13357
Miért pont így és erre...
-
lordbalu #12773 1.) S pl a kövér fétis
2.) Akkor már rég megsemmisültek volna a genetikai betegségek, de még mindig vannak.
3.) jó igaz agancs. De akkor is a nagyobb agancsú szarvasok nagyobb sikerrel párosodnak. Pedig kis szarvból indultak ki. Különbem az a gén nem lenne bennük.
4.)"Márpedig csak a szülõktõl kap, bármennyire is furcsa ez neked."
Na ez bíz nem igaz. Pl a nagyszülőktől örökölhető elég sokk genetikai betegség. Ezért kérdezik meg a spermadonoroknál is a nagyszülők betegségeit.
5.)pl: h1n1 elégé spontán változik.
6.)"Nem, a megváltozott gének szelkcióra kerülnek, mint azt már fentebb kifejtetem."
Akkor miért néz ki mindenki másképp, előbb utóbb mindenkinek úgy kéne kinéznie
7.)"Miért lenne minden öröklõdés mutáció? Ha jól megy a másolás egészséges szülõktõl, akkor az utód is egészséges genetikailag. Persze ettõl még ugyanúgy agyoncsaphatja a villám."
lásd eggyel feljebb.
8.)"Nem. A meghibásodott egyeddel a többrétegû szûrés miatt végül úgyis együtt tûnik el a génhiba."
Akkor nem lennének genetikai betegségek, ha eltűnnek, de még mindig ugyanazok vannak mint az őseinknek is megvolt.
-
Richard Donkies #12772 Mi mást? Hisz "az evolúció tény", ahogy a dogma tartja. 
-
lordbalu #12771 Ez a felfedezés pont ez evőt erősíti. -
Richard Donkies #12770 "Ez egyben azt is jelentené, hogy struccfélék evolúciója során a repülés képessége legalább hatszor veszett el az egymástól különvált fejlődési vonalakon."
Ízlelgessed csak a szavakat...
Az ábra se rossz.
-
Richard Donkies #12769 "1.) Szubjektív mit tartunk szépnek."
Maradjunk annyiban, hogy kevesen rugdosnák ki az ágyukból Palvin B.-t, J. Alba-t vagy H. Berry-t, az a kevés aki igen, azok meg génhibások.
2.)Azt mondat csak degradáció van.
Így van.
Csak te azt nem veszed észre, hogy a degeneráció nem érint minden egyedet és sok hiba javításra kerül. Amelyik egyed hibás lesz, az szűrésre kerül. Lehet, hogy tud még utódot nemzeni, de az utód még több hibával már szelektálásra kerül, az ős meg simán elpatkol idővel. Az eredmény: a faj több 10 millió évet is kibír eredeti állapotában. Ezt több száz fosszilis lelet bizonyítja.
"De ha már utódokat tud nemzeni már sikerese, vagy azonos genetikája van."
Nem, mert, mint mondtam az utód még nagyobb eséllyel kerül szelekcióra. A folyamat vége az, hogy a degenerálódott gén végleg megsemmisül valamelyik kukac vagy dögevő gyomrában, stb.
"Ha igaz lenne akkor csak kis szarvú szarvasok léteznének, hisz akadályozza õket a mindennapi életbe, de a szaporodásnál kulcsfontosságú. Szóval az a fajta degradáció mégis elõnyös."
Egy az, hogy a szarvasnak nem szarva, hanem agancsa van.
De ez megint csak téves elgondolás. Te már eleve azt feltételezed, hogy a szarvas agancsa valamikor kis csücsök volt. Aztán megnőtt ilyen nagyra. Nincs olyan, hogy a minél nagyobb agancs a minél jobb.
"Nem csak a szülõktõl kap genetikai anyagot hanem az elõzõ nemzedékektõl s a nagy számok törvénye alapján már rég kihalt volna a földi élõvilág."
Márpedig csak a szülőktől kap, bármennyire is furcsa ez neked.
"3.)Még mindig várom azt a tudományos disszertációt ami kijelenti csak degradáció létezik."
Én meg azt, amikor valamelyik faj genetikai anyagába spontán új szakasz íródik be, ami vezérel valami új tulajdonságot, szervet, miegymást.
"4.)Akkor azt elismered hogy az örökítõ anyag tovább megy a nemzedékeken folyamatosan változva?"
Nem, a megváltozott gének szelkcióra kerülnek, mint azt már fentebb kifejtetem.
