3992
Fizika 2006
-
Irasidus #3826 Semmi. Információt nem tudsz így küldeni. cikk. Egy jó hasonlat erre, hogy ha elhagyod az egyik kesztyűd a vonaton, elkezd fázni a kezed és akkor veszed észre, hogy elhagytad. Már rég nincs veled a kesztyű de még is tudod, hogy jobb vagy bal hagytad el, ez az információ végig veled volt. Persze ez sokkal bonyolultabb dolog a kvantumfizikában, mert itt egy kusza rendszer van... -
Otrion88 #3825 És mi a helyzet a kvantum összefonódott elektronokkal? -
Irasidus #3824 Nem. -
Otrion88 #3823 Tiszteletem! Szeretném megkérdezni, hogy létezik- e a mai tudomány állása szerint, bármi ami képes átlépni a fény sebességét? -
hiper fizikus #3822 A portálocskámra új word fajlt tetem fel: A nemes bránokról címmel. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit szóltok hozzá. Ez anyira rövid, hogy ide is bemásolhatom:
{}
Az anyagi részecskék kvarkokból állnak. A kvarkok bránból vagy bránokból állnak. Azokat a bránokat, amelyek nem anyagi részecske alkotók nemes bránoknak nevezzük a nemes gázok analógiája alapján. A nemes bránok halmaza mégis különbözik a gáztól, mert a nemes bránok között gyenge az interakció, vagyis nem nagyon hatnak egymásra és többé-kevésbé áthatolnak egymáson. Persze azért kivételesen alkothatnak gyorsan bomló asszociációkat egymással. A Big-Bang kezdetekor, még a kvarkok keletkezése előtt, csak a bránok sűrű energetikailag telített halmaza létezett. Amikor ebből a halmazból kvarkok keletkeztek, akkor rengeteg nemes brán maradt hátra, mert ezekből nem keletkeztek kvarkok. Ezt tapasztalják a csillagászok sötét anyagként és sötét energiaként. A metauniverzum szuperterében a rendes meg az anti anyagú fekete lyukak és az eseménykvantumok{; gigantikus tömegű fotonok, gigantikus energiájú korpuszkális sugárzás} mellet rengeteg nemes brán lehet jelen. Két fajta nemes brán félét különböztethetünk meg elméletileg, olyat aminek az alkotói fénysebesség alatt rezegnek, ezek a reálisok, és olyat amely alkotói fénysebesség felett rezegnek, ezek a tachionosak. Az anyag a gravitáció hatására tömörödik, mint a gáz és tömör objektumokat alkot, de a nemes brán olyasmi, mint a hab és a gravitáció hatására inkább összeomlik, habból másmilyen hab keletkezik, ezért az űrben inkább az anyagi tartományokon kívül vagy a határán halmozódik fel.
-
hiper fizikus #3821 Nincs igazad, mert azt kérte, hogy nagy vonalakban magyarázzam el. A részletekbe mutató kérdésekre lenne szükség ahoz, hogy részletekbe bocsátkozzak. -
#3820
ennyi errővel azt is írhattad volna: "fogalmam sincs, de azért okosnak akarok látszódni" -
hiper fizikus #3819 Úgy látom, hogy lézeres a fényforrás, és a többi magyarázható a geometriai optikával. -
Inquisitor #3818 Üdv. Valaki aki érti a témát, elmondaná nekem nagy vonalakban az alábbi jelenség miértjét és hogyanját?
Többször megnéztem, de nekem ez bonyolult ...
-
hiper fizikus #3817 Ajánlom még neked ezt a linket.
-
hiper fizikus #3816 Ahoz, hogy nagysebeségel mozoghason valaki az kell, hogy minnél kisebb legyen a sűrűsége és minnél nagyobb legyen a szilárdsága, mert ha nem ilyen, akkor biztosan szétszakad.
A sc-fi tanulmányaimról írd meg a véleményedet ide, és propagáld ott ahol csak érdeklődés lehet utána.
-
tomargus1 #3815 Hiper fizikus, köszönöm, feltétlenül megnézem.
Immovable, természetesen nem a biológiai korlátokra gondolok. Itt most szigorúan a "fantasztikum" részéről közelíteném meg. Az alábbiakra gondoltam, erre szeretnék okos emberektől logikus - de természetesen nem megvalósítható, hanem fantázia síkján mozgó - választ kapni.
Ha esetleg láttad a legújabb X-Men filmet, ebben van egy szupergyors szereplő, egy híressé vált jelenetben próbálják szimulálni milyen lehet ha nagyon erős becsléssel 10000 km/órával mozog valaki.
