511
-
Kaziking #471 nos hát sokmindent leirtatok, én annyit kérdeznék hogy ezek a kibaszott ügyes egyiptomiak hogy a ragyába csinálták meg azt: hogy ugye az épitést kb 10k ember végezte, kb 10 percenként helyére került 1 kb 2 tonnás kavics, na de könyörgöm, azt a követ még ha a folyamatos szállítást meg is oldották (még pár ezer ember) ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni. Olyan pontosságal amit azokal a szerszámokkal nem valószínű hogy pillanatok alatt kivitelezni lehet. A nagy piramison olyan pontosan vannak ilesztve, megmunkálva a kövek hogy talán 1 papírlapot be lehet dugni közéjük (de nem 100%) 
-
lyesmith #470 Miért nem szabadalmaztatta az a csehszlovák valaki. Az nagyon egyszerű , sokba se kerül. Csak be kell bizonyítani, hogy működik. -
dez #469 Ez jó, de azért tényleg mégiscsak meg lehetne nézni egy (elektron)mikroszkóppal. -
dez #468 Ez itt nem placebohatás, hanem egyszerű önbecsapás esetleg, ha a borotva valójában nem élesebb. (A placebohatás ezzel ellentétben valós változás, csak nem egy adott dolog váltja ki közvetlenül, hanem az [ön]szuggesszió.) -
HUmanEmber41st #467 Persze, ha a természettudományok által ismert törvények nem engedik meg a működését, akkor majd szólok a piramisomnak, h nem élezhet borotvát sem, és ne is produkálja nekem itt a piramis hatásokat.. -
HUmanEmber41st #466 Nos, én nem vagyok kutató-fizikus, de a II. V.H.-ban pl az oroszok is ezt használták..( és sokan voltak ) :) aztán egy Csehszlovák valaki szabadalmaztatni is akarta.. -
#465
Az a baj, hogy a személyes kipróbálásba a placeboeffektus is belejátszhat, ha látnék egy elektonmikroszkópos képet a piramis előtt-utáni pengéről, az tán meggyőzne. -
lyesmith #464 A pénz nem volt gond: A pénz még nem is létezett akkor. A munkások természetben kaptak fizettséget. főleg kajában de szerszámokban, nyersanyagban is.
A kaja nem volt gond: Hála a Nílus áradásának Egyiptom az ókori világ éléskamrája. Gondolj csak ara, hogy a Bibliában a zsidók hányszor menekültek egyiptom földjére mert mindenhol máshol éhhínség volt. Vagy arra hogy egyiptomot a római császárok magánbirtokká tették, és az ott termett gabona felesleggel képesek voltak ellátni az egész itáliaia félszigetet.
A gabona nem az egyetlen növény amely a megfelelő környezetben megőrzi a csírázóképeséégét. Vannak 2000 év után kicsírázó lótuszmagok, olajfamagok stb.
-
dez #463 Nagyanyáméknak is volt régen ilyen kis "borotvaélező" piramisa. Ez persze még nem sokat jelent, sajnos nem tudtam kipróbálni, mert addigra már elveszett. -
#462
És hogy lesz éles? Eldiffundálnak a vasatomok, de nem diffúz módon, hanem koncentráltan az él köről, meghatározott helyekről, vagy többszörös magfúzióval vasatomok keletkeznek az él tetején, pótolva a lekopott réteget? -
HUmanEmber41st #461 Most pedig abban hiszek, h a 4. irányba elmozdulva 0 idő alatt lehet utazni, és mindez összefügg a gravitáció "legyőzésének " a módszerével (antigrav.) -
HUmanEmber41st #460 Hát akkor itthon biztosan csak hallucinálok, mikor az elkopott borotvám újra éles lesz..( 3 napot kell várni..) de higgy amit akarsz.. Ha megcáfolták, akkor biztosan úgy is van..
