Élet az esemény horizonton túl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
"Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában."
Érdekes, de mi az idõ és annak észlelése közti különbség?
Pl. Van egy 1 m hosszúságú fémrúd. Azt felmelegítjük, és a hõtágulás következtében hosszabb lesz. Bármilyen független mérési módszert alkalmazol rá a hossza nagyobb lesz mint 1 m. Most akkor mi alapján mondjuk, hogy nem nyúlt meg?
Az idõ alap mértékegységét jelenleg a cézium 133 atom sugárzási frekvenciája alapján definiáljuk. Ha Egy ilyen idõtorzulási jelenségben nemcak az említett frekvencia mértéke, hanem minden létezõ viszonyítási alap értéke megváltozik (méghozzá ugyanolyan mértékben) akkor az vagy azt jelenti, hogy az idõ torzult, vagy mondhatjuk azt, hogy az idõ maradt állandó, és az egész világegyetem torzult körülötte. Ha neked ez utóbbi jobban tetszik, hát hajrá.
Éppen ezért beszél a modern tudomány téridõrõl. Mert a kettõ nem szétválasztható.
Érdekes, de mi az idõ és annak észlelése közti különbség?
Pl. Van egy 1 m hosszúságú fémrúd. Azt felmelegítjük, és a hõtágulás következtében hosszabb lesz. Bármilyen független mérési módszert alkalmazol rá a hossza nagyobb lesz mint 1 m. Most akkor mi alapján mondjuk, hogy nem nyúlt meg?
Az idõ alap mértékegységét jelenleg a cézium 133 atom sugárzási frekvenciája alapján definiáljuk. Ha Egy ilyen idõtorzulási jelenségben nemcak az említett frekvencia mértéke, hanem minden létezõ viszonyítási alap értéke megváltozik (méghozzá ugyanolyan mértékben) akkor az vagy azt jelenti, hogy az idõ torzult, vagy mondhatjuk azt, hogy az idõ maradt állandó, és az egész világegyetem torzult körülötte. Ha neked ez utóbbi jobban tetszik, hát hajrá.
Éppen ezért beszél a modern tudomány téridõrõl. Mert a kettõ nem szétválasztható.
#58
Okok, de az film 😊
Az idõ 'torzulása' meg valóság csak másképp mûködik mint a filmben. Korábban írta valaki példának, hogy a GPS mûholdak óráit folyamatosan korrigálni kell, pont emiatt a dolog miatt. Amit én írtam ugyanerre a jelenségre alapul, csak kicsit radikálisabb 😊
Az idõ 'torzulása' meg valóság csak másképp mûködik mint a filmben. Korábban írta valaki példának, hogy a GPS mûholdak óráit folyamatosan korrigálni kell, pont emiatt a dolog miatt. Amit én írtam ugyanerre a jelenségre alapul, csak kicsit radikálisabb 😊
#57
Goger: Miért baj ha az emberek elmondják véleményüket arról amiben szerintük élnek ? Inkáb nézzenek gyõzike sót szerinted ?<#vigyor4>
Gforce9 : (bár én ati párti vagyok <#crazya> ) Én arra céloztam hogy ebben a konkrét filmben és persze sok másikban is úgy kezelik az idõt mint egy hajlékony valamit amiben bármerre lehet ugrálni és nem FIX ként.
Ha így nézzük akkor pontos idõpontra ugrasz és mindegy mikor indultál és meddig tart felgyorsulni vagy odaérni, hisz konkrét dátumra mennek.
De ha ezt bármikor a jövõben bárki meg tudná tenni, már rég megtette volna és itt lenne közöttünk. Bocs hogy így elkanyarodtunk picit a témától 😛
Gforce9 : (bár én ati párti vagyok <#crazya> ) Én arra céloztam hogy ebben a konkrét filmben és persze sok másikban is úgy kezelik az idõt mint egy hajlékony valamit amiben bármerre lehet ugrálni és nem FIX ként.
Ha így nézzük akkor pontos idõpontra ugrasz és mindegy mikor indultál és meddig tart felgyorsulni vagy odaérni, hisz konkrét dátumra mennek.
De ha ezt bármikor a jövõben bárki meg tudná tenni, már rég megtette volna és itt lenne közöttünk. Bocs hogy így elkanyarodtunk picit a témától 😛
#56
"Viszont ha indítanánk egy ûrhajót, ami folyamatosan lenne képes 1G-t csak minimálisan meghaladó gyorsulásra, akkor az ûrhajó szépen felemelkedne"
Jó kis elmélet, de hogy építesz ilyen hajót? Minél nagyobb a sebessége annál nehezebben gyorsul. Felgyorsul közel fénysebességre, innen meg a tömege kezd a végtelenhez tartani. Azt meg mivel gyorsítod tovább?
Még ha fel is tesszük hogy ki lehet jutni egy fekete lyukból, (már ha tudod hogy merre van benne a felfele meg a lefele) így szerintem biztos nem. Gondolod majd egyszer olyan hajót építünk, ami nagyobb tolóerõt képez majd mint egy fekete lyuk gravitációs vonzása?
