459
-
tbs1001 #179 Ha a lyuk "véletlenül" pörög, akkor a körülötte felcsavart eh-n belüli "képzelt tér" végtelen nagy. Nem órákig tart a szingularitás/"lyuk-felszín" elérése, hanem végtelen sokáig... Hmmm..?
Komplett civilizációk élhetik le az életüket egy nagyobbacska pörgő fekete lyuk eh-ja alatt, mit sem sejtve a külvilágról. Azt látják csak, hogy "jé, az univerzumunk korlátosnak tűnik, de tágulni látszik"... ;) -
L3zl13 #178 Ezt nem csak úgy az ujjukból szopták azért. A matematikai levezetés (ami persze nem feltétlenül tükrözi a valóságot) adja ki, hogy gyorsan pörgő és/vagy elektromágnesesen töltött fekete lyukak összeköthetnek két távoli pontot az univerzumban vagy esetleg két különböző univerzumot is. -
ge3lan #177 Az ilyen inkább már kvarkcsillag. De nem lehet biztosra mondani, hogy van ilyen. -
nanotech #176 "hogy mégis mekkora fekete lyukakra lehet számítani galaxisonként"... Ismét sorry, naptömeget lehagytam... -
nanotech #175 Ja bocs elfelejtettem megemlíteni, amiről beszélek link legalja!! -
nanotech #174 http://www.cosmiclight.com/imagegalleries/blackholes.htm
Kis ízelítő, hogy mégis mekkora fekete lyukakra lehet számítani galaxisonként:)Ha igazak a számítások a képeken, és a méretezés... Engem megdöbbentett nem kicsit, nagyon!:) Valószínüleg ezek még, csak a kistesók, hol vannak a nagyok?:D -
szivar #173 Olyan ünneprontó vagy. Én is ezt szerettem volna leírni, csak kellett menni melózni. :( Már ami az első bekezdést illeti. -
valaé valaé ná #172 A t. elméleti tudósok ott tévednek, hogy azt hiszik, hogy egy fekete lyuk valami álló dolog. Pedig nem az.
Valami hihetetlen sebességgel pörög.
Nincs szabadesés a fekete lyuk felé, hanem egy kis körhinta van, aminek a végén atomjaidra szakadsz, felgyorsulsz közel fénysebességre és részben szétsugárzódsz.
Túlmisztifikálják egyesek a fekete lyukakat, pedig csak egy extra nagy gravitációjú, iszonyat gyorsan forgó neutroncsillagot kellene elképzelni. -
ge3lan #171 És te hogy gondolod? -
kukacos #170 Magyarán akkor te is azt mondod, hogy a sajátidő szerinti fejtegetéseknek, mint ami ebben a cikkben van, semmi értelme. Nem sok értelme a szingularitáson belüli állapotokat boncolgatni, ha effektíve nem lehet a szingularitáson belülre kerülni. -
Caro #169 Hány dimenziós a mezontér?
Azt sem tudjuk, de mivel a magsugár a magtérfogat(és nukleonszám) 1/3-adik hatványával arányos, ezért elég erősen lerí róla hogy 3. -
Caro #168 Abban, hogy a kis fekete lyuk eseményhorizontjánál esnek csak szét a dolgok.
Én ezt nem biztos hogy így ki merném jelenteni.
Az mondjuk igaz, hogy kis elmozdulás hatására az erő jobban változik. -
Epikurosz #167 Szerinted? -
tpeterr #166 hány dimenziós egy fekete-lyuk? -
Epikurosz #165 Jut eszembe: vajon miért nem látunk csillagmérnöki tevékenység nyomait az égen? -
Epikurosz #164 2-3 mrd év, hajaj, hun leszünk mi akkor? Alulról fogjuk szagolni az ibolyát. Addigra lesz csillagmérnökség, sőt galaktikus mérnökség is sztem. Remélem. :-) -
L3zl13 #163 Azért az aAndroméda egy kicsit más nagyságrend. Nem is olyan egyértelmű, hogy mi esszük meg őt, vagy ő minket. A két galaxismag összeolvadása elég durva esemény lesz majd... -
Epikurosz #162 Erről beszélek. Annyi fekete lyuk lehet, mint ezer zsák bolha, csak itt a Tejútban. Akkor meg nincs itt szükség sem sötét anyagra, sem sötét energiára, sem tavalyi hóra. :-) -
Epikurosz #161 Na, ugye. Nem is értem a sok pánikba esőt. -
L3zl13 #160 Nem is az az egyetlen. A Saggitarius Elliptikus törpegalaxist szintén éppen kannibalizálja a Tejút. -
L3zl13 #159 1. Azt nem én írtam, hanem csak idéztem, hogy válaszoljak rá.
