Szénmeteoritok segítették az élet kialakulását

Hát voltak párhuzamosan fejlõdõ emberfajok amik kihalltak.Például a homo erectus egyidõben élt az õseinkel és úgy tudom nem a homo erectustól származunk bár ebben nem vagyok biztos.Abban viszont igen,hogy õseink hasonlítottak a majmokra.Lehet igazad van,hogy õseink nem a ma élõ majmok voltak,vagyis nem azokból fejlõdtünk ki ,de akkor is a ma élõ majmoknak és az embernek volt egy közös õse ami majomszerû volt.Sõt lehet minden élõlénnyel van egy közös õsünk a földön,még a növényekkel is.Tehát a sokadik ük nagyapája közös az itt jelenlévõ fórumozóknak.Tulajdonképp ha elég régre vezetjuk vissza akkor az állatok is a rokonaink.Fura.Persze lehet ,hogy több helyen is egymástól függetlenül jelent meg az élet a földön,ebben az esetben lehet nem minden fajjal vagyunk rokonságban.A DNS egyezés is azt mutatja,hogy a majom nagyon közeli rokonunk,tehát nem lehetünk teljesen különálló faj másik bolygóról vagy ilyesmi.

Lehet, hogy félreértettelek, de nekem úgy tûnit, a végsõ fokmérõnek a józan ésszt tekinted (nem csak hétköznapi kis hülyeségekben, hanem "az élet nagy dolgaiban" is). Erre írtam, hogy a tudományban ez már 100 éve nem egészen így van: nem az számít, hogy mi mennyire felel meg az emberi józan észnek.

Na ja, csak arról van szó, hogy az nem feltétlenül esik egybe a "józan ésszel".

Hm, akkor úgy tûnik, nem értetted meg, mi az, ami összefûzi a válaszaimat.

Na mindegy, vegyük inkább ezt:
"Kezdjük azzal, hogy milyen állatot láttál tervezni, gondolkodni?"

Sokat. Kutyát, macskát, patkányt, majmot, stb. De mint már 2x írtam, természetesen nem olyan szinten, mint az ember.

"Ha a hangyák szervezettségére gondolsz, a génjeikben van leírva a túlélés reményében."

Ezt mindenki tudja, szal természetesen nem a hangyákra gondoltam.

"És még sorolhatnám. Egy majom sem fog tervet készíteni, hogy ültessen egy banánfát, és jövöre több banánt tudjon megenni mint az idén! Érted?"

Igen, ez már meghaladja a képességeiket. De ez nem azt jelenti, hogy semmit sem tudnak. De egyszerûbb feladatokon el tudnak gondolkodni, el tudják tervezni, hogyan valósítsák meg, és utána neki is állnak megvalósítani. Legyen az a pontból b pontba jutni egy nehéz terepen, vagy igazi stratégiai szövetségeket kötve feljutni a csúcsra a csordában, majomcsapatban, kiütve a régi fõnököt, stb. Mondtam, ismerd meg jobban az állatvilágot, mielõtt túl messzemenõ következtetésre akarsz jutni.

Sokkal összetettebb ez az egész rendszer mint az egyszerû ember gondolja,én sem vagyok annyira elmélyedve az evolúcióelméletben.
Azért talán mégis tudok valamre válaszolni:
"Igen, de: a nyúl gyengébb, mint a róka, de máig nem veszett ki."
Az amit mondtam egy fajon belül vonatkozik.Általában a róka a gyengébb egyedeket kapja el,de a rókák közül is az erõsebbek.Mellesleg a nyúl jobban szaporodik.Meg ha lecsökken a nyúl populáció és a róka csak vagy nagyrészt azt eszi,akkor a rókák száma is csökken.Tehát egymástól függhetnek.

Hogy pl a többi két lábon járó állat mér nem okos?Hát jó kérdés bevallom igazából nem tudom.
Szerintem nem csak attól függ ,hogy két lábon jár,hanem sokminden mástól.Az emberelõdök eleve okosabbak voltak,a mai majmok is okosabbak mint a kenguru vagy a strucc elõdei.Talán mert a fák lombjai közt nagyobb agyteljesítményre volt szükségük...Több tényezõn múlott az biztos és legalább az egyik nem volt meg ezeknél az állatoknál.Hiányoztak például a megfelelõ végtagok így ha akrtak volna se tudtak volna eszközöket használni,tehát ha ki is fejlõdõtt ilyen egyed ami okosabb valamivel,nem tudta azt igazán kamatoztatni,így nem tett igazi elõnyre szert ami kiemelte volna fajtársai közül.

"Az biztos, hogy az ember nem a majomtól származik." Ez csak az én véleményemet tükrözi ezért hagyátok figyelmen kívül az elõzõ hozzászólásomból!