Jó kis elmélet, de hogy építesz ilyen hajót? Minél nagyobb a sebessége annál nehezebben gyorsul. Felgyorsul közel fénysebességre, innen meg a tömege kezd a végtelenhez tartani. Azt meg mivel gyorsítod tovább?
Még ha fel is tesszük hogy ki lehet jutni egy fekete lyukból, (már ha tudod hogy merre van benne a felfele meg a lefele) így szerintem biztos nem. Gondolod majd egyszer olyan hajót építünk, ami nagyobb tolóerõt képez majd mint egy fekete lyuk gravitációs vonzása?
#55
Miért ne szólalhatna meg? Adj neki linket ahol olvashat errõl. Sok jó írás van ami közérthetõ.
#54
Fény arrol az anyagról tud vissza verõdni, amelyben szabad e-, vagy egyébb töltéssel rendelkezõ gerjeszthatõ részecskék vannak, amelyek a gerjesztés után visszaállnak az erediti állapotukba, és ekkor történik a foton visszaverése, bár ez inkább csak újra-kibocsájtásnak nevezném. Egy óriási neutron nem tûnik elektromágnesessen gerjeszthetõnek, persze, hogy elnyeli.
#53
off: itt senki nem beszelt az ido csavargatasarol, olvasd el a cikket megegyszer, es igen is bizonyos esetekben maskepp mulik az ido, ez mar vagy 6 eve bizonyitott, bar a kozepiskolai tudasoddal ezt nem is tudod megerteni. bocs de nem szeretem ha nem hozzaerto szolal meg ilyen temakban.
egyebkent en maradok hawking elmeletenel, nem hiszek ebben a sodrasos dologban.
egyebkent en maradok hawking elmeletenel, nem hiszek ebben a sodrasos dologban.
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
#52
Ha alátámaszotod, olyan matematikai egyenletekkel, mint pl Hawking, akkor garantáltan lesz rá vevõ is.
#50
"Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában.
Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul..."
Én is valahogy így vélekedek, de én még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy fény sebesség lenne a maximum. A félig átersztõ tükrös szerkezet, amivel bebizonyították, ott ugyanis történtek fotonújra kibocsátások, a már ismert c sebességgel.
Azt meg masszív hülyeségnek tartom, hogy feketelyuk átmérõje 0 és a sûrûsége végtelen e-miatt. Szerint kb. proton illetve neutron sûrûségû lehet.
Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul..."
Én is valahogy így vélekedek, de én még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy fény sebesség lenne a maximum. A félig átersztõ tükrös szerkezet, amivel bebizonyították, ott ugyanis történtek fotonújra kibocsátások, a már ismert c sebességgel.
Azt meg masszív hülyeségnek tartom, hogy feketelyuk átmérõje 0 és a sûrûsége végtelen e-miatt. Szerint kb. proton illetve neutron sûrûségû lehet.
#49
valaki régebben linkelte be ezt
http://www.geocities.com/gyorgy_szondy/bigbang.html
ez is egy elmélet, nekem szimpatikus 😊
"Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el 😊😊)"
Azért ez így ebben a formában nem igazán mûködhetne 😊
Kitöltenéd a szelvényt, felgyorsulnál fénysebesség közelébe lehet neked 2 perc telne el miután kitöltötted a lottószelvényt és már húznák is a számokat. Ha nem gyorsulnál fel a húzás 1 hét múlva lenne csak. Elképzelhetõ ilyen, de hamarabb nem tölthetnéd ki a szelvényt semmiképpen mint ahogy kihúzzák a számokat 😊
http://www.geocities.com/gyorgy_szondy/bigbang.html
ez is egy elmélet, nekem szimpatikus 😊
"Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el 😊😊)"
Azért ez így ebben a formában nem igazán mûködhetne 😊
Kitöltenéd a szelvényt, felgyorsulnál fénysebesség közelébe lehet neked 2 perc telne el miután kitöltötted a lottószelvényt és már húznák is a számokat. Ha nem gyorsulnál fel a húzás 1 hét múlva lenne csak. Elképzelhetõ ilyen, de hamarabb nem tölthetnéd ki a szelvényt semmiképpen mint ahogy kihúzzák a számokat 😊
#48
bírom mikor itt okoskodtok olyan dolgokon arról amirõl talán kicsit hozzértõbb emberek írnak cikkeket 😄
a cikkhez szólva meg annyit h semmi bizonyíték nincs rá de az ellekezõjére sem, énis gyártok szivesen ilyen elméleteket ha fizetnek érte
a cikkhez szólva meg annyit h semmi bizonyíték nincs rá de az ellekezõjére sem, énis gyártok szivesen ilyen elméleteket ha fizetnek érte
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#47
Nevezzetek szkeptikusnak de én nem hiszek az idõ ide oda csavargatásában.
Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul...
Egy fuldokló a víz alatt egész máshogyan érzékeli az idõ haladtát.
