Élet az esemény horizonton túl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#259
A Maxwell-egyenletekbõl kijön a fénysebesség.
De Newton még valóban a távolhatásban hitt, tehát hogy azonnal mûködnek a dolgok.
A legérdekesebb dolog szerintem az, hogy ha közelítjük az általános relativitást, akkor a gravitációra is megkapjuk a Maxwell-egyenleteket!
De Newton még valóban a távolhatásban hitt, tehát hogy azonnal mûködnek a dolgok.
A legérdekesebb dolog szerintem az, hogy ha közelítjük az általános relativitást, akkor a gravitációra is megkapjuk a Maxwell-egyenleteket!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#258
Az elektromágneses hullám teljesen más, mint a mechanikai hullám!
Nézd meg a doppler-effektust, ott is a kettõnél teljesen más az ok, és csak kis sebességeknél ugyanaz az eredmény.
A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtõl!
Az elektromágneses hullámnál nem.
Nézd meg a doppler-effektust, ott is a kettõnél teljesen más az ok, és csak kis sebességeknél ugyanaz az eredmény.
A mechanikai hullám közegben terjed, és ott a terjedési sebesség tényleg függ a közegtõl!
Az elektromágneses hullámnál nem.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#257
Tévedsz, nem lesz ugyanaz az eredmény.
http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
Bending of light
"Einstein was aware of this effect by 1911, but at the time he calculated an amount for the bending that was the same as predicted by classical mechanics given that light is accelerated by gravitation. In 1916, Einstein found that the amount of the bending in general relativity was actually twice the Newtonian value<2>, and so this became a way of testing general relativity. Since then, this prediction has been confirmed by astronomical observations during eclipses of the Sun and observations of pulsars passing behind the Sun<14>."
http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
Bending of light
"Einstein was aware of this effect by 1911, but at the time he calculated an amount for the bending that was the same as predicted by classical mechanics given that light is accelerated by gravitation. In 1916, Einstein found that the amount of the bending in general relativity was actually twice the Newtonian value<2>, and so this became a way of testing general relativity. Since then, this prediction has been confirmed by astronomical observations during eclipses of the Sun and observations of pulsars passing behind the Sun<14>."
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#256
Mi nem látjuk kilépni a fotonokat a Napból, mi csak megérkezni látjuk õket.
Ilyen módon nem lehet távolságot mérni.
Azt úgy lehet, hogy pl. lézerrel megvilágítjuk a Napot, most tegyük fel, hogy tudjuk észlelni a visszaverõdõ sugarat, és megmérjük, hogy mennyi idõ telt el az impulzus és a detektálás között.
16 perc fog eltelni, nekünk valóban.
A fény számára viszont nem telt el idõ.
A Lorentz-transzformáció pontosan azt mondja meg, hogy hogyan kell áttérni egyik koordinátarendszerrõl a másikra úgy, hogy a Maxwell-egyenletek érvényesek maradjanak. És ebben már benne van az elektromos és a mágneses tér terjedési sebessége is, minden.
Ezt úgy vezettük le, hogy mindegy legyen milyen inerciarendszerbõl figyelünk meg egy kísérletet, az eredmény mindig ugyanaz legyen.
Ilyen transzformáció csak ez az egy létezik.
Határesetben, ha v -> 0, akkor visszakapjuk a Galilei transzformációt, amit a klasszikus mechanika kísértletei igazoltak.
Ezzel viszont olyanokat is le tudunk írni, amiket a Galilei transzformációval nem.
Mondok egy példát: legyen két végtelen hosszú párhuzamos egyenes vonaltöltésünk. Legyenek ellentétesen töltve. Kezdjük el húzni az egyiket, ekkor a Coulomb erõ mellett fellép a Biot-Savart erõ is. Számold ki mekkora lesz a két erõ aránya.
Megmondom, az eredmény végtelenül egyszerû: -v^2/c^2
Most akkor próbálj kitalálni egy olyan lineáris, reverzivilis nem Lorentz transzformációt, ami mozgó koordinátarendszerben visszaadja ugyanezt az eredményt (mert az erõ az független a koordinátarendszertõl).
Várom 😊
Ilyen módon nem lehet távolságot mérni.
Azt úgy lehet, hogy pl. lézerrel megvilágítjuk a Napot, most tegyük fel, hogy tudjuk észlelni a visszaverõdõ sugarat, és megmérjük, hogy mennyi idõ telt el az impulzus és a detektálás között.
16 perc fog eltelni, nekünk valóban.
A fény számára viszont nem telt el idõ.
A Lorentz-transzformáció pontosan azt mondja meg, hogy hogyan kell áttérni egyik koordinátarendszerrõl a másikra úgy, hogy a Maxwell-egyenletek érvényesek maradjanak. És ebben már benne van az elektromos és a mágneses tér terjedési sebessége is, minden.
Ezt úgy vezettük le, hogy mindegy legyen milyen inerciarendszerbõl figyelünk meg egy kísérletet, az eredmény mindig ugyanaz legyen.
Ilyen transzformáció csak ez az egy létezik.
Határesetben, ha v -> 0, akkor visszakapjuk a Galilei transzformációt, amit a klasszikus mechanika kísértletei igazoltak.
Ezzel viszont olyanokat is le tudunk írni, amiket a Galilei transzformációval nem.
Mondok egy példát: legyen két végtelen hosszú párhuzamos egyenes vonaltöltésünk. Legyenek ellentétesen töltve. Kezdjük el húzni az egyiket, ekkor a Coulomb erõ mellett fellép a Biot-Savart erõ is. Számold ki mekkora lesz a két erõ aránya.