2. Figyelheted sokáig, de nem fogsz pontot látni, max ha már majdnem elpárolgott, mert csak az eseményhorizontot figyelheted meg. Annak a mérete meg csak a fekete lyuk tömegétől függ. (Esetleg még a forgásától, és az elektromágneses töltöttségétől.) -
Prof William #158 Majd észben tartom és ürhajóstársaim eszébe idézem ezt a cikket ha majd vélelenül egy fekete lyukba zuhannék.
-
L3zl13 #157 SZVSZ pont fordítva. A környező testekre gyakorolt hatásból állapítják meg a tömegét, és abból számítják ki a Schwarzschild sugarat, és kapják meg az eseményhorizont méretét. -
Epikurosz #156 Amúgy van egy meglepetésem azoknak, akik paráztak, hogy mi lesz, ha ütközünk az Andromédával: Nagyon úgy néz ki, hogy most épp a Virgo (Szűz) törpegalaxissal ütközünk (szakítjuk át a szűrzhártyáját), és lám, irulunk-virulunk, kutybajunk nincsen. Fel a fejjel! -
ge3lan #155 - miért ne lehetne? Fénysebesség feletti sebesség is létrejöhet így hogy tágul a tér 2 dolog között. Ez nem rendes mozgás a térben inkább csak olyasmi mitha a méterrudat nyomnánk össze folyamatosan és így nagyobb lesz minden távolság,sebesség.
- a fekete lyukak tömegét könnyel meg lehet tudni a közvetlenül körülötte csillagok mozgásából. Azt nehezebb tudni, hogy hány fekete lyuk van. Pl olyan helyeken ahol nem mutatja semmi a jelenlétét.
Mindenre keresni kell a választ, amit nem tudunk :) -
Epikurosz #154 "Még az eseményhorizont méretét sem tudjuk mérni, nemhogy azt, hogy belül a tömeg egy pontban sűrűsödik össze, vagy van kiterjedése."
Bocs, én is tévedtem. A Schwarzschild-sugár lényege épp ez: megméred, és abból számítod a tömeget.
A sugárt megmérni elvileg nem olyan nehéz. A galaxisunk középpontjában lévő feketelyuk mérete kb. 1 fényév, ha emlékeim jók, és abból ki lehet számolni a tömegét. Így már stimmt ami a Tejútat illeti, de más galaxisokban lévő fekete lyukaknak a pontos felmérése, megmérése már nehezebb. A gáz épp itt van, mert ha többmilliárd naptömegnyi egy-egy ilyen fekete lyuk, akkor a világegyetem tömegének számításakor ezt figyelembe kellene venni, de a pontatlanság akkora, hogy gyakorlatilag ez lehetetlen. -
pet0330 #153 Sziasztok!!
l3zl 13:"A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sűrűsödnek egy pontba, akár körül lehet őket járni, jó nagyok."
Ez így nem teljesen igaz a fekete jukak fojamatosan összeomlanak tehát a térfogatuk standál a 0-hoz a sűrűségük pedig a végtelenhez.
Tehát ha nagyon sokáig meg tudsz figyelni egy fekete lyukat akkor a végén mégicsak egy pontot fogysz látni.
-
ge3lan #152 Miben vagyok biztos? Most nem értem mire gondolsz itt.
Ja sötét anyag, ezt már én is írtam párszor. Itt arra válaszoltam, hogy a központi fekete lyuk nem elég, más is kell. -
L3zl13 #151 "És mivel a fénysebességet megközelítve alkotóelemeidre bomlassz"
Ezt most miért is? -
L3zl13 #150 "A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sűrűsödnek egy pontba, akár körül lehet őket járni, jó nagyok."
Igen? Ezt mióta tudjuk? Még az eseményhorizont méretét sem tudjuk mérni, nemhogy azt, hogy belül a tömeg egy pontban sűrűsödik össze, vagy van kiterjedése.
Nem tudjuk mennyi anyag van fekete lyukakban, de tudjuk, hogy nincs tele a galaxis nagyméretű (legalább csillagtömegű) inaktív fekete lyukakkal. Mert akkor mindenhol csak gravitációs lencsehatásokat látnánk. Az aktív fekete lyukak körüli akkréciós lemezt meg úgyis látjuk.