A ház tetején sem telik máshogy az idõ, csak az atomórátok van befolyásolva.
Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el 😊😊)
"A fekete lyukon belül ugyanis minden út a szingularitás felé vezet, ha gyorsabban haladunk - legyen az bármelyik irány - azzal csak siettetjük elérését."
Itt is megvakarom a fejem, ha egy gyors sodrású folyóba egy egysejtû jobbra mozdul egy lépést, akkor az ugyanúgy le fog sodródni, de attól még meghosszíbbította az idõt amíg csobog 😊 igaz rövid idõre.
Hatás ellenhatásnak ott is kell hogy tudjon müködni...
Ha az én zsebem jóval nagyobb tömegû mint a fekete lyuk akkor még mozogni sem kell hanem a zsebembe vonza a lyukat, minden csak tömeg és energia kérdése...
Úgy gondolom hogy maga az idõ az egy és bonthatatlan csak annak érzékelése és mérése torzul...
Egy fuldokló a víz alatt egész máshogyan érzékeli az idõ haladtát.
A ház tetején sem telik máshogy az idõ, csak az atomórátok van befolyásolva.
Tisztelem becsülön Stephen Hawking-ot de ha lehetne kedvünkre hajlogatni az idõt mint mondjuk a "Mennydörgõ robaj"-ba. Akor már nem lenne rég lottó ötös amit nem idõutazók vittek volna el 😊😊)
"A fekete lyukon belül ugyanis minden út a szingularitás felé vezet, ha gyorsabban haladunk - legyen az bármelyik irány - azzal csak siettetjük elérését."
Itt is megvakarom a fejem, ha egy gyors sodrású folyóba egy egysejtû jobbra mozdul egy lépést, akkor az ugyanúgy le fog sodródni, de attól még meghosszíbbította az idõt amíg csobog 😊 igaz rövid idõre.
Hatás ellenhatásnak ott is kell hogy tudjon müködni...
Ha az én zsebem jóval nagyobb tömegû mint a fekete lyuk akkor még mozogni sem kell hanem a zsebembe vonza a lyukat, minden csak tömeg és energia kérdése...
#46
"Ez olyan mint az atomvillanás. Mit kell tenni? Felnézni és gyönyörködni benne addig a pár másodpercig..."
Ha lehet valami nagyon massív mõgé ugrani gyorsan, aztán ha már elment a léglökés, leht gyönyörködni. Amennyíben semmi sincs a közelben, akkor már tényleg megéri gyönyörködni. Ha benne vagy a hatósugarában akkor, nem fogsz néhány másodpercet gyönyörködni, mert meg sûtnek az IR sugarak, mielõtt elkapna a léglökés, ha pedig nem vagy benne abba a bizonyos körzetben, akkor meg a léglökés ugyse fog már ártani, legfeljebb eldob egy kicsit. Szép nyugottan végig lehet nézni, majd figyeld meg merre megy a gomba felhõ maradványa és próbálj kikerüni az útjából, ha nem akarsz sugár fertõzést kapni.
Ha lehet valami nagyon massív mõgé ugrani gyorsan, aztán ha már elment a léglökés, leht gyönyörködni. Amennyíben semmi sincs a közelben, akkor már tényleg megéri gyönyörködni. Ha benne vagy a hatósugarában akkor, nem fogsz néhány másodpercet gyönyörködni, mert meg sûtnek az IR sugarak, mielõtt elkapna a léglökés, ha pedig nem vagy benne abba a bizonyos körzetben, akkor meg a léglökés ugyse fog már ártani, legfeljebb eldob egy kicsit. Szép nyugottan végig lehet nézni, majd figyeld meg merre megy a gomba felhõ maradványa és próbálj kikerüni az útjából, ha nem akarsz sugár fertõzést kapni.
#45
Én az egészben azt érzem hibásnak, hogy nekem az az érzésem, hogy a sebességet összekeverik a gyorsulással. Pl a fény sebessége adott körülmények közt a legnagyobb elérhetõ sebesség de állandó. A fény részecske nem úgy reagál a nagyobb energiára, hogy gyorsul nagyobb sebességet vesz fel, hanem növeli a frekvenciáját.
Nos pl tegyük fel létezne egy fizikai korlát, hogy a maximálisan elérhetõ sebesség, a fény sebessége az a Föld elsõ kozmikus sebességével lenne egyenlõ. Ebben az esetben a Föld egy feketelyuk lenne, mert a fény nem tudna kijutni róla mégha a felszinre merõlegesen is indulna mert a garavitáció sokkal erõsebben befolyásolná, így max körpályára állna körülötte. Ez az ami a fényre vonatkozik.
Viszont ha indítanánk egy ûrhajót, ami folyamatosan lenne képes 1G-t csak minimálisan meghaladó gyorsulásra, akkor az ûrhajó szépen felemelkedne és nem balliszikus pályán elhagyhatná a Föld környezetét.