"...voltak a majomszerû õseink akik lejöttek a fákról és a földön éltek,bizonyos okok miatt..."
Ma már a tudományos világban nem mindenki bizonyos abban, hogy az ember egyáltaláln a "fáról mászott le". Az biztos, hogy az ember nem a majomtól származik. Olvastam valahol (talán pont itt sz SG-n) nem is biztos hogy közösek az õseink, csak párhuzamosan fejlõdött két hasonló faj. A majom is használ egyszerû eszközöket, de nem gyûjti össze, és nem fejleszti az eszközeit. Ha az embernél hasznosnak bizonyult egy eszköz megõrizte, hogy máskor is használhassa. Folyamatosan tökéletesítette eszközeit, megváltoztatta környezetét. Honnan ez a késztetés? Az agy mérete nem igazán számított, inkább az agysejtek egymáshoz való kötõdéseinek száma határozta meg a "magasabb"rend képviselõit. De igazából nagyon elkanyarodtunk a fõcímtõl, hiszen arról volt szó, hogyan is alakult ki az élet a Földön, azután jött csak az evolúció-elmélet. Nem biztos, hogy egyszer ki tudjuk deríteni milyen környezeti hatások azok amik az elemi atomokból kifejlesztett élõ molekulát. A világegyetem méretéhez viszonyítva végtelen lehetõsége volt a természetnek próbálkozni, ezért ezen nem csodálkozom. Arra már sokkal, de SOKKAL kisebb az esély, hogy ebbõl a néhány ezer fajból EGY kiemelkedjen és gondolkodó ember váljon belõle. Legalábbis szerintem.

Én amúgy mindig csodálkozom, hogy a Földet miért nem a repülõ lények, pld. repülõ hüllõk, madarak vagy óriás szitakötõk, uralják?

Kifelejtettem a struccot: két lábon jár és jó nagyokat rúg.

"A lényeg ,hogy fokozatosan felegyenesedtek,ami változást okozott az ember felépítésében,a megváltozott vázszerkezet nagyobb agytérfogatot tett lehetõvé."

Kérdezek!
A kenguru miért nem lett értelmes civilizált lény?
Vagy a madarak? (2 lábon járnak)


"Ugye tudjuk hogy általában az erõsebb gyõz a gyengébb egyed nem tudja továbbörökíteni a génjeit."

Igen, de: a nyúl gyengébb, mint a róka, de máig nem veszett ki. A ligetes, füves mezõk felszámolása és bevetése búzával már veszélyesebb a számukra is, de ugye a rókák száma is csökken emiatt, így 1:1.

"Mi volt az a hatás ami csak az embert fejlesztette és a többi állatot nem, hiszen ugyanabban a környezetben, ugyanolyan környezeti hatásoknak kitéve fejlõdtek?"

Hát ez sok tényezõtõl függ.A lényeg hogy voltak a majomszerû õseink akik lejöttek a fákról és a földön éltek,bizonyos okok miatt.Emiatt sokszor kénytelen voltak 2 lábbra állni,hogy kilássanak a fûbõl vagy más ok miatt.A lényeg ,hogy fokozatosan felegyenesedtek,ami változást okozott az ember felépítésében,a megváltozott vázszerkezet nagyobb agytérfogatot tett lehetõvé.Néhány egyednek nagyobb,összetettebb lett az agya.Elkezdtek vadásztaktikákat alkalmazni,eszközöket készíteni,lakhelyeket ami távol tartja a ragadozóktól építeni.Ugye tudjuk hogy általában az erõsebb gyõz a gyengébb egyed nem tudja továbbörökíteni a génjeit.Az állatvilágban ez a jellemzõ,az állatok fizikai felépítésétõl adõdva nem tudják annyira kamatoztatni a nagyobb agyat,sõt hátrányt is jelenthet ha nehézkesebb lesz tõle a mozgása.Tehát az az egyed akinek nagyobb az agya egy kicsivel nem feltétlen lesz életképesebb.Az emberelõdöknél ennek ellenére azok voltak sikeresebbek akik jol tudtak gondolkodni,alkalmazkodni,akik nem azok kihaltak és elvesztek a génjeik.Ezek idõvel társközösségeket alkottak,megnövelve a túlélési esélyeiket.Szóval sok elõnyre tettek szert a nagyobb agynak köszönhetõen a fejletlenebb emberelõdökkel szemben.Körülbelül így történhetett.Nem kell ide idegen beavatkozás,bár kizárni sem tudjuk.Mivel idegen jelenlétre sincs bizonyíték elég valószínûtlen ,hogy õk hoztak létre minket.

Ezt egy kissé félreérthetõre fogalmaztam, de ha nem csak egy egyedet szemlélsz, hanem egy populációt, akkor visszanyeri az értelmét a mondat. Vagy tökéletesebb lesz egy adott organizmus (lsd.: jobban alkalmazkodik a környezetéhez), vagy kipusztul. Szerintem.

