511
-
HUmanEmber41st #391 Az a baj, h homokban csak max lánctalpakon meg gyalog lehet közlekedni..és akkora átmérőjű fákat kellett volna a kövek alá tenni, h a kanadai mammutfenyők mondjuk facsemeték lennének hozzájuk képset ( mármint átmérőben) és nem is egy kellett volna.. plusz amikor lehúzzák róla a kőtömböt, akkor megint előre kell szálítani ( szintén ugyebár görgőzni) Nos szerinted mennyi idő alatt lehet így odaszállítani a bányából?
Ezeken már nagyon sokan, nagyon sokat gondolkodtak, ám mindegyik módszernek meg lehet találni a gyenge pontját, ami miatt mégsem lehetett megcsinálni.. -
Tiberius B #390 Mit értesz mostani és régebbi állapoton?
Egyébként láttam már képet a piramisok helyéről, térképet is néztem
Ja és úgy tanultuk, hogy a fejlett egyiptomi civilizáció a Nílus két partjának egy keskeny sávjában virágzott, ahol lehetett rendesen termeszteni, mert volt víz. -
#389
Akkor a ufók építették?
Szetintem meg alábecsülöd az egyiptomiakat, és azért 30 év alatt 100.000 ember simán felépíti. -
HUmanEmber41st #388 Szerintem még mindig nem látjátok át a volumenét az egész piramis- templom építésnek ott a sivatagban.. -
#387
Ha nem görgőn, szánon szállítottak, valahogy biztos szállítottak a sivatagba is, nem csak a piramisokhoz, de templom építéshez stb. -
Tiberius B #386 ok, majd egpróbálom
megnézem, mi a különbség a között, ha egy téglát az aszfalton húzok és ha a homokozóban
közben alárakok hengereket a menetírányra merőlegesen, mert nem szállítási iránnyal párhozamosan voltak ugye a görgők
így ok? -
HUmanEmber41st #385 De javaslok valamit: csak tegyél egy blokktéglát 2 sprű nyélre, és próbáld meg elhúzni a homokkal 20 centi vastagon felszórt úton.. -
HUmanEmber41st #384 Láttál már képeket arról, hol is vannak a piramisok?
És ne a mostani állapotban gondolkodj, hanem kicsit régebbiben... -
Tiberius B #383 Egyiptom szerinted a sivatag közepén van???
[én speciel úgy hallottam nem, és nem is annyira szar az a homok sem.] -
HUmanEmber41st #382 És arra még mindig nem kaptam választ, h miért vannak gúla ( piramis alakú ) templomok a világ többi részén: Közép és Dél Amerikában, Óceánia területén? Ott is laktak fáraók? Vagy akkora volt az egyiptomi birodalom, csak még nem tudunk róla? -
HUmanEmber41st #381 Ok, tehát csak véletlenül lett ismert a piramis hatás,mert véletlenül a 4 oldala a 4 égtáj felé "sikeredett".
Jó, vízi úton szállították az obeliszket. De nem a rómaiak bányászták, nem ők szállították el a bányából ( a hegyoldalból víz nélkül).
És akkor még a kőtömböket egymásra is kellett rakni, + megmunkálni olyan felületre, h a kést nem lehet közéjük dugni a mai napig sem.
Igen, vannak teóriák, h körbetemették földdel, meg tavat duzzasztottak köréje, de mindez akkora munka lett volna, h nem is élt a földön annyi ember ( a tud. mai állása szerint) akik ezeket megcsinálták volna. Ráadásul a sivatag közepén, ahova eleve mindent szállítani kellett ( vizet, élelmet). Aztán fegyelmet is kellett tartani, szerinted hogyan vettek rá milliós nagyságrendű embereket, h azt csinálják, ami kell?? Mind önszántából "dalolva" ment? Bár az meglehet..
És nem azt kérdeztem, h vannak-e nagyobb épületek, mint a piramisok, hanem, h melyik államnak lenne akkora gazdasága, h egy piramist tudjon építeni a sivatag közepében 20-30 kilométerre a kőbányától, és mindezt csak görgőkkel, meg kézi eszközökkel... ez a kérdés!
Azt pl hogyan oldod meg, h ( az egyáltalán honnét kitermelt és odaszállított) fagörgők ne süllyedjenek el a homokba????
És hozzá kell tegyem, mindezt ~30 év alatt fel is kell építeni, ( meg a többi templomot meg a Szfinxeket egyebeket)
De mondok mást: láttam egy dok. filmet arról, h amikor építették a Szuezi-csatornát odébb kellett költöztetni egy síremléket, amely előtt egy tömbből kifaragva volt egy fáraó és neje szobra.