Megmondom, az eredmény végtelenül egyszerû: -v^2/c^2
Most akkor próbálj kitalálni egy olyan lineáris, reverzivilis nem Lorentz transzformációt, ami mozgó koordinátarendszerben visszaadja ugyanezt az eredményt (mert az erõ az független a koordinátarendszertõl).
Várom 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#255
Nem láttunk még görbült teret?
Akkor a gravitációs lencse micsoda?
De ha akarod írd fel a newtoni egyenleteket a fotonra, és számold ki, hogy mi fog kijönni.
Nem fog kijönni a jó eredmény.
Elég nyilvánvaló bizonyíték, hogy az eisteini világkép a helyes: a Merkúr pályájának percessziója.
A newtoni rendszerbõl nem jön ki ilyen hatás. Az einsteinibõl kijön, és van is.
Meg ott a Gravity Probe B is, aszerint is görbült tér van, nem jó a newtoni modell.
Akkor a gravitációs lencse micsoda?
De ha akarod írd fel a newtoni egyenleteket a fotonra, és számold ki, hogy mi fog kijönni.
Nem fog kijönni a jó eredmény.
Elég nyilvánvaló bizonyíték, hogy az eisteini világkép a helyes: a Merkúr pályájának percessziója.
A newtoni rendszerbõl nem jön ki ilyen hatás. Az einsteinibõl kijön, és van is.
Meg ott a Gravity Probe B is, aszerint is görbült tér van, nem jó a newtoni modell.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#254
A Newton által leírt fizika semmit sem mond a fényrõl, vagy annak terjedésérõl. A késõbbiek folyamán próbálták -analógiával élve- a fény terjedését||viselkedését magyarázni, ezért lett bevezetve az éter fogalma. Jelenleg is van éter, de ezt úgy hívják hogy téridõ-kontinium, és más tulajdonságokkal bír, meg szebben hangzik.
Továbbá a térgörbítgetéssel nem érthetek egyet. Amíg azt sem tudjuk hogy mi is okozhatja a gravitációt, illetve mi is lehet az anyag&||energia, addig csak sejtések vannak, amiket vagy igazolni lehet, vagy pedig nem. A fény elhajlását le lehet írni a Newtoni fizikával is, meg a rel. elmélettel is. Más megközelítés, szinte ugyanazon eredmény, hibahatáron belül. Leghalábbis ha jól sejtem.
Továbbá a térgörbítgetéssel nem érthetek egyet. Amíg azt sem tudjuk hogy mi is okozhatja a gravitációt, illetve mi is lehet az anyag&||energia, addig csak sejtések vannak, amiket vagy igazolni lehet, vagy pedig nem. A fény elhajlását le lehet írni a Newtoni fizikával is, meg a rel. elmélettel is. Más megközelítés, szinte ugyanazon eredmény, hibahatáron belül. Leghalábbis ha jól sejtem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#253
Végezd el ugyanezt egy nagyobb vízfelület felett, pl. a Nílusnál (relative egy egyenes mentén folyik). Ha kifeszítesz egy madzagot a vízfelszín felett, az egyesnek tûnik, pedig görbe lesz, ha nagy távolságról figyeljük, vagy elég jó a látásunk. 😊
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#252
Akár el is lehetne hagyni az idõt, mint fogalmat -legalábbis a fizika keretein belül. Mert mint annyi minden mást az idõt is az ember 'hozta létre', hasonlóan egypár másik fogalomhoz. Viszont cserébe rettent bonyolult számításokkal lehetne elvégezni a legegyszerûbb számításokat is. Na, ezt is jól megaszondtam...
Abszolút teret azt definiálhatsz, de... Mihez viszonyítod? Mert ahogy elnézem, minden mozog, tehát egy fix pontot a világegyetemben nem tudnál kijelölni, amihez igazodna a vonatkoztatási rendszered. Az univerzumon kívülrõl meg nem is érdemes beszélni, mert jelenleg az sem nyert bizonyosságot hogy véges az univerzum, vagy pedig végtelen.
Abszolút teret azt definiálhatsz, de... Mihez viszonyítod? Mert ahogy elnézem, minden mozog, tehát egy fix pontot a világegyetemben nem tudnál kijelölni, amihez igazodna a vonatkoztatási rendszered. Az univerzumon kívülrõl meg nem is érdemes beszélni, mert jelenleg az sem nyert bizonyosságot hogy véges az univerzum, vagy pedig végtelen.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#251
Jó hát akkor repülj vissza 100 évet és magyarázd el Einsteinnek, hogy te miért is tudod jobban az egész fizikát és miért is baromság a relativitáselmélet. Meg írhatsz disszertációt is, hogy miért kéne visszatérni a lassan 100 éve elfeledett univerzumelmélethez. Hátha megkapod a fizikai Nobel-díjat 😊
#250
Ezt hol hallottad?
#249
Newtoni fizikában a fény sebessége végtelen, nem hiszem,hogy van értelme azt firtatni miben terjed így..
#248
"mindjárt kiosztok pár matematikai nobeldijat!" - az érdekes lenne:
1. te nem vagy abban a helyzetben, hogy bármilyen Nobel-díjat kiosszál
2. matematikai Nobel-díj nincs...
Ennyit rólad, nagytudású.
1. te nem vagy abban a helyzetben, hogy bármilyen Nobel-díjat kiosszál
2. matematikai Nobel-díj nincs...
Ennyit rólad, nagytudású.
