11580
Europa Universalis III
-
#8380
lehet a következő kieg az indiánokkal fog foglalkozni :P -
Lysandus #8379 Persze, hogy nem lehet őket egy kaptafára venni. Nézd meg azt a linket, amit bekopiztam. Például az irokézek: irokézek
Maradjunk az eredeti dilemmánál. Egy olyan társaság, amely sikeresen megkaparintja - a huronoktól - és kézben tartja a prémkereskedelmet, nehezen hihető, hogy ne legyen valamilyen rálátása a környékre. És a játékban az irokézeknek és a huronoknak még a Nagy Tavak területe is fehér folt... -
#8378
Nem, nem véletlenül, hanem gondolom ragaszkodtak valamilyen "mintához", ami segítette őket a túlélésben. Pl.: a bölénycsordák vándorlása, amik ételt, ruhát, és sátrakat adtak nekik. (#8365, te is írtad)
Mellesleg azt se szabad elfelejteni, hogy nem lehet egy kalap alá venni az összes törzset. Attól, hogy az összes "indián", más kultúráik, vallásaik is voltak, meg persze nem is volt mindegyik teljesen nomád. -
pecaboy #8377 Te mondtad, hogy mentek a bölények után :P -
Lysandus #8376 Ezt honnan veszed? Szerinted csak véletlenül bekalandozták mondjuk az öt tó környékét? Mondjuk elindultak, hogy majd csak kilyukadnak valahol? Kempingeztek? Ez te se gondolod komolyan! -
#8375
talán mert ott nem volt konkrét úticél, és nem készítettek pontos feljegyzéseket, hogy éppen hol voltak és hogyan jutottak el oda? -
Lysandus #8374 Mondtam, hogy a sarkcsillag nem ér, a többi primitív eszköz használatáról pedig késhegyig menő vitát folytatnak a szakértők. De az tény, hogy a vikingek egész jól elnavigáltak velük.
De még egyszer mondom: ha a vikingekről magas fokú tengerészeti ismereteket feltételezünk, akkor miért nem gondoljuk ugyanúgy az Észak-amerikai indiánokról is, hogy egész jól elboldogultak a maguk földjén? :-) -
#8373
link1
link2
link3
link4
link5[pdf]
link6
kellemes olvasást -
Lysandus #8372 Nem én lovagoltam a térképeken, de azért egy viking navigációs "műszert" szívesen megnéznék! :-) És a sarkcsillag nem ér! :-) -
Lysandus #8371 Most nézegettem ezt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Indi%C3%A1nok
Vannak benne érdekes dolgok... -
#8370
(anno) navigálni nem térképpel szoktak, hanem útinaplókkal és műszerekkel. -
pecaboy #8369 (Főleg akkor, ha az ominózus indián a Sziklás-hegység vagy a Mississippi mellett sátorozik éppen 
)
-
pecaboy #8368 OK :) -
Lysandus #8367 Ha annyiban meg tudunk állapodni, hogy egy észak-amerikai indián a Sziklás hegységig, vagy legalább a Missisippiig annyira azért tisztában volt a dolgokkal, mint mondjuk egy tiroli polgár Moszkvát vagy Novgorodot vagy mondjuk Kazanyt illetően, az nekem már elfogadható. :-) -
pecaboy #8366 Okés, meggyőztél! 
Abszolút hihető - az indiánok sem véletlenül laktak sátrakban, hiszen sokat vándoroltak.
Akkor csak a letelepedett népekre lehet igaz az, hogy csak a környezetüket ismerték. De a letelepedés, földművelés, gyarapodás stb. miatt elkezdtek technikailag fejlődni, terjeszkedni, infókat gyűjteni, tehát ők is egyre több ismeretet szerezhettek a világról. Ez nyilván az európai népekre vonatkozik.
Ezek alapján mondjuk egy észak-amerikai indián törzs tényleg ismerhetné Észak-Amerikát. -
Lysandus #8365 Figyu, azt tudtad, hogy vannak olyan népcsoportok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak egy évben? Ilyen volt az életmódjuk. Mivel ezt minden évben végigjárták, elég részletesen ismerték és átadták, hidd el. Például ezért nem tudnak mit kezdeni Afrikában a mesterséges határokkal. Dél-Afrikában az esőerdő és a Jóreménység foka között területet a zuluk uralták. Kivéve a Kalahárit, amit meg a busmanok.
