Élet az esemény horizonton túl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#309
"a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek" - egy elv nem tud ellentartani semminek.
#308
"A Heisenberg-féle határozatlansági reláció egyik következménye, hogy mindenképpen mindenhol kell lennie elektromágneses térnek." - Egy elmélet lehet jó, vagy rossz. De abból az égvilágon kívül semmi sem következik.
#307
"Ha egy részecske töltése nulla, spinje nulla, akkor annak nincs antipárja."
Nem ilyenegyszerû. Pl. a Z0-nak 1-es a spinje, de nincs párja.
Nem ilyenegyszerû. Pl. a Z0-nak 1-es a spinje, de nincs párja.
#306
Érdemes Einstein saját könyvét elolvasni. Teljesen érthetõen magyarázza el az egész relativitás elméletet.
#305
Nyilván a jellemzõktõl.
Ha egy részecske töltése nulla, spinje nulla, akkor annak nincs antipárja.
Másszóval: ha valami úgy csoszog, mint a kacsa, és hápog is mellé, az nem más, mint egy kacsa:-)
Ha egy részecske töltése nulla, spinje nulla, akkor annak nincs antipárja.
Másszóval: ha valami úgy csoszog, mint a kacsa, és hápog is mellé, az nem más, mint egy kacsa:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#304
"De minden részecskének van egy antirészecskéje, nem?"
Vannak részecskék, amiknek az antirészecskéje is ugyanaz. Ilyen pl. a foton.
"Vagy ez csak a fermionokra igaz?"
A bozonoknak is szokott lenni. Nem emléxem már, hogy mitõl függ.
Vannak részecskék, amiknek az antirészecskéje is ugyanaz. Ilyen pl. a foton.
"Vagy ez csak a fermionokra igaz?"
A bozonoknak is szokott lenni. Nem emléxem már, hogy mitõl függ.
#303
"A tér nem minden pontján van elektromágneses sugárzás."
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció egyik következménye, hogy mindenképpen mindenhol kell lennie elektromágneses térnek.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció egyik következménye, hogy mindenképpen mindenhol kell lennie elektromágneses térnek.
#302
De még ha le is árnyékolunk mindent virtuális részecskék, fotonok akkor is lesznek.
#301
Hát én bozonnak olvastam ha részecskeként nézzük 😄
#300
A foton az részecske vagy sem? Minden ettõl füógg... 😄
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#299
De minden részecskének van egy antirészecskéje, nem?Vagy ez csak a fermionokra igaz?<#confused>
#298
Az ûrben bárhol legyél minimum háttérsugárzás ér. Ha egy fekete yukban vagy, az oda bezért fotonok érnek, plusz a sûrû anyag...
Kara kánként folytatom tanításom.
#297
Nincs.
Kara kánként folytatom tanításom.
#296
Archimédesz után: Mondj nekem egy olyan pontot a világegyetemben, ahol nincs elektromágneses hullám/sugárzás kölcsönhatás (csereszabatosak) és felírom neked a..hogy is hívják...Nagy Egyesítés elméletét (Th. of Everything) képletben. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#295
Egyébként a fotonnak mi az antirészecskéje?
#294
A tér nem minden pontján van elektromágneses sugárzás. Fény meg pláne..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#293
A feketelyuk az szingularitás, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek, nem?
=
A feketelyuk azért egy szuperhúr átmérõjû gömb, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek, nem?
=
A feketelyuk azért egy szuperhúr átmérõjû gömb, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek, nem?
#292
Asszem átmérõje nem 0, hanem szuperhúr nagyságú.
Ha elég nagy a árapályerõ akkor a protonok és a neutronok is szétszakadnak kvarkokra?
A feketelyuk az szingularitás, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek, nem?
Ha elég nagy a árapályerõ akkor a protonok és a neutronok is szétszakadnak kvarkokra?
A feketelyuk az szingularitás, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erõnek, nem?
#291
"De ha abszolút tér lenne, akkor tudjuk, hogy mit kellett volna eredményül kapni, és tudjuk, hogy azt meg tudtuk volna mérni."
Na, persze.
Látod, itt van a csúsztatás, amelyet "ti" csináltok. Az MM-kísérlet azt vizsgálja (ma modernebb eszközökkel), hogy van-e éter. Ebbõl te meg a térre következtetsz.
