Csoda vagy átverés a boszniai piramis?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#361
a múltat, de mi van a jövõvel, te a jövõrõl beszéltél, meg persze manapság a tudás nem egy de nem is 100 könyvtárban van, hanem az egész földgolyón, sokezerszeresen másolva
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#360
egy ideig, szerintem megoldották azt az egyiptomiak, felvázolok egy elég kezdetleges megoldást:
-kõtömbök bányászása, tervek szerinti méretre igazítása
-kõtömbök szállítása a Níluson
-kõtömbök szállítása a Nílustól a piramisig
a, csatorna kiépítése a piramisig, hogy lehetõ legtovább mehessen a vízen
b, farudakon gurítva
-piramis alapjainak, alsóbb szintjeinek megépítése homokpadokkal és farudakkal megoldva a kõtömbök szállítását, ha jól tom viszonylag alacsonyan voltak a kamrák, na addig így
-ezek után jöhet a piramis felsõ része (itt már, ha jól tom, kevés hézeg van) ezt részben a farudas, homokpados módszerrel, részben mindenféle egyszerû szerkezettel megtámogatva
-mindezt sok-sok szakképzett rabszolgával ill. fizetett mérnökökkel, munkavazetõkkel, és persze különféle szakmunkással, váltott mûszakban (vagy feloszthatták a napot mondjuk 3 részre is, úgy hogy egy rabszolga az ebédszünettel(?) együtt 16 órát dolgozzon és 8-at aludjon, így a munkások kétharmada mindíg dolgozik), aratáskor meg szintén nincs nagy baj, hiszen nem az összes rabszolga van a földekrõl, inkább csak nem aratáskor van munkaerõ-túlkínálat
na persze a többszáz méteres magasság betesz, a végére már igencsak ügyalni kellett a homokpadok minõségére, tömöríteni kellett, meg kitámasztani
de az ami az egész kulcsa: párhuzamos munka, a kõfejtés egyfolytában mehet, a szállítás úgyszint, az alacsonyabb magasságokig a piramist, építhetik egyszerre több irányból is, indeközben a környezõ épületek már semmiségek
asszem ez minden
-kõtömbök bányászása, tervek szerinti méretre igazítása
-kõtömbök szállítása a Níluson
-kõtömbök szállítása a Nílustól a piramisig
a, csatorna kiépítése a piramisig, hogy lehetõ legtovább mehessen a vízen
b, farudakon gurítva
-piramis alapjainak, alsóbb szintjeinek megépítése homokpadokkal és farudakkal megoldva a kõtömbök szállítását, ha jól tom viszonylag alacsonyan voltak a kamrák, na addig így
-ezek után jöhet a piramis felsõ része (itt már, ha jól tom, kevés hézeg van) ezt részben a farudas, homokpados módszerrel, részben mindenféle egyszerû szerkezettel megtámogatva
-mindezt sok-sok szakképzett rabszolgával ill. fizetett mérnökökkel, munkavazetõkkel, és persze különféle szakmunkással, váltott mûszakban (vagy feloszthatták a napot mondjuk 3 részre is, úgy hogy egy rabszolga az ebédszünettel(?) együtt 16 órát dolgozzon és 8-at aludjon, így a munkások kétharmada mindíg dolgozik), aratáskor meg szintén nincs nagy baj, hiszen nem az összes rabszolga van a földekrõl, inkább csak nem aratáskor van munkaerõ-túlkínálat
na persze a többszáz méteres magasság betesz, a végére már igencsak ügyalni kellett a homokpadok minõségére, tömöríteni kellett, meg kitámasztani
de az ami az egész kulcsa: párhuzamos munka, a kõfejtés egyfolytában mehet, a szállítás úgyszint, az alacsonyabb magasságokig a piramist, építhetik egyszerre több irányból is, indeközben a környezõ épületek már semmiségek
asszem ez minden
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#359
a múzeumaink egyike sincs 5000 éves, a gyûjtõinké meg még kevésbé... (jó ha pár száz évesek) pl. Alexandriába is volt pár száz évig könyvtár, de miután annak kanyec volt, némi tudás is elszállt a füsttel. persze nem várom, hogy most is ilyen történjen, csak ilyen szemmel kell a múltat nézni szerintem.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#358
Egy ideig lehet, de évekig tuti nem vártak a temetéssdel.
#357
én láttam 100 éves kocsit
meg manapság vannak múzeumok a számítógépekre is
meg manapság vannak múzeumok a számítógépekre is
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#356
És a gyûjtõk?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#355
például mondok egy konkrét példát, én itt élek ma is, ennek ellenére lyukkártyás számítógépet körülbelül 20 éve láttam utolján, és a nálam fiatalabbak közül sokan meg sose. és az a lyukkártyás, amit én láttam, az is évtizedekkel volt az ENIAC után... de például Cray-t is életembe talán kettõt láttam élõben...vagy 1920 elõtti autót se tudom, hogy láttam e... ezer vagy ötezer év távlatából ezek még kevésbé lesznek észrevehetõek.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#354
Ha idõ elõtt meghalt, hát bebalzsamozták nem?
az lehet eltarthatta piramison kívül is egy ideig, nem?
az lehet eltarthatta piramison kívül is egy ideig, nem?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#353
"De nekik ki segített? Pont arról van szó, hogy õk nem tûnhettek el nyomtalanul, ha nem ugrottak át jónéhány fokot a fejlõdésben." - ez szerintem nem ilyen egyszerû. minél mélyebbre megyünk vissza a múltba annál nehezebb lesz kimutatni a fejlõdés szakaszait. gondolj mondjuk bele abba, hogy ezer év múlva, mit tudnak majd a számítógépek elsõ negyven évérõl? (feltéve, hogy elfelejtõdnek) ásastások során egy halom pécét találnak mondjuk, de az elsõ évtizedekben nem sok számítógép volt, na meg például egy tranzisztorról sziliciumcsipre váltás az elég nagy változás volt. és ugye, ha csak sziliciumcsipeset találnak, néznek, hogy ez hogy lehet, mennyi minden kimaradt...
de ugyanígy, az autógyártás is, az elsõ negyven évrõl nagyon nehéz lesz valamit találniuk, mert sokkal ritkább volt az autó, mint a késõbbiekben. jó eséllyel találnak mondjuk millió és egy 1950-2000 közti modellt, de lehet, hogy egyetlen 1920 elõttit se, egyszerûen a gyakoriság (vagy inkább ritkasága) miatt
de ugyanígy, az autógyártás is, az elsõ negyven évrõl nagyon nehéz lesz valamit találniuk, mert sokkal ritkább volt az autó, mint a késõbbiekben. jó eséllyel találnak mondjuk millió és egy 1950-2000 közti modellt, de lehet, hogy egyetlen 1920 elõttit se, egyszerûen a gyakoriság (vagy inkább ritkasága) miatt
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#352
"Ha az uralkodót már a kész piramisba temették, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy akkorra fejezték be éppen."