A jelenet:
https://www.youtube.com/watch?v=qtnMy2aSOWQ
Ezt a sebességet az alábbi egyszerű kis matek alapján tippeltem meg. A helyiség kör alapterületű, az egyik végében valaki elsüt egy fegyvert aminek torkolati sebessége megközelítőleg 1350 km/h, tíz métert kell megtennie, ezalatt a szereplő a filmjelenet alapján kétszer körbefutja a szobát a kerülete mentén, ami bő 62 méter, ezidő alatt a lövedék majdnem bejárja a pályáját, az utolsó méteren a szereplő megváltoztatja a pályáját, így mondhatjuk az út 9/10 ed részét a lövedék megtette. Tehát a szereplő sebessége hétszerese volt a lövedéknek.
Az alábbi kérdések merültek fel, ismétlem most azt hogy ebbe minden élőlény belehalna, hagyjuk figyelmen kívül:
1. Ilyen kis távolságon történne-e valami hangrobbanás szerű effektus?
2. Ha a személy fülhallgatón zenét hallgat, eljut egyáltalán a zene a füléhez? Egyáltalán hallana valamit a külvilágból?
3. Azt most hagyjuk hogy miért védi a szemét szemüveggel, de látna rendesen? Történne bármilyen torzulás a szemébe jutó fénnyel? Elmosódás, ilyesmi?
4. Egy ilyen sebesség azonnali eléréséhez valamiféle energiaforrás kellene, nem? Körülbelül mekkora erőre volna szükség egy emberi test azonnali 10k km/h ra gyorsításához?
5. Milyen egyéb problémák merülnének fel a szereplő szemszögéből érzékelésben, biokémiában, úgy az egész kapcsolatában a külvilággal?
Jelenleg ezekre a kérdésekre keressük a választ
Ismétlem, én ezt pusztán fantázia területéről közelítem meg, nem vagyok fizikus,se biológus. -
hiper fizikus #3814 A portálocskám URLje. Kérlek, hogy ne felejzsd el megírni a te véleményedet és a szakköröd véleményét ide. Remélem, hogy hasznosak lesznek neked ezek a linkek.
sci-fi -vel kapcsolatos tanulmányaim/:
◾A sci-fi -ről íróknak !
◾Írók és műveik lexikona !
◾A sci-fi elemek lexikona !
◾A regény szerkesztéséről !
◾A képregény szerkesztéséről !
◾Példa a regények formális vizsgálatára !
◾Példa a regények osztálydiagramos vizsgálatára !
-
#3813
Sosem hallottam több száz km/h-val futó emberekről, de ennek nem fizikai, mint inkább biológia korlátai vannak. Lásd gepárd 100-120 km/h feletti sebessége. -
tomargus1 #3812 Sziasztok. Egy kérdéssel fordulnék hozzátok mint teljesen laikus, de - úgy gondolom - logikusan gondolkodó személy. A kérdésem körülményeiről annyit, hogy többed magammal egy tudományos-fantasztikus "szakkört" próbálunk fenntartani, amelyben írásokat adunk körbe, beszélgetünk különböző témákban amelyek súrolják a tudományt, de tény hogy a fantasztikum témakörébe tartoznak. Akit esetleg ez vissza riaszt, kérem már most hagyja abba az olvasást.
A mostani témánk a dinamika, pontosabban a gyorsulás és a sebesség személyekre gyakorolt hatásai. Mindenki hallott már biztos olyan fantasztikus történetet vagy olvasott regényt, képregényt, amikor emberek nagyon gyorsan tudtak futni, akár több száz km-el óránként. Egy ilyen elképzeléshez gyűjtök most információkat. Van esetleg valaki, aki jártas dinamikában, gyorsuló testekben és elég élénk a fantáziája hogy ezúttal ne "közel tökéletes gömbökkel", "kiskocsikkal" vagy "űrrakétával" hanem puszta emberekkel próbálja meg elképzelni a szituációt? Volna egy két igen lényegre törő kérdésem, amennyiben akad ilyen személy. -
#3811
miért nem válaszolsz a kérdésre? -
Albertus #3810 Az áltrel szerint egy 99,999% c sebességű müon s=268 324,8 m utat tesz meg amíg létezik, ha a Föld felé halad. A specrel szerint csak fele ekkora út megtételéig élne. Az áltrel ad helyes értéket, (A specrel csak látszólagos időlassulást mutat. Sokakat megzavar az, hogy a látszólagos időlassulás számpéldákban a müon élethossza szerepel példaként. De az csak számpélda. )
-
#3809
mekkora idődilatációt ad a többi elmélet a közel fénysebességgel mozgó müon élethosszának változására? -
shakwill #3808 Nos, tisztelt urak! Beírásaimmal igazából (a tudásvágy mellett) az volt a célom, hogy kissé fölpörögjön a topik...Ez láthatóan sikerült, de nem tett boldoggá a dolog, főképpen azért, mert az elemző érvelések helyett javarészt személyeskedésbe hajló hitviták mennek. Az indulati érvelés tudományos relevanciája kissé khmm...Fizika őfelsége ennél talán többet érdemel. Majd még írok, most pihennem kell, mert a tizennyolc órás munka után az IQ-m a szokásos öt alá csökkent...Jóccakát mindenkinek! -
7th Zero #3807 Nem velem személyeskedsz, hanem Einsteinékkel. -
gforce9 #3806 Persze hogy csináltak. Hiszen igaza volt és van máig is. Az hogy néhány kutató próbálja támadni, nagyon helyes. Csak épp eddig nulla sikerrel. Ha tényleg lenne jobb, akkor már rég uralkodó elméletté vált volna.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2014.08.29. 12:06:06 -
Albertus #3805 "Einstein abszolúte nem volt közismert, amikor megjelentette az első cikkeit ergó nem volt reklámarc sem."
