1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
  • molnibalage83
    #1382
    A semiből senki nem fog futószalagon erőművet gyártani. Franciaországban most havi 1-nél kevesebb Rafale vadászgép készül. Ha holnap mondjuk Inda és Brazília úgy döntene, hogy akkor 2020-ra kell 180 db vadászgép szerinted képes lenne ezt leragálni a gyártó? Nem. Atomerőműveket 30 évig szinte takaréklángon építettek. Most meg építési hullám van. Kína ráadásul - khöm - sajátos műszaki evolúcióban él, a gyártási oldalon is.

    Csak attól, mert autokratikus a rendszer a műszaki fejlődés és gyárátási időket nem tudják csökkenteni főleg az átfutási és tanulási időket. Nézd már meg, hogy pl. Paks I. reaktor fő elemét hogyan és kik gyártották le és hogyan hozták ide....
  • molnibalage83
    #1381
    A construction time önmagában 6 év. Tudod, addigra a tervezés és pályáztatás lezárult és elkezdik építeni. Ez Paks esetén nem történt meg. Nincsenek kiválasztva mindenre a beszállítók, pályáztatás, a projekt felépítése, stb.

    Mondom, linkegetés helyett mi lenne ha gondolkodnál vagy elfogadnád annak tanácsát aki 10 éve az iparba dolgozik és látja az átfutási időket...? Hm..? Itt ráadásul államközi szerződés, hitel, stb van.

    Példákat akarsz versenyszférából? Volt olyan projekt, ami 3 év műszaki előkészítés után bukott el, mert a finanszírozó kiszállt belőle és nem sikerült pénzembert találni a projekt mögé azóta sem... 2014-ben indult egy növényolaj finomító bővítés. 2018 van és még kiviteli tervezés sem indult meg. A pénzügyi háttér és piaci környezet változása miatt a feed terv szinten 2-szer lett áttervezve a létesítmény. Kivitelezésről szó nincs.

    A távvezetéki felúítás és szivattyú állomás rekonstrukciónál a tanulmány megkezdése és döntés között volt 10 hónap, a kiviteli tervezés a tanulmány megkezdése után 15 hónappal volt. A végleges kiviteli tervek után 2 évvel készült el az állomás, mert a szivattyú szállítónál voltak gondok. A tanulmány és mechanikai komplettség között kb. 3,5 év volt, a próbaüzem jött még rá erre.

    Egész egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy a magadfajta emberek, akik láthatólag nem jártak soha egyetlen EPC ipari projekt közelében sem honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy osszák az észt...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.05.31. 10:51:00
  • Prof William
    #1380
    Kínával inkább arra akartam rámutatni, hogy erős központosítás esetén gyorsabban mennek a dolgok, mint itt ahol X biztosság vizsgálja meg hogy nem esik-e baja az őzikéknek, meg hogy kell-e elektromosság egyáltalán?
  • Xsillione #1379
    Akkor ez a táblázat biztosan hazudik, hiszen a szakértők gyöngye, atomerőművek építésében tucatnyi alkalommal résztvevő állítása szerint ilyen gyorsan nem lehet építeni erőművet, mint amit ez jelez, 2012-2014 között, perssze biztosan akkor még kisebbek voltak a reaktorok, és kevesebb volt a szabályozás körülötte, azóta viszont sajnos hirtelen ez megváltozott.
    Vagy mégis igaz, ahol akarat és pénz is van, ott 4-5 év bizony elég, ahol bizottsági tökörészés (saját és külső) ott meg 5 év távlatában elképzelhető, hogy végre megesik az első kapavágás, hogy továűbbi 5+ év legyen a tervezett építkezési idő.
  • molnibalage83
    #1378
    Eddig Kína hány korszerű atomerőművet épített önerőből? Izé...
    Attól, mert központi utasítás van nem lesz varázslat. A 40 éves szovje AL-31 hajtómű normális másolásávl lassan 20 éve szopnak...
  • Prof William
    #1377
    De Kinában azt közvetve az állam vagyis a PÁRT építi és ott ilyenkor nincs lacafacázás az engedélyeztetési eljárásokkal mert a a PÁRT azt mondja hogy legyen meg holnapra, akkor meglesz holnapra.

