Élet az esemény horizonton túl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
2. Figyelheted sokáig, de nem fogsz pontot látni, max ha már majdnem elpárolgott, mert csak az eseményhorizontot figyelheted meg. Annak a mérete meg csak a fekete lyuk tömegétõl függ. (Esetleg még a forgásától, és az elektromágneses töltöttségétõl.)
Kara kánként folytatom tanításom.
- a fekete lyukak tömegét könnyel meg lehet tudni a közvetlenül körülötte csillagok mozgásából. Azt nehezebb tudni, hogy hány fekete lyuk van. Pl olyan helyeken ahol nem mutatja semmi a jelenlétét.
Mindenre keresni kell a választ, amit nem tudunk 😊
Bocs, én is tévedtem. A Schwarzschild-sugár lényege épp ez: megméred, és abból számítod a tömeget.
A sugárt megmérni elvileg nem olyan nehéz. A galaxisunk középpontjában lévõ feketelyuk mérete kb. 1 fényév, ha emlékeim jók, és abból ki lehet számolni a tömegét. Így már stimmt ami a Tejútat illeti, de más galaxisokban lévõ fekete lyukaknak a pontos felmérése, megmérése már nehezebb. A gáz épp itt van, mert ha többmilliárd naptömegnyi egy-egy ilyen fekete lyuk, akkor a világegyetem tömegének számításakor ezt figyelembe kellene venni, de a pontatlanság akkora, hogy gyakorlatilag ez lehetetlen.
Kara kánként folytatom tanításom.
l3zl 13:"A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sûrûsödnek egy pontba, akár körül lehet õket járni, jó nagyok."
Ez így nem teljesen igaz a fekete jukak fojamatosan összeomlanak tehát a térfogatuk standál a 0-hoz a sûrûségük pedig a végtelenhez.
Tehát ha nagyon sokáig meg tudsz figyelni egy fekete lyukat akkor a végén mégicsak egy pontot fogysz látni.
Ja sötét anyag, ezt már én is írtam párszor. Itt arra válaszoltam, hogy a központi fekete lyuk nem elég, más is kell.
Ezt most miért is?
Igen? Ezt mióta tudjuk? Még az eseményhorizont méretét sem tudjuk mérni, nemhogy azt, hogy belül a tömeg egy pontban sûrûsödik össze, vagy van kiterjedése.
Nem tudjuk mennyi anyag van fekete lyukakban, de tudjuk, hogy nincs tele a galaxis nagyméretû (legalább csillagtömegû) inaktív fekete lyukakkal. Mert akkor mindenhol csak gravitációs lencsehatásokat látnánk. Az aktív fekete lyukak körüli akkréciós lemezt meg úgyis látjuk.
Tehát hacsak a vilégegyetem távolabbi részeiben nem jóval nagyobb a fekete lyukak száma, akkor elég jó becslésünk lehet az ezekben lévõ anyag mennyiségérõl.
Akkor eshetnél bele, ha a fekete lyuk végtelen ideig ottmaradna.
Így meg egy idõ után megszûnik a szingularitás. (A gömb visszahullik a síkba, és belesimul)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Így aztán nem is volt annyira erõltetett az a hasonlat.
Az, hogy az idõ torzíthatatlan, vagy a fénysebesség állandó csak a nézõpontodtól függ.
Ezt még gamma fotonokkal mérték is.(Mössbauer effektus)
Ott az volt a lényeg, hogy a rezonancia-abszorpcióhoz kicsit nagyobb energiájú gamma foton kellett, mint ami a bomlásból származott, mert fellépett a magvisszalökés is, ami elvitt valamennyi energiát.
Így a besugárzó anyagot egy 22,6 m magas torony tetejére pakolták, amibõl "ledobták" a fotonokat, és így már mûködött a rezonancia-elnyelés.
(Mer' ugye a foton felgyorsult a gravitációs térben 😊 )
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
- kimutattak már a csillagászok olyan galaxist, amely közel fényesességgel távolodik tõlünk, ez meg ugye nem leeht, tehát mindösszesen arról van szó, hogy ezeknek a nagyon távoli galaxisoknak a múltbeli vislekedését látjuk, és az õsrobbanás után minden gyorsabban mozgott.
- A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sûrûsödnek egy pontba, akár körül lehet õket járni, jó nagyok.
- Nem tudjuk, hogy mennyi anyag sûrûsödik a fekete lyukakban, így a világegyetemben lévõ anyag mennyisége ismeretlen, soha nem is tudjuk meg, tehát reménytelen arra keresni a választ, hogy örökké tágul-e vagy nem a világegyetem (és magának az õsrobbanásnak a léte is kétséges)
Kifelejtettem valamit?
Kara kánként folytatom tanításom.
Amúgy ezzel nem találták fel a spanyol viszat: ha elolvas az ember egy 1998-as Martin Rees könyvet, ez már abban is benne van.
Intel Core2 Duo E8500 @ 8x400MHz; 2x 2 GB CSX DDR2 1066MHz; ASUS EN8800GT TOP 512MB; http://www.lostsite.hu | http://stalker.hardwired.hu/forum
Nem inkább gravitációs lencse hatás?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
Errõl szól a relativitás, hogy nincsen abszolút koordináta-rendszer.
