Élet az esemény horizonton túl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#109
Az eseményhorizont körül csak akkor történik ilyen durvulás, ha nagyon kis tömegû a fekete lyuk. (de ilyet meg ki tud megfigyelni?) Nagy tömeg esetén az eseményhorizont is sokkal nagyobb, így olyan messze van a középponttól, hogy ott nem esik még szét semmi.
A fekete lyuk körüli akkréciós korong azért fénylik mert felmelegszik a súrlódás miatt az ott keringõ fõleg hidrogén gáz. De a proton azért még bõven egyben van ilyen nem túl extrém hõmérsékleten.
A fekete lyuk körüli akkréciós korong azért fénylik mert felmelegszik a súrlódás miatt az ott keringõ fõleg hidrogén gáz. De a proton azért még bõven egyben van ilyen nem túl extrém hõmérsékleten.
#108
Pedig pontosan ugyanez a helyzet itt is. Mivel az egyik segítségével határozzuk meg a másikat.
Te nem akarod elfogadni, hogy az idõ torzulhat. Rendben. Vehetjük az idõt állandónak, de akkor más univerzális állandóknak kell változniuk, vagy újakat kell behoznunk.
Te nem akarod elfogadni, hogy az idõ torzulhat. Rendben. Vehetjük az idõt állandónak, de akkor más univerzális állandóknak kell változniuk, vagy újakat kell behoznunk.
#107
Kell lenni másnak is, mert hiába van akármekkora tömegû fekete lyuk középen, nem magyarázható meg vele, hogy a csillagok nem kepleri pályákon mozognak.
#106
"Ha a világegyetem véges idõtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket?"
Megprobalnak rajonni logikai uton. Ilyen uton kovetkeztettek ki a regi gorogok is a vilagegyetem altanos szerkezetet. (bar amit ma atomnak hivunk az mas mint amit a gorogok annak hivtak, a gorog felfogas alapjan inkabb a mai foton lenne jo szo az univerzum epitokoveire)
Egyebkent a feketelyukba nem igazan esik kozvetlenul anyag. Az esemenyhorizonthoz valo eleres elott eloszor darabokra, majd molekulakra, majd atomokra, majd ionokra esik szet. Innentol feltetelezes, de ha minden jo akkor mar csak fotonok ernek el az esemenyhorizontig. Amit latunk egy feketelyuk korul az a szeteso anyagbol keletkezett plazma 'fenye'. Ha az ido tenyleg all egy feketelyukon belul, akkor az esemenyhorizontal meg is all, tehat az esemenyhorizonton belul nincs terido, onnan mar nem esik semmi sehova...
Erre mondtak azt, hogy a fekete lyukak ugy keletkeztek, hogy Isten nullaval osztott. :-)
Megprobalnak rajonni logikai uton. Ilyen uton kovetkeztettek ki a regi gorogok is a vilagegyetem altanos szerkezetet. (bar amit ma atomnak hivunk az mas mint amit a gorogok annak hivtak, a gorog felfogas alapjan inkabb a mai foton lenne jo szo az univerzum epitokoveire)
Egyebkent a feketelyukba nem igazan esik kozvetlenul anyag. Az esemenyhorizonthoz valo eleres elott eloszor darabokra, majd molekulakra, majd atomokra, majd ionokra esik szet. Innentol feltetelezes, de ha minden jo akkor mar csak fotonok ernek el az esemenyhorizontig. Amit latunk egy feketelyuk korul az a szeteso anyagbol keletkezett plazma 'fenye'. Ha az ido tenyleg all egy feketelyukon belul, akkor az esemenyhorizontal meg is all, tehat az esemenyhorizonton belul nincs terido, onnan mar nem esik semmi sehova...
Erre mondtak azt, hogy a fekete lyukak ugy keletkeztek, hogy Isten nullaval osztott. :-)
#105
Kívülrõl nem látod beleesni. De a tárgy/ûrhajós saját szemszögébõl véges idõn belül bele fog esni. Feltéve, hogy léteznek fekete lyukak.
