Fizika

"Hova tûnt az a mondat, hogy a gömb formából kifelé és sugárzódik a fény, áramlanak fotonok?"
Mert a hozzászólásaim más részében válaszoltam rá/utaltam rá. Másrészt a te elméleted a gömb formába rendezõdött és ebben a közegben kavargó fotonok elmélete, nem egy más hatás által létrejött és adott térrészbõl kilépõké.

Nem kell a fotonoknak "gömb formába rendezõdniük" (mert normál körülmények között nem is tudnak). A plazmából az ionozált gázrészecskék által keltett fotonok meg úgyis a tér minden irányába szétsugározódnak.

Miért csak azt emeled ki elkülönítve, amit te lényegesnek gondolsz? Hova tûnt az a mondat, hogy a gömb formából kifelé és sugárzódik a fény, áramlanak fotonok?

Figyeljetek, a dolgok közti lehetséges összefüggéseknél nem kiragadva egy egy kísérletet kell szemellenzõsen kielemezni. A kísérletek arra irányultak, hogy. Összefüggés lehet részletekben más dologgal? Ez a fajta gondolkodásmód hol a f..szba van? Külön részekként nézitek a dologkat és az apróságok közti lehetséges analógiákra játszátok a süketet. És személyeskednek is páran eleget. Én k....b...ottul nem tehetek róla, hogy embereknek ilyen a gondolkodásmódjuk.
Hát, egy biztos nem verdesitek IQ-ban a 130 körülit. Ehhez a gondolkodásmódhoz kellene. Értelmetlennek tátom az "egyszerû nyelven" más gondolkodásmódú beszélgetési próbálkozásokat.
Zérónak üzenem: 145 IQ, fizikából (is) dipi ha neked kevés, csak mert nem tudományoskodik az ember, akkor sajnállak. Túlzottan látszatálomvilágban élsz.
Na ezért nem érdemes itt a tudomány iránt tényleg érdeklõdõ embereknek beszélgetni......Szent szar látszat + önelégült agresszív seggfejek, akik szentül hiszik, hogy csak úgy logikus és tudományosan alátámasztható, ahogy õk tudni vélik...

"Itt elhangzott egy állítás, mely szerint eget földet rengetõ energia kell ahhoz, hogy fotonok viszonylag rövid ideig szabad szemmel látható gömb formába rendezõdjenek. "

Ha a fotonok gömb formába rendezõdve kavarognak, akkor nem lesznek láthatóak, mert nem lépnek kölcsönhatásba a szemeddel/érzékelõvel.

"Szerintem logikus felvetés, ha ilyen viszonylag könnyen fotonokat kölcsönhatásba, rendezõdésre lehet kényszeríteni az állítás, mely szerint ilyesmihez bõdületes energia szükséges cáfolható."

Mint strepsils kolléga is utalt rá, illetve említettem a #3528-as hozászólásomban, a cikkben nem az a lényeg, hogy a fotonok egy alakzatba rendezõdnek, hanem hogy egymásra vannak hatással.

"A villámot kísérõ jelenség a hangrobbanás, ha jól tévedek. Két találkozó hangrobbanásnál, bizonyos körülmények között (vihar, elektromosság, levegõ, talaj összetétele..stb) elõfordulhat, hogy fotonok gömb formába rendezõdjenek és kisugárzódva az említett formából hamar megszûnjön a jelenség?"
Nem. Ha a fotonok formába rendezõdnek, akkor nem fogod õket látni.
Másrészt, mint azt említettem a #3479-es hozzászólásomban, ehhez nagyon speciális körülmények - fotonikus kristályok, igen pontosan idõzített lökéshullámok - kellenének. Ennél azért egy villám egyszerûbb dolog - extrém, de nem speciális.

"A természetben nem alakulhat ki vákum? (Na ezt felesleges volt megkérdeznem) Nem lehet nulla fok körüli a hõmérséklet?"
Ha a természetnek a földi körülményeket vesszük, aligha (ha vákuumon az abszolút vákuumot; nulla fok körüli hõmérsékletet meg Kelvinben értjük).

