3993
Fizika 2006
-
OKkultist #704 Nyilván kellene valami surlódásmentesítő eljárás, pl. valami olyan molekuláris bevonat, ami antianyagból(?) van, hogy ne a levegő ellenállása szóljon bele, hogyan lépjünk ki. (a legprimitívebb, ha semmi nincs -a hővédő pajzs az NEM surlódásmentesítő!!!!- és bazinagy rakétában gondolkoznak) Ha ez ekkora gond (a légkör alsó része) akkor építsenek egy 20km-es csövet, valami magasfennsíkon, és legyen benne vákuum, (majdnem) a végén meg gyorsan kinyílik az ajtó , amikor kiszáll belőle az űrsikló. (lehetne mágneses gyorsítás belül) Ez egy hosszútávú, kevésbé barkácsmegoldás lenne, mint a mai. Szerintem mégcsak nem is lenne drágább, megtérülése meg biztos jobb. -
juzosch #703 Bocs, késő van, meg se néztem mire válaszoltad ezt:D
Szóval ezt nem tudtam, így már egész életképesnek hangzik. Pár km magasra már fel lehet küldeni a cuccot vele. -
juzosch #702 Értem én:) Csak azt mondom, h nem nagy spórolás ez, mert nagyságrendekkel több üzemanyag kell a kozmikus sebesség eléréséhez, mint a 20 km magasra jutáshoz. Tehát az üzemanyag jó részét ígyis vinni kell. És az többszáz tonna.
Amúgy megnéztem, az An-225 elbír vagy 200 tonnát, ami azért még messze kevés, de mégse nagyságrendekkel. A teljes spacce shuttle 2000 tonna, és az azért sok terhet elbír. -
HUmanEmber41st #701 Mondom, csak az első fokozatot lehetne megspórolni...amúgy ezzel még Tekintetes Cifu Úr is egyetértett annó.. :D Tehát csak a földről elindulást, a legnagyobb teher megmozdítását lehet kiváltani. Amint elhagyta a kilövőpályát a rakéta, máris indulna a rakétahajtás. -
juzosch #700 Vagy lehetne nézni, ahogy az első 1 km-en elég az egész teher:D
NAgyobb sebességgel kell kilőni, mintahogy az űrhajók visszatérnek, és azok még a ritka felsőlégkörben is felizzanak, nemhogy a sűrű alsóban:) -
HUmanEmber41st #699 Ha csak terhet kell kilőni, jó lenne egy megfelelő hegyoldalba beépíteni egy lineáris villanymotort. Ezzel a megoldással meg lehetne spórolni az első lépcső üzemanyag tartályát (ami ugyebár a legnagyobb) Persze a motor mellé kell egy kisebb fajta villamos erőmű is, amit csak indításkor kapcsolnának le az országos hálózatról. Az űrhajósokat pedig fel lehetne vinni egy feltuningolt Spaceship 1-el. Dokkolnak, és máris mennek a Holdra megnézni az élieneket :D -
juzosch #698 "(az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis űrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)"
Te miről beszélsz??? Ez sosem volt tervben:) Gondolom láttál egy képet a Buran-ról egy antonov hátán. Igen, azzal vitték kiállításra:D De még véletlenül sem arról indítják. Főleg mivel h sem a burran-nak, sem a space shuttlenek nincs komolyabb üzemanyagtartálya, csak a pályakorrekcióhoz visznek magukkal pár csepp üzemanyagot.
Erről jut eszembe, h én 10 évesen még azt hittem, h azért viszi a hátán, mert visszatéréskor az űrrepülő a nagy gép hátán landolt, és az tette a földre:D -
juzosch #697 Az antonov is túl pici. Nemrossz dolog, ha megsóroljuk a pálya alsó 20 km-ét, de a nagy nehézség nem is ebben van, hanem az x-edik kozmikus sebességre gyorsulásban.
Nem véletlen, h eddig csak űrugrásig jutottak. A spaceship one kb 3500km/h-t tud, a kísérleti X gépek rekordja kb 8000 körül van, a pályára álláshoz pedig kell 28000km/óra. Úh az azért még odébb van:)
És ne feledjük, gyakorlatilag emberes rakétáról beszélünk, még csak terhet sem cipelnek. Pedig itt tonnákat kell űrbeküldeni. -
juzosch #696 Az a jó benne, h légköri repülésekhez sokkal hatékonyabb hajtóművet lehet használni a kilövés első szakaszában, és csak üzemanyagot kell vinni, az oxigént már nem. Szárnyakkal azért csak hatékonyabb.