"5.) Ha a hibás genetikájú egyedeket kiszelektálja a természet akkor csak a legjobb genetikájú élõlények maradnak fent. S minden öröklõdés egyben mutáció is akkor viszont a degenerációs tézised hibás."
Miért lenne minden öröklődés mutáció? Ha jól megy a másolás egészséges szülőktől, akkor az utód is egészséges genetikailag. Persze ettől még ugyanúgy agyoncsaphatja a villám.
"6.) Nem lehet inkább az, hogy mint degenerációs illetve nem degenerációs génhibás utódok születnek s majd az alkalmazkodás, szaporodás, stb eldönti melyik genetikai tulajdonsággal rendelkezõ egyed lesz sikeresebb? Onnantól kezdve már nem beszélhetünk degenerációról."
Nem. A meghibásodott egyeddel a többrétegű szűrés miatt végül úgyis együtt tűnik el a génhiba. -
uwu420 #12768 Ez csak egy példa a több 100-al szemben. Ráadásul van magyarázat is, csak az ilyen elég ritka és nem erre gondol egyből az ember.
Ilyen esetben a szeparálódás hosszú időre vezethető vissza, a közeli rokon faj ezért olyan eltérő. Az új környezethez való alkalmazkodás miatt válhat egy távolabbi rokon fajhoz hasonlatossá. -
Richard Donkies #12767 "Ahogy Cooper elmondta, a felfedezés földrajzi, morfológiai és ökológiai szempontból egyaránt nehezen volt értelmezhetõ. "
Persze Cooper nem merte azt mondani, hogy evolúciós szempontból is nehezen értelmezhető a felfedezés.
-
Richard Donkies #12766 "Sok száz esetben végezték már el az evolúciós törzsfa rekonstrukcióját ezzel a módszerrel, és egyetlenegyszer sem találtak olyan jelenséget, amely ellentmondana az evolúció elméletének. Az információs makromolekulák szerkezete alapján rekonstruált fejlõdéstörténet nagyjában és egészében megegyezik a fosszilis leletek, ill. az anatómiai hasonlóságok alapján rekonstruált fejlõdéstörténettel."
Evós hazudozás.
Rögtön itt egy friss példa:
" Egy ausztrál kutatócsoport nemrégiben mintát vett a maradványokból, és összehasonlították az elefántmadár DNS-ét más ma élő madarak genetikai állományával. Kieren Mitchell és kollégái legnagyobb meglepetésére az derült ki, hogy az elefántmadár legközelebbi rokona nem a strucc, hanem a kivi.
„Teljesen ledöbbentünk az eredmények láttán” – mondja Alan Cooper, a kutatás vezetője. „Nagyon nehéz lenne kevésbé összeillő párost találni.” A szakértő állításában nincs semmi túlzás, a két madár ugyanis valóban rendkívüli módon különbözik egymástól. Az elefántmadarak a feltevések szerint gyümölcsöket és leveleket ettek, a kivik viszont az avarban megbújó lárvákkal, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkoznak. Az elefántmadarak, ahogy már említettük, Madagaszkáron éltek, a kivik pedig az ettől több mint 11 ezer kilométerre fekvő Új-Zélandon honosak. A testméretben megmutatkozó különbségeket pedig fölösleges lenne hosszasan ecsetelni: a kisebb testű kivifajok felnőtt képviselői kényelmesen elfértek volna a legnagyobb elefántmadarak tojásaiban.
Ahogy Cooper elmondta, a felfedezés földrajzi, morfológiai és ökológiai szempontból egyaránt nehezen volt értelmezhető. " -
lordbalu #12765 Én ezt pont fordítva tudom.
"A DNS nukleotidsorrendje és a fehérjék aminosavsorrendje a közeli fajok esetén szintén nagyon hasonló. Minél távolabbi egymástól a két faj, annál eltérőbb fehérjéik szekvenciája. A különbségek könnyen számszerűsíthetőek, meghatározható a fajok távolsága közös ősüktől, s végső soron a fehérjék és a DNS vizsgálata alapján rekonstruálható az evolúció egész története. Az ilyen típusú rekonstrukciónak igen nagy a bizonyító ereje, az élőlények ugyanis igen nagyszámú fehérjéből épülnek fel, és mindegyik fehérje a faj evolúciós történetének egy-egy független meghatározására ad lehetőséget. Sok száz esetben végezték már el az evolúciós törzsfa rekonstrukcióját ezzel a módszerrel, és egyetlenegyszer sem találtak olyan jelenséget, amely ellentmondana az evolúció elméletének. Az információs makromolekulák szerkezete alapján rekonstruált fejlődéstörténet nagyjában és egészében megegyezik a fosszilis leletek, ill. az anatómiai hasonlóságok alapján rekonstruált fejlődéstörténettel." -
lordbalu #12764 Na akkor előröl.
