234
-
szivar #114 Nézz csak körül embertársaink közt. Nem kell ide kvantumfizikát meg miszticizmust felhozni ahoz, hogy a józan ész határait feszegessük. És nem mindenki őrült meg, de az emberek java már logikátlan döntéseket hoz, mellyel sem magának, sem pedig másoknak nem segít, sőt csak ront a helyzeten.
Milyen egy őrült? Vagy száz! -
Epikurosz #113 Amúgy szerintem nem véletlen, hogy mi mAGYarok (a Táltos Turul fiai) vagyunk (már aki 
). Mégiscsak van valami abban a szíriuszos elméletben. 
-
Epikurosz #112 "3. A lélek, ha van olyan (ezt a pol. korrekség miatt írtam ide), nem az emberben fejlődött ki, hanem anyagtól független létező. "
No, mesélj!
----------------
Az különben mindig meglep, hogy tonnás állatok, mint amilyen a bálna agya, kisebb mint az emberé.
Remélem jól tudom, hogy minden élőlény közül az embernek van a legnagyobb agya. Akkor mégiscsak a méret a lényeg. -
Piel #111 "Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külső segítség nélkül fejlődött volna." Az agy legyen az kisebb vagy nagyobb, nem a méret a lényeg. Sok faj alakult ki a Földön, de csak egy, az ember agya fejlődött oly mértékben, hogy gondolkodni tudjon. Mi volt az a hatás ami csak az embert fejlesztette és a többi állatot nem, hiszen ugyanabban a környezetben, ugyanolyan környezeti hatásoknak kitéve fejlődtek? Nem igazán találok magyarázatot. Tudom annál kreatívabb az agy minél több kötödés alakul ki az idegsejtek között. Mi alakította úgy az embert, hogy kiemelkedett az állatok közül? Lehet, hogy segítettek, stimuláltak, kísérleteztek velünk más fajok? Ezek csak kérdések. Mi van ha mind közbejátszott? Lehet, hogy ezért van oly sok kérdés az evolúcióelmélettel kapcsolatban is. Azok az évek amikor hiányoznak történelmi emlékeink. Mi történt akkor? Később újból megjelennek az emberi emlékek. A fejlődés sokszor ugrásszerű, míg néhány népcsoport lemaradt.
-
Piel #110 "Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külső segítség nélkül fejlődött volna." Az agy legyen az kisebb vagy nagyobb, nem a méret a lényeg. Sok faj alakult ki a Földön, de csak egy, az ember agya fejlődött oly mértékben, hogy gondolkodni tudjon. Mi volt az a hatás ami csak az embert fejlesztette és a többi állatot nem, hiszen ugyanabban a környezetben, ugyanolyan környezeti hatásoknak kitéve fejlődtek? Nem igazán találok magyarázatot. Tudom annál kreatívabb az agy minél több kötödés alakul ki az idegsejtek között. Mi alakította úgy az embert, hogy kiemelkedett az állatok közül? Lehet, hogy segítettek, stimuláltak, kísérleteztek velünk más fajok? Ezek csak kérdések. Mi van ha mind közbejátszott? Lehet, hogy ezért van oly sok kérdés az evolúcióelmélettel kapcsolatban is. Azok az évek amikor hiányoznak történelmi emlékeink. Mi történt akkor? Később újból megjelennek az emberi emlékek. A fejlődés sokszor ugrásszerű, míg néhány népcsoport lemaradt.
-
dez #109 "Ezért szerintema legnagyobb lökést az adná a fejlődésnek ha valamiképp magasabb szintre tunánk emelni a gondolkodási képességeinket,határtalan lehetőségeket nyitva ezzel."
Megvan a módja. Még csak nagyobb agykapacitás sem kell hozzá. A meglévő szervezettségét lehet növelni. -
dez #108 "Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek?"
1. Sok állat is képes ezekre, csak nem olyan szinten, mint az ember.
2. Ha az embernek van lelke, akkor a fejlettebb állatoknak is nyugodtan lehet. Talán nem is csak a fejlettebbeknek.
3. A lélek, ha van olyan (ezt a pol. korrekség miatt írtam ide), nem az emberben fejlődött ki, hanem anyagtól független létező. -
Epikurosz #107 Növeljük meg az agyunk térfogatát akkor!
