3993
Fizika 2006
-
overseer-7 #3947 nekem elég az, hogy működőképes lesz..
egy ilyen project mire jó?.. az esetek többségében az ilyen házi projectek arra jók, hogy zsíros állásokat szerezzen magának az ember.
Egy dolog a diploma.. ami azt kommunikálja, hogy tanult és szakképzett vagy.
Egy másik dolog egy működőképes demo project.
Az azt kommunikálja, hogy szakértelemmel rendelkezel az adott témában.
Képes vagy a hatékony és átfogó gondolkodásra, a probléma megoldásra, képes vagy össze szervezni a munkafolyamatokat.. és képes vagy a CSELEKVÉSRE.. a megvalósításra.
Ez sokkal többet kommunikál mint a diploma.
Az ilyen fejlesztőkért VADÁSZNAK.. a szakmában a high-tech vállalatok.
Szó szerint.. úgynevezett fejvadász cégekkel keresik a legkiválóbb és legtapasztaltabb mérnököket.
-
hiper fizikus #3946 Szia !
Ez igazán magával ragadó kép ! Látom, hogy te nagyon fel vagy készülve a témából ! De mond csak, mit is akarsz majd csinálni a "kész" sugárhajtóműveddel ???
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.08.16. 09:08:21 -
overseer-7 #3945 ezek milyen királyak már :
-
overseer-7 #3944 Évek óta szeretnék egy saját fejlesztésű "sugárhajtóművet" építeni.
Alaposan foglalkoztam a témával.
Vannak ezen a területen újító ötleteim is.
Ha sikerülne építeni egy hobby motort.. A következő már olyan lenne..amiben a konvencionális ipari alkalmazásoktól eltérően újdonságok is lennének.
Mostanában foglalkozok az ansys fluent el..a mixed flow impellerek nagyon érdekesek.
Egyszerű megvalósítás.. nagyobb hatékonyság.
A mixed flow kompresszorok és turbinák kihasználják a levegő molekuláinak az axiális és centrifugális gyorsulását is.. Egyfajta átmenet a két külön típusú kompresszor között. ..Nagyon egyszerű az elkészítése ugyan úgy mint a centrifugális impellerrek esetében..és legalább olyan nagy a kompresszió aránya.. kicsivel rosszabb az axiálisnál a air mass flow értéke. Viszont mind a kettőnél hatékonyabb.
Én egy olyan motort képzelek el..ami 5 kompressziós ütemben a levegőt 30 atmoszféra közelébe sűríti.. mixed flow kompresszorokkal.
Majd a sűrített levegő, bejut egy nagy szeleppel ellátott combustion kamrába... hasonló szelep mint ami a dízelmotorokban is van.. de sokkal nagyobb átmérővel.
A kamrában injectorokkal megtörténik az üzemanyag befecskendezés.. majd a detonáció.. a detonáció hatására a szelep lezár.. és a nagy nyomású +100 atmoszféra, forró gáz távozik a rotációs dugattyú blokkba.
Itt ez egy újítás lenne.. a lüktető nyomású gázt nem vezethetjük rá közvetlen egy turbinára.. mert a turbina nagyon érzékeny erre.. úgyértem, hogy a turbinákat optimalizálják a tervezés során a gáz sebességre.. nyomására, és a gáz tömegére.. áramlására. Ha ez változik.. mint ebben az esetben is.. a turbina nagyon rossz hatásfokkal fog üzemelni.
Tehát más megoldásra van szükség.. Egy rotációs kerék dugattyúra van szükség.
Erre láttam több megoldást is.. a google patenten több megoldásra is van példa.
Egy ilyen motor nem brayton ciklusban üzemel.. Ez egy magas kompresszió arányú PDE hajtómű lenne.
Iszonyú hangja lenne.. robbanások sorozata.. és jóval nagyobb hőhatásfokkal működne és fajlagosan nagyobb teljesítménnyel mint a konvencionális brayton motorok.
-
overseer-7 #3943 hát a költséghatékonyság áll az első helyen.
Amit lehet, készen meg kell venni. Ami túl drága.. és vagy könnyen elkészíthető, azt házilag kell elkészíteni.
Pl a motor házát, azt lemezekből kell majd összehajtogatni és összeheggeszteni.
A turbinákat és kompresszorokat meg lehet vásárolni. Talán a diffuzorokat is.
Majd még jobban körül nézek a neten, hogy milyen alkatrészeket lehet megvenni hozzá.
A kész alkatrészekhez kell majd megtervezni a hajtóművet.
Esetleg be is lehetne építeni egy nagyobb repülő modellbe, hogy legyen neki valami haszna is.
Viszont ehhez elég nagy darab és nagy teljesítményű motor lenne.
A motorhoz kellene inkább valakinek építenie egy ilyen RC repülőt. -
hiper fizikus #3942 Szia !
Vannak alapvető szempontok, amikre figyelned kell !:
1. maximális biztonság
2. költséghatékonyság
3. munkaidő ráfordítás
4. termék minőség
5. szomszédok véleménye
6. törvényesség
. ...stb.?
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.08.15. 13:21:56 -
overseer-7 #3941 Igen..tudok a problémáról.
Az impellerek..amiken a blades.. pengék vannak. Mivel egy centrifugális compressor és turbina rendszerről van szó.. a kiegyensúlyozás már adott. azt a gyárban megcsinálták, ahol az alkatrészt gyártották.
Már csak arra kell odafigyelni, hogy ne rontsuk el.
![]()
Valami nagyobb teljesítményűre gondoltam.. 40 centi átmérő és olyan 100 KW körül..
Talán kijönne 3-4 száz ezerből.. a szükséges alkatrészek.
Az összeszerelés és megépítés házilag lesz kivitelezve.
Tanulgatom a lánghegesztés fortélyait. =) -
hiper fizikus #3940 Szia !
Én tudok segíteni, csak eloször anyit, hogy az oxigén-hidrogén keverék említésed férehallás, mert oxigén-héliumról van szó, ami más tészta !
No, hát ha házi sugárhajtóművet akarsz készíteni, akkor lebeszéllek róla, mert nagyon perecízen kell kiegyensúlyozni a lapátokat ahoz, hogy ne rázkódjon az egész kutyulmány ! Én ugyanis régen, egy kicsit megbabráltam a porszívó rotorját, és rémesen rázkódot tőle . Házilag nincs esélyed kiegyensúlyozni ! Aztán a hegesztés lehet hibás is ugye, vagyis a hegesztés hibája miat letörhet a lapát, ami valakit rajtad kívül is agyonüthet; Te hős lennél, ő áldozat . A TV híradóban volt régen, hogy egy ipse a fűnyíró rotorját acéldrótról lecserélte házi pengére, és egy falusi aszonyt mégölt a letört szétrepülő pengéje . Amitr ajánlok az az, hogy gyári kész sugárhajtóművet vegyél a neten megéri, akkor is ha többe kerul egy kicsit !!!
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.08.14. 14:00:33 -
overseer-7 #3939 Nemtudom..de azért hátha segítene valaki.
Volna valakinek kedve házi készítésű sugárhajtóművet építeni?
Centrifugális több lépcsős kompresszorokkal és radiális turbinával.
Lemezekből könnyen össze lehet heggeszteni.. a kész impellert meg meg lehet vásárolni.
Mindent meg lehet hozzá venni a neten. Csak meg kell építeni.
Ha valakit érdekel a téma.. és lenne kedve segíteni.. és részben finanszírozni a megépítését.
Az keressen fel.
-
overseer-7 #3938 ez úgy van, hogy a tüdő kapillárisokban a vér adott mennyiségű oxigént tud oldatba vinni a vörös vér testecskékkel.
Az űrben, az űrruhában alacsonyabb nyomás van.. 0.4-0.7 bár. Viszont ezt ellensúlyozandó, nagyobb százalékban oxigén a levegő összetétele... 70-80% körül asszem.
Nagy nyomáson ..amikor a levegő 50 szer sűrűbb.. ténylegesen sűrűbb és nehezebb. Már inkább a vízre hasonlít. Az oxigénnek kb ugyan annyi mennyiségűnek kell lennie mint felszínen.. 1 bár nál.
Viszont a nyomás nagy részét semleges, inert gáz teszi ki.. 99% ban.
Valamit használni kell, mert az oxigén ilyen nagy nyomáson nagy mennyiségben szintén narkózist okoz..másrészt toxikus a szervezetre a vérben lévő nagy mennyiség.
Nem tudja felhasználni.. neurológiai és metabolikus folyamatokat zavarja meg, nagyon súlyosan.
Utána néztem, de nem vagyok orvos. -
Renegade #3937 helló :)
azt nem tudod véletlenül, hogy miért öl az oxigén nagy nyomáson? -
Renegade #3936 azért az elég durva, hogy csak 1% az oxigén, valami rémlik oktatásról, hogy nagy nyomáson az oxigén már méreg a szervezetnek és megöl, szóval lehet ez az 534 méter a határ. Ha több oxigént kapsz akkor azért halsz meg, ha kevesebbet, akkor meg azért. -
Renegade #3935 a 100 méter környékén szerelgető munkások meg héliummal merülnek, felirat nélkül nem érteném, hogy miről beszélgetnek.
Ahogy elindul a hajó, már rakják is be őket a kamrába, ahonnan csak 28-30 nap után jönnek ki, kemény lehet. Meg persze amíg szerelgetnek a tengerfenéken.
-
Renegade #3934 én se hittem a fülemnek :)
"Deepest saturation dive
World record
534 m (1,752 ft)
COMEX Hydra 8, Hyperbaric Experimental Centre, Marseille, France, 1988. Breathing a gas mixture of hydro-heliox (hydrogen 49%, helium 50% and oxygen 1%), it took four COMEX (Compagnie maritime d’expertises) divers, and two divers of the Marine nationale (French Navy), eight days to compress inside a chamber to the maximum bottom pressure of 53 atmospheres (780 psi). A total of six dives were conducted with a total of 28 hours of work at depths of 520 m (1,706 ft) and 534 m (1,752 ft). Once at depth, the divers conducted pipeline connection exercises in open water. After completing their assigned tasks, the divers re-entered the chamber for 18 days of decompression. The record openwater dive in the Mediterranean led to COMEX’s record experimental saturation dive in 1992."
Utoljára szerkesztette: Renegade, 2018.08.13. 12:21:39 -
overseer-7 #3933 oxigén-hidrogén??
Az eléggé veszélyes keverék ám.
A búvárok nem félnek ilyen keveréket belélegezni?
Gyakorlatilag élő-mozgó bombává válhatnak.
Ha valami rosszul sül el.. akkor a búvár a felszereléssel együtt ott robban fel a feneketlen mélységben... -
hiper fizikus #3932 Szia !
Lehet, hogy pontosabban tudod, mert én csak úgy megsaccoltam a métereket ! Egyébbként én is azt írtam, hogy a nitrogén problémát okoz, ami alatt opcionálisan azt értettem, hogy héliumot használnak ! Egyébbként napjainkban mindinkább elterjed a robotbúvárhajók használata, ami nagyonis érthető !
-
Renegade #3931 olyan mélységben ha jó tudom már nem használnak nitrogént, hanem átállnak oxigén-héliumra, aztán meg oxigén-hidrogénre!! o0
Utoljára szerkesztette: Renegade, 2018.08.12. 19:58:12 -
Renegade #3930 mágia o0
amúgy ez történik, ha valami félremegy:
-
hiper fizikus #3929 Sziasztok !
Ez így igaz, de a nagy nyomásnak van kémiai hatása, amit az emberre - mint élőlényre - nem lehet figyelmen kívül hagyni ! 100 méter mélyen a nitrogén okoz problémát, és 3000 méterre pedig emésztési zavarok lépnek fel !
-
overseer-7 #3928 "Amit még nem értek, hogy ilyenkor az emberre nem nehezedik 500 méternyi tömegű víz?"
Dehogynem.. De ugyan az a jelenség mint a szárazföldön.
Egy emberre a tengerszinten kb 10 tonna levegő nehezedik. kb ennyi a levegő oszlop súlya ami a "vállunkat nyomja".
De ez a nyomás nem csak felülről fejti ki a hatását, hanem minden irányból.. a testünk belsejében is 1 atmoszféra nyomás van. Tehát tökéletesen kiegyenlített a belül és a kívül is.
Ugyan ez van a tenger mélyén is.
Ha kiegyenlítjük a nyomást a tenger mélységnek megfelelően azt amit belélegzünk.. azzal ami körülvesz minket.
Ilyen szituációban szintén nem lesz semmi gond.
A testünk egy fajta kolloid állapotban van.. a szöveteink folyadék és szilárd halmaz állapot között vannak amik összenyomhatatlanok.
Akkor lenne gond, ha összenyomható gázzal töltött üregek lennének a testünkben.. amik összeroppanhatnak.
Ilyen pl egy nem megfelelő fogtömés lehet.
Az nem gond ha több száz tonna víz nyomja a testünket.. addig amíg ez a nyomás a testünk belsejében is ugyan annyi ,ellenhatásként. -
Renegade #3927 hátha jár még ide valaki az én tudásom végetért ugyanis:
megnéztem pár mélytengeri búvárokat bemutató dokut és volt ahol 500 méter mélyen voltak az emberek.
Na most ezt nem teljesen értem, az rendben, hogy az emberi test bírja megfelelő gázkeverékkel, meg a víz az összenyomhatatlan, de a búvárruhának nem kéne fájdalmasan rátapadnia az emberre? teljesen könnyedén használták a kesztyűbe bújtatott kezüket, miközben dolgoztak.
Amit még nem értek, hogy ilyenkor az emberre nem nehezedik 500 méternyi tömegű víz? -
kl24h #3926 Nem történik semmi. A 380 V és 400V között annyira kicsi a különbség, hogy nincs jelentősége.
Mint "mindenki" tudja hogy a 380V az a 3 fázisú hálózat vonalfeszültsége, pontosabban 220V*1,73, vagy másképpen írva 220V*GYÖK(3), mert minden fázis feszültsége külön-külön 220V. A 400V esetében ez azt jelentene, hogy a fázisok feszültsége kb. 230V lenne és ez megengedett, sőt ha a berendezés tartalmaz elektronikus részt is, ami csak 220V működik, akkor azzal sem történik semmi sem, ha 220 helyett 230 fog kapni. A motornál sem lesz jelentősége ennek a kis különbségnek.
A másik dolog és inkább ez a lényeges, hogy a hálózat frekvenciája 50 Hz, nem 60 (én úgy tudom, hogy Amerikában 60 Hz és itt Európában 50 Hz), ezért a motor lassabban fog forogni (tehát a motor tekercselésétől függően pl. 3600 ford/s helyett 3000 ford/s fog forogni) és ezt követően a többi rész is amiket meghajt ennek arányában fog változni. Még az a következménye is lehet, hogy a motor terheléskor valamivel jobban fog melegedni, ez attól függ, hogy az a 45 kW motor mennyire van kihasználva.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.01.09. 20:03:52 -
#3925
Üdv, egy életszagú példa - van egy 380V 60Hz 3 fázisú 45kW-os motorral szerelt berendezésem, amit leszállítottak, beállítottak a helyére és bekötéskor felhívták a figyelmet, hogy itt a hálózat 400V 60Hz 3 fázisú, nem pedig 380V.
A berendezés nem cserélhető.
Kérdésem: Mi történik, ha bekötik és azon a hálózaton 1.) indítják, 2.) tartósan üzemeltetik?
Előre is köszönöm a válaszokat!
-
hiper fizikus #3924 Sziasztok!
Párnapja láttam a cseh 2. TV csatornán egy érdekes geológiai jelenségről egy ismeretterjesztő kisfilmet, ami a fizika körébe tartozik. Arról volt szó benne, hogy ha a szemcsés szilárd anyag nem túl nagy mechanikai feszültség alá kerül, akkor az erózió és a feszültségvektor játéka érdekes alakzatokat eredményez, mint amilyen a szikla gomba alakok és a szikla kapu alakok, mert a feszültségvektor irányában könnyebben erodálódik a szikla, de a feszültségvektorra merőlegesen nehezebben erodálódik a szikla, és ez az összjáték termel ki a jellegzetes alakzatokat. Megjegyzem, hogy a sziklakapuk a láncgörbéhez igazodnak.
Továbbá vannak más a mechanikai feszültséggel kapcsolatos jellegzetes alakzatok is: pl. a mechanikai feszültség és a polarizált fény elfordulásai szép színes karikákat eredményez, De az elektromos és a mágneses térerő is vonalakat rajzol ki.
-
hiper fizikus #3923 Szeretnék rámutatni egy csillagászati érdekességre!
A Nap fényforrás fehér fényéből a Föld légkörébe belépve a kék fény szóródik, ezt látjuk kék égboltnak. Ugyan ez történik más csillagászati fényforrások esetében is, mint amilyenek a Hold is, a bolygók is, a csillagok is és a galaxisok is. Az össz csillagok és galaxisok szórt kék fényének az intenzitása nagyon kicsi, de meghatározó abban a tekintetben, hogy az össz csillagok és galaxisok szórt kék fényétől gyengébb csillagok és galaxisok nem láthatók a Föld felszínéről a teleszkóp fényteljesítményétől függetlenül.
A kérdés az, hogy számszerűen menyi az össz csillagok – beleértve a galaxisokat is, mint csillagklasztereket – szórt kék fényének az intenzitása, ami ugye határa a gyenge csillagok és galaxisok megfigyelhetőségének?
-
Koppixer #3922 Slippery Water -
hiper fizikus #3921 Sziasztok !
Szlovákiában élek, és a kábeltévén a cseh 2. ismeretterjesztő TV műsorban láttam, hogy a tűzoltóknak a nem túl magas felhőkarcolók locsolására speciális vizük van, ami a víz laminárisságát a turbulensséggel ellentétben nagy locsolási magasságra is megőrzi. De vihar volt, és miatta ennél a legérdekesebb résznél félbeszakadt a kábeltévé adás. Ti tudtok-e valamit erről a speciális víz locsolásról, van-e valami róla az interneten, az se baj ha külföldi ez az internet forrás? Esetleg a YouTube-ben van-e valami róla?
-
overseer-7 #3920 https://en.wikipedia.org/wiki/Silicon_nitride -
overseer-7 #3919 alagútmikroszkópot akarsz csinálni?
gyémántot nem lehet hegyezni..
lehet vágni arra alkalmas vékony bronz koronggal, amit gyémántpor emulzióval kenegetnek.
és hasítani lehet ki belőle fazettákat -
TomXXX #3918 Sziasztok!
Volna egy lemezjátszó tű gyémántom ami kb pont annyira tűéles mint egy injekciós tű hegye.
Az lenne a probléma, hogy ez kevés. Egy mikromanipulátorhoz használnám.
Hogyan tudnám jobban kihegyezni? Dörzsölgessem egy másik gyémánthoz, vagy vigyem el egy gyémántcsiszolóhoz?
Hol tudnék hegyesebbet beszerezni? az lenne a tökéletes, ha a helye csupán pár atomnyi lenne.
Esetleg más anyagból érdemesebb ilyesmit csinálni?
![]()
Utoljára szerkesztette: TomXXX, 2017.06.04. 18:13:53 -
#3917
Zárt vasmagú transzformátor
Valamilyen váltófeszültséget (pl. hálózati 230V-ot) egy más értékű váltófeszültségre alakít át. -
#3916
Sziasztok!
Lenne még egy kérdésem, hogy ez mi lehet. :) Előre is köszi!
kép1
kép2
kép3
-
#3915
Köszi! :) -
overseer-7 #3914 egy elektromágnes
A két rész összehúz valamit amikor működésben van.
-
#3913
Üdv!
Megtudnátok nekem mondani, hogy ez mi lehet? Előre is köszi! :)
kép1
kép2
kép3 -
overseer-7 #3912 egyedül nem akarom megcsinálni mert nekem túl időigényes most.. -
v3ctorsigma #3911 És mi az ami nehézséget okoz? -
overseer-7 #3910 GAS Simulatort akarok írni..
De nem egyedül.
Numerikus szimuláció a gázatomokhoz..
térfogat, nyomás, hőmérséklet adatok modellezésére.
Ha valaki segítene.. az jó lenne.
c++ ban.. opensource
Sourceforge.net re -
overseer-7 #3909 Mérési tartomány: 50Hz-2000MHz
Igen megtudod mérni..
Bár nagyon kicsi mért értéket fogsz kapni..
Leginkább a magas tartományban.. minél nagyobb a frekvencia annál távolabb lehet elvezetni adott csillapítási tényező mellett levegőben az energiát.
Fogsz mérni 50 hz felharmonikusait..
De szerintem..
Nagyon elhanyagolhatóan lesz valamivel több az EM impulzus distrib mintha mondjuk valahol az erdő közepén mérnél EM energiát a rádió tartományban. ..amit a rádió és telefon átjátszó állomások adnak le..
Az emberben meg nem sok fémes vezető anyag van.. Az emberi test nem nagyon veszi fel az EM sugárzást.
Nem kell félni az elektromágneses sugárzástól..
inkább félj a természetes radio aktív sugárzástól.. ami valóban létezik, és valóban képes rombolni természetes úton a sejteket, dns-t
olyan anyagból építs házat ami képes valamennyire blokkolni a természetes sugárzást.. illetve ő maga sem sugárforrás.
pl a régi salak blokkok meglepő.. de sugároznak.. sokkal nagyobb szinten mintha kint állnál a szabad ég alatt.
-
Neocortex #3908 Üdv!
Az lenne a kérdésem hogy egy ilyen készülékkel le tudom-e mérni egy 20kV magasfeszültségű vezeték közelében az 50Hz-es frekvenciatartományú elektromágneses sugárzást.
Ennek állítólag rosszak a hosszútávú élettani hatásai és költözés előtt szeretnék megbizonyosodni arról hogy nincs a helyszínen (ilyen vezeték közelében) jelentős sugárzás.