Szal a ballisztikus, tehetetlenségi pályák mind a Földbe vezetnének (max az eseményhorizonton lrvõ körpályához.), de egy nem ballisztikus repülés esetén semmi akadálya nem lenne a Föld elhagyásának, hiszen nem lépnék túl, meg sem közelítenék a "fénysebességet".
Nos pl tegyük fel létezne egy fizikai korlát, hogy a maximálisan elérhetõ sebesség, a fény sebessége az a Föld elsõ kozmikus sebességével lenne egyenlõ. Ebben az esetben a Föld egy feketelyuk lenne, mert a fény nem tudna kijutni róla mégha a felszinre merõlegesen is indulna mert a garavitáció sokkal erõsebben befolyásolná, így max körpályára állna körülötte. Ez az ami a fényre vonatkozik.
Viszont ha indítanánk egy ûrhajót, ami folyamatosan lenne képes 1G-t csak minimálisan meghaladó gyorsulásra, akkor az ûrhajó szépen felemelkedne és nem balliszikus pályán elhagyhatná a Föld környezetét.
Szal a ballisztikus, tehetetlenségi pályák mind a Földbe vezetnének (max az eseményhorizonton lrvõ körpályához.), de egy nem ballisztikus repülés esetén semmi akadálya nem lenne a Föld elhagyásának, hiszen nem lépnék túl, meg sem közelítenék a "fénysebességet".
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#44
Veszélyesebb, mert sokkal messzebb van. Hosszabb az út stb.
Mellesleg azért mert viszonylag jól sikerültek a holdraszállások, nem jelenti azt, hogy nem voltak veszélyesek.
Az ûrrepülõkrõl is azt hittük, hogy nem veszélyes, amíg fel nem robbant pár.
Aztán csak utólag derült ki, hogy milyen mákunk volt eddig, hogy nem történt már meg korábban is a katasztrófa.
Mellesleg azért mert viszonylag jól sikerültek a holdraszállások, nem jelenti azt, hogy nem voltak veszélyesek.
Az ûrrepülõkrõl is azt hittük, hogy nem veszélyes, amíg fel nem robbant pár.
Aztán csak utólag derült ki, hogy milyen mákunk volt eddig, hogy nem történt már meg korábban is a katasztrófa.
#43
Kiváncsi vagyok mikor jelenik meg Rolika, õ majd rendet tesz a sötét fejekben:Ð
Egyébként ez az egész cikk olyan mintha õ írta volna😊
Egyébként ez az egész cikk olyan mintha õ írta volna😊
#42
Hát, ha a földi roomingdíjakat nézzük... A telefoncégek szerintem rendes kis luxusprofittal adnák.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#41
"Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve."
Az elméletek szerint ez nem így van.
Szabadesés közben tök mindegy makkora gravitáció gyorsít téged. Az egyetlen ami számít, az az árapály erõk nagysága. Azaz hogy mekkora a különbség a gravitációs mezõ középpontjától legtávolabbi és hozzá legközelebbi testrészedre ható garvitáció értéke között.
Bár furcsának tünhet, de kissebb méretû fekekte lyukaknál ez a különbség sokkal nagyobb az eseményhorizont közelében, mint nagyobbaknál (szupermasszív fekete lyukak). Tehát az ûrhajó, vagy akár egy ember, elvileg túlélheti az eseményhorizont átlépését.
"a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik"
Éppenséggel elvileg a fekete lyuk felé gyorsuló anyag a fellépõ súrlódás hatására izzik fel, és kezd el sugározni, nem pedig az atommagok szétesése miatt.
Az elméletek szerint ez nem így van.
Szabadesés közben tök mindegy makkora gravitáció gyorsít téged. Az egyetlen ami számít, az az árapály erõk nagysága. Azaz hogy mekkora a különbség a gravitációs mezõ középpontjától legtávolabbi és hozzá legközelebbi testrészedre ható garvitáció értéke között.
Bár furcsának tünhet, de kissebb méretû fekekte lyukaknál ez a különbség sokkal nagyobb az eseményhorizont közelében, mint nagyobbaknál (szupermasszív fekete lyukak). Tehát az ûrhajó, vagy akár egy ember, elvileg túlélheti az eseményhorizont átlépését.
"a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik"
Éppenséggel elvileg a fekete lyuk felé gyorsuló anyag a fellépõ súrlódás hatására izzik fel, és kezd el sugározni, nem pedig az atommagok szétesése miatt.
#40
"Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve."
Vagy, ha mégis akkor sem tudjuk meg sohasem a hagyományos, technikával.
Vagy, ha mégis akkor sem tudjuk meg sohasem a hagyományos, technikával.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#39
<#alien> No meg csak egyszer kell sokat fizetni a marson is üzembe helyezük a csillagkaput és csak tárcsázni kell mint a telefonon. Az meg ugye már joval olcsob.
#38
Szerintem semmivel sem veszélyesebb mint a holdra szálás! Na meg ugyis akarunk Mars bázist. Akkor a bázist is mindjárt lehet oda vinni. és telepiteni.