#104
csak suttogva mondom, lehet, hogy a hiányzó anyagot, ami a Világyetem összeatrtásához kell, épp í fekete lyukakban kell keresni. Van belõlük épp elég. A tejútrendszerünk közepében is van egy szpermasszív FLY, százezer-tízmilliárd naptömeggel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#103
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
Ez az, amit én se értek a fekete lyukak elméletében. Ha jól tudom, a látszólagos gravitációs idõlassulás végtelenhez tart az eseményhorizonthoz közelítve, magyarán semmit sem látunk beleesni a fekete lyukba, bár egy idõ után nyilván a tárgyról érkezõ fény elenyészik. Ha a világegyetem véges idõtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket?
#101
ja, és akkor tanultam meg elõször azt a nevet, hogy Schwartzschild. Na ezt írd le utánam (biztos elrontottam) :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#100
lelövöm a poént: nem sci-fi volt, hanem komoly fizikai írás Marx Györgytõl, vagy Kolozsi Bélától, vagy talán magától Hawkingtól (õt is olvastam ám!)...
Kara kánként folytatom tanításom.
#99
Bonjour!
Bekavarok.
régesrégen olvastam egy könyvet a fekete lyukakról. Már nem is tudom, hogy ki volt a szerzõje.
Ott az volt leírva, hogy elméletileg létezhet olyan fekete lyuk, amelynek a sûrûsége egyenlõ a víz sûrûségével. Vagiyshogy olyan állaga van, mint az úszómedence vizének, simán leeht benne lubickolni. Azóta is bennem van ez a kis szálka, és nem értem.
Bekavarok.
régesrégen olvastam egy könyvet a fekete lyukakról. Már nem is tudom, hogy ki volt a szerzõje.
Ott az volt leírva, hogy elméletileg létezhet olyan fekete lyuk, amelynek a sûrûsége egyenlõ a víz sûrûségével. Vagiyshogy olyan állaga van, mint az úszómedence vizének, simán leeht benne lubickolni. Azóta is bennem van ez a kis szálka, és nem értem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
"Ugyanúgy, mint a matematikában a különbözõ geometriai rendszerek, más más axiómákból indulnak ki, és épülnek fel. Ettõl még nem lesz az egyik helyes, a másik helytelen."
Nem, nem lehet megmondani, hogy bármelyik is helytelen lenne. Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belsõ mûködését jobban közelíti, mint a másik.
"Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna?"
Esetleg más peremfeltételek mellett teljesen másképp viselkedik. Pl.: a gömbvillámot sem igazán tudják megmagyarázni.
Nem, nem lehet megmondani, hogy bármelyik is helytelen lenne. Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belsõ mûködését jobban közelíti, mint a másik.
"Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna?"
Esetleg más peremfeltételek mellett teljesen másképp viselkedik. Pl.: a gömbvillámot sem igazán tudják megmagyarázni.
#97
na az isten attól óvjon meg h gyõzike sót nézzen bárki is a világon 😄
nem nem értettél meg ezek szerint, nem is szeretném kifejteni mert csak flame meg vita lesz
nem nem értettél meg ezek szerint, nem is szeretném kifejteni mert csak flame meg vita lesz
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#96
És mi van a feketelyuk hátulján/másik odlalán? (Made in China feliraton kivül)
http://bexter.hu Szép Fényeket!
#95
És különben is térdig érõ szélben nem lehet lekvárt kaszálni... 😄DD
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#94
"Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?"
Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna? Ha ez így van, akkor más állandóknak kell módosulniuk, hogy az idõ változatlan maradhasson.
Ugyanúgy, mint a matematikában a különbözõ geometriai rendszerek, más más axiómákból indulnak ki, és épülnek fel. Ettõl még nem lesz az egyik helyes, a másik helytelen.
Ha ez az ismeretlen jelenség mindenre úgy hat, mintha az idõ felgyorsult, vagy lelassult volna, akkor miben különbözik ez attól, mintha tényleg megtörtént volna? Ha ez így van, akkor más állandóknak kell módosulniuk, hogy az idõ változatlan maradhasson.
Ugyanúgy, mint a matematikában a különbözõ geometriai rendszerek, más más axiómákból indulnak ki, és épülnek fel. Ettõl még nem lesz az egyik helyes, a másik helytelen.
#93
"Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is."
