Fizika 2006
-
Albertus #902 Nem egészen.
A különbség megésrtéséhez egy példa: A kavics legyen a foton, a tó felszíne annak az anyagnak az elektronfelhője, ameiben a foton elnyelődik.
Ha egyetlen kavicsot ejtünk a tóba akkor is kelt az energiájával arányos frekvenciájú hullámokat, és ha ugyanaezen hullámokhoz tartozó frekvenciával-ütemmel követik újabb, ugyanolyan energiájú kavicsok az elsőt, akkor a tó felszínén mindvégig az első hullámokkal azonos
frekvenciájú és hullámhosszú hullámok indulnak a csobbanás helyétől.
Pontosan így van a fotonnal és az elektronokkal is.
Egyetlen foton becsapódásakor megmérhetjük a keltett hullámzást,
de sajnos nagyon gyorsan csillapodik a hullámzás. Gyakorlatilag ugyanúgy
mint a víztükrön szétfutó hullámgyűrű a partról visszaverődés közben már gyengül, és a visszaverődések és haladás során folyamatosan gyengül, az elektronfelhőnek az egy foton által keltett hullámzása is
visszaverődik a detektor fizikai határáról, és haladás közben ill. visszaverődések során legyengül.
Viszont az egymást követő kavicsokkal azonos módon, az egyfoton által keltett hullámokkal azonos frekvenciájú lézerrel gerjesztve az elektronfelhőt, folyamatossá tehető az elektronfelhő hullámzása.
Látható fény esetén a néhány THz-s rezgés egy nagyon jó oszcilloszkóppal, a 10-100 Mhz rádióhullámok fotonjai egy olcsóbb szkóppal már szépen láthatóvá tehetők.
Javaslom keress egy olyan ismerősödet akinek van szkópja és nézzétek meg! Lenyűgöző élmény az amikor a saját szemeddel látod, a saját kezeddel foghatod a detektort és a forrást.
Olyan ez, mintha megérintenéd a hullámokat.