Szénmeteoritok segítették az élet kialakulását
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#84
Jellemzõ. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#83
Descartes semmi ilyet nem mondott, dualizmusa épp arról szól, hogy létezik az anyag és a szellem, és az ember a kettõ együttese. A "nem anyagi létezõk" kérdésében én mindig visszakérdezek, hogy akkor mit is hívunk létezõnek - szerintem anyagi = létezõ, mert a fogalmakban nem tudunk megegyezni, de az anyagban igen. A nyelvi elemeket nem érdemes keverni a tárgyakkal, ebbõl a szempontból a pozitivistáknak van igazuk.
A "tagadhatatlan" érveidet pedig kíváncsian várjuk, bár Aquinói Szent Tamás óta még semmi újat nem hallottam ezügyben. Az összes érv visszavezethetõ arra, hogy "Én nem hiszem, ugye te sem? Na látod, hogy igazam van." Hát bocs.
A "tagadhatatlan" érveidet pedig kíváncsian várjuk, bár Aquinói Szent Tamás óta még semmi újat nem hallottam ezügyben. Az összes érv visszavezethetõ arra, hogy "Én nem hiszem, ugye te sem? Na látod, hogy igazam van." Hát bocs.
#82
Az élõlények életjelenségeket mutató, önazonosságukat fenntartó (homeosztatikus), önmagukról reprodukálható információt hordozó, termodinamikailag nyílt, disszipatív (energiát szétszóró), evolúcióra alkalmas rendszerek.
Nem tûrök ellentmondást!
:-))
Nem tûrök ellentmondást!
:-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#81
Ne félj, mert jön a folytatás, melybõl ki fog derülni, hogy a válasz egyértelmû NEM!
Olyan tudományos tények és logikai érvek állnak emellett a "nem" válasz mellett, melyek (bár sokan tagadják) mégis tagadhatatlanok.
A #48-as hozzászólás szerint csak az evolúció ellen tudnak érvelni a teremtés elmélete mellett álló emberek.
Ez nem így van, úgyhogy "az élõ és élettelen közti különbség" gondolatmenet lezárása után felhozom érveimet, melyek a teremtés mellett szólnak.
Olyan tudományos tények és logikai érvek állnak emellett a "nem" válasz mellett, melyek (bár sokan tagadják) mégis tagadhatatlanok.
A #48-as hozzászólás szerint csak az evolúció ellen tudnak érvelni a teremtés elmélete mellett álló emberek.
Ez nem így van, úgyhogy "az élõ és élettelen közti különbség" gondolatmenet lezárása után felhozom érveimet, melyek a teremtés mellett szólnak.
#80
Így sosem fogod õket meggyõzni, mert meggyõzõdésük szerint a válasz egyértelmû igen.
#79
Én nem értek egyet a Decartes-i felfogással, miszerint az élõlények csupán élettelen gépek. Szerintem ti sem gondoljátok magatokat gépnek. Ahhoz, hogy megértsük, mi a különbség élõ és élettelen között, csoportosítanunk kell a létezõ és ismert dolgokat,
hogy mi az, ami anyagi terméseztû és mi az, ami megfoghatatlan. Mert ugye nem minden létezõ dolog anyagi természetû.
A nem anyagi létezõk:
- az élet (különösen önálló lényegi mivolta), a tudati jelenségek,
- a szándék, az értelmi megfontolás
- érzések
Az anyagelvûek azt állítják, hogy ezeket a jelenségek anyagi jelenségek okozzák. De mi az anyagiság lényege?
Az anyagelvûség szerint az élettelen világ jelenségei a meghatározóak minden létezõ viselkedésének megértésében.
Az anyagelvûek szerint tehát élõ és élettelen közti különbség nem lényegi, hanem csak minõségi különbség. Vagyis csak a bonyolult, összetett szerkezet az egyetlen különbségi ok.
Tehát már csak azt kell eldönteni, hogy élõ és élettelen között valójában csak minõségi különbséggel van dolgunk, vagy a különbség lényegi.
Válaszoljon erre egy idézet:
"Mennyiségi különbség áll fenn például egy kõdarab és egy kõrakás között. Minõségi a különbség egy tégla és egy ház között, és ez lehet lényegi egyezés és lényegi különbség is. Ha ugyanis a lényeget a ház elemeinek természetében látjuk, a ház elemeinek természetére akarjuk visszavezetni, akkor a ház egy téglarakás. Ha viszont a lényeget a szervezõdés, a funkció, a felhasználhatóság felõl tekintjük, akkor a különbség lényegi, mert a tégla csak egy építõelem, míg a ház az épület. A téglában egyáltalán nem lehet lakni, míg a házban többnyire lehet. Ha az élõlények természetének vizsgálatakor lényegiségüket alkotóelemeik természete adná, akkor az élõlények élettelen lények lennének, mert kétségtelen, hogy az élõlények közel (vagy teljesen) élettelen (vagy annak látszó) atomokból épülnek fel. Csakhogy a ház felépülésekor figyelmen kívül hagyhattuk az építészt és a kõmûvest, míg az élõlényeket nem egy építész építi fel, egy terv szerint, és a vitatott pont éppen abban áll, hogy rendelkeznek-e az élõlények olyan tervvel, szándékkal, célszerûséggel, amivel az atomok - legalábbis az anyagelvûség szerint - egyáltalán nem rendelkeznek. Így tehát a terv nélküli atomok véletlenszerûen, a vakvéletlen következményeképpen kell kifejlõdjenek tervvel rendelkezõ élõlényekké.
De létrejöhet-e egy terv magától, vakon, a tökéletes tervszerûtlenségbõl?"
(Grandpierre Attila)
hogy mi az, ami anyagi terméseztû és mi az, ami megfoghatatlan. Mert ugye nem minden létezõ dolog anyagi természetû.
A nem anyagi létezõk:
- az élet (különösen önálló lényegi mivolta), a tudati jelenségek,
- a szándék, az értelmi megfontolás
- érzések
Az anyagelvûek azt állítják, hogy ezeket a jelenségek anyagi jelenségek okozzák. De mi az anyagiság lényege?
Az anyagelvûség szerint az élettelen világ jelenségei a meghatározóak minden létezõ viselkedésének megértésében.
Az anyagelvûek szerint tehát élõ és élettelen közti különbség nem lényegi, hanem csak minõségi különbség. Vagyis csak a bonyolult, összetett szerkezet az egyetlen különbségi ok.
