3993
Fizika 2006
-
Koppixer #3867 Akárhogy csűritek-csavarjátok a dolgot, a lényeg ugyanaz: akármilyen képlettel állunk elő a fény vákuumbeli sebességének kiszámításához, mindig lesz benne legalább egy fizikai állandó, melyet nem tudunk jelenleg, hogy miért pont annyi, amennyi. Ezeknek a konstansoknak a pontos értékétől függ az, hogy a fény nem gyorsabb és nem is lassabb, mint ~300 ezer km/s. A vákuum nem egyenlő a semmivel, határozott fizikai jellemzőkkel bír, amit megéri kutatni, de mindenekelőtt pontos, célratörő kérdéseket feltenni vele kapcsolatban, mert ez viszi előre a tudományt.
Utoljára szerkesztette: Koppixer, 2015.12.18. 20:13:06 -
Sequoyah #3866 Nem a kerdes feltevese a hibas, kerdezni persze lehet. de ne szamits egyszeru valaszra. A valaszhoz a relativitas-elmelet megertese szukseges, de akkor viszont mar nem fogod feltenni a kerdest.
Mondok egy hasonlo kerdest, amit viszont sokkal egyszerubb megerteni. Miert pont 3.14(...) a Pi erteke? Hasznaljuk mindenfele hullamfuggvenyekben, de miert pont annyi, nem tobb, nem kevesebb? A valasz persze egybol vilagos, ha ertjuk a sikgeometriat, es ranezunk egy korre.
A fenysebesseg megertesehez pedig ugyanigy a terido geometriajat kell ismerni (amit tobbek kozott pl az emlitett Maxwell-egyenletekkel lehet leirni). Elismerem hogy ezt sokkal nehezebb megerteni, en is csak a felszinet kapargatom, de mielott felteszed a kerdest, ebben az iranyban erdemes tanulni.
Masik hasonlo, talan meg kozelebb allo kerdes: miert pont 180 fok a haromszog szogeinek osszege? -
Irasidus #3865 A Maxwell-egyenletek írja le ezeket is. A permittivitás és permeabilitás ugye azt mondja meg, hogy mekkora elektromos és mágneses indukció és a térerősség aránya, vagyis egyszerűen az elektorom és mágneses szigetelés minőségét határozza meg. A permittivitása és permeabilitása vákuum beli értékét általában 1-nek vesszük, de ez csupán viszonyszám vagyis, két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa. Ez csak az SI mértékegységrendszernek a következménye. Ezek a mennyiségek csak azért fordulnak elő, mert a mértékegységek közötti kapcsolat követeli meg. A régebbi, például CGS egységrendszerben a vákuumnak nem fordult elő a permeabilitása és a permittivitása. Igazából fizikai jelentése csak a relatív permittivitásnak és a permeabilitásnak van. (Persze a vákuum egy kicsit kölcsönhat az elektromágneses térrel, mert a relatív permittivitása és permeabilitása nem pontosan egy, hanem attól egy kicsit eltér. Ez a vákuumpolarizáció miatt lép fel. Erről valóban nem beszél Maxwell, ez már kvantumfizika...)
+ A fénysebesség a és fény sebessége nem ugyanaz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.18. 14:08:57 -
Koppixer #3864 A mérések szerint a fény és minden EM-hullám terjedési sebessége vákuumban 299 792 458 m/s. Miért hibás az, ha rákérdezünk, hogy miért éppen ennyi, vagy miért nem több, esetleg kevesebb ez az érték?