És mit csináltak a '960-as években is? Szépen felfűrészelték, mert egyben nem tudták odébbvinni... Akkor ugyanúgy építhettek mindenféle darut, és járműveket, ám mégsem bírták egyben elszállítani..
Én olyan helyen dolgozok, ahol több 10 tonnás gépek vannak, néha átrendezik a csarnokot, olyankor bizony meg kell mozdítani ezeket a súlyokat+ szoktam segíteni egy kőfaragó ismerősömnek is a szállításban.. szal van egy kis tapasztalatom ebben a témakörben.. ( persze nem annyi, mint a piramisok valódi építőinek) :) :) :) -
lyesmith #380 Azzal, semmi baj nincsen, hogy esetleg egy piramisról van szó. Lehet, lehet kővel borított földpiramis . Sőtt természetes szikla alakzat amit aztán esetleg mberek átformáltak, vagy nem. A probléma ott van ahogyan tálalják. Nem tudom , hogy mennyi a cikkből az újságírói belemagyarázás és mennyi a felfedezők "régészek" közlése, de ahhogy a cikkben leírják úgy egy nagy baromság az egész. -
#379
így a képet elnézve nekem is az jutott eszembe, hogy ez a piramis (ami pedig a legnagyobb), úgy 2* olyan magas, mint amit bárki simán elképzelhetőnek tartana megcsinálni... na most, ez a szorzó meg szerintem simán belefér egy fáraó megalomániájába... -
Tiberius B #378 :-) -
lyesmith #377 egy átlagos kőtömb a piramisban 1,5-3 tonna ezek kb 1 köbméteresek. A fedőlapok között, merthogy régen be volt fedve mészkővel kb 10-20 t-ak is voltak, nyilván alul súlyt tartani. a legnagyob kövek a piramisban 60t-körüliek ezek a arra szolgálnak hogy tartsák a súlyt a terem felett. Ez sincs akkora mint az obeliszkek és mint láttuk azt is meg lehetett mozgatni. mindenesetre egy átlagos kőtömb megmozgatásától szerintem egy mai kőműves sem esne kétésgbe. A "nem is tudom, hohogyan tudtak megmozdítani ekkor köveket, nyilván varázslat vagy ufók" - teóriákat leginkább szobatudósok terjesztik, akik még sohasem emeltek lexikonnál nehezbbet -
Tiberius B #376 mintha nem is lennének olyan nagyok azok a kőtömbök:-) -
#375
van itt egy jó kép a Khaopszról:
http://www.egyptos.net/image/photos/Pyramides-et-Tombes/Pyramide-Gizeh/Kheops-Pyramid.jpg
-
Tiberius B #374 érdekes, most legalább van vmi a kezében azoknak, akik kiállnak amelett, hogy az egyiptomiaknak nem kellett csalnia:-) -
#373
Utána olvastam egy kicsit, nagyon érdekes. Megosztom mással is.
Egy szállítóhajó teherbírása átlag háromszáznegyven tonna volt, de néhány óriás hajó ezerhétszáz, sőt ezerkilencszáz tonnás árurakományt is kibírt. Ekkora hajók a Római Birodalom összeomlása után a múlt századig sehol sem léteztek. A hajókolosszusok méreteit és a szállítás problémáit jól szemlélteti a római Szent Péter téren álló obeliszk, amelyet Caligula császár 40-ben szállíttatott a birodalom fővárosába. A harminckilenc méter magas műemlék talapzatával együtt, ötszáz tonnát nyom: Amenemheb Nebkauré fáraó emeltette magának a Kr. e.-i huszadik század közepén. Elszállításához egy kb. hatvan méter hosszú, tizenöt méter széles és ugyanolyan mély teherhajót kellett építtetni, amelynek teherbírása legalább ezerháromszáz tonna volt: ballasztnak nyolcszáz tonna lencsét használtak. Egyedül a több mint harminc méter magas fenyőárboc nyolcvanezer sestertiusba került.
Az obeliszk Heliopolisztól Alexandriáig a Níluson uszályra fektetve tette meg az utat, onnan a speciális teherhajó vitte Róma tengeri kikötőjéig, Ostiáig, majd a Tiberisen megint uszályon szállították Rómába. Az óriás vitorlás hajót még éveken át mutogatták Itáliában a kíváncsiaknak, végül Claudius utasítására elsüllyesztették az ostiai kikötőben, és egy világítótornyot építettek rá. A hajó és a torony maradványai a fiumicinói repülőtér építésének idején ismét napvilágra kerültek. Az obeliszket a reneszánsz vége felé fedezték fel újra. V. Sixtus pápa utasítására építésze, Domenico Fontana 1585-ben Nero egykori cirkuszának helyéről mai helyére vitette át, amihez nyolcszáz emberre, száznegyven lóra és negyven görgőre volt szüksége. A művelet Caligula korában sem lehetett könnyebb vagy olcsóbb. -
#372
Nem tudták, hogy 6000 év múlva is kihajt a múza és nem is azért tettek bele, hanem, hogy a fáraónak friss kenyeret süssenek neki belőle a túlvilágon. -
Tiberius B #371 kihajtott a 6000 éves búza???????????????????????????????????????????????????? -
lyesmith #370 A piramisokat munkások építették (parasztok, kézművesek, mérnökök kb 30 000 ember egy telephelyen). A régészek megtalálták a településük maradványait a piramisok mellett. A sérültek orvosi ellátást a halottak tisztességes temetést kaptak.