Nekem az abszolút térhez nem kell éteri éter, sõt, épp az a lényege, hogy tök üres. Hogy akkor mi terjeszti a fényt? Hát az elektromágneses hullám, amely kitölti a teljes teret. Mint már írtam egyszer, nincs a térnek olyan pontja, amelybõl ne látnál csillagot, galaxist, ergó mindenütt van fény. A fekete lyukban is van elektromágneses hullám, de az kicsit más, mert nem halad egyenesen, hanem önmagába zárt (hullámcsomó), innen a szingularitása.
Na, persze.
Látod, itt van a csúsztatás, amelyet "ti" csináltok. Az MM-kísérlet azt vizsgálja (ma modernebb eszközökkel), hogy van-e éter. Ebbõl te meg a térre következtetsz.
Nekem az abszolút térhez nem kell éteri éter, sõt, épp az a lényege, hogy tök üres. Hogy akkor mi terjeszti a fényt? Hát az elektromágneses hullám, amely kitölti a teljes teret. Mint már írtam egyszer, nincs a térnek olyan pontja, amelybõl ne látnál csillagot, galaxist, ergó mindenütt van fény. A fekete lyukban is van elektromágneses hullám, de az kicsit más, mert nem halad egyenesen, hanem önmagába zárt (hullámcsomó), innen a szingularitása.
Kara kánként folytatom tanításom.
#290
Ha elolvastad legalább az 1iket szívesen beszélgetek veled. Ez most nagyképûnek hangzott pedig az is volt 😄 De olyan hülyeségre mint a #272 volt, nem tudok mást mondani.. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#289
Még remélem folytatjuk az eszmecserét majd?
#288
Köszönöm, ezeket mindenképp meg fogom nézni
#287
Hm megjelenési sorrendben akartam.. mind1 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#286
LOL
Szerintem olvassál néhány könyvet.. pl
S. W. Hawking - Az idõ rövid története
J. D. Barrow - A Világegyetem születése
S. W. Hawking - Az idõ mégrövidebb története
A. Einstein - A speciális és általános relativitás elmélete
Ezek alap mûvek és érthetõek, hiszen laikusoknak szólnak..
Szerintem olvassál néhány könyvet.. pl
S. W. Hawking - Az idõ rövid története
J. D. Barrow - A Világegyetem születése
S. W. Hawking - Az idõ mégrövidebb története
A. Einstein - A speciális és általános relativitás elmélete
Ezek alap mûvek és érthetõek, hiszen laikusoknak szólnak..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#285
De ennél a mérésnél csak a mi univerzumunkhoz viszonyithattak nem? (mint tér)
#284
A fekete lyuk sem szív jobban, mint a csillag amibõl létrejött.
Ami látványossá teszi az az, hogy mivel az eseményhoizont viszonylag kicsi, ezért jó közel húzza magához az anyagot (csillagközi gáz), ami ezért nagyon felmelegedik, és röntgen-sugárzást bocsát ki.
A térrel kapcsolatban: ahogy mondtam, ez egy érdekes dolog, mert az a térrész, ami az eseményhorizonton túl van, az kiszakad az univerzumból, elérhetetlenné válik, és egy külön kis univerzumot hoz létre, ami viszont zárt, mert onnan pedig kilépni nem lehet.
Igaz, hogy a belsõ térrészben elég durva gravitációs viszonyok uralkodnak, de nem elfajult a tér a szingularitást kivéve.
Ami látványossá teszi az az, hogy mivel az eseményhoizont viszonylag kicsi, ezért jó közel húzza magához az anyagot (csillagközi gáz), ami ezért nagyon felmelegedik, és röntgen-sugárzást bocsát ki.
A térrel kapcsolatban: ahogy mondtam, ez egy érdekes dolog, mert az a térrész, ami az eseményhorizonton túl van, az kiszakad az univerzumból, elérhetetlenné válik, és egy külön kis univerzumot hoz létre, ami viszont zárt, mert onnan pedig kilépni nem lehet.
Igaz, hogy a belsõ térrészben elég durva gravitációs viszonyok uralkodnak, de nem elfajult a tér a szingularitást kivéve.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#283
De ha abszolút tér lenne, akkor tudjuk, hogy mit kellett volna eredményül kapni, és tudjuk, hogy azt meg tudtuk volna mérni.