Vagy csináljunk úgy, mint az Intel vagy az AMD: legyen 2,4... agyunk! -
dez #106 [folyamodvány != folyomány :)] -
#105
Már nekem is többször eszembe jutott,hogy mennyi minden jelent veszélyt az egész fajtánkra nézve,mennyire törékenyek vagyunk:Aszteroidák,Mágneses pólusváltozás,Szupervulkánok,Naptevékenység megváltozása,Globális éghajlatváltozás,Atomfegyverek,Járványok,a Föld magjának kihűlése azaz a mágneses védőpajzs megszűnése,nap kihűlése...(Androméda galaxis közeledése is lehet ide tartozik)
Kihagytam valamit?Nem mindegyik okozná a teljes emberiség kipusztulását,de sok ember meghalna az biztos.Tulajdonképp csak idő kérdése ,hogy valamelyik bekövetkezzen és akkor elképzelhető,hogy a földi életformák túlélése az emberen múlik majd.Eddig a mi fajtánknak szerencsénk volt,a dinoszauruszok nem mondhatják el ugyanezt.
"Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külső segítség nélkül fejlődött volna."
Mit értesz külső segítség alatt?Alábecsülöd az egyes életformák túlélési képességét.Az embernek szerencsére nem kelett szembenéznie még nagyobb katasztrófával,bár volt a tudósok szerint volt hogy pár ezer emberre csökkent a populáció a bolygón.Azt hiszem az egyik jégkorszakban.Mióta van élet a földön úgytudom meteorbecsapódások és és szupervulkánkitörések,jégkorszakok okozhattak tömeges fajkipusztulást,de a legszívósabb fajok túlélték ezeket és továbbfejlődtek.
"Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek?"
Már gondolkodtam rajta mi külömbözteti meg az embert az állattól.Néhány ember esetében elég csekély a külömbség,sőt talán bizonyos állatok okosabbak is
.Az egyik filmben("Háború a Földön") az embereket úgy hívták,hogy emberállatok,ez találó kifejezés ezekre az emberekre szerintem.
Nah de ez egy másik téma.
Komolyra fordítva a szót a Földön élő (állatok) közül az embernek a legfejletteb az agya,a legösszetetteb.Komplex problémák megoldását és az ösztönökön való felülkerekedést teszi lehetővé.Vagyis többnyire.Többé kevésbé az ösztönök még mindig meghatározzák viselkedésmódunkat.A majmok is hasznalnak eszközöket és olyan kezdetleges problémák megoldását mint egy gyümölcs héjának a feltörése meg tudnak oldani.Tehát minél nagyobb az agy,minél összetettebb annál jobban képes irányítani az adott testet.Ezért szerintema legnagyobb lökést az adná a fejlődésnek ha valamiképp magasabb szintre tunánk emelni a gondolkodási képességeinket,határtalan lehetőségeket nyitva ezzel.Tudom nem adtam érdemleges választ a kérdésedre. -
dez #104 Egyébként vagy csak a (szó szerint vett) kreacionizmusban, vagy csak az evolucióelméletben (annak mai formájában) hinni, illetve azt feltételezni, hogy ezeken kívül más nem lehet, pont olyan, mint azt hinni, hogy az egyik pol. párt mindent jól mond és csinál, és a másik meg semmit sem. Holott ezek nem a teljes igazságot keresik-képviselik, hanem mindent egy bizonyos szűk nézőpontból értelmeznek. -
dez #103 Józan ész? A XIX.sz.-ban még elment, de a kvantumfizikával nem igazán fér össze. De még a relativitáselmélettel sem teljesen. Valószínű ezért is érzed úgy, hogy mindenki megőrült az utóbbi 100 évben. Vagy csak te mész szembe a forgalommal? -
Epikurosz #102 Ezzel a feltételezéssel egy gond van: a közeli tapasztalat ellentmond neki. A szomszédságunkban ugyanis egyelőre úgy tűnik, hogy egy nagy pusztaság van. -
Piel #101 Még mindig kíváncsi lennék Bíró András véleményére! 