Az Észak-amerikai indiánok egy része ugyanígy követte a bölényeket ezer kilométereken át, majd téli szállásra vonult. A nagy síkság nem olyan nehéz terület... Mások meg az erdőkben prémvadásztak. De voltak letelepedett kultúrák is Észak-Amerika déli részén, aki meg döntően növénytermesztésből éltek. Én nem azt mondom, hogy mindezt rakják bele a játékba, de indokolatlannak érzem, hogy a cserokik nem ismerik a huronokat. Ugyanis ez nem így volt. Akármit mondhatsz, ez tény. Ismerték.
Még egyszer mondom: a manhattani "CoT" tény. Működött. És a törzsek pontosan tudták, hogy mi folyik a területen a Sziklás hegységig. Anélkül el sem indulhattak volna, ha nem tudják, hogy éppen ki kivel van.
Sokkal többet tudtak egymásról a primitív népek, mint azt gondolnád. Európában a Selyemút mellett a egy észak-déli kereskedelmi útvonal is létezett, a borostyánút. Ez több 10 ezer éves. Ugyanis kőkori kultúrákban is találták nyomát a létezésének. Tehát találtak Észak-európai borostyánt délen. Szóval a tények makacs dolgok... -
pecaboy #8364 Ja, és a busmanok sem ismerhették a Szaharától a Jóreménység fokáig terjedő területet, ami szintén kb. USA méretű. Ismerték a szomszédos részeket, meg talán ahol ötven vagy száz éve voltak. Ahol kétszáz, pláne ezer éve, azt biztos nem jegyezték meg, nem örökölték tovább részletesen, mert nem voltak írásos emlékeik és ezzel összefüggésben térképeik. Futni jól tudtak és nagy távot megtettek egy nap alatt is, szóval a személyes ismereteik tényleg részletesek voltak, de nem több száz vagy több ezer kilométeres nagyságrendben.
Ja, amúgy tudom, hogy ma is élnek - csak azért írom múltban, mert ugye az 1400-as évekről van szó :) -
pecaboy #8363 Bocsánat: "viking-térképes vita" :) A kötőjel nélküli változat inkább két viking marakodása a térkép körül
-
pecaboy #8362 Ezt meg pont most gugliztam, bár már nyolc éves. Viking térképes vita :P
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20020808ujabb1.html -
pecaboy #8361 Ha jól emléxem, a vikingeknek magas fokú tengerészeti ismereteik voltak, ergo a tengerekről és a bejárt partokról biztosan volt valamilyen térképük. (Nem arra céloztam, hogy egy fotón vagy festményen korabeli vikinget láttam kezében térképpel :))
Az indiánok, persze, bejárták a mai USA területét keresztül-kasul, de kötve hiszem, hogy akár egy törzsnek is lett volna tudomása arról bármely időpillanatban, hogy többé-kevésbé részletesen mi van az Atlanti- meg a Csendes-óceán között. (Tudom, akkor még ezeket se így hívták.) Az egy hatalmas terület. A szomszédos területeket és népeket biztosan ismerték, a régen elhagyottakat nem. A sokkal fejlettebbnek számító és sokkal sűrűbben lakott európai országok-nemzetek is csak Kolumbusz környékére dobtak össze normális térképeket (mondjuk Európát egész jól letérképezték kicsit korábban is, lásd pl. 1375-ös katalán térkép, de a lakatlanabb és messzebb lévő területekről csak sablonos ismereteik voltak, gyakran nem kevés mesét is beleszőttek a messzi vidékek történeteibe).
Nem tudom elképzelni, hogy pl. a Floridában tanyázó törzs arról beszélget, vajon mi folyhat a többezer kilométerrel arrébb lévő Sziklás-hegység környékén, ahol szó szerint ezer éve jártak
Ahhoz nem gyenge írásos anyag is kellett volna, hogy ilyen dolgokra emlékezzenek. Nézd meg, ma is honnan tudjuk, hogy honnan jöttünk: forrásokból, és a "fehér foltok" logikával történő kiegészítéséből. Pedig a középkorból relatíve sok írásos forrás maradt meg. Az észak-amerikai indiánok maximum az öregek történeteiből ismerhették a múltjukat, így a korábban már felfedezett-bejárt területeket is.