Nem következik belőle, másfelől mit is írt erről Einstein? "Nem tiszteltem a tekintélyt és belőlem csináltak tekintélyt!" -
Albertus #3804 Te személyeskedtél velem, a te érved volt a sértegetés. Sajnálom érvelj, és ne sértegess.
A fizikai témában pedig a fő érvem az idő. A specrel szerinti idő rossz, az áltrel szerinti jó, de az okozóját és az okozó hatásmechanizmusát nem tisztázta, csupán az okozat térbeli eloszlásáról állapította meg, hogy ugyanolyan négyzetes úttörvény szerinti eloszlású mint a Galilei-Newton féle gravitációs hatás. -
gforce9 #3803 Einstein abszolúte nem volt közismert, amikor megjelentette az első cikkeit ergó nem volt reklámarc sem. -
7th Zero #3802 Amikor fizikai témában fő érved a személyeskedés, az azért nem valami hízelgő rád nézve. -
Albertus #3801 Köszönöm a figyelmeztetést!
Kedves gforce9! Elnézésedet kérem a félreértésemből fakadó nem neked szóló, de mégis neked címzett jelzésért!
Mea culpa..
A tartalom többi része történelmi tényeken alapul. Valóban Einstein csak a reklámarca volt annak a vonulatnak amely mögött a kevésbé híres környezete épp úgy benne volt mint példaként Planck a majdnem após, akkorra már Nobel díjas vasárnapi ebédeken a házigazda beszélgető partner. Mellesleg éppen Planck vitte be olyan körökbe, ahová egy mezei szabadalmi ügyvivőt sohasem hívtak volna el. -
#3800
Nem ő mondta, hogy 10 éve nem érted. -
Albertus #3799 Javaslom olvasd el Lánczos, Einstein és a többiek elbeszéléseit arról, hogy hogyan született a relativitás elmélete. Ki vezette le a matematikáját, kik vitatkoztak Einsteinnel a részleteket, stb. Tanulságos lesz a számodra. Mert ahogy írod nem vagy képben.
Hitelemet? Olyan írja aki azt hazudta, hogy tíz éve nem értem meg a relativitás elméletét.. Na ez a jenga.![]()
így dőlt le a szavaid értéke.
-
gforce9 #3798 Abszolút összefüggéstelenül beszélsz már ne is haragudj. Az einsteini elmélet pedig - még nekem is -, összefüggő és tök logikus, mindamellett, hogy majd 100 éve tartja magát és eddig nem volt ellenpélda ami megingatta volna. Ellenben azzal amit te próbálsz mondani.
"Einstein a barátaival megkísérelt olyan elméletet összetákolni"
Ok. Na innentől vesztetted el minden hiteled. Egy hosszú éveken át tartó munka és sok nagy koponya által megalkotott és finomított egységes képet, ami sokszorosan visszaigazolt és mai napig érvényes elmélet, úgy jellemezni, hogy "összetákolt". Köszönöm. Nincs több kérdésem. :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2014.08.29. 10:47:13 -
Albertus #3797 A GPS korrekcióit az áltrel és nem a specrel szerint végezzük. Egyébként is mindegy az, hogy milyen mesével alkalmazza az áltrel vagy a specrel a Lorentz faktort.