Francba! Ez rajta maradt a vágólapon és nem vettem észre, hogy beillesztettem. Nem vegyétek figyelembe semmi keresnivalója sincs ott.
Francba! Ez rajta maradt a vágólapon és nem vettem észre, hogy beillesztettem. Nem vegyétek figyelembe semmi keresnivalója sincs ott.
#92
Tfh. a fény sebsségét meg akarom közelíteni. Milyen tárgyhoz kell viszonyítva mérnem a sebességemet, hogy tudjam, hogy mennyíre közelítettem meg?
Jókérdés mi?
Jókérdés mi?
#91
Valaki írta, hogy miben különbözik az idõ érzékelés (mérési eredmény) magától az idõtõl. Akkor azt is meglehtne kérdezni, hogy miben kölünbözik a mért feszültség magától a tényleges feszültségtõl. Nos hát kb.annyíban, hogy a feszültég mérõ belsõ ellenállása miatt a mérõ mûszer eleve a ténylegsnél kevesebbet jelezki, ráadásul ezt még a mérõmûszer tehetlenségétõl. Ráadásúl zajt viszünk a rendszerbe, továbbá a mérõ mûszer meg maga a rendszer belsõ ellenállása miatt csökeni fog magában a rendszerben is a feszültség.
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is. Kicsit visszatérve az idõérzékelésre. Hogyan is érzékeljük/mérjük olyan dolgok használatával, melyekrõl feltesszük, hogy szigorúan periodusosan, vagy egy kevés fehér zajjal szennyezett jelenséget figyelünk. Ez a periódusos jelenség amit figyelünk, illetve mérünk, az olcsóbb és egyszerübb esetekben függ az égvilágon mindentõl (hõmérséklet, páratartalom, elektro-mágneses zaj, gyorsúlás, stb.) a drágább eszközökben ezt a hatást próbáljuk korrigálni, kiküszöbölni, csökkenteni, kizárni. Atom óránál már elvileg nem számít a hõmérséklet. Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is. Kicsit visszatérve az idõérzékelésre. Hogyan is érzékeljük/mérjük olyan dolgok használatával, melyekrõl feltesszük, hogy szigorúan periodusosan, vagy egy kevés fehér zajjal szennyezett jelenséget figyelünk. Ez a periódusos jelenség amit figyelünk, illetve mérünk, az olcsóbb és egyszerübb esetekben függ az égvilágon mindentõl (hõmérséklet, páratartalom, elektro-mágneses zaj, gyorsúlás, stb.) a drágább eszközökben ezt a hatást próbáljuk korrigálni, kiküszöbölni, csökkenteni, kizárni. Atom óránál már elvileg nem számít a hõmérséklet. Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?
#90
"a fény sebessége adott körülmények közt a legnagyobb elérhetõ sebesség de állandó"
Na ha ezt vesszük akkor a amit mondasz érdekes, mert ha elhagyná a rendszert a folyamatosan kicsit gyorsuló eszköz akkor a fény sebességét túllépve tehetné csak meg. Hiszen ott az "adott körülmények" azt jelentik, hogy a fény sugárirányban nem képes haladni, tehát az elérhetõ legnagyobb sebbesség (sugárirányban is) ennyi, vagy kevesebb... Ez különben abból a téridõ torzulásból adódik, amit a fekete luk okoz.
Na ha ezt vesszük akkor a amit mondasz érdekes, mert ha elhagyná a rendszert a folyamatosan kicsit gyorsuló eszköz akkor a fény sebességét túllépve tehetné csak meg. Hiszen ott az "adott körülmények" azt jelentik, hogy a fény sugárirányban nem képes haladni, tehát az elérhetõ legnagyobb sebbesség (sugárirányban is) ennyi, vagy kevesebb... Ez különben abból a téridõ torzulásból adódik, amit a fekete luk okoz.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#89
"Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is."
Ez egy kicsit olyan, mint amikor valami nagyon rossz történik, akkor a papok kapásból rávágják, hogy Isten útjai kifürkészhatetlenek.
Ez egy kicsit olyan, mint amikor valami nagyon rossz történik, akkor a papok kapásból rávágják, hogy Isten útjai kifürkészhatetlenek.
#88
Hinnye!!!
Itt aztán hemzsegnek az atomfizikusok, csillagászok, biológusok stb.