#247
Miért ne terjedhetne? Hol mondja ki a newtoni fizika, hogy fény csak anyagban terjedhet? Ez a térgörbítés meg baromság.
#246
A vákumenergia igaz, tényleg létezik, minnél nagyobb a tér annál több van belöle, de ezt még senki se tudja pontosan hogy müködik, mire jó. Igen a fény terjed az ürben, de meghajlitja maga körül a teret.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#245
Szóval a fõ kérdésre a válasz: van közeg, tehát a fény boldogan tud terjedni az ûrben.
Kara kánként folytatom tanításom.
#244
"Itt a Newtoni fizika csödöt mondana, mert kellene lennie egy közegnek amiben haladhatna, különben nem jutna el a fény sehova. "
Persze, de a légres tér nem jelent abszolút semmit. Ott, ahol teljes vákuum van, tehát nincs semmilyen atom, ott sem a semmi van. Anyag-antianyag párok alakulnak át folyamatosan egymásba. Ennek az átalakulásnak az energiáját akarják egyébként megcsapolni a vákuum-energia hívõk. Egy régebbi magyar szkeptikus konferencián egy matematikusunk (egyetemi prof.) le is vezette, hogy valóban létezik vákuumenergia, de jelenleg nem vagyunk képesek kinyerni (sem veszteségesen, sem gazdaságosan).
Persze, de a légres tér nem jelent abszolút semmit. Ott, ahol teljes vákuum van, tehát nincs semmilyen atom, ott sem a semmi van. Anyag-antianyag párok alakulnak át folyamatosan egymásba. Ennek az átalakulásnak az energiáját akarják egyébként megcsapolni a vákuum-energia hívõk. Egy régebbi magyar szkeptikus konferencián egy matematikusunk (egyetemi prof.) le is vezette, hogy valóban létezik vákuumenergia, de jelenleg nem vagyunk képesek kinyerni (sem veszteségesen, sem gazdaságosan).
Kara kánként folytatom tanításom.
#243
Hú mindjárt kiosztok pár matematikai nobeldijat!<#pias><#buck>
"A gravitációs erõ erõ. Nincs itt semmilyen térgörbület" - Dehogynem. Ha már a Newtoni mechanikus világképet emlegeted hogy lehet az hogy a fény légüres térben terjed? Itt a Newtoni fizika csödöt mondana, mert kellene lennie egy közegnek amiben haladhatna, különben nem jutna el a fény sehova. Erre vezették bve korábban az univerzális éter kifejezést, hogy ebbe halad a fény, de erre Einstein papa rácáfolt. Abbol idult ki hogy a térben minden anyag eltorzítja maga körül a teret és a fény is igy képes mozogni a világegyetemben. Mindenhol van térgörbület ahol anyag van. ezért nem ismerhetjük meg hogy milyen az univerzum valojában, anyag nélkül. A nagy tömeg szemmelláthatóan meggörbiti maga körül a teret és ezt hivjuk gravitácionak többekközt. Ha nem lenne térgörbités, nem lenne gravitácio sem.
A fény is uj terjed az univerzumban, hogy meggörbiti maga körül a teret, ez viszont sehogy sem illik a Newton féle mechanikus világképbe, pedig igy van, ezt einstei bizonyitotta be elöször. És az az állitása is igaz, hogy a test tömege felcserélhetö a testben rejlö energiával E= m*c négyzet. Tehát minden ami létezik energiábol tevödik össze, én is te is a Nap is meg a Szalacsi Sanyi is.
"A gravitációs erõ erõ. Nincs itt semmilyen térgörbület" - Dehogynem. Ha már a Newtoni mechanikus világképet emlegeted hogy lehet az hogy a fény légüres térben terjed? Itt a Newtoni fizika csödöt mondana, mert kellene lennie egy közegnek amiben haladhatna, különben nem jutna el a fény sehova. Erre vezették bve korábban az univerzális éter kifejezést, hogy ebbe halad a fény, de erre Einstein papa rácáfolt. Abbol idult ki hogy a térben minden anyag eltorzítja maga körül a teret és a fény is igy képes mozogni a világegyetemben. Mindenhol van térgörbület ahol anyag van. ezért nem ismerhetjük meg hogy milyen az univerzum valojában, anyag nélkül. A nagy tömeg szemmelláthatóan meggörbiti maga körül a teret és ezt hivjuk gravitácionak többekközt. Ha nem lenne térgörbités, nem lenne gravitácio sem.
A fény is uj terjed az univerzumban, hogy meggörbiti maga körül a teret, ez viszont sehogy sem illik a Newton féle mechanikus világképbe, pedig igy van, ezt einstei bizonyitotta be elöször. És az az állitása is igaz, hogy a test tömege felcserélhetö a testben rejlö energiával E= m*c négyzet. Tehát minden ami létezik energiábol tevödik össze, én is te is a Nap is meg a Szalacsi Sanyi is.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#242
A fekete lyukak párolgásáról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk#A_fekete_lyukak_p.C3.A1rolg.C3.A1sa
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk#A_fekete_lyukak_p.C3.A1rolg.C3.A1sa
#241
Attól, hogy megtörik a fény, a terjedési útja egyenes marad, csak az iránya változik. A Hortobágyon is törik a fény és nem hajlik.
#240
Az már a newtoni fizikából is ismert, hogy minden megtartja egyenes vonalú, egyenletes mozgását, amíg valamilyen erõhatás nem éri. A gravitációs erõ erõ. Nincs itt semmilyen térgörbület.
#239
Fénytörésrõl meg még sosem hallottál, igaz?