Az a baj hogy mindent definiálni szeretnénk, törvényeket szeretnénk rá megfogalmazni, ami minden helyzetben, mindenhol érvényes egy adott esetre. De mint az ember, úgy a definíciók és a törvények sem tökéletesek, mindig marad némi kiskapu, amin lehet fogást keresni.

Sajnálatos módon a mai világban újabb kérdések keresése miatt érdektelen lesz a válasz az elõzõ kérdésekre. Hogy miért élünk? Nem mindegy? Csak élvezni kellene az életet, szem elõtt tartva hogy mi lesz ezután. Ha már az ember elméletileg képes felmérni tettei következményeit. Ehelyett robotolunk, nap mint nap, tönkretesszük a környezetet, noha tudjuk hogy ez így nem lesz rendjén. Gyûjtjük az 'anyagi javakat', noha a legtöbb esetben csak a megszerzett javak egy apró szeletét használjuk. A többi meg csak azért kell hogy legyen.

Létezik-e Isten? Nem mindegy? Amely törvényeket Istennek (vagy hozzátartozóinak 😊) tulajdonítanak, azok betartása élhetõbbé és könnyebbé tenné az emberek életét. De a legtöbb ember csak addig vallásos, amíg az érdekében áll.

Inkább abbafejezem a gondolataim leírását, mert még a végén én sem fogom érteni...

Ha én azt monom hogy fehér, erre gondolom hozzáteszed, hogy az egy összetett szín, meg hogy az rgb nem képes, és külömben sem úgy van.

Ha a józan ész ellen valónak tartok bizonyos dolgokat -aemly rettent tág fogalom- akkor te a kvantumfizikával és a relativitás elmélettel kezdesz dobálózni, noha nem tudom hogy mennyi fáradságot vettél arra hogy megértsd a mondat lényegét. Amikor meg megpróbáltam rávilágítani a mondanivalóm magvára, akkor azt ignoráltad. De igazad van én tereltem a szót.

Továbbá nem tudom hogy hol kezdtem emlegetni a mai és a 'tegnapi' fizikát ezen fórumon belül...

Mindenre van magyarázat, csak nem mindegyiket ismerjük!

Kedves dez! Azzal, hogy szétszeded a mondanivalómat és feldarabolva akarod megcáfolni, nem akarok foglalkozni. Ha egy mondatot szavanként kezdessz értelmezni már baj.
Ha már szavanként cáfolsz, akkor vedd a fáradtságot, hogy írd le, fejtsd ki mit is akartál vele mondani. Vagy nem is akartál elmondani semmit csak vitatkozni?
Kezdjük azzal, hogy milyen állatot láttál tervezni, gondolkodni?
Ha a hangyák szervezettségére gondolsz, a génjeikben van leírva a túlélés reményében. És még sorolhatnám. Egy majom sem fog tervet készíteni, hogy ültessen egy banánfát, és jövöre több banánt tudjon megenni mint az idén! Érted?
A lélekrõl meg ne itt beszéljünk, mert nem idevaló. Vagy a lélekvándorlásra akartál rámutatni amit egyes népcsoportok igaznak tartanak? Nincs rá semmilyen bizonyíték! Ez is csak a vallásuk része.
Pusztán az ember és az állatok különbségét szerettem volna kiemelni.

"Pont errõl beszéltem. Emberi viselkedésre emlékeztetõ dolgokat is mûvelhetnek az állatok, de tervezni, gondolkodni csak az ember képes."

Ez nem így van, igenis sok állat tud egy bizonyos szinten gondolkodni és tervezni. Ismerd meg jobban õket...

"Az állatok jellemét is nevezhetjük léleknek"

Az embernél sem a jellemet nevezzük léleknek.

"hisz mindenki tudja, hogy háziállataink meghálálják a kedvességet gondoskodást, ezért érzelmeket váltanak ki az emberbõl"

Ez jó kis közhely - de csak akihez közel áll egy állat, az tudja, mit is jelent valójában.

"de nevezhetõ-e léleknek?"

Mármint mi?

"Lehet-e hasonlatos az emberi lélekhez, hiszen az állatok "ösztönlények". Bár lehet, hogy ez kissé erõs megfogalmazás a jellemzésükre."

Sok állat messze nem annyira ösztönylény, mint gondolnád. Másrészrõl meg az emberben is ott van az ösztönlény.

"Nem kifejlõdésrõl beszéltem. Bocs, ha félreérthetõ voltam. A lélek hozzátartozik az emberhez, bár mint említetted anyagtalan. Nem tudhatjuk, csak reménykedünk benne, hogy anyagtól (testtõl) függetlenül létezik."

Azt tudhatjuk, hogy valami nagyon is függetlennek tûnik, ugyanis nem magyarázható anyagi alapon.

