Fizika

én nem tudom elképzelni, hogy alacsony kompresszióval, pláne kompresszió nélkül hogyan lenne valamiben elég erő hogy meghajtson egy autót pl. mert ugye az égés ahogy kiterjed meghajtja a kart ami adja az erőt, ha kis helyről terjed nagyobb energiája lesz. egyszerű ez ha megtöltünk egy kis konzervdobost gázzal, vagy ugyanakkora mennyiségű gázt töltünk egy teszem azt bojlerbe, melyiknek fog lerepülni a teteje? persze hogy a konzervdoboznak, ott a kisebb felületre nagyobb nyomás jutott, ezért nem értem miért jó neki hogy nagyobb felületet használ és szerinte akkor is nagy nyomás lesz, mert a forgatónyomaték "nem rossz" sőt hihetetlenül jó. ok van egy kisebb égéstér meg egy nagyobb, de minek a nagyobb? miért nem inkább 2 kicsi.

a másik aggodalmam, hogy szerinte 10% fogyasztja a jelenlegi motroknak. namármost a mazda forgómotor technológiával mindig szinte dupla fogyasztást tudott produkálni a takarékos motrához képest. ok az wankel volt és nem ilyen, de már ott is problémák voltak, az illesztéseket nem tudták annyira jól megoldani hogy leszorítsák a fogyasztást, nyilván elhiszem, hogy ő a daráló mellett olyan pontos illesztéseket öntött és mart hogy ez a kérdés már megoldódott. az igaz, hogy a wankel sokkal nagyobb fordulatszámtartományban dolgozik, de attól még ott van ez a probléma szerintem. ráadásul a mazda motorját 25-30 ezer km után generálozni kellett amit csak japánban csináltak, nem adták ki a tecnhológiát, szóval bevitted a kocsid és vártál jó sokat. az is 2. vagy inkább 3. sportos autónak volt legjobb.

mindezeken kívül videóból úgy tűnik, hogy baromi hangos, egyenetlenül jár stb, mint valami csettegő, nem szívesen cserélném le a benzinmotor duruzsolását erre.

örülök hogy van ilyen feltaláló, meg jó hogy levédette, de kétlem, hogy 50 év múlva ezt látnánk minden autóban.

Baromság. Megoldja a klímát és Magyarország problémáit. Ahol ez szerepel, az mind baromság. Átverés kamu.

Mi véleményetek erről a magyar szabadalomrol?

http://nagyrotormotor.com/

https://www.google.com/patents/WO2015114403A1?cl=en

Tudjuk merni, igy jott ki a 38mm/ev, csak ugye ebbol nem latszik, hogy pontosan miert is. Univerzum szinten is csak azert tudjuk hogy mi, mert ilyen mertekben, ilyen formaban mas nem lehet. Hold-Fold viszonyben viszont sok mas is van e mellett, es ennek az eredojet latjuk.
A hatasa modellezheto, es aztan a valosaggal osszevetheto.

most valszeg hülyeséget írok, mert úgy tűnik jobban utánajártál mint az én jelenlegi tudásom, de én úgy tudom naprendszeren belül mérni az univerzum tágulását nem lehet, mert nem csinál olyat, itt a gravitáció egybefogja a dolgokat, galaxysok között lenne értelme mérni.

Egy kerdes az univerzum tagulasarol, es hogyan hat ez szukebb kornyezetunkre.

Ugye a kozvelekedes az, hogy az univerzum tagulasa kis leptekben elhanyagolhato. De amikor elkezdtem szamolgatni, akkor kiderult, hogy annyira nem is elhanyagolhato.
A hold-fold tavolsagra az jott ki, hogy az univerzum tagulasa miatt +28mm/ev sebesseggel tavolodnia kellene. A hold-fold tavolsag viszont a meresek szerint 38mm/ev-vel no evente!!! Teljesen ugyanaz a nagysagrend, szoval meg veletlenul sem elhanyagolhato. Ezt eddig az arapaly hatassal magyaraztak, de miert hagyunk figyelmen kivul, egy masik ugyanekkora hatast?
Es a kerdes tobb problemat is felvet:
- A tagulas nem egyenletes, es itt valamiert nem tagul?
- Az arapaly hatas (amivel magyarazzak a hold tavolodasat) kisebb mint gondoltak?
- Mas, eddig nem figyelembe vett hatas is van ezeken kivul ami a hold-fold tavolsagra hat?

