Fizika

Megpróbáltam számítással alátámasztani, hogy a vékonyabb légréteg jobban ki tud hűlni, ezért csökken az átlaghőmérséklet a tengerszint feletti magassággal, de nem jött be. Amint valami ellenőrizhető eredményt kaptam, nagy volt az eltérés az adatoktól. Vagy nem ez a fő oka, vagy összetettebb modell kell, de az is lehet hogy elrontottam valamit 😊

Még egy dolog ami eszembe jutott. Jellemzõen hegyek: fák illetve feljebb esetleg hó. Elõbbi sok napfényt megfog, elhasználja fotoszintézisre, ez már eleve kisebb felszíni beesõ sugárzást jelent, illetve a hó ugye minden beesõt visszaver szinte.

Ja még annyi, hogy mivel ugye hegyekrõl van szó, ha a nap nem felülrõl süt, akkor jórésze a felszínnek folyamatosan árnyékban van a felszínt "jó" szögben érõ napsütés kisebb területekre korlátozódik.

A légkör elsõsorban a felszíntõl melegszik fel és fenn a világûr felé meg kisugároz. Szerintem ez tök logikus, ha van egy falad az egyik oldalán ott a radiátor a másik oldalán meg ott a -30 fok, akkor ahogy haladsz belülrõl kifelé a falban egyre hidegebbet mérsz. Vagy lehet a kérdést nem értem pontosan?

Én úgy állnék hozzá, hogy felírnám elemi kockára a Bernoulli-egyenletet, aztán megpróbálnám valahogy a nyomást felírni magasság függvényében, meg a részecskeszámot is, és akkor már csak a hõmérséklet marad ismeretlen.

Mondjuk nem tudom mire jó gyakorlati szempontból, mert bármi, amit számolgatsz, úgyis csak töknyugalomban lévõ légtömegre lenne igaz, olyan meg a valóságban nincs. Hõvezetésre ez az egész tökéletesen alkalmatlan, a hõt elfújja a szél.

Felvetõdött egy kérdés. Azt hittem egyszerû, de nem.
Mindenki tudja hogy a hegyekben hidegebb van. Miért?

Tehát a konkrét feladat a troposzféra termodinamikájának elemzése lenne.
A troposzféra legyen a rendszer.
Az addig tiszta hogy a föld légköre egy nyílt termodinamikai rendszer ahol van hõvezetés, hõáramlás, hõsugárzás, szóval a lehetõ legbonyolultabb kategória. Én a legjellemzõbb hatásra lennék kíváncsi ami alapvetõen meghatározza miért is van hidegebb a magasabb helyeken. Ha esetleg több hasonló nagyságrendû hatás is meghatározó, akkor az is érdekel. A légkör vastagsága és egyben nyomásváltozása tûnik meghatározónak, de hogy mûködik pontosan? Jó modell ha azt mondom hogyha össze akarom hasonlítani A helyet, ami alföld, B hellyel ami hegyvidék, és ezekre a hozzájuk tartozó vastagsággal hozzárendelek egy lineárisan ritkuló közeget ami belülrõl van melegítve? Így a hõvezetési együtthatóm két eltérõ függvény lesz aminek megfelelõen távozik a hõ. Mi kell még ha én a vezetõ közeg hõmérséklet változását akarom vizsgálni? Ebbõl jön ki a kérdéses hatás vagy kell még hozzá valami?

Találtam egy jegyzetet ahol elég jól össze vannak gyûjtve a termodinamikai alapok is. (persze a végén elég szakirányossá válik)

Az Erdös féle hálók matematikailag modellezhetõk a számítógépen. Olvasátok csak el ezt a egészen rövid tanulmányomat róla !
<#nezze>

, Planck-részecske , szûz univerzum ,

A Planck tömeg alapján három féle nézet alakulhat ki:, Egyik többségi alternatíva szerint csak a Planck tömeg alatt léteznek valóságos kvantum részecskék. A másik kisebbségi alternatíva szerint a Planck tömegnyi kvantum részecske is létezik csak az speciális tulajdonságú részecske. A harmadik ritkai alternatíva szerint a Planck tömegnél nagyobb kvantum részecskék is valóságosak lehetnek. Mind e három alternatívának több változata képzelhetõ el. A szûz univerzum{; anya univerzum} modell a harmadik ritkai alternatíva egyik változata. Ezek szerint a Planck tömeg felet lévõ eseménykvantumok magukkal ragadják az eseményhorizontjukat, ezért létezhetnek a valóságban. A végtelenbe tartó behelyetesítésekkel operál.
<#schmoll2>

Még valami: a Minkowski-tér elméletek arra utalnak, hogy tachyonos sebeséggel mozgó eseményhorizontok is esetleg lehetnek, mert ha lehet tachyonos sebeség, akkor az az eseményhorizontra is vonatkoztatható. A Maxwell egyenlet kovariáns alakjában van a hullámhosz argumentum, és ott folytonos a végtelenig.