Ebben a korban pénz még nem volt, de az ételmaradványokból tudni lehet, hogy bőséges táplálékot kaptak sok húst és halat.
"még a mai technológiával SEM lehet ekkora kőtömböket egyben szállítani" Azért vannak elképzelések hogy hogyan építették a piramisokat. Ekkora köveket minden különösebb gond nélkül lehet szállítani emelni a mai technikával.
Lejjebb már leírtam, hogy a rómaiak elszálították Rómába (2000km-re) tengeren és szárazföldőn legalább egy tucat obeliszket 120-400tonnásakat. egészen pontosan Caligula császár megrendelésére. Az obeliszkek ma is megtekinthetők Olaszországban pl SztPéter székesegyház előtti téren. Megvannak a hajónak a roncsai amivel szállították őket.
"Amai nagygazdasági növekedésben mutass már egy olyan államot, melyik képes lenne akár egyetlen piramist is építeni?"
Azért nem építenek ma piramisokat mert nem éri meg az erőfeszítés azért hogy élesen tartsák a borotvapengéket. De a Petronas felhőkarcoló 3x akkor mint a legnagyobb piramis.
Troll fúrótorony nagyobb mint egy priramis. stb. A végtelenségig lehetne soroli a példákat.
A piramisokban az a legcsodálatosabb, hogy mennyire értelmetlenek. -
HUmanEmber41st #369 És nemcsak Egyiptom területén vannak piramisok, az egész földgolyón megtalálhatóak a gúla alakú építészet nyomai: Latin és Dél Amerika, Óceánia szigetvilága.. -
HUmanEmber41st #368 Ez a megoldották valahogy ...igen ezzel vannak a problemák..
Meg a piramis-hatással.. Ugyan honnét tudták, h ha piramis alakú építményeket emelünk, és betájoljuk az égtájak felé, akkor még ~6000 év után is kihajt az eltárolt búza??
Arról nem is beszélve, még a mai technológiával SEM lehet ekkora kőtömböket egyben szállítani, az emelésről már nem is beszélve..Ugyebár ~6000 évvel ezelőtt még a kereket sem nagyon alkalmazták ( a töri tudományok legalábbis ezt próbálják velem elhitetni)nemhogy többszáztonnás kőtömböket emelgetni..
Amai nagygazdasági növekedésben mutass már egy olyan államot, melyik képes lenne akár egyetlen piramist is építeni? -
Tiberius B #367 ja,ja akkor rabszolga szót lecserélem munkásra, akkor is, lehet, hogy felkészültek, és előre kibányászták a köveket az aratás idejére, így az aratás közben a bányászok pótolhatják akiesett munkaerő egy részét, biztos megoldották vhogy -
#366
Természetesen fizettek a parasztoknak (bár ebben nem vagyok biztos, lehet csak ellátást kaptak, de lehet az is elég volt nekik, vagy egyszerűen az isteni fáraónak szivesen dolgoztak), gondolom voltak rabszolgák is, de nem sok, Egyiptom azért nem hódított annyit, hogy folyamatosan több százezer rabszolgája lett volna. Ezeken felül meg voltak mérnökök, stb. -
Tiberius B #365 nem is voltak ott rabszolgák?