Ne tereld el a szót... A mai fizika sem az általad mindenek fölé helyezett józan észen alapul. Azaz, a világ nem az emberi józan ész törvényei szerint mûködik.

Szerintem ezt a wiki sem tudja.

Mi a lélek?

"1. Sok állat is képes ezekre, csak nem olyan szinten, mint az ember."
Pont errõl beszéltem. Emberi viselkedésre emlékeztetõ dolgokat is mûvelhetnek az állatok, de tervezni, gondolkodni csak az ember képes.

"2. Ha az embernek van lelke, akkor a fejlettebb állatoknak is nyugodtan lehet. Talán nem is csak a fejlettebbeknek."
Az állatok jellemét is nevezhetjük léleknek, hisz mindenki tudja, hogy háziállataink meghálálják a kedvességet gondoskodást, ezért érzelmeket váltanak ki az emberbõl, de nevezhetõ-e léleknek? Lehet-e hasonlatos az emberi lélekhez, hiszen az állatok "ösztönlények". Bár lehet, hogy ez kissé erõs megfogalmazás a jellemzésükre.

"3. A lélek, ha van olyan (ezt a pol. korrekség miatt írtam ide), nem az emberben fejlõdött ki, hanem anyagtól független létezõ. "
Nem kifejlõdésrõl beszéltem. Bocs, ha félreérthetõ voltam. A lélek hozzátartozik az emberhez, bár mint említetted anyagtalan. Nem tudhatjuk, csak reménykedünk benne, hogy anyagtól (testtõl) függetlenül létezik.

Nézz csak körül embertársaink közt. Nem kell ide kvantumfizikát meg miszticizmust felhozni ahoz, hogy a józan ész határait feszegessük. És nem mindenki õrült meg, de az emberek java már logikátlan döntéseket hoz, mellyel sem magának, sem pedig másoknak nem segít, sõt csak ront a helyzeten.

Milyen egy õrült? Vagy száz!

Amúgy szerintem nem véletlen, hogy mi mAGYarok (a Táltos Turul fiai) vagyunk (már aki <#gonosz2>). Mégiscsak van valami abban a szíriuszos elméletben. <#taps>

"3. A lélek, ha van olyan (ezt a pol. korrekség miatt írtam ide), nem az emberben fejlõdött ki, hanem anyagtól független létezõ. "

No, mesélj!
----------------

Az különben mindig meglep, hogy tonnás állatok, mint amilyen a bálna agya, kisebb mint az emberé.

Remélem jól tudom, hogy minden élõlény közül az embernek van a legnagyobb agya. Akkor mégiscsak a méret a lényeg.

"Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külsõ segítség nélkül fejlõdött volna." Az agy legyen az kisebb vagy nagyobb, nem a méret a lényeg. Sok faj alakult ki a Földön, de csak egy, az ember agya fejlõdött oly mértékben, hogy gondolkodni tudjon. Mi volt az a hatás ami csak az embert fejlesztette és a többi állatot nem, hiszen ugyanabban a környezetben, ugyanolyan környezeti hatásoknak kitéve fejlõdtek? Nem igazán találok magyarázatot. Tudom annál kreatívabb az agy minél több kötödés alakul ki az idegsejtek között. Mi alakította úgy az embert, hogy kiemelkedett az állatok közül? Lehet, hogy segítettek, stimuláltak, kísérleteztek velünk más fajok? Ezek csak kérdések. Mi van ha mind közbejátszott? Lehet, hogy ezért van oly sok kérdés az evolúcióelmélettel kapcsolatban is. Azok az évek amikor hiányoznak történelmi emlékeink. Mi történt akkor? Késõbb újból megjelennek az emberi emlékek. A fejlõdés sokszor ugrásszerû, míg néhány népcsoport lemaradt.

"Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külsõ segítség nélkül fejlõdött volna." Az agy legyen az kisebb vagy nagyobb, nem a méret a lényeg. Sok faj alakult ki a Földön, de csak egy, az ember agya fejlõdött oly mértékben, hogy gondolkodni tudjon. Mi volt az a hatás ami csak az embert fejlesztette és a többi állatot nem, hiszen ugyanabban a környezetben, ugyanolyan környezeti hatásoknak kitéve fejlõdtek? Nem igazán találok magyarázatot. Tudom annál kreatívabb az agy minél több kötödés alakul ki az idegsejtek között. Mi alakította úgy az embert, hogy kiemelkedett az állatok közül? Lehet, hogy segítettek, stimuláltak, kísérleteztek velünk más fajok? Ezek csak kérdések. Mi van ha mind közbejátszott? Lehet, hogy ezért van oly sok kérdés az evolúcióelmélettel kapcsolatban is. Azok az évek amikor hiányoznak történelmi emlékeink. Mi történt akkor? Késõbb újból megjelennek az emberi emlékek. A fejlõdés sokszor ugrásszerû, míg néhány népcsoport lemaradt.