A mérést elvégezték az év négy szakában, hátha a Föld pont állt akkor az éterben, mikor elõször mértek.
Ha tudjuk a Föld pályasebességét, akkor ki tudjuk számolni, hogy mekkorának kellett volna lennie az eltérésnek, ha valóban éterben lennénk.
A pályasebesség kb. 107 km/h, és a kísérlet nagyon pontosan mér távolságot: a fény hullámhossz távolságokra érzékeny, ami azt jelenti, hogy egy átmenet jelent kb. 600 nm-t!
A mérést elvégezték az év négy szakában, hátha a Föld pont állt akkor az éterben, mikor elõször mértek.
Ha tudjuk a Föld pályasebességét, akkor ki tudjuk számolni, hogy mekkorának kellett volna lennie az eltérésnek, ha valóban éterben lennénk.
A pályasebesség kb. 107 km/h, és a kísérlet nagyon pontosan mér távolságot: a fény hullámhossz távolságokra érzékeny, ami azt jelenti, hogy egy átmenet jelent kb. 600 nm-t!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#282
Pont ezaz. Legcélravezetõbb sztem ha bizonyos támpontokat létrehozni, hogy legyen valami amibe lehet kapaszkodni, elindulni. pl: itt sokat segítene ha a "térre" 1 egységes magyarázatot találni, amire lehet épiteni. Mert elméleteket lehet gyártani bármeddig. Kiváncsi volnék mit gondoltok ezekrõl: -Tér, -Idõ
#281
Q mecha/QED kicsit más dolog 😊
Nem fér össze az általános relativitással, hogy a témánál maradjunk 😊
Nem fér össze az általános relativitással, hogy a témánál maradjunk 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#280
Miután ráütöttem a hasamra, találtam egy kibúvót:
Nincsenek elég fejlett eszközeink az éter detektálásához, nemhogy Michelson-Morleynak, nekünk sem.
Gondolj bele: Teszem azt Nagy sándor idejében tudták volna érzékelni a rádióhullámokat? Például két persza ürge beszél walkie-talkien Ninivé falai alatt, és adják a drótot, hogy merre nyomul elõre a görög falanszter. Annyit érzékelnek az egészbõl, hogy itt valami van, mert nagyon megy a párthus információszerzés, de hogy mi van emögött...passz.
Nincsenek elég fejlett eszközeink az éter detektálásához, nemhogy Michelson-Morleynak, nekünk sem.
Gondolj bele: Teszem azt Nagy sándor idejében tudták volna érzékelni a rádióhullámokat? Például két persza ürge beszél walkie-talkien Ninivé falai alatt, és adják a drótot, hogy merre nyomul elõre a görög falanszter. Annyit érzékelnek az egészbõl, hogy itt valami van, mert nagyon megy a párthus információszerzés, de hogy mi van emögött...passz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#279
Passz. 1elõre.
Kara kánként folytatom tanításom.
#278
1. Meggörbíti maga körül a teret
2. Mindent magába szív amit *ismerünk*
Namost ha a teret görbíti (nem az univerzumunkat , a teret!) akkor saját maga instabilitását is kellene hogy okozza, hisz õ is a térben helyezkedik el ezenbelül a mi univerzumunkban. De tudjuk hogy elég szép élete van 1 fekete lyuknak.
2. Mindent magába szív amit *ismerünk*
Namost ha a teret görbíti (nem az univerzumunkat , a teret!) akkor saját maga instabilitását is kellene hogy okozza, hisz õ is a térben helyezkedik el ezenbelül a mi univerzumunkban. De tudjuk hogy elég szép élete van 1 fekete lyuknak.
#277
Mit is csinál pontosan a fekete lyuk? (az elméletek szeint természetesen)
#276
:-)
Azért te is észrevetted, hogy minden konvenció kérdése. Különben, ha egy tudós úgy érzi, hogy a mondanivalójának túl szûkek a rendelkezésre álló fogalmak, akkor kitalál újakat. Einstenin et al. nem akartak nyelvmûvelõk lenni, így kisajátították maguknak a tér, idõ, energia stb. fogalmakat. Pont mint az elõdeik az atomot a görögöktõl. Ezért egy kicsit neheztelek rájuk.