-
Piel #100 Millió és millió anyag kölcsönhatása révén létrejöhetett az az anyag amiből szépen lassacskán kialakulhatott egy létforma, ami elindíthatott a világegyetemben egy folyamatot - az élet fejlődését. Ez kisugárzott más világokba, ahol a kölcsönhatás folyamodványaként elkezdhetett fejlődni az élet, de esetleg más irányba, hiszen más és más környezetben alkultak ki. Ideálisabb környezet = gyorsabb fejlődés. Az első életformák lehet, hogy már kihunytak az univerzumban, miként a földön is kihaltak fajok. Nem lehetetlen, hogy amikor a népek legendáit hallgatjuk az Istenekről, akkor más civilizációkkal való érintkezésről beszélnek? Ahogy a Földön is kölcsönhatásban áll minden - mindennel, valószínűleg a galaxisok is kölcsönhatásban állnak egymással. Anyagvándorlás, meteoritok, elszabadult bolygók, vagy egy-egy csillag felrobbanása, vagy összeomlása. Talán ez hihetőbb magyarázat az életünkre. -
Piel #99 Remélem Kornan nem engem értettél félre amiért az evolúcióelméletben kételkedtem. Éppen úgy nem hiszek az Isteni teremtésben, vagy a más fajok által az élet csírájának terjesztésével. Vajon hol voltak az ősrobbanás pillanatában? Vagy akkor máshol jártak? Viszont valamikor nekik is létre kellett jönniük akkor amikor még nem volt semmi. Önmagában az anyagok halmazállapot változásai, a jelenlévő gázok elegyedéséből létrejövő "élet" sokkal valószínűbb. Viszont az élet a fennmaradásért a Földön pengeélen táncol, és egy hajszál választja el a megsemmisüléstől. Százezer évet túlélni már teljesítmény. Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külső segítség nélkül fejlődött volna. Csak nézzük meg milyen törékenyek vagyunk! Tudom, hogy a természet próbálkozik, hiszen versenyeztet fajokat egymással, és nem mind éli túl a jelent. Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek? Az állatok nagyrésze hasonló aggyal rendelkezik összetételében, mint az ember. Mégsem találunk hozzánk hasonló gondolkodó állatot. Persze vannak állatok amik bizonyos viselkedésformákat felvehetnek, igazodnak a természethez a túlélés reményében. Miért pont az ember gondolkodik? Miért pont az ember tudott kiemelkedni az állatok közül? -
Epikurosz #98 A 2. bekezdés arra az "érvre" akart válasz lenni, hogy miért nem látunk ma olyan majmokat, amelyekből ember lesz. -
Epikurosz #97 Igen, az evolúcióelmélet egyik gyenge pontja az élet megjelenése, de persze ha vki ismeri alaposan a szakirodalmat e téren, akkor nem is olyan misztikus az egész.
A kreacionisták fő érve, hogy miért nem alakul ma is ki élet, ha egy bögrébe beleteszel 1 kiló aminósavat? Nos, a bögre azért kis rendszer, nincs benne több milliárd vegyület, tehát a véletlen kombinációk száma eléggé lecsökken.
A fajok fejlődése meg egyenesen rácáfol erre a kreacionista szkepticizmusra, hisz a kövületek segítségével szépen nyomon lehet követni egyes fajok kialakulását, fejlődését, szétválását, vagy éppenséggel eltűnését. -
#96
Az evolúcióelmélet valóban nem ad választ arra a kérdésre ,hogy hogyan lett élettelenből élet,ez az egyik ok amiért olyan sokan kételkednek benne és inkább az egyháznak hisznek.Amúgy már kétségbevonhatatlan tény hogy evolúció létezik,jelen van és régóta formálja a föld élővilágát.Aki nem hiszi járjon utána.De arra a válaszra ,hogy hogyan lett az élettelenből élet az még nyitott kérdés,persze vannak rá magyarázatok amik lehet,hogy igazak.Olyanok is vannak aki azt állitják ,hogy Isten/istenek teremtették az evolúciót.Mások idegenek beavatkozásában hisznek.De kialakulhatott bonyorult kémiai folyamatok során is,szerintem ez az igaz vagy az igazság nagyon közel áll ehez.
Hogy miért kételkedem az egyház szavában:
-eddig semmilyen arra utaló jel nincs ,hogy létezik intelligens tervező
-miért nem az indiánoknak,ókori görögöknek vagy az eszkimóknak... van igazuk mitől lenne a biblia több ezeknél,azon kívül ,hogy népszerűbb?