"Ezért szerintema legnagyobb lökést az adná a fejlõdésnek ha valamiképp magasabb szintre tunánk emelni a gondolkodási képességeinket,határtalan lehetõségeket nyitva ezzel."

Megvan a módja. Még csak nagyobb agykapacitás sem kell hozzá. A meglévõ szervezettségét lehet növelni.

"Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek?"

1. Sok állat is képes ezekre, csak nem olyan szinten, mint az ember.
2. Ha az embernek van lelke, akkor a fejlettebb állatoknak is nyugodtan lehet. Talán nem is csak a fejlettebbeknek.
3. A lélek, ha van olyan (ezt a pol. korrekség miatt írtam ide), nem az emberben fejlõdött ki, hanem anyagtól független létezõ.

Növeljük meg az agyunk térfogatát akkor!
Vagy csináljunk úgy, mint az Intel vagy az AMD: legyen 2,4... agyunk!

Már nekem is többször eszembe jutott,hogy mennyi minden jelent veszélyt az egész fajtánkra nézve,mennyire törékenyek vagyunk:Aszteroidák,Mágneses pólusváltozás,Szupervulkánok,Naptevékenység megváltozása,Globális éghajlatváltozás,Atomfegyverek,Járványok,a Föld magjának kihûlése azaz a mágneses védõpajzs megszûnése,nap kihûlése...(Androméda galaxis közeledése is lehet ide tartozik)
Kihagytam valamit?Nem mindegyik okozná a teljes emberiség kipusztulását,de sok ember meghalna az biztos.Tulajdonképp csak idõ kérdése ,hogy valamelyik bekövetkezzen és akkor elképzelhetõ,hogy a földi életformák túlélése az emberen múlik majd.Eddig a mi fajtánknak szerencsénk volt,a dinoszauruszok nem mondhatják el ugyanezt.

"Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külsõ segítség nélkül fejlõdött volna."

Mit értesz külsõ segítség alatt?Alábecsülöd az egyes életformák túlélési képességét.Az embernek szerencsére nem kelett szembenéznie még nagyobb katasztrófával,bár volt a tudósok szerint volt hogy pár ezer emberre csökkent a populáció a bolygón.Azt hiszem az egyik jégkorszakban.Mióta van élet a földön úgytudom meteorbecsapódások és és szupervulkánkitörések,jégkorszakok okozhattak tömeges fajkipusztulást,de a legszívósabb fajok túlélték ezeket és továbbfejlõdtek.

"Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek?"

Már gondolkodtam rajta mi külömbözteti meg az embert az állattól.Néhány ember esetében elég csekély a külömbség,sõt talán bizonyos állatok okosabbak is<#nevetes1>.Az egyik filmben("Háború a Földön") az embereket úgy hívták,hogy emberállatok,ez találó kifejezés ezekre az emberekre szerintem.<#kacsint>
Nah de ez egy másik téma.
Komolyra fordítva a szót a Földön élõ (állatok) közül az embernek a legfejletteb az agya,a legösszetetteb.Komplex problémák megoldását és az ösztönökön való felülkerekedést teszi lehetõvé.Vagyis többnyire.Többé kevésbé az ösztönök még mindig meghatározzák viselkedésmódunkat.A majmok is hasznalnak eszközöket és olyan kezdetleges problémák megoldását mint egy gyümölcs héjának a feltörése meg tudnak oldani.Tehát minél nagyobb az agy,minél összetettebb annál jobban képes irányítani az adott testet.Ezért szerintema legnagyobb lökést az adná a fejlõdésnek ha valamiképp magasabb szintre tunánk emelni a gondolkodási képességeinket,határtalan lehetõségeket nyitva ezzel.Tudom nem adtam érdemleges választ a kérdésedre.

Egyébként vagy csak a (szó szerint vett) kreacionizmusban, vagy csak az evolucióelméletben (annak mai formájában) hinni, illetve azt feltételezni, hogy ezeken kívül más nem lehet, pont olyan, mint azt hinni, hogy az egyik pol. párt mindent jól mond és csinál, és a másik meg semmit sem. Holott ezek nem a teljes igazságot keresik-képviselik, hanem mindent egy bizonyos szûk nézõpontból értelmeznek.

Józan ész? A XIX.sz.-ban még elment, de a kvantumfizikával nem igazán fér össze. De még a relativitáselmélettel sem teljesen. Valószínû ezért is érzed úgy, hogy mindenki megõrült az utóbbi 100 évben. Vagy csak te mész szembe a forgalommal?

Ezzel a feltételezéssel egy gond van: a közeli tapasztalat ellentmond neki. A szomszédságunkban ugyanis egyelõre úgy tûnik, hogy egy nagy pusztaság van.