Tudod én ilyen kis hitetlen vagyok, felültem volna nyugodtan az első vonatra, mert nem hittem volna el, h 60km/ h fölött meghalnak az emberek, és hittem volna abban is, h a levegőnél nehezebb tárgyak is tudnak repülni.. -
#459
"A piramis hatás meg csak véletlenül élezi vissza a borotvákat, de ez is már a tudomány által réges-rég óta ismert jelenég"
Ezt a marhaságot, a mythbusters-ben meg is cáfolták, az összes többi piramishatással együtt. -
HUmanEmber41st #458 Örülök, h minden kérdésemre választ kaptam. Tehát a pénz nem volt gond, fa is volt, emberek is voltak kaja is volt annyi, h meg sem bírták enni. 30 év alatt fel is rátottak 1-1 piramist.. A hidegben meg konzerválódik a gabona akár 6000 évre is. A piramis hatás meg csak véletlenül élezi vissza a borotvákat, de ez is már a tudomány által réges-rég óta ismert jelenég..alkalmazzák is sok helyen biztosan ( csak én nem tudok róla)
Szal THX all !
:) :) -
Tiberius B #457 a pénz mondjuk a piramisoknál full nem volt gond -
Tiberius B #456 azon mondjuk én is csodálkoztam, de szerintem muszáj lesz nekik kipofozni 2008-ra a várost is, mert azért a sportolók nem az arénában fognak lakni:-) -
#455
Tervek azok vannak, csak felesleges pénz nincs, esetleg kínában ahol a nyomornegyed közepére felhúznak egy magyarorszá egész költségvetésébe kerülő felhőkarcolót, meg tojás alakú operaházat. -
Tiberius B #454 nem vok benne biztos, de a Bering lehet benne volt, de sajna nem beszéltek róla túl sokat, lehet ezért nem jutott eszembe elsőre -
#453
Nem annak a része a Bering és a gibraltári hír? -
Tiberius B #452 a világautópályásat láttad? na az nem lenne semmi 
-
#451
Volt a piramis alakúról is, meg híd a Bering-szorosan át is, ami a semmiből a semmibe vezet. -
Tiberius B #450 én csak az ezer méteres tokióiról, a giblartári hídról, meg a tokiói reptérről láttam
a 4000-esről nem
valamelyiket meg asszem már kezdik, de pl. a gibraltári híd helyett először egy alagút lett felvetve, ami viszont nem lett volna jó, mer több tíz km-nyire kellett vollna nyújtani az lejáratot -
#449
Volt ezekről a terverkről egy műsor is, erősen kétlem, hogy a közeljövőben bármelyiket is felépítenék, technologiailag nem nehéz, de baromi sokba kerűlnek. -
Tiberius B #448 apááám, hogy az a jó, te b*dös,...................áááááhh
ezek a Japánok nem normálisak
4000 méter magas, 6000 széles
ááááúúú
de, ha megnézzük, az is hasonlít a piramisokhoz, csak kerek és homorú "élű" -
lyesmith #447 Költői képrdés volt csak azt akartam érzékeltetni, hogy a középkorban is sikerült nagy terheket megmozgatni. de azért köszi :)
Sokkal érdekesebbe ez az oldal, meg amit ez az építőmunkás állít, hogy nem volt szükség rámpát építeni ahhoz hogy felemljék a köveket egyszerű statikával és egyszerű emelővel fel lehet emelni a köveket kihasználva a piramis lépcsős szerkezetét. Meg is mutatja hogy hogyan.
A talált félköríves fadarabokat amikről azt gondolják hogy a köveket egészítették ki vele kerekre, talán a földre egymás elé téve roundroad-ot alkotva így használták:
http://www.theforgottentechnology.com/roundroad.mpg
Szerintem igen valószínű -
BiroAndras #446 "Mégis ezeket mindenki természetesnek veszi. vajon hogyan emeltek fel a középkorban 100 m magasba 10t-ás harangokat és kökereszteket."
Fa darukat használtak. Pár tonnát simán tudtak emelni vele. Ezeket sikerült is reprodukálni (meg pl. egy olyan hajítógépet is összeraktak fából, amivel egy autót is el lehet dobni pár száz méterre). A tornyok tetejére építették fel a darukat, és emeletenként vitték feljebb (ma is így készülnek a felhőkarcolók).