De a méret tényleg gond, sajna 1-2 nagyságrenddel nagyobb repülő kéne egyes modulok űrbe juttatásához:) -
juzosch #695 Hát ilyenkor a kilövőplatformot visszük közelebb az űrhöz:)
De mi is a gondod? Hisz ezt már alkalmazzák elég régóta, mint költséghatékony megoldást. Lásd a számtalan X kísérlet az 50-es évektől kezdődően, aztán nemrég az X-prize, ami lassan üzleti válalkozássá növi ki magát. Hol itt a hiba?:) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#694
Még mindig jobb, mint a tartós mikrogravitáció. -
OKkultist #693 Még a szokásos űrsiklósnál (ahol 1nagy+2kisebb rakéta hátán) is pazarlóbb? Azért ezt nehezen hiszem, az Antonov elég nagy terheket bír szállítani, ha elég nagy a szárnya, és könnyű (mondjuk szénszálas, stb..) akkor 20km magasságig a légkör még segít is. Szerintem egyszerűbb volt a mások (mostani) megoldás, de egyben primitívebb is. (a nagygép hátán a kisgép kifinomultabb technológiát igényel) Egy pár1000m-es magasfennsík nem dobna ezen az egészen? Annyival is kevessebet kellene menni a 20km-es magasságig, leszállás/felszállás meg mindegy hol van,csak vihar ne legyen. Eléggé brute force megoldásokat látok csak, pedig mindig a trükkös megoldás a jó megoldás. (csak azt nehezebb megtalálni, pl. a fúzió beindításához megfelelő anyag és MENNYISÉG mekkora találgatás volt az elején, csak az volt a biztos, hogy valahogy lehetséges) -
#692
Nem bonyolult, meg nem túl új, amit mondasz. A fasztuggyamelyik (majd a többiek megmondják) magánűrhajó így működik. Nagy repülő hátáról rakétával ki az űrbe.
Nekem úgy érzésre üzemanyagköltségesebb megoldásnak tűnik, meg kisebb az űrbe juttatható tömeg, mint rakétával. De ez csak úgy gyomorból, nincs róla konkrét infóm. -
OKkultist #691 Ennyire nem lehet bonyolult amit mondok, ha lenne szárnya is a cuccnak, ami kiszáll a légkörből, akkor mondjuk 20km magasságig mint a repülőgépek, (ugyanaz a meghajtás) utána 1kör a föld körül, és bonyolultabb szerkezettel,(rakéta begyújt) de olcsóbban tudna 200-300km magasra menni. (az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis űrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)
-
juzosch #690 A légköri gyorsulásnál sokkal hosszabb ideig van kitéve a szerkezet a légkör súrlódásának, tehát sokkal nagyobb a veszteség. Ezért az elv az, hogy a légkört a lehető leggyorsabban kell elhagyni, aztán ahogy ritkul, lehet gyorsítani. Nézd meg az űrsiklók kilövési pályáját, ezt tökéletesen megvalósítják.
Játsz egy kicsit az Orbiterrel, sokat lehet belőle tanulni. -
uwu #689 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0r -
uwu #688 Ennek semmi értelme.
Miről beszélsz? Szerintd milyen pályán juttatnak valamit az űrbe?
A spirális pálya nem sokat mond egyébként, abból is sokféle van, de mindenképp spirál az ojjektum pályája.
-
uwu #687 Csak nem gondoltad szó szerint a drótot?
Azt csak a primitív szerkezet kihangsúlyozására írtam.
Elég erős hábel kéne ami megtartja a kabin 1g-s súlyát.
A részecskék nem csinálnának bajt, ez csak egy drót bakker, nem olyan hosszú.
Ez a szerkezet nem is hasonlít az űrliftre. Egy ilyet simán lehet csinálni, űrliftet meg számtalan okból fizikai lehetetlenség.
A jágdarabkákat már ne végképp nem értem. Be vagy baszva? -
OKkultist #686 dróttal????? lol, ezt azért nézd meg, mielőtt még súlyokat is akasztanál egy drót 2 végére:
STS75 tether incident
csak valami NEM VEZETŐ jöhet szóba, mert annyi nagy energiájú részecske repked arrafelé, hogy az olyan lenne, mintha a legnagyobb viharban kifeszítenél egy vékony rézkábelt, bele a közepébe a villámlásnak. Szénszálas valami van már olyan szinten? esetleg kevlár, vagy valami más, ainek még nem adtak nevet. (de akkor már az űrlift is mehetne azzal) Közben a kábelt előtt-mögött érdekes jégdarabkák repkednek. (nem is tudtam, hogy ennyi víz van az űrben) -
OKkultist #685 Komolytalan válasz, spirális pályán, tehát megy legalább 1kört, mielőtt kilép a lékörből. A visszatérés az így megy, nem lehet, hogy a kilépés hasonló pályán gazdaságosabb lenne? Persze ahhoz olyan cucc kellene, aminek a szárnyát is fel lehet használni kifelé menet, tehát, nem elég 1-2 nagy cső, ami szabályozottan ég. Az, hogy a légkör csak annyi amennyi, attól még nem lesz űr a 300km-es magasság. (a Marson akkor már 500méter magasan is űrhajós lehetsz) -
uwu #684 LOL
Meg fogsz lepődni, de spirálisan lőnek ki mindent, mert nem lehet másképp.
