459
-
#139
Vöröseltolódás a megfigyelőtől való távolodáskor lép fel.
Nem inkább gravitációs lencse hatás? -
Caro #138 Ilyen nincs.
Erről szól a relativitás, hogy nincsen abszolút koordináta-rendszer.
Az űrhajó, ami folyamatosan gyorsul (mert mondjuk végtelen üzemanyaga van) saját magát mindig állónak veszi.
Az egyéb égitesteket látni, hogy a sebességük tart c-hez, de azt nem lépi túl, viszont a távolság lerövidül.
Az egyéb égitestekről nézve az űrhajó sebessége tart a végtelenhez, viszont az óra ami az űrhajón van lassabban jár, mint a saját óráik.
Ők tehát úgy látják, hogy közel fénysebességgel megy, csak épp nem úgy telik rajta az idő. Ezért fog az űrhajó mégis úgy odaérni, hogy nem öregszel meg alatta.
A probléma ott van, hogy messze vagyunk olyan technikai szinttől, amivel legalább a fénysebesség 10%-át el lehetne érni.
Ehhez még talán a fúzió is kevés, de ott is kb.(ez becslés) 100x annyi üzemanyagra lenne szükség, mint a hasznos teher.
De lehet, hogy még több kéne. -
Caro #137 Dehogy nem, arra van a sötét anyag. -
Caro #136 Ebben te biztos vagy?
Mert amennyire itt még lehet dolgozni az erővel, akkor az eseményhorizontokon ugyanakkora erőnek kéne lennie.
Persze nincs olyan erő, ami megállít egy fotont, legfeljebb vöröseltolni tud. -
Caro #135 Molekulák?
Az már a sima plazmában sincs. -
Caro #134 Matekban minden csak attól függ, hogy mit hogyan definiálunk.
A fizikában nincs olyan hogy "szám", vagy "operátor", vagy "topológia".
Az csak a mi absztrakciónk, mert úgy bírjuk megérteni. -
Caro #133 Az eseményhorizonton túli részt úgy kell elképzeni, hogy (szokásos 3d->2d analógia) van egy síkunk, ez a tér, nyomod le egy pontban, majd egyszer elszakad, és létrejön egy kizárt tér.
Ez a kizárt tér van az eseményhorizonton túl, ezt nem látjuk.
Tehát megmarad a sík, ami egy helyen görbült, és a síkon kívül egy zárt gömb.
Tehát egy részt kiszakítottunk az univerzumból, és egy tőle független teret hoztunk létre. -
L3zl13 #132 Én megpróbáltam megérteni, de tudtommal a matematika sosem próbált konkrét tárgyakat összeadni.
Illetve ha te szándékosan konkrét tárgyakat akarsz a változók helyére behelyettesíteni, akkor az nem a matematika "megborulása" hanem az alkalmazóé.
Matematikához nem csak az tartozik, hogy megoldd az egyenletet, hanem az is, hogy helyesen írd fel. Abba pedig a feltételek is beletartoznak.
Hiába jön ki megoldás az egyenletre, ha az a feltételeknek nem felel meg. -
kacsi01 #131 Hulladék vagy wanek. egy nagy rakás szar. -
#130
Megpróbáltad megérteni, amit leírtam? -
wanek #129 Ez fájt. Hányszor buktál matekból? -
#128
"Legalább is nem egy olyan virtuális dologban, mint a matematika. De itt most a valóságban vagyunk, az a helyes, amely a valóság tényleges belső működését jobban közelíti, mint a másik."
Így van. A matematika már ott megborul a "valóságban", hogy x+x=2x. Csak két azonos dolgot tudok össze adni (x+y<>2x), ha valami azonos, akkor térben és időben ugyanott van, tehát önmaga, de akkor csak egy van belőle. Mi valójában két hasonlóra már azt mondjuk hogy kettő. A matematika tényleg egy virtuális, habár hasznos dolog szvsz. -
#127
Ez igaz :) -
Antrax #126 azaz 10000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 év
lol -
L3zl13 #125 Mellesleg a gravitációs mezőnek nincs széle. -
L3zl13 #124 Nem érted meg, hogy szabadesés közben nem számít mekkora a gravitáció? Csak az árapály erők tudnák szétszakítani a molekulákat, azok nagysága meg nem csak a G erőtől függ. -
L3zl13 #123 Bevallom, nem ismerem szó szerint Newton axiómáit. Ezért nem tudom írt-e az idő és a tér konstans mivoltáról. Én csak a te hozzászólásodban lévő ellentmondásra reagáltam így. -
ge3lan #122 A tér meg az idő nem egy konstans, de most hogy jövök én a képbe? -
A1274815 #121 Beszéld meg L3zl13-vel ő ezt mondta: "Megváltoztattunt kettőt is. A teret, meg az időt. :D" lehet, hogy ő se tudróla. -
#120
A problémát a fekete lyuk hihetetlenül erős vonzása adja: bármilyen tárgy egész egyszerűen az elemi részecskéire hullana a gravitációs mezőnek már a szélén (legfeljebb a molekulák maradnak meg: a másodlagos kötéseket már széttépné a vonzás). -
ge3lan #119 Hát, Sn-ból nincs olyan sok (most csak a Tejutra gondolok), és ezek nem löknek arrébb csillagokat milliárd számra. Minden sokkal gyorsabban kering. Nem az van, hogy perturbált kepler pályán mennek, hanem egyáltalán nem azon.
