Csoda vagy átverés a boszniai piramis?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
diorit kalapács (kristályos, szemcsés szerkezetû, szürkés, kemény kõzet)
rézfûrészek
rézbalták
kvarc csiszolókövek
sziklák: átlag 50 mázsa(???)
tényleg szabad egyiptomiak építették
a piramisépítés vallási tevékenység
mert ugye istenkirályság volt, a nép úgy hitte a király majd befolyásolja nekik a jövõt
geometriai elvek: aranymetszés, bûvös négyzet, szent háromszög
mágikus számok: 3, 4 (tökéletesség szimbólumai
a fáraó halálakor egy istennõvel egyesül, majd késõbb saját utódaként újra trónralép
túlvilág pont, mint a földi élet
ha nem tartják be az elõírásokat a szertartásoknál a halott vagy végleg meghal, vagy visszajön.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
elsõ piramis Dzsószer nevéhez fûzõdik Imhotep építésze) i.e. 2640-ben kezdték építeni
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Google satelit kép
Az óceánokon keresztül?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
De ilyen mechanikus módszerekkel, ahogy elképzelik, sajna nem megy, akármennyi ember és állat dolgozott is ott. Fõleg ilyen rövid "határidõvel"..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
a piramis tényleg egy logikus alakzat, ezért elterjedt
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
És a többi piramis- templom építési kérdései sincsenek megoldva hiszen azok is ugyanilyen nagyméretû kövekbõl vannak építve..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
egyébként a négy égtáj felé állás vallási eredetû, a piramis az elsõ földdarabot jelképezi, mely kiemelkedett az õsóceánból (ha jól tévedek), az obeliszkek meg az elsõ napsugarakat, melyek megteremtették az életet (egyiptomi teremtésmítosz néhány eleme)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
nem kellenek extrém nagy átmérõjû fák, csak sok kisebb, ha elég sok van, akkor messze elõre lerakhatják, hogy legyen idõ elõrevinni a hátsókat
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ezeken már nagyon sokan, nagyon sokat gondolkodtak, ám mindegyik módszernek meg lehet találni a gyenge pontját, ami miatt mégsem lehetett megcsinálni..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Egyébként láttam már képet a piramisok helyérõl, térképet is néztem
Ja és úgy tanultuk, hogy a fejlett egyiptomi civilizáció a Nílus két partjának egy keskeny sávjában virágzott, ahol lehetett rendesen termeszteni, mert volt víz.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Szetintem meg alábecsülöd az egyiptomiakat, és azért 30 év alatt 100.000 ember simán felépíti.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
megnézem, mi a különbség a között, ha egy téglát az aszfalton húzok és ha a homokozóban
közben alárakok hengereket a menetírányra merõlegesen, mert nem szállítási iránnyal párhozamosan voltak ugye a görgõk
így ok?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
És ne a mostani állapotban gondolkodj, hanem kicsit régebbiben...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
<én speciel úgy hallottam nem, és nem is annyira szar az a homok sem.>én speciel úgy hallottam nem, és nem is annyira szar az a homok sem.>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Jó, vízi úton szállították az obeliszket. De nem a rómaiak bányászták, nem õk szállították el a bányából ( a hegyoldalból víz nélkül).
És akkor még a kõtömböket egymásra is kellett rakni, + megmunkálni olyan felületre, h a kést nem lehet közéjük dugni a mai napig sem.
Igen, vannak teóriák, h körbetemették földdel, meg tavat duzzasztottak köréje, de mindez akkora munka lett volna, h nem is élt a földön annyi ember ( a tud. mai állása szerint) akik ezeket megcsinálták volna. Ráadásul a sivatag közepén, ahova eleve mindent szállítani kellett ( vizet, élelmet). Aztán fegyelmet is kellett tartani, szerinted hogyan vettek rá milliós nagyságrendû embereket, h azt csinálják, ami kell?? Mind önszántából "dalolva" ment? Bár az meglehet..
És nem azt kérdeztem, h vannak-e nagyobb épületek, mint a piramisok, hanem, h melyik államnak lenne akkora gazdasága, h egy piramist tudjon építeni a sivatag közepében 20-30 kilométerre a kõbányától, és mindezt csak görgõkkel, meg kézi eszközökkel... ez a kérdés!
Azt pl hogyan oldod meg, h ( az egyáltalán honnét kitermelt és odaszállított) fagörgõk ne süllyedjenek el a homokba????
És hozzá kell tegyem, mindezt ~30 év alatt fel is kell építeni, ( meg a többi templomot meg a Szfinxeket egyebeket)
De mondok mást: láttam egy dok. filmet arról, h amikor építették a Szuezi-csatornát odébb kellett költöztetni egy síremléket, amely elõtt egy tömbbõl kifaragva volt egy fáraó és neje szobra.
És mit csináltak a '960-as években is? Szépen felfûrészelték, mert egyben nem tudták odébbvinni... Akkor ugyanúgy építhettek mindenféle darut, és jármûveket, ám mégsem bírták egyben elszállítani..