Nyáron a Hortobágyon is igen erõs lehet a térgörbület, ha látszik a délibáb...
Nevetségesek ezek a magyarázatok.
Egyébként nekem tökmindegy, hogy ki milyen téveszmét harsog, gyakorlati jelentõsége nincs. Leírja mindenki a képzelgéseit, és elégedetten hátradõl, hogy õ bezzeg tudja a "nagy igazságot", pedig dehogy. Mindenesetre a sok sci-fi irodalmi és filmterméken edzõdött fiataloknak bármit be lehet adni, legalábbis én ezt látom.
A legjobban az szokott tetszeni, ha valaki valamilyen agymenésre hivatkozik, és azt írja, hogy abból ez meg ez következik. Pedig szó sincs róla. Nem képletekbõl következik valami, hanem legjobb esetben is egy képlettel le lehet írni jól egy folyamatot. De általában az a nagy büdös helyzet, hogy a körülöttünk lévõ világ jobban ismeri a fizikát, mint az emberek 😊
Nyáron a Hortobágyon is igen erõs lehet a térgörbület, ha látszik a délibáb...
Nevetségesek ezek a magyarázatok.
Egyébként nekem tökmindegy, hogy ki milyen téveszmét harsog, gyakorlati jelentõsége nincs. Leírja mindenki a képzelgéseit, és elégedetten hátradõl, hogy õ bezzeg tudja a "nagy igazságot", pedig dehogy. Mindenesetre a sok sci-fi irodalmi és filmterméken edzõdött fiataloknak bármit be lehet adni, legalábbis én ezt látom.
A legjobban az szokott tetszeni, ha valaki valamilyen agymenésre hivatkozik, és azt írja, hogy abból ez meg ez következik. Pedig szó sincs róla. Nem képletekbõl következik valami, hanem legjobb esetben is egy képlettel le lehet írni jól egy folyamatot. De általában az a nagy büdös helyzet, hogy a körülöttünk lévõ világ jobban ismeri a fizikát, mint az emberek 😊
#238
TE figyu! Csináljunk egy kísérletet, mert ez minden tudomány lapja.
Az elített patakba kis papírcsónakot teszek, a kõ mellett, fölé meg kifeszítek egy zsineget, az fogja jelképezni az egyenes vonalú haladási irányt az abszolút térben.
Megleeptéssel fogjuk tapasztalni, hogy a papírcsónak nem követi a kifeszített zsineg útját. De attól még a kifeszített zsineg egyenes marad.
Az elített patakba kis papírcsónakot teszek, a kõ mellett, fölé meg kifeszítek egy zsineget, az fogja jelképezni az egyenes vonalú haladási irányt az abszolút térben.
Megleeptéssel fogjuk tapasztalni, hogy a papírcsónak nem követi a kifeszített zsineg útját. De attól még a kifeszített zsineg egyenes marad.
Kara kánként folytatom tanításom.
#237
Na úgy látszik mégis hallottál errõl valamit 😊 A lényeg, hogy egy hullám NEM változtatja meg a haladási irányát soha. Õ csak terjed egyenesen elõre. Az, hogy mégis görbe a haladási irány nagytömegû objektumok mellett az pont ennek a térgörbítõ hatásnak köszönhetõ, mert ekkor a legrövidebb út A-ból B-be (amit a hullám követ) nem egy egyenes, hanem egy görbe.
#236
Pedig így van. A fény ugyanis a legrövidebb utat követi A-ból B-be és ez bizony nem egyenes lesz, mert a gravitáció "elgörbíti" a teret. Ezt be is bizonyították egy napfogyatkozásnál (azt hiszem 1919), ugyanis a napkorona közelében levõ csillagok látszólag nem ott voltak, ahol lenniük kellett volna. Einstein még az eltérés mértékét is megjósolta a napfogyatkozás elõtt 3 évvel.
#235
Amikor látok egy követ a patakban, amelyet a hullámok körülmosnak, kikerülnek, nem fogom azt mondani, hogy jé, meggörbült a tér, hanem a víz útja térítõdött el az akadály miatt. A gravitációs lencsehatás sem a tér görbülete, mindössze a fény, mint elektromágneses hullám változtatja meg haladási irányát.
Kara kánként folytatom tanításom.
#234
"Ez azt jelenti, hogy ha bele tudnánk kapaszkodni a fénybe, akkor azt észlelnénk, hogy nulla idõ alatt áthaladunk az egész univerzumon. "
Ezzel a levezetéssel csak egy probléma van: a fény nem tud róla, hogy neki 0 idõ alatt kell végiszáguldani a világegyetemen. A csillagászat épp azt mondja, hogy a fény, például a Naprból 8 perc alatt ér ide. A fény sajátideje nem releváns, a külsõ szemlélõ ideje releváns, aki látja a fénysugarat kilépni a Napbõl, és becsapódni a Földbe.
Ezzel a levezetéssel csak egy probléma van: a fény nem tud róla, hogy neki 0 idõ alatt kell végiszáguldani a világegyetemen. A csillagászat épp azt mondja, hogy a fény, például a Naprból 8 perc alatt ér ide. A fény sajátideje nem releváns, a külsõ szemlélõ ideje releváns, aki látja a fénysugarat kilépni a Napbõl, és becsapódni a Földbe.
Kara kánként folytatom tanításom.
#233
"Mivel viszont a fény útja megváltozik gravitációs mezõ hatására, ezért kellett bevezetni a görbült teret, így a fény továbbra is egyenesen halad."
