3993
Fizika 2006
  • Albertus
    #3747
    A légkör üvegházként működik. Ritkább légkör kevésbé jó üvegház (vékonyabb is a "fala is ritkább"). Egyébként pedig minden méteren 1,3 kg tömege van ami elnyelő és sugárzó is. Mégpedig a K fokban mért hőmérséklete függvényében. Tengerszinten sok ezer méter magas levegőoszlop van minden négyzetméter felett, a Csomolungmán már sokkal kevesebb. (Négyzetméterenként 11,4 tonnával kevesebb van felette mint a tengerszinten. És bár a fajhője csak pár tized, de ekkora tömegben sok energia "elfér".)

    "a talaj felmelegdése közt tengerszinten, és magasabban. " a bejövő sugárzás felül a több.
    "az lenne a jó ha talaj-hőmérsékleti és levegő-hőmérsékleti adatok is lennének tengerszint szerint." valahol láttam ilyen diagramokat.
  • uwu420
    #3746
    Igen, a hőkapacitásnak fontos a szerepe. Az lenne a kérdés hogy hogy is működik közre.
    A sugárzás addig fontos dolog amíg a talajt melegíti, mert az melegíti fel a légkört is.
    Biztosan tudod, hogy a légkörből visszaverődő sugárzást el lehet hanyagolni, inkább foglalkozzunk olyan hatásokkal amik biztosan nagyobbak 1-2%-nál.
    Az első kérdés, hogy mennyire jelentős a különbség a talaj felmelegdése közt tengerszinten, és magasabban.
    A levegő hőkapacitása ezután jön képbe. Nekem az volt a tippem az a jelentősebb hatás, ahogy a troposzférán át kihül a föld.
    Ez egyáltalán nem biztos hogy így van, erről kéne valami adat, hogy utánaszámolhassunk.
    Az lenne a jó ha talaj-hőmérsékleti és levegő-hőmérsékleti adatok is lennének tengerszint szerint.
  • Albertus
    #3745
    Biztosan tudod, hogy a levegő hőmérsékletének és hőkapacitásának jelentős szerepe van a felszíni hőmérséklet kialakításában.
    A légnyomás és ezzel a levegő sűrűsége, jelentősen változik a magassággal. 4000 m-en kb 600 hPa a nyomás és ezzel kb. felére csökken a hőkapacitás, valamint a térfogati sugárzás is a felére csökken.
    Ami azt jelenti, hogy a felszínről a világűr felé kisugárzott hő annál kevésbé "verődik vissza" a felszín felé, minél ritkább a levegő.
    Így az alaki és a légköri tulajdonságok együtt eredményezik a hóhatár magasságának értékét.
  • uwu420
    #3744
    Az ok biztosan a troposzféra elvékonyodása a magasabb területeken. A kérdés igazából az hogy hogyan.
  • uwu420
    #3743
    Ez azért nem lehet igaz, mert így nem a tengerszint feletti magasságtól függene a hőmérséklet hanem a terep meredekségétől.
  • Albertus
    #3742
    Minden hőmérséklet a bemenő és a kimenő energiaáram eredőjénél stabilizálódik. A hegyekben ami felmelegszik (déli oldal) az melegebbre hevül, mint a síkságon, ezért jóval nagyobb a hősugárzása-vesztesége, az árnyék meg eleve nem kapott energiát.

    Hogy látványosan érthető legyen, vegyünk 1 J/s/m2 bejövő energiát, ami egy egységnyi felületű síkon egyenletesen oszlik el, és ellenpéldaként ugyanekkora felület egyetlen mm2 pontjába érkezzen ugyanannyi azaz 1 J/s/m2
    Az első esetben a felmelegedés kicsi, mert folytonos a hőveszteség is.
    A második esetben az 1 mm2 nagyon felmelegszik, a hővesztesége sokszor nagyobb mint a sík teljes felületének együtt, mert magasabb a hőmérséklete.
    Ezzel ennek a felületnek az átlag hőmérséklete sokkal kisebb mint a sík felület átlaghőmérséklete.
  • Albertus
    #3741
    Talán nem kéne ilyet!
  • Albertus
    #3740
    Talán nem kéne ilyet!
  • jonika1buzi
    #3739
    sziasztok jonni vagyok a moderátor
    ezt a profilképet szeretném beilleszteni a fejlécemb csak nem tudom mert szétbasztasztam a forumot az új disegnommal
    segíííííítsetekkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk

  • Zero 7th
    #3738
    De mit szenvedsz, miért nem nézed meg Bernoulli levezetését? Az pont ilyennel foglalkozik, és a gáztörvény a vége, ami éppen a nyomás-térfogat-részecskeszám-hőmérséklet egymáshoz való viszonyát írja le. Azt kombinálod a tengerszint feletti magasság-nyomás összefüggéssel, és akkor pont megvan minden amit akarsz.

    És továbbra is tartom, hogy áramlások nélkül bármi, amit számolsz, hülyeség lesz. Szelet elhanyagolva ne csodálkozz, hogy nem stimmel semmi a mért adatokkal.
  • uwu420
    #3737
    Megpróbáltam számítással alátámasztani, hogy a vékonyabb légréteg jobban ki tud hűlni, ezért csökken az átlaghőmérséklet a tengerszint feletti magassággal, de nem jött be. Amint valami ellenőrizhető eredményt kaptam, nagy volt az eltérés az adatoktól. Vagy nem ez a fő oka, vagy összetettebb modell kell, de az is lehet hogy elrontottam valamit :)
  • gforce9
    #3736
    Még egy dolog ami eszembe jutott. Jellemzően hegyek: fák illetve feljebb esetleg hó. Előbbi sok napfényt megfog, elhasználja fotoszintézisre, ez már eleve kisebb felszíni beeső sugárzást jelent, illetve a hó ugye minden beesőt visszaver szinte.
  • gforce9
    #3735
    Ja még annyi, hogy mivel ugye hegyekről van szó, ha a nap nem felülről süt, akkor jórésze a felszínnek folyamatosan árnyékban van a felszínt "jó" szögben érő napsütés kisebb területekre korlátozódik.
  • gforce9
    #3734
    A légkör elsősorban a felszíntől melegszik fel és fenn a világűr felé meg kisugároz. Szerintem ez tök logikus, ha van egy falad az egyik oldalán ott a radiátor a másik oldalán meg ott a -30 fok, akkor ahogy haladsz belülről kifelé a falban egyre hidegebbet mérsz. Vagy lehet a kérdést nem értem pontosan?
  • Zero 7th
    #3733
    Én úgy állnék hozzá, hogy felírnám elemi kockára a Bernoulli-egyenletet, aztán megpróbálnám valahogy a nyomást felírni magasság függvényében, meg a részecskeszámot is, és akkor már csak a hőmérséklet marad ismeretlen.

    Mondjuk nem tudom mire jó gyakorlati szempontból, mert bármi, amit számolgatsz, úgyis csak töknyugalomban lévő légtömegre lenne igaz, olyan meg a valóságban nincs. Hővezetésre ez az egész tökéletesen alkalmatlan, a hőt elfújja a szél.
  • uwu420
    #3732
    Felvetődött egy kérdés. Azt hittem egyszerű, de nem.
    Mindenki tudja hogy a hegyekben hidegebb van. Miért?

    Tehát a konkrét feladat a troposzféra termodinamikájának elemzése lenne.
    A troposzféra legyen a rendszer.
    Az addig tiszta hogy a föld légköre egy nyílt termodinamikai rendszer ahol van hővezetés, hőáramlás, hősugárzás, szóval a lehető legbonyolultabb kategória. Én a legjellemzőbb hatásra lennék kíváncsi ami alapvetően meghatározza miért is van hidegebb a magasabb helyeken. Ha esetleg több hasonló nagyságrendű hatás is meghatározó, akkor az is érdekel. A légkör vastagsága és egyben nyomásváltozása tűnik meghatározónak, de hogy működik pontosan? Jó modell ha azt mondom hogyha össze akarom hasonlítani A helyet, ami alföld, B hellyel ami hegyvidék, és ezekre a hozzájuk tartozó vastagsággal hozzárendelek egy lineárisan ritkuló közeget ami belülről van melegítve? Így a hővezetési együtthatóm két eltérő függvény lesz aminek megfelelően távozik a hő. Mi kell még ha én a vezető közeg hőmérséklet változását akarom vizsgálni? Ebből jön ki a kérdéses hatás vagy kell még hozzá valami?