Az E = hf = mc2 : Planck kvantum képletben az f : frekvencia argumentum folytonos egészen a végtelenig, nics kozben sehol valamilyen határérték. Tehát jóval a gamma sugarak folot is van számított kvantumja az elektromágneses hullámnak.

Az r = 2GM/c2 : Schwarzschild-sugár képlete, az eseményhorizont sugara, képletben az M argumentum értéke szintñ folytonos egészen a végtelenig, nincs kozben hatérérték. A gamma sugarak kvantumjának is van számított eseményhorizontja, ami a hullámhosznál is lehet nagyobb. Az ilyen kvantumok az eseménykvantumok.

Az λ = h/mc <=> 2r = 4GM/c2 képletek elvileg, számításilag egybevehetok. Innen kezdodik az eseménykvantumok világa.

A számítások nem tiltják az eseménykvantumok létezését, mert minden képlete folytonosságot mutat a végtelenbe !!!!!! Márpedig amit a számítások megengednek azt egy tudósnak meg kell fontolnia.

A Maxwell egyenletekben is a frakvencia argumentum folytonos egészen a végtelenig. Mér pedig ebbol indul ki a modern fizika.

Továbbá elvileg lehetséges, hogy a relativisztikus sebeséggel induló rendes és anti fekete lyuk utkozzon egymással. Elképzelheto olyan univerzum ahol a rendes és az anti anyag menyisége kb. egyenlo.

Biztosan van véleményetek, akkor hát írjátok meg!
<#phone>

És mit szóltok a relativisztikus sebeséggel ütközõ rendes és anti fekete lyukakhoz.

Mit szólsz az eseménykvantumokhoz?

Ez nagyon ott van bizonyos szempontból! De szerintem nem nagyon fog terjedni. Én haverokkal szoktam ilyeneket mikor elpirítunk egy vicces cigit, csak mi nem írjuk le.
Biztos jó volt csinálni, de ennek nem sok köze van a tudományhoz. Nem lenne szabad új fogalmakat úgy bevezetni hogy önmagukkal magyarázod õket. Az a jó benne hogy van 1-2 érdekes gondolat, de ez inkább vaktába tippelgetés, mint fizika, és az is rontja a képet hogy ilyen gondolatfröccsökbõl végtelen mennyiségût lehet generálni, csak kb 0 esélyed van rá hogy valami kis köze legyen a valósághoz.

A portálocskámra feltettem egy új tanulmányt. Ez egy áttörõ felfedezésem egy olyan világról amely eseménykvantumokkal és relativisztikusan száguldó rendes és anti fekete lyukakkal van tele. A hipotézisem neve: A szûz univerzum modellje. Tanulmányozzátok át, fogadjátok el, és ajánljátok az ismerõseiteknek is, mert a Googlevel nehéz rátalálni.
<#email> , <#wow1>

OK
😊

Ne üssük a döglött lovat sztem... 😛

A hihetetlenül széleskörû internetes fórumkultúrai ismereteivel felismerte, hogy ideje elhúznia a halál faszára, mert a közösség kivetette magából.

Muszáj újrakezdenie, mert valakinek el kell kezdeni kommunikálni vele, és akkor õ a válaszában majd jól elõadja a tételeit, amik ettõl -az õ kis valóságában- bizonyítottak lesznek.

Bocsánat, de a régi portálocskám technikai okok miat nem mukodik jól, ezért megadom az új portálocskák URL linkjét: hipertér és mások .
<#integet2>

multiverzum = hipertér
<#integet2>

Mindenki hülye csak õ helikopter.

Ez egy közkeletû baromság. Csak hülye vagy hozzá hogy felfogd.

Õ mindent jobban tud a többiek hülyék. Ennyi tömören az álláspontja. Szektás kategóriájú vidókat linkelget és félrebeszél mindenhol. 1 szem tényszerû dolgot nem mondott eddig csak mindenhol hinti az "én értem a világot" felsõbbrendû nézeteit. ELjutottam oda, hogy pontletojom kategória 😊 Nem elég, hogy korlátolt, de még makacs is.

most minek kezded újra?
lassan úgy érzem, hogy bejöttél ide hitet téríteni, aminek kb annyi értelme van, mintha keresztények próbálnák meggyõzni iszlámokat, hogy márpedig...