1.) Szubjektív mit tartunk szépnek.
2.)Azt mondat csak degradáció van. De ha már utódokat tud nemzeni már sikerese, vagy azonos genetikája van. Ha igaz lenne akkor csak kis szarvú szarvasok léteznének, hisz akadályozza őket a mindennapi életbe, de a szaporodásnál kulcsfontosságú. Szóval az a fajta degradáció mégis előnyös.
Nem csak a szülőktől kap genetikai anyagot hanem az előző nemzedékektől s a nagy számok törvénye alapján már rég kihalt volna a földi élővilág.
3.)Még mindig várom azt a tudományos disszertációt ami kijelenti csak degradáció létezik.
4.)Akkor azt elismered hogy az örökítő anyag tovább megy a nemzedékeken folyamatosan változva?
5.) Ha a hibás genetikájú egyedeket kiszelektálja a természet akkor csak a legjobb genetikájú élőlények maradnak fent. S minden öröklődés egyben mutáció is akkor viszont a degenerációs tézised hibás.
6.) Nem lehet inkább az, hogy mint degenerációs illetve nem degenerációs génhibás utódok születnek s majd az alkalmazkodás, szaporodás, stb eldönti melyik genetikai tulajdonsággal rendelkező egyed lesz sikeresebb? Onnantól kezdve már nem beszélhetünk degenerációról.
-
Richard Donkies #12763 mémek...
Nevetségesnek tartom, amikor ezeket a kitalált mémeket, nagyobb akarattal és előrelátással ruházzák fel Dawkins hithű követői, mint saját magukat, az embert. E hülye elmélet szerint az ember csak eszköz a mémek kezében.
Mondjuk az is beszédes, hogy Dawkins kitalálta a mém elméletét. Látta, hogy az információ kódolás nem illik bele az evolúciós elméletbe és idővel össze fogja törni azt. Ugyanis a DNS önmagában megbuktatja az evolúciós elméletet, de ti ezt sem vagytok képesek felfogni.
"Régen a japók viszont azt találták vonzóbbnak, ha a szimmetria megtörni látszott. "
Az ilyen kijelentéseidet kellene alátámasztani valami ténnyel.
De azért látom ám a visszakozást, most már csak "megtörni látszik" a szimmetria.
-
Katalizátor #12762 Azóta viszont meg is beszéltük, hogy tévedtem. Ne a tévedésemre alapozz, elég gyerekes dolog, nem mellesleg ha ezt a játékot akarod játszani, azt hiszem magasan rámversz ezügyben. Csak azt persze te nem ismered el.
Japánokkal kapcsolatban meg nem kell semmi extrát mögé gondolnod. Az emberi arc nem tökéletesen szimmetrikus, nagy általánosságban a kultúrák viszont szebbnek tarják a szimmetrikusabb arcvonalakat. Régen a japók viszont azt találták vonzóbbnak, ha a szimmetria megtörni látszott. Erre egyébként ma is van még példa egyes embereknél!
A sokkal durvább testalakításokról, amik egyes kultúrákban voltak/vannak meg ne is beszéljünk! A szépség egy folyton változó, kultúráktól függő mém-csomag. Evolúciós szempontból, bár nyílván van szerepe benne, nem egységes és nem a környezeti változásokra reagál, hanem az adott mémek aktuális elgondolására. -
Richard Donkies #12761 Nemrég azt mondtad:
" Ausztráliában a telepesek elõtt nem éltek ragadozók pl! " #12366
Én meg azóta eszerint tartom foglalkozásra méltónak a hozzászólásaidat.
Mellesleg most sem támasztottad alá semmivel az általad benyögött japán asszimetrikus szépségideálokat.
-
Richard Donkies #12760 Ne keverjük már a szépet a népszokással.
"Mivel a születendõ egyed a felmenõitõl csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, elõbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni."
Mint mondtam többrétegű szűrő van.