-sok állítás amiket ezek a vallások felvonultatnak bizonyossággal kijelenthető ,hogy nem igaz.Vagy csak átvitt értelembe lehet az.És egymásnak ellentmondanak.
-csodák márpedig nincsenek,olyan dolgok amire ne lenne logikus,tudományos magyarázat.Csak maximum még nem tudjuk,de már többször kiderült ,hogy amit nem tudtak megmagyarázi arra később a tudomány választ adott.
Tehát attól még ,hogy valamire nincs egyértelmű tudományos magyarázat az nem jelenti azt,hogy a vallásonak van igaza,amiknek mellesleg semmi alapjuk nincs.Ezért én fel nem foghatom,hogy miért hisznek el mégis emberek milliói egy olyan választ aminek semmi de semmi alapja nincs.Ugyanilyen erővel élhetnénk a mátrixban,kis zöld emberkék kémcsőjében... Vagy idegen lények is létrehozhattak minket.Miért pont istenek?Talán azért mert régóta ezt szajkózzák,a többi meg viszonylag új.De meg sem fordul a fejükben ,hogy ezt egyszer valaki/valakik kitalálták és humbug az egész?ÁÁááá tényleg nem értem a vallásos embereket.
-
kukacos #95 Abszolúte egyetértek, annyit tennék még hozzá, hogy szerintem a klasszikus filozófia inkább okafogyottá vált. Az "alapkérdésekről" kiderült, hogy azért nem lehet egyértelműen megválaszolni őket, mert nem értjük, mire vonatkoznak, csak inkább - bizonyos korokban és kultúrákban - jól hangoznak. Úgy tűnt, hogy lényeges dolgokra kérdeznek rá, aztán lassan kiderült, hogy nincs bennük valódi tartalom (na persze amíg erre rájöttünk, sok mindent tanultunk). A népszerű könyveket gyártó emberkék ezzel tisztában vannak, és ezért nem akarják feltenni direktben újra ezeket a kérdéseket, hanem inkább olyan dolgokat mutatnak be, amelyek talán adhatnak valamiféle spirituálisan is kielégítő választ ezekre az, inkább úgy mondanám, általános emberi érzésekre. -
szivar #94 A sósav nem önmagát reprodukálja azálltal hogy elfogyasztja a környezetében található anyagokat, modhatni hogy átalakul, megsemmisül, mert más anyag(molekula) képződik belőle, eredeti funkcióját nem őrzi meg.
Szvsz a jég meg egy elég húzós kérdés. Mivel a h2o nem alakul át semilyen kémiai úton (jelen esetben) csak halmazállapotot vált, így nem tekinteném élőlénynek. Pláne ha nem is felel meg a lentebb közzétett definíciónak.
Élet alatt szvsz nem kell érteni semmit sem. Ez csak egy túlspilázott fogalom, amit az ember alkotott meg. De mint (szinte)minden fogalomnak, ennek is megvannak a maga határai. Amely határok viszont rettent elmosódottak. Jelenleg valóban a dns és az rns horozza azt az infót, melyből az élőlény reprodukálhatja önmagát, de nem kötelező csak ebben gondolkodni. Igaz, hogy a földön csak ezt ismerhettük meg, de akkor is.
-
Epikurosz #93 "Szvsz minden organizmus tökéletességre törekszik. "
Sztem nem. Aki iszik, mint egy vöcsök, az nem törekszik tökéletességre.
Hegel különben adott erre egy választ. Dialektikus idealista világnézetének egyik legfontosabb törvénye: az alacsonyabbrendűtől a magasabbrendű felé való fejlődés törvénye. Ezt az emberi társadalomra is érvényesnek tekintette. A marxisták egy az egyben átvették ezt a törvényt, nem úgy Hegel többi tanítását. Az idealista Legfelső Szellemet kiselejtezték, a dialektikát átoperálták a materialista világszemléletre. Ezzel az ókori bölcselők naív dialektikus materializmusa újjáledt, és elég szép karriert futott be. Azonban, tudományos téren sokat nem tudott felmutatni, mert ellentmond a tudomány egyik alaptételének: nem állítunk fel kőkemény axiómákat, hanem mindent kétségbe kell vonni, és be kell bizonyítani. A bebizonyított tételeket is adott esetben elő kell venni. Ilyen rugalmasságra már nem volt képes a marxizmus sem, és tulajdonképpen semmilyen irányzat. A filozófia nem tud már lépést tartani a tudománnyal, a felszaporodott tudományágak áttekinthetetlenek, elsajátításuk, egységes szemléletük már nem lehetséges, így a polihisztorok után eltűntek a filozófusok is. Béke poraikra!