Még mindig kíváncsi lennék Bíró András véleményére! <#wave>

Millió és millió anyag kölcsönhatása révén létrejöhetett az az anyag amibõl szépen lassacskán kialakulhatott egy létforma, ami elindíthatott a világegyetemben egy folyamatot - az élet fejlõdését. Ez kisugárzott más világokba, ahol a kölcsönhatás folyamodványaként elkezdhetett fejlõdni az élet, de esetleg más irányba, hiszen más és más környezetben alkultak ki. Ideálisabb környezet = gyorsabb fejlõdés. Az elsõ életformák lehet, hogy már kihunytak az univerzumban, miként a földön is kihaltak fajok. Nem lehetetlen, hogy amikor a népek legendáit hallgatjuk az Istenekrõl, akkor más civilizációkkal való érintkezésrõl beszélnek? Ahogy a Földön is kölcsönhatásban áll minden - mindennel, valószínûleg a galaxisok is kölcsönhatásban állnak egymással. Anyagvándorlás, meteoritok, elszabadult bolygók, vagy egy-egy csillag felrobbanása, vagy összeomlása. Talán ez hihetõbb magyarázat az életünkre.

Remélem Kornan nem engem értettél félre amiért az evolúcióelméletben kételkedtem. Éppen úgy nem hiszek az Isteni teremtésben, vagy a más fajok által az élet csírájának terjesztésével. Vajon hol voltak az õsrobbanás pillanatában? Vagy akkor máshol jártak? Viszont valamikor nekik is létre kellett jönniük akkor amikor még nem volt semmi. Önmagában az anyagok halmazállapot változásai, a jelenlévõ gázok elegyedésébõl létrejövõ "élet" sokkal valószínûbb. Viszont az élet a fennmaradásért a Földön pengeélen táncol, és egy hajszál választja el a megsemmisüléstõl. Százezer évet túlélni már teljesítmény. Azt viszont már nem hiszem, hogy a földi élet mindenféle külsõ segítség nélkül fejlõdött volna. Csak nézzük meg milyen törékenyek vagyunk! Tudom, hogy a természet próbálkozik, hiszen versenyeztet fajokat egymással, és nem mind éli túl a jelent. Elgondolkodott valaki azon, hogy miért pont az emberben alakult ki a gondolkodás, a tervezés, a tetteink következményeinek felmérése, és a lélek? Az állatok nagyrésze hasonló aggyal rendelkezik összetételében, mint az ember. Mégsem találunk hozzánk hasonló gondolkodó állatot. Persze vannak állatok amik bizonyos viselkedésformákat felvehetnek, igazodnak a természethez a túlélés reményében. Miért pont az ember gondolkodik? Miért pont az ember tudott kiemelkedni az állatok közül?

A 2. bekezdés arra az "érvre" akart válasz lenni, hogy miért nem látunk ma olyan majmokat, amelyekbõl ember lesz.

Igen, az evolúcióelmélet egyik gyenge pontja az élet megjelenése, de persze ha vki ismeri alaposan a szakirodalmat e téren, akkor nem is olyan misztikus az egész.
A kreacionisták fõ érve, hogy miért nem alakul ma is ki élet, ha egy bögrébe beleteszel 1 kiló aminósavat? Nos, a bögre azért kis rendszer, nincs benne több milliárd vegyület, tehát a véletlen kombinációk száma eléggé lecsökken.

A fajok fejlõdése meg egyenesen rácáfol erre a kreacionista szkepticizmusra, hisz a kövületek segítségével szépen nyomon lehet követni egyes fajok kialakulását, fejlõdését, szétválását, vagy éppenséggel eltûnését.

Az evolúcióelmélet valóban nem ad választ arra a kérdésre ,hogy hogyan lett élettelenbõl élet,ez az egyik ok amiért olyan sokan kételkednek benne és inkább az egyháznak hisznek.Amúgy már kétségbevonhatatlan tény hogy evolúció létezik,jelen van és régóta formálja a föld élõvilágát.Aki nem hiszi járjon utána.De arra a válaszra ,hogy hogyan lett az élettelenbõl élet az még nyitott kérdés,persze vannak rá magyarázatok amik lehet,hogy igazak.Olyanok is vannak aki azt állitják ,hogy Isten/istenek teremtették az evolúciót.Mások idegenek beavatkozásában hisznek.De kialakulhatott bonyorult kémiai folyamatok során is,szerintem ez az igaz vagy az igazság nagyon közel áll ehez.
Hogy miért kételkedem az egyház szavában:
-eddig semmilyen arra utaló jel nincs ,hogy létezik intelligens tervezõ
-miért nem az indiánoknak,ókori görögöknek vagy az eszkimóknak... van igazuk mitõl lenne a biblia több ezeknél,azon kívül ,hogy népszerûbb?
-sok állítás amiket ezek a vallások felvonultatnak bizonyossággal kijelenthetõ ,hogy nem igaz.Vagy csak átvitt értelembe lehet az.És egymásnak ellentmondanak.
-csodák márpedig nincsenek,olyan dolgok amire ne lenne logikus,tudományos magyarázat.Csak maximum még nem tudjuk,de már többször kiderült ,hogy amit nem tudtak megmagyarázi arra késõbb a tudomány választ adott.

Tehát attól még ,hogy valamire nincs egyértelmû tudományos magyarázat az nem jelenti azt,hogy a vallásonak van igaza,amiknek mellesleg semmi alapjuk nincs.Ezért én fel nem foghatom,hogy miért hisznek el mégis emberek milliói egy olyan választ aminek semmi de semmi alapja nincs.Ugyanilyen erõvel élhetnénk a mátrixban,kis zöld emberkék kémcsõjében... Vagy idegen lények is létrehozhattak minket.Miért pont istenek?Talán azért mert régóta ezt szajkózzák,a többi meg viszonylag új.De meg sem fordul a fejükben ,hogy ezt egyszer valaki/valakik kitalálták és humbug az egész?ÁÁááá tényleg nem értem a vallásos embereket.

Abszolúte egyetértek, annyit tennék még hozzá, hogy szerintem a klasszikus filozófia inkább okafogyottá vált. Az "alapkérdésekrõl" kiderült, hogy azért nem lehet egyértelmûen megválaszolni õket, mert nem értjük, mire vonatkoznak, csak inkább - bizonyos korokban és kultúrákban - jól hangoznak. Úgy tûnt, hogy lényeges dolgokra kérdeznek rá, aztán lassan kiderült, hogy nincs bennük valódi tartalom (na persze amíg erre rájöttünk, sok mindent tanultunk). A népszerû könyveket gyártó emberkék ezzel tisztában vannak, és ezért nem akarják feltenni direktben újra ezeket a kérdéseket, hanem inkább olyan dolgokat mutatnak be, amelyek talán adhatnak valamiféle spirituálisan is kielégítõ választ ezekre az, inkább úgy mondanám, általános emberi érzésekre.

A sósav nem önmagát reprodukálja azálltal hogy elfogyasztja a környezetében található anyagokat, modhatni hogy átalakul, megsemmisül, mert más anyag(molekula) képzõdik belõle, eredeti funkcióját nem õrzi meg.

Szvsz a jég meg egy elég húzós kérdés. Mivel a h2o nem alakul át semilyen kémiai úton (jelen esetben) csak halmazállapotot vált, így nem tekinteném élõlénynek. Pláne ha nem is felel meg a lentebb közzétett definíciónak.

Élet alatt szvsz nem kell érteni semmit sem. Ez csak egy túlspilázott fogalom, amit az ember alkotott meg. De mint (szinte)minden fogalomnak, ennek is megvannak a maga határai. Amely határok viszont rettent elmosódottak. Jelenleg valóban a dns és az rns horozza azt az infót, melybõl az élõlény reprodukálhatja önmagát, de nem kötelezõ csak ebben gondolkodni. Igaz, hogy a földön csak ezt ismerhettük meg, de akkor is.

"Szvsz minden organizmus tökéletességre törekszik. "
Sztem nem. Aki iszik, mint egy vöcsök, az nem törekszik tökéletességre.

Hegel különben adott erre egy választ. Dialektikus idealista világnézetének egyik legfontosabb törvénye: az alacsonyabbrendûtõl a magasabbrendû felé való fejlõdés törvénye. Ezt az emberi társadalomra is érvényesnek tekintette. A marxisták egy az egyben átvették ezt a törvényt, nem úgy Hegel többi tanítását. Az idealista Legfelsõ Szellemet kiselejtezték, a dialektikát átoperálták a materialista világszemléletre. Ezzel az ókori bölcselõk naív dialektikus materializmusa újjáledt, és elég szép karriert futott be. Azonban, tudományos téren sokat nem tudott felmutatni, mert ellentmond a tudomány egyik alaptételének: nem állítunk fel kõkemény axiómákat, hanem mindent kétségbe kell vonni, és be kell bizonyítani. A bebizonyított tételeket is adott esetben elõ kell venni. Ilyen rugalmasságra már nem volt képes a marxizmus sem, és tulajdonképpen semmilyen irányzat. A filozófia nem tud már lépést tartani a tudománnyal, a felszaporodott tudományágak áttekinthetetlenek, elsajátításuk, egységes szemléletük már nem lehetséges, így a polihisztorok után eltûntek a filozófusok is. Béke poraikra!
Ma az van, hogy saját területükön nagyokat dobó tudósok néha megkönyörülnek rajtunk, és megpróbálják hétköznapi nyelven elmagyarázni a titkos tudományokat, tehát át-átvedlenek filozófussá. Õk azok, akiket a média - méltán - sztárol: Einstein, Carl Sagan, Stephen Hawking, David Attenboroug, Paul Davies, és hasonlók. Akik persze már nem markolnak olyan nagyokat, ódzkodnak feltenni olyan alapvetõ kérdéseket, hogy miért élünk, van-e Isten stb. Ezekkel a kérdésekkel már csak a vallások és a mûvészetek foglalkoznak, mikor jól, mikor rosszul.