Mondott ilyet valaki? Ha idõ elõtt halt meg a csávó, akkor így járt (vagy lecsórták más piramisát, erre is volt példa).
Mondott ilyet valaki? Ha idõ elõtt halt meg a csávó, akkor így járt (vagy lecsórták más piramisát, erre is volt példa).
#351
"Ráadásul közben folyton kellett kontrollálni is a dolgot, hizsen ezekben az építményekben belsõ folyosók, kamrák, miegymás is van... szóval mérni és korrigálni is kellett egyszerre."
Persze. És ezt mért ne tudták volna megcsinálni?
Persze. És ezt mért ne tudták volna megcsinálni?
#350
"Az, hogy logisztikailag nem biztosan lehet megoldani hogy odaférjenek, közlekedjenek, húzgálják a követ, stb."
10-20 ember kényelmesen hozzáfér 1 db. kõhöz. Nem kellett körülállniuk, kötelekkel is húzhatták.
Logisztikailag meg elég jól álltak, csak nézd meg az öntözõrendszerük komplexitását.
10-20 ember kényelmesen hozzáfér 1 db. kõhöz. Nem kellett körülállniuk, kötelekkel is húzhatták.
Logisztikailag meg elég jól álltak, csak nézd meg az öntözõrendszerük komplexitását.
#349
Meg ez az idõtényezõ is... Ha az uralkodót már a kész piramisba temették, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy akkorra fejezték be éppen.
Az azt jelenti, hogy maximum annyi idejük volt. De nem hiszem, hogy akkora mákjuk volt, hogy pont akkorra fejeztek be egy ilyen építkezést. Elõre meg nem tudhatták mikor ér véget az uralkodás, tehát eleve iparkodni kellett, szóval lehet hogy még ennél is kevesebb idõ alatt fejezték be.
Az azt jelenti, hogy maximum annyi idejük volt. De nem hiszem, hogy akkora mákjuk volt, hogy pont akkorra fejeztek be egy ilyen építkezést. Elõre meg nem tudhatták mikor ér véget az uralkodás, tehát eleve iparkodni kellett, szóval lehet hogy még ennél is kevesebb idõ alatt fejezték be.
#348
Ráadásul közben folyton kellett kontrollálni is a dolgot, hizsen ezekben az építményekben belsõ folyosók, kamrák, miegymás is van... szóval mérni és korrigálni is kellett egyszerre.
#347
Az, hogy logisztikailag nem biztosan lehet megoldani hogy odaférjenek, közlekedjenek, húzgálják a követ, stb.
#346
"Szerintem villám gyorsnak kellett lenniük, hogy 30 év alatt 1.5 millió darab kõtömböt rakjanak a helyükre. egy rövid szorzás után egy 0-24 órás munkaidõben aratáskor-szélsüvítéskor minden 11. percben helyére kell rakniuk egyet!!!"
Nem értem, mi a gond ezzel. Símán lehettek ennél gyorsabbak is. Munkaerõbõl nem volt hiány, nyugodtan dolgozhattak akár százezren is egy piramison. Szerintem akár 10x gyorsabban is haladhattak.
Nem értem, mi a gond ezzel. Símán lehettek ennél gyorsabbak is. Munkaerõbõl nem volt hiány, nyugodtan dolgozhattak akár százezren is egy piramison. Szerintem akár 10x gyorsabban is haladhattak.
#345
Egyébként ez a piramis azért jó mert, ott van, látjuk hogy áll és még most se tudjuk hogy hogyan elhetséges.
Esküszöm, ha ez csak pár rajzon meg legendákban marad fent, hogy száz méternél is nagyobb piramist húztak fel már nagyon nagyon régen, akkor a tudomány kiröhögné õket, hogy "ugyanmár kérem, ez nem lehetséges!"...
Esküszöm, ha ez csak pár rajzon meg legendákban marad fent, hogy száz méternél is nagyobb piramist húztak fel már nagyon nagyon régen, akkor a tudomány kiröhögné õket, hogy "ugyanmár kérem, ez nem lehetséges!"...
#344
Szerintem villám gyorsnak kellett lenniük, hogy 30 év alatt 1.5 millió darab kõtömböt rakjanak a helyükre. egy rövid szorzás után egy 0-24 órás munkaidõben aratáskor-szélsüvítéskor minden 11. percben helyére kell rakniuk egyet!!!
Azt hiszem ez kicsit durva.
Azt hiszem ez kicsit durva.
#343
Ezzel a kerekes megoldással tulajdonképpen a piramis oldalán felhúzni se olyan vészes. ha 10 ember húzza, akkor fejenként kb. 75 kilót kell emelni. Az azért nem olyan vészes (vagy legyen 20 ember, és akkor már sima ügy).
#342
"Élelmes, de ezzel pl, hogy kanyarodtak"
Valószínûleg nehezen. De kanyarodni nem kell sûrûn. Ha 2.5 tonnás kövekrõl van szó, akkor szerintm 10 ember már képes elfordítani.
"és utána hogyan emelték a helyükre... "
Ez már fogósabb kérdés. Lényegben errõl szól az egész vita.
Valószínûleg nehezen. De kanyarodni nem kell sûrûn. Ha 2.5 tonnás kövekrõl van szó, akkor szerintm 10 ember már képes elfordítani.
"és utána hogyan emelték a helyükre... "
Ez már fogósabb kérdés. Lényegben errõl szól az egész vita.
#341
"A harmadik pont pedig az, hogy hogyan lehet ezt villám gyorsasággal csinálni!"
A 20-30 év az villámgyors? Vagy kimaradtam valamibõl?
A 20-30 év az villámgyors? Vagy kimaradtam valamibõl?
#340
"ez érdekes hozzáállás ha nincs adat akkor nem is létezik"
Ezt nem mondtam.