Srácok! Megkéne alapítanotok egy tudományos kerekasztalt és szerintem percek alatt megoldódna minden rejtély. 😄
Itt aztán hemzsegnek az atomfizikusok, csillagászok, biológusok stb.
Srácok! Megkéne alapítanotok egy tudományos kerekasztalt és szerintem percek alatt megoldódna minden rejtély. 😄
#87
Nem mondom, hogy én tökéletesen értem, de az elmélet szerint semmilyen valós(!) részecske nem lépi át az eseményhorizontot belülrõl a Hawking sugárzásnál.
Vagy az eseményhorizont felett keletkezik a részecskepár, mwlynek egyik tagja visszahullik a fekete lyukba, a másik pedig távozik sugárzás formájában.
Vagy pedig az eseményhorizonton belülrõl egy "virtuális részecske" lép ki, és csak az után válik valóssá, hogy átlépte az eseményhorizontot.
Ez utóbbi nagyon hülyén hangzik, de ha ez valakit megnyugtat nem gyártottak hirtelen egy "virtuális részecske" nevû fogalmat csak az elmélet kedvéért. A virtuális részecskéket máshol is használják a quantummechanikában.
Mindenesetre nem véletlen, hogy a Hawking sugárzás elmélete erõsen vitatott.
Vagy az eseményhorizont felett keletkezik a részecskepár, mwlynek egyik tagja visszahullik a fekete lyukba, a másik pedig távozik sugárzás formájában.
Vagy pedig az eseményhorizonton belülrõl egy "virtuális részecske" lép ki, és csak az után válik valóssá, hogy átlépte az eseményhorizontot.
Ez utóbbi nagyon hülyén hangzik, de ha ez valakit megnyugtat nem gyártottak hirtelen egy "virtuális részecske" nevû fogalmat csak az elmélet kedvéért. A virtuális részecskéket máshol is használják a quantummechanikában.
Mindenesetre nem véletlen, hogy a Hawking sugárzás elmélete erõsen vitatott.
#86
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#85
Attól függ, ha annyival sûrûbb a másik, mint amennyivel ez ritkább, akkor gyakran megesik. Ha jól tudom különféle hullámok is áthatolnak az anyagon, vagy a Hidrogén is igencsak könnyen szivárog különféle tartályokból.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#84
hogyne tudna áthatolni
csak sebesség kérdése ahogy le is írtad a példában
csak sebesség kérdése ahogy le is írtad a példában
#83
Hogy csinálnál olyan kábelt ami nem szakad szét?😊
#82
nem jön jel 😄DD
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#81
Én nem értek a dologhoz, de... 😊
1. Az ok, hogy a fény nem tud kijönni belõle, de akkor a belsejében egy csomó fény van "beszorulva"? 😊
2. Mi lesz, ha átküldök egy felderítõ ûrhajót az eseményhorizonton, közben egy hosszú kábelen gyûjöm be tõle a mérési adatokat? 😊
1. Az ok, hogy a fény nem tud kijönni belõle, de akkor a belsejében egy csomó fény van "beszorulva"? 😊
2. Mi lesz, ha átküldök egy felderítõ ûrhajót az eseményhorizonton, közben egy hosszú kábelen gyûjöm be tõle a mérési adatokat? 😊
#80
A fekete lyuk az esemény horizonton belül van, azaz már keletkezésekor átlépte, akkor a feketelyukra végtelen lassan hat az idõ, viszont akkor nem értem hogyan párologhat el egyidõ után, ha meg alpárolog akkor valaminek még is tudnia kell kiszökni a gravitációs mezõjébõl. Itt valami nagyon nem stimmel.
#79
Õszintén szólva én nem tudom kiszámolni az árapály erõket, egy fekete lyuk közelében, te igen?
Ha igaz, hogy egy nagyobb méretû fekete lyuk esetében kissebbek a testre ható árapály erõk az eseményhorizont közelében, akkor logikus, hogy elméletben létezhet olyan méretû fekete lyuk, amelynél ez az árapályerõ elég kicsi ahhoz, hogy a test ne hulljon szét atomjaira.