Szóval rendezetten mozog minden gyorsabban és más rotációs görbével, nem összezavart pályán. -
L3zl13 #118 Szupernovák robbanása hogy jön már ide?
Lehet, hogy egy közeli szupernova sugárzása képes kiírtani a földi élővilágot, de akkora sugárnyomása nincs, hogy észrevehető módon letérítsen a pályáról.
Az meg micsoda, hogy az ősrobbanás óta nem telt el elég idő?
A galaxisok jóval az ősrobbanás után alakultak ki. Hogyan hathatna akkor az azóta folyamatosan a galaxisokon belüli pályákra. -
ge3lan #117 Newton axiómáiban nincs ilyen állítás a térre, időre.
Az abszolút egyidejűség léte lett eldobva meg az hogy a fizikai hatások végtelen sebességgel terjednek. Az éter fogalma is el lett dobva mert ezt sem igazolták a kísérletek.
A fénysebesség egy új konstans. Persze már hamarabb megmérték, de nem akkor még nem volt ilyen kitüntetett szerepe. -
kukacos #116 Ja nem függ, mert a részecske tömegét ki lehet emelni U + T-ből, szóval az előjel kizárólag \gamma*M/r + 1/2 v^2 -en múlik. Legalábbis Newton szerint :) -
Epikurosz #115 A nem-kepleri pályákon mozgást magyarázhatja egyéb is: galaxisok kölcsönhatása, a galaxison belüli folyamatok (szupernóvák robbanása stb.), amelyek eltorzítják a kepleri pályákat. Plusz, az ősrobbanás óta nem telt el olyan sok idő, hogy a pályál stabilizálódtak volna. Biztos van olyan gqalaxis is, amelynél a kepleri pálya be van tartca, mint ahogy a nagykönyvben le van írva. -
kukacos #114 A Nature-s cikk nem arról szól, mi van a fekete lyukon belül, hanem hogy milyen átlépni az eseményhorizontot. Ha jól értem, soha, egyetlen anyag sem lépett át eseményhorizontot ezidáig.
Egyébként hozzád hasonlóan nagyon sokan rosszul azt gondolják, hogy az eseményhorizont elérése az anyag szétszakadását is jelenti. A fekete lyukaknál gyakran emlegetett árapályerők nem kizárólag az eseményhorizont előtt lépnek fel, hanem folyamatosan ott vannak, az eseményhorizont nem "határa" a lyuknak. Az a kérdés, hogy az 1/r^2 mekkora távolságon ugrik nagyot, és ennek semmi köze ahhoz a gravitációs potenciálhoz, ahol a fénynek sincs elég energiája kijutni. Apropos, nem függ ez a fény frekvenciájától? Elvégre kisfrekis foton -> kis energiacsomag, kötési energia más... :) Így jár az, aki a kvantummechanikát keveri a gravitációval, de ha már Hawking sugárzás, ez is érdekes kérdés. -
L3zl13 #113 Megváltoztattunt kettőt is. A teret, meg az időt. :D
És hogy miért ezt választottuk?
Relativisztikus példával élve: Elmegyek űrhajóval egy körre. Relativisztikus sebességgel utazom. Én úgy érzékelem, hogy 1 év telt el. Ennyit öregszem, ennyit mutat az órám. Visszajövök, és látom, hogy a Földön az öcsém 50 évvel idősebb mint én.