"Amikor a pápa kinyilatkoztatta, hoyg elfogadja"

Különbözõ pápák, különbözõ dolgokat fogadtak el. Például azt is, hogy a teremtõt ábrázolják. Pedig ez a vallásuk legfõbb tilalma. De mi köze van mindennek a fizikához? Megmondom. Ugyanilyen dogmákat állítottak fel és szegnek meg a fizikusok is. A tudomány nevében. Mert a tudomány is csak egy vallás. Istene az istentelenség, hitet a hitetlenség, dogmájából pedig annyi van, mint égen a csillag. De mi nem ezért szeretjük, nem igaz fórumtárs? 😊

Ez feketemágia, voodoo, fel kéne téged jelenteni tiltott praktikák ûzéséért.

mikike nézd magic! 😄



Vajon ez milyen képlet képe? Tuti valami dogma. Á meg is van. (a² + b² = c²😉

Jó lenne, ha végre megértenéd, hogy mûködik a tudomány, és téged/titeket miért nevetünk ki. Szó sincs felsõbbrendûségrõl.

a tudomány sosem téved, igaz hittárs? ^^

LOL
Te aztán nem vagy szégyellõs. A legtöbb tanulatlan suttyó nem meri bevallani miféle hülyeségeket képzel a fizikáról. Te meg leírod ami a fejedben van, gratulálok. De tudnod kell hogy baromság. Azért gondolj már bele! Mitõl lenne jó az ami jóformán veled született, dilettáns vélemény? Egy percet se foglalkoztál még fizikával, de kinyilatkoztatod minek hogy kéne lennie. Én nem foglak itt tanítgatni, nézz utána ha ekkora a rendetlenség a fejedben.

Száradnak otthon a ruháid, vagy forralod õket? 😄D

nézd wérmiki (ost, hogy mi okosak lebuktattunk, és tudjuk ki vagy)
arra válaszolj, hogy szerinted a tudomány hogy tévedhet, ha sziklaszilárd bizonyítékokon alapul?:
sehogy

ha erre nem tudsz felelni ignoráljuk a veled való társalgást, és jól kinevetünk, felsõbbrendûségünk teljes tudatában ^^

ez biztos, mint ahogy az atom egy és oszthatatlan **

Õ szamár ricsi (Richard Donkies), Tautau, stb huyzon akárhányadik alrege. Ez is elhasználódik neki lassan majd megy a lecsóba, nagy duzzogás közepette. 😊

Fél órája ezen röhögök. 😄

"Azt is feltételezem, hogy már régen volt az a vizsga. Azt is, hogy azóta a tudomány fejlõdött. Azt is, hogy egy nem szakági egyetemen sok dolgot nem tanítanak, mert ott az nem tananyag. Azt is, hogy a szakanyag sem tartalmazza a legfrissebb kutatási anyagokat. "

Sajnos sok mindent nem tanítanak (csökkentették az óraszámot az elmúlt években, gyakorlatunk sem volt), viszont elég sok friss dologról esett szó (pl. CERN kapcsán), ezek azt hiszem tényleg nem voltak részei a tananyagnak. A tanár fizikusként rendszeresen jár konferenciákra, projectekben is részt vesz tudtommal, így azért képben van az aktuális kutatási eredményekkel is. Én egyébként nem fizikusnak készülök, "csak" mérnöknek, de érdekel a fizika is.
Ha ezeket arra vonatkozólag írtad, hogy azt mondták, felejtsük el amiket középiskolában tanultuk, akkor mégegyszer hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy amit ott tanultunk, az ne lenne alkalmazható, ne lenne mûködõképes modell meghatározott korlátok között. A v=s/t -re sem mondhatod, hogy nem igaz, ha egyenes vonalú egyenletes mozgásnál alkalmazod, "kis" sebességnél. Ebbõl viszont nem lehet arra következtetni, hogy a középiskolai fizika elavult, hazugság lenne, de egy átlag embernek nincsen szüksége, hogy ennél bonyolultabb, általánosabb összefüggéseket tanuljon, és nincs is olyan matematikai ismeret birtokában, hogy azt meg tudja érteni. De már ezt is megkíséreltük páran elmagyarázni.
És nem, nem volt olyan régen a vizsga...

"Fenéket. Még a kérdést sem értette meg a válaszoló rendesen. Ahogyan te sem. Mindegy is, lassan rá kell jönnöm, hogy ez nem az a hely."

Valóban, ez nem az áltudomány és konteó-hívõk helye. És nem is a fizikusoké, akik ilyen értelmetlen vitákkal töltenék el az idejüket.

"Látod-látod, ez a ti alapvetõ tévedésetek. Vitatkozni, azon belül gyõzni jöttetek ide. Azon belül is lealázni, lehülyézni, hogy beteges frusztráltságotokat kiélhessétek a másikon. Nem vitatkozni kellene itt, hanem csak egyszerûen beszélgetni. Egy jóízût. Na, azt itt sajnos nem lehet. És pontosan miattatok nem lehet. Sajnos. Pedig milyen jó lenne."