#37
Na EZ az igazán HÜLYESÉG
SMS-ben fizetni egy idiota semmit sem erõ jogért...
SMS-ben fizetni egy idiota semmit sem erõ jogért...
#36
"hát azért mert egy két nap alat többet tudnánk meg a marsrol mint a szondákal egy két év alat"
Azt kifelejtetted, hogy százszor akkora költséggel, és emberélet veszélyeztetésével...
Azt kifelejtetted, hogy százszor akkora költséggel, és emberélet veszélyeztetésével...
#35
minek ember a marsra? hát azért mert egy két nap alat többet tudnánk meg a marsrol mint a szondákal egy két év alat. mert ugye azokat a szondákat is ember irányitja csak marha messziröl ami le lesitja az elöre haladás tempoját.
#34
Egy scifi-ben volt jo pelda arra, hogy milyen a ter-ido torzulasa nagy gravitacioju helyen. A film rengeteg hulyeseget tartalmaz, mivel erosen fantasy, de a fizikai jelenseg kivetelesen korrekt volt. A film a stargate egyik epizodja, meg meg az elejerol amikor megprobaltak neha realistak lenni.
Harom idosik van a filmben:
-felderitocsapat
-bazis
-foldfelszin
A film elejen a felderitocsapat csak annyit lat, hogy megprobaljak bekapcsolni a 'kaput' es atjutni rajta, mivel egy feketelyuk kozeleben van a bolygo. Csak annyit latnak hogy villan egyet es eltunik. Aztan megegyszer.
A bazison azt latjak, hogy van kapcsolat de nem jon at senki. Visszahivjak oket (nem telefonon, hanem kapun :-)) es azt latjak hogy minden kimerevedett, meg a tv kep is lassan jon. Ekkor veszik eszre hogy egy fekete lyuk van a hatterben az egen. A katonak ott allnak, de nem mozdulnak, mintha ott megallt volna az ido.
A sztori szerint nagynehezen bezarjak a kaput, na itt jon a fiction, ez nem szamit...
A tortenet vegen kiderul, hogy foldfelszini ido szerint ket hetig tartott mire sikerult megoldani a problemat.
Mi a tanlulsag? Mindharom helyszinen ugyanazt az esemenyt lattuk csak fokozatosan csuszott el az idoskala. A film elejen az a kb. 10 masodperc a ket hetnek felelt meg, csak a szerencsetlen katonak szemszogebol, mivel a gravitacios ter eltorziotta az idot. Es ok az esemenyhorzonttol meg tobb fenyevnyire voltak. A ket villanas a teljes film torteneseit jelentette, ami a foldon ket hetnek felelt meg.
ps: Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve. Az a gravitacios ero ami kepes a fenyt megfogni, mar reg kilapitja az embereket, de valoszinuleg szettepi az atomi koteseket is, tehat az urhajo valoszinuleg mar ionizalt plazmafelho formajaban erkezik meg az esemenyhorizontra. (a jelenseg egyebkent jelenleg is megfigyelheto mas feketelyukba eso anygoknal is, a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik)
Harom idosik van a filmben:
-felderitocsapat
-bazis
-foldfelszin
A film elejen a felderitocsapat csak annyit lat, hogy megprobaljak bekapcsolni a 'kaput' es atjutni rajta, mivel egy feketelyuk kozeleben van a bolygo. Csak annyit latnak hogy villan egyet es eltunik. Aztan megegyszer.
A bazison azt latjak, hogy van kapcsolat de nem jon at senki. Visszahivjak oket (nem telefonon, hanem kapun :-)) es azt latjak hogy minden kimerevedett, meg a tv kep is lassan jon. Ekkor veszik eszre hogy egy fekete lyuk van a hatterben az egen. A katonak ott allnak, de nem mozdulnak, mintha ott megallt volna az ido.
A sztori szerint nagynehezen bezarjak a kaput, na itt jon a fiction, ez nem szamit...
A tortenet vegen kiderul, hogy foldfelszini ido szerint ket hetig tartott mire sikerult megoldani a problemat.
Mi a tanlulsag? Mindharom helyszinen ugyanazt az esemenyt lattuk csak fokozatosan csuszott el az idoskala. A film elejen az a kb. 10 masodperc a ket hetnek felelt meg, csak a szerencsetlen katonak szemszogebol, mivel a gravitacios ter eltorziotta az idot. Es ok az esemenyhorzonttol meg tobb fenyevnyire voltak. A ket villanas a teljes film torteneseit jelentette, ami a foldon ket hetnek felelt meg.
ps: Egy feketelyuk esemenyhorizontjan hagyomanyos technikaval nem jut at senki elve. Az a gravitacios ero ami kepes a fenyt megfogni, mar reg kilapitja az embereket, de valoszinuleg szettepi az atomi koteseket is, tehat az urhajo valoszinuleg mar ionizalt plazmafelho formajaban erkezik meg az esemenyhorizontra. (a jelenseg egyebkent jelenleg is megfigyelheto mas feketelyukba eso anygoknal is, a feketelyuk eszlelheto sugarzasanak jo reszet ez az esemenyhorizonton meg eppen kivul levo anyag produkalja amint eppen szetesik)
#33
Egyébként ez a fekete lyukas cikk nagyon jó csak épp sok értelme nincs.