Néhány tonnás köveket az egyiptomiak is simán emelhettek ezzel a módszerrel. -
BiroAndras #445 "Nos én arra gondolok, h mivel akkoriban nem volt technikai civilizáció, így akkoriban jobban értettek a mostani "paratudományokhoz""
Nekem többek közt az a bajom az ilyen elméletekkel, hogy hogyan és miért váltottunk át a tudományra? -
BiroAndras #444 "Nos ez igaz, de ismétlem, ahol a piramisok épültek ott bizony sivatag van sok száz kilométeres körzetben.."
Azóta eltelt pár év. Honann tudod, hogy milyen volt a táj akkor? -
BiroAndras #443 "És arra még mindig nem kaptam választ, h miért vannak gúla ( piramis alakú ) templomok a világ többi részén: Közép és Dél Amerikában, Óceánia területén? Ott is laktak fáraók? Vagy akkora volt az egyiptomi birodalom, csak még nem tudunk róla?"
Baromi eccerű : Ha akarsz valami igazán nagyot építeni, akkor a piramis forma a legjobb választás. -
BiroAndras #442 "És mit csináltak a '960-as években is? Szépen felfűrészelték, mert egyben nem tudták odébbvinni..."
Inkább csak túl drága lett volna. -
BiroAndras #441 "Amai nagygazdasági növekedésben mutass már egy olyan államot, melyik képes lenne akár egyetlen piramist is építeni?"
Simán építenek ma is ekkora szerkezeteket. Csak nézz szét egy picit a világban.
Pár példa:
http://en.wikipedia.org/wiki/Hoover_Dam
http://en.wikipedia.org/wiki/Hong_Kong_International_Airport
http://en.wikipedia.org/wiki/Kansai_International_Airport
http://en.wikipedia.org/wiki/Troll_oil_field
http://en.wikipedia.org/wiki/Petronas_Twin_Towers
http://en.wikipedia.org/wiki/Taipei_101
http://en.wikipedia.org/wiki/Millau_Bridge
Tervezett építmények:
http://en.wikipedia.org/wiki/Millennium_Tower_(Hong_Kong)
http://en.wikipedia.org/wiki/Sky_City_1000
http://en.wikipedia.org/wiki/Pyramid_City
http://en.wikipedia.org/wiki/X-Seed_4000
http://en.wikipedia.org/wiki/Freedom_Ship
http://en.wikipedia.org/wiki/Gibraltar_bridge -
BiroAndras #440 "Ugyan honnét tudták, h ha piramis alakú építményeket emelünk, és betájoljuk az égtájak felé, akkor még ~6000 év után is kihajt az eltárolt búza??"
Az nem a piramis meg az égtáj miatt van, hanem a levegő miatt (száraz, hűvös, meg ilyenek).
"Arról nem is beszélve, még a mai technológiával SEM lehet ekkora kőtömböket egyben szállítani, az emelésről már nem is beszélve.."
Ne beszélj már zöldségeket. A mai technológiával simán repülővel is lehet szállítani ekkora tömeget. Emelni ezer tonnát könnyedén lehet, komolyabb darukkal akár több tízezret is. Vízen meg a legnagyobb megmozgatott tömeg 1.2 millió tonna volt. De ezeket már egyszer leírtam. -
BiroAndras #439 "ez szerintem nem ilyen egyszerű. minél mélyebbre megyünk vissza a múltba annál nehezebb lesz kimutatni a fejlődés szakaszait. gondolj mondjuk bele abba, hogy ezer év múlva, mit tudnak majd a számítógépek első negyven évéről?"
A számítógépek nem sok nyomot hagynak. Nem is erről volt szó, hanem a környezetszennyezésről. Az simán kimutatható akár 100.000 évvel később is (pl. az Antarktisz jegébe zárt légbuborékokból). Szerintem az is észrevehető, ha valaki elhasználja a szén és az olaj nagy részét. A műanyagok is szépen megmaradnak. Sok faj kihal, erdők eltűnnek, meg ilyesmik. -
haxoror #438 "Nézd, nem érvelek tovább, ha mindent megeszel gondolkodás nélkül amit a fehérköpenyesek mondanak.. Mert ők biztosan jobban értenek ezekhez a kérdésekhez,( az íróasztal mögött) mint egy két tényleg gyakorlati szakember.."
"Csak az talál ki ennyi butaságot ( görgők+rabszolgák) aki maga sosem próbálta, lexikonnál nagyobbat sose emelt.."
Ez nem a legjobb hozzáállás, ez kb olyan mint amikor az árokásó beszól a főmérnöknek hogy az hülye és nem ért az építkezéshez mert még életében nem fogott lapátot. -
haxoror #437 A fa a legkisebb probléma, a Nílus bármelyik szakaszán kivághatták (pl messze délen) aztán csak le kellett úsztatni a piramisok építési helyéig. -
haxoror #436 Nem valószínű, egy piramis felépítése hatalmas meló de a szétbontása se apró feladat, ha lett volna Európában piramis arról lennének feljegyzések stb és a romokat is rég megtalálták volna. -
lyesmith #435 http://www.catchpenny.org/movebig.html
http://www.catchpenny.org/howbuilt.html
És különösen ajánlom ezt az oldalt ahhol egy építőmunkás mutatja meg hogy hogyan tud megmozgatni egymaga egy 10 tonnás betontömböt :)
http://www.theforgottentechnology.com/
kőművesek rulez -
lyesmith #434 éghajlat: 5000 éve egyiptom terület jóval csapadékosabb volt azóta sivatagosodott el. Akkor inkább száraz szavanna volt de a piramisoknál nem volt sivatag. A Nílus többször is változtatta a medreit. 5000 éve az egyik ága a piramisok mellett folyt. Ma is megvana folyómeder. A környező országok ban (kréta görögország közel kelet jemen, etiópia stb) rengeteg fa volt.
A kövek mérete a legnagyobb piramisban 1,5-4 tonnásak egy két speciális kö mint pl az Obeliszkek érte el a 15-60 tonnát (a piramisban , az oneliszkek lehettek 400 tonnásak is, de nem nagyobbak) Ezeket meg lehet mozgatni, római példa. A rómaiak nem csak vizi úton szállítottak, hanem sok 10 km-t szárazföldön.
Nem tudom hogy azon miért nem csodálkozik senki hogy, hogy az európaiak a 12.században 130-150m magas katedrálisokat építettek . melyeknek a tornyai a mai napig elbírják a sok tonnás harangokat. pl Kölni dóm 12 harang. 3,5t-22t-ig !!!
Mégis ezeket mindenki természetesnek veszi. vajon hogyan emeltek fel a középkorban 100 m magasba 10t-ás harangokat és kökereszteket. Ők biztosan hogy nem építettek rámpát. De nem is az ufók voltak és nem is varázslat.
Az egyiptomi műemlékeket folyamatosan restaurálják , pl a Szfinkszet és nem vagyok benne hogy a piramisokat is de sok műemléket. Sok szobrot sok tonnásakat múzeumokban állítanak ki és másolatot helyenek az eredeti helyre. Ezeket egyiptomi kőművesek készítik hagyományos eszközökkel.
Az ókori egyiptomiaknak rengeteg tapsztalatuk rengeteg idejük és rengeteg erőforrásuk volt.
-
kobaltaelezo #433 Nna, időközben elkezdték a három piramis közül a "hold" piramist is ásni és ha azok ott valódi fényképek és valódi kövek akkor szerintem bizonyos hogy a piramisok- piramisok, és ahogy emberek alkották, már csak a mikor és a minek lesz a megfejtendő. Olyan részt találtak ahol le van "járókövezve" egy jó nagy darab föld. -
dez #432 Egy pasi pár éve be akarta bizonyítani, hogy semmi különös nincs a piramis-építésben. Az itt is említett módszerekkel állt neki, jópár lelkes önkéntessel. Aztán feladták. :)