"az az ezós nézeteket látszólag cáfoló közröhej film, amelyben infravörös tartományban felvételeket készítettek két alany és két "energetikailag gyógyító" emberrõl. Felvételeket készítettek egy meghatározott tartományban és lazán kijelentették, hogy semmi alapja az egésznek, holott csak annyi lett volna kijelenthetõ, hogy az adott tartományban nem mérhetõ."
Azért választották az elektromágneses spektrum ezen részét, mert az emberi test ezt adja le a legerõsebben, ez mérhetõ a legjobban - ha abban változás észlelhetõ, akkor tényleg történik valami. Látható fényt, ultraviola sugárzást nem bocsájt ki az ember - legalábbis nem számottevõ, emberi szemmel érzékelhetõ mennyiséget.
Rádióhullámokat se sokat - annak méréséhez teljesen árnyékolt szoba (mert a Föld mágneses mezeje ezeket a hatásokat teljesen elnyomná), meg a fejhez igen szorosan rögzített, folyékony nitrogénnel hûtött elektródák szükségeltetnek.

Uh, továbbolvastam... Azt visszavonnám, hogy "a fizikához".

Csak szimplán, te valami elbaszott hülye vagy.

Hát te valami elbaszott hülye vagy a fizikához.

Mirõl beszélsz a gömbvillámról? A te gömböd mitõl világít? Olvasd el még párszor a cikket mert nem a csapdába ejtés és nem a fénykibocsátás a lényege hanem hogy a kilépõ fotonok már "látják" egymást,köztük viszony van míg alap esetben a fény nem keverhetõ ,a különbözõ frekvenciák is békénhagyják egymást ,itt valamiféle közegként értelmezik a párjukat a fotonok. Ha jól sejtem csak a párjukkal csinálják ezt és nem más kezeletlen fotonokkal. Sokat nem ír magyarul...

Úgy tûnik nagyon közérthetõen kell fogalmaznom, arról, hogy milyen lehetséges összefüggéseket látok dolgok között. Na hátha így érti majd mindenki:
Hangrobbanások vannak két villámlásnál, ütköznek. Eddig érthetõ gondolom. Lehetséges összefüggés a kristályban hanggal sikerült fogva ejteni a fényt és ezen jelenség között szerintem: a levegõben elõfordulhatnak olyan szabad szemmel nem látható kristályszerkezetek, amik rendezõdve ugyanezt okozhatják, vagyis csapdába ejthetik. Más vélemény? Nem lehetséges, hogy a levegõben szemmel nem látható (vagy csak részben látható, vagy túl szokványos) apró kristályok ugyanezt okozhatják rövid idõre? Nem lehet? Csak a látható, szilárd kristályszerkezet kristályszerkezet? Egy felhõ például mibõl áll? Ja, tényleg az látható, meg a hó is....bocsánat. Szóval cáfolat-e az, hogy mivel a kísérletben szilárd kristályról van szó, nem lehet összefüggés a két dolog között? Vagy csak látszólagos cáfolat?