"inkább ugyfogalmaznék hogy jelenleg nemtudjuk tárgyalni a témát, de nemzárnám ki."
Na, ezt mondtam.
"most nemakarok paranoiás lenni, de sokszor van hogy egy fontos lap vagy téma nem található a neten, vagy a lap épp nem megjelenithetõ, számtalanszor találkoztam már ilyennel, lehet hogy valaki felrakta, csak vagy nemtaláljuk vagy leszedték idõközben, ez nem érv"
De érv. A neten minden van. Rengeteg olyan dolog is, ami erõsen szemben áll a hivatalos tudománnyal. Meg ha olyan könnyû eltüntetni dolgokat a netrõl, akkor hogy mûködhetnek ezrével warez szájtok?
"persze , vizen, szárazdokban vizen, vontatva, de nem lapos tömböket szárazon, full body contactal, szóval ezesetben te tévedsz, ilyen formában ilyen tömeget szárazon nemsztudnak mozgatni"
Épp tegnap láttam az USS Reagen anyahajó építésérõl egy filmet. Ott mutatták, ahogy hatalmas darabokat egyben emelnek be. Az egész hajó 88.000 tonnájához viszonyítva ezek simán lehettek 10 ezer tonnásak. És ismétlem : emelték õket.
A múltkor meg egy 14 ezer tonnás hídpályát csúsztattak a helyére.
Vízen úsztatva a rekord meg 1.2 millió tonna(http://en.wikipedia.org/wiki/Troll_oil_field).
"mint arrol korábban szó volt egy korábbi fejlett civ, ami mára eltünt pl."
De nekik ki segített? Pont arról van szó, hogy õk nem tûnhettek el nyomtalanul, ha nem ugrottak át jónéhány fokot a fejlõdésben.
"Egyetértek, ez viszont maga után vonja, hogy az általános elfogadott modszer is csak egy opció, nincs ok jobban favorizálni mint már felmerült opciókat, a hidfõ felhuzása, meg a homokrámpák meg több mint kevés indok a favorizálásra."
Azt kell "favorizálni", ami a legvalószínûbb. Ez esetben, amihez a legkevesebb önkényes feltevés kell.
Ezt nem mondtam.
"inkább ugyfogalmaznék hogy jelenleg nemtudjuk tárgyalni a témát, de nemzárnám ki."
Na, ezt mondtam.
"most nemakarok paranoiás lenni, de sokszor van hogy egy fontos lap vagy téma nem található a neten, vagy a lap épp nem megjelenithetõ, számtalanszor találkoztam már ilyennel, lehet hogy valaki felrakta, csak vagy nemtaláljuk vagy leszedték idõközben, ez nem érv"
De érv. A neten minden van. Rengeteg olyan dolog is, ami erõsen szemben áll a hivatalos tudománnyal. Meg ha olyan könnyû eltüntetni dolgokat a netrõl, akkor hogy mûködhetnek ezrével warez szájtok?
"persze , vizen, szárazdokban vizen, vontatva, de nem lapos tömböket szárazon, full body contactal, szóval ezesetben te tévedsz, ilyen formában ilyen tömeget szárazon nemsztudnak mozgatni"
Épp tegnap láttam az USS Reagen anyahajó építésérõl egy filmet. Ott mutatták, ahogy hatalmas darabokat egyben emelnek be. Az egész hajó 88.000 tonnájához viszonyítva ezek simán lehettek 10 ezer tonnásak. És ismétlem : emelték õket.
A múltkor meg egy 14 ezer tonnás hídpályát csúsztattak a helyére.
Vízen úsztatva a rekord meg 1.2 millió tonna(http://en.wikipedia.org/wiki/Troll_oil_field).
"mint arrol korábban szó volt egy korábbi fejlett civ, ami mára eltünt pl."
De nekik ki segített? Pont arról van szó, hogy õk nem tûnhettek el nyomtalanul, ha nem ugrottak át jónéhány fokot a fejlõdésben.
"Egyetértek, ez viszont maga után vonja, hogy az általános elfogadott modszer is csak egy opció, nincs ok jobban favorizálni mint már felmerült opciókat, a hidfõ felhuzása, meg a homokrámpák meg több mint kevés indok a favorizálásra."
Azt kell "favorizálni", ami a legvalószínûbb. Ez esetben, amihez a legkevesebb önkényes feltevés kell.
#339
megelõztél 😊
#338
Élelmes, de ezzel pl, hogy kanyarodtak és utána hogyan emelték a helyükre... mert ugye a tetõn nem repültek a helyükre 😊
#337
"A kõtömbökön várhatóan õsz elején végeznek el radiokarbon kormeghatározást."
kõtömbökön NEM lehet radikarbonos kormeghatározást végezni. Ahhoz széntartalmú szerves anyag kell. Nálam itt bukik beg az egész hitelessége.
Nem tudom tudjátok e hogy Olaszországban kb 10-15 obeliszk található ezeket a rómaiak szedték össze egyiptomból. Az egyik legnagyobb a Szt Péter téren található 320t de van egy 400 tonnás is. Nekik sikerült ezeket az obeliszkeket több mint 2000km re elszálítani. És ez történelmi tény. Tény hogy a kínaiak felépítették a Nagy Falat összeségében nagyobb mint akármelyik piramis. A Tisza szabályozásakor a nagy piramis tömegének sokszorosát mozgatták meg kubikostalicskával.
Az egyiptomi sírkamrákban találtak akkor még ismeretlen rendeltetésû íves fatalpakat. Ma már tudjuk, hogy ezeket arra használták hogy a szögletes kõtömböket kerekké igazítsák ki majd egy kötél segítségével felhúzzák a lejtõn, mint egy cérnaorsót. Így egy 3-5 tonnás kötömb megmozgatásához elég volt 1-2 tucat ember. Ez megmagyarázza azt is hogy miért jelölték meg a kövek tetejét.
kõtömbökön NEM lehet radikarbonos kormeghatározást végezni. Ahhoz széntartalmú szerves anyag kell. Nálam itt bukik beg az egész hitelessége.