Nem, csak már nagyon unalmas, hogy mindig betéved valaki ide a hülyeségeivel, aki benyalja a sok áltudományos dumákat, mert benne van az olajlobbi, zsidók meg hasonlók, és megvilágosult mesterként írja magabiztosan a hülyeségeket.

Erre írtam neked, hogy miért nem tudunk tûzzel szikrát csiholni! Nyílván ez egy hülye kérdés, hisz mindenki tudja, hogy fordítva csináljuk a dolgot!
Tehát: mint mondottam a fény a szemünk által észlelt elektromágnesség! A foton az elektromágnesség közvetítõrészecskéje! Az elektromágnesség pedig egy elemi kölcsönhatás! Az kérdésednek nincs értelme!
Egyébként pedig nem is igaz! Én mondok rá egy példát! Amikor elcsavarod a reluxa pálcikáját, csökkented az elektromágnesség behatolását a szobádba, a fotonok kevésbé hatolnak be és kevesebb fényt "látsz"!
De ha már nagyon kötekedni szeretnél, ajánlom inkább a gravitációt! Sokkal könnyebb belekötni, pl a gravitáció közvetítõrészecskéjét a gravitont, még soha nem is láttuk. Miért nem inkább avval próbálkozol? Sokkal kevésbé lennél kinevetve!

Oké, úgy látom te még látó is vagy. Gondolom felesleges bizonygatnom, hogy engem a fizikatörténet érdekel, ez a hobbim. De mivel te iylet rögtön el is döntöttél rólam, hogy márpedig én ezt nem is tudhatom, így ismét elõkerül az, hogy a szerénység hiánya, hogy márpedig te tudod jobban a dolgokat. Na mindegy letojom 😊 Viszlát.

Nem is rossz. Kár, hogy úgy gugliztad össze. Megelégedtem volna ha mondjuk azt írod, hogy a kettõ kizárja egymást. Tudás az amit igazolni tudunk, a hit az amiben enélkül az igazolás nélkül hiszünk.

No, de mi az igazság és a valóság között a lényegi különbség. De most kérlek ne guglizz. Szeretném ha valóban gondolkodnál a dolgon.

A hit az hogy hiszek valamiben. Nem számít, hogy párhuzamban áll e azzal amit látok. A hitkérdésekben nem sok értelme van vitázni. A tudás képlékeny. A világleírásokból fakad és ahogy egyre többet tudunk róla a tudásunk is nõ. Mármint annak akit érdekel és a természettudományos könyveket nem csak a szines képek miatt veszi képbe. Van aki eddig jut. Szóval nagy szakadék van a kettõ között. Ezért Georges Lemaître aki az egyik atyja volt az õsrobbanás elméletnek és mellesleg katolikus pap, szigorúan kettéválasztotta a kettõt. Úgy tartotta, hogy a világleírás a természettudomány dolga, a a hit az pedig más terület. Amikor a pápa kinyilatkoztatta, hoyg elfogadja az õsrobbanás elméletet és a pillanatát a teremtés pillanatának, akkor Lemaître közbenjárt azügyben, hogy a pápa ne mondogasson ilyeneket, mert ez más kérdéskör. Szóval ezek a nagykoponyák külön tudták választani és megfért a kettõ békésen egymás mellett. Fogalmam sincs neked minek kell a kettõt összekeverni.

Dehogy elmaradott, csak blõdli. De olvass Stephen Hawkingot. Mi is a legújabb könyve? Mit állít pontosan? Hogy az elõzõ könyve blõdli? És abban mit állított? Hogy az azt megelõzõ könyve blõdli. És így tovább. Most akkor te ebben a humoreszkben éppen hol tartasz? Friss a tudásod? Mesélj, mennyire?

Elmaradott elmélet, olvashattad.

Nem így van. De te hiheted, hogy ez az igazság.

"Az hogy te vagy más hasraütésre kitalál valamit "

Nem.

"Amúgy szíved joga hinni valamiben"

A hit és a tudás? Meg tudnád fogalmazni röviden, lehetõleg a saját szavaiddal, hogy mi köztük a különbség?

Az anyag és antianyag kialakulására és a szimmetriasértése le van írva fizikailag és kísérletek is alátámasztják. Ezt a természettudomány már letudta olyan 6-8 éve 😊 Nem kellett hozzáhallucinálni túlvilágot, mérhetõ, kimutatható folyamatok vezetnek el a mai világhoz. Az anyag antianyag kérdés, már bõven lefutott és elfogadott kérdéskör. De biztosan az a párezer tudós, akik erre rájöttek, mind dilettánsok, csalók 😊

Nem egészen, de azért nem jársz olyan messze.

http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=43&c=1&v=1#