Figyelj, Zérókám! Miért nem értelmezed a dolgokat. Itt elhangzott egy állítás, mely szerint eget földet rengetõ energia kell ahhoz, hogy fotonok viszonylag rövid ideig szabad szemmel látható gömb formába rendezõdjenek. Elhangzott, hogy azért látható szabad szemmel, mert fotonokat bocsájt ki. Szerintem logikus felvetés, ha ilyen viszonylag könnyen fotonokat kölcsönhatásba, rendezõdésre lehet kényszeríteni az állítás, mely szerint ilyesmihez bõdületes energia szükséges cáfolható. Nézzük azt a felvételt, melyen két villám egyszerre jelenik meg és középen alakul ki egy gömbvillám. A villámot kísérõ jelenség a hangrobbanás, ha jól tévedek. Két találkozó hangrobbanásnál, bizonyos körülmények között (vihar, elektromosság, levegõ, talaj összetétele..stb) elõfordulhat, hogy fotonok gömb formába rendezõdjenek és kisugárzódva az említett formából hamar megszûnjön a jelenség? (Nem állítom, hogy anyagok nem keveredhetnek bele a "plazmának nevezett halmazba") A természetben nem alakulhat ki vákum? (Na ezt felesleges volt megkérdeznem) Nem lehet nulla fok körüli a hõmérséklet? Miért is hisszük, hogy többet tudunk mindig a természetnél, mikor folyton tõle lopjuk az ötleteket? Mi a fenéért kell neked meg pár embernek folyton szimpla szavakon lovagolva trollkodni? Lásd már az analógiákat és értelmezz dolgokat ne csak a kifejezésekre figyelj már egyszer a büdös k... életben! Amit ti néha produkáltok a tudományos megismerés és felfedezõ gondolkodásmód megcsúfolása.
Tudod mi jut eszembe az ilyesmirõl az az ezós nézeteket látszólag cáfoló közröhej film, amelyben infravörös tartományban felvételeket készítettek két alany és két "energetikailag gyógyító" emberrõl. Felvételeket készítettek egy meghatározott tartományban és lazán kijelentették, hogy semmi alapja az egésznek, holott csak annyi lett volna kijelenthetõ, hogy az adott tartományban nem mérhetõ. Az ilyen szemellenzõs és átlátszó cáfolatok csak olajak a tûzre és tényleg kicsúfolják véleményem szerint az igazi tudományos hozzáállást. Mi a szar értelme van az ilyesmiknek? Annyi az érvelésekben a lyuk, hogy a szita szégyenében elsírná magát. Emberek tényleg azt hiszik, hogy bármi cáfolható, vagy épp igazolható ilyen lyukas átlátszó marháskodással? És ha én is megteszem az miért is nagyobb probléma? Ja, mert nincs fizikából doktorim...nevetséges.
Sajnos itt dúl a szavakon lovaglás. Miért is van az, hogy mikor nem konkrétan, hanem pontatlanul fogalmazva azt kérdezem, milyen energiák találkoznak két villám között félúton, akkor az számotokra a lényeg, hogy energia, nem az, hogy félúton mi minden találkozhat? A lényeg csak az, hogy fizikusként fogalmazzunk, nem az, hogy a lényegre figyeljünk? Tudom sajnálni...
Te jobban önigazolásokat keresel látszólagos tudományos gondolkodásmód mögé bújtatva, mint én. És vehemensen bántasz bárkit, mert nem a te "hitedet" vallja. Mert azt is csak hiszitek, hogy a fény sebessége annyi amennyinek mondják. Csak elfogadott adat, nem igazság. De nyilván én kérek elnézést, hogy nem tekintek mindent igazságnak amit te. Szkeptikusabb vagyok én nálad, csak nem vagy hajlandó ezt észrevenni. És igen kérdezek. Néha olyasmit ami zavarba ejt téged is, mert nem tudsz rá válaszolni. Ha ez téged zavar, mert azt hiszed butának látszol, ha nem tudsz értelmesnek tûnõ választ produkálni, az a te bajod, nem az enyém. Gondolkodni és elméletekrõl GONDOLKODVA beszélgetni érdemes. AZ agresszivitásoddal, melyben egy a cél: legyõzni mást, nem áll szándékomban bármit kezdeni. Einstein szerint a fejlõdés útja, hogy bármit el tudj vetni akármennyi idõdbe, vagy fáradtságodba került is. Bármi rólam a véleményed én erre képes vagyok és nem is szeretnék olyan lenni mint te, aki kõbevésett szentírásnak hisz dolgokat. Bármely hívõnél szemellenzõsebb hívõ vagy, csak másban hiszel, mint õk, akiket folyton támadsz agresszíven. Nem kell, hogy belásd, attól még lehet igaz. 😊

Aha, hát amilyen borzasztóan szoros kapcsolat van ezen kísérlet, és a spontán megjelenõ fénylabdák közt, annyi erõvel a felebaráti szeretetbõl, vagy a lila színbõl is levezethetted volna magadnak ugyanezt az önigazolást.

"Na igen.....és egyesek szerint gondolom még mindig egetverõ baromság, hogy "fénylabdák" keletkezhetnek spontán a természetben..."

El is olvastad a kísérlet leírását? Mert az nem a földi környezetben természetesen elõforduló állapot:
"Egy vákuumkamrában rubídiumatomokból álló felhõt hoztak létre, majd ezt az abszolút nulla fok közelébe hûtötték le. A felhõbe ezek után egy szuperalacsony energiájú lézerrel fotonokat juttattak egyesével."

És ez nem felel meg a te általad emlegetett "fotonfelhõ-elméletnek": itt a "fotonmolekulák" továbbterjednek, nem maradnak a felhõben:
"azok egymással reakcióba lépve, molekulaként léptek ki a felhõbõl"

Illetve nem attól lesz "fénykard", mert a fotonok egy adott térrészben maradnak, hanem azért, mert egymásra vannak hatással:
"Amikor ezek a fotonok reakcióba lépnek, vonzzák és taszítják egymást, ami történik, annak a fizikája egészen hasonló ahhoz, amit a filmekben láthatunk"

Tehát semmi köze az agymenésedhez. Epic fail.

Mellesleg a cikk - az Index színvonalához mérten - eléggé pongyolán fogalmaz:
"A fizika ugyanis úgy tartja, a fotonoknak nincs tömegük"
Nem! NYUGALMI tömegük nincsen!