Nem tudom tudjátok e hogy Olaszországban kb 10-15 obeliszk található ezeket a rómaiak szedték össze egyiptomból. Az egyik legnagyobb a Szt Péter téren található 320t de van egy 400 tonnás is. Nekik sikerült ezeket az obeliszkeket több mint 2000km re elszálítani. És ez történelmi tény. Tény hogy a kínaiak felépítették a Nagy Falat összeségében nagyobb mint akármelyik piramis. A Tisza szabályozásakor a nagy piramis tömegének sokszorosát mozgatták meg kubikostalicskával.
Az egyiptomi sírkamrákban találtak akkor még ismeretlen rendeltetésû íves fatalpakat. Ma már tudjuk, hogy ezeket arra használták hogy a szögletes kõtömböket kerekké igazítsák ki majd egy kötél segítségével felhúzzák a lejtõn, mint egy cérnaorsót. Így egy 3-5 tonnás kötömb megmozgatásához elég volt 1-2 tucat ember. Ez megmagyarázza azt is hogy miért jelölték meg a kövek tetejét.
#336
Vannak akik szerint így mozgatták a köveket:
#335
Nemtudom honnan szedted ezt a 30 tonnát,több forrásból is megnéztem,amiket gooogleban találtam és ott azt írják,hogy a kövek mindössze 2,5 tonnásak valahol 2,85 volt.A piramis össztömege is 6-7 millió tonna körül van és 2,x millió darab kõbõl áll.Énsem zárok ki más lehetõséget de ezt is ésszerûnek tartom,azt viszont nemtudom,hogy milyen a talaj a piramis körül,szerintem ott is homok van,úgyhogy igy vagy ugy homokban kellett huzniuk.Én kiszélesített alátéteket használtam volna,hogy ne legyen annyi terhelés egységnyi felületre + esetleg állatokat(nemtom a tevék mennyire foghatók munkára),illetve,hogy afrikai elefántokat használhattak-e.
#334
"Igazából 2 lényeges dolog van :
1. Hogy lehet nagy kõtömböket nagy távolságra szállítani.
2. Hogy lehet õket 100-200 méter magasra felvinni."
A harmadik pont pedig az, hogy hogyan lehet ezt villám gyorsasággal csinálni!
1. Hogy lehet nagy kõtömböket nagy távolságra szállítani.
2. Hogy lehet õket 100-200 méter magasra felvinni."
A harmadik pont pedig az, hogy hogyan lehet ezt villám gyorsasággal csinálni!
#333
Sztem te rontottál el nagyon valamit, amikor tanulni kellett volna. Nagyon nem vágod a biológiát, ennek ellenére osztod az észt.
A sejtfal a citoplazma sejthártyán kívülre kiválasztott terméke. Ezek lehetnek fehérjék, különbözõ poliszacharidok.
Sejthártyája (másnéven sejtmembránja) MINDEN sejtnek van, prokariótának, eukariótának egyaránt. Ez a jól ismert kettõs lipid lemez hidrofil fejükkel befelé ill kifelé nézve. Enélkül nem lenne, ami leválasztaná a sejtet a külvilágtól. Ezenkívül a sejten belül is lehet számos membránrendszer (maghártya, endoplazmatikus retikulum stb).
Sejtfal viszont csak prokariótáknál, gombáknál, növényeknél van. Többé kevésbé szilárd réteg, célja a szilárdság, mechanikai védelem, alak megtartása, turgornyomás fenntartása, de kémiai védelem is stb.
http://en.wikipedia.org/wiki/Cell_wall
A sejtfal a citoplazma sejthártyán kívülre kiválasztott terméke. Ezek lehetnek fehérjék, különbözõ poliszacharidok.
Sejthártyája (másnéven sejtmembránja) MINDEN sejtnek van, prokariótának, eukariótának egyaránt. Ez a jól ismert kettõs lipid lemez hidrofil fejükkel befelé ill kifelé nézve. Enélkül nem lenne, ami leválasztaná a sejtet a külvilágtól. Ezenkívül a sejten belül is lehet számos membránrendszer (maghártya, endoplazmatikus retikulum stb).
Sejtfal viszont csak prokariótáknál, gombáknál, növényeknél van. Többé kevésbé szilárd réteg, célja a szilárdság, mechanikai védelem, alak megtartása, turgornyomás fenntartása, de kémiai védelem is stb.
http://en.wikipedia.org/wiki/Cell_wall
#332
Bocsánat, Low-tech piramisépítésben.
#331
ez bolondsag, oda kell engedni az embereket es vizsgalodjanak, eleg nagy a hely, elfernek..
aztan majd kiderul valami.
aztan majd kiderul valami.
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#330
Pl. piramisépítésben 😊
#329
És mégis miben jobbak a kora-ókori társadalmak a mainál?
Semmiben.
Semmiben.
#327
És akkor most egy hanyag mozdulattal kössük össze a piramisokat a plazmamebránnal:
Az egyiptomiak addig hagyták a köveket a nílusban rothadni, amíg azokon az egysejtûek,úgy elszaporodtak, hogy a kõtömbök állábakkal a saját helyükre felvándoroltak.
Az egyiptomiak addig hagyták a köveket a nílusban rothadni, amíg azokon az egysejtûek,úgy elszaporodtak, hogy a kõtömbök állábakkal a saját helyükre felvándoroltak.
#309
Nem.
Termálvízben fürdenek télen. Szintén példa a kultúrára.
"Scientists have begun to rethink their ideas on culture within monkey society in a large part because of the Japanese macaques. It has been observed that the macaques invent new behaviors and pass them on by immitation. In 1963 a young female named Mukubili waded into a hot spring in the Nagano Mountains to retrieve some soybeans that had been thrown in by the keepers. She liked the warmth and soon other young monkeys joined her. At first the behavior caught on only with the young macaques and their mothers. Over the years the rest of the troop took up the behavior, which now finds shelter in the 109° F (43° C) hot springs to escape the winter cold. Young monkeys have also learned how to roll snowballs, which doesn't have any survival purpose, but with which they have a lot of fun, much like human children."
Ha egy mai újszülöttet visszaviszel az idõben mondjuk 300 évvel, semmivel sem lesz okosabb az átlagnál, és ugyanez igaz fordítva is. Ami a különbség, az a kultúra (túlnyomórészt).
És ha az akkori lányok ugyanolyan egészségügyi, táplálkozási feltételek mellett nõttek volna fel ugyanolyan hamar menstruálnának, ugyanolyan magasra nõnének. Ennek semmi köze a genetikához, sztem te is tanultad biológiából.