    Találtam egy jegyzetet ahol elég jól össze vannak gyűjtve a termodinamikai alapok is. (persze a végén elég szakirányossá válik)
  • hiper fizikus
    #3731
    Az Erdös féle hálók matematikailag modellezhetők a számítógépen. Olvasátok csak el ezt a egészen rövid tanulmányomat róla !
  • immovable
    #3730
    Érdekesség
  • immovable
    #3729
    What Happens When You Put Liquid Nitrogen in a Vacuum Chamber
  • immovable
    #3728
    Trio Of Monster Black Holes Discovered
  • hiper fizikus
    #3727
    , Planck-részecske , szűz univerzum ,
  • hiper fizikus
    #3726
    A Planck tömeg alapján három féle nézet alakulhat ki:, Egyik többségi alternatíva szerint csak a Planck tömeg alatt léteznek valóságos kvantum részecskék. A másik kisebbségi alternatíva szerint a Planck tömegnyi kvantum részecske is létezik csak az speciális tulajdonságú részecske. A harmadik ritkai alternatíva szerint a Planck tömegnél nagyobb kvantum részecskék is valóságosak lehetnek. Mind e három alternatívának több változata képzelhető el. A szűz univerzum{; anya univerzum} modell a harmadik ritkai alternatíva egyik változata. Ezek szerint a Planck tömeg felet lévő eseménykvantumok magukkal ragadják az eseményhorizontjukat, ezért létezhetnek a valóságban. A végtelenbe tartó behelyetesítésekkel operál.
  • hiper fizikus
    #3725
    Még valami: a Minkowski-tér elméletek arra utalnak, hogy tachyonos sebeséggel mozgó eseményhorizontok is esetleg lehetnek, mert ha lehet tachyonos sebeség, akkor az az eseményhorizontra is vonatkoztatható. A Maxwell egyenlet kovariáns alakjában van a hullámhosz argumentum, és ott folytonos a végtelenig.
  • hiper fizikus
    #3724
    Az E = hf = mc2 : Planck kvantum képletben az f : frekvencia argumentum folytonos egészen a végtelenig, nics kozben sehol valamilyen határérték. Tehát jóval a gamma sugarak folot is van számított kvantumja az elektromágneses hullámnak.

    Az r = 2GM/c2 : Schwarzschild-sugár képlete, az eseményhorizont sugara, képletben az M argumentum értéke szintñ folytonos egészen a végtelenig, nincs kozben hatérérték. A gamma sugarak kvantumjának is van számított eseményhorizontja, ami a hullámhosznál is lehet nagyobb. Az ilyen kvantumok az eseménykvantumok.

    Az λ = h/mc <=> 2r = 4GM/c2 képletek elvileg, számításilag egybevehetok. Innen kezdodik az eseménykvantumok világa.

    A számítások nem tiltják az eseménykvantumok létezését, mert minden képlete folytonosságot mutat a végtelenbe !!!!!! Márpedig amit a számítások megengednek azt egy tudósnak meg kell fontolnia.

    A Maxwell egyenletekben is a frakvencia argumentum folytonos egészen a végtelenig. Mér pedig ebbol indul ki a modern fizika.

    Továbbá elvileg lehetséges, hogy a relativisztikus sebeséggel induló rendes és anti fekete lyuk utkozzon egymással. Elképzelheto olyan univerzum ahol a rendes és az anti anyag menyisége kb. egyenlo.