(A Maxwell-egyenletek nem visznek közelebb, mert ott ugyanúgy rá lehet kérdezni, hogy miért éppen annyi a vákuum permittivitása és permeabilitása, amennyi.) -
Irasidus #3863 A kérdésedre (vagyis a kijelentésedre) a válasz a Maxwell-egyenletekben keresendő, a hullám fázisebessége rész alatt. Egyszerűsítve, egy 9. osztályos tankönyv így írja le, klik
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.17. 21:53:03 -
Sequoyah #3862 Folytasd, hallgatunk... -
Koppixer #3861 Az nem hibás kérdés, hogy mi akadályozza meg a fényt abban, hogy 300 km/s-nél gyorsabban menjen. -
Sequoyah #3860 Irasidus arra gondol szerintem koznapibb nyelvre leforditva (javits ki ha tevedek, enis kicsit a sotetben jarok), hogy maga a kerdes megfoghatatlan. Abbol ered, hogy egy relativisztikus sokdimenzios vilagot akar az emberi elme megerteni a hagyomanyos, kotott 3 dimenzios, plusz fix idodimenzios gondolkozassal, amihez a koznapi eletben az agy hozzaszokott. Ebbol erednek olyan eredendoen hibas kerdesek, mint pl hogy mi akadalyozza meg a fenyt hogy 300km/secnel gyorsabban menjen, meg hogy mi lesz ha egy fenysebesseggel halado auton felkapcsoljuk a lampat:) (ezek ugye a legegyszerubb tipikus hibak).
Kicsit el kell engedni az olyan fogalmakat mint az ido, meg masodperc, mert hogyan ertelmezed az idot abban a pillanatban, ami elott az ido meg nem is letezett egyaltalan? Foleg hogy azt se tudjuk felfogni, hogy mi az hogy "nem letezik az ido". Foleg, hogy a bing bang eseteben a relativitaselmelet sem mukodik...
Az ilyen kifejezesek mint "a big bang utani x masodperc" onnan ered, hogy a torteneseket probaljuk leforditani a koznapi vilag nyelvere. Olyan ez mint egy sik foldterkep. Barhogy is csinalod, valami nem fog stimmelni, vagy nem tavolsagtarto, vagy nem szogtarto stb...
Erdekes fejtegetes a temarol egy nalam hozzabbertotol:
http://curious.astro.cornell.edu/about-us/102-the-universe/cosmology-and-the-big-bang/the-big-bang/586-did-time-go-slower-just-after-the-big-bang-advanced
Valamint ne felejtsd el, hogy nincs olyan, hogy "kulso szemlelo". A Big Bang nem egyetlen pontban tortent, hanem mindenhol. Kilephetsz ebbol a dimenziobol, de akkor az ido, mint fogalom vegkepp "elvesziti" ertelmet. -
Irasidus #3859 Kívülről nem tudjuk nézni, egyrészt mert nincs olyan, hogy kívül (a multiverzum esetében se), másrészt az idő relatív, így nincs fix vagy kitüntetett idő. Csak egymáshoz lehet viszonyítani. Mivel akkor nem volt Föld, így értelemszerűen egy másodperc az egy másodperc volt akkor az egész univerzumban, így nem igazán értelmes az összehasonlítása. Az univerzum jelen ideje mindig a mi jelenidőnket jelenti, vagyis mi 13,7 milliárd éves univerzumot látunk. Nekünk a jelenben ennyi idős az univerzum, hozzánk képest ennyi idő telt el, nincs kitüntetett jelen idő, mindig viszonyítás kérdése.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.16. 22:04:16 -
#3858
Van-e értelme a kérdésemnek?!
Lényegében azt kérdezem, az akkori Univerzumban eltelt idő összehasonlítható-e a mostani Univerzumbeli időtartamokkal?
Akkor úgy kérdezem, hogy az első pár másodperc a "mostani" időben hány évet, évezredet, milliárd évet tenne ki?!
A 14 milliárd éves Univerzum 14 milliárdjából mennyit tesz ki az az első pár másodperc?!
A 14 milliárd az milyen időben van megadva, ha van értelme ennek a kérdésnek egyáltalán?!
Ha tudnánk olyat csinálni, hogy "kívülről" nézünk egy univerzum fejlődést, egy olyan helyről, amiben sík a tér, mint a miénk most mekkora időtartamot mérnénk (ha az éppen előttünk fejlődő univerzum a miénk lenne) arra a bizonyos 1s-ra?
Arra akarok kilyukadni, hogy van értelme olyanról beszélni, hogy az az univerzum évmilliárdokat tölt ebben a nagy görbületű fázisban, de közben a sík térben élők ezt nem ugyanúgy érzékelnék. Mint azok a jelenetek, ahol valaki lassan sétál egy városban és körülötte rohan minden. (Bár itt éppen fordítva lenne minden: a nagy görbület 1s-a "érne" évmilliárdokat a "sík-térben".)