Fogalmunk sincs mi van a fekete lyuk közepén.
Éppenséggel akkora gravitáció mellet az is elkézpelhetõ hogy az egész fizikai rendszerünk tök máshogy viselkedik. Lehetséges hogy egy beinditott hajtómü hiperugrást vált ki? Vagy hogy fénysebességnél gyorsabban fog mozogni? Ki tudja...
Vagy az is lehet hogy csak átmenet egy másik világba.
Szóval sok minden lehet, és azt is valószinünek tartom, hogy aki egy ilyenbe bekerül, nem azon fog gondolkodni hogy mos tmelyik is a leghosszabb pálya a szinguakármiig...
Ez olyan mint az atomvillanás. Mit kell tenni? Felnézni és gyönyörködni benne addig a pár másodpercig...
Fogalmunk sincs mi van a fekete lyuk közepén.
Éppenséggel akkora gravitáció mellet az is elkézpelhetõ hogy az egész fizikai rendszerünk tök máshogy viselkedik. Lehetséges hogy egy beinditott hajtómü hiperugrást vált ki? Vagy hogy fénysebességnél gyorsabban fog mozogni? Ki tudja...
Vagy az is lehet hogy csak átmenet egy másik világba.
Szóval sok minden lehet, és azt is valószinünek tartom, hogy aki egy ilyenbe bekerül, nem azon fog gondolkodni hogy mos tmelyik is a leghosszabb pálya a szinguakármiig...
Ez olyan mint az atomvillanás. Mit kell tenni? Felnézni és gyönyörködni benne addig a pár másodpercig...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#32
Tök felesleges egyenlõre embernek a Marsra menni. MIt csinál ott? Sörözik és nézi, hogy mit csinálnak fent a szondák? Esetleg golfozik, mer az izgibb más gravitációnál? Embernek csak akkor érdemes mennie, ha már van ott kutatóbázis, vagy a szondák találnak vmi olyat, amihez ember kell.
#31
KEDVES FÓRUMOZÓK!
NE FIZESSETEK SMS-sel VIP-JOGOKÉRT, MERT NEM ÍRJÁK JÓVÁ. ÉN EMIATT REKLAMÁLTAM AZ SG-NEK, DE VÁLASZRA SEM MÉLTATTAK. A PÉNZEM ELNYELTE EGY NAGY FEKETE LYUK :-)
NE FIZESSETEK SMS-sel VIP-JOGOKÉRT, MERT NEM ÍRJÁK JÓVÁ. ÉN EMIATT REKLAMÁLTAM AZ SG-NEK, DE VÁLASZRA SEM MÉLTATTAK. A PÉNZEM ELNYELTE EGY NAGY FEKETE LYUK :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#30
Na már megint témánál vagyunk. Elméleti/alapkutatások vs gyakorlatban azonnal használható kutatások.
Én abszolút támogatoom az alapkutatásokat, mert bár értelmetlen pénzkidobásnak tünhet, mégis ezek viszik elõre a tudományos fejlõdést.
Lehet, hogy soha nem látjuk hasznát a dolognak, de lehet, hogy egyszer ennek segítségével fogunk eljutni más csillagrendszerekbe.
A Marsra minek küldjünk embert? Apró töredékébõl tudunk automata szondákat eljuttatni oda amelyen ugyanazokat a vizsgálatokat képesek elvégezni, mint az emberek. Nem kérdéses, hogy el tudunk-e juttatni embereket a Marsra, csak az, hogy mennyiért, milyen körülmények között, mennyire biztonságosan.
Én abszolút támogatoom az alapkutatásokat, mert bár értelmetlen pénzkidobásnak tünhet, mégis ezek viszik elõre a tudományos fejlõdést.
Lehet, hogy soha nem látjuk hasznát a dolognak, de lehet, hogy egyszer ennek segítségével fogunk eljutni más csillagrendszerekbe.
A Marsra minek küldjünk embert? Apró töredékébõl tudunk automata szondákat eljuttatni oda amelyen ugyanazokat a vizsgálatokat képesek elvégezni, mint az emberek. Nem kérdéses, hogy el tudunk-e juttatni embereket a Marsra, csak az, hogy mennyiért, milyen körülmények között, mennyire biztonságosan.
#29
Mi a francért vitatkoznak ezen a tudósok, miért nem próbálnak meg inkább egy olyan ûrhajót csinálni ami gond nélkül elviszi az embereket pl a Marsra és vissza is hozza, vagy hasonló?
War. War never changes.
#28
"érdekesnek érdekes. Csak spec ennek semmi értelme, azon filózni hogy mi lenne ha egy ûrhajó bele kerülne.. Imádom a csillagászatot meg az asztrofizikát, de ez spec pont hülyeség, meg annyira tárgytalan jelenleg."