Azért te is észrevetted, hogy minden konvenció kérdése. Különben, ha egy tudós úgy érzi, hogy a mondanivalójának túl szûkek a rendelkezésre álló fogalmak, akkor kitalál újakat. Einstenin et al. nem akartak nyelvmûvelõk lenni, így kisajátították maguknak a tér, idõ, energia stb. fogalmakat. Pont mint az elõdeik az atomot a görögöktõl. Ezért egy kicsit neheztelek rájuk.
Kara kánként folytatom tanításom.
#275
Elrettentõ példája vagy annak, mi történik, ha valaki szövegelemzéssel próbál fizikát csinálni. Mentségedre legyen mondva, néhány kortárs posztmodern filozófus hasonlóképp alkot. Olvass sok matekot és próbáld megérteni, milyen értelemben használja a fizika a téridõ fogalmát, de addig is javaslom Martin Heidegger tanulmányozását, aki cirka háromféle idõfogalomról írt vaskos könyveket 😊
#274
Hát ja, a ponttöltés terének végtelen az energiája, szóval a tömege is az. Elektron tehát nem létezhet 😄
#273
Hát ez még valami Hegel elõtti kategóriaelmélet... de tényleg harmonizál a kreacionistákkal, akik pont ilyen mélységû érvelésre képesek, miszerint dehátnyilvánvalóhogy majomból nem lesz ember, kutyából meg szalonna. Kb. mint a kínai szoba Searle-tõl 😊
#272
Üdv mindenki!
== Idõ ==
Az általánosan elfogadott elmélet szerint ugye a fekete lyukak felcsavarják a "tér-idõ"-t.
Namost az idõ az 1 fogalom.... szerintem. Az emberek találták ki életükhöz hogy tudjanak viszonyítani bizonyos cselekeeteket, történéseket, eseményeket egymáshoz képest. Ez olvasható is akár az értelmezõ szótárban, akárhol ahol definiálják(magyarázzák) az idõt. Tehát az idõ nem 1 megfogható valami hisz fogalom. -- Mindíg példákal érvelek --
pl: Egyszerü mindennapi dolog, "A számítógép elõtt ülve írunk egy szöveget és 15 perc mulva vacsora következik" Tehát, viszonyítunk; hogy jelelegi (x-y-z akárhány koordinátából, -TÉRBEN- univerzumban) egy másik, TÉRBELI x-y-z koordinátába kell helyeznem az állapotomat meghatározott idõ alatt (a 15 perc). De mint tudjuk az idõ 1 viszony, ezért tudjuk hogy kb 180 levegõvétel mulva kell az állapotomat (testemet) áthelyezni az adott koordinátába (jelen esetben a konyhaasztalhoz) (A levegõvétel 1 választott viszony a természetesen sok közül.)
A következõhöz kell a fogalom tisztázása, hogy az idõ egy megfoghatatlan dolog, csupán viszony!
Namost akkor ezekszerint:
A feketye lyukak felcsvarják a tér-IDÕt (teret most mellõzöm, én most csak az idõre érvelek).
A fekete lyuk felcsavar- bekebelez 1 viszonyt? Egy megfogahatatlan dolgot, fogalmat? Az univerzumban olyan hogy idõ nem is létezhet anyagi állapotban (A fekete lyukak anyagot kebeleznek be). Az emberek hajlamosak arra, hogy ha valami rendkivül, szinte elképzelhetetlenül nagy vagy kicsi, rövid, akkor azt 0-nak vagy végtelenek veszik. A fekete lyukban az idõ áll, az anyag végtelen sûrûségü? Ez nagyon irreális feltételezés volna. Csak olyan tulajdonságokkal birhat ami semmijen általunk mérhetõ értéket vagy álapotot nem vesz fel.
== Idõ ==
Az általánosan elfogadott elmélet szerint ugye a fekete lyukak felcsavarják a "tér-idõ"-t.
Namost az idõ az 1 fogalom.... szerintem. Az emberek találták ki életükhöz hogy tudjanak viszonyítani bizonyos cselekeeteket, történéseket, eseményeket egymáshoz képest. Ez olvasható is akár az értelmezõ szótárban, akárhol ahol definiálják(magyarázzák) az idõt. Tehát az idõ nem 1 megfogható valami hisz fogalom. -- Mindíg példákal érvelek --
pl: Egyszerü mindennapi dolog, "A számítógép elõtt ülve írunk egy szöveget és 15 perc mulva vacsora következik" Tehát, viszonyítunk; hogy jelelegi (x-y-z akárhány koordinátából, -TÉRBEN- univerzumban) egy másik, TÉRBELI x-y-z koordinátába kell helyeznem az állapotomat meghatározott idõ alatt (a 15 perc). De mint tudjuk az idõ 1 viszony, ezért tudjuk hogy kb 180 levegõvétel mulva kell az állapotomat (testemet) áthelyezni az adott koordinátába (jelen esetben a konyhaasztalhoz) (A levegõvétel 1 választott viszony a természetesen sok közül.)