A neten ha rakerestem mit irtam errol, csak terelest lattam, konkret valaszt nem.

Astrojant akarom!! :D

Csak igaza volt az öregnek :)

Na megtalaltak a gravitacios hullamokat:)

Ha még aktuális.
Ide szerintem egyszerű áramosztó kell (ha jól értelmezem, az induktivitáson folyó áramot kell kiszámolnod), számlálóba a "nem keresett át" , nevezőbe az ágak összege.
I'' = I * ( 1/jwC + R ) / ((1/jwC + R) + jwL )

De ezek a jelölések pl. nálunk kerülendőek voltak, főleg ez a vesszőzés, az alsó index sokkal átláthatóbb. Meg a csúcs jel is fölösleges szerintem, komplexre eleve csúcsfeszültséggel vagy árammal számolunk.
Utoljára szerkesztette: Balumann, 2016.01.01. 20:14:29

Hali,

ezek a négypólusok mindig a kimenő jel karakterisztikáját adják meg a hálózati elemek (tekercs, kondi, R) és a bemenő jel függvényében. Mindent a komplex számsíkon kell leképezni (kapacitív- és induktív-reaktancia).

Az általános képlet az A=Xki/Xbe, ahol "A" az erősítési tényező.
Rendszerint a bemenő jel a négypólus bal oldala, kimenő a jobb.

Nálad ez pont fordítva van felrajzolva, ami kicsit összezavaró lehet. Ha jól értem az áramgenerátor a jelforrás, és felírtatok a tekercs áramára egy átviteli függvényt?
Segítene, ha leírnád a teljes feladatot.

Egyébként ez akkora szemétség ,az összes ilyen bigbangos indexes cikk szenzációhajhászként megjelenik de aki laikus a fizika mélyebb tudásában az kizárt hogy megértse miről van szó.

Te is a tipikus laikus olvasó banánhéjon csúsztál el . Nagyon nehéz lett volna úgy írni a cikket hogy az ősrobbanás során eltelt x idő mértéke a mai földi időnkhöz képest értelmezve van.

Egy sor kérdést megspóroltál volna . Eleve a fogalmakat sem érti senki ,innen erednek az "idő nincs is" meg az ősrobbanásban nem volt idő vagy nem úgy telt és egyéb gyerekes feltevések. Az idő fogalom a sebesség interpretációja és fordítva ezért lett leszögezve hogy nem lehet beszélni külön térről és időről csak egyben téridőről. Az energia-anyag =sebesség törvényszerűségből kiderült hogy nem létezhet végtelen sebesség mert az univerzumban nincs végtelen anyag tehát üzemanyag a gyorsításhoz . Ha elindulsz egy irányba akkor egy idő múlva visszaérkezel ugyan abba a pontba mivel az univerzum egy szingularitás magába zárul tehát nem végtelen.

De ha nincs végtelen sebesség akkor a sebesség paraméterünk véges lesz ,nevezzük el ezt határértéknek jelöljük 1 el . De ha a sebesség interpretálja az idő fogalmát és fordítva akkor ha a sebesség értéke 1 az idő értékének is valaminek lennie kell ,de vajon mi legyen hát legyen 0 okés de miért? Azért lesz 0 mert ezzel azt fejezzük ki hogy nem telik az idő .

Ha veszünk egy másik testet ami nem a határértékén mozog akkor az ő sebességszáma kissebb lessz mint 1 legyen mondjuk 0,1. Megint nem felejtettük el hogy a két fogalom egymás interpretációja tehát ez esetben az idő már gyorsabban telik azaz 0,9 az ő arányszáma.

Józan paraszti ésszel fogj egy mechanikus órát és nézd hogy mozognak a mutatói ,most gyorsulj 1 közelébe vagy akard azt átlépni ,ez esetben az univerzum összes anyagát el kéne égetnie az órának az óramutató további mozgatásához tehát nem tudsz időt mérni ezért áll meg az idő és lesz 0 míg a sebességed 1.