    Valamint nem hinném hogy a jogvédők+szomszédok+EU sírása ott sokat nyomna a latba.

    Mert itt először jön X bizottság, majd hónapoig vizsgálja hogy MO építhet-e vajon erőművet. Aztán valaki megvétózza mert MO ne építsen már mert minek. Akkor azt is meg kell vizsgálni. Aztán sírnak a természetvédők, azt is meg kell vizságlni és így tovább... Kínában fel sem merül az ilyesmi. Eldöntik hogy felépítik és onnantól abba már senki sem szól bele.
  • molnibalage83
    #1376
    Nézd meg az akkori blokkméreteket és akkori előírásokat. Ma egy gázerőmű engegdélyezési eljárása tovább tart, mint megépíteni egy erőművet. 2010-ben 42 (!) engedélyezési hatóság kellett ahhoz, hogy egy Gönyű szintű erőmű elindulhasson és felépülhessen.

    Mondom, mindketten úgy osztjátok az ész, hogy láthatólag nem dolgoztok az iparban. Én meg igen...
  • molnibalage83
    #1375
    Látom te is jössz okoskodni.
    Egy szivattyúállomás főelemeinek gyártása és szállítása a megrendeléstől kb. 11-13 hónap. A gyártás előtt kiviteli és basic terv fázisok is vannak.
    Namármost egy reaktor az picit nagyobb és drágább játékszer, mint egy távvezetéki szivattyú...
  • Tetsuo
    #1374
    Csupán szándék kérdése. Kínában ugyanez maximum néhány hónap.
    Négy év persze, hogy kevés egy (atom)erőműnek, de szerintem a döntés már jóval 2014 előtt meg volt.
  • Xsillione #1373
    Te pedig láthatóan sohasem jártál a valóságban, négy év alatt akkor építik meg, ha meg akarják, és nem faszkodik senki.
    Ha tökörészünk, akkor persze nem lehet megépíteni. Azt pedig kétszeri menetben sem sikerült megértened - mert nem tudsz olvasni vagy mert szimplán buta vagy -, hogy a tökörészést nem négy éve kezdtük, hanem bőven évtizede tökörészünk ezen, és azt még a te drágalátos állomásberuházóid is elhiszik, hogy évtized alatt meg lehet építeni egy erőművet, de ne zavarjon a valóság, továbbra is hidd el, hogy lehetettlen valamit megépíteni négy év alatt; kár, hogy akadt már pár eset, hogy összejött, igaz, ott nem volt tökörészés és nemzetközi baszakodás. És még nem is azt hozom, hogy franciaa program keretében 75-ben kitalálják, hogy a drága olajra az atom a megoldás, 80-ra több erőmű hálozatra termel, 85-re pedig 56 átadott reaktor dolgozik, mert ezt biztosan lehetettlen.
  • molnibalage83
    #1372
    Ha le van kötve a gyártókapacitás, akkor bizony igen. Ne haragudj, de én azt látom, hogy te ipari projekt közelében nem jártál soha. Egy távvezetéki szivattyúállomás rekonstrukció távvezeték felúítással első tanulmánytól a kivitelezés végéig kb. 4 év. Az sehol nincs egy atomerőműhoz képest.