Egyébként általában a primitív megoldások a jók mindenben.
Még valami: ahol nincs légkör, az már űr. -
OKkultist #683 Igen ez így megoldhatatlan, de a forgó "karika" is elég primitív megoldás, mondjuk ahogy olvasom a leírásokat, egyre nagyobb csodálkozással figyelem a NASA-t, hogy milyen szerkezetekkel, és barkácsolt megoldásokkal lépnek ki az "űrbe". (szerintem a 3-400km magasság az még messze nem az űr. Mondjuk a Hold-tól már esetleg.) Ha meglesz a mesterséges grav., (hivatalosan is) akkor már nem kell azért felmenni 3-400km magasra,hogy súlytalanságban végezzenek kísérleteket, mert nyilván akkor már a Földön is lehet majd ugyanaz a hatás,ha drága is, de az űrsiklónál akkor is sokkal olcsóbb) Az nem világos még, hogy miért nem spirálisan távolodó körpályán lövik ki ezeket az eszközöket az űrbe, nem lenne az sokkal olcsóbb, vagy lehetne sokkal nagyobb terhet felvinni? (10-20km magasságtól már ritkul a légkör, ott lehetne elkezdeni gyorsulni) -
uwu #682 A hosszú körfolyosó jól használható, de csak akkor reális, ha már nagy helyigényt kell kielégíteni kevés anyagból.
Nem is muszály karikát építeni, elég, ha 2 kabint dróttal összekötnek, és megindítják.
Mivel az űrben sok hely van, nem biztos, hogy baj, ha hosszú a drót. -
uwu #681 Aha, de egy ember akár 2m is lehet, így 20% eltérés lesz a lábra ható, és a fejre ható "gravitáció" között. Az nem gáz? -
#680
A legutóbbi NASA kutatás szerint nem kell olyan eszméletlen nagy átmérő. A korábbi tesztek alapján a max. rotáció mértéke 3 RPM volt, e felett már a tesztalanyok hamar kidobták a taccsot. Újabb tesztek szerint viszont csak több idő kell ahhoz, hogy a szervezet megszokja a kissé furcsa "gravitációt", most a felső határ valahol 10 RPM környékén van e szerint, ami már igen kicsi forgási rádiuszt feltételez (9m rádiusz mellett már megvan az 1G 10 RPM esetén). -
juzosch #679 A baromság részére már rájöttem az elején is:D De van aki ezt komolyan veszi... -
uwu #678 Úgy már lehet 1g-t csinálni, hogy a lefelé az kifelé nézen. Ahogy azt már leírták, csak sok üzemanyag kell hozzá. -
uwu #677 Természetesen semmire, ez csak egy SG-s agyalmány, ráadásul nem is lehet földi gravitáció :D
Ha egyh helyben tartanád az ojjektumot, akkor is kisebb lenne, a gravitáció mint a felszinen a távolság miatt. Ha növelni akarod az erőt, el fogsz távolodni.
Az egész úgy baromság, ahogy van.
A legegyszerűbb a megfelelő sebességgel forgó karika forma, csak jó nagyot kell csinálni, hogy ne vedd észre a paddló, és a plafon szintjén érzékelhető erő közti különbséget.
-
juzosch #676 Amúgy itt jön a kérdés, hogy vajon mire jó egy a föld körül keringő doboz, amin konstans, mindenhol egységes földi gravitáció van?:)
Ugyanis az űrállomást éppen az antigravitációs kutatásokhoz használják.
-
uwu #675 Nem a számítás nehéz, hanem megoldani azt, mit az eredmény megkövetel.
Ez az egész agy óriási baromság.
-
juzosch #674 Sztem ezt a legkevesebb összehozni:)
Egy szimpla függvénnyel megadható.
Vagy csak úgy saccra működtetjük, és a pályaelmozdulás alapján időnként korrigálunk. -
#673
Aha. Hát ez tényleg elég elborult egy ötlet.
De akkor egy kicsit a gyakorlati megvalósításba is menjünk bele, csak úgy poénból.
Tehát van x tonna üzemagyag, amit úgy kéne elégetni/felhasználni, hogy pályán tartson. Tehát van egy nagy adag erősen csökkenő tömegünk. Az arra ható gravitációs erő is tehát csökken, viszont a pályán tartandó tömeg is.
Házi feladat: megírni a hajtóművet vezérlő programot. Hány tonna üzemanyagot kell vinni egy éves üzemeltetéshez?
...