Ennek a jelenségnek semmi köze ahhoz hogy egy kiválasztott mértékrendszerben milyen számokkal fejezed ki a határértéket . a~300e km/s csak egy esetleges szám ebben a rendszerben és onnan ered hogy találtak egy részecskét ami a foton ami a határértékén képes haladni majd megmérték ebben az abszolút idős rendszerben és kijött ez a szám. Az érték ugyan állandó mert azt jelenti hogy 1 de lábban méterben nem ugyan az a szám.A frekvencia fogalom is abszolút idős tehát ugyan ezt a km/s értéket kapod mintha s/t alapon mérnéd meg egy foton útját két kapu közt.

Azt hogy a száguldó űrhajón nem érzékeljük az idő lassulását meg a városi pletykák közé tartozik ,soha sehol senki nem tudta még ezt vizsgálni sőt azt tudjuk hogy kábítószerekkel vagy hanghatásokkal könnyebb becsapni az időérzékelésünket pl mélyalvás. A időérzékelés nem egy rugó az agyban ami rezeg ide oda. Ez nem azt jelenti hogy a testi folyamatok ne lassulnának le mint az óramutató hiszen az anyag így egy fiatalabb test fog kiszállni ha visszajön a földre. A kérdés hogy a szerencsétlen utazó megéli a 10 000 évet fejben vagy neki is csak pár percnek tűnik .

Ez nem nehéz feladat, csak nem világosak a jelölések és nem értem pontosan miből mit kell kiszámítani.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2015.12.21. 18:26:14

Sziasztok, nem tudom mennyire lehet ilyen kérdést feltenni ebben a fórumban de lennel egy kis problémám hálózatszámítással kapcsolatban.




Itt van ez a feladat, ami zölddel van az a tanár javítása, hogy tudjam hogyan kell, de így se nagyon értem. Van itt valaki aki jobban ért ezekhez a szmításokhoz és tudna nekem segíteni? Nagyon megköszönném.

Egy koltoi kerdes akart lenni tolem, de a ettol fuggetlenul jol megfogtad a lenyeget, hasonlo valaszt kap az is aki azt kerdezi, miert pont annyi a fenysebesseg amennyi.

A fénysebesség állandó érték, így fénysebesség mennyisége a választott mértékegységrendszertől függ. SI mértékegységben c=299792458 méter per másodpercben kifejezve, ami már önmagában önkényes értékeken alapul. Ez az érték egy természetes emberi konstrukció. Ezért szokás arányban kifejezni, vagyis geometrizált egységrendszerben akkor c=1 ami sokkal közelebb áll a valósághoz, mivel alapvető fizikai állandóként definiálják és nem mesterséges emberi konstrukciók (méter/sec). Hátránya ennek, hogy nem pontos, mivel csak megközelítőleg lehet alapvető állandókat mérni, ezért nem minden esetben praktikus a természeti állandóként 1 egységnek venni, de más esetben hasznosabb, és a megértést segíti. Én ebben, miért annyi valami, az antrópikus elvet és finomhangoltságot vélem felfedezni, ami százszor cáfolt dolog klik1 klik2. Hogy, hogyan kapjuk meg ezeket az értékeket, arra három példát is hoztam, lefordítva úgy, hogy fizika törvényei határozzák meg a fény sebességét, ezeket olvashatjátok a #3869 válaszomban. Az olyan kérdések, hogy miért annyi, meg tudományosan értelmetlen, lásd linkek.

A háromszög szögeinek összege pont 180 fok. Ez azért pont 180 fok, mert egy háromszög szögeinek összege pont egy félkör szögének felel meg és a matematikusok úgy egyeztek meg, hogy egy félkör szögének összege 180 fok legyen és egy teljes köré pedig 360 fok. Van akinek nem tetszik a fok és radiánt használ és akkor a háromszög szögeinek összege PI és egy teljes köré pedig 2*PI. Ha te úgy akarsz dolgozni hogy egy felköt szöge legyen 500 fok és egy teljes köré legyen 1000 fok, semmi probléma, de ez nem fogja befolyásolni a geometriát, fizikát, csak mint méretben kapsz mást, de ha átalakítod, akkor ugyanazt kapod mint más.

Tudtátok, hogy a mágneses kölcsönhatás, nem más mint egy elektrosztatikus kölcsönhatás?

Hogy a fénysebesség miért annyi amennyi, erre nem tud senki sem választ adni. Einstein a relativitáselméletében ezt a sebességet mint egy természetes állandónak vezeti be és persze hogy ha a fényre alkalmazzuk a képletet, akkor a fénysebesség pont meg fog egyezni ezzel az álladóval.