Na, persze, meg a kisnyúl, aki áll egy tükörrel a kezében a kozmikus utcasarkon és eltéríti a fényt.
Kisnyulat legalább mindenki látott, de görbült teret senki.
Na, persze, meg a kisnyúl, aki áll egy tükörrel a kezében a kozmikus utcasarkon és eltéríti a fényt.
Kisnyulat legalább mindenki látott, de görbült teret senki.
Kara kánként folytatom tanításom.
#232
Nem állítom, hogy elsõre nehéz ezt felfogni
=
Nem állítom, hogy elsõre könnyû ezt felfogni, fõleg a klasszikus kép után
=
Nem állítom, hogy elsõre könnyû ezt felfogni, fõleg a klasszikus kép után
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#231
Az mindegy hogy te mit fogadsz el, ha nem az a valóság.
Nem állítom, hogy elsõre nehéz ezt felfogni, de rá lehet jönni hogy miért is van ez így:
Ha a fényre alkalmazzuk a relativitást, és kiszámítjuk a sajátidejét, akkor egy szép nagy nullát kapunk, tetszõleges távolsághoz, mert a gamma faktor nulla lesz.
Ez azt jelenti, hogy ha bele tudnánk kapaszkodni a fénybe, akkor azt észlelnénk, hogy nulla idõ alatt áthaladunk az egész univerzumon. Tehát egyszerre lennénk mindenhol, már ha nem áll az útba semmi.
Ebbõl az következik a fényre nézve, hogy a fény a saját nézõpontjából áll, mint minden, vele szemben az objektumok pontosan fénysebességgel haladnak, de ezt a fény nem tudná megmérni, mert a távolság-kontrakció miatt neki az egész univerzum egy síklap lenne, a haladási irányába minden távolság nulla.
Ez így mondjuk még szerintem ok. a problémák a közegekben történnek, hogy egy ilyen szép dolgot nagyon könnyen el lehet rontani mindenféle dielektromos állandókkal meg permeabilitásokkal.
Mert akár mennyire is áll a foton elmélet, azért ez mégis csak egy elektromágneses hullám, és az elektromos és a mágneses tér viszont befolyásolható, pedig maga a foton nem az.
A relativitásból nagyon szépen kijön, hogy véges tömegû test nem érheti el a fénysebességet, ha viszont valaminek a nyugalmi tömege nulla, akkor csak fénysebességgel képes haladni. Ez a foton.
Mivel viszont a fény útja megváltozik gravitációs mezõ hatására, ezért kellett bevezetni a görbült teret, így a fény továbbra is egyenesen halad.
A meglepõ dolgok pedig azok, hogy az általános relativitás linearizálásából kijönnek a gravitonok, amik megtennék nekünk azt a szívességet, hogy egyformán lehetne leírni a két teret, de ez csak közelítéssel igaz.
És a gravitáció is csak fénysebességgel terjed, pedig az a mai szemléletben térgörbület, és nem kölcsönhatás, mint az elektromágnesesség.
Tehát a leginkább elfogadható válasz szerintem az, hogy a kölcsönhatás olyan gyorsan terjed a térben, amennyire csak tud, és valahogyan a tér szerkezete nem teszi lehetõvé, hogy A-ból B-be a hatás gyorsabban eljusson.
Persze ha mi elindulunk közel fénysebességgel A-ból B-be, és tudjuk hogy az indulásunkkor adott jel T idõ múlva érkezik meg, mi T-nél kevesebb idõ alatt is odajuthatunk, csak közben figyelembe kell venni, hogy az idõt is transzformálni kellett, tehát a jel elõttünk fog odaérni, és B-n nem azt látják hogy mi kevesebb mint T idõt utaztunk, hanem azt hogy többet.
Nem állítom, hogy elsõre nehéz ezt felfogni, de rá lehet jönni hogy miért is van ez így:
Ha a fényre alkalmazzuk a relativitást, és kiszámítjuk a sajátidejét, akkor egy szép nagy nullát kapunk, tetszõleges távolsághoz, mert a gamma faktor nulla lesz.
Ez azt jelenti, hogy ha bele tudnánk kapaszkodni a fénybe, akkor azt észlelnénk, hogy nulla idõ alatt áthaladunk az egész univerzumon. Tehát egyszerre lennénk mindenhol, már ha nem áll az útba semmi.
Ebbõl az következik a fényre nézve, hogy a fény a saját nézõpontjából áll, mint minden, vele szemben az objektumok pontosan fénysebességgel haladnak, de ezt a fény nem tudná megmérni, mert a távolság-kontrakció miatt neki az egész univerzum egy síklap lenne, a haladási irányába minden távolság nulla.
Ez így mondjuk még szerintem ok. a problémák a közegekben történnek, hogy egy ilyen szép dolgot nagyon könnyen el lehet rontani mindenféle dielektromos állandókkal meg permeabilitásokkal.
Mert akár mennyire is áll a foton elmélet, azért ez mégis csak egy elektromágneses hullám, és az elektromos és a mágneses tér viszont befolyásolható, pedig maga a foton nem az.
A relativitásból nagyon szépen kijön, hogy véges tömegû test nem érheti el a fénysebességet, ha viszont valaminek a nyugalmi tömege nulla, akkor csak fénysebességgel képes haladni. Ez a foton.
Mivel viszont a fény útja megváltozik gravitációs mezõ hatására, ezért kellett bevezetni a görbült teret, így a fény továbbra is egyenesen halad.
A meglepõ dolgok pedig azok, hogy az általános relativitás linearizálásából kijönnek a gravitonok, amik megtennék nekünk azt a szívességet, hogy egyformán lehetne leírni a két teret, de ez csak közelítéssel igaz.