A következõhöz kell a fogalom tisztázása, hogy az idõ egy megfoghatatlan dolog, csupán viszony!
Namost akkor ezekszerint:
A feketye lyukak felcsvarják a tér-IDÕt (teret most mellõzöm, én most csak az idõre érvelek).
A fekete lyuk felcsavar- bekebelez 1 viszonyt? Egy megfogahatatlan dolgot, fogalmat? Az univerzumban olyan hogy idõ nem is létezhet anyagi állapotban (A fekete lyukak anyagot kebeleznek be). Az emberek hajlamosak arra, hogy ha valami rendkivül, szinte elképzelhetetlenül nagy vagy kicsi, rövid, akkor azt 0-nak vagy végtelenek veszik. A fekete lyukban az idõ áll, az anyag végtelen sûrûségü? Ez nagyon irreális feltételezés volna. Csak olyan tulajdonságokkal birhat ami semmijen általunk mérhetõ értéket vagy álapotot nem vesz fel.
#271
Ha abszolút tér lenne, akkor miért nem mûködött a Michelson-Moorley kísérlet?
Ez pontosan azt mutatja, hogy nincs abszolút tér, minden inerciarendszer egyenértékû.
Ez pontosan azt mutatja, hogy nincs abszolút tér, minden inerciarendszer egyenértékû.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#270
De látod, hogy nem a fény hajlik el, ha úgy próbálkozol, akkor nem kapsz jó eredményt, ahogy leírtam a #257-ben.
És azért kell térgörbületet bevezetni, mert a közvetítõ részecskék pályája változik meg, amik pedig minden kölcsönhatás létrehozói.
Ahogyan mondtam, megteheted azt, hogy az egészet beleteszed egy kockába, és úgy számolsz, hogy az erõterek görbülnek el, de ha azok elgörbülnek, akkor miként definiálod magát a teret? Mert a külsõ kocka is csak szubjektív!
Mi van akkor, ha ez az egész még bekerül mondjuk egy homogén gravitációs térbe is?
Azt meg sem tudod különböztetni, hogy ott van-e?
És azért kell térgörbületet bevezetni, mert a közvetítõ részecskék pályája változik meg, amik pedig minden kölcsönhatás létrehozói.
Ahogyan mondtam, megteheted azt, hogy az egészet beleteszed egy kockába, és úgy számolsz, hogy az erõterek görbülnek el, de ha azok elgörbülnek, akkor miként definiálod magát a teret? Mert a külsõ kocka is csak szubjektív!
Mi van akkor, ha ez az egész még bekerül mondjuk egy homogén gravitációs térbe is?
Azt meg sem tudod különböztetni, hogy ott van-e?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#269
Ez a #264-re ment.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#268
Itt találsz róla leírást.
A levezetéseket sajnos mellõzték.
A levezetéseket sajnos mellõzték.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#267
Ezt úgy értettem, hogy a vákuumban te akárhogyan is mozogsz, mindig fénysebességet mérsz.
Ellentétben ha mondjuk levegõben haladsz, akkor ha túlléped a hangsebességet, akkor a mögötted keletkezõ hangot már nem hallod.
Ellentétben ha mondjuk levegõben haladsz, akkor ha túlléped a hangsebességet, akkor a mögötted keletkezõ hangot már nem hallod.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#266
"Ott jelölöm ki õket, ahol akarom."
Jelenleg is ez történik. 😄 Kitüntetett rendszer, saját idõ, stb...
Jelenleg is ez történik. 😄 Kitüntetett rendszer, saját idõ, stb...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#265
A másik: abszolút térben minek kellene origó? Nem is értem.
A koordinátarendszerek meg szóra sem érdemesek. Ott jelölöm ki õket, ahol akarom. A dimenziók persze más dolog (na, jó, 3-D, de ez nem fontos, lehet n-D is). Az idõnél meg csak az iránynak vagy szerepe, meg az, hogy 1-D->.