Ha igaz, hogy egy nagyobb méretû fekete lyuk esetében kissebbek a testre ható árapály erõk az eseményhorizont közelében, akkor logikus, hogy elméletben létezhet olyan méretû fekete lyuk, amelynél ez az árapályerõ elég kicsi ahhoz, hogy a test ne hulljon szét atomjaira.
#78
"Szerintem ez addig ok, hogy elnyeli az elektromágneses sugárzást, de az anyagot?"
Akkora a gravitációja, hogy szépen beépíti saját magába. Végtére is a csillagban a gravitáció indítja be a fúziót és segít a fentartásában is.
Akkora a gravitációja, hogy szépen beépíti saját magába. Végtére is a csillagban a gravitáció indítja be a fúziót és segít a fentartásában is.
#77
Ez már megint egy tipikus téveszme.
Az ûrhajó saját tömege nem kezd tartani a végtelenhez, te a Földrõl nézed, onnan látszik közel végtelennek a tömege.
Ahogyan az ûrhajóból is azt érzékeled, hogy az összes csillag, bolygó tömege kezd végtelenhez tartani.
Te nyugodtan gyorsíthatod magadat tovább, csak nem fogod azt látni, hogy a bolygók gyorsabban jönnének.
De a dolgokba beleszól a távolság-kontrakció is!
A lényeg, hogy te el tudsz menni A-ból B-be úgy, hogy ha A és B 1 fényévre vannak egymástól, akkor te öregedhetsz kevesebbet egy évnél az út alatt.
Csak a Földrõl nézve nem lehet 1 év alatt megtenni az utat.
Az ûrhajó saját tömege nem kezd tartani a végtelenhez, te a Földrõl nézed, onnan látszik közel végtelennek a tömege.
Ahogyan az ûrhajóból is azt érzékeled, hogy az összes csillag, bolygó tömege kezd végtelenhez tartani.
Te nyugodtan gyorsíthatod magadat tovább, csak nem fogod azt látni, hogy a bolygók gyorsabban jönnének.
De a dolgokba beleszól a távolság-kontrakció is!
A lényeg, hogy te el tudsz menni A-ból B-be úgy, hogy ha A és B 1 fényévre vannak egymástól, akkor te öregedhetsz kevesebbet egy évnél az út alatt.
Csak a Földrõl nézve nem lehet 1 év alatt megtenni az utat.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#76
Nem lehet átlépni az eseményhorizonton, mert amikor az megtörténne, a fekete lyuk közelébõl szemlélt világegyetem ideje elkezd tartani a végtelenhez, így ahhoz hogy valaki átlépjen az eseményhorizonton, ahhoz kívül végtelen idõnek kell eltelnie, ami alatt elpárolog a fekete lyuk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#75
Szerintem ez addig ok, hogy elnyeli az elektromágneses sugárzást, de az anyagot?
#74
Mondjuk ez tényleg érdekelne hogy mondjuk 1m-es sugárkülönbségen az eseményhozizont körül, mennyi a gravitációs gyorsulás különbsége?
#73
"Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve 😊 De most komolyan..."
sajnos ez nagyon nem ostobasag, istenem.... azt hittem ilyen alap dolgokon mar tul vagyunk. most kezdjem el megmagyarazni?
sajnos ez nagyon nem ostobasag, istenem.... azt hittem ilyen alap dolgokon mar tul vagyunk. most kezdjem el megmagyarazni?
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
#72
Jó, de azért jórésze amirõl írtál már kiforrottan bizonyított, hogy így van vagy épp cáfolva van 😊 Pl. a téridõ elmélet bizonyított, de annak, hogy idõben tudjunk utazni elég kevés esélye van 😊
#71
persze, lehet igaz, lehet nem igaz de az is lehet hogy te nem is letezel, az is lehet hogy megis, de az is lehet hogy 5 perc mulva osszeomlik a hullamfugvenyed...
rendben meteoreso, akkor elfogadunk annak amit irtal, "elfogult szkeptikus". es akkor a tema lezarva nem kell tovabb flamelni.
rendben meteoreso, akkor elfogadunk annak amit irtal, "elfogult szkeptikus". es akkor a tema lezarva nem kell tovabb flamelni.
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
#70
"Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel": ezt úgy értem, hogy a gyorsulást növeld különbözõ sebességgel.