Na igen.....és egyesek szerint gondolom még mindig egetverõ baromság, hogy "fénylabdák" keletkezhetnek spontán a természetben.....ennyit errõl. Szevasztok "okosak". Valahogy az idõ néha megmutatja, hogy igaz: sose azt nézd ki mondja, hanem mit mond! Na most jót röhögtem....

Van már Lézerpuska, lézerkard, már csak a hiperhajtómû hiányzik, és lehet menni ûrmeghódiccsára... <#gonosz1><#hehe>

Kár, hogy angolul van !!!
<#vomit>

Próbáltam a publikációt nem nézni. Nem sikerült.

http://www.nature.com/nature/journal/vaop/ncurrent/full/nature12512.html

Már készül a fénykard prototípusa...

<#taps>

Aha ! Tehát a gyorsan boml elemeknek milyen kémiai tulajdonságai lennének ha nem bomlanának, ill. milyen vegyuleteket vagy milyen elegyeket alkotnának?? Ez valóben izgalmas felveteés. Sajnos mindig is a fantasztikum, a szimuláció birodalmában marad.
<#integet2>

Az egész cikket nem fordítom le neked, de a lényege, hogy megkérdeztek kémikusokat, mi történne ha a periódusos rendszer elemei reakcióba lépnének egymással valahogy. Gondolat kísérlet, érdekesség csak, mert nem kivitelezhetõ.

Szia!
Ez angolul van sajnos. A kémia egy bizonyos szempontból érdekel minket. De mi ebben a pláne???
<#fejvakaras>

What Would Happen If Every Element On The Periodic Table Came Into Contact Simultaneously?

Egy kis érdekesség, hátha érdekel valakit, bár ez inkább kémia.

Szia !

A naprendszerben az égitestek konstelációira analógia az, hogy mondjuk a negyedik dimenzióban hogyan forognának az égitestek egy négy dimenziós csillag korul, és mi tobb hogyan létnánk egy forg négydimenziós bolygóról ezeket???
<#conf>

Köszönöm, az elsõ linken található excel tábla tökéletes lesz kiindulásnak 😊

angol forrás, és a kapcsolódó egyenletek - jó kis gömbfelszíni matematika van benne

hiper fizikus nyilván tudna segíteni, hisz õ egy "fizikus", ezt neki a kisujjából kéne kiráznia...

Sziasztok!
Kis segítség kellene. Valaki eltudná magyarázni, esetleg adni valami leírást, hogy hogyan tudom meghatározni a nap beesési szögét adott földrajzi szélességen percre pontosan adott napokon?
Nem egy egyszerû kérés tudom, de hátha valaki tud segíteni 😊

OK ! Lehet hogy nem adekvát válasz de reflektálva van.
Nézétek meg hiperfizika angolul és forgásgravitáció I. és forgásgravitáció II. !
<#whatever>

ez egy nem adekvát válasz a #3510 -re

Az elméletem hipertér részének az az alapja, hogy a világ végteloen és nem egyszeruen végtelen hanem kulonosen végtelen. Erre az empírikusok haragszanak, mert nem látnak el a végtelenbe. Nem látják a tobb mint 3 dimenziós geometriai teret sem, ezért szerintuk nincs is. A filozófusok azt tartják, hogy ezek transzcendentális létezok.
<#kuss>

fõleg azért lehetsz lehangolódva, mert senki nem ismeri el a te nagy "elméleteidet" 😄

Néz körül a Google-vel !!!

Nem vagy sértõ. Én kitaláltam egy tudtommal a felfedezésekor még ismeretlen új távolbahatást 1985-ben, egy elszigetelt hegyi faluban, vagyis erõtérmezõt. Ezt neveztem el szerintem találóan graviMágnesességnek. Nem állíton, hogy mások nem csinálhattak hasonlót mint én, de amit én csináltam azt önnálóan csináltam fügetlenül tõlük. A hipertérrel csak jóval késõbb kezdtem foglalkozni, itt is az önnálóságra törekedtem. Egyszerûen mert nem volt se internetem, csak a falusi könyvtár 1985-ben. Azóta persze nagyot változott a világ, és én le vagyok hangolódva.
<#ejnye1>

Milyen könyvben/könyvekben tudnék ezekrõl részletesebben olvasni?

Na akkor tegyük tisztába a dolgokat. Te elneveztél valami jelenleg ismert hatást gravimágnesességnek, és úgy mint ha te te találtad volna ki?

Bocsánat, nem sértõ akarok lenni, de én jelenleg így látom a helyzetet.

Van két, egymással rokon elmélet. Az egyikben a relatív mozgás hatásairól írt Einstein, A másikban a téridõrõl.
A mozgó test tömege nem változik abban az értelemben ahogyan a kérdésedben szerepel.

Vegyünk két esetet példaként. Mindkettõben te állsz, lebegsz a világûrben.
Az elsõben bekapcsolod a jetpack-et gyorsulsz. A másodikban végignézed, hogy egy nagy betonfal gyorsul hozzád közeledve.

Mindkét folyamat végén ugyanazon relatív sebesség lesz köztetek.

A relativitás elve szerint a betonfal energiája-tömege hozzád viszonyítva mindkét esetben azonosan változik.

Vagyis egyik esetben sem a tömegek, hanem a mozgási energiák változtak.
Így a gravitáló képességek sem függenek a sebességtõl, amely minden esetben relatív sebesség. Nagysága csak attól függ, hogy melyik két test közötti nagyságát vizsgáljuk.

A gyorsulás mentes, egyenletes sebességû haladó mozgás az maga a nyugalom. Nincs fizikai ok ilyen állapotban az idõ azaz a szerkezetek-folyamatok mûködési sebességének a megváltozására.

Ugyanakkor ez ezen folyamatokról tudósító fénysebességû jelzések késési aránya ß=1/gyök(1-(v/c)^2) nagyságú. Vagyis lassultnak látszanak.
A gravitációban pedig valóban lassulnak a folyamatok.

Nagyon érdekes hatás amikor a gravitációs mezõben a mezõ forrásához relatívan mozog egy test.
Ugyanis ekkor a relatív Doppler jelenségének érvényesülési mértékében hat rá a gravitáció idõlassító hatása.

Itt azt írják, hogy az idõ lelassul a gravitációs térben(általános relativitás elmélet bizonyítéka). Akkor a közel fénysebességgel haladó test 'órája' is azért lassul le mert megnõ a tömege is. Tehát nem a sebesség miatt közvetlenül?

A Gravity Probe B mûhold éppen a Föld gravimágneses terét mérte ki. Pontosan az elméletileg jósolt értéket mérték.

Sziasztok mindenkinek !

A graviMágnesesség térerejének a mértékegységével sikerult egy kicsit elorébb jutnom, bár bizonytalan vagyok még:, itt ni ,.
<#email>

Mármint hogy akkor tényleg a mérés omlasztotta össze az interferencia képet?

Akkor meg van oldva ez a probléma?

Nem errõl beszél, hanem arról, hogy már úgy is tudnak detektálni, hogy mindkét rés nyitva van és megmarad az interferencia-minta.

A kísérlet enwiki cikkében írnak róla a "With particle detectors at the slits" címû fejezetben (egyébként itt a válasz is a kérdésre).

És ez mit változtat a kísérleten?

lezárják ez egyik rést mielõtt megfigyelik az eredményt.

Sziasztok!

A kétrés kísérletnél hallani olyat, hogy megcsinálták úgy, hogy a megfigyelés nem befolyásolja a mérést.Ezt hogyan csinálják? 😮

Since the mathematicians have invaded the theory of relativity, I do not understand it myself anymore. enwikiquote: Albert Einstein

Üdv all!

A minap eszembe jutott vmi. Kvantumösszefonódás. Ugye ha két részecske iylen állapotban van akkor amit az egyikkel csinálunk a másikon annak az ellentetje történik. Ha a spinjét pl "megfordítjuk ballra" akkor a másikon "jobbra fordul". ÖÖ... de mi van ha a pár egyik tagjának növeljük az energiáját?

Gömbvillám témához:

Szerintem is. Az nem kizáró vagy akart lenni. Azt nem szoktam használni, csak külön jelzéssel. Én ezt szoktam meg természetesnek a digitális technika miatt. Merthogy ott a Boole algebra szerint van értelmezve.

A Newton-féle nem is tudna, mert az egy centrálszimmetrikus erõtér.

sztem mindkettõ. 😄

Én 1985-ben jottem rá teljesen onállóan egy hegyi nagyobb faluban, hogy gravimágneseség lehet, de sehogy se tudtam azóta érvényesulni vele. Nem arról van szó, hogy ha a Newton féle gravitációs tér orvénylik, akkor az lesz a graviMágneseség!!!
<#taps>