A koordinátarendszerek meg szóra sem érdemesek. Ott jelölöm ki õket, ahol akarom. A dimenziók persze más dolog (na, jó, 3-D, de ez nem fontos, lehet n-D is). Az idõnél meg csak az iránynak vagy szerepe, meg az, hogy 1-D->.
Kara kánként folytatom tanításom.
#264
"A legérdekesebb dolog szerintem az, hogy ha közelítjük az általános relativitást, akkor a gravitációra is megkapjuk a Maxwell-egyenleteket!"
Ilyet még nem hallottam, ez hogy mûködik?
Ilyet még nem hallottam, ez hogy mûködik?
#263
"A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtõl!
Az elektromágneses hullámnál nem."
Hát, ezt gondold át mégegyszer.
Az elektromágneses hullámnál nem."
Hát, ezt gondold át mégegyszer.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#262
A szék a ringlispíllel ellentétesen forog, na.
Kara kánként folytatom tanításom.
#261
"Nem láttunk még görbült teret?
Akkor a gravitációs lencse micsoda?"
Akkor sem! Eppur si non! :-)
Nézd, én egy logikai ugrást nem értek: minden okés, hogy elgörbül a FÉNY, a gravitációs mezõ is hajlonghat ide-oda, mert függ a tömegtõl, de én még mindig a TÉRRÕL beszélek, amely nem azonos a fentiekkel. Az abszolút tér csak egy keret, amelybe a való világot belerakom, persze falak nélkül, mert végtelen, és a fejlõdését érzékeltetendõ leöntjük az egészet IDÕvel.
Most ezen belül - a két abszolútumon belül: tér és idõ - akár apró anomáliák is létezhetnek, de ezek mind benne vannak a két kitüntetett fogalomban.
Mondjak egy példát? Mondok: Ülj fel egy ringlispílre (körhinta). Nos, azon forogsz, mondjuk az óramutató járásával megegyezõ irányba. Emellett, ülhetsz ey forgó széken, amely az óramutató járásával megegyezõen forog, sõt, a kezedben tarthatsz egy - hogy is hívják? - kis pörgettyût, bolhát, amely szintén foroghat. Te azzal, hogy ellentétes irányba forogsz, nem mégy vissza az idõben, mert a körhinta könyörtelenül vonszol magával. Persze ettõl még érezheted úgy, hogy te annulállod a körhinta mozgását, és állsz, vagy idõben visszamész. (Most itt tettem én is egy kis bukfencet idõ-forgás kapcsán.)
Akkor a gravitációs lencse micsoda?"
Akkor sem! Eppur si non! :-)
Nézd, én egy logikai ugrást nem értek: minden okés, hogy elgörbül a FÉNY, a gravitációs mezõ is hajlonghat ide-oda, mert függ a tömegtõl, de én még mindig a TÉRRÕL beszélek, amely nem azonos a fentiekkel. Az abszolút tér csak egy keret, amelybe a való világot belerakom, persze falak nélkül, mert végtelen, és a fejlõdését érzékeltetendõ leöntjük az egészet IDÕvel.
Most ezen belül - a két abszolútumon belül: tér és idõ - akár apró anomáliák is létezhetnek, de ezek mind benne vannak a két kitüntetett fogalomban.
Mondjak egy példát? Mondok: Ülj fel egy ringlispílre (körhinta). Nos, azon forogsz, mondjuk az óramutató járásával megegyezõ irányba. Emellett, ülhetsz ey forgó széken, amely az óramutató járásával megegyezõen forog, sõt, a kezedben tarthatsz egy - hogy is hívják? - kis pörgettyût, bolhát, amely szintén foroghat. Te azzal, hogy ellentétes irányba forogsz, nem mégy vissza az idõben, mert a körhinta könyörtelenül vonszol magával. Persze ettõl még érezheted úgy, hogy te annulállod a körhinta mozgását, és állsz, vagy idõben visszamész. (Most itt tettem én is egy kis bukfencet idõ-forgás kapcsán.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#260
"A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtõl!
Az elektromágneses hullámnál nem."
De igen. Függ a közegtõl az sebessége.
Az elektromágneses hullámnál nem."
De igen. Függ a közegtõl az sebessége.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius