459
  • Nabukonodozor
    #299
    De minden részecskének van egy antirészecskéje, nem?Vagy ez csak a fermionokra igaz?
  • Epikurosz
    #298
    Az űrben bárhol legyél minimum háttérsugárzás ér. Ha egy fekete yukban vagy, az oda bezért fotonok érnek, plusz a sűrű anyag...
  • Epikurosz
    #297
    Nincs.
  • Epikurosz
    #296
    Archimédesz után: Mondj nekem egy olyan pontot a világegyetemben, ahol nincs elektromágneses hullám/sugárzás kölcsönhatás (csereszabatosak) és felírom neked a..hogy is hívják...Nagy Egyesítés elméletét (Th. of Everything) képletben. :-)
  • Nabukonodozor
    #295
    Egyébként a fotonnak mi az antirészecskéje?
  • Tetsuo
    #294
    A tér nem minden pontján van elektromágneses sugárzás. Fény meg pláne..
  • Nabukonodozor
    #293
    A feketelyuk az szingularitás, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erőnek, nem?
    =
    A feketelyuk azért egy szuperhúr átmérőjű gömb, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erőnek, nem?
  • Nabukonodozor
    #292
    Asszem átmérője nem 0, hanem szuperhúr nagyságú.
    Ha elég nagy a árapályerő akkor a protonok és a neutronok is szétszakadnak kvarkokra?
    A feketelyuk az szingularitás, mert a pauli elv nem bír ellentartani a gravtációs erőnek, nem?

  • Epikurosz
    #291
    "De ha abszolút tér lenne, akkor tudjuk, hogy mit kellett volna eredményül kapni, és tudjuk, hogy azt meg tudtuk volna mérni."

    Na, persze.
    Látod, itt van a csúsztatás, amelyet "ti" csináltok. Az MM-kísérlet azt vizsgálja (ma modernebb eszközökkel), hogy van-e éter. Ebből te meg a térre következtetsz.
    Nekem az abszolút térhez nem kell éteri éter, sőt, épp az a lényege, hogy tök üres. Hogy akkor mi terjeszti a fényt? Hát az elektromágneses hullám, amely kitölti a teljes teret. Mint már írtam egyszer, nincs a térnek olyan pontja, amelyből ne látnál csillagot, galaxist, ergó mindenütt van fény. A fekete lyukban is van elektromágneses hullám, de az kicsit más, mert nem halad egyenesen, hanem önmagába zárt (hullámcsomó), innen a szingularitása.
  • Tetsuo
    #290
    Ha elolvastad legalább az 1iket szívesen beszélgetek veled. Ez most nagyképűnek hangzott pedig az is volt :D De olyan hülyeségre mint a #272 volt, nem tudok mást mondani.. ;)
  • HabibX
    #289
    Még remélem folytatjuk az eszmecserét majd?
  • HabibX
    #288
    Köszönöm, ezeket mindenképp meg fogom nézni
  • Tetsuo
    #287
    Hm megjelenési sorrendben akartam.. mind1 :)
  • Tetsuo
    #286
    LOL
    Szerintem olvassál néhány könyvet.. pl
    S. W. Hawking - Az idő rövid története
    J. D. Barrow - A Világegyetem születése
    S. W. Hawking - Az idő mégrövidebb története
    A. Einstein - A speciális és általános relativitás elmélete
    Ezek alap művek és érthetőek, hiszen laikusoknak szólnak..
  • HabibX
    #285
    De ennél a mérésnél csak a mi univerzumunkhoz viszonyithattak nem? (mint tér)
  • Caro
    #284
    A fekete lyuk sem szív jobban, mint a csillag amiből létrejött.
    Ami látványossá teszi az az, hogy mivel az eseményhoizont viszonylag kicsi, ezért jó közel húzza magához az anyagot (csillagközi gáz), ami ezért nagyon felmelegedik, és röntgen-sugárzást bocsát ki.
    A térrel kapcsolatban: ahogy mondtam, ez egy érdekes dolog, mert az a térrész, ami az eseményhorizonton túl van, az kiszakad az univerzumból, elérhetetlenné válik, és egy külön kis univerzumot hoz létre, ami viszont zárt, mert onnan pedig kilépni nem lehet.
    Igaz, hogy a belső térrészben elég durva gravitációs viszonyok uralkodnak, de nem elfajult a tér a szingularitást kivéve.
  • Caro
    #283
    De ha abszolút tér lenne, akkor tudjuk, hogy mit kellett volna eredményül kapni, és tudjuk, hogy azt meg tudtuk volna mérni.
    A mérést elvégezték az év négy szakában, hátha a Föld pont állt akkor az éterben, mikor először mértek.
    Ha tudjuk a Föld pályasebességét, akkor ki tudjuk számolni, hogy mekkorának kellett volna lennie az eltérésnek, ha valóban éterben lennénk.
    A pályasebesség kb. 107 km/h, és a kísérlet nagyon pontosan mér távolságot: a fény hullámhossz távolságokra érzékeny, ami azt jelenti, hogy egy átmenet jelent kb. 600 nm-t!
  • HabibX
    #282
    Pont ezaz. Legcélravezetőbb sztem ha bizonyos támpontokat létrehozni, hogy legyen valami amibe lehet kapaszkodni, elindulni. pl: itt sokat segítene ha a "térre" 1 egységes magyarázatot találni, amire lehet épiteni. Mert elméleteket lehet gyártani bármeddig. Kiváncsi volnék mit gondoltok ezekről: -Tér, -Idő
  • Caro
    #281
    Q mecha/QED kicsit más dolog :)
    Nem fér össze az általános relativitással, hogy a témánál maradjunk :)
  • Epikurosz
    #280
    Miután ráütöttem a hasamra, találtam egy kibúvót:
    Nincsenek elég fejlett eszközeink az éter detektálásához, nemhogy Michelson-Morleynak, nekünk sem.
    Gondolj bele: Teszem azt Nagy sándor idejében tudták volna érzékelni a rádióhullámokat? Például két persza ürge beszél walkie-talkien Ninivé falai alatt, és adják a drótot, hogy merre nyomul előre a görög falanszter. Annyit érzékelnek az egészből, hogy itt valami van, mert nagyon megy a párthus információszerzés, de hogy mi van emögött...passz.
  • Epikurosz
    #279
    Passz. 1előre.
  • HabibX
    #278
    1. Meggörbíti maga körül a teret
    2. Mindent magába szív amit *ismerünk*
    Namost ha a teret görbíti (nem az univerzumunkat , a teret!) akkor saját maga instabilitását is kellene hogy okozza, hisz ő is a térben helyezkedik el ezenbelül a mi univerzumunkban. De tudjuk hogy elég szép élete van 1 fekete lyuknak.
  • HabibX
    #277
    Mit is csinál pontosan a fekete lyuk? (az elméletek szeint természetesen)
  • Epikurosz
    #276
    :-)
    Azért te is észrevetted, hogy minden konvenció kérdése. Különben, ha egy tudós úgy érzi, hogy a mondanivalójának túl szűkek a rendelkezésre álló fogalmak, akkor kitalál újakat. Einstenin et al. nem akartak nyelvművelők lenni, így kisajátították maguknak a tér, idő, energia stb. fogalmakat. Pont mint az elődeik az atomot a görögöktől. Ezért egy kicsit neheztelek rájuk.
  • kukacos
    #275
    Elrettentő példája vagy annak, mi történik, ha valaki szövegelemzéssel próbál fizikát csinálni. Mentségedre legyen mondva, néhány kortárs posztmodern filozófus hasonlóképp alkot. Olvass sok matekot és próbáld megérteni, milyen értelemben használja a fizika a téridő fogalmát, de addig is javaslom Martin Heidegger tanulmányozását, aki cirka háromféle időfogalomról írt vaskos könyveket :)
  • kukacos
    #274
    Hát ja, a ponttöltés terének végtelen az energiája, szóval a tömege is az. Elektron tehát nem létezhet :D
  • kukacos
    #273
    Hát ez még valami Hegel előtti kategóriaelmélet... de tényleg harmonizál a kreacionistákkal, akik pont ilyen mélységű érvelésre képesek, miszerint dehátnyilvánvalóhogy majomból nem lesz ember, kutyából meg szalonna. Kb. mint a kínai szoba Searle-től :)
  • HabibX
    #272
    Üdv mindenki!

    == Idő ==

    Az általánosan elfogadott elmélet szerint ugye a fekete lyukak felcsavarják a "tér-idő"-t.
    Namost az idő az 1 fogalom.... szerintem. Az emberek találták ki életükhöz hogy tudjanak viszonyítani bizonyos cselekeeteket, történéseket, eseményeket egymáshoz képest. Ez olvasható is akár az értelmező szótárban, akárhol ahol definiálják(magyarázzák) az időt. Tehát az idő nem 1 megfogható valami hisz fogalom. -- Mindíg példákal érvelek --
    pl: Egyszerü mindennapi dolog, "A számítógép előtt ülve írunk egy szöveget és 15 perc mulva vacsora következik" Tehát, viszonyítunk; hogy jelelegi (x-y-z akárhány koordinátából, -TÉRBEN- univerzumban) egy másik, TÉRBELI x-y-z koordinátába kell helyeznem az állapotomat meghatározott idő alatt (a 15 perc). De mint tudjuk az idő 1 viszony, ezért tudjuk hogy kb 180 levegővétel mulva kell az állapotomat (testemet) áthelyezni az adott koordinátába (jelen esetben a konyhaasztalhoz) (A levegővétel 1 választott viszony a természetesen sok közül.)
    A következőhöz kell a fogalom tisztázása, hogy az idő egy megfoghatatlan dolog, csupán viszony!
    Namost akkor ezekszerint:
    A feketye lyukak felcsvarják a tér-IDŐt (teret most mellőzöm, én most csak az időre érvelek).
    A fekete lyuk felcsavar- bekebelez 1 viszonyt? Egy megfogahatatlan dolgot, fogalmat? Az univerzumban olyan hogy idő nem is létezhet anyagi állapotban (A fekete lyukak anyagot kebeleznek be). Az emberek hajlamosak arra, hogy ha valami rendkivül, szinte elképzelhetetlenül nagy vagy kicsi, rövid, akkor azt 0-nak vagy végtelenek veszik. A fekete lyukban az idő áll, az anyag végtelen sűrűségü? Ez nagyon irreális feltételezés volna. Csak olyan tulajdonságokkal birhat ami semmijen általunk mérhető értéket vagy álapotot nem vesz fel.
  • Caro
    #271
    Ha abszolút tér lenne, akkor miért nem működött a Michelson-Moorley kísérlet?
    Ez pontosan azt mutatja, hogy nincs abszolút tér, minden inerciarendszer egyenértékű.
  • Caro
    #270
    De látod, hogy nem a fény hajlik el, ha úgy próbálkozol, akkor nem kapsz jó eredményt, ahogy leírtam a #257-ben.
    És azért kell térgörbületet bevezetni, mert a közvetítő részecskék pályája változik meg, amik pedig minden kölcsönhatás létrehozói.
    Ahogyan mondtam, megteheted azt, hogy az egészet beleteszed egy kockába, és úgy számolsz, hogy az erőterek görbülnek el, de ha azok elgörbülnek, akkor miként definiálod magát a teret? Mert a külső kocka is csak szubjektív!
    Mi van akkor, ha ez az egész még bekerül mondjuk egy homogén gravitációs térbe is?
    Azt meg sem tudod különböztetni, hogy ott van-e?
  • Caro
    #269
    Ez a #264-re ment.
  • Caro
    #268
    Itt találsz róla leírást.
    A levezetéseket sajnos mellőzték.
  • Caro
    #267
    Ezt úgy értettem, hogy a vákuumban te akárhogyan is mozogsz, mindig fénysebességet mérsz.
    Ellentétben ha mondjuk levegőben haladsz, akkor ha túlléped a hangsebességet, akkor a mögötted keletkező hangot már nem hallod.
  • szivar
    #266
    "Ott jelölöm ki őket, ahol akarom."

    Jelenleg is ez történik. :D Kitüntetett rendszer, saját idő, stb...
  • Epikurosz
    #265
    A másik: abszolút térben minek kellene origó? Nem is értem.

    A koordinátarendszerek meg szóra sem érdemesek. Ott jelölöm ki őket, ahol akarom. A dimenziók persze más dolog (na, jó, 3-D, de ez nem fontos, lehet n-D is). Az időnél meg csak az iránynak vagy szerepe, meg az, hogy 1-D->.
  • ge3lan
    #264
    "A legérdekesebb dolog szerintem az, hogy ha közelítjük az általános relativitást, akkor a gravitációra is megkapjuk a Maxwell-egyenleteket!"
    Ilyet még nem hallottam, ez hogy működik?
  • valaé valaé ná
    #263
    "A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtől!
    Az elektromágneses hullámnál nem."

    Hát, ezt gondold át mégegyszer.
  • Epikurosz
    #262
    A szék a ringlispíllel ellentétesen forog, na.
  • Epikurosz
    #261
    "Nem láttunk még görbült teret?
    Akkor a gravitációs lencse micsoda?"

    Akkor sem! Eppur si non! :-)

    Nézd, én egy logikai ugrást nem értek: minden okés, hogy elgörbül a FÉNY, a gravitációs mező is hajlonghat ide-oda, mert függ a tömegtől, de én még mindig a TÉRRŐL beszélek, amely nem azonos a fentiekkel. Az abszolút tér csak egy keret, amelybe a való világot belerakom, persze falak nélkül, mert végtelen, és a fejlődését érzékeltetendő leöntjük az egészet IDŐvel.

    Most ezen belül - a két abszolútumon belül: tér és idő - akár apró anomáliák is létezhetnek, de ezek mind benne vannak a két kitüntetett fogalomban.

    Mondjak egy példát? Mondok: Ülj fel egy ringlispílre (körhinta). Nos, azon forogsz, mondjuk az óramutató járásával megegyező irányba. Emellett, ülhetsz ey forgó széken, amely az óramutató járásával megegyezően forog, sőt, a kezedben tarthatsz egy - hogy is hívják? - kis pörgettyűt, bolhát, amely szintén foroghat. Te azzal, hogy ellentétes irányba forogsz, nem mégy vissza az időben, mert a körhinta könyörtelenül vonszol magával. Persze ettől még érezheted úgy, hogy te annulállod a körhinta mozgását, és állsz, vagy időben visszamész. (Most itt tettem én is egy kis bukfencet idő-forgás kapcsán.)
  • szivar
    #260
    "A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtől!
    Az elektromágneses hullámnál nem."

    De igen. Függ a közegtől az sebessége.