Ne tartsatok butának, de nagyon akarom érteni és a saját fejemmel küzdök most... :) -
Irasidus #3857 Hozzánk képest másképpen telik, de már ahol te vagy, ahhoz képest ahol én vagyok másképpen telik az idő! Ez akkor lényeges, ha mérhető hatása van, vagy egyiket át akarod transzformálni a másikra. Itt egyszerűen csak az eltelt időről van szó, nem arról, hogy nekünk mennyit jelene ez. Egy másodperc az mindig egy másodperc, valamihez viszonyítva változhat. -
#3856
De ahogyan én értelmezem az eddig olvasottakat, egy más görbületű térben máshogyan telik az idő és az akkori Univerzum esetében is ez volt. Egy "nagy" görbületű Univerzum 1 másodperce a mi "sík" Univerzumunkban más időtartamnak felel meg. Amikor az Ősrobbanás utáni 1s-ról beszélnek az rendkívül hosszú lehetne "most", mint időtartam.
Talán nem vagyok pontos vagy helyes, mivel nem értem pontosan a dolgot, de érezhető a kérdésemmel mit akarok megtudni, remélem... -
Irasidus #3855 A szingularitástól számolva ennyi idő telt el. Az idő minden vonatkoztatási rendszerben ugyanúgy telik, az egy másodperc _minden vonatkoztatási rendszerben_ egy másodperc, más vonatkoztatási rendszerhez _viszonyítva_ lehet eltérő! -
#3854
Most olvasom Az idő még rövidebb történetét és éppen az Univerzum Ősrobbanás utáni állapotáról van szó. Itt elhangzanak olyan dolgok, mint "1 másodperccel" vagy "100 másodperccel az Ősrobbanás után". Ilyenkor ez az időtartam a "mi" időnk vagy még nincs "átszámolva" a nagy tömegek miatt jelentkező "relativisztikus" időről a "miénkre"?!
Egyáltalán értem én ezt?! -
Sequoyah #3853 Fogalmazasbeli pontatlansagok akadnak igen, de nem latom, hogy ez hogy valtoztatna az iras lenyegen es kovetkeztetesein. -
gombabácsi #3852 mondjuk ha nem doc-ban tennéd fel lehet hogy valaki el is olvasná őket :)
pdf, html, google docs... -
Irasidus #3851 Egy téridő koordináta rendszerben a test helyzete és időbelisége is fel van tüntetve, ezt nevezzük világvonalnak. A fotonok világvonalánál gyorsabban nem lehet menni, így világvonala nem változik, vagyis egységnyi távolság alatt nulla idő telik el. Ezért szokták tévesen azt állítani, hogy nulla az időbelisége, holott itt egy viszonyítási rendszerről van szó. -
Sequoyah #3850 Igen, ez lathatolag egy laikus gondolata. A wiki-s pelda all legkozelebb egy elfogadhato referenciahoz, de valoban elismert irasra nem talaltam, ami mindezt megerositene, epp ez az ami zavar engem. Viszont a cafolatara sem...
Milyen targyi tevedesek egyebkent? -
Irasidus #3849 Fura az első link, nem olvastam végig de több tárgyi tévedést is tartalmaz. Én nem tájékozódnék belőle. -
Sequoyah #3848 Az adott peldaban a fenysebesseg 80%-arol van szo, nem kell hozza konkretan fenysebesseg. Vagy 99% ami mar persze sokkal nehezebben, de elerheto.
Ha fenysebesseggel haladnank, akkor eszerint a vilagegyetem tetszoleges pontjan ott lehetnenk az utazo eszlelese szerint azonnal. Na ez az amit nem enged meg, csak tomeg nelkuli reszecskenek (foton, graviton).
Itt szinten ezt fejtegetik:
Does light experience time?