Az ûrhajó, ami folyamatosan gyorsul (mert mondjuk végtelen üzemanyaga van) saját magát mindig állónak veszi.
Az egyéb égitesteket látni, hogy a sebességük tart c-hez, de azt nem lépi túl, viszont a távolság lerövidül.
Az egyéb égitestekrõl nézve az ûrhajó sebessége tart a végtelenhez, viszont az óra ami az ûrhajón van lassabban jár, mint a saját óráik.
Õk tehát úgy látják, hogy közel fénysebességgel megy, csak épp nem úgy telik rajta az idõ. Ezért fog az ûrhajó mégis úgy odaérni, hogy nem öregszel meg alatta.
A probléma ott van, hogy messze vagyunk olyan technikai szinttõl, amivel legalább a fénysebesség 10%-át el lehetne érni.
Ehhez még talán a fúzió is kevés, de ott is kb.(ez becslés) 100x annyi üzemanyagra lenne szükség, mint a hasznos teher.
De lehet, hogy még több kéne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Mert amennyire itt még lehet dolgozni az erõvel, akkor az eseményhorizontokon ugyanakkora erõnek kéne lennie.
Persze nincs olyan erõ, ami megállít egy fotont, legfeljebb vöröseltolni tud.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Az már a sima plazmában sincs.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
A fizikában nincs olyan hogy "szám", vagy "operátor", vagy "topológia".
Az csak a mi absztrakciónk, mert úgy bírjuk megérteni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Ez a kizárt tér van az eseményhorizonton túl, ezt nem látjuk.
Tehát megmarad a sík, ami egy helyen görbült, és a síkon kívül egy zárt gömb.
Tehát egy részt kiszakítottunk az univerzumból, és egy tõle független teret hoztunk létre.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Illetve ha te szándékosan konkrét tárgyakat akarsz a változók helyére behelyettesíteni, akkor az nem a matematika "megborulása" hanem az alkalmazóé.
Matematikához nem csak az tartozik, hogy megoldd az egyenletet, hanem az is, hogy helyesen írd fel. Abba pedig a feltételek is beletartoznak.
Hiába jön ki megoldás az egyenletre, ha az a feltételeknek nem felel meg.
Így van. A matematika már ott megborul a "valóságban", hogy x+x=2x. Csak két azonos dolgot tudok össze adni (x+y<>2x), ha valami azonos, akkor térben és idõben ugyanott van, tehát önmaga, de akkor csak egy van belõle. Mi valójában két hasonlóra már azt mondjuk hogy kettõ. A matematika tényleg egy virtuális, habár hasznos dolog szvsz.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
lol
Nem szenvedek elmebetegségben... Minden percét élvezem^^
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
Szóval rendezetten mozog minden gyorsabban és más rotációs görbével, nem összezavart pályán.
Lehet, hogy egy közeli szupernova sugárzása képes kiírtani a földi élõvilágot, de akkora sugárnyomása nincs, hogy észrevehetõ módon letérítsen a pályáról.
Az meg micsoda, hogy az õsrobbanás óta nem telt el elég idõ?
A galaxisok jóval az õsrobbanás után alakultak ki. Hogyan hathatna akkor az azóta folyamatosan a galaxisokon belüli pályákra.
Az abszolút egyidejûség léte lett eldobva meg az hogy a fizikai hatások végtelen sebességgel terjednek. Az éter fogalma is el lett dobva mert ezt sem igazolták a kísérletek.
A fénysebesség egy új konstans. Persze már hamarabb megmérték, de nem akkor még nem volt ilyen kitüntetett szerepe.
Kara kánként folytatom tanításom.
Egyébként hozzád hasonlóan nagyon sokan rosszul azt gondolják, hogy az eseményhorizont elérése az anyag szétszakadását is jelenti. A fekete lyukaknál gyakran emlegetett árapályerõk nem kizárólag az eseményhorizont elõtt lépnek fel, hanem folyamatosan ott vannak, az eseményhorizont nem "határa" a lyuknak. Az a kérdés, hogy az 1/r^2 mekkora távolságon ugrik nagyot, és ennek semmi köze ahhoz a gravitációs potenciálhoz, ahol a fénynek sincs elég energiája kijutni. Apropos, nem függ ez a fény frekvenciájától? Elvégre kisfrekis foton -> kis energiacsomag, kötési energia más... 😊 Így jár az, aki a kvantummechanikát keveri a gravitációval, de ha már Hawking sugárzás, ez is érdekes kérdés.
És hogy miért ezt választottuk?
Relativisztikus példával élve: Elmegyek ûrhajóval egy körre. Relativisztikus sebességgel utazom. Én úgy érzékelem, hogy 1 év telt el. Ennyit öregszem, ennyit mutat az órám. Visszajövök, és látom, hogy a Földön az öcsém 50 évvel idõsebb mint én.
Szerintem egyszerûbb azt mondani, hogy lelassult számomra az idõ, mint azt, hogy galaktikus idõérzékelési tényezõ változása miatt nemcsak szubjektíven kevesebbnek érzékeltem az idõt, de minden velem utazó dologra, folyamatra is arányosan kevésbé hatott az idõ múlása.