Ma az van, hogy saját területükön nagyokat dobó tudósok néha megkönyörülnek rajtunk, és megpróbálják hétköznapi nyelven elmagyarázni a titkos tudományokat, tehát át-átvedlenek filozófussá. Ők azok, akiket a média - méltán - sztárol: Einstein, Carl Sagan, Stephen Hawking, David Attenboroug, Paul Davies, és hasonlók. Akik persze már nem markolnak olyan nagyokat, ódzkodnak feltenni olyan alapvető kérdéseket, hogy miért élünk, van-e Isten stb. Ezekkel a kérdésekkel már csak a vallások és a művészetek foglalkoznak, mikor jól, mikor rosszul. -
Epikurosz #92 Hm.
Ha sósavat csöppentesz a kezedre, az is zabál rendesen, gőzt termel, stb. A jég is, télen, lassan falja fel a vizet, szaporodik, mint a rendes kristályok.
Én élet alatt RNS-t vagy DNS-t tartalmazó rendszert értek, amely képes kölcsönhatni a környezetével (beleértve a szaporodást is).
Szóval, a sarokkő az RNS vagy DNS.
Rejtély, hogy más bolygón mi tölti be ezt a szerepet. -
szivar #91 Csak definíció, de annak jó.
Életjelenség alatt szeintem az értendő hogy zabál vmi, meg... Továbbá szaporodik.
Szvsz minden organizmus tökéletességre törekszik. De ezt a környezet változása miatt sohasem éri el. Én így fogalmaznám meg az evolúciót. És az ember koránt sem a csúcsa :D. Néha úgy érzem hogy csak hullámvölgy... -
szivar #90 Sajnos az érvelésed alapján egy egysejtű élőlény (lsd.:tégla) nem élőlény, csak a több sejtből álló szervezetek azok (ház).
Napról napra fedeznek fel új fajokat (nemcsak növény- vagy állatfajokat, hanem baktériumokat) amelyek egyre inkább elmossák az élő és az élettelen fajok közti külömbséget. Azt hiszem az origón((burkolt reklám itt) olvastam egy érdekesebb cikket egy olyan baktériumról, aminek a dns-e ~160 ezer bázispárból áll, és az evolúció elméletre is némi bizonyosságot adhat. Ezt a kopmlikált vegyületet idővel előállíthatja maga az ember is.
Továbbá újabb jelentkező egy mesterségesen (újra) előállított (retro?)vírus, aminek az rns-ét az emberi genomból turkászták elő. És biza szaporodik, meg terjed az őneki megfelelő életfeltételek mellett.
Azonkívül lehet berzenkedni az evolúció ellen, de majd ha a termtés-elméletre is annyi bizonyíték lesz, mint amennyi az evolúciós társára van, akkor majd elkezdenek kételkedni az emberek a tudósok szavában. Addig meg vagy a papokra halgatunk, vagy a józan észre. Bár az első az néha rettent nagy hülyeség, a második meg már szinte kiveszett ebből a világból. Esetleg meg kell nézni egy fajt hogy milyen jelenleg, és utána egymillió év múlva megint megnézni. Na, innentől lehetne cáfolni vagy megerősíteni az evolúció folyamatait. Már ha még érdekelne is valakit.
Végezetül én elhiszem hogy valaki megtervezte a világot olyanra amilyen, de elég tré munkát végzett bizonyos részeivel... Rengeteg csökevényes||felesleges||hiányzó testrész (nemcsak az embernél, hanem az állatoknál is), stb.
Viszont azt sem mondhatom, hogy nincs Isten, vagy vmi felsőbbrandű izé, aki megteremtette az egész kuplerájt, hogy éljünk benne. Sem Isten mellett, sem ellene nincs bizonyíték. Ezért csak a hitre hagyatkozhat az ember. Vag hisz őbenne, vagy nem. Nincs átmenet. De én azért kinéznék belőle annyi inteligenciát, hogy több milliárd évre előre tudjon tervezni, ha már ő csinált a semmiből mindent... -
Epikurosz #89 Pedig lennének benne aggályos elemek:
"Az élőlények életjelenségeket mutató..."