Szerintem van értelme. Például Kepler is elég sokat találgatott. Több hónapot (vagy évet) töltött azzal hogy próbálgatta(!) a Mars mozgását kiszámtaní ...és más bolygókét. Epiciklusokkal meg a szférák zenéjével próbálkozott. Vagyis mai szemmel teljesen tudománytalan volt. De mégis az õ általa felállított egyenleteket még ma is használhatóak.
Szóval nem hülyeség találgatni.
Szerintem van értelme. Például Kepler is elég sokat találgatott. Több hónapot (vagy évet) töltött azzal hogy próbálgatta(!) a Mars mozgását kiszámtaní ...és más bolygókét. Epiciklusokkal meg a szférák zenéjével próbálkozott. Vagyis mai szemmel teljesen tudománytalan volt. De mégis az õ általa felállított egyenleteket még ma is használhatóak.
Szóval nem hülyeség találgatni.
#27
"Én csak egy dolgot nem értek mindenki olyan nagyon okos, de még azt se sikerült megtudni hogy mi is pontosan a feketelyuk, akkor meg mirõl beszélnek."
Lol, ezt a hülyeséget. Lehet valaki akármilyen okos, és elmélkedhet amennyit akar, bizonyítékot fizikában csak kisérletek és mérések jelentenek.
Az meg ugye nyilvánvaló, hogy még nem nagyon tudunk fekete lyukakkal kisérletezgetni. Bár elméletileg lehetséges volna egy nagyobb részecskegyorsítóban elõállítani egyet.
Lol, ezt a hülyeséget. Lehet valaki akármilyen okos, és elmélkedhet amennyit akar, bizonyítékot fizikában csak kisérletek és mérések jelentenek.
Az meg ugye nyilvánvaló, hogy még nem nagyon tudunk fekete lyukakkal kisérletezgetni. Bár elméletileg lehetséges volna egy nagyobb részecskegyorsítóban elõállítani egyet.
#26
"Szerintem akkora lenne a gyorsulás, hogy már jóval a becsapódás elõtt szétrobbanna mind az ûrhajó, de fõként a benne lévõ utasok."
Nem lenne becsapódás, mert nincs felület, amibe becsapódjon.
És egyes elméletek szerint nagyméretû (szupermasszív) fekete lyukaknál az árapály erõk kevésbé veszélyesek, mint a kissebbeknél.
Az persze igaz, hogy az ûrhajó soha nem jutna el egyben a szingularitásig, de ha elég erõs ahhoz, hogy átjusson az eseményhorizonton, akkor elvileg még egy darabig egyben maradhat azon belül is.
"Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?"
Ki tudja mikor lesz az idõk vége?
Egy szupermasszív fekete lyuk elpárolgásához szükséges idõ a jelenlegi elméletek szerint: 10^100 év.
Nem lenne becsapódás, mert nincs felület, amibe becsapódjon.
És egyes elméletek szerint nagyméretû (szupermasszív) fekete lyukaknál az árapály erõk kevésbé veszélyesek, mint a kissebbeknél.
Az persze igaz, hogy az ûrhajó soha nem jutna el egyben a szingularitásig, de ha elég erõs ahhoz, hogy átjusson az eseményhorizonton, akkor elvileg még egy darabig egyben maradhat azon belül is.
"Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?"
Ki tudja mikor lesz az idõk vége?
Egy szupermasszív fekete lyuk elpárolgásához szükséges idõ a jelenlegi elméletek szerint: 10^100 év.
#25
Ha az idõ szempontjából nézzük, nekünk tök mindegy! Aki a feketelyuk közelébe kerül neki ugyan úgy telik az idõ, csak annak tûnik lassabbnak aki a földrõl nézi végig. Én csak egy dolgot nem értek mindenki olyan nagyon okos, de még azt se sikerült megtudni hogy mi is pontosan a feketelyuk, akkor meg mirõl beszélnek. Senki nem tudja mi is történik valójában a belsejében.
#24
A felszíntõl távolabbi óra jár gyorsabban az általános relativitás értelmében.
#23
Az egész reletivitás elmélet hülyeségnek hangzik a normál világban de már többször bebizonyosodott, hogy mûködik.
Az összes mûholdnál figyelembe kell venni ezt az idõtorzulási jelenséget, különben nem maradnának szinkronban.
Pl a GPS is csak úgy mûködhet, ha számolnak ezzel az idõtorzulással.
Az összes mûholdnál figyelembe kell venni ezt az idõtorzulási jelenséget, különben nem maradnának szinkronban.
Pl a GPS is csak úgy mûködhet, ha számolnak ezzel az idõtorzulással.
#22
Utálom ezt írni, és általában felidegesít, ha valaki ezt írja, de most nagyon kell.. EZ EGY MARHASÁG!