Alapvető fogalmi tévedésekben vagy. A képlet: a fizikai törvényszerűségek feltárása, tényszerűségek kifejezése, aminek levezetése és eredménye van. A fénysebesség mint fizikai állandónak a matematikai levezetése csak is a törvényszerűségek feltárása, megértése után lehetséges. Hiszen ha lenne ott egy olyan állandó ami befolyásolja a fénysebességet vagy a fény sebességét akkor a levezetés és mért eredmény nem egyezne! Márpedig egyezik, ezt magad is kiszámolhatod! A képlet amit belinkeltem pontosan feltárja ezt a törvényszerűséget, (és én nem dicsekednék azzal, hogy nem értem, mert ciki) de több oldalról is megközelíthetjük (most, hogy tudom már mit szeretnél):

- A fényt, három jellemző mennyiség, a hullámhossz (λ), a terjedési sebesség (c) és a frekvencia (f) közötti kapcsolatot a c=λ*f összefüggés határozza meg. A fény sebessége állandó érték, vagyis a hullámhossz és a frekvencia fordítottan arányosak és egyértelműen jellemzik az elektromágneses sugárzást! Ezt magad is kiszámolhatod, vegyél egy tetszőleges sugárzást mérd meg a frekvenciáját és hullámhosszát, szorozd össze és mindig ugyanaz az eredmény jön ki!
- Vagy másképpen megközelítve, a kvantummechanika szerint egy kvantum energiája a frekvencia (v) és a Planck-állandónak a szorzata. Ha a frekvenciát a hullámhossz és a fény sebessége (c) segítségével kifejezzük, láthatjuk, hogy egy kvantum energiája (q) fordítottan arányos a hullámhosszával (λ). Q= (h*c)/λ
- Vagy ahogy kezdtem, fizikai szimmetria szerint, ami azt jelenti, hogy az egyenlet alakja és a benne szereplő konstansok invariánsak a csoport elemei, mint transzformációk hatására. Vagyis jelen esetben a hullámok fázisebessége alapján, és a hullám körfrekvenciája (ω) osztva hullámszámvektorral (k). Vfázis=ω/k =c. Azért ezzel kezdtem mert ezt a legegyszerűbb szerintem megérteni, mert hullámokról mindenki tanult valamit, de persze lehet tévedek...

Mellesleg ez egy elég súlyos logikai bukfenc: "mindig lesz benne legalább egy fizikai állandó, melyet nem tudunk jelenleg", hiszen honnan tudod, hogy _mindig_ lesz benne? Nyilván sehonnan, ez blöff, hasráütés, vagy egyszerűen csak észre sem vetted mit írsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.19. 11:43:50

Melyik ismeretlen fizikai allando mondja meg, hogy a Pi erteke pont 3.14 legyen? Vagy hogy a szogek osszege pont 180fok legyen?

Akárhogy csűritek-csavarjátok a dolgot, a lényeg ugyanaz: akármilyen képlettel állunk elő a fény vákuumbeli sebességének kiszámításához, mindig lesz benne legalább egy fizikai állandó, melyet nem tudunk jelenleg, hogy miért pont annyi, amennyi. Ezeknek a konstansoknak a pontos értékétől függ az, hogy a fény nem gyorsabb és nem is lassabb, mint ~300 ezer km/s. A vákuum nem egyenlő a semmivel, határozott fizikai jellemzőkkel bír, amit megéri kutatni, de mindenekelőtt pontos, célratörő kérdéseket feltenni vele kapcsolatban, mert ez viszi előre a tudományt.
Utoljára szerkesztette: Koppixer, 2015.12.18. 20:13:06

Nem a kerdes feltevese a hibas, kerdezni persze lehet. de ne szamits egyszeru valaszra. A valaszhoz a relativitas-elmelet megertese szukseges, de akkor viszont mar nem fogod feltenni a kerdest.

Mondok egy hasonlo kerdest, amit viszont sokkal egyszerubb megerteni. Miert pont 3.14(...) a Pi erteke? Hasznaljuk mindenfele hullamfuggvenyekben, de miert pont annyi, nem tobb, nem kevesebb? A valasz persze egybol vilagos, ha ertjuk a sikgeometriat, es ranezunk egy korre.