Mi az, hogy "életjelenség"?
"...evolúcióra alkalmas rendszerek"
Evolúció? Ez mi a csuda?
-
szivar #88 Hmm. Ezen definícióba sajnos nem tudok belekötni :D. Szinte tökéletes. -
dez #87 És ki mondta, hogy az anyag létezik? -
Epikurosz #86 A szkeptikusok lerántják a leplet a kristálykopoNYÁKról. -
Epikurosz #85 Roppant kíváncsian várom, hogy felhozol bizonyítékokat emellett.
Mert utoljára azt csicseregték a madarak, hogy bizony a kristálykoponyákat finommechanikai megmunkáló gépekkel csiszolták szép fényesre. Maga a kiöntés sem lenne problem, hisz üvegből annyi csecsebecsét öntenek már, hogy miért épp kristálykoponyát ne öntenénenk? Minta ugye van bőven. -
Epikurosz #84 Jellemző. :-) -
kukacos #83 Descartes semmi ilyet nem mondott, dualizmusa épp arról szól, hogy létezik az anyag és a szellem, és az ember a kettő együttese. A "nem anyagi létezők" kérdésében én mindig visszakérdezek, hogy akkor mit is hívunk létezőnek - szerintem anyagi = létező, mert a fogalmakban nem tudunk megegyezni, de az anyagban igen. A nyelvi elemeket nem érdemes keverni a tárgyakkal, ebből a szempontból a pozitivistáknak van igazuk.
A "tagadhatatlan" érveidet pedig kíváncsian várjuk, bár Aquinói Szent Tamás óta még semmi újat nem hallottam ezügyben. Az összes érv visszavezethető arra, hogy "Én nem hiszem, ugye te sem? Na látod, hogy igazam van." Hát bocs.
-
Epikurosz #82 Az élőlények életjelenségeket mutató, önazonosságukat fenntartó (homeosztatikus), önmagukról reprodukálható információt hordozó, termodinamikailag nyílt, disszipatív (energiát szétszóró), evolúcióra alkalmas rendszerek.
Nem tűrök ellentmondást!
:-)) -
#81
Ne félj, mert jön a folytatás, melyből ki fog derülni, hogy a válasz egyértelmű NEM!
Olyan tudományos tények és logikai érvek állnak emellett a "nem" válasz mellett, melyek (bár sokan tagadják) mégis tagadhatatlanok.
![]()
A #48-as hozzászólás szerint csak az evolúció ellen tudnak érvelni a teremtés elmélete mellett álló emberek.
Ez nem így van, úgyhogy "az élő és élettelen közti különbség" gondolatmenet lezárása után felhozom érveimet, melyek a teremtés mellett szólnak. -
dez #80 Így sosem fogod őket meggyőzni, mert meggyőződésük szerint a válasz egyértelmű igen. -
#79
Én nem értek egyet a Decartes-i felfogással, miszerint az élőlények csupán élettelen gépek. Szerintem ti sem gondoljátok magatokat gépnek. Ahhoz, hogy megértsük, mi a különbség élő és élettelen között, csoportosítanunk kell a létező és ismert dolgokat,
hogy mi az, ami anyagi terméseztű és mi az, ami megfoghatatlan. Mert ugye nem minden létező dolog anyagi természetű.
![]()
A nem anyagi létezők:
- az élet (különösen önálló lényegi mivolta), a tudati jelenségek,
- a szándék, az értelmi megfontolás
- érzések
Az anyagelvűek azt állítják, hogy ezeket a jelenségek anyagi jelenségek okozzák. De mi az anyagiság lényege?
Az anyagelvűség szerint az élettelen világ jelenségei a meghatározóak minden létező viselkedésének megértésében.
Az anyagelvűek szerint tehát élő és élettelen közti különbség nem lényegi, hanem csak minőségi különbség. Vagyis csak a bonyolult, összetett szerkezet az egyetlen különbségi ok.
![]()
Tehát már csak azt kell eldönteni, hogy élő és élettelen között valójában csak minőségi különbséggel van dolgunk, vagy a különbség lényegi.
