Morden23#29
1. Ha a Rolika-féle bevásárlókocsi+lcd kijelzős metódust nézzük, akkor elég, ha a bevásárlókocsid ismeri fel a beledobált termékeket, és a kijelzőn már sorjáznak is a reklámok.
A "feliratkozást" pedig nyilván nem kell bemutatnom: ha a beleegyezésedet adod, akkor manapság is kaphatsz testreszabott reklámokat pl. mobiltelefonon vagy e-mailen, és ezek jó része akár interaktív is lehet. Természetesen nem a spam-re gondolok.
2. Egy jelenleg nem kihasznált termék (az "okos" hűtő) piaci pozícionálása egy mostanság divatos és a figyelem középpontjában álló téma (az RFID) segítségével.
3. Ha igaz lenne, hogy a nem túl tehetős vásárlóréteget nem érdekli a márkanév, csak az ár, akkor nem látnék leszakadt csókórat aranyfuksszal (akár igazi, akár hamis változattal), valamint román pulcsira rávarrt BOSS feliratokat. A tömegszuggessziót nem a reklámokban, hanem a szubkultúrák kialakulásában kell keresni. Magyarán nem a média butítja a népet, hanem a buta nép igényteleníti a médiát - és ez természetesen a reklámokra is áll.
Amúgy nem a termékismertetőkre gondoltam az előbb. Én azokról a reklámokról beszéltem, amelyek hasznos információkat nyújtanak egy termékről, és ez által akár ösztönözhetik is a vásárlási kedvet, noha ez nem törvényszerű (hiába reklámoznak Ferrari-t, pénzt nem adnak a megvételére, ugye).
Az öncélú reklámokért pedig ne a marketingeseket hibáztasd. Sokan úgy képzelik, hogy koktélozó, drága zakókat és napszemüvegeket hordó "kreatívoskodó" fajankók, akik olyan idiótaák és fantáziátlanok, hogy csak ömlesztett szart adnak ki a kezükből.
A valóságban a helyzet az, hogy a marketingesnek a cégimázs után kell mennie, és elég ritkán vállalnak be radikális újításokat, mert a sikeresség jutalma nem arányos a bukás retorzióival. Egyszóval inkább összehúzzák ők is magukat. Ezért láthatsz a mai napig intelligens mosóporokat, meg nanorészecskéket tartalmazó ablaktisztítót.
Az utolsóban meg teljesen igazad van, de ne csak a piacban meg a pékben gondolkodj. Léteznek más termékek is (amiket nem kilóra vagy kosárra mérnek), valamint ott a terciér szektor is. Ezeket a XXI. században elég nehéz lenne mellőzni.