Élet az esemény horizonton túl

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#159
1. Azt nem én írtam, hanem csak idéztem, hogy válaszoljak rá.
2. Figyelheted sokáig, de nem fogsz pontot látni, max ha már majdnem elpárolgott, mert csak az eseményhorizontot figyelheted meg. Annak a mérete meg csak a fekete lyuk tömegétõl függ. (Esetleg még a forgásától, és az elektromágneses töltöttségétõl.)
#158
Majd észben tartom és ürhajóstársaim eszébe idézem ezt a cikket ha majd vélelenül egy fekete lyukba zuhannék.

#157
SZVSZ pont fordítva. A környezõ testekre gyakorolt hatásból állapítják meg a tömegét, és abból számítják ki a Schwarzschild sugarat, és kapják meg az eseményhorizont méretét.
#156
Amúgy van egy meglepetésem azoknak, akik paráztak, hogy mi lesz, ha ütközünk az Andromédával: Nagyon úgy néz ki, hogy most épp a Virgo (Szûz) törpegalaxissal ütközünk (szakítjuk át a szûrzhártyáját), és lám, irulunk-virulunk, kutybajunk nincsen. Fel a fejjel!

Kara kánként folytatom tanításom.

#155
- miért ne lehetne? Fénysebesség feletti sebesség is létrejöhet így hogy tágul a tér 2 dolog között. Ez nem rendes mozgás a térben inkább csak olyasmi mitha a méterrudat nyomnánk össze folyamatosan és így nagyobb lesz minden távolság,sebesség.
- a fekete lyukak tömegét könnyel meg lehet tudni a közvetlenül körülötte csillagok mozgásából. Azt nehezebb tudni, hogy hány fekete lyuk van. Pl olyan helyeken ahol nem mutatja semmi a jelenlétét.
Mindenre keresni kell a választ, amit nem tudunk 😊

#154
"Még az eseményhorizont méretét sem tudjuk mérni, nemhogy azt, hogy belül a tömeg egy pontban sûrûsödik össze, vagy van kiterjedése."

Bocs, én is tévedtem. A Schwarzschild-sugár lényege épp ez: megméred, és abból számítod a tömeget.
A sugárt megmérni elvileg nem olyan nehéz. A galaxisunk középpontjában lévõ feketelyuk mérete kb. 1 fényév, ha emlékeim jók, és abból ki lehet számolni a tömegét. Így már stimmt ami a Tejútat illeti, de más galaxisokban lévõ fekete lyukaknak a pontos felmérése, megmérése már nehezebb. A gáz épp itt van, mert ha többmilliárd naptömegnyi egy-egy ilyen fekete lyuk, akkor a világegyetem tömegének számításakor ezt figyelembe kellene venni, de a pontatlanság akkora, hogy gyakorlatilag ez lehetetlen.

Kara kánként folytatom tanításom.

#153
Sziasztok!!

l3zl 13:"A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sûrûsödnek egy pontba, akár körül lehet õket járni, jó nagyok."

Ez így nem teljesen igaz a fekete jukak fojamatosan összeomlanak tehát a térfogatuk standál a 0-hoz a sûrûségük pedig a végtelenhez.

Tehát ha nagyon sokáig meg tudsz figyelni egy fekete lyukat akkor a végén mégicsak egy pontot fogysz látni.
#152
Miben vagyok biztos? Most nem értem mire gondolsz itt.

Ja sötét anyag, ezt már én is írtam párszor. Itt arra válaszoltam, hogy a központi fekete lyuk nem elég, más is kell.

#151
"És mivel a fénysebességet megközelítve alkotóelemeidre bomlassz"

Ezt most miért is?
#150
"A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sûrûsödnek egy pontba, akár körül lehet õket járni, jó nagyok."
Igen? Ezt mióta tudjuk? Még az eseményhorizont méretét sem tudjuk mérni, nemhogy azt, hogy belül a tömeg egy pontban sûrûsödik össze, vagy van kiterjedése.
Nem tudjuk mennyi anyag van fekete lyukakban, de tudjuk, hogy nincs tele a galaxis nagyméretû (legalább csillagtömegû) inaktív fekete lyukakkal. Mert akkor mindenhol csak gravitációs lencsehatásokat látnánk. Az aktív fekete lyukak körüli akkréciós lemezt meg úgyis látjuk.
Tehát hacsak a vilégegyetem távolabbi részeiben nem jóval nagyobb a fekete lyukak száma, akkor elég jó becslésünk lehet az ezekben lévõ anyag mennyiségérõl.

wareszsg
#149
És mivel a fénysebességet megközelítve alkotóelemeidre bomlassz, nem hiszem hogy atomi elemeid tovább akarnának küzdeni a "megtermékenyítésért" folyó harcban.

wareszsg
#148
Nem tudom miért kell vitatkozni ilyeneken. Mielõtt eléri valaki az eseményhorizontot, már az is elég rázós ügy, ha addig nem jön rá, hogy valamit tenni kéne, akkor vagy éppen recskázik, vagy elaludt a PC(mac) mellett.

#147
Nem juthatsz, mert végtelen idõ alatt is csak a pereméig érhetsz.
Akkor eshetnél bele, ha a fekete lyuk végtelen ideig ottmaradna.
Így meg egy idõ után megszûnik a szingularitás. (A gömb visszahullik a síkba, és belesimul)

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#146
Nem a valóság volt a geometriához hasonlítva, hanem a valóság leképezése. Az általunk megfogalmazott fizikai törvények.
Így aztán nem is volt annyira erõltetett az a hasonlat.

Az, hogy az idõ torzíthatatlan, vagy a fénysebesség állandó csak a nézõpontodtól függ.
#145
Bizony.
Ezt még gamma fotonokkal mérték is.(Mössbauer effektus)
Ott az volt a lényeg, hogy a rezonancia-abszorpcióhoz kicsit nagyobb energiájú gamma foton kellett, mint ami a bomlásból származott, mert fellépett a magvisszalökés is, ami elvitt valamennyi energiát.
Így a besugárzó anyagot egy 22,6 m magas torony tetejére pakolták, amibõl "ledobták" a fotonokat, és így már mûködött a rezonancia-elnyelés.
(Mer' ugye a foton felgyorsult a gravitációs térben 😊 )

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#144
A gond ott van, hogy:
- kimutattak már a csillagászok olyan galaxist, amely közel fényesességgel távolodik tõlünk, ez meg ugye nem leeht, tehát mindösszesen arról van szó, hogy ezeknek a nagyon távoli galaxisoknak a múltbeli vislekedését látjuk, és az õsrobbanás után minden gyorsabban mozgott.
- A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sûrûsödnek egy pontba, akár körül lehet õket járni, jó nagyok.
- Nem tudjuk, hogy mennyi anyag sûrûsödik a fekete lyukakban, így a világegyetemben lévõ anyag mennyisége ismeretlen, soha nem is tudjuk meg, tehát reménytelen arra keresni a választ, hogy örökké tágul-e vagy nem a világegyetem (és magának az õsrobbanásnak a léte is kétséges)

Kifelejtettem valamit?

Kara kánként folytatom tanításom.

#143
Van gravitációs vöröseltolódás is. A fény energiát veszít, mikor távolodik egy gravitációs mezõ középpontjától. -> A fény energiája a frekvenciájától függ, ezért csökken a frekvencia, és vöröseltolódás lép fel.
unknown nick
#142
A matematika egy megingathatatlan logikai rendszer. Olyan példát hoztam fel (kicsit durván fogalmazva), ami erõltetetten van felállítva. Ellentétes irányból hanyagul megközelítve, mint a #94. Ott a valóság volt a matematikához(geometria) hasonlítva az én példámban pedig fordítva.

hispan2
#141
Annyira szeretem ezeket a fejtegetéseket... Ha szembe jön egy fekete lyuk... lol...

Amúgy ezzel nem találták fel a spanyol viszat: ha elolvas az ember egy 1998-as Martin Rees könyvet, ez már abban is benne van.

Intel Core2 Duo E8500 @ 8x400MHz; 2x 2 GB CSX DDR2 1066MHz; ASUS EN8800GT TOP 512MB; http://www.lostsite.hu | http://stalker.hardwired.hu/forum

#140
Épp ez a bajom, hogy ha jó ez az analógia, akkor a cikknek semmi értelme, mert sajátidõben a gömb nem áll teljesen szeparáltan a síktól: a síkból elméletben bejuthatsz a gömbbe, de fordítva nem. Lenne értelme megtiltani a befelé utazást azzal, hogy sosem következik be, de csak akkor, ha a Világegyetem fejlõdését is belevesszük, ez meg már erõsen a Mach-elvre emlékeztet.

Sanyix
#139
Vöröseltolódás a megfigyelõtõl való távolodáskor lép fel.
Nem inkább gravitációs lencse hatás?

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

#138
Ilyen nincs.
Errõl szól a relativitás, hogy nincsen abszolút koordináta-rendszer.
Az ûrhajó, ami folyamatosan gyorsul (mert mondjuk végtelen üzemanyaga van) saját magát mindig állónak veszi.
Az egyéb égitesteket látni, hogy a sebességük tart c-hez, de azt nem lépi túl, viszont a távolság lerövidül.
Az egyéb égitestekrõl nézve az ûrhajó sebessége tart a végtelenhez, viszont az óra ami az ûrhajón van lassabban jár, mint a saját óráik.
Õk tehát úgy látják, hogy közel fénysebességgel megy, csak épp nem úgy telik rajta az idõ. Ezért fog az ûrhajó mégis úgy odaérni, hogy nem öregszel meg alatta.
A probléma ott van, hogy messze vagyunk olyan technikai szinttõl, amivel legalább a fénysebesség 10%-át el lehetne érni.
Ehhez még talán a fúzió is kevés, de ott is kb.(ez becslés) 100x annyi üzemanyagra lenne szükség, mint a hasznos teher.
De lehet, hogy még több kéne.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#137
Dehogy nem, arra van a sötét anyag.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#136
Ebben te biztos vagy?
Mert amennyire itt még lehet dolgozni az erõvel, akkor az eseményhorizontokon ugyanakkora erõnek kéne lennie.
Persze nincs olyan erõ, ami megállít egy fotont, legfeljebb vöröseltolni tud.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#135
Molekulák?
Az már a sima plazmában sincs.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#134
Matekban minden csak attól függ, hogy mit hogyan definiálunk.
A fizikában nincs olyan hogy "szám", vagy "operátor", vagy "topológia".
Az csak a mi absztrakciónk, mert úgy bírjuk megérteni.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#133
Az eseményhorizonton túli részt úgy kell elképzeni, hogy (szokásos 3d->2d analógia) van egy síkunk, ez a tér, nyomod le egy pontban, majd egyszer elszakad, és létrejön egy kizárt tér.
Ez a kizárt tér van az eseményhorizonton túl, ezt nem látjuk.
Tehát megmarad a sík, ami egy helyen görbült, és a síkon kívül egy zárt gömb.
Tehát egy részt kiszakítottunk az univerzumból, és egy tõle független teret hoztunk létre.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#132
Én megpróbáltam megérteni, de tudtommal a matematika sosem próbált konkrét tárgyakat összeadni.
Illetve ha te szándékosan konkrét tárgyakat akarsz a változók helyére behelyettesíteni, akkor az nem a matematika "megborulása" hanem az alkalmazóé.

Matematikához nem csak az tartozik, hogy megoldd az egyenletet, hanem az is, hogy helyesen írd fel. Abba pedig a feltételek is beletartoznak.
Hiába jön ki megoldás az egyenletre, ha az a feltételeknek nem felel meg.
#131
Hulladék vagy wanek. egy nagy rakás szar.
unknown nick
#130
Megpróbáltad megérteni, amit leírtam?

#129
Ez fájt. Hányszor buktál matekból?
unknown nick
#128
"Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belsõ mûködését jobban közelíti, mint a másik."

Így van. A matematika már ott megborul a "valóságban", hogy x+x=2x. Csak két azonos dolgot tudok össze adni (x+y<>2x), ha valami azonos, akkor térben és idõben ugyanott van, tehát önmaga, de akkor csak egy van belõle. Mi valójában két hasonlóra már azt mondjuk hogy kettõ. A matematika tényleg egy virtuális, habár hasznos dolog szvsz.

Laci73
#127
Ez igaz 😊

Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket

#126
azaz 10000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 év

lol

Nem szenvedek elmebetegségben... Minden percét élvezem^^

#125
Mellesleg a gravitációs mezõnek nincs széle.
#124
Nem érted meg, hogy szabadesés közben nem számít mekkora a gravitáció? Csak az árapály erõk tudnák szétszakítani a molekulákat, azok nagysága meg nem csak a G erõtõl függ.
#123
Bevallom, nem ismerem szó szerint Newton axiómáit. Ezért nem tudom írt-e az idõ és a tér konstans mivoltáról. Én csak a te hozzászólásodban lévõ ellentmondásra reagáltam így.
#122
A tér meg az idõ nem egy konstans, de most hogy jövök én a képbe?

#121
Beszéld meg L3zl13-vel õ ezt mondta: "Megváltoztattunt kettõt is. A teret, meg az idõt. 😄" lehet, hogy õ se tudróla.

Laci73
#120
A problémát a fekete lyuk hihetetlenül erõs vonzása adja: bármilyen tárgy egész egyszerûen az elemi részecskéire hullana a gravitációs mezõnek már a szélén (legfeljebb a molekulák maradnak meg: a másodlagos kötéseket már széttépné a vonzás).

Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket

#119
Hát, Sn-ból nincs olyan sok (most csak a Tejutra gondolok), és ezek nem löknek arrébb csillagokat milliárd számra. Minden sokkal gyorsabban kering. Nem az van, hogy perturbált kepler pályán mennek, hanem egyáltalán nem azon.
Szóval rendezetten mozog minden gyorsabban és más rotációs görbével, nem összezavart pályán.

#118
Szupernovák robbanása hogy jön már ide?
Lehet, hogy egy közeli szupernova sugárzása képes kiírtani a földi élõvilágot, de akkora sugárnyomása nincs, hogy észrevehetõ módon letérítsen a pályáról.

Az meg micsoda, hogy az õsrobbanás óta nem telt el elég idõ?

A galaxisok jóval az õsrobbanás után alakultak ki. Hogyan hathatna akkor az azóta folyamatosan a galaxisokon belüli pályákra.
#117
Newton axiómáiban nincs ilyen állítás a térre, idõre.
Az abszolút egyidejûség léte lett eldobva meg az hogy a fizikai hatások végtelen sebességgel terjednek. Az éter fogalma is el lett dobva mert ezt sem igazolták a kísérletek.
A fénysebesség egy új konstans. Persze már hamarabb megmérték, de nem akkor még nem volt ilyen kitüntetett szerepe.

#116
Ja nem függ, mert a részecske tömegét ki lehet emelni U + T-bõl, szóval az elõjel kizárólag \gamma*M/r + 1/2 v^2 -en múlik. Legalábbis Newton szerint 😊

#115
A nem-kepleri pályákon mozgást magyarázhatja egyéb is: galaxisok kölcsönhatása, a galaxison belüli folyamatok (szupernóvák robbanása stb.), amelyek eltorzítják a kepleri pályákat. Plusz, az õsrobbanás óta nem telt el olyan sok idõ, hogy a pályál stabilizálódtak volna. Biztos van olyan gqalaxis is, amelynél a kepleri pálya be van tartca, mint ahogy a nagykönyvben le van írva.

Kara kánként folytatom tanításom.

#114
A Nature-s cikk nem arról szól, mi van a fekete lyukon belül, hanem hogy milyen átlépni az eseményhorizontot. Ha jól értem, soha, egyetlen anyag sem lépett át eseményhorizontot ezidáig.

Egyébként hozzád hasonlóan nagyon sokan rosszul azt gondolják, hogy az eseményhorizont elérése az anyag szétszakadását is jelenti. A fekete lyukaknál gyakran emlegetett árapályerõk nem kizárólag az eseményhorizont elõtt lépnek fel, hanem folyamatosan ott vannak, az eseményhorizont nem "határa" a lyuknak. Az a kérdés, hogy az 1/r^2 mekkora távolságon ugrik nagyot, és ennek semmi köze ahhoz a gravitációs potenciálhoz, ahol a fénynek sincs elég energiája kijutni. Apropos, nem függ ez a fény frekvenciájától? Elvégre kisfrekis foton -> kis energiacsomag, kötési energia más... 😊 Így jár az, aki a kvantummechanikát keveri a gravitációval, de ha már Hawking sugárzás, ez is érdekes kérdés.

#113
Megváltoztattunt kettõt is. A teret, meg az idõt. 😄
És hogy miért ezt választottuk?
Relativisztikus példával élve: Elmegyek ûrhajóval egy körre. Relativisztikus sebességgel utazom. Én úgy érzékelem, hogy 1 év telt el. Ennyit öregszem, ennyit mutat az órám. Visszajövök, és látom, hogy a Földön az öcsém 50 évvel idõsebb mint én.
Szerintem egyszerûbb azt mondani, hogy lelassult számomra az idõ, mint azt, hogy galaktikus idõérzékelési tényezõ változása miatt nemcsak szubjektíven kevesebbnek érzékeltem az idõt, de minden velem utazó dologra, folyamatra is arányosan kevésbé hatott az idõ múlása.
#112
Ezt én teljesen értem, de ha a Világegyetem szempontjából végtelen idõ múlva esik bele és a Világegyetem idõben véges, mert pl. összehúzódó modell érvényes, akkor hamarabb párolog el/omlik össze a teljes téridõ, mint hogy beleessen, magyarán effektíve nem tudhatod meg, mi van az eseményhorizonton belül.

#111
Ezt én is mondtam már neki, de nagyon ragaszkodik hozzá.
#110
Newton axiómái alapján az idõ és a tér konstans, akkor miért is dobbtuk el Einstein kedvéért, miért nem hoztunk be új konstansokat, vagy miért nem változtattunk meg meglévõket?