Hm.
Ha sósavat csöppentesz a kezedre, az is zabál rendesen, gõzt termel, stb. A jég is, télen, lassan falja fel a vizet, szaporodik, mint a rendes kristályok.
Én élet alatt RNS-t vagy DNS-t tartalmazó rendszert értek, amely képes kölcsönhatni a környezetével (beleértve a szaporodást is).

Szóval, a sarokkõ az RNS vagy DNS.
Rejtély, hogy más bolygón mi tölti be ezt a szerepet.

Csak definíció, de annak jó.

Életjelenség alatt szeintem az értendõ hogy zabál vmi, meg... Továbbá szaporodik.

Szvsz minden organizmus tökéletességre törekszik. De ezt a környezet változása miatt sohasem éri el. Én így fogalmaznám meg az evolúciót. És az ember koránt sem a csúcsa 😄. Néha úgy érzem hogy csak hullámvölgy...

Sajnos az érvelésed alapján egy egysejtû élõlény (lsd.:tégla) nem élõlény, csak a több sejtbõl álló szervezetek azok (ház).

Napról napra fedeznek fel új fajokat (nemcsak növény- vagy állatfajokat, hanem baktériumokat) amelyek egyre inkább elmossák az élõ és az élettelen fajok közti külömbséget. Azt hiszem az origón((burkolt reklám itt) olvastam egy érdekesebb cikket egy olyan baktériumról, aminek a dns-e ~160 ezer bázispárból áll, és az evolúció elméletre is némi bizonyosságot adhat. Ezt a kopmlikált vegyületet idõvel elõállíthatja maga az ember is.

Továbbá újabb jelentkezõ egy mesterségesen (újra) elõállított (retro?)vírus, aminek az rns-ét az emberi genomból turkászták elõ. És biza szaporodik, meg terjed az õneki megfelelõ életfeltételek mellett.

Azonkívül lehet berzenkedni az evolúció ellen, de majd ha a termtés-elméletre is annyi bizonyíték lesz, mint amennyi az evolúciós társára van, akkor majd elkezdenek kételkedni az emberek a tudósok szavában. Addig meg vagy a papokra halgatunk, vagy a józan észre. Bár az elsõ az néha rettent nagy hülyeség, a második meg már szinte kiveszett ebbõl a világból. Esetleg meg kell nézni egy fajt hogy milyen jelenleg, és utána egymillió év múlva megint megnézni. Na, innentõl lehetne cáfolni vagy megerõsíteni az evolúció folyamatait. Már ha még érdekelne is valakit.

Végezetül én elhiszem hogy valaki megtervezte a világot olyanra amilyen, de elég tré munkát végzett bizonyos részeivel... Rengeteg csökevényes||felesleges||hiányzó testrész (nemcsak az embernél, hanem az állatoknál is), stb.

Viszont azt sem mondhatom, hogy nincs Isten, vagy vmi felsõbbrandû izé, aki megteremtette az egész kuplerájt, hogy éljünk benne. Sem Isten mellett, sem ellene nincs bizonyíték. Ezért csak a hitre hagyatkozhat az ember. Vag hisz õbenne, vagy nem. Nincs átmenet. De én azért kinéznék belõle annyi inteligenciát, hogy több milliárd évre elõre tudjon tervezni, ha már õ csinált a semmibõl mindent...

Pedig lennének benne aggályos elemek:

"Az élõlények életjelenségeket mutató..."
Mi az, hogy "életjelenség"?

"...evolúcióra alkalmas rendszerek"
Evolúció? Ez mi a csuda?

Hmm. Ezen definícióba sajnos nem tudok belekötni 😄. Szinte tökéletes.

És ki mondta, hogy az anyag létezik?

A szkeptikusok lerántják a leplet a kristálykopoNYÁKról.

Roppant kíváncsian várom, hogy felhozol bizonyítékokat emellett.
Mert utoljára azt csicseregték a madarak, hogy bizony a kristálykoponyákat finommechanikai megmunkáló gépekkel csiszolták szép fényesre. Maga a kiöntés sem lenne problem, hisz üvegbõl annyi csecsebecsét öntenek már, hogy miért épp kristálykoponyát ne öntenénenk? Minta ugye van bõven.