Ja, és akkor még nem emlitettem a kvantumfizikai megközelítést, de arról inkább beszéljen olyan, aki érti is a kvantumfizikát, mert az egy kicsit túl összetett nekem (a science light irodalom meg nagyon lájtos😊
Ja, és akkor még nem emlitettem a kvantumfizikai megközelítést, de arról inkább beszéljen olyan, aki érti is a kvantumfizikát, mert az egy kicsit túl összetett nekem (a science light irodalom meg nagyon lájtos😊
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#69
Kolosszális ostobaságok, 1. fejezet: "Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd" Kívülrõl nézve 😊 De most komolyan...
2: "...semmi feltûnõ nem történik az esemény horizonton való áthaladáskor, a bent ülõk észre sem vennék, hogy beléptek.". Ja. A gravitáció széttép mindent még mielõtt annyit mondanál, hogy fapapucs. Számolj már utána, hogy az eseményhozironttól milyen távol lehetséges még mondjuk egy molekula létezése? A molekula geometriája úgy torzul, hogy szétszakad. Mondom, hogy értsd: vegyél egy gumiszalagot, a két végére két golyót. Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel, és a megtett távolság függvényében növeld a gyorsulásukat. Kicsit közelebb a lyukhoz már az atomok léte is kétséges, hiszen az elektron és a mag közötti távolság is elég nagy ahhoz, hogy azok az erõk leszakítsák az elektront a magról. És te itt még be akarsz "gyújtani" valamit?
Akkor már inkább legyen az SG-n egy tudományos cikk a fénykard (lézerpallos 😊 konstruálásának etikájáról és technikai részleteirõl. Az is van ilyen komoly.
Szórakoztató áltudomány. ehh
2: "...semmi feltûnõ nem történik az esemény horizonton való áthaladáskor, a bent ülõk észre sem vennék, hogy beléptek.". Ja. A gravitáció széttép mindent még mielõtt annyit mondanál, hogy fapapucs. Számolj már utána, hogy az eseményhozironttól milyen távol lehetséges még mondjuk egy molekula létezése? A molekula geometriája úgy torzul, hogy szétszakad. Mondom, hogy értsd: vegyél egy gumiszalagot, a két végére két golyót. Gyorsitsd õket egy irányba, de különbözõ sebességgel, és a megtett távolság függvényében növeld a gyorsulásukat. Kicsit közelebb a lyukhoz már az atomok léte is kétséges, hiszen az elektron és a mag közötti távolság is elég nagy ahhoz, hogy azok az erõk leszakítsák az elektront a magról. És te itt még be akarsz "gyújtani" valamit?
Akkor már inkább legyen az SG-n egy tudományos cikk a fénykard (lézerpallos 😊 konstruálásának etikájáról és technikai részleteirõl. Az is van ilyen komoly.
Szórakoztató áltudomány. ehh
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#68
Megkaptam hogy sötét , azért ehhez hadd mondjak el valamit...
ez valóban nem tudományos fórum, van akinek ez egóra megy , nem a szakmai tanács publikálja. tudod azért mert valaki tudományos könyvekben olvas valamit és azért akár okos is az nem azt jelenti hogy az igaz.
Ha 1500 ban üldögélt valaki egy vallásos iskolában annak tudományos alapon a föld volt a középpont és aki nem ezt valotta az akkor hülye volt, mert a tudományos könyvek írták...
Se te se én nem tudjuk mi a pontos igazság, de én helyet hagyok más elképzeléseinek is a világképemben, van aki meg lekezelõ ezekkel az emberekkel csupán ez a különbség...
ez valóban nem tudományos fórum, van akinek ez egóra megy , nem a szakmai tanács publikálja. tudod azért mert valaki tudományos könyvekben olvas valamit és azért akár okos is az nem azt jelenti hogy az igaz.
Ha 1500 ban üldögélt valaki egy vallásos iskolában annak tudományos alapon a föld volt a középpont és aki nem ezt valotta az akkor hülye volt, mert a tudományos könyvek írták...
Se te se én nem tudjuk mi a pontos igazság, de én helyet hagyok más elképzeléseinek is a világképemben, van aki meg lekezelõ ezekkel az emberekkel csupán ez a különbség...