If you could travel at a constant acceleration of 1 g, you could cross billions of light years in a single human generation. Of course, your friends back home would have experienced billions of years in your absence, but much like the mass increase and energy required, we won’t worry about them.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2015.12.04. 19:35:39 -
Irasidus #3847 "Ennek kovetkezmenye az, hogy a fizika torvenyei szerint igenis el lehet jutni mas csillagokhoz rovid ido alatt az urhajosnak, csak ez az ut egyiranyu, es nincs hazafele kommunikacio soha tobbet. "
Már amennyiben a fizika törvényei megengednék, hogy fénysebsebéggel haladjon egy nyugalmi tömegű test. De nem engedi... -
Sequoyah #3846 Kozben hogy igy utanagondoltam ra is talatam egy jobb leirasra hogy mire is gondoltam:
http://louise.hu/poet/az-elektromagneses-hullam-es-a-nem-letezo-ido/
Vagy erre:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikerparadoxon#P.C3.A9lda
Ebben a peldaban az urhajos osszesen 20 fenyevet tesz meg a fenysebesseg 80%-aval. Ez a foldi szemlelo szamara 25 evig tart, ez egyszeru matek. Viszont az urhajos szamara viszont csak 15 evig. 20 fenyevet tett meg 15 ev alatt, tehat tuladjonkeppen a fenysebessegnel "gyorsabban ment" (nem fizikai ertelemben).
Ennek kovetkezmenye az, hogy a fizika torvenyei szerint igenis el lehet jutni mas csillagokhoz rovid ido alatt az urhajosnak, csak ez az ut egyiranyu, es nincs hazafele kommunikacio soha tobbet. -
Irasidus #3845 A relativitás elmélet nem egészen ezt mondja. Az óra a mozgó és nyugvó megfigyelőnek a saját vonatkoztatási rendszerében ugyanúgy telik, ezt saját időnek hívjuk, és invariáns a Lorenz-transzformációval szemben. Az idődilatáció azt mondja, hogy különböző vonatkoztatási rendszerekben _egymáshoz képest_ másképpen telik az idő (de a saját idő nem gyorsabb!).
Egy fénysebességgel való utazás (ha a fizikai korlátokat nem vesszük figyelembe), az űrhajós számára az utazás _rövidebb ideig_ tartana, minta (eltérő vonatkoztatási rendszerben lévő) földi megfigyelőknek, és mikor visszatér azaz lelassít (vonatkoztatási rendszert vált) akkor földön már eltelt egy csomó év. Az út nem fog megrövidül, csak az idő. (Persze ez egy kicsit ennél bonyolultabb, mert maga a távolság is relatív, illetve kétszer vált szerencsétlen űrhajós vonatoztatási rendszert.) Nem tudom, erre gondoltál?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.04. 18:50:00 -
Sequoyah #3844 Kedves Fizikusok, illetve azok akik valoban ertik a relativitaselmeletet, es meg tudnak oldani papiron egy Lorentz transzformaciot:) Lenne egy kerdesem hozzatok.
Relativitas-elmelet tobbek kozott ezt mondja, mint kovetkezmeny:
Nagy sebesseggel mozgo testeknek az oraja sokkal lassabban jar, mint a lassan mozgo testeke, ennek kovetkezteben lassabban oregszenek. Azon testek szamara amelyeknek a sebessege mar majdnem eleri a fenysebesseget, az ido majdnem megall
Tehat ebbol a kovetkezore kovetkeztetek: Ha en a foldrol nezek egy majdnem fenysebesseggel halado urhajot, akkor a 10 fenyevnyire levo szomszedos csillagot valamivel tobb mint 10 ev alatt erik el (a foldi szemlelo szamara).
Viszont az urhajon levo ora lassabban jar, igy az urhajon kevesebb ido telik el mire odaer, tehat az urhajos szamara sokkal gyorsabban ott vannak, akar 1 ev alatt. Az urhajos tehat ugy latja, hogy boven 300.000km/s sebesseggel mentek. Vagy mashogy ugy is mondhatnank, hogy a hatralevo 10 fenyeves ut megrovidul, pl 1 fenyevre (ilyesmi is volt emlitve a meterrud kapcsan), igy hamarabb megteheto.
Helyes a logikam, vagy valamit felreertettem?
Meg extremebb esetben, egy foton szamara a szomszed galaxisbol a foldig vezeto ut 0 masodpercbe telt? Mintha olvastam volna errol, de nem talalom mar... -
Irasidus #3843 Nagy marhaság. -
hiper fizikus #3842 Kedves Fizika topik látogatók!
A portálocskámra feltettem egy új átütő tanulmányt, aminek az a címe, hogy Az alakzatos fizikai nyílt rendszerek progresziója és reflexiója ! ami arról szól, hogy a világmindenség alakzatai a progresszióval jellemezhetők, és arról, hogy a világ tele van alakváltókkal. Olvassátok el és írjátok meg a véleményeteket róla!
, 
-
#3841
Az iparban ehhez hasonló elven működő szelepet asszem pilot opertated valve-nk hívják. Ezt maga a szelep előtti és utáni nyomásviszonyok működtetik és egy adott tartományon (?) vagy értéken (?) tartja a térfogatáramot adott nyomásfeltételek mellett természetesen a mechanika korlátain belül. Hogy ez milyen alsó méretig van nem a tudom, és az árát sem. Tehát az ilyen szelepet -
#3840
Ez is fizika, így jó helyen járok, asszem: Áramlástan: Tudtok olyan eszközt, vagy csak elméletben létező "szabályozó tagot", amiben az áramlási ellenállás (nyomásesés) nem a sebesség valamelyik hatványával arányos (tipikusan dP ~ v^2), hanem a sebesség változással, azaz dP ~ dv/dt (vagy ennek valamilyen hatványával).
Azaz olyan eszközt keresek, ami engedi átáramlani a közeget, de ha hirtelen megnőne vagy leesne az áramlási sebesség, azt nem engedi megváltozni: hirtelen leeső térfogatáramnál csökken a vesztesége és több közeg tud rajta átfolyni, míg ha hirtelen megnőne a térfogatáram, akkor nőne a vesztesége és kevesebb közeget engedne át. Lassú változásoknál ilyet nem csinálna, azaz a kulcsszó a deriválttal való arányosság.
Minél kevesebb mozgó alkatrész a kívánalom, természetesen.
Előre is köszönöm! :) -
Irasidus #3839 A em. hullámoknak, vagyis a fotonoknak nincs töltése, tehát nincs hatással rá. Ezt a kvantumelektrodinamika (QED) tárgyalja bőven. Ez egy jó oldal, fizikusok válaszolnak kérdésekre, lehet böngészni ez a kérdés is fent van. klik -
vfrtom11 #3838 Van-e hatása az elektromágneses hullámokra egy elektromágnesnek?
Illetve hol lehetne-e ilyen és ehhez hasonló triviális kérdéseknek utána olvasni a wikipédián kívül? -
Irasidus #3837 Bullshit. Nem is igazán válaszol a neki szegezett kérdéseknek, rgo nem is érdekli igazán a saját állításai sem. A helyesírása sem hülyére enged következtetni, meg a szóhasználat sem, néhol erőltetett az írása, néhol meg már komikus. Trollkodoik, és élvezi, hogy válaszoltok. Sajnos sokszor indokolatlanul gyakran hangzik el valakiről egy fórumon a trollkodás, de ez esetben egyértelmű... Én nem válaszolnék neki. -
vfrtom11 #3836 Csak hogy tudjátok, a szobafizikus megmondta. Punktum.link: https://sg.hu/forum/uzenet/1108932295/77642 -
Otrion88 #3835 Köszönöm, szeretek tanulni, amint megvan írok.
-
Irasidus #3834 Ez nem így működik Meg kell tanulni az alapokat, anélkül nem megy. Azt meg úgy lehet, hogy kijárod a gimit, és utána fizika szakra jelentkezel. Ennyi kimaradt ismeretet nem tud senki neked egy kávé alatt pótolni. Egyébként - ne sértődj meg - de sok ilyen "flúgos" szokta felkeresni az egyetemeket, kutatóintézetet, hogy ő majd megmondja a tutit (mi "ápoltaknak" hívjuk)! Az ilyen embereket nagyon messziről el szokták kerülni, és jó esetben csak lerázós szöveget fogsz kapni, mert egyszerűen csak az idejét pazarlod. Amúgy hányadikos vagy, mit tanultál eddig fizikából? Ebből hány feladatot tudsz megoldani klik?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 01:48:16 -
Otrion88 #3833 Nagyon régóta szeretném megoldani ezt a problémámat, amit nem tudok a megfelelő emberekhez eljuttatni. El tudom magyarázni szóban, de mivel nem vagyok szakmabeli (Laikus), leírni csak nagyon hosszadalmasan tudnám. Mindenesetre amim volt, fölmarkoltam és elmentem az MTA- hoz, végig kérdeztem elméleteim körülményeit (hol tart a tudomány) és segítséget kértem, kivel tudnám eredményeimet kifejteni? Azt mondták, hogy menjek utána magam, de amikor nekiláttam kiderült, hogy minden elméleti fizikus, oktató vagy külföldön dolgozik, vagy itthon vizsgáztat, ezért még akár egy kávéra is nehéz elkapni őket. Szóval aki tud nekem valakit, vagy magáról úgy gondolja, hogy képzett ezen tárgy terén (kvantum fizika) azt nagyon szívesen meghívom egy kávéra, sőt ebédre itt Budapest területén cserébe azért, hogy felvilágosítson, vagy ha úgy alakul én őt. Irasidus ha van rá lehetőséged nálam nyerő vagy a jövőhéten egy kávéra! -
Irasidus #3832 " bár én csak laikus vagyok. "
Ez a probléma. A kvantumfizikát így nem lehet megérteni. Nem viccből van fizika szak, és plusz mesetérképzés.
"23:24- nél kezdődik http://www.filmorias.com/ugras-a-videohoz/834727/_online_sorozat_01_evad_01_resz. Szóval a csak ide vonatkozó kérdésem még mindig áll: Mi történt a beérkező fotonnal? Lehet, hogy töltéssel nem rendelkező részecskévé vált? "
Ezt ismeretterjesztő műsornak hívják, semmi köze a tudományhoz, vagy a valósághoz. Egyébként ezek a csatornák ráadásul a nézettségért (profitért) olyan ótvar szenzációhajhász műsorokat csinálnak, hogy megnézéstét semmilyen korosztálynak nem ajánlom. Hemzseg a hibáktól. Nem ebből kell megtanulni a kvantumfizikát. De, hogy a kérdésedre válaszoljak, nem válik. Ez alaptalan feltételezés, és ráadásul nem is érted a kísérletet. Ehhez nagyon sokat kellene tanulni még.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 00:47:41 -
Otrion88 #3831 Már értem, hogy miért nem használja senki ezt az oldalt, csak 5 hónapos időközönként. De azért megpróbálom még egyszer, bár én csak laikus vagyok. 23:24- nél kezdődik http://www.filmorias.com/ugras-a-videohoz/834727/_online_sorozat_01_evad_01_resz. Szóval a csak ide vonatkozó kérdésem még mindig áll: Mi történt a beérkező fotonnal? Lehet, hogy töltéssel nem rendelkező részecskévé vált?
Utoljára szerkesztette: Otrion88, 2015.10.25. 00:38:28 -
Irasidus #3830 "Nincs kusza rendszer"
Ezt jó lenne valamivel alá támasztani. -
Irasidus #3829 "Egy kis segítség az elméletemhez: figyelték- e, hogy a két rés kísérlet során keletkezik- e neutrínó a megfigyelt fotonból?) "
Tudod egyáltalán mi az a kétrés kísérlet? Mert ilyen kérdés után nehezen hiszem el...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 00:28:52 -
Irasidus #3828 Mutatnál egy elemzésed? Mert én egyenlőre fizika helyett csak szavakat látok! A tudományban a "vélemény" nem számít. A kvantumfizika matematikailag bizonyítva van, kísérletileg ellenőrizve. Az nem cáfolata, hogy idézlek "szerinted" és te "következtetésed". A tudományban tudományos kérdések vannak, nem "komolyabb kérdések" - ami alatt fanrc se tudja mit értesz. Nem mintha lenne bármi értelme annak, hogy "megfigyelést egyesíteni". No, de következtetéseid mire alapozod azt végképp nem tudom, de, hogy nem FIZIKÁRA az biztos. Szóval ez semmi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.25. 00:29:45
