hogy nagyobb hatékonysággal termeljen áramot a napelem. -
#1155
Németek pont ezt csinálják, holott a napsütötte órák száma kisebb mint nálunk, mégis nyomatják a napelemeket. Mondjuk valakinek ez is üzlet.
Ahogy most kinéz, bele is buknak. 2003-tól 2013-ig a világon telepített napelemek közel harmadát Németországban tették le (főleg a háztetőkre), azért, mert 2003-ban még több, mint 50 eurocentet fizettek a háztetőre telepített napelemekből a hálózatba táplált áramért. 2014-re ez 13 eurocent alá csökkent, a telepítések aránya drasztikusan esni is kezdett, mert amíg a 2000-es évek közepén 5-10 év alatt megtérülhetett a befektetés (amire pályázati pénzeket is fel lehetett használni), addig most már inkább 20 év körül mozog, az alacsonyabb napelemárak ellenére. (Ide vonatkozó Wiki bejegyzés bővebb adatokkal) -
#1154
" izomból (nevezetesen államkasszából) lenyomjuk a problémát akkor is, ha bele gebedünk"
Németek pont ezt csinálják, holott a napsütötte órák száma kisebb mint nálunk, mégis nyomatják a napelemeket. Mondjuk valakinek ez is üzlet.
Korszerűsítéssel én is egyetértek. Házon belül is sok energiát lehetne megspórolni. Egy komolyabb radiátor/termosztát cserével látható eredményt lehet elérni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.18. 16:40:47 -
#1153
Pontosan ez a probléma. Átgondolt rendszer nincs, most utána olvasva kiderült, hogy már a 2020-ra 20%-os megújuló energia arányt is visszavették 14%-ra, és ezt is csak pár ország fogja feltehetően elérni (pl. Hollandia).
Viszont a helyzetből fakadóan a problémamegoldás olyan, hogy a fürdővíz megy a gyerekkel együtt, avagy nem öntjük ki egyiket sem, hagyjuk a levében főni.
Ha nincs rentábilis és életképes "zöld" energia (hangsúlyoznám, hogy például a szélenergia csak az olyan országoknak opció, mint Dánia, a napenergia meg olyanoknak, mint Szaud-Arábia), akkor viszont az nem megoldás, hogy izomból (nevezetesen államkasszából) lenyomjuk a problémát akkor is, ha bele gebedünk.
Költsék ezt a pénzt arra, hogy további energia-takarékos megoldásokat támogatnak (pl. épületek hőszigetelése, energiatakarékosabb háztartási eszközök támogatása, stb.). Ebből a szempontból életképesebb a környezetvédelem, hiszen a fosszilis energiával termelő erőművek környezetszennyezése nem csak úgy csökkenthető, hogy kiváltjuk néhányukat megújuló energiával működővel, hanem úgy is, hogy csökkentjük a felhasználást, és emiatt lehet párat bezárni. Ebbe az irányba is nyomul az EU, de ha a zöld energia költségvetési támogatását is ide csoportosítanák át, lehet talán több eredményt lehetne felmutatni.
Szerintem. -
#1152
Nyilván racionálisabban kellene a támogatásokat elosztani, hogy ahol kevés a napsütötte órák száma ott ne a napelemet támogassák. Nem tudom, hogy az EU-nak van-e egyáltalán egységes és átgondolt politikája ezzel kapcsolatban, gyanítom, hogy nincs. Már azzal is sokat lehetne segíteni ha már minden áron a napelemeket támogatják, hogy odafigyelnek az elhelyezésre és/vagy "napkövető" napelemeket raknak fel (kb. 30-40% os hatékonyságnövekedés érhető el).
Spanyoloknál volt a 2000 években nagy napelem vásárlási láz (támogatásnak köszönhetően), naperőművet is csináltak de aztán már odáig jutottak/jutnak, hogy megadóztatják ezt is, pedig a napsütötte órák száma ott az egyik, ha nem a legmagasabb az EU-ban. Az igen komoly támogatás persze megszűnt.
Addig, amíg a napelemeknek a megtérülése nem lesz barátibb (most 15-20 év?!), addig támogatás nélkül ez az iparág nem áll meg a lábán.
Mondjuk én az elektromos autókat jobban támogatnám, azzal látványos levegőminőség javulás érhető el, viszont addig, amíg egy szaros Nissan Leaf 9 milliónál indul, addig miről beszélünk.
"Akkor iktassuk ki a versenyt a tételből, és legyen az, hogy tisztább környezetben akarunk élni, és ezért beáldozzuk a gazdasági érdekeket."
Szép is lenne, csak ha nincs verseny nincs fejlődés még egy ilyen torz iparban sem mint a megújuló energia ipar. Meg a választók felé kell valami, amivel a jobb módú országok zöldségügyileg érzékenyebb polgárait is megfogják.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.18. 13:15:39 -
#1151
A probléma ezzel mindössze annyi, hogy politikai alapon dönteni valamiről, ami nehezen befolyásolható (időjárásfüggő, példának okáért) nem biztos, hogy a legjobb megoldás. A szélerőműveknek van értelme, mondjuk Nagy-Britanniában, Dániában, Hollandiában vagy Wyomingban, ahogy naperőműveknek is van értelme mondjuk Szaud-Arábiában vagy Arizonában.
Igen, annak van értelme, hogy például Dánok, Hollandok szélerőműveket telepítenek a tengerre, de például nálunk nem picit fejvakarászós a dolog, mert kb. annyira hasznos a szélerőmű, mint a naperőmű - működhet, de gazdaságos sose lesz.
A fejlesztés támogatása egy dolog. Itt a telepítés van támogatva, illetve a megújuló energiákból nyert elektromos áramra jár kompenzáció. Ezt én legalábbis nem tartom olyan hasznosnak. Akkor iktassuk ki a versenyt a tételből, és legyen az, hogy tisztább környezetben akarunk élni, és ezért beáldozzuk a gazdasági érdekeket. -
#1150
Szükség is van a támogatásra, mert anélkül ez az iparág eléggé döcögve fejlődne. Nem mintha a mostani fejlesztés szupergyors lenne. -
#1149
A hangnemet légy szíves vegyétek vissza egy picit...
-A Paks (I.) megtérülésével kapcsolatosan azért annyira nem biztos, hogy tiszta a helyzet, hiszen tudomásom szerint a költségekből diplomatikusan mindenhol ki van hagyva az erőmű leszerelésével kapcsolatos költség, ami nyilván a reaktorok leállítása után időszerű, illetve hogy a kényesebb hulladékkal (reaktormag, falai, primer kör elemei) mit is fogunk csinálni, hova fogjuk eltemetni.
-Az is tény, hogy itthon, de még Nyugat-Európában és az USA-ban is a legtöbb szélkerék bizony állami támogatással tud csak versenyképes lenni. Az EU-ban épülő szélerőművek jelentős része egy politikai döntésnek köszönhetően készülnek, mert meghatározták, hogy 2020-ig a megújuló energiák aránya 20% lesz. Nem piaci alapon határozták meg, hanem poltikai alapon. Szóval amikor a megújuló energiák áráról beszélünk, akkor ott nincs szó versenyképességről. -
#1148
Viszont a zöld energiával szembeni gyűlöletedet nem igazán értem. Fejlődésre szükség van. -
#1147
HVG ha jól tudom bal oldali lap, nem csoda, hogy mindent támad. Szerintem egy erőműnek nem az a legfontosabb szempontja, hogy visszahozza az árát. Az osztrákok meg a németek azért támadják eleve ezt mert, nekik is sokba fájhat ha az áram ára lemegy mert, akkor még több támogatást kell fizetni a zöldebb erőforrások árszintjének megtartásához. Ez sem tűnik másnak mint egy lobbi sírásának csak itt magasabbról jön a rinya. -
#1146
Aki szerint Paks nem térül meg, az húzzon vissza az általános iskolába... Nézze már meg, hogy a jelenlegi erőmű mennyi áramot termel és termelt mennyi ideig, mennyi a profit és hány évig működik....
Az állami támogatás említése meg kurva vastagbőrős attól, ahol a szélkerkek üzemelnek kötelező átvétellel. Az összes zöldbalfasz erőmű csak a dotáció miatt létezik. Piaci alapon NULLA DARAB épült volna mind a mai napig, mert hitelből építve, még a kamatokat sem termelnék ki. -
#1145
A cikkben az osztrákok pont a megtérülést firtatják.
"A magyar kormány szerint viszont a Paks II. nem tartalmaz állami támogatást, és szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás."
Ez kicsit furcsa állítás. Nyilván kell hozzá az elég nagy hitel, amiből megépül de ezt a pénzt, hogy a fenébe hozná vissza.
Más indok nincs is csakhogy ez egy megtérülő beruházás? Miért ezt kell hangoztatni a kormány részéről?
Azzal egyet lehet érteni, hogy a Paks I. lecserélését nem az utolsó pillanatban kell elkezdeni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.17. 20:27:45 -
#1144
Egy ilyen léptékű beruházásnak naná, hogy vannak politikai vetületei. Egy Paks méretű erőmű az ország energatikai stabilitásának az alapja és egy ilyen méretű országban csak állami beruházás keretében tud csak ilyen erőmű felépíteni. Nagyon kevés olyan ország van, ahol bármilyen piaci alapon működő cég vagy cégcsopor képes lenne önerőből finanszírozni ilyet. -
#1143
"Azért legyen már meg az igényesség..."
Mondod te akinek minden "második" hosszabb hozzászólása nélkülözi azt, hogy az írója elolvasta volna, azt mielőtt beküldi?
Pedig az kevesebb mint 30 másodperc.
Én véleményt vártam a témával kapcsolatban, nem a személyemmel kapcsolatban. Egy percig sem feltételeztem, hogy bárki azon a fórumon tudna a titkosított szerződésben foglaltakról. Mindössze azt gondoltam, hogy volt politikai oka is a beruházásnak.
De mondom az vesse rám az első követ, aki még sohasem kérdezett valamit utánaolvasás nélkül.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.02.17. 17:04:27