A mosómedvék ösztönösen mossák az ételt. Óriási különbség. Ha társaitól elválasztva felnevelsz egyet ugyanúgy mosni fog, míg egy japán makákó nem. Õ megtanulta a szüleitõl/idõsebbektõl.
És bármennyire szánalmasnak ís tûnik számodra, gondolj bele, hol tartott az ember monduk 20 000 éve úgy, hogy nagyjából ugyanazokkal a genetikai tulajdonságokkal rendelkezett, mint ma.
Termálvízben fürdenek télen. Szintén példa a kultúrára.
"Scientists have begun to rethink their ideas on culture within monkey society in a large part because of the Japanese macaques. It has been observed that the macaques invent new behaviors and pass them on by immitation. In 1963 a young female named Mukubili waded into a hot spring in the Nagano Mountains to retrieve some soybeans that had been thrown in by the keepers. She liked the warmth and soon other young monkeys joined her. At first the behavior caught on only with the young macaques and their mothers. Over the years the rest of the troop took up the behavior, which now finds shelter in the 109° F (43° C) hot springs to escape the winter cold. Young monkeys have also learned how to roll snowballs, which doesn't have any survival purpose, but with which they have a lot of fun, much like human children."
Ha egy mai újszülöttet visszaviszel az idõben mondjuk 300 évvel, semmivel sem lesz okosabb az átlagnál, és ugyanez igaz fordítva is. Ami a különbség, az a kultúra (túlnyomórészt).
És ha az akkori lányok ugyanolyan egészségügyi, táplálkozási feltételek mellett nõttek volna fel ugyanolyan hamar menstruálnának, ugyanolyan magasra nõnének. Ennek semmi köze a genetikához, sztem te is tanultad biológiából.
A mosómedvék ösztönösen mossák az ételt. Óriási különbség. Ha társaitól elválasztva felnevelsz egyet ugyanúgy mosni fog, míg egy japán makákó nem. Õ megtanulta a szüleitõl/idõsebbektõl.
És bármennyire szánalmasnak ís tûnik számodra, gondolj bele, hol tartott az ember monduk 20 000 éve úgy, hogy nagyjából ugyanazokkal a genetikai tulajdonságokkal rendelkezett, mint ma.
#307
egyébként termélvizben mossák
#306
de okosabbak lesznek, erre ékes bizonyité az emberi civ fejlõdése, nem is biologiaváltozásokra gondoltam bár azt sem zárnám ki, pl ma magasabbak az emberek mint 500éve átlagban, a lányok korábban menstruálnak és még sorolhatnám
azért népmesei hollomotivumokat hagyjuk, igen megmosságh a kaját, a mosomacik is, ettõl még nemlesznek embrek, és ettõl mi sem leszünk állatok, itt azért illene figyelembe venni a mértékeket egy nyamvadt édesburgonya megmosás hol jön, egy ürrepüléshez vagy egy szonett megirásához, ne vicceljünk már, vagy most várjak a makákokra hogy versenymûveket írjanak?
azért népmesei hollomotivumokat hagyjuk, igen megmosságh a kaját, a mosomacik is, ettõl még nemlesznek embrek, és ettõl mi sem leszünk állatok, itt azért illene figyelembe venni a mértékeket egy nyamvadt édesburgonya megmosás hol jön, egy ürrepüléshez vagy egy szonett megirásához, ne vicceljünk már, vagy most várjak a makákokra hogy versenymûveket írjanak?
#305
Az ember definíciója? Éseztígyhogy? x=ember???
Az ember egy állatfaj a többi közül kiemelkedõ mentális képességekkel, de a faji hajtóerõk ugyanúgy dominálnak. (Aggresszió, szex, hatalmi harcok, szülõi gondoskodás stb.) Meglepõdnél, ha tudnád hogy egyes állatfajok mikre képesek, amikre sokáig csak az embert tartották képesnek. Pl tudatos megtévesztés (ezt a hollók is tudják), a másik szemszögének értelmezése, éntudat, új fogalmak alkotása
Az ember nem lesz okosabb semmivel sem genetikai változás (evolúció) nélkül, amit manapság "némileg" hátráltat (orvostudomány), te összekevered ezt a kultúrateremtés és átadás képességével. Ez kezdetleges szinten azért megvan néhány más állatfajnál is. Pl japán makákók étel megmosása tengervízben.
" A majomkultúra klasszikus példái a Koshima-szigeti makákóknál megfigyelt esetek. 1953 egy õszi napján "Imo", a másfél éves nõstény makákó a homokos batátát a sós tengervízbe merítette, megmosta, majd úgy ette meg. Egy hónappal késõbb Imo egy játékpartnere követte ezen új szokást, majd 4 hónap múlva Imo anyja. Majd a többiek következtek. 1957-re már 15 majom mosta meg így az édesburgonyát. Elsõsorban az 1-3 éves fiatalok követték az új módit, viszont kezdetben a 4 évesnél idõsebb hímek közül egy sem. Ennek oka az, hogy az ilyen korú hímek ritkán érintkeznek a fiatalokkal, nem volt módjuk ellesni ezt a szokást.
Amikor a szokás jobban elterjedt, az anyák is elkezdték rá tanítani a kölykeiket. 1962-ben a csoport 69 egyedébõl már 42 mosta a batátát, csak az idõs, "konzervatív" példányok tartottak ki a régi szokásoknál."
Asszem manapság már az egész szigeten elterjedt a szokás.
Az ember egy állatfaj a többi közül kiemelkedõ mentális képességekkel, de a faji hajtóerõk ugyanúgy dominálnak. (Aggresszió, szex, hatalmi harcok, szülõi gondoskodás stb.) Meglepõdnél, ha tudnád hogy egyes állatfajok mikre képesek, amikre sokáig csak az embert tartották képesnek. Pl tudatos megtévesztés (ezt a hollók is tudják), a másik szemszögének értelmezése, éntudat, új fogalmak alkotása
Az ember nem lesz okosabb semmivel sem genetikai változás (evolúció) nélkül, amit manapság "némileg" hátráltat (orvostudomány), te összekevered ezt a kultúrateremtés és átadás képességével. Ez kezdetleges szinten azért megvan néhány más állatfajnál is. Pl japán makákók étel megmosása tengervízben.