Tehát már csak azt kell eldönteni, hogy élõ és élettelen között valójában csak minõségi különbséggel van dolgunk, vagy a különbség lényegi.
Válaszoljon erre egy idézet:
"Mennyiségi különbség áll fenn például egy kõdarab és egy kõrakás között. Minõségi a különbség egy tégla és egy ház között, és ez lehet lényegi egyezés és lényegi különbség is. Ha ugyanis a lényeget a ház elemeinek természetében látjuk, a ház elemeinek természetére akarjuk visszavezetni, akkor a ház egy téglarakás. Ha viszont a lényeget a szervezõdés, a funkció, a felhasználhatóság felõl tekintjük, akkor a különbség lényegi, mert a tégla csak egy építõelem, míg a ház az épület. A téglában egyáltalán nem lehet lakni, míg a házban többnyire lehet. Ha az élõlények természetének vizsgálatakor lényegiségüket alkotóelemeik természete adná, akkor az élõlények élettelen lények lennének, mert kétségtelen, hogy az élõlények közel (vagy teljesen) élettelen (vagy annak látszó) atomokból épülnek fel. Csakhogy a ház felépülésekor figyelmen kívül hagyhattuk az építészt és a kõmûvest, míg az élõlényeket nem egy építész építi fel, egy terv szerint, és a vitatott pont éppen abban áll, hogy rendelkeznek-e az élõlények olyan tervvel, szándékkal, célszerûséggel, amivel az atomok - legalábbis az anyagelvûség szerint - egyáltalán nem rendelkeznek. Így tehát a terv nélküli atomok véletlenszerûen, a vakvéletlen következményeképpen kell kifejlõdjenek tervvel rendelkezõ élõlényekké.
De létrejöhet-e egy terv magától, vakon, a tökéletes tervszerûtlenségbõl?"
(Grandpierre Attila)
#78
Akkor este sajnos nem értem rá válaszolni és levegõbe dobált szavakat nem szerettem volna összecsapni pár perc alatt.
De örülök, hogy nélkülem is aktív volt a vitafórum és most szeretnék újra becsatlakozni.
szivar kérdése: "Mit nevezhetünk élõnek?"
(de ezt nem csak õ kérdezi, hanem többen is kérdeztétek, hogy mi a különbség élõ és élettelen közt)
Hát nagyon is nagy! Akkora a különbség, mint egy autó önmagában, vagy pedig egy autó sofõrrel. Egy élettelen szerves vegyület sosem lesz azon a szinten, mint egy szerves vegyületekbõl álló élõ test. Az építõanyagok létezése önmagában nem elég a felépítmény elkészüléséhez. Ezek egyszerû ok-okozati összefüggések. Vagyis pont az összefüggés hiánya, ha nincs aki összekösse. Egy olajfestmény sem jön létre festõ nélkül. Egyetlen ház sem épül fel építõ nélkül. Élõ sem jön létre alkotó nélkül. Az élet nem csupán egy bonyolult gép, hanem annál sokkalta több. Sok ilyen bonyolult szerkezet kölcsönhatása.
A gond nem azzal van, hogy a véletlen nem tud létrehozni bonyolult formációkat, hanem inkább azzal, hogy nem tudja fenntartani.
Ha véletlen jött volna létre az élet, akkor már el is pusztította volna ugyanaz a véletlen...
De örülök, hogy nélkülem is aktív volt a vitafórum és most szeretnék újra becsatlakozni.
szivar kérdése: "Mit nevezhetünk élõnek?"
(de ezt nem csak õ kérdezi, hanem többen is kérdeztétek, hogy mi a különbség élõ és élettelen közt)
Hát nagyon is nagy! Akkora a különbség, mint egy autó önmagában, vagy pedig egy autó sofõrrel. Egy élettelen szerves vegyület sosem lesz azon a szinten, mint egy szerves vegyületekbõl álló élõ test. Az építõanyagok létezése önmagában nem elég a felépítmény elkészüléséhez. Ezek egyszerû ok-okozati összefüggések. Vagyis pont az összefüggés hiánya, ha nincs aki összekösse. Egy olajfestmény sem jön létre festõ nélkül. Egyetlen ház sem épül fel építõ nélkül. Élõ sem jön létre alkotó nélkül. Az élet nem csupán egy bonyolult gép, hanem annál sokkalta több. Sok ilyen bonyolult szerkezet kölcsönhatása.
A gond nem azzal van, hogy a véletlen nem tud létrehozni bonyolult formációkat, hanem inkább azzal, hogy nem tudja fenntartani.
Ha véletlen jött volna létre az élet, akkor már el is pusztította volna ugyanaz a véletlen...
#77
Egy ismeretterjesztõ csatorna mûsorában láttam, ahol azt állították, hogy egy- egy ásatáson került elõ mindkettõ, úgy tudom még senki nem cáfolta meg. A rádióizotópos mérések szerint (márpedig ma ez az elfogadott módszer) több ezer évesek lehetnek. A kristálykoponyák felületén megmunkálószerszámnak nyoma sincs. Hogy is állunk vele? Honnan kerültek elõ? Mikor készültek? Ez mégsem illik bele az evolúcióelméletbe! Legalábbis, szerintem.
#76
Honnan veszed ezt Epi ? En is ugy hallottam, hogy del-amerikaban talaltak oket az oserdoben vhol...
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#75
Ne is haragudj, de azok a kristálykoponyák a XIX. vagy a XX. században készültek, modern megmunkálóeszközök segítségével. Különben jó ötlet volt, Halottak napján (Halloween) biztos jobb ilyennel villogni, mint egy sütõtökkel, amelybe ugye mécsest dugnak.
Lehet, hogy megint lelõttem egy poént?
<#gun><#nemtudom>
Lehet, hogy megint lelõttem egy poént?
<#gun><#nemtudom>
Kara kánként folytatom tanításom.
#74
Olyan ünneprontó vagy. Félig lelövöd a poént. De azért ezt a témát még érdemes lenne egy kicsit körbejárnod (lsd.:vírusok,stb) 😄.
De a kérdésem még midnig fennál 'blendeguz' számára. Mit nevezhetünk élõnek?
Tényleg be kellene vezetni az iróniajelet a köztudatba...
De a kérdésem még midnig fennál 'blendeguz' számára. Mit nevezhetünk élõnek?
Tényleg be kellene vezetni az iróniajelet a köztudatba...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#73
Biztos van rá logikus magyarázat is ,hogyan készíteték el.Volt egy tévémûsor róla de már nem emlékszem mit mondtak magyarázatnak.De azt mindenesetre tudom ,hogy több ezer éve is ugyanígy néztett ki az emberek koponyája vagy csak nagyon kicsiben tért el.Jól tudom ,hogy ezeket dél-amerikában találták?