mert szerintem a kőtömböket nem csak a parasztok cipelték
fizettek a parasztoknak? mert ha nem, akkor rabszolgák voltak
és mindenki csak paraszt volt az építkezésen? -
#364
A piramist nem rabszolgák építették, hanem szabad parasztok, mikor nem lehetett a földeken dolgozni a Nílus áradásakor, stb. -
#363
nem én a múltról beszéltem, a jelen példáján (már amennyire ez lehetséges) bemutatva -
kobaltaelezo #362 Most olvasom, hogy egy Maglaj nevű bosnyák hely mellett is újabb "piramidális" hegyet találtak, és ott is találtak mindenféle kőgolyókat, ugyanúgy mint Visoko ban. Boszniát elárasztották a piramisok :)) -
Tiberius B #361 a múltat, de mi van a jövővel, te a jövőről beszéltél, meg persze manapság a tudás nem egy de nem is 100 könyvtárban van, hanem az egész földgolyón, sokezerszeresen másolva -
Tiberius B #360 egy ideig, szerintem megoldották azt az egyiptomiak, felvázolok egy elég kezdetleges megoldást:
-kőtömbök bányászása, tervek szerinti méretre igazítása
-kőtömbök szállítása a Níluson
-kőtömbök szállítása a Nílustól a piramisig
a, csatorna kiépítése a piramisig, hogy lehető legtovább mehessen a vízen
b, farudakon gurítva
-piramis alapjainak, alsóbb szintjeinek megépítése homokpadokkal és farudakkal megoldva a kőtömbök szállítását, ha jól tom viszonylag alacsonyan voltak a kamrák, na addig így
-ezek után jöhet a piramis felső része (itt már, ha jól tom, kevés hézeg van) ezt részben a farudas, homokpados módszerrel, részben mindenféle egyszerű szerkezettel megtámogatva
-mindezt sok-sok szakképzett rabszolgával ill. fizetett mérnökökkel, munkavazetőkkel, és persze különféle szakmunkással, váltott műszakban (vagy feloszthatták a napot mondjuk 3 részre is, úgy hogy egy rabszolga az ebédszünettel(?) együtt 16 órát dolgozzon és 8-at aludjon, így a munkások kétharmada mindíg dolgozik), aratáskor meg szintén nincs nagy baj, hiszen nem az összes rabszolga van a földekről, inkább csak nem aratáskor van munkaerő-túlkínálat
na persze a többszáz méteres magasság betesz, a végére már igencsak ügyalni kellett a homokpadok minőségére, tömöríteni kellett, meg kitámasztani
de az ami az egész kulcsa: párhuzamos munka, a kőfejtés egyfolytában mehet, a szállítás úgyszint, az alacsonyabb magasságokig a piramist, építhetik egyszerre több irányból is, indeközben a környező épületek már semmiségek
asszem ez minden -
#359
a múzeumaink egyike sincs 5000 éves, a gyűjtőinké meg még kevésbé... (jó ha pár száz évesek) pl. Alexandriába is volt pár száz évig könyvtár, de miután annak kanyec volt, némi tudás is elszállt a füsttel. persze nem várom, hogy most is ilyen történjen, csak ilyen szemmel kell a múltat nézni szerintem. -
#358
Egy ideig lehet, de évekig tuti nem vártak a temetéssdel. -
Tiberius B #357 én láttam 100 éves kocsit
meg manapság vannak múzeumok a számítógépekre is -
Tiberius B #356 És a gyűjtők? -
#355
például mondok egy konkrét példát, én itt élek ma is, ennek ellenére lyukkártyás számítógépet körülbelül 20 éve láttam utolján, és a nálam fiatalabbak közül sokan meg sose. és az a lyukkártyás, amit én láttam, az is évtizedekkel volt az ENIAC után... de például Cray-t is életembe talán kettőt láttam élőben...vagy 1920 előtti autót se tudom, hogy láttam e... ezer vagy ötezer év távlatából ezek még kevésbé lesznek észrevehetőek. -
Tiberius B #354 Ha idő előtt meghalt, hát bebalzsamozták nem?
az lehet eltarthatta piramison kívül is egy ideig, nem? -
#353
"De nekik ki segített? Pont arról van szó, hogy ők nem tűnhettek el nyomtalanul, ha nem ugrottak át jónéhány fokot a fejlődésben." - ez szerintem nem ilyen egyszerű. minél mélyebbre megyünk vissza a múltba annál nehezebb lesz kimutatni a fejlődés szakaszait. gondolj mondjuk bele abba, hogy ezer év múlva, mit tudnak majd a számítógépek első negyven évéről? (feltéve, hogy elfelejtődnek) ásastások során egy halom pécét találnak mondjuk, de az első évtizedekben nem sok számítógép volt, na meg például egy tranzisztorról sziliciumcsipre váltás az elég nagy változás volt. és ugye, ha csak sziliciumcsipeset találnak, néznek, hogy ez hogy lehet, mennyi minden kimaradt...
de ugyanígy, az autógyártás is, az első negyven évről nagyon nehéz lesz valamit találniuk, mert sokkal ritkább volt az autó, mint a későbbiekben. jó eséllyel találnak mondjuk millió és egy 1950-2000 közti modellt, de lehet, hogy egyetlen 1920 előttit se, egyszerűen a gyakoriság (vagy inkább ritkasága) miatt -
BiroAndras #352 "Ha az uralkodót már a kész piramisba temették, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy akkorra fejezték be éppen."
Mondott ilyet valaki? Ha idő előtt halt meg a csávó, akkor így járt (vagy lecsórták más piramisát, erre is volt példa).