Az apának van pár hibás génje, az anyának van másik pár hibás génje, a gyerek meg egyiket sem kapja meg, mert működik itt egy szűrő. A gyerek csak az 50%-át kapja a genetikai anyagának az egyik szülőtől, így jó eséllyel kikerülheti a hibásak öröklését. Probléma akkor van, ha mindkét szülőnél megvan ugyanaz a hiba. Ekkor a gyerek is megkapja. Szerez még hozzá párat és emiatt fenn fog akadni valamelyik szűrőn, hacsak az orvostudomány életben nem tartja.
Remélem így már világos, hogy az összeszedett genetikai hibák anélkül szelektálásra kerülnek, hogy kihalna az adott faj.
-
Katalizátor #12759 Micsodát könyörgöm? Erre van a memetika, pont! Mit kell még ezen rágódni?
Miért van az, hogy ha választ kapsz valamire, úgy teszel, mintha nem kaptál volna? -
lordbalu #12758 1.)szépségidea
A szépség előnyös tulajdonság, de te azt mondott csak degradáció van akkor ez most, hogy gondolod.
2.) Degradáció miatt kihal mindenki, mert nincs előnyös mutáció.
3.)"Mire nem válaszoltam?"
Mivel a születendõ egyed a felmenõitõl csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, elõbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni.
-
Richard Donkies #12757 Ezt alá kellene valamivel támasztani is, nem csak így benyögni a levegőbe. 
-
Katalizátor #12756 "A szépségideál befolyásolható bizonyos mértékben. De a szimmetrikus, arányos testfelépítésû emberek, legyenek soványak, kövérek, rövid vagy hosszúhajúak, mindig szebbnek számítottak, mint a quasimodók.
Ergo, nem tévedek."
De igen! Erről szól a memetika. A japánoknál például elég beteg szépségideálok voltak, a szimmetriát sem szeretik. -
Richard Donkies #12755 "Relatív a szépség régen teljesen mást tartottak szépnek ergo tévedsz."
A szépségideál befolyásolható bizonyos mértékben. De a szimmetrikus, arányos testfelépítésű emberek, legyenek soványak, kövérek, rövid vagy hosszúhajúak, mindig szebbnek számítottak, mint a quasimodók.
Ergo, nem tévedek.
"Már megint nem válaszoltál csak terelsz kérlek bizonyítsd az állításod. "
Mire nem válaszoltam?
"Szóval az alsó állításomat elfogadott akkor meg ki fog mindenki halni."
Mi az alsó állításod?
"De szerintem nem, evólálni fog"
Az evolúció csak egy mese. Egyik faj sem fog emberi beavatkozás nélkül "evolválni". Azért írom idézőjelbe, mert igazából még akkor is devolvál.
-
Richard Donkies #12754 Ha állást foglalna se érdekelne. -
lordbalu #12753 Relatív a szépség régen teljesen mást tartottak szépnek ergo tévedsz.
Gyorsabb elfut nem eszik meg tud szaporodni.
Már megint nem válaszoltál csak terelsz kérlek bizonyítsd az állításod.
Szóval az alsó állításomat elfogadott akkor meg ki fog mindenki halni.
De szerintem nem, evólálni fog (csúnya szó tudom, de direkt egyszerűen fogalmazok) -
fonak #12752 Tasi Istvánnal szerepelt együtt párszor, azért gondoltam hogy ő is nagy antidarwinista lehet:) De saját szavai szerint mindkét oldalon vannak elgondolkodtató érvek, ő nem biológus, nem foglal állást:) -
Richard Donkies #12751 "Mint pl a gazella aki gyorsabban fut s nem kapja el az oroszlán az belehal mert olyan gyorsan fut, hogy az izomzata megsérül."
Igen. Ezt is leírtam már régebben. Úgy látszik emlékeztél rá.
A gyorsabb futás hátránya, hogy könnyebben sérül az állat, mert nagyobb erőhatások érik az izületeit, csontjait, ínjait, patáját, stb.
"De a te teóriád szerint az egész élóvilág ki fog pusztulni, mert elõnyös tulajdonság nem lesz csak hátrányos."
Ez már megint egy valóságtól elrugaszkodott következtetés.
"ezért van különbség az emberek között s nem néz ki mindenki ugyanúgy"
A kinézet is egy szelekciós tényező. Aki csúnya nehezebben szaporodik.
Érdekes módon, hogy mi a szép, az kódolva van az emberben. A szép az nagyobb valószínűséggel egészséges, mint a csúnya. Hogy hogynem.
-
lordbalu #12750 Ezt én is olvastam régen :) -
Richard Donkies #12749 Felfogásod nehéz.
Nem a környezet az egyetlen szűrő.
Ezt is már hányszor leírtam... -
lordbalu #12748 Oké.
Erre tudnál példát is mutatni. Mint pl a gazella aki gyorsabban fut s nem kapja el az oroszlán az belehal mert olyan gyorsan fut, hogy az izomzata megsérül. Ezért a lassabb vagy
az azonos sebességű gazellák maradnak életben. Ezért az előnyös vagy előnytelen tulajdonságait nem tudja örökíteni.
Ennek fényében kijelenthetem előbb vagy utóbb minden gazella azonos sebességen fog futni vagy legalábbis beáll egy jól előre behatárolt tartományra. Mivel a születendő egyed a felmenőitől csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, előbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni.
Ugyebár tudjuk, hogy a genetikánkat a szüleinktől örököljük ( ez most direkt egy nagyon leegyszerűsíttet példa lesz) apa génjei + anya génjei + mutáció a génálomanyómban (ezért van különbség az emberek között s nem néz ki mindenki ugyanúgy) Szóval volta képen minden születendő egyed mutáns. De a te teóriád szerint az egész élóvilág ki fog pusztulni, mert előnyös tulajdonság nem lesz csak hátrányos. -
fonak #12747 Itt talán tartalmasabb vita folyt. -
#12746
Ez azért hülyeség, mert a szelekciós tényező - a környezet - nem állandó. -
Richard Donkies #12745 Ez az álomvilágotok.
Valójában a természetes szelekció, ha hagyják érvényesülni, mindenféle mutánst kiszűr, még azt is amelyik szerinted előnyösebb tulajdonsággal született. Mert az előnynek mindig van hátránya és a hátrány miatt megy az egyed a kukába.
Ez egy sokrétegű szűrő. Egyiken másikon akár könnyen túl is lehet jutni, de az összesen már nem. Így a fajok 100 millió évekig is képesek változatlan formában jelen lenni a nekik szánt területen. -
lordbalu #12744 Nem minden mutáció degradáció. Előnyösebb tulajdonságra tesz szert az egyedet akkor máris nem beszélhetünk degradációról. -
Richard Donkies #12743 Tehát nem tudtok semmi biztosat, csak találgattok.
Eddig is így gondoltam.
-
#12742
Az emberek törzsfejlődését a leletek alapján próbálják összerakni, ha lenne elég lelet akkor lenne érdemes megvizsgálni, hogy úgy fejlődött-e az ember ahogy azt az evolúciós elmélet alapján megjósolták. -
Richard Donkies #12741 Az emberek törzsfeljődése nem evolúció által történt és nem az evolúció szellemében vizsgálják? 
-
Richard Donkies #12740 Már többször elmondtam, hogy a mutáció egyenlő degradáció, amit a természetes szelekció kiszűr. Ha hagyják működni.
Na most a modern orvostudomány gátolja a természetes szelekció ténykedését, ami oda vezet, hogy szaporodnak a genetikai hibák az emberekben. A hiányzó izmok is ilyen hibák, amennyiben igaz a dolog, hogy tényleg hiányoznak és nem csak túl vékonyak, ahogy a cikkben is írták:
"gyakorlatlan szemek ideg, vagy ínköteggel téveszthetik össze"
-
#12739
Már megint kevered az emberek törzsfejlődését az evolúcióval... -
Richard Donkies #12738 "A koponyát még az 1970-es években találták meg Kína északi részén, de csak most vizsgálták meg mikro-CT technológia segítségével."
Szegény evós tudósok, minden nap javítgatniuk kell a tákolmányuk álláspontját.
-
lordbalu #12737 De én tudom! Elolvastam a könyvet. Amire kíváncsi voltam belőle az két mondatban összefoglalható. Ha én végigszenvedtem más is szenvedje.:)
-
lordbalu #12736 Ha már nem olvastad végig, akkor rövidítem. Miért van az hogy egyes embereknél megvan másoknál meg nem? Ha kellene akkor nem kéne mindenkinél lennie, ha meg nem kell akkor meg miért van. -
Richard Donkies #12735 #12352
A kör bezárult.
Ennyit tudsz?
-
Richard Donkies #12734 Akkor leszerepelt előttem, mikor mikróban szénből vasat állított elő, ráadásul a bizonyítást mágnessel végezte el. 