" A majomkultúra klasszikus példái a Koshima-szigeti makákóknál megfigyelt esetek. 1953 egy õszi napján "Imo", a másfél éves nõstény makákó a homokos batátát a sós tengervízbe merítette, megmosta, majd úgy ette meg. Egy hónappal késõbb Imo egy játékpartnere követte ezen új szokást, majd 4 hónap múlva Imo anyja. Majd a többiek következtek. 1957-re már 15 majom mosta meg így az édesburgonyát. Elsõsorban az 1-3 éves fiatalok követték az új módit, viszont kezdetben a 4 évesnél idõsebb hímek közül egy sem. Ennek oka az, hogy az ilyen korú hímek ritkán érintkeznek a fiatalokkal, nem volt módjuk ellesni ezt a szokást.
Amikor a szokás jobban elterjedt, az anyák is elkezdték rá tanítani a kölykeiket. 1962-ben a csoport 69 egyedébõl már 42 mosta a batátát, csak az idõs, "konzervatív" példányok tartottak ki a régi szokásoknál."
Asszem manapság már az egész szigeten elterjedt a szokás.
#304
de sejtfala van, nem mikrobiologiárol vitatkoztunk csak általánosságokban beszéltünk,
ez a börke meg nemtudom honnan jön de ajánlom olvasd végig
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eukari%C3%B3ta
ez a börke meg nemtudom honnan jön de ajánlom olvasd végig
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eukari%C3%B3ta
#303
De arról nincs adat, szóval a hozzá legközelebbit tudjuk csak figyelembe venni.
ez érdekes hozzáállás ha nincs adat akkor nem is létezik, inkább ugyfogalmaznék hogy jelenleg nemtudjuk tárgyalni a témát, de nemzárnám ki.
"Azt, hogy a régészek nem reklámozzák, megértem. Legyen. De nem csak õk férnek a nethez. Mások mért nem rakják fel?"
most nemakarok paranoiás lenni, de sokszor van hogy egy fontos lap vagy téma nem található a neten, vagy a lap épp nem megjelenithetõ, számtalanszor találkoztam már ilyennel, lehet hogy valaki felrakta, csak vagy nemtaláljuk vagy leszedték idõközben, ez nem érv
"Tévedsz. Szoktak mozgatni ekkora tömegeket, ha muszály. De általáben nem kell."
persze , vizen, szárazdokban vizen, vontatva, de nem lapos tömböket szárazon, full body contactal, szóval ezesetben te tévedsz, ilyen formában ilyen tömeget szárazon nemsztudnak mozgatni
de kiváncsian várom a példákat
"Azt mondtam, hogy a technikai fejlõdésben nem lehet lépcsõket kihagyni. Erre mondtad, hogy de lehet, ha valaki segít. Namost, ugyan ki segíthetett?"
mint arrol korábban szó volt egy korábbi fejlett civ, ami mára eltünt pl.
"én kérdeztem"
én meg válaszoltam
igen tudom hogy baromira régen volt kb 70millio éve, mivel dinocsontokat is találtak.
"Igen, de még iszonyat messze vagyunk attól, hogy minden mást kizárjunk. Egyáltalán, a lahetõségek felsorolásával se végeztünk."
Egyetértek, ez viszont maga után vonja, hogy az általános elfogadott modszer is csak egy opció, nincs ok jobban favorizálni mint már felmerült opciókat, a hidfõ felhuzása, meg a homokrámpák meg több mint kevés indok a favorizálásra.
ez érdekes hozzáállás ha nincs adat akkor nem is létezik, inkább ugyfogalmaznék hogy jelenleg nemtudjuk tárgyalni a témát, de nemzárnám ki.
"Azt, hogy a régészek nem reklámozzák, megértem. Legyen. De nem csak õk férnek a nethez. Mások mért nem rakják fel?"
most nemakarok paranoiás lenni, de sokszor van hogy egy fontos lap vagy téma nem található a neten, vagy a lap épp nem megjelenithetõ, számtalanszor találkoztam már ilyennel, lehet hogy valaki felrakta, csak vagy nemtaláljuk vagy leszedték idõközben, ez nem érv
"Tévedsz. Szoktak mozgatni ekkora tömegeket, ha muszály. De általáben nem kell."
persze , vizen, szárazdokban vizen, vontatva, de nem lapos tömböket szárazon, full body contactal, szóval ezesetben te tévedsz, ilyen formában ilyen tömeget szárazon nemsztudnak mozgatni
de kiváncsian várom a példákat
"Azt mondtam, hogy a technikai fejlõdésben nem lehet lépcsõket kihagyni. Erre mondtad, hogy de lehet, ha valaki segít. Namost, ugyan ki segíthetett?"
mint arrol korábban szó volt egy korábbi fejlett civ, ami mára eltünt pl.
"én kérdeztem"
én meg válaszoltam
igen tudom hogy baromira régen volt kb 70millio éve, mivel dinocsontokat is találtak.
"Igen, de még iszonyat messze vagyunk attól, hogy minden mást kizárjunk. Egyáltalán, a lahetõségek felsorolásával se végeztünk."
Egyetértek, ez viszont maga után vonja, hogy az általános elfogadott modszer is csak egy opció, nincs ok jobban favorizálni mint már felmerült opciókat, a hidfõ felhuzása, meg a homokrámpák meg több mint kevés indok a favorizálásra.
#302
gombáknak kitintartalmú sejtfala van
a membránt meg úgy híjják, hogy sejthártya
ill. néhány esetben bõrke(?) lehet rajta
a membránt meg úgy híjják, hogy sejthártya
ill. néhány esetben bõrke(?) lehet rajta
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#301
A plazmamembrán valóbban kettõs lipid réteg ,de a sejtval az egészen más
#300
"nem minden élõlényé"
Mondj egy élõlényt, ami nem önzõ semmilyen formában. Az, hogy vannak adott esetben önzetlen megnyílvánulások, nem számít.
"régen pl pénz sem volt, ennyit errõl"
Olvasd el még egyszer, hogy mit írtam. A pénz csak egy megnyílvánulása a dolognak.
"sokkal jobban müködõ társadalmak voltak pénz nélkül mint pénzel"
Azt te csak hiszed.
Egyébként, amióta létezik együttmûködés, azóta van kereskedelem. És a hogy most árút cserélnek árúra, vagy pénzt használnak, az lényegtelen. A fémpénz elõtt pl. használtak sót, vagy mást fizetõeszköznek.