:P :D -
#672
Ha jól értelmezem Okkultist elképzelését, akkor az ő felvetése ez lenne. Tehát mondjuk 400km-es magasságon kering egy űrállomás, szabályos LEO pályán, de csak mondjuk 2-3km/s keringési sebességgel. Így lenne a fedélzeten nagyságrendileg 0.4g-s gravitáció, és hogy a pályán tartsa az űrállomást, hajtóművekkel segítene a pályán maradni, folyamatosan működtetve azokat. A hajtóműveknek kb. 100-120 tonnányi tolóerőt kellene kifejteniük.
Ha a sebesség különbség kisebb mértékű, akkor viszont nyersz mondjuk mondjuk 0.1g-s gravitációt, és még így is több tonnyáni tolóerőre lenne szükséged. Ráadásul elvész a mikrogravitáció, amivel kapcsolatosak az ISS fedélzetén elvégzett tudományos kísérletek legnagyobb része...
Háttt... én erre írtam, hogy a forgó szekciós megoldás akkor már sokkal egyszerűbb és takarékosabb. ^^ -
#671
Ja, hogy úgy. Abba nem gondoltam bele, mert minek? :P :)
Tehát hogy második kozmikus sebességnél gyorsabban zúzatni kis sugáron, és közben hajtóművel besegíteni a gravitációnak, hogy megmaradjon a körpálya?
Hát igen, biztosan lehet ilyet is, csak nem túl sokáig, meg értelme egy szál se... :) -
#670
Az észrevétel jogos, a megfogalmazásom hibás volt. De belegondoltál, hogy mekkora sebességkülönbség kell ahhoz, hogy érzékelhető legyen a Föld gravitációja (kisebb keringési sebesség esetén) vagy a Föld gravitációjával ellentétesen, "kifelé" keletkezzen mesterséges gravitáció azonos pályán? Én ebből indultam ki a "lassabb" és "gyorsabb" esetén. -
#669
Elismerésem, hogy kihámoztad, mit is akart mondani. :D
" Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lőttek. "
Ez viszont így nem teljesen igaz. csak idő, míg újra stabilizálódik a keringés alacsonyabb vagy magasabb pályán. -
#668
A grav. az amit senki nem ért, és egyelőre senki nem is tudja, hogy mitől, honnan, miért, és beilleszteni sem tudják a többi közé: erős kölcsönhatás (atomok közötti erő) , elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás, grav.erő, mágnesesség, és a többi amiről még nem tudunk), ráadásul már ez az 5sem hozható össze, és agrav. az egyetlen ami csak vonz a hivatalos tud. szerint?)
Nagyon is sokat tudunk a gravitációról, amit az elméleti fizika szent gráljának tartanak, az az 5 erő egy képletbe foglalása. Ez az, amit nem tudunk még biztosan.
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zűrhajósok, ugyanazon a pályán.
Itt a keringési sebességet és a gyorsulást kevered szerintem. Azért keringenek azok az űrhajók/űrállomások, mert a keringési sebességből fakadó erő és a Föld gravitációja kiegyenlíti egymást. Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lőttek. Az így nyert mesterséges gravitáció hatása eléggé gyér lenne, vagy iszonyatos erőt kell kifejteni, hogy azonos pályán maradjon az objektum. -
#667
"Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zűrhajósok, ugyanazon a pályán."
Ennek a mondatnak nem sok értelme van, de remélem amit leírtam, azt érted. -
OKkultist #666 Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zűrhajósok, ugyanazon a pályán. Amúgy a belinkelt ábrák 2D-ben próbálják meg ábrázolni a 4DIMENZIÓS gravitációs teret. (remélem az egyértelmű, miért nem 3D-s, ha a térgörbület, mint modell tényleg a valóság) -
#665
" tehát PONT olyan gyorsan kell keringeni, hogy a 2erő egyforma legyen."
Olyan rohadtul nem bonyolult "PONT" olyan gyorsan keringeni... Ha gyorsabban mész, akkor nagyobb a keringési sugár, ha kisebb a kerületi sebesség, akkor meg alacsonyabb pályára állsz be. Az első kozmikus sebesség ~28ezer km/óra, a második ~40ezer km/óra, a közte lévő "apró hézag"-ot kell eltalálni. Annál azért kicsit pontosabbak is tudunk lenni, hogy ebből gond legyen.
A gravitációt, mint nyomó hatást érdemes egyszer végiggondolni, hogy aztán elvethessük. Ezt _SENKI_ nem gondolja komolyan. Ha nyomás, meg árnyékolások, meg hasonló hülyeségek útján működne, akkor inhomogénnek kellene lennie, meg az irányának sem hajszálpontosan a Föld középpontjába kellene mutatni, tehát mérhető inhomogenitásnak kellene mutatkozni. Ilyen nincs, hipotézis mehet a kukába.