#72
bee <#beka2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
kukacos!
Miért kukacoskodsz?
Különben igazad van, tudtam én, hogy sok hülyeséget fogok írni, de belezendítettem, hogy legyen valami, oszt' vki majd helyreigazítja.
A bacikkal megleptél, én azt hittem, hogy legalább nekik van sejthártyájuk és sejtmagjuk is. A mitokondriumokra már nem vettem volna mérget. Azért még egyszer nyugtass meg, hogy tényleg nincsenek nekik ilyenjeik. De lehet, hogy benézek addig is a Wikibe, az szokott lenni a mentsváram.
Miért kukacoskodsz?
Különben igazad van, tudtam én, hogy sok hülyeséget fogok írni, de belezendítettem, hogy legyen valami, oszt' vki majd helyreigazítja.
A bacikkal megleptél, én azt hittem, hogy legalább nekik van sejthártyájuk és sejtmagjuk is. A mitokondriumokra már nem vettem volna mérget. Azért még egyszer nyugtass meg, hogy tényleg nincsenek nekik ilyenjeik. De lehet, hogy benézek addig is a Wikibe, az szokott lenni a mentsváram.
Kara kánként folytatom tanításom.
#70
Ebben ne legyél annyira biztos...
De egyátalán hogy jön ide, hogy ki mióta internetezik?
(Mellesleg érdekes a korral jönni, miközben ilyen infantilis a hozzáállásod... "Az én apukám az erõsebb"...)
De egyátalán hogy jön ide, hogy ki mióta internetezik?
(Mellesleg érdekes a korral jönni, miközben ilyen infantilis a hozzáállásod... "Az én apukám az erõsebb"...)
#69
A bacik tök jól megvannak sejtmag, sejthártya és mitokondrium nélkül is, a vírusok még DNS-t sem kérnek, na meg nukleotidok (tehát DNS) ott úszkálnak minden õslevesben. Érvelésed pedig egy az egyben másolja a kreacionista hülyeséget, miszerint túl szegényes a fantáziánk, hogy elképzeljük, tehát nem is lehetséges. Ha ez így is lenne, az kizárólag arról tanúskodna, hogy az illetõnek szegényes a fantáziája.
#68
Pardon, már én is hülyeséget írok, az eukarióta mitokondriumban is DNS az örökítõanyag, az RNS ott is csak a transzportfolyamatokban vesz részt. A DNS és az RNS sok szempontból felcserélhetõ, a DNS kémiailag viszont jóval stabilabb, ezért bízzák többnyire az élõ szervezetek a saját fehérjéik "könyvtárát" erre a molekulára (kivéve az RNS-vírusokat), az RNS pedig a másolgatáshoz kell.
#67
A volna szó kimaradt valamilyen rejtélyes okból. Ezért helyesen: Én pusztán csak erre szerettem volna rávilágítani. (javítást nem találtam bocs!)
#66
Kedves Bíró András!
Igen jól látod a dolgokat, a hozzászólásaimmal pedig nem a tudásodat szerettem volna kétségessé tenni. A húrelmélet is igen közel áll ahhoz, hogy a világ dolgaira tudományos magyarázatot adjon, és mégsem fogadta el a tudományos világ egyhangúlag. Ez is egy szépen levezetett matematikai elmélet. Mint ahogy Einstein relativitás elmélete is az. Az evolúcióelmélet hasonlóképpen levezetett de nem matematikai képlet. Én pusztán csak erre szerettem rávilágítani. Mindenesetre a történelmi emlékek hiányát én kb. 3000 évnek tudtam, hiszen így olvastam több cikkben is. Nem ismerem a cikkek íróit, ezért a hitelességüket sem tudom igazolni. Mindenesetre elgondolkodtató. Vannak érdekes leleteink például azok a kristálykoponyák (2db) amik a ma élõ emberi koponyákhoz hasonlatosak. Mi a helyzet azokkal? Még nem hallottam róla, hogy a kormeghatározás ekkorát tévedett volna, hogy egy hamisítványt bevegyenek történelmi leletként. Ha viszont valóban több ezer éves - Hogyan hozták létre az akkori emberek? Honnan tudták, hogy milyen lesz több ezer év múlva az ember koponyája? Nem fricskázni szeretnélek, de nagyon kiváncsi lennék a véleményedre.
Igen jól látod a dolgokat, a hozzászólásaimmal pedig nem a tudásodat szerettem volna kétségessé tenni. A húrelmélet is igen közel áll ahhoz, hogy a világ dolgaira tudományos magyarázatot adjon, és mégsem fogadta el a tudományos világ egyhangúlag. Ez is egy szépen levezetett matematikai elmélet. Mint ahogy Einstein relativitás elmélete is az. Az evolúcióelmélet hasonlóképpen levezetett de nem matematikai képlet. Én pusztán csak erre szerettem rávilágítani. Mindenesetre a történelmi emlékek hiányát én kb. 3000 évnek tudtam, hiszen így olvastam több cikkben is. Nem ismerem a cikkek íróit, ezért a hitelességüket sem tudom igazolni. Mindenesetre elgondolkodtató. Vannak érdekes leleteink például azok a kristálykoponyák (2db) amik a ma élõ emberi koponyákhoz hasonlatosak. Mi a helyzet azokkal? Még nem hallottam róla, hogy a kormeghatározás ekkorát tévedett volna, hogy egy hamisítványt bevegyenek történelmi leletként. Ha viszont valóban több ezer éves - Hogyan hozták létre az akkori emberek? Honnan tudták, hogy milyen lesz több ezer év múlva az ember koponyája? Nem fricskázni szeretnélek, de nagyon kiváncsi lennék a véleményedre.
#65
Jesszusom 😊
"Az élet a vírusokkal kezdõdik, tehát az RNS-sel"
Messze nem minden vírus RNS alapú.
"ha nincs gazdasejt, akkor nincs RNS"
Minden élõ szervezet tartalmaz és használ RNS-t.
A monocita az valami egészen más. http://en.wikipedia.org/wiki/Monocyte
"a vírusok olyan mitokondriumok"
Közük nincs hozzá. A mitokondrium valószínûleg bakteriális eredetû sejtszervecske, de csak az eukariótákban található meg.