És a gravitáció is csak fénysebességgel terjed, pedig az a mai szemléletben térgörbület, és nem kölcsönhatás, mint az elektromágnesesség.
Tehát a leginkább elfogadható válasz szerintem az, hogy a kölcsönhatás olyan gyorsan terjed a térben, amennyire csak tud, és valahogyan a tér szerkezete nem teszi lehetõvé, hogy A-ból B-be a hatás gyorsabban eljusson.
Persze ha mi elindulunk közel fénysebességgel A-ból B-be, és tudjuk hogy az indulásunkkor adott jel T idõ múlva érkezik meg, mi T-nél kevesebb idõ alatt is odajuthatunk, csak közben figyelembe kell venni, hogy az idõt is transzformálni kellett, tehát a jel elõttünk fog odaérni, és B-n nem azt látják hogy mi kevesebb mint T idõt utaztunk, hanem azt hogy többet.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#230
Érdekes ez a cikk, hogyha végtelen a térgörbület, amit a fekete lyuk okoz, akkor ugye külsõ szemlélõ számára végtelenül lelassul a szingularitás felé tartó test? De a zuhanó test se eshet bele a fekete lyukba véges idõn belül, mert végtelen lesz a távolság is, amit le kéne küzdenie nem?
A relativitáselmélettel meg szerintem kár vitatkozni, amíg bizonyítékok vannak rá.
A relativitáselmélettel meg szerintem kár vitatkozni, amíg bizonyítékok vannak rá.
#229
"A fény, akárhol méred fénysebességgel terjed, akkor is ha te a fénysebesség 9/10-edével távolodsz a Földrõl, és utánadvilágítanak, a fény akkor is ugyan annyi idõ alatt halad el melletted, minta csak a Földön lennél." - ezt sosem fogadtam el. Mint ahogy azt sem, hogy a fény sebessége kitüntetett állandó. Az összes nyögvenyelõs bûvészkedést és okoskodást sajnos erre építik.
#228
"de waneket bosszantandó, én akkor is be tudok vezetni abszolút teret és abszolút idõt." - ezzel nem bosszantasz, ezt én is vallom.
#227
Vagy én felejtettem el a matekot, vagy ott van pár égbekiáltó baki.
#226
Ilyet gondolatban be lehet vezetni, de mire jó? Hogyan férhetünk hozzá egy ilyen mérhetetlen ideához?
#225
A baj az, hogy nincs abszolút közeg.
Minden inerciarendszer egyenértékû, nincs köztük különbség, akármelyikben végzel el egy kísérletet, ugyanazt az eredményt kell hogy kapjad.
Ezért nem lehet étert és abszolút koordinátarendszert bevezetni.
Régen úgy gondolták, hogy a fény ebben terjed úgy, mint egy mechanikai hullám.
Ez tévesnek bizonyult. A fény, akárhol méred fénysebességgel terjed, akkor is ha te a fénysebesség 9/10-edével távolodsz a Földrõl, és utánadvilágítanak, a fény akkor is ugyan annyi idõ alatt halad el melletted, minta csak a Földön lennél.
Az energiája viszont megváltozik.
Minden inerciarendszer egyenértékû, nincs köztük különbség, akármelyikben végzel el egy kísérletet, ugyanazt az eredményt kell hogy kapjad.
Ezért nem lehet étert és abszolút koordinátarendszert bevezetni.
Régen úgy gondolták, hogy a fény ebben terjed úgy, mint egy mechanikai hullám.
Ez tévesnek bizonyult. A fény, akárhol méred fénysebességgel terjed, akkor is ha te a fénysebesség 9/10-edével távolodsz a Földrõl, és utánadvilágítanak, a fény akkor is ugyan annyi idõ alatt halad el melletted, minta csak a Földön lennél.
Az energiája viszont megváltozik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#224
Hát nem biztos, hogy könnyebben érthetõ.
Ha abszolút teret és abszolút idõt vezetsz be, akkor ott a probléma, hogy mi ez az abszolút tér és idõ?
Mert ha már két órád van, amik egyszerre járnak, és az egyiket eldobod, már nem egyszerre fognak járni.
És nem csak a geometriai elemek torzulásaival van baj, hanem azzal is, hogy a fényt nem tudod leírni megfelelõen, mert a foton nem egyenesen halad a térben, hanem erõk hatnak rá, márpedig egy nyugalmi tömeggel nem rendelkezõ, és emiatt fénysebességgel mozgó objektumra semmilyen erõ nem hathat a Lorentz-transzformáció szerint.
A Lorentz-transzformációt pedig nem lehet eldobni, mert az elektromágneses teret csak az képes egyik koordináta rendszerbõl a másikba megfelelõen transzformálni.
Kár ragaszkodni a klasszikus képhez, az csak c -> végtelen és h -> 0 esetben lenne igaz.
Akkor tényleg csak klasszikus fizika lenne, távolhatással, kvantumok nélkül, minden csak folytonos eloszlásban létezne.
Ha abszolút teret és abszolút idõt vezetsz be, akkor ott a probléma, hogy mi ez az abszolút tér és idõ?
Mert ha már két órád van, amik egyszerre járnak, és az egyiket eldobod, már nem egyszerre fognak járni.
És nem csak a geometriai elemek torzulásaival van baj, hanem azzal is, hogy a fényt nem tudod leírni megfelelõen, mert a foton nem egyenesen halad a térben, hanem erõk hatnak rá, márpedig egy nyugalmi tömeggel nem rendelkezõ, és emiatt fénysebességgel mozgó objektumra semmilyen erõ nem hathat a Lorentz-transzformáció szerint.