Én olyan helyen dolgozok, ahol több 10 tonnás gépek vannak, néha átrendezik a csarnokot, olyankor bizony meg kell mozdítani ezeket a súlyokat+ szoktam segíteni egy kõfaragó ismerõsömnek is a szállításban.. szal van egy kis tapasztalatom ebben a témakörben.. ( persze nem annyi, mint a piramisok valódi építõinek) 😊 😊 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
http://www.egyptos.net/image/photos/Pyramides-et-Tombes/Pyramide-Gizeh/Kheops-Pyramid.jpg
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Egy szállítóhajó teherbírása átlag háromszáznegyven tonna volt, de néhány óriás hajó ezerhétszáz, sõt ezerkilencszáz tonnás árurakományt is kibírt. Ekkora hajók a Római Birodalom összeomlása után a múlt századig sehol sem léteztek. A hajókolosszusok méreteit és a szállítás problémáit jól szemlélteti a római Szent Péter téren álló obeliszk, amelyet Caligula császár 40-ben szállíttatott a birodalom fõvárosába. A harminckilenc méter magas mûemlék talapzatával együtt, ötszáz tonnát nyom: Amenemheb Nebkauré fáraó emeltette magának a Kr. e.-i huszadik század közepén. Elszállításához egy kb. hatvan méter hosszú, tizenöt méter széles és ugyanolyan mély teherhajót kellett építtetni, amelynek teherbírása legalább ezerháromszáz tonna volt: ballasztnak nyolcszáz tonna lencsét használtak. Egyedül a több mint harminc méter magas fenyõárboc nyolcvanezer sestertiusba került.
Az obeliszk Heliopolisztól Alexandriáig a Níluson uszályra fektetve tette meg az utat, onnan a speciális teherhajó vitte Róma tengeri kikötõjéig, Ostiáig, majd a Tiberisen megint uszályon szállították Rómába. Az óriás vitorlás hajót még éveken át mutogatták Itáliában a kíváncsiaknak, végül Claudius utasítására elsüllyesztették az ostiai kikötõben, és egy világítótornyot építettek rá. A hajó és a torony maradványai a fiumicinói repülõtér építésének idején ismét napvilágra kerültek. Az obeliszket a reneszánsz vége felé fedezték fel újra. V. Sixtus pápa utasítására építésze, Domenico Fontana 1585-ben Nero egykori cirkuszának helyérõl mai helyére vitette át, amihez nyolcszáz emberre, száznegyven lóra és negyven görgõre volt szüksége. A mûvelet Caligula korában sem lehetett könnyebb vagy olcsóbb.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Ebben a korban pénz még nem volt, de az ételmaradványokból tudni lehet, hogy bõséges táplálékot kaptak sok húst és halat.
"még a mai technológiával SEM lehet ekkora kõtömböket egyben szállítani" Azért vannak elképzelések hogy hogyan építették a piramisokat. Ekkora köveket minden különösebb gond nélkül lehet szállítani emelni a mai technikával.
Lejjebb már leírtam, hogy a rómaiak elszálították Rómába (2000km-re) tengeren és szárazföldõn legalább egy tucat obeliszket 120-400tonnásakat. egészen pontosan Caligula császár megrendelésére. Az obeliszkek ma is megtekinthetõk Olaszországban pl SztPéter székesegyház elõtti téren. Megvannak a hajónak a roncsai amivel szállították õket.
"Amai nagygazdasági növekedésben mutass már egy olyan államot, melyik képes lenne akár egyetlen piramist is építeni?"
Azért nem építenek ma piramisokat mert nem éri meg az erõfeszítés azért hogy élesen tartsák a borotvapengéket. De a Petronas felhõkarcoló 3x akkor mint a legnagyobb piramis.
Troll fúrótorony nagyobb mint egy priramis. stb. A végtelenségig lehetne soroli a példákat.
A piramisokban az a legcsodálatosabb, hogy mennyire értelmetlenek.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Meg a piramis-hatással.. Ugyan honnét tudták, h ha piramis alakú építményeket emelünk, és betájoljuk az égtájak felé, akkor még ~6000 év után is kihajt az eltárolt búza??
Arról nem is beszélve, még a mai technológiával SEM lehet ekkora kõtömböket egyben szállítani, az emelésrõl már nem is beszélve..Ugyebár ~6000 évvel ezelõtt még a kereket sem nagyon alkalmazták ( a töri tudományok legalábbis ezt próbálják velem elhitetni)nemhogy többszáztonnás kõtömböket emelgetni..
Amai nagygazdasági növekedésben mutass már egy olyan államot, melyik képes lenne akár egyetlen piramist is építeni?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
mert szerintem a kõtömböket nem csak a parasztok cipelték
fizettek a parasztoknak? mert ha nem, akkor rabszolgák voltak
és mindenki csak paraszt volt az építkezésen?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f