#67
Sztem õ azért messze áll afféle taplóktól, akik kapásból azt mondják hogy hülyeség. 😊 Van erre is példa. 😊
#66
Nem azzal van a baj, h nem érti, hanem az egészet egy mozdulattal kib*ssza a kukába és kinyilatkoztatja, h márpedig ez nem így van és hülyék akik ezt írták Nature-stül, õ a semmilyen tudásával jobban ért (ehhez is).
#65
A tudomány nem hit alapú. Pont ez a lényege. Ezért is tudsz GPS-t használni többekközt.
#64
Ez amíg élek nem fogom megérteni... ez nem egy szakmai fórum.. mi a f*szért kell lesötétezni a másikat.
#63
Mindennek van alapja mindaddig amíg az ellenkezõje be nem bizonyosodik...
Lhet hogy azt a fórumozót fogjátok lehülyézni aki a legõrültebb ötlettel fog elõllni, de attól még neki lesz igaza, mert hát ez nagyrészt mind csak következtetésre épített újabb következtetés.
Szerintem akor tágítható a vllágkép ha mindenki véleményét meghallgatom.
Ha abban hiszek hogy az idõ FIX akkor a mûhold mérésre más magyarázatot keresek... pl a sötét anyag léte, vagy más ma nem mérhetõ esetleges befolyásoló tényezõt...
Lhet hogy azt a fórumozót fogjátok lehülyézni aki a legõrültebb ötlettel fog elõllni, de attól még neki lesz igaza, mert hát ez nagyrészt mind csak következtetésre épített újabb következtetés.
Szerintem akor tágítható a vllágkép ha mindenki véleményét meghallgatom.
Ha abban hiszek hogy az idõ FIX akkor a mûhold mérésre más magyarázatot keresek... pl a sötét anyag léte, vagy más ma nem mérhetõ esetleges befolyásoló tényezõt...
#62
<#eljen><#eljen><#eljen>
#61
úgy látom senki se ad linket, majd megteszem én 😊
http://epa.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm
érdemes elolvasni tök érthetõ, fõleg az eleje a cikknek idevágó.
off: Egyébként nekem is ATI kártyám van, a nickem nem a videókártyából fakad, hanem onnan, ahonnan a videokártya is kapta a nevét 😄
http://epa.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm
érdemes elolvasni tök érthetõ, fõleg az eleje a cikknek idevágó.
off: Egyébként nekem is ATI kártyám van, a nickem nem a videókártyából fakad, hanem onnan, ahonnan a videokártya is kapta a nevét 😄
#60
Hát itt Leslie-n meg néhány emberen kívül mindenki olyan hótsötét, h sírnom kell. A saját agymenéseiket próbálják igazolni matematikai, fizikai számításokkal és csillagászati megfigyelésekkel szemben... azt hiszik ez így mûködik. Menjetek inkább tanuljatok vmi minimálisat, nem lesz ebbõl érettségi. LOL
A koronát meteoresõ tette föl a sötétségre. 😄 Sztem õ egy kisméretû fekete lyuk, aki titokban beregelt az sg-re, hátha be tud szippantani egy-két arcot. Igazság szerint nem is bánnám...
(A ház tetején ülve persze, h nem telik másként az idõ a ház tetején ülõ szemszögébõl, hanem ház tövében állónak tûnik gyorsabbnak. A sebességtõl is függ egyébként. Itt mindig a megfigyelõ helyzete a lényeg. Ezért is relativitáselmélet. Ez nem olyan idõutazás, mint a Vissza a jövõbébe)
A koronát meteoresõ tette föl a sötétségre. 😄 Sztem õ egy kisméretû fekete lyuk, aki titokban beregelt az sg-re, hátha be tud szippantani egy-két arcot. Igazság szerint nem is bánnám...
(A ház tetején ülve persze, h nem telik másként az idõ a ház tetején ülõ szemszögébõl, hanem ház tövében állónak tûnik gyorsabbnak. A sebességtõl is függ egyébként. Itt mindig a megfigyelõ helyzete a lényeg. Ezért is relativitáselmélet. Ez nem olyan idõutazás, mint a Vissza a jövõbébe)