#21
Jah azt nem írtam, hogy azért késik az egyik óra a másikhoz képest mert messzebb illetve közelebb van az egyik illetve a másik a föld "gravitációs középpontjához", vagy vmi ilyesmi, már én sem emlékszem egész pontosan, lassan egy éve hogy olvastam!
#20
Akkor jobban teszed ha utánna olvasol a témának. Ha pl egy atomórát elhelyezel a pincében egyet egy 50 emeletes ház tetején az egyik késni fog a másikhoz képest, erre már Einstein is rájött és már kipróbálták, így van. De ha érdekel ez a téma ajánlom Stephen Hawking-tól a Világegyetem dióhéjban címû könyvet, matematikai elõképzettség nélkül is "érhetõ". Tudod tér-idõ, egyben értelmezendõ nem külön külön!
#19
meg ez az idõ belasítás is eléggé alaptalanul hangzik
#18
mi történik ? besszipant és szarrá préssel ENNYI
#17
a második képen mi látható? nem tudom kivenni lol <#idiota>
practitioner of the forbidden arts of death
#16
Hmm. Megnézném azt az ûrhajót, ami túlélné az árapály erõket még egy kisebb tömegû neutroncsillag közelében is... Már ha azt a kevés sugárzást ami keleletkezik, nem is számítjuk bele... Elbaltázott egy példa, egy olyan objektummal kapcsolatban, amirõl egyenlõre csak találgatások vannak.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#15
Egyelõre még az sem biztos, hogy van. Csak agyalások léteznek, de az viszont vég nélkül.
#14
OK, akkor térjün vissza a feteke lyukakra <#bee1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#13
huhh, bazz, minnyá kiosztok pár diplomát!
#12
"Én még nem hallottam olyanról, hogy ritkább anyag sûrûbb anyagon át tudott volna hatolni."
Nem jatszottal meg eleget nagynyomasu levegovel (eleg kozelrol, eleg nagy nyomassal gond nelkul ki tudsz lyukasztani vele egy aluminium lemezt).
"Ott azt mondta egy kutató, hogy volt rá példa, hogy az örvény által elragadott 200 km/h-s sebességnél is gyorsabban mozgó faág átfúrt egy acéllemezt. Furcsa..
Ebben mi a furcsa? Majd egyszer nezz szet a terepen egy tornado utan, vicces dolgokat lehet latni.
gplay: de, hulyeseg (a tornado belsejeben alacsony nyomas, es igy eleg komoly sebessegu felaralmas szokott lenni, ami ritkan egeszseges - a tobbszaz km/h-val repulo dolgoktol, ~10 centi atmeroju jegtol (igen, ennek a gravitaciojaval kell ellentartani a felaramlasnak, hogy letre tudjon jonni), es hasonloktol eltekintve).
Nem jatszottal meg eleget nagynyomasu levegovel (eleg kozelrol, eleg nagy nyomassal gond nelkul ki tudsz lyukasztani vele egy aluminium lemezt).
"Ott azt mondta egy kutató, hogy volt rá példa, hogy az örvény által elragadott 200 km/h-s sebességnél is gyorsabban mozgó faág átfúrt egy acéllemezt. Furcsa..
Ebben mi a furcsa? Majd egyszer nezz szet a terepen egy tornado utan, vicces dolgokat lehet latni.
gplay: de, hulyeseg (a tornado belsejeben alacsony nyomas, es igy eleg komoly sebessegu felaralmas szokott lenni, ami ritkan egeszseges - a tobbszaz km/h-val repulo dolgoktol, ~10 centi atmeroju jegtol (igen, ennek a gravitaciojaval kell ellentartani a felaramlasnak, hogy letre tudjon jonni), es hasonloktol eltekintve).
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
#11
Volt valamikor a Mindenttudás egyetemén ('asszem), hogy egy vastag lemezt (vagy tán falapot), egy grafitceruzával löttek át úgy, hogy annak nem tört el a hegye.
Utánajárok, lehet be tudom majd linkelni ;-)
Utánajárok, lehet be tudom majd linkelni ;-)
#10
Szerintem akkora lenne a gyorsulás, hogy már jóval a becsapódás elõtt szétrobbanna mind az ûrhajó, de fõként a benne lévõ utasok. Meg ha most elnyeli a fényt, akkor a külsõ szemlélõ semmit sem lát.. na persze el lehet képzelni.
"Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd, a horizonton pedig megáll az idõ, az objektum dermedten áll ott az világegyetem életének végéig."
Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?
"Ha egy órát dobunk egy fekete lyukba, akkor kintrõl nézve az óra járása lassulni kezd, a horizonton pedig megáll az idõ, az objektum dermedten áll ott az világegyetem életének végéig."
Nemrég volt egy cikk, miszerint a fekete lyuk is elpárolog egy jó idõ után. Most akkor ez csak hablagy?
#9
A tornádós dolog lehet nem hülyeség. Majd, ha valaki bizonyítja az ellenkzõjét. Nem elméletben természetesen.
Asus P5B-E, Intel Core2Duo E6300, 2048MB DDRII800MHz, GeForce 7900GS (256MB),