    Mennyire mélyen magyarázzam el?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.05.31. 00:07:09
  • Xsillione #1371
    Aha, 2014. januári a tényleges döntés, tehát négy év alatt soha semmikor nem épült még atomerőmű?
    Ha hozzá veszem, hogy a koncepciót még a korábbi kormány (a 2010 elötti) kezdte, és még korábban is volt már elképzelés, hogy jó lenne a bővítés, akkor pedig a tökörészés bizony évtizedes, nem pedig pár éves. De sebaj, egy-két évtized biztosan kevés egy atomerőműhöz.
  • molnibalage83
    #1370
    Ez úgy ahogy van nem igaz. Fizikai képtelenség amit állítasz.
  • Xsillione #1369
    Jelenleg 2019 vége, 2020 eleje a legpontosabb, amit lehet tudni, kár, hogy ennyit tökörésznek vele (plusz nemzetközi és hazai hátráltatás), mostanra már üzemelhetne is akár.
  • Prof William
    #1368
    Paks 2 építése körülbelül mikor fog elkezdődni? Lehet már tudni egy "nagyjából" időpontot?
  • Xsillione #1367
    Ezek az USA területén és más volt amerikai gyarmati térségekben okoznak gondot, ahol a mai napig divat a faházas építkezés elenyésző alapozással. Érthető, mert így egy lakóházat napok vagy akár órák alatt lehet felhúzni, nem pedig hónapok, mint a világ más tájain megszokott beton/tégla/kő épületek esetében. Cserébe az utóbbiak nem igazán törödnek a tornádókkal, mert legfeljebb az ablakokban tud kárt tenni, netán a tetőt kicsit megborzolja.
  • Tetsuo
    #1366
    Ezt még a vasbeton burkolat nélkül is kibírná. ;-)
  • molnibalage83
    #1365
    Simán. 7-es földrengést kiáll és most így fejből meg nem mondom, hogy hány bar belső túlnyomást. Ez ilyen kis izé neki semmi.
  • Kepek
    #1364
    csak arra akartam utalni, erre fel van-e készülve a létesítmény
  • molnibalage83
    #1363
    ???
  • Kepek
    #1362
    flame ON
  • molnibalage83
    #1361
    Ez nagyon szomorú, a klímavédelemre nem jut pénz...
  • ManfredMacx
    #1360
    Az indiai kormány egyharmadára csökkentette az atomerőművi kapacitásra vonatkozó terveit. A korábbi cél 63 GW kapacitás kiépítése volt 2031-ig, ezt csökkentették 22,5 GW-ra.
    A Department of Atomic Energy 2015-ben erősítette meg a 2011-ben kitűzött ambiciózus célt, majd alig három évvel később meghátrált.
    Az okokról nem nyilatkoztak, a theenergycollective.com szerint finanszírozási problémák és az alkalmas kivetelőzők kapacitásainak elégtelensége játszott szerepet a döntésben.

    Forrás: http://theenergycollective.com/dan-yurman/2430864/india-slashes-plans-for-new-nuclear-reactors-by-two-thirds

    Mit jelent ez számokban?

    A jelenlegi indiai kapacitás 6,8 GW, mely az 3,2%-át adja.
    A 22.5 GW kapacitás a jelenlegi 330%-a.
    Az indiai áramtermelés azonba évente 4-8%-kal nő, ha csak évi 3%-kal számolunk 2031-ig, az kb 50%-os növekedés.
    Az atomenergia részaránya így várhatóan 6-7% körül fog alakulni. Feltéve, hogy valamennyi erőmű megépül a tervek szerint. Ami ezek után, valljuk be, kevésbé tűnik valószínűnek.
  • Pluskast
    #1359
    Én is, de azért esetleg lehet igaz is. Mégsem Egely védette le, hanem a Lockheed :)
  • Xsillione #1358
    A használhatósága egy ilyen rendszernek három ponton merül fel:
    1. Energia nyereség: 100 egység betáplált energiából 101 vagy több egység enrergiát nyerünk ki. Ezt a legtöbb mai teszt fúziós rendszer tudja egyébként.
    2. Hasznos energia nyereség: Mivel elektromos energiát táplálunk be és hőenergiát nyerünk ki (amit durván 50% hatásfokkal tudunk elektromossá alakítani), így valójában 100 egység betáplált energiára 201 egység kinyert energia kellene, hogy valóban hasznos legyen. Ez az a nagy ugrás, amit nem tudnak a mai reaktorok a rövid üzemidő miatt (a fúzió elindítása az, ami rengeteg energiát igényel, leállásig már részben önfenntartó.)
    3. Gazdasáégos energia nyereség: Ez az a pont, ahol nem lehet igazán megmondani hol is a határ, mivel nehéz megtippelni az építés és üzemeltetés költségét, főleg, hogy nagyléptékű reaktor nincs seholsem. Miről beszélek? Ha 100 elektromos energiából kapunk 210 hőenergiát, amiből előállítunk 105 elektromos energiát, akkor 5 elektromos energiát állítottunk elő egy költséges fúziós reaktorral, nem lehet gazdaságos. (és ezért nem lesz ingyenenergia valójában majd a mesével szemben)

    Mivel azonnal repülők üzemeltetését hozták a hasznosságra, így gyorssan felmerült bennem, hogy ez bizony részben kamu. Nem érték el a második pontot, ám ahhoz közeledve már repülésben (közlekedésben) felhasználható, hiszen ott a felmelegített levegő mint hajtóanyag előjöhet, és akkor nem kell megugorni az elektromos hasznosságot, csupán elektromos betáplálás mellett egy igen jó hajtóművet kapunk, ami bizony előrébb visz minket, ráadásul megkerülhető a hasonló nukleáris hajtóművek fő problémája, a sugárzás. Ráadásul így remekül összecseng a pár hete bejelentett orosz nukleáris meghajtásű rakétákkal, amire kellett az USÁ-nak lépnie, nekünk majd fúziós rakétáink lesznek, bibibe.
  • molnibalage83
    #1357
    Meglátjuk... Szkeptikus vagyok...
  • Pluskast
    #1356
    Remélem ide elfér. Elég durva ha mindez igaz.

    Íme
  • molnibalage83
    #1355
  • ToxiMaxi
    #1354
  • Tetsuo
    #1353
    Ez attól függ, milyen társaságban vagy éppen. ;-)
  • molnibalage83
    #1352
    Nem is értem a koncpeciót, hogy bányából hogyan lenne víztározó. Tipikus orbitális zöldmarhaságnak tűnik az egész.
  • molnibalage83
    #1351
    Gondolj bele, hogy mennyire jól állna, ha erre nem basznak el ezidáig úgy valahol 500 mrd EUR-t...
  • SZUsszan
    #1350
    Biztos csak ezért bányásznak újra:

    Pumped Hydro Storage

    =)
  • ToxiMaxi
    #1349
    Akkor lehet csak magamból indulok ki. Mindenesetre a témához hozzászólva a németek elindultak egy úton és gondolom irdatlan mennyiségű pénz lenne onnan visszakozni, szerintem ők ezt folytatják, csak kisebb lendülettel. Igaz a német gazdaság elég jól áll, szóval kíváncsian várom merre mozdulnak. Az is egy érdekes téma, hogy mennyiben járultak ezzel hozzá pl.: a napelemek fejlesztéséhez, ekkora iramú beruházás még sehol sem volt. Mostanában azt is lehet olvasni, hogy Kína is elég nagy összegeket mozgósít ebben a szektorban.
  • molnibalage83
    #1348
    Sajnos és nem ezt látom, akik ellenzik legtöbbször elvi alapon, 0 műszaki és közgazdaságo érv mellett ellenzi. "Mert csak", vagy "Csernobil". Kb. eddig terjed az gyök polgárok többségének a tudása és hozzállása.
  • ToxiMaxi
    #1347
    A "Magyar idők" nem a fidesz érdekeltségébe tartozik (khm Mészáros Lőrinc)?
    Másrészt a legtöbb embernek szerintem nem az atomerőművel van baja, mert arra szükség van, hanem az egész finanszírozással.
    Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2018.02.01. 13:50:51
  • molnibalage83
    #1346
    A német buktáról..
  • kamionosjoe
    #1345
    Radioaktív hulladéktároló működése:
  • Tetsuo
    #1344
    A nemzetközi politikában is farkastörvények uralkodnak. 1945 óta nincs magyar érdekű kormány. A jelenlegi néha úgy tesz, mintha nemzeti lenne... kb. ennyi.
  • molnibalage83
    #1343
    Környezetvédelmi okból. Meg az anyuk picsáját azt...
    A szomszédos Németország és É-NY-i szélirány miatt atom ---> szén váltásnál hol is volt a tiltakozás hullám.
    Ezeknek is van aztán kurva vastag arcbőrük...