"minden sejtben csak egy DNS van, de több mitokondrium (tehát RNS)"
Vagy egy sem. Az aukariótákban valóban több mitokondrium lehet, de ennek semmi köze az RNS-hez/DNS-hez. Te valamiért azt hiszed, hogy az RNS a mitokondriumok örökítõanyaga. Valóban, az is, de emellett még ezernyi másik és rendkívül fontos funkciója van az eukarióta sejt többi részében is. Például RNS nélkül a sejtmag DNS-se sem tudna lemásolódni.
"az egysejtûek ugye bacik"
Nem. Az "egysejtûek" alatt eukarióta szervezeteket szokás érteni, azaz sejmaggal rendelkezõ élõlényeket. A prokarióták, amelyeknek nincs sejtmagjuk, népszerû nevükön a baktériumok.
"Az élet a vírusokkal kezdõdik, tehát az RNS-sel"
Messze nem minden vírus RNS alapú.
"ha nincs gazdasejt, akkor nincs RNS"
Minden élõ szervezet tartalmaz és használ RNS-t.
A monocita az valami egészen más. http://en.wikipedia.org/wiki/Monocyte
"a vírusok olyan mitokondriumok"
Közük nincs hozzá. A mitokondrium valószínûleg bakteriális eredetû sejtszervecske, de csak az eukariótákban található meg.
"minden sejtben csak egy DNS van, de több mitokondrium (tehát RNS)"
Vagy egy sem. Az aukariótákban valóban több mitokondrium lehet, de ennek semmi köze az RNS-hez/DNS-hez. Te valamiért azt hiszed, hogy az RNS a mitokondriumok örökítõanyaga. Valóban, az is, de emellett még ezernyi másik és rendkívül fontos funkciója van az eukarióta sejt többi részében is. Például RNS nélkül a sejtmag DNS-se sem tudna lemásolódni.
"az egysejtûek ugye bacik"
Nem. Az "egysejtûek" alatt eukarióta szervezeteket szokás érteni, azaz sejmaggal rendelkezõ élõlényeket. A prokarióták, amelyeknek nincs sejtmagjuk, népszerû nevükön a baktériumok.
#64
Amúgy meg te még a fütyiddel játszottál a nemEU konform játszótéren, amikor én már heves vitákat folytattam az interneten. Süsd meg!<#beka3>
Kara kánként folytatom tanításom.
#63
Nem hitkérdés.
#62
Neked meg biztos hosszú az orrod.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Hogy jön ide a lélek? És miért bizonyítaná a nanotechnológiás sejtépítés, hogy az van vagy nincs?
Azt hiszem, te mindenáron bizonyítani akarsz valamit.
Azt hiszem, te mindenáron bizonyítani akarsz valamit.
#60
Mint már elhangzott, felépíthetsz egy házat a téglákból, de ez még nem fogja bizonyítani, hogy magától épültek a házak... Az egy másik dolog, hogy a tégla az csak tégla.
#59
"A tudományos szóhasználat szerint az "elmélet" szó mást jelent, mint a hétköznapi életben. Teljesen bizonyított tényeket is elméletnek szoktak hívni. Pl. a relativitás elmélet, vagy a kvantumelmélet is ilyen."
A relativitáselmélet pl. nagyrészt most sincs bizonyítva teljes mértékben. A megszületése elsõ évtizedeiben még annyira sem volt.
A relativitáselmélet pl. nagyrészt most sincs bizonyítva teljes mértékben. A megszületése elsõ évtizedeiben még annyira sem volt.
#58
Dehogynem lehet. Te nem tudod elképzelni, de az csak egy dolog.
#57
Sok bizonyíték van, ezek az evolúcióelmélet egyes elemeit alátámasztják. De nem feltétlenül bizonyítják az egészet, úgy, ahogy azt most megfogalmazzák.
#56
Te még "sehol sem voltál", amikor mi már vitatkoztunk itt, és inkább nekem lenne okom bepörögni rá. Ha ezt nem látod be, nem lehet valami magas az IQ-d.
#55
"Nem a vita öröméért, de hozzá kell fûznöm: Ma már szinte mindenki tudja, hogy a relativitás elmélettel is van egy kis bibi."
Én ilyenrõl még nem hallottam, pedig papírom is van ról, ahogy értek hozzá.
"Nem véletlenül számolgatták, hogy a kis bibi akkor fog kiigazodni, ha a relativitás elméletet több dimenzióban alkalmazzuk."
Arra gondolsz, hogy a gravitáció egyesítése a többi erõvel nem megy 3+1 dimenzióban? Ez nem igazán a relativitás elmélet gondja. Egyébként meg a húrelméletek úgyis 10-11 vagy még több dimenzió létezését jósolják.
"Megint volt egy közös õsünk a fejlõdés során, de még mindig nem tudjuk honnan ered az EMBER."
Már miért ne tudnánk? Már elég szép nagy családfát gyártottak nekünk a kutatók.
"Azt is tényként olvastam nyílván pont itt, hogy néhány ezer év kiesése van az "emberi" történelemnek amirõl nem találtunk semmilyen emléket."
Errõl sem hallottam még. Volt szó 100 meg 1000 év hiányról, de ezek kamu elméletek, amiknek egyetlen célja, hogy az adott könyv írója kapjon némi zsebpénzt.
"A történetírásunk során sokszor elõfordult, hogy a tényként tanított "elmélet" késõbb megdõlt, holott a hírdetõjét "elintézték" a fõokosok. Gondoljunk csak Galileire. "
Nos az egyház nem tudományos elméleteket tanított. Épp Galilei volt a tudós, és az õ elmélete ma is érvényes.
Én ilyenrõl még nem hallottam, pedig papírom is van ról, ahogy értek hozzá.
"Nem véletlenül számolgatták, hogy a kis bibi akkor fog kiigazodni, ha a relativitás elméletet több dimenzióban alkalmazzuk."
Arra gondolsz, hogy a gravitáció egyesítése a többi erõvel nem megy 3+1 dimenzióban? Ez nem igazán a relativitás elmélet gondja. Egyébként meg a húrelméletek úgyis 10-11 vagy még több dimenzió létezését jósolják.
"Megint volt egy közös õsünk a fejlõdés során, de még mindig nem tudjuk honnan ered az EMBER."
Már miért ne tudnánk? Már elég szép nagy családfát gyártottak nekünk a kutatók.
"Azt is tényként olvastam nyílván pont itt, hogy néhány ezer év kiesése van az "emberi" történelemnek amirõl nem találtunk semmilyen emléket."