Mondj egy élõlényt, ami nem önzõ semmilyen formában. Az, hogy vannak adott esetben önzetlen megnyílvánulások, nem számít.
"régen pl pénz sem volt, ennyit errõl"
Olvasd el még egyszer, hogy mit írtam. A pénz csak egy megnyílvánulása a dolognak.
"sokkal jobban müködõ társadalmak voltak pénz nélkül mint pénzel"
Azt te csak hiszed.
Egyébként, amióta létezik együttmûködés, azóta van kereskedelem. És a hogy most árút cserélnek árúra, vagy pénzt használnak, az lényegtelen. A fémpénz elõtt pl. használtak sót, vagy mást fizetõeszköznek.
#299
ezek nem definíciót adnk csupán segítenek igazolni önmagunknak, hogy mi többek vagyunk a többi állatnál, ami igaz is, de ezek nem általában olyan dolgok, amelyekrõl néha nem is tudjuk, hogy igaz-e
honnan tudjuk, hogy a kutya vajon gondolkozik-e azon, mi is az a nagy fényes izé az égen, vagy nem szkott-e elgondolkodni azon, miért is szolgálja õ az embert
párat nem tudunk, hogy tudják-e az állatok is pl: "tisztában van saját halandóságával", "el tud vonatkoztatni"
más állatok is képesek önfeláldozó cselekedetre, mondjuk a csapat, boly... érdekében
egyébként mit értesz az alatt, hogy "nemtanult viselkedés mintákat is tud értelmezni?" Mi az az értelmezés egyáltalán? és honnan tudod, hogy más állat nem képesek rá?
és persze, hogy képes olyan dolgokra, amikre a többi állat nem, hiszen fejletteb az agyunk.
nagyrészt kötözködés, de azért érdeems elgondolkodni némelyiken
az ember egy állat, minden amit fel tudunk sorolni az ember mellett, pusztán olyan dolgok, melyekrõl azt hisszük vagy tudjuk ,hogy a többi állato nem képes rá
más állatok meg tudnak olyan dolgokat, amiket meg mi nem, most akkor ki a felsõbbrendû, az amelyik hõlát? vagy amelyiknek kell szem a látáshoz, mert megy az hanggal is? vagy melyik? mondhatnék még példát csak nem jut eszembe
utsó, szellemileg legfejletteb állat eddigi ismereteink és definícióink szerint: ember, szülészetileg: lófélék, látásban: rovarok vehetetlenek, légzésben madarak a legjobbak
ki a kívülálló vagy ki a legfejlettebb?
honnan tudjuk, hogy a kutya vajon gondolkozik-e azon, mi is az a nagy fényes izé az égen, vagy nem szkott-e elgondolkodni azon, miért is szolgálja õ az embert
párat nem tudunk, hogy tudják-e az állatok is pl: "tisztában van saját halandóságával", "el tud vonatkoztatni"
más állatok is képesek önfeláldozó cselekedetre, mondjuk a csapat, boly... érdekében
egyébként mit értesz az alatt, hogy "nemtanult viselkedés mintákat is tud értelmezni?" Mi az az értelmezés egyáltalán? és honnan tudod, hogy más állat nem képesek rá?
és persze, hogy képes olyan dolgokra, amikre a többi állat nem, hiszen fejletteb az agyunk.
nagyrészt kötözködés, de azért érdeems elgondolkodni némelyiken
az ember egy állat, minden amit fel tudunk sorolni az ember mellett, pusztán olyan dolgok, melyekrõl azt hisszük vagy tudjuk ,hogy a többi állato nem képes rá
más állatok meg tudnak olyan dolgokat, amiket meg mi nem, most akkor ki a felsõbbrendû, az amelyik hõlát? vagy amelyiknek kell szem a látáshoz, mert megy az hanggal is? vagy melyik? mondhatnék még példát csak nem jut eszembe
utsó, szellemileg legfejletteb állat eddigi ismereteink és definícióink szerint: ember, szülészetileg: lófélék, látásban: rovarok vehetetlenek, légzésben madarak a legjobbak
ki a kívülálló vagy ki a legfejlettebb?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#298
ez a meghatározás pl a gombákra is igaz, ez csak fizikai de azért néha több az egész mint a részegységek összessége, ha érted mire gondolok, egyébként az eukariota sejteket kivülröl többrétegû plazmamembrán boritja tehát van sejtfaluk.
#297
"és nem túlzóak az adatok, mert nemugyanarrol van szó, ez libanonban van(ak), nem Jeruzsalem környékén"
De arról nincs adat, szóval a hozzá legközelebbit tudjuk csak figyelembe venni.
"én is kerestem neten, de nemtaláltam, nemnagyon reklámozzák, mondjuk sejtem miért"
Azt, hogy a régészek nem reklámozzák, megértem. Legyen. De nem csak õk férnek a nethez. Mások mért nem rakják fel?
"mert ezt semmilyen módszerrel nemlehet megmagyarázni még mai tech el sem tudnák 1cm elvonszolni nemhogy megemlni"
Tévedsz. Szoktak mozgatni ekkora tömegeket, ha muszály. De általáben nem kell.
"turisták mászkáltak rajta, tömör kõ, egy ember akkorának látszott a tetején, mintha egy tengerjáróhajón sétálgatna, és ugye azok nemtömörek, tehát nyilvánvalóan nehezebbek mint 1500T"
"mondtam hogy úfok?"
Azt mondtam, hogy a technikai fejlõdésben nem lehet lépcsõket kihagyni. Erre mondtad, hogy de lehet, ha valaki segít. Namost, ugyan ki segíthetett?
"nemmondtam teviszont igen"
Én kérdeztem.
"egyébként mondhattam is volna nemtudom miért olyan égõ?"
Nem égõ, csak nincs elegendõ bizonyíték. Csak annyi, hogy "ezt biztos nem tudta más megcsinálni". Ez meg messze nem elég.
"Holmes kedvenc mondása hogy ha minden lehetséges magyarázatot kizártunk ami marad akármilyen hihetetle is de minden bizonnyal az igazság"
Igen, de még iszonyat messze vagyunk attól, hogy minden mást kizárjunk. Egyáltalán, a lahetõségek felsorolásával se végeztünk.
"egyébként jöhettek a déli sarkrol, is, több km jég fedi, azalatt bõven leeht amit hiányolsz"
Mért pont ott? Máshol mért nincs nyomuk? És hogy másztak be a jég alá?
"és régen a kontinens egyenlitõi szélességi fokon pihent2
Az baromira régen volt ám!
De arról nincs adat, szóval a hozzá legközelebbit tudjuk csak figyelembe venni.
"én is kerestem neten, de nemtaláltam, nemnagyon reklámozzák, mondjuk sejtem miért"
Azt, hogy a régészek nem reklámozzák, megértem. Legyen. De nem csak õk férnek a nethez. Mások mért nem rakják fel?
"mert ezt semmilyen módszerrel nemlehet megmagyarázni még mai tech el sem tudnák 1cm elvonszolni nemhogy megemlni"
Tévedsz. Szoktak mozgatni ekkora tömegeket, ha muszály. De általáben nem kell.
"turisták mászkáltak rajta, tömör kõ, egy ember akkorának látszott a tetején, mintha egy tengerjáróhajón sétálgatna, és ugye azok nemtömörek, tehát nyilvánvalóan nehezebbek mint 1500T"
"mondtam hogy úfok?"
Azt mondtam, hogy a technikai fejlõdésben nem lehet lépcsõket kihagyni. Erre mondtad, hogy de lehet, ha valaki segít. Namost, ugyan ki segíthetett?
"nemmondtam teviszont igen"
Én kérdeztem.
"egyébként mondhattam is volna nemtudom miért olyan égõ?"
Nem égõ, csak nincs elegendõ bizonyíték. Csak annyi, hogy "ezt biztos nem tudta más megcsinálni". Ez meg messze nem elég.
"Holmes kedvenc mondása hogy ha minden lehetséges magyarázatot kizártunk ami marad akármilyen hihetetle is de minden bizonnyal az igazság"
Igen, de még iszonyat messze vagyunk attól, hogy minden mást kizárjunk. Egyáltalán, a lahetõségek felsorolásával se végeztünk.
"egyébként jöhettek a déli sarkrol, is, több km jég fedi, azalatt bõven leeht amit hiányolsz"
Mért pont ott? Máshol mért nincs nyomuk? És hogy másztak be a jég alá?
"és régen a kontinens egyenlitõi szélességi fokon pihent2
Az baromira régen volt ám!
#296
Mind a két kérdésre szerintem a víz a válasz, a níluson szállították a kõtömböket, és egyes elméletek szerint a víz segítségével emelték a köveket a magasba is.
#295
"Vki ajánljon fel x milliót+a költségek megtérítését, annak, aki elõször megépít egy piramist, kizárólag ókori, egyiptomi eszközökkel (beleértve a matekot is)!"
Kell hozzá 100.000 munkás, és 20-30 év. Ezt tudjuk. Szóval fullosan megépíteni értelmetlen. Elég a használt technológiákat bemutatni. Igazából 2 lényeges dolog van :
1. Hogy lehet nagy kõtömböket nagy távolságra szállítani.
2. Hogy lehet õket 100-200 méter magasra felvinni.
Ha sikerül mindkettõt demonstrálni az akkori eszközökkel, akkor ki lehet számolni, hogy hány ember hány év alatt készülne el. Ha az eredmény reális, akkor meg lehetett épiteni.
A szállítást lényegében már demonstrálták, még ha nem is 100% eredménnyel (de elsõ próbálkozásra egész jó volt). Ha hozzáadunk 1000 év tapasztalatot, akkor biztosan menne.
Az emelés a trükkös rész. Sokféle elmélet van rá, amik akár mûködhettek is.
Egyébként érdekes, hogy nem találtak utalást a használt módszerre a feliratokban. Tud errõl valaki valamit?
Kell hozzá 100.000 munkás, és 20-30 év. Ezt tudjuk. Szóval fullosan megépíteni értelmetlen. Elég a használt technológiákat bemutatni. Igazából 2 lényeges dolog van :
1. Hogy lehet nagy kõtömböket nagy távolságra szállítani.
2. Hogy lehet õket 100-200 méter magasra felvinni.
Ha sikerül mindkettõt demonstrálni az akkori eszközökkel, akkor ki lehet számolni, hogy hány ember hány év alatt készülne el. Ha az eredmény reális, akkor meg lehetett épiteni.
A szállítást lényegében már demonstrálták, még ha nem is 100% eredménnyel (de elsõ próbálkozásra egész jó volt). Ha hozzáadunk 1000 év tapasztalatot, akkor biztosan menne.
Az emelés a trükkös rész. Sokféle elmélet van rá, amik akár mûködhettek is.
Egyébként érdekes, hogy nem találtak utalást a használt módszerre a feliratokban. Tud errõl valaki valamit?
#294
egy jobb kérdés, mi az ember definiciója, ez nehezebb😊
párat fellehet sorolni de bevallom nemérzem magam elég okosnak hogy maradéktalanúl megtudjam válaszolni.
Tisztában van saját halandóságával, eltud vonatkoztatni, nemtanúlt viselkedés mintákat is tud értelmezni, képes önfeláldozó cselekedetre,
és képes olyan dolgokat létrehozni amit az állatok nem, pl egy szimpfonia, és képes mnetális fejlõdésre, 100 év múlva ha még lesznek egy oroszlán ugyanolyan okos lesz mint ma , de egy ember folymatosan gyûjti a tudást, és meég lehetne folytatni de felesleges.
párat fellehet sorolni de bevallom nemérzem magam elég okosnak hogy maradéktalanúl megtudjam válaszolni.
Tisztában van saját halandóságával, eltud vonatkoztatni, nemtanúlt viselkedés mintákat is tud értelmezni, képes önfeláldozó cselekedetre,
és képes olyan dolgokat létrehozni amit az állatok nem, pl egy szimpfonia, és képes mnetális fejlõdésre, 100 év múlva ha még lesznek egy oroszlán ugyanolyan okos lesz mint ma , de egy ember folymatosan gyûjti a tudást, és meég lehetne folytatni de felesleges.
#293
tudtommal az állatok olyan több sejtû, eukarióta sejteket tartalmazó szervezõdések, melyek sejtjeinek nincs sejtfaluk ill. heterotrófok
és igen Mozart is egy állat volt (és Beethoven és Einstein és Hawking is) csak nagyon fejlett
és igen Mozart is egy állat volt (és Beethoven és Einstein és Hawking is) csak nagyon fejlett
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant