#373
Utána olvastam egy kicsit, nagyon érdekes. Megosztom mással is.
Egy szállítóhajó teherbírása átlag háromszáznegyven tonna volt, de néhány óriás hajó ezerhétszáz, sőt ezerkilencszáz tonnás árurakományt is kibírt. Ekkora hajók a Római Birodalom összeomlása után a múlt századig sehol sem léteztek. A hajókolosszusok méreteit és a szállítás problémáit jól szemlélteti a római Szent Péter téren álló obeliszk, amelyet Caligula császár 40-ben szállíttatott a birodalom fővárosába. A harminckilenc méter magas műemlék talapzatával együtt, ötszáz tonnát nyom: Amenemheb Nebkauré fáraó emeltette magának a Kr. e.-i huszadik század közepén. Elszállításához egy kb. hatvan méter hosszú, tizenöt méter széles és ugyanolyan mély teherhajót kellett építtetni, amelynek teherbírása legalább ezerháromszáz tonna volt: ballasztnak nyolcszáz tonna lencsét használtak. Egyedül a több mint harminc méter magas fenyőárboc nyolcvanezer sestertiusba került.
Az obeliszk Heliopolisztól Alexandriáig a Níluson uszályra fektetve tette meg az utat, onnan a speciális teherhajó vitte Róma tengeri kikötőjéig, Ostiáig, majd a Tiberisen megint uszályon szállították Rómába. Az óriás vitorlás hajót még éveken át mutogatták Itáliában a kíváncsiaknak, végül Claudius utasítására elsüllyesztették az ostiai kikötőben, és egy világítótornyot építettek rá. A hajó és a torony maradványai a fiumicinói repülőtér építésének idején ismét napvilágra kerültek. Az obeliszket a reneszánsz vége felé fedezték fel újra. V. Sixtus pápa utasítására építésze, Domenico Fontana 1585-ben Nero egykori cirkuszának helyéről mai helyére vitette át, amihez nyolcszáz emberre, száznegyven lóra és negyven görgőre volt szüksége. A művelet Caligula korában sem lehetett könnyebb vagy olcsóbb.
#373