Errõl sem hallottam még. Volt szó 100 meg 1000 év hiányról, de ezek kamu elméletek, amiknek egyetlen célja, hogy az adott könyv írója kapjon némi zsebpénzt.
"A történetírásunk során sokszor elõfordult, hogy a tényként tanított "elmélet" késõbb megdõlt, holott a hírdetõjét "elintézték" a fõokosok. Gondoljunk csak Galileire. "
Nos az egyház nem tudományos elméleteket tanított. Épp Galilei volt a tudós, és az õ elmélete ma is érvényes.
#54
"Csak a sejtekbõl felépített organizmus nevezhetõ élõnek? Vagy a baktériumok is beletartoznak ebbe a csoportba? Esetleg a vírusok? Kezdek elbizonytalanodni... "
Nem kellene.
Az élet a vírusokkal kezdõdik, tehát az RNS-sel. Még primitív, nem is képes önállóan szaporodni csak gazdasejtek segítségével. Hoppá: ha nincs gazdasejt, akkor nincs RNS. Akkor tehát mégiscsak a DNS-sel rendelkezõ sejtek az elsõk, ezek - nem fogod kitalálni - egysejtûek (monociták).
A következtetés logikus: a vírusok olyan mitokondriumok (ott is ott van az a huncut RNS!), amelyek elszakadtak a gazdasejttõl, és próbálnak önállósodni.
Fontos: minden sejtben csak egy DNS van, de több mitokondrium (tehát RNS).
Van itt egy másik érdekesség: az egysejtûek ugye bacik, amelyek vígan mozognak vízben, levegõben, talajban. Az egysejtûekbõl kifejlõdnek aztán a növények, amelyek helyhez kötöttek, de egyhelyben azért mocorognak, majd az állatok, amelyek aztán tényleg mozgékonyak.
A kettõ között ott vannak a vízi növények, amelyek a víz áramlásának köszönhetõen helyet változtatnak, de ha jól belegondolok, akkor a növények is szórják a magvaikat, sõt, kúsznak, másznak, rovarokat is megesznek.
Összefoglalva: az élettelen és az élõ között vannak a vírusok. Az elsõ élõlények az egysejtûek. A földi (!) élet alapköve a DNS. Ahol nincs DNS, ott nem beszélünk életrõl.
Házifeladat: miért nem fejlõdött ki a Földön olyan élet is, amely nem DNS-alapú? Én nemtom.
Nem kellene.
Az élet a vírusokkal kezdõdik, tehát az RNS-sel. Még primitív, nem is képes önállóan szaporodni csak gazdasejtek segítségével. Hoppá: ha nincs gazdasejt, akkor nincs RNS. Akkor tehát mégiscsak a DNS-sel rendelkezõ sejtek az elsõk, ezek - nem fogod kitalálni - egysejtûek (monociták).
A következtetés logikus: a vírusok olyan mitokondriumok (ott is ott van az a huncut RNS!), amelyek elszakadtak a gazdasejttõl, és próbálnak önállósodni.
Fontos: minden sejtben csak egy DNS van, de több mitokondrium (tehát RNS).
Van itt egy másik érdekesség: az egysejtûek ugye bacik, amelyek vígan mozognak vízben, levegõben, talajban. Az egysejtûekbõl kifejlõdnek aztán a növények, amelyek helyhez kötöttek, de egyhelyben azért mocorognak, majd az állatok, amelyek aztán tényleg mozgékonyak.
A kettõ között ott vannak a vízi növények, amelyek a víz áramlásának köszönhetõen helyet változtatnak, de ha jól belegondolok, akkor a növények is szórják a magvaikat, sõt, kúsznak, másznak, rovarokat is megesznek.
Összefoglalva: az élettelen és az élõ között vannak a vírusok. Az elsõ élõlények az egysejtûek. A földi (!) élet alapköve a DNS. Ahol nincs DNS, ott nem beszélünk életrõl.
Házifeladat: miért nem fejlõdött ki a Földön olyan élet is, amely nem DNS-alapú? Én nemtom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#53
"A szénatom v. szénmolekula létrejötte kémiai folyamat.
Az élet létrejötte biokémiai."
Mi külömbözteti meg az élõ és az élettelen dolgokat széles-e világon? A szaporordás? Erre bizonyos fehérjék, sõt nagyságrendekkel egyszerûbb vegyületek is képesek(adott körülmények között). Esetleg az alkotóelemek rendezettsége, szabályossága? Mert az élõ(nek nevezett) szervezetek koránt sem szabályosak és rendezettek, csak úgy tûnik. Nem tudom hogy hol a határ, de szóljon ha valaki tudja.
"...
- sejtplazma
- sejthártya
- mitokondrium
- sejtközpont
- DNS ..."
Már megint a sejt. Csak a sejtekbõl felépített organizmus nevezhetõ élõnek? Vagy a baktériumok is beletartoznak ebbe a csoportba? Esetleg a vírusok? Kezdek elbizonytalanodni...
Az élet létrejötte biokémiai."
Mi külömbözteti meg az élõ és az élettelen dolgokat széles-e világon? A szaporordás? Erre bizonyos fehérjék, sõt nagyságrendekkel egyszerûbb vegyületek is képesek(adott körülmények között). Esetleg az alkotóelemek rendezettsége, szabályossága? Mert az élõ(nek nevezett) szervezetek koránt sem szabályosak és rendezettek, csak úgy tûnik. Nem tudom hogy hol a határ, de szóljon ha valaki tudja.
"...
- sejtplazma
- sejthártya
- mitokondrium
- sejtközpont
- DNS ..."
Már megint a sejt. Csak a sejtekbõl felépített organizmus nevezhetõ élõnek? Vagy a baktériumok is beletartoznak ebbe a csoportba? Esetleg a vírusok? Kezdek elbizonytalanodni...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#52
Írtam: "Az ember is csak akkor spéci eset, ha van lelke, amit még nem látott senki, de reméljük, hogy van."
Ezen - önmagammal vitakozva - szeretnék finomítani.
Miért, látott valaki olyant, hogy "kitartás", vagy "unalom", vagy "szeretet", vagy "romantika" stb.?
A szellemiek tényleg léteznek, így a lélek is, ezen felesleges vitázni, a kérdés persze többezeréves, hogy melyik volt az elsõ, és létezhet-e szellem anyag nélkül (ontológia).
Ezen - önmagammal vitakozva - szeretnék finomítani.
Miért, látott valaki olyant, hogy "kitartás", vagy "unalom", vagy "szeretet", vagy "romantika" stb.?