Szerintem egyszerűbb azt mondani, hogy lelassult számomra az idő, mint azt, hogy galaktikus időérzékelési tényező változása miatt nemcsak szubjektíven kevesebbnek érzékeltem az időt, de minden velem utazó dologra, folyamatra is arányosan kevésbé hatott az idő múlása. -
kukacos #112 Ezt én teljesen értem, de ha a Világegyetem szempontjából végtelen idő múlva esik bele és a Világegyetem időben véges, mert pl. összehúzódó modell érvényes, akkor hamarabb párolog el/omlik össze a teljes téridő, mint hogy beleessen, magyarán effektíve nem tudhatod meg, mi van az eseményhorizonton belül. -
L3zl13 #111 Ezt én is mondtam már neki, de nagyon ragaszkodik hozzá. -
A1274815 #110 Newton axiómái alapján az idő és a tér konstans, akkor miért is dobbtuk el Einstein kedvéért, miért nem hoztunk be új konstansokat, vagy miért nem változtattunk meg meglévőket? -
ge3lan #109 Az eseményhorizont körül csak akkor történik ilyen durvulás, ha nagyon kis tömegű a fekete lyuk. (de ilyet meg ki tud megfigyelni?) Nagy tömeg esetén az eseményhorizont is sokkal nagyobb, így olyan messze van a középponttól, hogy ott nem esik még szét semmi.
A fekete lyuk körüli akkréciós korong azért fénylik mert felmelegszik a súrlódás miatt az ott keringő főleg hidrogén gáz. De a proton azért még bőven egyben van ilyen nem túl extrém hőmérsékleten. -
L3zl13 #108 Pedig pontosan ugyanez a helyzet itt is. Mivel az egyik segítségével határozzuk meg a másikat.
Te nem akarod elfogadni, hogy az idő torzulhat. Rendben. Vehetjük az időt állandónak, de akkor más univerzális állandóknak kell változniuk, vagy újakat kell behoznunk. -
ge3lan #107 Kell lenni másnak is, mert hiába van akármekkora tömegű fekete lyuk középen, nem magyarázható meg vele, hogy a csillagok nem kepleri pályákon mozognak. -
kvp #106 "Ha a világegyetem véges időtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket?"
Megprobalnak rajonni logikai uton. Ilyen uton kovetkeztettek ki a regi gorogok is a vilagegyetem altanos szerkezetet. (bar amit ma atomnak hivunk az mas mint amit a gorogok annak hivtak, a gorog felfogas alapjan inkabb a mai foton lenne jo szo az univerzum epitokoveire)
Egyebkent a feketelyukba nem igazan esik kozvetlenul anyag. Az esemenyhorizonthoz valo eleres elott eloszor darabokra, majd molekulakra, majd atomokra, majd ionokra esik szet. Innentol feltetelezes, de ha minden jo akkor mar csak fotonok ernek el az esemenyhorizontig. Amit latunk egy feketelyuk korul az a szeteso anyagbol keletkezett plazma 'fenye'. Ha az ido tenyleg all egy feketelyukon belul, akkor az esemenyhorizontal meg is all, tehat az esemenyhorizonton belul nincs terido, onnan mar nem esik semmi sehova...
Erre mondtak azt, hogy a fekete lyukak ugy keletkeztek, hogy Isten nullaval osztott. :-) -
L3zl13 #105 Kívülről nem látod beleesni. De a tárgy/űrhajós saját szemszögéből véges időn belül bele fog esni. Feltéve, hogy léteznek fekete lyukak. -
Epikurosz #104 csak suttogva mondom, lehet, hogy a hiányzó anyagot, ami a Világyetem összeatrtásához kell, épp í fekete lyukakban kell keresni. Van belőlük épp elég. A tejútrendszerünk közepében is van egy szpermasszív FLY, százezer-tízmilliárd naptömeggel. -
Epikurosz #103 Schwarzschild -
kukacos #102 Ez az, amit én se értek a fekete lyukak elméletében. Ha jól tudom, a látszólagos gravitációs időlassulás végtelenhez tart az eseményhorizonthoz közelítve, magyarán semmit sem látunk beleesni a fekete lyukba, bár egy idő után nyilván a tárgyról érkező fény elenyészik. Ha a világegyetem véges időtartamra létezik, akkor ez egy újabb kozmikus cenzúra: soha senki sem tudhatja meg, mi történik egy fekete lyukon belül. Viszont akkor miért írogatnak a Nature-be mégis ilyen cikkeket? -
Epikurosz #101 ja, és akkor tanultam meg először azt a nevet, hogy Schwartzschild. Na ezt írd le utánam (biztos elrontottam) :-)) -
Epikurosz #100 lelövöm a poént: nem sci-fi volt, hanem komoly fizikai írás Marx Györgytől, vagy Kolozsi Bélától, vagy talán magától Hawkingtól (őt is olvastam ám!)...