A Lorentz-transzformációt pedig nem lehet eldobni, mert az elektromágneses teret csak az képes egyik koordináta rendszerbõl a másikba megfelelõen transzformálni.
Kár ragaszkodni a klasszikus képhez, az csak c -> végtelen és h -> 0 esetben lenne igaz.
Akkor tényleg csak klasszikus fizika lenne, távolhatással, kvantumok nélkül, minden csak folytonos eloszlásban létezne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#223
http://en.wikipedia.org/wiki/Einstein_equation
Ezek mind egy tenzoregyenlet különbözõ alakja.
Ezek mind egy tenzoregyenlet különbözõ alakja.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#222
Persze a végtelen tér és idõ a gyakorlatban nem sok mindenre jó, de azzal, hogy vannak olyan absztrakt fogalmaim, hogy boldogság, bánat stb. sem lehet pénzt keresni. Legfeljebb meg tudom értetni magam az emberekkel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#221
A végtelen teret éter tölti ki, amely olyan, mint a folyadék. Ebben úsznak az elemi részecskék, amelyek itt-ott csomósodnak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#220
Én azt értem, hogy mit mondt az általános relativitáselmélet, de waneket bosszantandó, én akkor is be tudok vezetni abszolút teret és abszolút idõt. Azt mondom, hogy van egy végtelen - már megint! - idõskála, amely megy a múltból a jelenen át a jövõ felé. Semmi sem befolyásolja, a világegyetemek folyamatai (idõváltozásai) is ebben az abszolút idõben zajlanak. Ugyanígy, definiálok egy abszolút teret, amely 3 dimenziós, és minden történés, még a tér lokális görbületei és hajlatai is ebben az abszolút térkeretben zajlanak. Lehet, hogy ez a kör négyszögesítésének tûnik, de miért is ne lehetne jó, annál is inkább, mert könnyen érthetõ .:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#219
"a valóságot az Einstein-egyenlet írja le legjobban, amit ismerünk" - konkrétan melyik?
#218
Oké, akkor ez egy ideális fekete lyuk.
Majdnem olyan, mint az ideális nõ.
Majdnem olyan, mint az ideális nõ.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#217
nagy szakember a srác :-D
#216
Caro, respekt. Nagyon jól magyarázol. Nekem akármelyikbe beletört volna a bicskám, hiába tudom, értem és érzem. 😄
#215
A "végtelennel" és a "kicsi"-vel óvatosan kell bánni.
Lásd egyszerû elektronikai példa a mûveleti erõsítõ: az ideális mûveleti erõsítõ erõsítése végtelen, de mégis kihzoható belõle véges feszültség.
Az hogy valaminek a térfogata nulla, nem jelenti azt, hogy az impulzusmomentuma végtelen.
Egyébként a mi univerzumunk szempontjából ez közömbös, mert mi nem látunk túl az eseményhorizonton, úgyhogy nekünk az egész szingularitás az eseményhorizonton van, legalábbis úgy kell tekinteni, mintha ott lenne.
Lásd ismét analógia a klasszikus elektrodinamikával: mint egy gömbszimmetrikus töltéselrendezésen kívül is úgy kell tekinteni, mintha az összes töltés egy pontba lenne bezsúfolva.
Ugyanígy a ponttöltést (ami nem létezik) is szét lehet kenni egy térfogati vagy egy felületi töltéssé.
Lásd egyszerû elektronikai példa a mûveleti erõsítõ: az ideális mûveleti erõsítõ erõsítése végtelen, de mégis kihzoható belõle véges feszültség.
Az hogy valaminek a térfogata nulla, nem jelenti azt, hogy az impulzusmomentuma végtelen.
Egyébként a mi univerzumunk szempontjából ez közömbös, mert mi nem látunk túl az eseményhorizonton, úgyhogy nekünk az egész szingularitás az eseményhorizonton van, legalábbis úgy kell tekinteni, mintha ott lenne.
Lásd ismét analógia a klasszikus elektrodinamikával: mint egy gömbszimmetrikus töltéselrendezésen kívül is úgy kell tekinteni, mintha az összes töltés egy pontba lenne bezsúfolva.
Ugyanígy a ponttöltést (ami nem létezik) is szét lehet kenni egy térfogati vagy egy felületi töltéssé.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#214
Hát ez az. Hogyan foroghatna valami aminek nincs kiterjedése ?
Vagy netalán végtelen sebességgel forog ?<#nevetes2>
Márpedig az összes elméleti modell és csillagászati megfigyelés szerint igencsak gyorsan pörögnek. Legalábbis azok, amik gravitációs összehúzódásból keletkeztek.
Vagy netalán végtelen sebességgel forog ?<#nevetes2>
Márpedig az összes elméleti modell és csillagászati megfigyelés szerint igencsak gyorsan pörögnek. Legalábbis azok, amik gravitációs összehúzódásból keletkeztek.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#213
Csak szemlélet kérdése.
De azért teljesen mégsem, mert a fény nem kezelhetõ úgy, hogy hat rá erõ, az nem mûködik, a valóságot az Einstein-egyenlet írja le legjobban, amit ismerünk, és ott az a lényeg, hogy a tömeg megváltoztatja a tér geometriáját, és nem csak Newtoni módon, hanem bejönnek egyéb effektusok is (gravomágnesesség pl.).
A tér görbületének következménye a gyorsulás.
