Fizika 2006
-
#838
Ha egy falra fenyjelet kuldunk, ami tolunk 300000km-re van. akkor arrol 2 masodperc alatt er vissza a feny.
Ha a fal mozog es mi is, akkor a falig nagyobb tavolsagot kell megtennie a fenynek, visszafele kevesebbet.
Ekkor a feny t ideig halad c*t=c+v*t es a fal 'c'erteku tavolsagrol indul v sebesseggel.
Ebbol levezetgeto,hogy az odaut t=c/(c-v) =5 masodperc ideig tart, ha v=0.8c.
Visszafele c*t=c-v*t amibol t=c/(c+v) = 0.555
Ez osszesen 5.555 masodperc. A mozgo orak 1/0.6-szor lassabban jarnak v=0.8c sebessegnel, ami miatt 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el. Emiatt a 2 masodperces utnak 3.333 masodperc ideig kellene tartania.
Mi lehet a gond?
Ami kimaradt, a tavolsagok megvaltozasa. Ennek a merteke is 1.666, szorozzuk be a 3.333-at ennyivel.
Es itt az eredmeny,az 5.555, amit legeloszor kiszamoltam.
Minden mozgo ora lassabban jar. Barmilyen lassan is mozgatunk egy referenciaorat, az kicsit lassabban fog jarni, mint az adott inercialis rendszeben nyugvo orak.
Ez a lassulas pont olyan merteku lesz, mintha fenyjeleket hasznalnank az orak szinkronizalasara. Emiatt Einsten mar csak azt kototte ki meresi utasitaskent, hogy az orakat fenyjelekkel kell szinkronizalni. De utanna lehet szamolni, lassan mozgatott orakkal is pont ugyanazt az eredmenyt erjuk el.