-
Lysandus #8360 Miért, Te láttál vikinget világtérképpel? Vagy busmant? Mégis egész jól elnavigáltak, elnavigálnak. :-)
Apropó: nem tudom mond-e neked valamit az a név, hogy Selyemút? Térképe annak sem volt, mégis több ezer évig vándorolt rajta az áru és az arany oda-vissza. :-)
Az, hogy a törzsek jobban gyűlölték egymást, mint az európaiakat, az Indiában is így volt.
Az Észak-amerikai indiánok hogyne ismerték volna a területet, a bölények után bekajtatták az egészet. Törzsszövetségek működtek, alkalmi koalíciókkal, váltakozó sikerű háborúkkal. Egyébként nem tudom, hogy tudod-e, de Manhattan szigetén, a mai new yorki tőzsde épületétől nem messze gyűltek össze a törzsek képviselői. Itt tartották az éves vásárt, itt volt az éves tőzsde, és itt beszélték meg a megbeszélnivalót. Egy nagy zsibvásár volt az egész. Úgy is mondhatjuk, hogy itt volt az Észak-amerikai CoT. :-) -
pecaboy #8359 Szerintem az ottani indiánok sem voltak egységesek. Törzsekben működtek, és még a gyarmatosítás megindulása után is sokszor jobban gyűlölték egymást (egyik törzs a másikat), mint a hódítókat. Nyilván kommunikáltak egymással és tanultak egymástól, de hogy az egész USA és Kanada területét ismerte volna bármelyikük is, azt erősen kétlem. Vándoroltak ők is, de pl. az 1200-as évekbeli magyar se valószínű, hogy "emlékezett", pontosabban tudott a pár száz évvel azelőtti uráli meg urálontúli ténykedésü(n)kről. Mint ahogy mi, "modern magyarok" sem. (Pedig valahol biztos voltunk Etelköz meg a Nyugat-Urál előtt is :))
Kivételt talán csak a vikingek/normannok képeztek, akik direkt a felfedezésekre meg a hajózásra gyúrtak.
Apropó, láttál már korabeli indiánt világtérképpel?
-
pecaboy #8358 Elég sokan :) Itteniek közül nem tudom, DW-ben nemigen volt senkinek türelme hozzá. Erős országgal indulva, infamy-t kihagyva a számításból, nem nehéz, csak kitartás kell :)
Nekem pont ez a tervem a Magyarországból lett HRE-vel, a világ kb. 80 %-a már az enyém vagy a királyomé (perszonálunió), és az infamyt is mindig limit alatt tartom, de kb. 2 hónapja nem játszok. Vannak fontosabb dolgaim - Football Manager, Steel Fury :))
De egyszer visszatérek még és leverem a maradék népeket is
-
Lysandus #8357 Sokat hezitáltam, hogy mit vegyek fel ötödik ideának, végül - furcsa fintoraként a sorsnak az Újvilág lakójaként - a QftNW-öt választottam. (Mondjuk egyébként nem értem, hogy az Észak-amerikai őslakosok miért csak olyan kis részét látják az elején a világnak, szerintem nagyjából a sarkkör és Mexikó, illetve a keleti-part és a Sziklás hegység közötti részről volt tudomásuk.)
Mindegy, mint később kiderült jól döntöttem, ugyanis elkezdtem sorozatban kapni a "fedezd fel ezt meg azt"-típusú küldiket. A teljesítésükhöz ugyan gyakran a világ végére kell elmenni (ráadásul egyszer az egyikbe, máskor meg a másik végébe), de igen jól jövedelmeznek: 5 telepest, amit pénzzel megfizethetetlen jutalom. Így aztán anélkül, hogy elsütöttem volna egyszer is a fegyvert, olyan gyors lett a terjeszkedésem, hogy belefutottam az overextension-ba csak gyarmatosítással. Viszont megoldódott az a probléma, hogy alapból az évi 1,1 telepes kevés.
Egyetlen érdekes mellékhatása van ennek a terjeszkedésnek, hogy néha becsúszik egy gyarmatosítsd ezt meg azt típusú küldi. Azzal semmi baj, ha Dél-Amerikában kell telepet felhúzni, az eleve a prioritáslistán van. De Afrikába, vagy Fiji-re nem szívesen nyomtam meg a send gombot, viszont a küldiket meg pörgetni kellett, hogy jöjjön az újabb 5 telepessel kecsegtető misszió. Most 1604-ben járok, és a Missisipi vonaláig enyém Észak-Amerika. Kasztília még mindig bitorol egy részt a keleti partvidékből, de majd rá is sort kerítek. -
SzQk #8356 Valaki foglalta már el az egész világot? -
#8355
de, ez volt azt. köszi! -
Karcsi9104 #8354 Ha rámész a kis címerre, hogy kire szavaz az adott választófejedelem, kiírja, hány pontod van nála neked és annak, akire szavaz (nálad ki is listázza, hogy miből jön össze). Nincs nálad az, hogy small nation in the empire, ami -50/-100 pont, nem tudom melyik? Mert Ausztriánál biztos van Big nation in the empire, ami +50/+100 pont, nem tudom melyik. Így a kicsi országoknak és a közepeseknek (nincs módosítás) kevesebb esélyük van császárrá válni. -
Lysandus #8353 Nem lehet, hogy a többi osztrák vazallus? Akkor rá fognak szavazni. Korábbi verziókba még az működött, hogy ilyenkor mentett az ember, kilépett, majd belépett megint, és csodák csodája, arra szavaztak a választók, akire kellett... -
#8352
az összes electorral maxos a kapcsolatom, és mégis csak egy szavaz rám, az is csak néha, az is csak azért mert szövi. Ezenkívül magas presztízs, 0 infamy, 3 stability... Szóval elvileg minden megvan, de mégse kapok érte lófaszt se.
Emperor akarok lenni. -
tonio14 #8351 Miért, itt mi a probléma? :D -
#8350
na ilyenkor mivan?
szerk.: rossz linket raktam be, javítva -
#8349
Érdekes, nálam általában pont fordítva szokott lenni: a császárnál nincs dip. ablak. Melyik verzió? Esetleg elküldheted a mentést, és ránézhetek. -
hbence94 #8348 Azzal nincs bajom, hogy legyőzzem őket katonailag, mivel nekem 300,000 fős seregem van és 15 szintel vagyok előttük technológiában. Az a baj, hogy daimjókat nem lehet megtámadni, mert csak a császári álamnál van diplomáciai ablak. Így csak a császáron keresztül tudok követelni területeket, de mivel azok nem az ő területei így azokat csak 4 imfamy-ért tudom elvenni.
Közben kezdtem egyet Navarraval. 1480-ban vazallusom az indián népek többsége (annexálltam és megalapítottam őket így keresztények lettek)
afrikábban így járt Kongó is és még enyém az összes Észak-Atlanti sziget. És megszereztem Anglia trónját!!!! -
#8347
Japánt sosem irányította közvetlenül a császár, az csak egy báb-féle volt. Az igazi hatalom a daimjók kezében van, a játékban ezek különböző államként szerepelnek a térképen. Ezeket a daimjókat fogja össze a sógun, vagy a kampaku, így megvéde a császárt, és egymás a külső támadásoktól. Ez afféle ultra-konzervatív HRE: háborút külső országba csak a sógun üzenhet, ekkor az összes daimjó automatikusan háborúba indul az ellenség ellen.
Tehát ha el akarod foglalni Japánt, akkor először a daimjókat kell legyőznöd. Megjegyzem ez keservesen nehéz lesz, az Army tradition-jük szinte állandóan az egekben van, a manpower és a discipline szintúgy.
Talán akkor van a legjobb esélyed, ha éppen nincs választott sógun, vagy kampaku (még jobb, ha polgárháború van - a daimjók egymással harcolnak a sóguni címért). -
hbence94 #8346 Hello
Lenne néhány kérdésem. Brunei-el (majd Malay-al) sikerült elérnem, hogy a Csendes-óceán a beltengerem legyen, Japán és Dél-Amerika kivételével. Az előbbin szeretnék segíteni és végre kaptam imperializmus cb-t. Sajnos csak Japánnak (egy provinciás) tudok hadat üzenni és őt nem tudom annexálni, mert azt írja, hogy az az egy provincia is túlhaladja a 100% warscore-t.
Szóval nem tudom, hogy a DW-ben, hogy lehet elfoglalni Japánt. -
ganges #8345 A modom készítéséhez a véleményeteket kérném:
A római köztársaság évente választott konzult.
Én ezt túl gyakorinak tartom, mert, a játékban szerintem nem lenne előnyös, ha egy jó kormányzót le kéne váltani egy év után.
Ezért én egy 5 éves időszakot gondoltam, és konzul helyett szenátort.
Várom a véleményeket, terveket.
Légyszi, írjatok! -
kissssss #8344 örült 
de azért hajrá
-
Lysandus #8343 Na, sikerült túlélnem az Észak-amerikai indiánokkal. Very hardon low AI agressziós szinten. Most a creeket választottam, mert az volt a titkos tervem (csendes ulti), hogy felhúzok egy CoT-t a tengerpartra, hogy legyen telepesem (coastal CoT az évi 0.1 telepes).
A creekek ugye másik két indián néppel, a cserokikkal és swanhsee-vel (vagy hogy kell írni őket) élnek szomszédságban. Nos mivel öt tartománnyal kezdtem, szerettem volna 9-et. A cserokik vannak középen, ezért a swanshee-kal szövetkeztem, de a very hardos AI morál és bevétel bónusz miatt nem támadtam azonnal. Csak 10 év múlva amikor a saját lázadóival volt elfoglalva. Gyorsan lenyúltam tőle 4 tartományt, ő még mindig a rebelliseit kergette, így ő könyörgött békéért, amit kegyesen elfogadtam.
A Mexikói CoT forgalma először 1426-ban haladta meg a 400 aranyat, de akkor még nem volt 500 aranyam, hogy sajátot csináljak. Aztán összejött a pénz, csak a forgalom nem akarta elérni a 400 pénzt, már majd a hajam téptem ki. Végül 1490-re felpörgött a határérték fölé a mexikói piac, így azonnal megalapítottam a saját CoT-mat. Mint kiderült éppen időben.
Az európaiak ugyanis váratlan gyorsasággal itt teremtek az Újvilágban. Kasztíliának 1500-ban már három gyarmata is volt a partvidéken. Szerencsére nem mellettem, hanem az irokézek magasságában. Gyors fejszámolás: egy kis átrendezéssel az időközben keletkezett egyetlen telepesemmel el tudom érni őket! Ehhez a következő kellett: Cumberlandot el kellett venni Swanshee-től, meg kellett várni, míg az ezzel szomszédos tartomány "felderítődik, oda küldeni egy telepest, és imádkozni, hogy a 60 százalékos esély segítségével, sikerüljön a gyarmatosítás. Mivel Cumberland lenyúlásával átléptem a 9 tartományos határt, ezért Chiahá-t eladtam az időközben vazallussá tett Cserokiknak, hogy ne terjeszkedjek túl (Chiahára már úgyis volt core-om, és a küldim a Cserokik diploannekszálása volt akkor).
Lényeg a lényeg: sikerült. A nyugatosítás és az államforma reformja is. 1570-ben vagyok, land tech-be már vezetek, a többibe sem állok rosszul. Egyedül a portugálok üzentek egyszer hadat, de nem találtak meg, így white peace lett belőle. Kasztília az irokézeket lerohanta, de a huronokat sikerült annektálnom előttük. Most a spanyolok kiszorítását tervezgetem, Közép-Amerikát most szálltam meg preventív jelleggel. :-)
Amit megfigyeltem: az európaiakat nem elsősorban a diplomáciai jó viszony tartja vissza. A presztízsnek óriási szerepe van. Az európaiak megérkezéséig a három indián állam elszórakozhat egymással. Vannak mindenféle területlenyúlós küldik, vazallussá tétel, vagy csak fosztogatás, ami mind presztízst jelent. Plusz beruháztam egy 6 csillagos filozófusba, aki magától fel tudja vinni a presztízst 50-re, de ha feltornázza az ember a különböző akciókkal 100-ra, akkor azt ott meg tudja tartani. Tehát a magas presztízsnek nagyobb a visszatartó ereje, mint a diplomáciának. -
geo91 #8342 szerintem vazallus csinálok majd belőlük, köszönöm a tanácsokat!
-
Kikinator30 #8341 azért van ott emberanyag bőven, de ha lehet én rögtön visszadanám Kentet az angoloknak és erősen meghuznám magam :)
ui: bár nem tudom, hogy ennél a verziónál mennyire keménykedik a gép az ilyen jellegű aggresszorokkal.