Ha minden ponthoz gyorsulást rendelünk, és ezt vissza akarjuk fordítani klasszikus mechanikára, akkor tehetetlenségi erõket kell bevezetnünk, és ugyan ott vagyunk.
Azzal a különbséggel, hogy így a fény is megfelelõen viselkedik.
De azért teljesen mégsem, mert a fény nem kezelhetõ úgy, hogy hat rá erõ, az nem mûködik, a valóságot az Einstein-egyenlet írja le legjobban, amit ismerünk, és ott az a lényeg, hogy a tömeg megváltoztatja a tér geometriáját, és nem csak Newtoni módon, hanem bejönnek egyéb effektusok is (gravomágnesesség pl.).
A tér görbületének következménye a gyorsulás.
Ha minden ponthoz gyorsulást rendelünk, és ezt vissza akarjuk fordítani klasszikus mechanikára, akkor tehetetlenségi erõket kell bevezetnünk, és ugyan ott vagyunk.
Azzal a különbséggel, hogy így a fény is megfelelõen viselkedik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#212
"olyan nincs, hogy gravitációs erõ, hanem helyette térgörbületet vezetünk be" - ??? Tehát amikor ráállok a mérlegre, akkor voltaképpen térgörbületet mérek? LOL!!!
Gondold át ezt mégegyszer.
Gondold át ezt mégegyszer.
#211
"de nem tette fel az i-re a pontot: statikus fekete lyuk nincs, mindegyik forog"
Na most én is tudok a forgó és/vagy elektromágnesesen töltött fekete lyukakról, és hogy ezek másképp viselkednek, mint a statikusak, de valaki el tudná nekem magyarázni, hogy hogyan foroghat valami aminek nincs kiterjedése (szingularitás) vagy valami, ami csak egy látszólagos határvonal (eseményhorizont)?
Na most én is tudok a forgó és/vagy elektromágnesesen töltött fekete lyukakról, és hogy ezek másképp viselkednek, mint a statikusak, de valaki el tudná nekem magyarázni, hogy hogyan foroghat valami aminek nincs kiterjedése (szingularitás) vagy valami, ami csak egy látszólagos határvonal (eseményhorizont)?
#210
A megoldást az általános relativitáselmélet adja.
A szemlélet az, hogy olyan nincs, hogy gravitációs erõ, hanem helyette térgörbületet vezetünk be.
Ez magyarázza a fényelhajlást is, a fény mindig egyenesen halad, mindössze a tér amiben azt teszi nem euklideszi.
Ezért az eseményhorizont az az elfajult térrész, ahol a görbület már végtelenné válik.
Egy tömegpont esetén ez csak egyetlen pont, de tömegpont nem létezik, mert ahhoz végtelen energia kellene.
A fekete lyuk olyan, mint egy tömegpont, aminek ez az elfajult térrésze kitolódik a térben, úgy hogy ez már nem csak egy pont lesz, hanem egy véges tartomány.
Tedd bele a fekete lyukat egy dobozba.
A doboz oldalhosszai megmérhetõek, ezért így ismerhetõ a fekete lyuk mérete is.
De a tér belül torzult. Mint egy gumihártya, amit ha benyomsz egy pontban, akkor is bele tudod tenni egy négyzetbe, és a négyzet oldalait meg tudod mérni, de ha a mérést nem a négyzet peremén végzed, akkor más eredményt kapsz. Ez a görbült tér két dimenziós analógiája.
A fekete lyuknál ez odáig fajul, hogy ha úgy mérsz, hogy közben átmész az eseményhorizonton, akkor végtelen távolságot kapsz.
A forgás igen, kicsit elbonyolítja a dolgokat, ott ez a végtelen távolság is felcsavarodik.
Ha a távolságot fénnyel méred (és úgy is illik), akkor ahogy közelíted a fénysugarat az eseményhorizont pereméhez, akkor ott másféle elhajlások is elõfordulnak.
A szemlélet az, hogy olyan nincs, hogy gravitációs erõ, hanem helyette térgörbületet vezetünk be.
Ez magyarázza a fényelhajlást is, a fény mindig egyenesen halad, mindössze a tér amiben azt teszi nem euklideszi.
Ezért az eseményhorizont az az elfajult térrész, ahol a görbület már végtelenné válik.
Egy tömegpont esetén ez csak egyetlen pont, de tömegpont nem létezik, mert ahhoz végtelen energia kellene.
A fekete lyuk olyan, mint egy tömegpont, aminek ez az elfajult térrésze kitolódik a térben, úgy hogy ez már nem csak egy pont lesz, hanem egy véges tartomány.
Tedd bele a fekete lyukat egy dobozba.
A doboz oldalhosszai megmérhetõek, ezért így ismerhetõ a fekete lyuk mérete is.
De a tér belül torzult. Mint egy gumihártya, amit ha benyomsz egy pontban, akkor is bele tudod tenni egy négyzetbe, és a négyzet oldalait meg tudod mérni, de ha a mérést nem a négyzet peremén végzed, akkor más eredményt kapsz. Ez a görbült tér két dimenziós analógiája.
A fekete lyuknál ez odáig fajul, hogy ha úgy mérsz, hogy közben átmész az eseményhorizonton, akkor végtelen távolságot kapsz.
A forgás igen, kicsit elbonyolítja a dolgokat, ott ez a végtelen távolság is felcsavarodik.
Ha a távolságot fénnyel méred (és úgy is illik), akkor ahogy közelíted a fénysugarat az eseményhorizont pereméhez, akkor ott másféle elhajlások is elõfordulnak.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy