Csoda vagy átverés a boszniai piramis?

a te ellenérveid gyengék, de minenki maga döntse el, csa az õ stílusában válaszoltam, jó munkát.

azért a Bibliát meg a Télapot nekeverjük
egyébként sokmindenrõl kiderül hogy igaz amit mesének hittek, pl Trója, de ha léteztek is ilyen szerkezetek azt nyilván senki nemfogja megtalálni márcsak a mérete miatt sem, de ebbe nemenjünk bele
a másik itt nemcsak kõtömbökröl van szó, mivan pl az obeliszkekkel köztudott hogy az egyiptomiak elõszeretettel egy töbmõl csinálták, ezesetben nemgránit😊, de lényeg hogy voltak darabok amik meghaladták az 1000tonnát, megprobáltak pár éve egy 100tonnásat felhuzni, nyugalom nemsérült meg senki, de nemsikerült, igen tudom elbénézták, pedig régészek irányitották õket hogy volt anno, és hogy kéne,
Washington D.C ben van egy hasonló méretü obeliszka Capitoliumal szenben, azthiszem javitson ki valaki ha tévedek, de az több részbõl van összerakva, mert nemtudták az amcsik sem egybe a helyére rakni, nos az egyiptomiaknak ez mégis gyerekjáték volt és ezt 100 számra csinálták.
Akinek még mindig nemlenne elég, Libanonban azthiszem link nincs mert nem neten találtam, vannak fekvõ trilitonok, koruk ismeretlen, durván súlyukat nemtudták megbecsülni, de több mint 40000 tonna az tutti, különbözõ méretüek 100-200m, most jön a legjobb, BiroAndrás most aztfogja szerintem mondani hogy nemnagy cucc fekszenek, kifaragták õket és otthagyták, igen ám de nem ott faragták ki õket, megtalálták a hegyet ahonnan származnak , 120km mindössze, na kérdés egy Essex osztályú anyahajónak megfelelõ súlyt hogyan viszel 120km re<#vigyor2>

Na, én mára befejeztem, dolgozni is kéne.

"mint mondtam nagyon hatékony ipar amit nem méretre hanem tech re értettem"

Egyrészt a hatékony, fejlett iparnak van kevésbbé hatékony, és fejlett elõzménye, másrészt a nagy építkezésekhez inkább nagy ipar kell, mint fejlett.
Ma is igen komoly projekt egy hasonló méretû épület felhúzása (csak ma már 3-5 év, nem 30-50). Nézz meg pár ilyen dokumentumfilmet. El szokták mondani, hogy mekkora ipari háttér kell az építkezéshez.

"ez olyan mint a régi pc egy szoba, ma elfér a tatyodban, holnap meg kitudja"

Igen, de akkor is volt régi PC. Nem lehet átugrani a fejlõdést.

"Azért ez nem ellenérv egy emlét ellen."

Dehogynem. Ha a kiindulási alapja könnyen leeht véletlen, az bõven elég ellenérv. Mellékesen más bizonyítékok is szólnak ellene.

"Nem csak a piramisok, a világ megannyi részén olyan leletek kerülnek elõ, amiket nem tudnak hova tenni, mert hibás a kronológiánk."

Honnan következik, hogy hibás a kronológia?

"azért olyan sokmindent nem, ez olyan mint egy gyerekeknek való pontösszekötös játék, meg annak a tükörképe csak a méretek különböznek a pontok vagy stimmelnek vagy nem ebbe nemlehet sokat belemagyarázni, fejtsd ki bövebben a leképezés problémádat légyszives"

Próbáld meg elképzelni, hogy kb. 5000 pontot hányféleképp lehet összekötni. A leképezésrõl nem emlékszem részletekre, meg idõm sincs rá. Nézz utánna (google).

"Na azért 50-80 tonnás kõtömböket a helyükre vonszolni nem egyenlõ a leveles példáddal. Építõmérnöki karra járok és valahogy nekünk úgy tûnik hogy ez a felvonszolom, meg tutajon szállítom duma nagyon gyenge. Magát a lejtõt nehezebb lenne megépíteni mint a Piramist."

Voltak, akik a gyakorlatban is megpróbálták. Kevés készüléssel, nulla tapasztalattal, és pár napos határidõvel. Majdnem sikerült nekik. Az egyiptomiaknak ezer éves gyakorlatuk volt, mielõt ekkora köveknek nekiálltak. Az elsõ próbálkozásokhoz még normál méretû köveket használtak.
Valószínûleg gyorsabb volt a nagy kövek szállításával szenvedni, mint sokszor többet kifaragni. És ez pont a viszonylagos fejletlenségüket jelzi. NEkünk eszünkbe se jut 50 tonnás téglákat használni (pedig ma nem okoz gondot a kezelésük), mert képesek vagyunk sorozatban gyártani a téglákat (meg egyébként is betont használunk). Bár a nagy alkatrészekre is van példa. Ha a helyszini összeszerelés nem megy, gond nélkül összetrakják a cuccost több ezer tonnás alkatrészekbõl.

"Ott van még mellette az ókori templom is, ami 200 tonnás kõtömbökbõl épült. Tudt mekkora súly ez?"

Azt egy kicsit sokallom. De nem lehetetlen. Van valami bõvebb infó róla?

"Egyébként Dél-Amerikába megpróbáltak felvonszolni a Machu Pichura egy 30 tonnás kõtömböt és több ezer emberélet lett a történet vége ."

Attól, hogy õk elbénázták, másoknak sikerülhetett.

"Egy öntözõrendszer meg nem akkor nagy teljesítmény, mint egy piramis."

Azért nézz utánna, hogy hogy is mûködött.

"A rómaiaknak sokkal komolyabb rendszereik voltak, mégis csak egy Colosseumra futotta."

Azért kolosszeum se egy egyszerû szerkezet. És az már egy egész más kor volt.

"Dél-Amerikában leírták, hogy hogyan építették a piramisokat: "egy éjszaka alatt és az építés közben egy furulyán játszott egy alak és úgy emelgette helyére a kõtömböket" > ez már inkább hangzik egy fejlettebb, meg nem értett technológiára!"

A Bibliában is van pár érdekes írás, azt se mind hisszük el. Meg a télapót se.

mint mondtam nagyon hatékony ipar amit nem méretre hanem tech re értettem,de szerintem ezt te is tudod, nemtom miért kötekedsz feleslegesen ez olyan mint a régi pc egy szoba, ma elfér a tatyodban, holnap meg kitudja,

"a másik miér kéne egy fejlett civilizációnak iparinak lennie, ha annyira fejlett az ipara nagyon kicsi de nagyon hatékony ne a mi ipari társadalmunkbol indulj ki mert ez már elismerten nemjó modell"

De akkor ez most hogy is van? Nagy épületeket csinálnak, amihez kell az ipar, de közben nincs iparuk?

"Semmilyen ész érv nem bizonyítja, hogy a régebbi kultúra is ezen a nyomvonalon haladt tovább mint mi. Épp ellenkezõleg! A Védákban és különbözõ mondákban, pontosan azt írják le, hogy ez a kor az anyag kora, míg a régebbiek más alapon mûködtek."

Akkor viszont nem építenek piramist. Ti mondtátok, hogy ahhoz fejlett technikai civilizáció kellett.

"Valamiért a tudósok nem tudják pl. megmondani, hogy miért, de i.e. 7500-ban Merghar-nál már állatokat tartottak és növényeket termesztettek és nem kezdõk voltak; már megvolt az ehhez tartozó kultúrájuk!"

Mi ebben a probléma? A "hivatalos" történelem szerint is több, mint 10000 éve épültek az elsõ városok (asszem valahol a közelkeleten, de pontosabban nem emlékszem).

"Pont azt mondom, hogy a csillagokba bármit bele lehet magyarázni, olyan sok variáció létezik."

Azért ez nem ellenérv egy emlét ellen. Nem csak a piramisok, a világ megannyi részén olyan leletek kerülnek elõ, amiket nem tudnak hova tenni, mert hibás a kronológiánk.

azért olyan sokmindent nem, ez olyan mint egy gyerekeknek való pontösszekötös játék, meg annak a tükörképe csak a méretek különböznek a pontok vagy stimmelnek vagy nem ebbe nemlehet sokat belemagyarázni, fejtsd ki bövebben a leképezés problémádat légyszives

"Egy igazán fejlett civilizáció az környezettudatos, így lehet hogy lebomlik minden utána. :-) "

Persze, 200 év szennyezés után környezettudatos lesz, de addigra már késõ. Max. azt tudom elképzelni, hogy egy nálunk sokkal-sokkal fejlettebb civilizáció volt itt, és szándékosan eltüntette a nyomait. De ez max. egy sci-fi regény lehet, nem tudományos elmélet.

"A piramisos oldalukon a bosnyákok pedig azt írják hogy jelenleg 2 régészprofesszoruk is dolgozik ott, amíg Semir bá' visszatér az Usábul. Ismered õket és azért állítod hogy õk nem régészek?"

Azt nem néztem. A cikk állította, hogy nincs ottan régész. Meg itt az elõbb is mondta egy srác, hogy nem engedik oda õket. De ha mégis vannak ott, annál jobb.

"Az egyiptomiak nagyonis fejlettek voltak. Nézz utánna egy picikét pl. az öntözõ rendszereiknek. És ne mai technológiában gondolkodj. Ék egész másképp dolgoztak. Nem voltak ugyan nehéz gépeik, de volt sok százezer munkásuk, és ráértek évtizedekig.
Ennyi erõvel azt is mondhatnád, hogy a papír alapú levél is képtelenség, hiszen a modern számítógépek is alig gyõzik a sok e-mailt. És ráadásul a papírt nem lehet kábelen továbbítani, így képtelenül lassú lenne az egész."

Na azért 50-80 tonnás kõtömböket a helyükre vonszolni nem egyenlõ a leveles példáddal. Építõmérnöki karra járok és valahogy nekünk úgy tûnik hogy ez a felvonszolom, meg tutajon szállítom duma nagyon gyenge. Magát a lejtõt nehezebb lenne megépíteni mint a Piramist.

Ott van még mellette az ókori templom is, ami 200 tonnás kõtömbökbõl épült. Tudt mekkora súly ez?

Egyébként Dél-Amerikába megpróbáltak felvonszolni a Machu Pichura egy 30 tonnás kõtömböt és több ezer emberélet lett a történet vége .

Egy öntözõrendszer meg nem akkor nagy teljesítmény, mint egy piramis. A rómaiaknak sokkal komolyabb rendszereik voltak, mégis csak egy Colosseumra futotta.

Hát ha mainál fejlettebb technológiával dolgoztak, akkor azok nem azok az egyiptomiak, akiket a tankönyvek és az egyetemek emlegetnek.

Dél-Amerikában leírták, hogy hogyan építették a piramisokat: "egy éjszaka alatt és az építés közben egy furulyán játszott egy alak és úgy emelgette helyére a kõtömböket" > ez már inkább hangzik egy fejlettebb, meg nem értett technológiára!

"A másik viszont, hogy a lehetõ leggrandiózusabb terve és ötlete, hogy kõbevéssenek egy évszámot, amit nem számokkal, hanem periódusokkal és csillag állásokkal vittek véghez."

Pont azt mondom, hogy a csillagokba bármit bele lehet magyarázni, olyan sok variáció létezik.

"Nincs ott semmi kicsavarva, nemtom miért ilyen nehét elfogadni ezeket a dolgokat, mintha tüzesvas lenne, komolyan ez már para"

Olvass utánna rendesen. Hibás leképezést kellett használnia, másképp nem jött ki.

Azért ne felejtsük el, hogy több százezer évvel ezelõtt élt elõemberektõl is maradtak fenn tárgyi emlékek, pedig azért egy Homo Erectusnak jóval kevesebb használati tárgya volt, mint egy ma élõ embernek.
Ha a mai civilizáció elsöpörné valami, akkor is maradna elég "szemét" utánna, ami több százezer vagy akár millió évig is bizonyítaná a létezését.

"Ja látom már ki az. Könyen szétcincálhatók az elméletei. Nem komoly érv"

ez nagyon átlátszó volt ennél azért a látszat kedvéért hozz össze jobbat jó<#whatever>

"Ami az egyiptomiakat illeti... azzal a fejletséggel kétlem hogy õk húzták fel. A mai technológiával is megerõltetõ lenne egy piramis felépítése."

Az egyiptomiak nagyonis fejlettek voltak. Nézz utánna egy picikét pl. az öntözõ rendszereiknek. És ne mai technológiában gondolkodj. Ék egész másképp dolgoztak. Nem voltak ugyan nehéz gépeik, de volt sok százezer munkásuk, és ráértek évtizedekig.
Ennyi erõvel azt is mondhatnád, hogy a papír alapú levél is képtelenség, hiszen a modern számítógépek is alig gyõzik a sok e-mailt. És ráadásul a papírt nem lehet kábelen továbbítani, így képtelenül lassú lenne az egész.

"De nem is tud nyomtalanul eltüntetni egy iparosodott civilizációt. Egy középkorit talán igen. Nem is a civilizáció maradna meg, hanem az eszközeik, épületeik."

megmaradtak:piramisok, Indiában vannak gránittemplomok amiket mai eszközökkel is nagyon nagyon fáradtságos lenne elkésziteni a koruk most nem megfelelõen van datálva itt a ptobléma, ilyen pl kambodzsában Ankor Wat szintén gránitbol, nemtom ki dolgozott már gránittal, az acélt hamarabb meglehet munkálni, és akkoriban max bambuszal nyomták a fiúk, legalábbis ezt hintik, ez megint bünti pont lesz😊, szal megmaradtak az épületek
a másik miér kéne egy fejlett civilizációnak iparinak lennie, ha annyira fejlett az ipara nagyon kicsi de nagyon hatékony ne a mi ipari társadalmunkbol indulj ki mert ez már elismerten nemjó modell

"A fejlõdés exponenciális, de az elsõ lépések megtétele évezredekig tartott. Aztán meg nem mindíg folyamatos a fejlõdés, pl. a Római birodalom bukása után jó ezer év stagnálás következett."

Látod a miénkbe még egy ezer év "hiba" is becsúszhatott. Mi van ha a régebbieknél 5-6 ezer év is becsúszott? Nem lett volna elég idõ még úgy is?

"De nem is tud nyomtalanul eltüntetni egy iparosodott civilizációt. Egy középkorit talán igen. Nem is a civilizáció maradna meg, hanem az eszközeik, épületeik."

Semmilyen ész érv nem bizonyítja, hogy a régebbi kultúra is ezen a nyomvonalon haladt tovább mint mi. Épp ellenkezõleg! A Védákban és különbözõ mondákban, pontosan azt írják le, hogy ez a kor az anyag kora, míg a régebbiek más alapon mûködtek.

Valamiért a tudósok nem tudják pl. megmondani, hogy miért, de i.e. 7500-ban Merghar-nál már állatokat tartottak és növényeket termesztettek és nem kezdõk voltak; már megvolt az ehhez tartozó kultúrájuk! A kronológiát ígyis úgyis át kellene írni, de szerintem ez addig nem fog megtörténni, míg ki nem halnak a nagy akadémikusok. Nem sokat kell már várni.

Egy igazán fejlett civilizáció az környezettudatos, így lehet hogy lebomlik minden utána. :-) A piramisos oldalukon a bosnyákok pedig azt írják hogy jelenleg 2 régészprofesszoruk is dolgozik ott, amíg Semir bá' visszatér az Usábul. Ismered õket és azért állítod hogy õk nem régészek?

Ja látom már ki az. Könyen szétcincálhatók az elméletei. Nem komoly érv.

"a válasz Robert Bauval habár a kérdés nem nekem szólt "

És az ki? Bõvebb indoklást kérek.

"Úgy tudom az egészet levédték, szóval lehet hogy nem is nagyon kíváncsi az "akadémikusok" maradi gondolkodására."

akkor meg nem is lehet számonkérni rajtuk, hogy miért nem mentek oda megnézni.
Egyébként szerintem nem igazán nyitott gondolkodásra vall, ha valaki elõre eldönti, hogy a tudósok úgyse fogadják el, és meg se kérdezi õket.

"Szerintem meg az ásatás emészt fel nem kis pénzt és idõt."

Ezt mondtam én is.

"Egy: egyenlõre még csak sulykolják a tömegekbe, hogy megoldották az emberi evolúció rejtvényét, de ez nem így van"

Olvass már utánna egy kicsit. Unom már sorolni a bizonyítékokat.
Egyébként is, ennek semmi köze az evolúcióhoz, egyzserûen a kiásott csontvázak, és használati tárgyak alapján tudjuk.

"Kettõ: azért nézd meg a jelenlegi kultúránk, ha nem is porból, de legalábbis 5 év alatt nagy lépést tettünk elõre."

A fejlõdés exponenciális, de az elsõ lépések megtétele évezredekig tartott. Aztán meg nem mindíg folyamatos a fejlõdés, pl. a Római birodalom bukása után jó ezer év stagnálás következett.

"Bizonyított, hogy az elmúlt 15-20000 év nem telt nyugodtan: áradások és valóban szörnyû katasztrófák sulytották az emberiséget. Ez nem összevethetõ azzal amit ma katasztrófáknak hívunk."

De nem is tud nyomtalanul eltüntetni egy iparosodott civilizációt. Egy középkorit talán igen. Nem is a civilizáció maradna meg, hanem az eszközeik, épületeik.

A zikkuratok funkciója és anyaga is eltérõ volt, mint a piramisoké. Egyfajta fellegvár/templom feladatot töltöttek be (lehet, hogy palota is, erre most nem emlékszem). A formai hasonlóságot meg egyszerûen a gravitáció okozza😊
Egyébként miért ne tudnánk, hogyan építették a piramisokat? Egyszerû gépeket (lejtõt, éket stb..), tutajokat, szántalpakat és NAGYON, NAGYON, NAGYON sok munkaerõt használtak hozzá. Akkor és ott volt belõle bõven...

én inkább úgy mondanám, hogy kb. 60%-ban nincs igazuk, de ennek nagy része (mondjuk az összes 40-50%-a) se rosszindulatból mondja. és aztán 40%-ban meg (kissebb-nagyobb mértékben) igazuk van, de jó ha 5%-nak igazat adnak, mert presztízskérdés és "nehogy már a nyúl vigye a puskát" 😉

a másik felvetésedre, meg én is azt mondom, hogy ne menjünk bele, mert nagyon hosszú lenne (egyébként meg ott "elég" tömören fogalmaztam, ami egy fizikusnak ugyan lehet - vagy épp biztos - böki a szemét, de regényt ide most mégse fogok keríteni, részetes magyarázatokkal, ahogy már fentebb utaltam)

"Nagyon ki kellett csavarni a matematikát és az adatokat is, hogy sikerüljön. És annyi csillag van az égen, hogy az lenne a csoda, ha nem lenne hasonlóság.
Pl. Washingtoni nevezetességekre is lehet ilyen csillagtérképet fabrikálni."

Azt tudjuk, hogy a csillagok nagyon megbûvölték a régmúlt civilizációit . A jelenleg is használatban lévõ 12 állatövi felosztás olyan régi, hogy olyan, mitha mindig is létezett volna.
A másik viszont, hogy a lehetõ leggrandiózusabb terve és ötlete, hogy kõbevéssenek egy évszámot, amit nem számokkal, hanem periódusokkal és csillag állásokkal vittek véghez.

A három gízai nagypiramis és a Szfinx együtt az i.e. 10500-as évszámot üzeni nekünk.

Az orion öve nemcsak az egyiptomiaknál volt jelentõség teljes, hanem Dél-Amerikában is.

nincs ott semmi kicsavarva, nemtom miért ilyen nehét elfogadni ezeket a dolgokat, mintha tüzesvas lenne, komolyan ez már para
D.C re visszatérve igen ezt is tudom, és nemvéletlen, de ezt nemfejteném ki bõvebben <#vigyor5>

A gizai piramisokat pedig nem építhették az egyiptomiak -és persze nem is az ufók- ,mert valószínûleg ezek a földkerekség legrégebbi fennmaradt építményei, bármit is mondjanak a régészek!"

Ami az egyiptomiakat illeti... azzal a fejletséggel kétlem hogy õk húzták fel. A mai technológiával is megerõltetõ lenne egy piramis felépítése.
Az UFO-t szerintem meg át kéne nevezni az egyetlen X ismeretlenjére, mert így túl határozott.

Szeretném eloszlatni mindenkinek a tévhitét: a három Nagy Piramist NEM TEMETKEZÉSI CÉLOKKAL húzták fel. Óriási tévedés és népbutítás. Igazából semmilyen feliratot nem találtak a három piramisban !!!

"Robert Bauval, mûveiben bebizonyitotta hogy a piramisokat i.e. 10400 körül épitették a precessziós értékeket figyelembevéve, egy számitógépes progival, mindegyik piramis beilleszhetõ egy csillag helyére, itt a földön, minha a felszinre vetülne"

Nagyon ki kellett csavarni a matematikát és az adatokat is, hogy sikerüljön. És annyi csillag van az égen, hogy az lenne a csoda, ha nem lenne hasonlóság.
Pl. Washingtoni nevezetességekre is lehet ilyen csillagtérképet fabrikálni.

"A gizai piramisokat pedig nem építhették az egyiptomiak -és persze nem is az ufók- ,mert valószínûleg ezek a földkerekség legrégebbi fennmaradt építményei, bármit is mondjanak a régészek!"

"Ezt mibõl gondolod?"

a válasz Robert Bauval habár a kérdés nem nekem szólt
<#banplz>

"Semir bá' ült a verandán, a hintaszékben kávézott? Elnézett a közeli hegy felé, majd hirtelen beleprüszkölt a kávéba, hanyattesett a hintaszékkel, aztán felkiáltott: "Hûba'meg ez egy piramis!" ???"

LOL 😄 Kíváncsi lennék én is hogy hogyan fedezte fel 😄

"Nem kéne nacionális síkra terelni ezeket a dolgokat, kívülrõl Zahi Hawass is undorítónak tûnik amikor látszólag szándékosan igyekszik úgy szelektálni a kutatásokat hogy az kizárólag az egyiptomi nép nagyszerûségét tükrözze...persze ebben remélem tévedek."

Hát lehet nem tévedsz, de az is igaz lehet, hogy neki nincs kedve mással foglalkozni; jól elvan a térséggel.


"Persze ha elõcibálnak a piramisból egy ékes óbosnyák nyelven írott valódi bizonyítékot akkor megkövetem õket, hiszen az a kulturális folyamatosságot jelenti, amiben egy nép önmagát definiálja."

Nem lepõdnék meg azon sem, hogy ha ékíráshoz/rovás íráshoz hasonló elemekkel találkoznánk.

"Két féle régész létezik: az egyik a klasszikus Indiana Jones, aki a terepen dolgozik, és megfigyelései és tapasztalatai alapján elméleteket gyárt, összerak egy képet, majd megpróbálja azt igazolni. A másik aki napja nagy részét azzal tölti, hogy az egyetemi könyvtárban könyvek között ás és mások elméleteivel kockásítja be az agyát, és szemellenzõt növeszt ezekbõl az elméletekbõl."

Nem szabad szélsõségekben gondolkodni. A legtöbb régész a kettõ közt van valahol.

"Csoda-e hát ha "komoly" régész nem mer részt vállalni egy ilyen projectben?"

Nem hogy komoly, de semmileyn régész nincs a projektben.

"Sajnos addig tartana a karrierje, mert a "szaktekintély" akadémikusok rögtön kitörnék a nyakát, amint az elavult elméleteiket megkérdõjelezi."

Elég sokaknak sikerült már.

"A gizai piramisokat pedig nem építhették az egyiptomiak -és persze nem is az ufók- ,mert valószínûleg ezek a földkerekség legrégebbi fennmaradt építményei, bármit is mondjanak a régészek!"

Ezt mibõl gondolod?

"A mi ismert történelmünk alig 8-10 ezer éves. Ennyi idõ kellett a kõszerszámoktól a szilícium chip-ig. Az ember meg állítólag 1-2 millió éve létezik."

Nem. A modern ember maximum 100 ezer éve létezik, de lehet, hogy csak 35 ezer. Nehéz megmondani, mert a változások többsége nem anatómiaia volt.
És volt közben egy jégkorszak is. Egyébként rengeteg tárgyat találtam minden korból, szóval elég jól be lehet lõni a fejlettségi szinteket. Annyi benne a bizonytaalnság, hogy nem minden anyag marad meg ilyen sokáig.
De pl. a mûanyagok simán túlélnek ennyit (épp ez a baj velük), tehát lenne nyoma egy fejlett civilizációnak. Van fogalmad róla, mennyi szemetet csinálunk, és mennyire átalakítjuk a környezetet? Szerintem kizárt, hogy ne maradjon semmi nyom.

Kopernikusz, Newton, Galilei, Edison, Einstein,Curie, Ford, Wright fivérek, Hawking, csak 1-2 név a belepofázok közül<#email>

"2. Miért nem mennek oda megvizsgálni?

- Mert a csávó nem hívta õket (lehet, hogy nem is engedné).
- Mert egy ásatás sok idõt és pénzt igényel, tehát komoly ok kell hozzá."

Úgy tudom az egészet levédték, szóval lehet hogy nem is nagyon kíváncsi az "akadémikusok" maradi gondolkodására.
Szerintem meg az ásatás emészt fel nem kis pénzt és idõt.

"A modern ember azért csak 100 ezer éve jelent meg."

Egy: egyenlõre még csak sulykolják a tömegekbe, hogy megoldották az emberi evolúció rejtvényét, de ez nem így van
Kettõ: azért nézd meg a jelenlegi kultúránk, ha nem is porból, de legalábbis 5 év alatt nagy lépést tettünk elõre. Ha nem történik semmi komolyabb akkor újabb 1000 év múlva már bolygókat hódíthatnuk meg és túllépünk a bölcsõnkön. Ez 6000 év alatt.

Bizonyított, hogy az elmúlt 15-20000 év nem telt nyugodtan: áradások és valóban szörnyû katasztrófák sulytották az emberiséget. Ez nem összevethetõ azzal amit ma katasztrófáknak hívunk.

""Te hogy reagálnál, ha egy totál képzetlen csávó odaállna melléd, és jól belepofázna a munkádba?"
az milyen ciki ráadásul, ha még igaza is van ;D"

Többnyire a belepofázó az szimlplán hülye. Nagyon ritkán van igaza.
Veled még sose fordult elõ ilyen?

"a tudomány is egyfajta hit (ráadásul a kvantumelmélettel (is) meg is magyarázza, hogy mér nem tudhat mindent)"

Ez nem egészen így van. De ebbe inkább ne menjünk bele, mert hosszú lesz.

"Nekem a problémám az, hogy az a terület mindig is sûrûn lakott volt és mégsem volt semmi adat errõl a piramisról egészen addig amíg Mr. Osmanagic meg nem találta, az összes többirõl (Egyiptom, közép-amerika) viszont a helyiek mindig is tudtak."

Azért tudtak a többi piramisról a helyiek, mert az õk õseinek az õsei építették, vagy éppen nem volt földalatt amikor megérkeztek az adott földterületre.
Ha találnak ott valami építményt, akkor annak vajnyi köze lesz a bosnyák néphez.

Érdemes elolvasni Graham Hancock és Robert Bauval könyveit és kutatásait. Egybõl nyitottabb szemmel fog járni az ember... fõleg ha a mi rettenetesen elhanyagolt Arvisura <õsi magyar> emlékeket nézzük meg ami szintén beleillik a Hancock és Bauval által firtatott kronológiába. Egyesek nagyon meglepõdnének! .

Robert Bauval, mûveiben bebizonyitotta hogy a piramisokat i.e. 10400 körül épitették a precessziós értékeket figyelembevéve, egy számitógépes progival, mindegyik piramis beilleszhetõ egy csillag helyére, itt a földön, minha a felszinre vetülne, namost a vicc az hogy nemcsak az egyiptomi piramisok illenek bele ebbe a rendszerbe, ergo megkell nézni hogy ez beleillik ha igen eredeti ha nem késõbbi másolat, ezért mitfogok kapni, már így is televagyok büntipontal:_(<#rinya>

Az is megfigyelhetõ hogy az a domináns "kultúra" amelyik a legnagyobb hadi potenciállal rendelkezik.

Ha kindulunk az egyetlen ismert "fejlett" kultúrából azaz magunkból, akkor megállapíthatjuk, hogy nemcsak természeti katasztrófa lehet képes eltüntetni azt, hanem a feltalált eszközöknek köszönhetõen a kultúra magát is képes jó hatásfokkal megszüntetni,pl Hiroshima, Nagasaki.

Mirko Babiæ archeológia professzor, meg van valami Lovrenovic is aki szintén az. Most éppen õk vezetik az ásatást, ha jól értem.
Szóval az azért nem igaz hogy nincsen ott archeológus.

Ráadásul Mezopotámiában is vannak "piramisok", ponosabban magasra törõ, felfelé elkeskenyedõ építmények, zikkuratok(?).
Tudjuk hogyan építették a piramisokat? Én azt hittem, hogy nem tudjuk.

Kétségtelen, hogy a jelen kor tudományos társadalmára nagyfokú 'akadémizmus' jellemzõ. Az éppen uralkodó eszmerendszer bajnokai elõszeretettel tapossák el a megszokottól eltérõ elméleteket vagy felfedezéseket, nem tudományos okokból, pusztán saját kis egzisztenciájának védelmében.
Ugyanakkor ebben az esetben attól tartok, hogy nem errõl van szó. Manapság mindenki szeretné megkapni a maga öt percét a világhírbõl, nem igaz hogy ne lett volna akár egy képzett régész, aki kimegy a terepre és legalább megnézi azt, ami - ha igaz - a XXI.század legnagyobb régészeti szenzációja lehet. Én ebbõl azt a következtetést vontam le, hogy a fickó a levegõbe beszél, bármilyen bizonyíték nélkül.

Az egyiptomi piramisokról rengeteg feljegyzést készítettek maguk az egyiptomiak. Ismert az építész, aki tervezte és irányította az építkezést, ismertek a módszerek, amivel építették, a hely, ahonnan a követ hozták, még a munkás "brigádokról" is találtak leírásokat. Rendkívül valószínûtlen, hogy mindez egy nagy történelemhamisítás lenne. Azt elismerem, hogy egy mai ember számára szinte felfoghatatlan az az erõfeszítés, amre egy ilyen építményhez szükség volt, de ettõl még nem lehetetlen.
Egyébként pedig a legrégebbi civilizációk nem Egyiptomban, hanem Mezopotámiában léteztek, csak ez utóbbiak nem olyan közismertek.

Én nem tudok olyan katasztrófát elképzelni, ami nyomtalanul tüntet el egy fejlett õskori kultúrát. Legfeljebb valami Atlantisz-szerûség jöhet szóba, de ilyenrõl azért nem sokról tudok itt Kelet-Közép-Európában.

Igen ez érdekes van is ausztriában egy Kelta "piramis", igaz ez csak demó verzió a bosziaihoz képest.Ide katt

Amúgy meg bazinagy temetkezési dombokat a Kelták építgettek mindenfelé (igaz nem 12.000 éve), de nem tudom, hogy jártak e arrafelé 😊

Nem értem a fazont, ha feltételezem, hogy igaza lenne és eredeti a piramis, akkor a kora miatt semmi köze a bosnyák néphez, akárki akármit is gondol róluk. Ha jól tudom az egész jelenlegi balkáni csoport jóval Bizánc buktája után került oda, ahol van ...