    Biztosan van véleményetek, akkor hát írjátok meg!
  • hiper fizikus
    #3723
    És mit szóltok a relativisztikus sebeséggel ütköző rendes és anti fekete lyukakhoz.
  • hiper fizikus
    #3722
    Mit szólsz az eseménykvantumokhoz?
  • uwu420
    #3721
    Ez nagyon ott van bizonyos szempontból! De szerintem nem nagyon fog terjedni. Én haverokkal szoktam ilyeneket mikor elpirítunk egy vicces cigit, csak mi nem írjuk le.
    Biztos jó volt csinálni, de ennek nem sok köze van a tudományhoz. Nem lenne szabad új fogalmakat úgy bevezetni hogy önmagukkal magyarázod őket. Az a jó benne hogy van 1-2 érdekes gondolat, de ez inkább vaktába tippelgetés, mint fizika, és az is rontja a képet hogy ilyen gondolatfröccsökből végtelen mennyiségűt lehet generálni, csak kb 0 esélyed van rá hogy valami kis köze legyen a valósághoz.
  • hiper fizikus
    #3720
    A portálocskámra feltettem egy új tanulmányt. Ez egy áttörő felfedezésem egy olyan világról amely eseménykvantumokkal és relativisztikusan száguldó rendes és anti fekete lyukakkal van tele. A hipotézisem neve: A szűz univerzum modellje. Tanulmányozzátok át, fogadjátok el, és ajánljátok az ismerőseiteknek is, mert a Googlevel nehéz rátalálni.
    ,
  • gothmog
    #3719
    OK
    :)
  • Zero 7th
    #3718
    Ne üssük a döglött lovat sztem... :P

    A hihetetlenül széleskörű internetes fórumkultúrai ismereteivel felismerte, hogy ideje elhúznia a halál faszára, mert a közösség kivetette magából.
  • gothmog
    #3717
    Muszáj újrakezdenie, mert valakinek el kell kezdeni kommunikálni vele, és akkor ő a válaszában majd jól előadja a tételeit, amik ettől -az ő kis valóságában- bizonyítottak lesznek.
  • hiper fizikus
    #3716
    Bocsánat, de a régi portálocskám technikai okok miat nem mukodik jól, ezért megadom az új portálocskák URL linkjét: hipertér és mások .
  • Koppixer
    #3715
    Matter will be created from light within a year, claim scientists
  • hiper fizikus
    #3714
    multiverzum = hipertér

  • immovable
    #3713
    Mindenki hülye csak ő helikopter.
  • Nulla7
    #3712
    Ez egy közkeletű baromság. Csak hülye vagy hozzá hogy felfogd.
  • gforce9
    #3711
    Ő mindent jobban tud a többiek hülyék. Ennyi tömören az álláspontja. Szektás kategóriájú vidókat linkelget és félrebeszél mindenhol. 1 szem tényszerű dolgot nem mondott eddig csak mindenhol hinti az "én értem a világot" felsőbbrendű nézeteit. ELjutottam oda, hogy pontletojom kategória :) Nem elég, hogy korlátolt, de még makacs is.
  • nearo
    #3710
    most minek kezded újra?
    lassan úgy érzem, hogy bejöttél ide hitet téríteni, aminek kb annyi értelme van, mintha keresztények próbálnák meggyőzni iszlámokat, hogy márpedig...
  • Piszke01
    #3709
    "Amikor a pápa kinyilatkoztatta, hoyg elfogadja"

    Különböző pápák, különböző dolgokat fogadtak el. Például azt is, hogy a teremtőt ábrázolják. Pedig ez a vallásuk legfőbb tilalma. De mi köze van mindennek a fizikához? Megmondom. Ugyanilyen dogmákat állítottak fel és szegnek meg a fizikusok is. A tudomány nevében. Mert a tudomány is csak egy vallás. Istene az istentelenség, hitet a hitetlenség, dogmájából pedig annyi van, mint égen a csillag. De mi nem ezért szeretjük, nem igaz fórumtárs? :)
  • MalusDarkBlade
    #3708
    Ez feketemágia, voodoo, fel kéne téged jelenteni tiltott praktikák űzéséért.