A szellemiek tényleg léteznek, így a lélek is, ezen felesleges vitázni, a kérdés persze többezeréves, hogy melyik volt az elsõ, és létezhet-e szellem anyag nélkül (ontológia).
Kara kánként folytatom tanításom.
#51
Kedves Bíró András!
Nem a vita öröméért, de hozzá kell fûznöm: Ma már szinte mindenki tudja, hogy a relativitás elmélettel is van egy kis bibi. Nem véletlenül számolgatták, hogy a kis bibi akkor fog kiigazodni, ha a relativitás elméletet több dimenzióban alkalmazzuk. A több dimenzió pedig csak matematikailag látszik igazolódni. Szerintem.
Az evolúcióelméletre itt az SG-n olvasnam nemrég cikket. Megint volt egy közös õsünk a fejlõdés során, de még mindig nem tudjuk honnan ered az EMBER. Azt is tényként olvastam nyílván pont itt, hogy néhány ezer év kiesése van az "emberi" történelemnek amirõl nem találtunk semmilyen emléket. A történetírásunk során sokszor elõfordult, hogy a tényként tanított "elmélet" késõbb megdõlt, holott a hírdetõjét "elintézték" a fõokosok. Gondoljunk csak Galileire.
Nem a vita öröméért, de hozzá kell fûznöm: Ma már szinte mindenki tudja, hogy a relativitás elmélettel is van egy kis bibi. Nem véletlenül számolgatták, hogy a kis bibi akkor fog kiigazodni, ha a relativitás elméletet több dimenzióban alkalmazzuk. A több dimenzió pedig csak matematikailag látszik igazolódni. Szerintem.
Az evolúcióelméletre itt az SG-n olvasnam nemrég cikket. Megint volt egy közös õsünk a fejlõdés során, de még mindig nem tudjuk honnan ered az EMBER. Azt is tényként olvastam nyílván pont itt, hogy néhány ezer év kiesése van az "emberi" történelemnek amirõl nem találtunk semmilyen emléket. A történetírásunk során sokszor elõfordult, hogy a tényként tanított "elmélet" késõbb megdõlt, holott a hírdetõjét "elintézték" a fõokosok. Gondoljunk csak Galileire.
#50
Este jövök és válaszolok.
Nem semmi ez a 'flood' ami ma jött...
Nem semmi ez a 'flood' ami ma jött...
#49
"az entrópia leegyszerûsíteni, uniformizálni akar, míg az evolúció épp bonyolítani."
Ennél azért bonyolultabb a dolog. Az entrópia növekedés törvénye csak zárt rendszerekre érvényes. Nyílt rendszereknél simán gond nélkül csökkenhet is. Sõt, ha a rendszer távol van az egyensúlyi helyzetétõl, akkor az entrópia szükségképpen csökkenni fog. Ez egyfajta önszervezõdés. Ilyen pl. amikor a víz megfagy (a rendezetlen folyadékból szabályos kristály jön létre). Az önszervezõdést az élet nagyon sok helyen használja (pl. sejthártya).
Ennél azért bonyolultabb a dolog. Az entrópia növekedés törvénye csak zárt rendszerekre érvényes. Nyílt rendszereknél simán gond nélkül csökkenhet is. Sõt, ha a rendszer távol van az egyensúlyi helyzetétõl, akkor az entrópia szükségképpen csökkenni fog. Ez egyfajta önszervezõdés. Ilyen pl. amikor a víz megfagy (a rendezetlen folyadékból szabályos kristály jön létre). Az önszervezõdést az élet nagyon sok helyen használja (pl. sejthártya).
#48
"A reprodukció semmi egyebet nem bizonyítana, mint a teremtést."
Nem. Azt bizonyítja, hogy az élet egy természetes dolog, nincs benne semmi misztikus, természetfeletti, isteni szikra, lélek, meg ilyenek.
A te érveléseddel épp a termemtés ELLEN szól az, hogy jelenleg nem tudunk életet létrehozni.
Nem. Azt bizonyítja, hogy az élet egy természetes dolog, nincs benne semmi misztikus, természetfeletti, isteni szikra, lélek, meg ilyenek.
A te érveléseddel épp a termemtés ELLEN szól az, hogy jelenleg nem tudunk életet létrehozni.
#47
"A nanotechnológiának mi köze az élet kialakulásához?"
Annyi, mint a félvezetõ technikának a számítástechnikához.
http://www.mindentudas.hu/vonderviszt/20041010vonderviszt.html
"Ha egy tudós nanotechnológia segítségével létre tudna hozni élõ sejtet,
az sem bizonyítana semmit"
Te akartad, hogy hozzanak lére elõ sejtet.
"A szénatom v. szénmolekula létrejötte kémiai folyamat.
Az élet létrejötte biokémiai."
Nem olyan nagy a különbség. Szervetlen anyagból szerveset már nagyon régen elõ tudunk állítani.
Annyi, mint a félvezetõ technikának a számítástechnikához.
http://www.mindentudas.hu/vonderviszt/20041010vonderviszt.html
"Ha egy tudós nanotechnológia segítségével létre tudna hozni élõ sejtet,
az sem bizonyítana semmit"
Te akartad, hogy hozzanak lére elõ sejtet.
"A szénatom v. szénmolekula létrejötte kémiai folyamat.
Az élet létrejötte biokémiai."
Nem olyan nagy a különbség. Szervetlen anyagból szerveset már nagyon régen elõ tudunk állítani.
#46
"Például az, hogy "élõ, mûködõképes" sejt magától nem jön létre"
Nem is kell. Hosszú fejlõdés vezetett a mai sejtek kialakulásához, és ezt ma már nagyjából ismerjük is.
Pl. a késõbb említett mitokondrium régebben külön sejt volt (a növényekben és gombákban ma sincs). Aztán pl. a sejthártya rettentõ egyszerûen létrejöhet spontán módon, a szappanbuborékhoz hasonlóan.
A legkorábbi pont amíg vissza tudjuk követni a fejlõdést, az egy pár száz, vagy ezer bázisból álló RNS lánc (az RNS ugyanis képes örökítõanyagként és enzimként is mûködni). Ezek vagy véletlenül jöttek létre, vagy ezt a szakaszt megelõzte valamiféle nem biológiai evolúció (pl. a kristályok is tudnak szaporodni), ez egyelõre nyitott kérdés.
"de élettelenbõl élõt még soha(!) nem tudtak létrehozni..."