A fenysebesseg megertesehez pedig ugyanigy a terido geometriajat kell ismerni (amit tobbek kozott pl az emlitett Maxwell-egyenletekkel lehet leirni). Elismerem hogy ezt sokkal nehezebb megerteni, en is csak a felszinet kapargatom, de mielott felteszed a kerdest, ebben az iranyban erdemes tanulni.

Masik hasonlo, talan meg kozelebb allo kerdes: miert pont 180 fok a haromszog szogeinek osszege?

A Maxwell-egyenletek írja le ezeket is. A permittivitás és permeabilitás ugye azt mondja meg, hogy mekkora elektromos és mágneses indukció és a térerősség aránya, vagyis egyszerűen az elektorom és mágneses szigetelés minőségét határozza meg. A permittivitása és permeabilitása vákuum beli értékét általában 1-nek vesszük, de ez csupán viszonyszám vagyis, két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa. Ez csak az SI mértékegységrendszernek a következménye. Ezek a mennyiségek csak azért fordulnak elő, mert a mértékegységek közötti kapcsolat követeli meg. A régebbi, például CGS egységrendszerben a vákuumnak nem fordult elő a permeabilitása és a permittivitása. Igazából fizikai jelentése csak a relatív permittivitásnak és a permeabilitásnak van. (Persze a vákuum egy kicsit kölcsönhat az elektromágneses térrel, mert a relatív permittivitása és permeabilitása nem pontosan egy, hanem attól egy kicsit eltér. Ez a vákuumpolarizáció miatt lép fel. Erről valóban nem beszél Maxwell, ez már kvantumfizika...)

+ A fénysebesség a és fény sebessége nem ugyanaz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.18. 14:08:57

A mérések szerint a fény és minden EM-hullám terjedési sebessége vákuumban 299 792 458 m/s. Miért hibás az, ha rákérdezünk, hogy miért éppen ennyi, vagy miért nem több, esetleg kevesebb ez az érték?
(A Maxwell-egyenletek nem visznek közelebb, mert ott ugyanúgy rá lehet kérdezni, hogy miért éppen annyi a vákuum permittivitása és permeabilitása, amennyi.)

A kérdésedre (vagyis a kijelentésedre) a válasz a Maxwell-egyenletekben keresendő, a hullám fázisebessége rész alatt. Egyszerűsítve, egy 9. osztályos tankönyv így írja le, klik



Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.17. 21:53:03

Folytasd, hallgatunk...

Az nem hibás kérdés, hogy mi akadályozza meg a fényt abban, hogy 300 km/s-nél gyorsabban menjen.

Irasidus arra gondol szerintem koznapibb nyelvre leforditva (javits ki ha tevedek, enis kicsit a sotetben jarok), hogy maga a kerdes megfoghatatlan. Abbol ered, hogy egy relativisztikus sokdimenzios vilagot akar az emberi elme megerteni a hagyomanyos, kotott 3 dimenzios, plusz fix idodimenzios gondolkozassal, amihez a koznapi eletben az agy hozzaszokott. Ebbol erednek olyan eredendoen hibas kerdesek, mint pl hogy mi akadalyozza meg a fenyt hogy 300km/secnel gyorsabban menjen, meg hogy mi lesz ha egy fenysebesseggel halado auton felkapcsoljuk a lampat:) (ezek ugye a legegyszerubb tipikus hibak).

Kicsit el kell engedni az olyan fogalmakat mint az ido, meg masodperc, mert hogyan ertelmezed az idot abban a pillanatban, ami elott az ido meg nem is letezett egyaltalan? Foleg hogy azt se tudjuk felfogni, hogy mi az hogy "nem letezik az ido". Foleg, hogy a bing bang eseteben a relativitaselmelet sem mukodik...
Az ilyen kifejezesek mint "a big bang utani x masodperc" onnan ered, hogy a torteneseket probaljuk leforditani a koznapi vilag nyelvere. Olyan ez mint egy sik foldterkep. Barhogy is csinalod, valami nem fog stimmelni, vagy nem tavolsagtarto, vagy nem szogtarto stb...

Erdekes fejtegetes a temarol egy nalam hozzabbertotol:
http://curious.astro.cornell.edu/about-us/102-the-universe/cosmology-and-the-big-bang/the-big-bang/586-did-time-go-slower-just-after-the-big-bang-advanced

Valamint ne felejtsd el, hogy nincs olyan, hogy "kulso szemlelo". A Big Bang nem egyetlen pontban tortent, hanem mindenhol. Kilephetsz ebbol a dimenziobol, de akkor az ido, mint fogalom vegkepp "elvesziti" ertelmet.

Kívülről nem tudjuk nézni, egyrészt mert nincs olyan, hogy kívül (a multiverzum esetében se), másrészt az idő relatív, így nincs fix vagy kitüntetett idő. Csak egymáshoz lehet viszonyítani. Mivel akkor nem volt Föld, így értelemszerűen egy másodperc az egy másodperc volt akkor az egész univerzumban, így nem igazán értelmes az összehasonlítása. Az univerzum jelen ideje mindig a mi jelenidőnket jelenti, vagyis mi 13,7 milliárd éves univerzumot látunk. Nekünk a jelenben ennyi idős az univerzum, hozzánk képest ennyi idő telt el, nincs kitüntetett jelen idő, mindig viszonyítás kérdése.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.16. 22:04:16

Van-e értelme a kérdésemnek?!
Lényegében azt kérdezem, az akkori Univerzumban eltelt idő összehasonlítható-e a mostani Univerzumbeli időtartamokkal?

Akkor úgy kérdezem, hogy az első pár másodperc a "mostani" időben hány évet, évezredet, milliárd évet tenne ki?!
A 14 milliárd éves Univerzum 14 milliárdjából mennyit tesz ki az az első pár másodperc?!
A 14 milliárd az milyen időben van megadva, ha van értelme ennek a kérdésnek egyáltalán?!

Ha tudnánk olyat csinálni, hogy "kívülről" nézünk egy univerzum fejlődést, egy olyan helyről, amiben sík a tér, mint a miénk most mekkora időtartamot mérnénk (ha az éppen előttünk fejlődő univerzum a miénk lenne) arra a bizonyos 1s-ra?

Arra akarok kilyukadni, hogy van értelme olyanról beszélni, hogy az az univerzum évmilliárdokat tölt ebben a nagy görbületű fázisban, de közben a sík térben élők ezt nem ugyanúgy érzékelnék. Mint azok a jelenetek, ahol valaki lassan sétál egy városban és körülötte rohan minden. (Bár itt éppen fordítva lenne minden: a nagy görbület 1s-a "érne" évmilliárdokat a "sík-térben".)

Ne tartsatok butának, de nagyon akarom érteni és a saját fejemmel küzdök most... :)

Hozzánk képest másképpen telik, de már ahol te vagy, ahhoz képest ahol én vagyok másképpen telik az idő! Ez akkor lényeges, ha mérhető hatása van, vagy egyiket át akarod transzformálni a másikra. Itt egyszerűen csak az eltelt időről van szó, nem arról, hogy nekünk mennyit jelene ez. Egy másodperc az mindig egy másodperc, valamihez viszonyítva változhat.

De ahogyan én értelmezem az eddig olvasottakat, egy más görbületű térben máshogyan telik az idő és az akkori Univerzum esetében is ez volt. Egy "nagy" görbületű Univerzum 1 másodperce a mi "sík" Univerzumunkban más időtartamnak felel meg. Amikor az Ősrobbanás utáni 1s-ról beszélnek az rendkívül hosszú lehetne "most", mint időtartam.

Talán nem vagyok pontos vagy helyes, mivel nem értem pontosan a dolgot, de érezhető a kérdésemmel mit akarok megtudni, remélem...

A szingularitástól számolva ennyi idő telt el. Az idő minden vonatkoztatási rendszerben ugyanúgy telik, az egy másodperc _minden vonatkoztatási rendszerben_ egy másodperc, más vonatkoztatási rendszerhez _viszonyítva_ lehet eltérő!

Most olvasom Az idő még rövidebb történetét és éppen az Univerzum Ősrobbanás utáni állapotáról van szó. Itt elhangzanak olyan dolgok, mint "1 másodperccel" vagy "100 másodperccel az Ősrobbanás után". Ilyenkor ez az időtartam a "mi" időnk vagy még nincs "átszámolva" a nagy tömegek miatt jelentkező "relativisztikus" időről a "miénkre"?!
Egyáltalán értem én ezt?!

Fogalmazasbeli pontatlansagok akadnak igen, de nem latom, hogy ez hogy valtoztatna az iras lenyegen es kovetkeztetesein.

mondjuk ha nem doc-ban tennéd fel lehet hogy valaki el is olvasná őket :)
pdf, html, google docs...

Egy téridő koordináta rendszerben a test helyzete és időbelisége is fel van tüntetve, ezt nevezzük világvonalnak. A fotonok világvonalánál gyorsabban nem lehet menni, így világvonala nem változik, vagyis egységnyi távolság alatt nulla idő telik el. Ezért szokták tévesen azt állítani, hogy nulla az időbelisége, holott itt egy viszonyítási rendszerről van szó.

Igen, ez lathatolag egy laikus gondolata. A wiki-s pelda all legkozelebb egy elfogadhato referenciahoz, de valoban elismert irasra nem talaltam, ami mindezt megerositene, epp ez az ami zavar engem. Viszont a cafolatara sem...

Milyen targyi tevedesek egyebkent?

Fura az első link, nem olvastam végig de több tárgyi tévedést is tartalmaz. Én nem tájékozódnék belőle.

Az adott peldaban a fenysebesseg 80%-arol van szo, nem kell hozza konkretan fenysebesseg. Vagy 99% ami mar persze sokkal nehezebben, de elerheto.

Ha fenysebesseggel haladnank, akkor eszerint a vilagegyetem tetszoleges pontjan ott lehetnenk az utazo eszlelese szerint azonnal. Na ez az amit nem enged meg, csak tomeg nelkuli reszecskenek (foton, graviton).


Itt szinten ezt fejtegetik:
Does light experience time?

If you could travel at a constant acceleration of 1 g, you could cross billions of light years in a single human generation. Of course, your friends back home would have experienced billions of years in your absence, but much like the mass increase and energy required, we won’t worry about them.

Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2015.12.04. 19:35:39

"Ennek kovetkezmenye az, hogy a fizika torvenyei szerint igenis el lehet jutni mas csillagokhoz rovid ido alatt az urhajosnak, csak ez az ut egyiranyu, es nincs hazafele kommunikacio soha tobbet. "

Már amennyiben a fizika törvényei megengednék, hogy fénysebsebéggel haladjon egy nyugalmi tömegű test. De nem engedi...

Kozben hogy igy utanagondoltam ra is talatam egy jobb leirasra hogy mire is gondoltam:
http://louise.hu/poet/az-elektromagneses-hullam-es-a-nem-letezo-ido/

Vagy erre:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikerparadoxon#P.C3.A9lda
Ebben a peldaban az urhajos osszesen 20 fenyevet tesz meg a fenysebesseg 80%-aval. Ez a foldi szemlelo szamara 25 evig tart, ez egyszeru matek. Viszont az urhajos szamara viszont csak 15 evig. 20 fenyevet tett meg 15 ev alatt, tehat tuladjonkeppen a fenysebessegnel "gyorsabban ment" (nem fizikai ertelemben).

Ennek kovetkezmenye az, hogy a fizika torvenyei szerint igenis el lehet jutni mas csillagokhoz rovid ido alatt az urhajosnak, csak ez az ut egyiranyu, es nincs hazafele kommunikacio soha tobbet.

A relativitás elmélet nem egészen ezt mondja. Az óra a mozgó és nyugvó megfigyelőnek a saját vonatkoztatási rendszerében ugyanúgy telik, ezt saját időnek hívjuk, és invariáns a Lorenz-transzformációval szemben. Az idődilatáció azt mondja, hogy különböző vonatkoztatási rendszerekben _egymáshoz képest_ másképpen telik az idő (de a saját idő nem gyorsabb!).

Egy fénysebességgel való utazás (ha a fizikai korlátokat nem vesszük figyelembe), az űrhajós számára az utazás _rövidebb ideig_ tartana, minta (eltérő vonatkoztatási rendszerben lévő) földi megfigyelőknek, és mikor visszatér azaz lelassít (vonatkoztatási rendszert vált) akkor földön már eltelt egy csomó év. Az út nem fog megrövidül, csak az idő. (Persze ez egy kicsit ennél bonyolultabb, mert maga a távolság is relatív, illetve kétszer vált szerencsétlen űrhajós vonatoztatási rendszert.) Nem tudom, erre gondoltál?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.04. 18:50:00

Kedves Fizikusok, illetve azok akik valoban ertik a relativitaselmeletet, es meg tudnak oldani papiron egy Lorentz transzformaciot:) Lenne egy kerdesem hozzatok.

Relativitas-elmelet tobbek kozott ezt mondja, mint kovetkezmeny:

Nagy sebesseggel mozgo testeknek az oraja sokkal lassabban jar, mint a lassan mozgo testeke, ennek kovetkezteben lassabban oregszenek. Azon testek szamara amelyeknek a sebessege mar majdnem eleri a fenysebesseget, az ido majdnem megall

Tehat ebbol a kovetkezore kovetkeztetek: Ha en a foldrol nezek egy majdnem fenysebesseggel halado urhajot, akkor a 10 fenyevnyire levo szomszedos csillagot valamivel tobb mint 10 ev alatt erik el (a foldi szemlelo szamara).
Viszont az urhajon levo ora lassabban jar, igy az urhajon kevesebb ido telik el mire odaer, tehat az urhajos szamara sokkal gyorsabban ott vannak, akar 1 ev alatt. Az urhajos tehat ugy latja, hogy boven 300.000km/s sebesseggel mentek. Vagy mashogy ugy is mondhatnank, hogy a hatralevo 10 fenyeves ut megrovidul, pl 1 fenyevre (ilyesmi is volt emlitve a meterrud kapcsan), igy hamarabb megteheto.

Helyes a logikam, vagy valamit felreertettem?

Meg extremebb esetben, egy foton szamara a szomszed galaxisbol a foldig vezeto ut 0 masodpercbe telt? Mintha olvastam volna errol, de nem talalom mar...

Nagy marhaság.

Kedves Fizika topik látogatók!

A portálocskámra feltettem egy új átütő tanulmányt, aminek az a címe, hogy Az alakzatos fizikai nyílt rendszerek progresziója és reflexiója ! ami arról szól, hogy a világmindenség alakzatai a progresszióval jellemezhetők, és arról, hogy a világ tele van alakváltókkal. Olvassátok el és írjátok meg a véleményeteket róla!
<#nezze> , <#email>

Az iparban ehhez hasonló elven működő szelepet asszem pilot opertated valve-nk hívják. Ezt maga a szelep előtti és utáni nyomásviszonyok működtetik és egy adott tartományon (?) vagy értéken (?) tartja a térfogatáramot adott nyomásfeltételek mellett természetesen a mechanika korlátain belül. Hogy ez milyen alsó méretig van nem a tudom, és az árát sem. Tehát az ilyen szelepet

Ez is fizika, így jó helyen járok, asszem: Áramlástan: Tudtok olyan eszközt, vagy csak elméletben létező "szabályozó tagot", amiben az áramlási ellenállás (nyomásesés) nem a sebesség valamelyik hatványával arányos (tipikusan dP ~ v^2), hanem a sebesség változással, azaz dP ~ dv/dt (vagy ennek valamilyen hatványával).

Azaz olyan eszközt keresek, ami engedi átáramlani a közeget, de ha hirtelen megnőne vagy leesne az áramlási sebesség, azt nem engedi megváltozni: hirtelen leeső térfogatáramnál csökken a vesztesége és több közeg tud rajta átfolyni, míg ha hirtelen megnőne a térfogatáram, akkor nőne a vesztesége és kevesebb közeget engedne át. Lassú változásoknál ilyet nem csinálna, azaz a kulcsszó a deriválttal való arányosság.

Minél kevesebb mozgó alkatrész a kívánalom, természetesen.

Előre is köszönöm! :)

A em. hullámoknak, vagyis a fotonoknak nincs töltése, tehát nincs hatással rá. Ezt a kvantumelektrodinamika (QED) tárgyalja bőven. Ez egy jó oldal, fizikusok válaszolnak kérdésekre, lehet böngészni ez a kérdés is fent van. klik

Van-e hatása az elektromágneses hullámokra egy elektromágnesnek?
Illetve hol lehetne-e ilyen és ehhez hasonló triviális kérdéseknek utána olvasni a wikipédián kívül?