Tehát hacsak a vilégegyetem távolabbi részeiben nem jóval nagyobb a fekete lyukak száma, akkor elég jó becslésünk lehet az ezekben lévő anyag mennyiségéről.
-
#149
És mivel a fénysebességet megközelítve alkotóelemeidre bomlassz, nem hiszem hogy atomi elemeid tovább akarnának küzdeni a "megtermékenyítésért" folyó harcban. -
#148
Nem tudom miért kell vitatkozni ilyeneken. Mielőtt eléri valaki az eseményhorizontot, már az is elég rázós ügy, ha addig nem jön rá, hogy valamit tenni kéne, akkor vagy éppen recskázik, vagy elaludt a PC(mac) mellett. -
Caro #147 Nem juthatsz, mert végtelen idő alatt is csak a pereméig érhetsz.
Akkor eshetnél bele, ha a fekete lyuk végtelen ideig ottmaradna.
Így meg egy idő után megszűnik a szingularitás. (A gömb visszahullik a síkba, és belesimul) -
L3zl13 #146 Nem a valóság volt a geometriához hasonlítva, hanem a valóság leképezése. Az általunk megfogalmazott fizikai törvények.
Így aztán nem is volt annyira erőltetett az a hasonlat.
Az, hogy az idő torzíthatatlan, vagy a fénysebesség állandó csak a nézőpontodtól függ. -
Caro #145 Bizony.
Ezt még gamma fotonokkal mérték is.(Mössbauer effektus)
Ott az volt a lényeg, hogy a rezonancia-abszorpcióhoz kicsit nagyobb energiájú gamma foton kellett, mint ami a bomlásból származott, mert fellépett a magvisszalökés is, ami elvitt valamennyi energiát.
Így a besugárzó anyagot egy 22,6 m magas torony tetejére pakolták, amiből "ledobták" a fotonokat, és így már működött a rezonancia-elnyelés.
(Mer' ugye a foton felgyorsult a gravitációs térben :) ) -
Epikurosz #144 A gond ott van, hogy:
- kimutattak már a csillagászok olyan galaxist, amely közel fényesességgel távolodik tőlünk, ez meg ugye nem leeht, tehát mindösszesen arról van szó, hogy ezeknek a nagyon távoli galaxisoknak a múltbeli vislekedését látjuk, és az ősrobbanás után minden gyorsabban mozgott.
- A fekete lyukak nem szingularitások, mert nem sűrűsödnek egy pontba, akár körül lehet őket járni, jó nagyok.
- Nem tudjuk, hogy mennyi anyag sűrűsödik a fekete lyukakban, így a világegyetemben lévő anyag mennyisége ismeretlen, soha nem is tudjuk meg, tehát reménytelen arra keresni a választ, hogy örökké tágul-e vagy nem a világegyetem (és magának az ősrobbanásnak a léte is kétséges)
Kifelejtettem valamit? -
L3zl13 #143 Van gravitációs vöröseltolódás is. A fény energiát veszít, mikor távolodik egy gravitációs mező középpontjától. -> A fény energiája a frekvenciájától függ, ezért csökken a frekvencia, és vöröseltolódás lép fel. -
#142
A matematika egy megingathatatlan logikai rendszer. Olyan példát hoztam fel (kicsit durván fogalmazva), ami erőltetetten van felállítva. Ellentétes irányból hanyagul megközelítve, mint a #94. Ott a valóság volt a matematikához(geometria) hasonlítva az én példámban pedig fordítva. -
#141
Annyira szeretem ezeket a fejtegetéseket... Ha szembe jön egy fekete lyuk... lol...
Amúgy ezzel nem találták fel a spanyol viszat: ha elolvas az ember egy 1998-as Martin Rees könyvet, ez már abban is benne van. -
kukacos #140 Épp ez a bajom, hogy ha jó ez az analógia, akkor a cikknek semmi értelme, mert sajátidőben a gömb nem áll teljesen szeparáltan a síktól: a síkból elméletben bejuthatsz a gömbbe, de fordítva nem. Lenne értelme megtiltani a befelé utazást azzal, hogy sosem következik be, de csak akkor, ha a Világegyetem fejlődését is belevesszük, ez meg már erősen a Mach-elvre emlékeztet.