Még hiányzik a technológia hozzá. Ahogy Epikurosz is említette, ehhez nanotechnológia kell. Attól, hogy valamit nem tudunk leutánozni, még érthetjük a mûködését. Pl. 10 éve az ember nem volt képes egy 65nm-es Core2 CPU legyártására, de a mûködésének alapjait gond nélkül megértette volna bárki, hiszen az semmit sem változott.
"az evolúció egy elmélet nem pedig bizonyított tény."
Ezt is már annyiszor magyaráztam el, hogy ha annyi dollárom lenne, gazdag lennék.
A tudományos szóhasználat szerint az "elmélet" szó mást jelent, mint a hétköznapi életben. Teljesen bizonyított tényeket is elméletnek szoktak hívni. Pl. a relativitás elmélet, vagy a kvantumelmélet is ilyen.
Nem is kell. Hosszú fejlõdés vezetett a mai sejtek kialakulásához, és ezt ma már nagyjából ismerjük is.
Pl. a késõbb említett mitokondrium régebben külön sejt volt (a növényekben és gombákban ma sincs). Aztán pl. a sejthártya rettentõ egyszerûen létrejöhet spontán módon, a szappanbuborékhoz hasonlóan.
A legkorábbi pont amíg vissza tudjuk követni a fejlõdést, az egy pár száz, vagy ezer bázisból álló RNS lánc (az RNS ugyanis képes örökítõanyagként és enzimként is mûködni). Ezek vagy véletlenül jöttek létre, vagy ezt a szakaszt megelõzte valamiféle nem biológiai evolúció (pl. a kristályok is tudnak szaporodni), ez egyelõre nyitott kérdés.
"de élettelenbõl élõt még soha(!) nem tudtak létrehozni..."
Még hiányzik a technológia hozzá. Ahogy Epikurosz is említette, ehhez nanotechnológia kell. Attól, hogy valamit nem tudunk leutánozni, még érthetjük a mûködését. Pl. 10 éve az ember nem volt képes egy 65nm-es Core2 CPU legyártására, de a mûködésének alapjait gond nélkül megértette volna bárki, hiszen az semmit sem változott.
"az evolúció egy elmélet nem pedig bizonyított tény."
Ezt is már annyiszor magyaráztam el, hogy ha annyi dollárom lenne, gazdag lennék.
A tudományos szóhasználat szerint az "elmélet" szó mást jelent, mint a hétköznapi életben. Teljesen bizonyított tényeket is elméletnek szoktak hívni. Pl. a relativitás elmélet, vagy a kvantumelmélet is ilyen.
#45
De ami még érdekesebb, hogy az evolúciót elfogadó emberek megpróbálnak tényekkel érvelni a teóriájuk mellett, míg a másik oldal az evolúció ellen érvel, kihagyva saját teóriájának bizonyítását. Hiszen akik egy magasabb, megmagyarázhatatlan, megfoghatatlan felsõbb erõben hisznek axiómaként fogadják el annak a felsõbbrendû lénynek a létét, ha valamire nem tudnak választ adni. Szerencsére mindig voltak és lesznek emberek, akik megpróbálják megérteni a világot, ahelyett, hogy egy kényelmes "Isten akarata" vagy "Isten útjai kifürkészhetetlenek" egyenmondatot ragasztanának rá.
#44
"kevés tanártól hallottam azt, hogy lehetséges más magyarázat is."
Azért, mert nem lehetséges. Legalábbis alternatív tudományos elmélet nincs, és nem is igazán lehet.
Azért, mert nem lehetséges. Legalábbis alternatív tudományos elmélet nincs, és nem is igazán lehet.
#43
"cseppet inkorrekt, hogy tényként tanítják az iskolákban az evolúciót"
Nézz utánna kicsit a bizonyítékoknak. Annyi van, hogy bel sem kezdek a felsorolásba. Egy ideje gondolkodom rajta, hogy egy weblapon össze kéne szedni õket, hogy ne kelljen századszor is ugyanarról vitatkoznom.
Nézz utánna kicsit a bizonyítékoknak. Annyi van, hogy bel sem kezdek a felsorolásba. Egy ideje gondolkodom rajta, hogy egy weblapon össze kéne szedni õket, hogy ne kelljen századszor is ugyanarról vitatkoznom.
#42
Az entrópiával kapcsolatban igazad van valóban: az entrópia leegyszerûsíteni, uniformizálni akar, míg az evolúció épp bonyolítani. Ez egyébként nem szokatlan: a világ is tágul, de helyenként attól egyes galaxisok még közeledhetnek egymáshoz.
A mínusz 1 millió fokos Kelvin tudtommal nonszensz, -273 Celsius fok a minimum, de lehet, hogy az õsállapotban másként volt.
Az evolúcionisták szóhasználatán pedig ne csodálkozz, õk is emberek.
Gyakran írják, hogy a sarki nyúl kijátszotta a jegesmedvét meg az ezüstrókát, mert fehér színbe öltözött, hogy eltûnjön a hóban. Ez csak szóvirág, hisz a kiválasztódás tette fehérré a nyulat. A sötéteket ugyanis könnyû volt levadászni. Érdekes, hogy a medve is fehér lett, hát nála meg az volt a léyneg, hogy a zsákmány ne vegye észre.
Az irodalmi megfogalmazásokon nem kell fennakadni.
A mínusz 1 millió fokos Kelvin tudtommal nonszensz, -273 Celsius fok a minimum, de lehet, hogy az õsállapotban másként volt.
Az evolúcionisták szóhasználatán pedig ne csodálkozz, õk is emberek.
Gyakran írják, hogy a sarki nyúl kijátszotta a jegesmedvét meg az ezüstrókát, mert fehér színbe öltözött, hogy eltûnjön a hóban. Ez csak szóvirág, hisz a kiválasztódás tette fehérré a nyulat. A sötéteket ugyanis könnyû volt levadászni. Érdekes, hogy a medve is fehér lett, hát nála meg az volt a léyneg, hogy a zsákmány ne vegye észre.
Az irodalmi megfogalmazásokon nem kell fennakadni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
"Az entrópia rövid távon az élet kialakulását segíti, mert a kvarkok egyszerûségét összezavarva komplex szerkezetek kialakítását kényszeríti ki."
Nem értem, hogy jönnek ide a kvarkok. Ez részecskefizika és nagyon messze áll az "élettelenbõl élõ" témakörtõl.
De mindegy, akkor kvarkozzunk és entrópiázzunk kicsit:
A kvarkok esetében az entrópia maximum annyit érhetett el,
hogy a kvarkok protonokat és neutronokat építettek fel.