Válaszoljon erre egy idézet:
"Mennyiségi különbség áll fenn például egy kődarab és egy kőrakás között. Minőségi a különbség egy tégla és egy ház között, és ez lehet lényegi egyezés és lényegi különbség is. Ha ugyanis a lényeget a ház elemeinek természetében látjuk, a ház elemeinek természetére akarjuk visszavezetni, akkor a ház egy téglarakás. Ha viszont a lényeget a szerveződés, a funkció, a felhasználhatóság felől tekintjük, akkor a különbség lényegi, mert a tégla csak egy építőelem, míg a ház az épület. A téglában egyáltalán nem lehet lakni, míg a házban többnyire lehet. Ha az élőlények természetének vizsgálatakor lényegiségüket alkotóelemeik természete adná, akkor az élőlények élettelen lények lennének, mert kétségtelen, hogy az élőlények közel (vagy teljesen) élettelen (vagy annak látszó) atomokból épülnek fel. Csakhogy a ház felépülésekor figyelmen kívül hagyhattuk az építészt és a kőművest, míg az élőlényeket nem egy építész építi fel, egy terv szerint, és a vitatott pont éppen abban áll, hogy rendelkeznek-e az élőlények olyan tervvel, szándékkal, célszerűséggel, amivel az atomok - legalábbis az anyagelvűség szerint - egyáltalán nem rendelkeznek. Így tehát a terv nélküli atomok véletlenszerűen, a vakvéletlen következményeképpen kell kifejlődjenek tervvel rendelkező élőlényekké.
De létrejöhet-e egy terv magától, vakon, a tökéletes tervszerűtlenségből?"
(Grandpierre Attila) -
#78
Akkor este sajnos nem értem rá válaszolni és levegőbe dobált szavakat nem szerettem volna összecsapni pár perc alatt.
De örülök, hogy nélkülem is aktív volt a vitafórum és most szeretnék újra becsatlakozni.
szivar kérdése: "Mit nevezhetünk élőnek?"
(de ezt nem csak ő kérdezi, hanem többen is kérdeztétek, hogy mi a különbség élő és élettelen közt)
Hát nagyon is nagy! Akkora a különbség, mint egy autó önmagában, vagy pedig egy autó sofőrrel. Egy élettelen szerves vegyület sosem lesz azon a szinten, mint egy szerves vegyületekből álló élő test. Az építőanyagok létezése önmagában nem elég a felépítmény elkészüléséhez. Ezek egyszerű ok-okozati összefüggések. Vagyis pont az összefüggés hiánya, ha nincs aki összekösse. Egy olajfestmény sem jön létre festő nélkül. Egyetlen ház sem épül fel építő nélkül. Élő sem jön létre alkotó nélkül. Az élet nem csupán egy bonyolult gép, hanem annál sokkalta több. Sok ilyen bonyolult szerkezet kölcsönhatása.
A gond nem azzal van, hogy a véletlen nem tud létrehozni bonyolult formációkat, hanem inkább azzal, hogy nem tudja fenntartani.
Ha véletlen jött volna létre az élet, akkor már el is pusztította volna ugyanaz a véletlen... -
Piel #77 Egy ismeretterjesztő csatorna műsorában láttam, ahol azt állították, hogy egy- egy ásatáson került elő mindkettő, úgy tudom még senki nem cáfolta meg. A rádióizotópos mérések szerint (márpedig ma ez az elfogadott módszer) több ezer évesek lehetnek. A kristálykoponyák felületén megmunkálószerszámnak nyoma sincs. Hogy is állunk vele? Honnan kerültek elő? Mikor készültek? Ez mégsem illik bele az evolúcióelméletbe! Legalábbis, szerintem. -
#76
Honnan veszed ezt Epi ? En is ugy hallottam, hogy del-amerikaban talaltak oket az oserdoben vhol... -
Epikurosz #75 Ne is haragudj, de azok a kristálykoponyák a XIX. vagy a XX. században készültek, modern megmunkálóeszközök segítségével. Különben jó ötlet volt, Halottak napján (Halloween) biztos jobb ilyennel villogni, mint egy sütőtökkel, amelybe ugye mécsest dugnak.
Lehet, hogy megint lelőttem egy poént?