Ez lehetséges, bár nagyon különleges feltételek kellenek ehhez a folyamathoz (pl.: mínusz 1millió Kelvin).
***
Egy evolúcionista ezt írja az entrópia és az evolúciós folyamat negatív kapcsolatáról:
Ez a csodálatos rend és szervezettség az evolúció során alakult ki, még hozzá az entrópiával szemben...
A biorendszerek kijátsszák az "entrópia vastörvényét" (a termodinamika második törvényét, a legáltalánosabbnak tartott fizikai törvényt).
Az evolúció elsõsorban az információ diadala a nyers, rendezetlen anyaggal és a kataklizmatikus, szervezetlen "vakerõkkel" szemben.
Forrás
Éredekes az a szó, hogy "kijátszotta".
Ez nagyon jellemzõ az evolúció mellett érvelõk szóhasználatára. Az ilyen kifejezések által megszemélyesítik és intelligenciával ruházzák fel az élettelen anyagokat vagy folyamatokat, más alkalmakkor pedig az állatokra alkalmazzák a megszemélyesítést.
Valójában Isten szerepét átruházzák élettelen anyagokra, folyamatokra...
Nem értem, hogy jönnek ide a kvarkok. Ez részecskefizika és nagyon messze áll az "élettelenbõl élõ" témakörtõl.
De mindegy, akkor kvarkozzunk és entrópiázzunk kicsit:
A kvarkok esetében az entrópia maximum annyit érhetett el,
hogy a kvarkok protonokat és neutronokat építettek fel.
Ez lehetséges, bár nagyon különleges feltételek kellenek ehhez a folyamathoz (pl.: mínusz 1millió Kelvin).
***
Egy evolúcionista ezt írja az entrópia és az evolúciós folyamat negatív kapcsolatáról:
Ez a csodálatos rend és szervezettség az evolúció során alakult ki, még hozzá az entrópiával szemben...
A biorendszerek kijátsszák az "entrópia vastörvényét" (a termodinamika második törvényét, a legáltalánosabbnak tartott fizikai törvényt).
Az evolúció elsõsorban az információ diadala a nyers, rendezetlen anyaggal és a kataklizmatikus, szervezetlen "vakerõkkel" szemben.
Forrás
Éredekes az a szó, hogy "kijátszotta".
Ez nagyon jellemzõ az evolúció mellett érvelõk szóhasználatára. Az ilyen kifejezések által megszemélyesítik és intelligenciával ruházzák fel az élettelen anyagokat vagy folyamatokat, más alkalmakkor pedig az állatokra alkalmazzák a megszemélyesítést.
Valójában Isten szerepét átruházzák élettelen anyagokra, folyamatokra...
#40
"ha technikailag elég fejlettek leszünk, talán reprodukálni is tudjuk"
A reprodukció semmi egyebet nem bizonyítana, mint a teremtést.
Ha a lombikban lévõ szerves vegyület szemlélteti az õslevest,
a szerves vegyületet stimuláló elektromos kisülés szemlélteti az egykori villámokat;
akkor a tudós (aki az egészet megtervezi és levezényli) kit szemléltet?
Egy intelligens tervezõt, nem?!
A reprodukció semmi egyebet nem bizonyítana, mint a teremtést.
Ha a lombikban lévõ szerves vegyület szemlélteti az õslevest,
a szerves vegyületet stimuláló elektromos kisülés szemlélteti az egykori villámokat;
akkor a tudós (aki az egészet megtervezi és levezényli) kit szemléltet?
Egy intelligens tervezõt, nem?!
#39
Örülök, hogy megmozgatja a téma a népet.
Mit szólnátok, ha nyitnánk egy új témát ezzel a címmel:
"Hogyan jött létre az élet?"
Benne vagytok?
Mit szólnátok, ha nyitnánk egy új témát ezzel a címmel:
"Hogyan jött létre az élet?"
Benne vagytok?
#38
Kezdetben teremte az Ur az eget es a foldet...<#nezze><#confused>
\"Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más\"
#37
Persze elméleteket gyárthatunk ezret is akár, amit néhány tény igazol. Ha láttátok 2001 Ürodüsszeiát akkor az abban történtek is adnak egy lehetséges magyarázatot a fejlõdésre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy úgy volt! Lehet, hogy az elsõ sejtkezdeményeket egy szondával indította útjára egy értelmes idegen faj és csak kíváncsi volt, hogy mi alakulhat belõle? Lehet, hogy azóta is figyelnek minket(gondolok itt az UFO jelenségekre), de meglehet, hogy kihaltak réges-régen. Valószínûleg nem is lesz 100%-os bizonyítékunk semelyik elméletre. Hacsak fel nem tûnik egy nálunk többet látott civilizáció (Atlantisz) népe, hogy elmondja nekünk mi is történt.
#36
A pánspermia elmélete - megírták ezt nálam okosabbak - nem old meg semmit, a keletkezés helyét tolja el, ugye ezt mondod te is. Én evolucionista vagyok, a sejtek kialakulását el tudom képzelni az evolúció eredményeként, és ha technikailag elég fejlettek leszünk, talán reprodukálni is tudjuk. A DNS-t is sikerült dekódolni, azért ez kezdetnek szép.
Az élet megjelenése tudományos alapokon konzisztens módon magyarázható, a gikszer nem itt van, hanem a kozmológiában. A világegyetem (makrokozmosz) keletkezése, no ott lehet filózni. A mikrokozmosz felé közeledve megint megáll a tudomány, megáll az ész, és labilissá válik minden. A kettõ között én nem látok nagy gnosztikus gubancokat.
Az élet megjelenése tudományos alapokon konzisztens módon magyarázható, a gikszer nem itt van, hanem a kozmológiában. A világegyetem (makrokozmosz) keletkezése, no ott lehet filózni. A mikrokozmosz felé közeledve megint megáll a tudomány, megáll az ész, és labilissá válik minden. A kettõ között én nem látok nagy gnosztikus gubancokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#35
Az egy fontos dolog, h nem bizonyítható tökéletesen az evolúció-elmélet, valóban vannak "lyukak", de nem is igen cáfolható szal sztem ezért is marad, még mindíg értelmesebb mint a teremtéstörténet......
\"Faterral és öcsémmel játszottunk az udvaron, amikor anya kikiabált, hogy ki fogjuk taposni a füvet. Apám visszaszólt, hogy srácokat nevelünk nem füvet.\"