Na igen? Tíz éve? Nagy kár, hogy akkoriban még nem volt internetem. Távollétemben minősítettél bűnösnek olyanért amit el sem követhettem. Nem vagy te egy kicsit szadista? Vagy csak idült szájmenésed van. Gyógyulj meg! -
7th Zero #3796 Tudod, az, hogy tíz éve nem tudod felfogni a relativitáselméletet, az nem jelenti azt, hogy letagadhatsz tényeket.
A GPS működik, neked meg csak a szád jár. Ennyi a történet. -
Albertus #3795 "nem vagyok semmilyen fanklub tagja, csak rajta kívül nem találni magyar nyelven viszonylag részletes és egyben közérthető előadást. "
Ja ha csak az a baj?
Akkor ajánlom figyelmedbe a professzor úr előadásait. Ő még nagyobb koponya.
https://www.youtube.com/watch?v=tzH517OjzoM&list=UU9kzFVqZL-lGsVQVFb-ct0w
Egyetemi előadás
Nos, a Newton-i fizika is, a Galilei féle is használható, a Lorentz-i fizika is használható, és persze az Einstein-i fizika is használható.
Mindegyik a maga értelmezési tartományában. Egyik sem univerzális, bár Einstein a barátaival megkísérelt olyan elméletet összetákolni amelyben az összes korábban már elfogadott és használt elmélet valamilyen módon határesetként megjeleníthető.
Egyébként pedig egyszerűen bizonyítható, hogy a specrel posztulátumai légből kapottak. Nincs ikerparadoxon olyan értelemben ahogyan azt sokan értelmezik, nincsenek alagút-vonat hossz paradoxonok.
Mert csupán a fény mint információ továbbító jelenség és a haladása közben végzett mozgás sebességének aránya okozza a transzformálásnál felhasználandó ß=1/gyök(1-(v/c)²) nagyságú korrekciós tényező szükségességét. Más szóval szimpla hibakorrekció.
Ami tetejében a relatív egyidejűségével önmaga paradoxonját képezi.
-
#3794
Tudod úgy vagyok vele, hogy minél mélyebbre ásom magam a témában, annál jobban rájövök, hogy mennyi mindent nem tudok még. A már meglévő tudásanyagokból sem. Úgyhogy nem kezdek el saját elméleteket gyártani. A miértre lehet van válasz. Csak épp nem a fizikában, hanem mindenkinek a saját fejében. Az enyémben nincs. Vagyok annyira szerény, hogy ne képzeljem magamról azt, hogy gondolatban majd messzebb jutok a természettudományokban, mint azok akik az életüket erre áldozták. A spirituális marhaságokban meg nem hiszek.
-
gforce9 #3793 "Miután még sohasem "működött", mert nem gép, hanem elmélet, így inkább a korlátozott alkalmazhatósága lehetne érv. "
Annyira nem működik mint a newtoni fizika.
Működő berendezések épülnek az elméletre, szóval csak ennyire nem működik.
"Persze ha D.Gy. fanklub tagjaként gondolkodsz" nem vagyok semmilyen fanklub tagja, csak rajta kívül nem találni magyar nyelven viszonylag részletes és egyben közérthető előadást.
"nem figyeltél jól D.Gy. tanár úr előadására, a specrelben is minden egymáshoz viszonyítva mozgónak más - csak a hozzá viszonyítva nyugvókkal közös - saját inerciarendszere van. "
Igen csak épp specrelben feltehető a kérdés, hogy a két egymástól függetlenül mozgó megfigyelő egymáshoz képest hogyan halad és milyen sebességgel.
""Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz. " - Nos van. Több is mint kellene. Nem erről kérdeztelek, hanem arról, hogy neked mi a véleményed, meglátásod, ötleted. Van olyan?"
Tudod úgy vagyok vele, hogy minél mélyebbre ásom magam a témában, annál jobban rájövök, hogy mennyi mindent nem tudok még. A már meglévő tudásanyagokból sem. Úgyhogy nem kezdek el saját elméleteket gyártani. A miértre lehet van válasz. Csak épp nem a fizikában, hanem mindenkinek a saját fejében. Az enyémben nincs. Vagyok annyira szerény, hogy ne képzeljem magamról azt, hogy gondolatban majd messzebb jutok a természettudományokban, mint azok akik az életüket erre áldozták. A spirituális marhaságokban meg nem hiszek.
-
7th Zero #3792 Ha irány meg távolság van a definíciódban, akkor hogy gondolod, hogy a geometria következmény? -
Albertus #3791 Miután még sohasem "működött", mert nem gép, hanem elmélet, így inkább a korlátozott alkalmazhatósága lehetne érv. És miután maga Einstein helyesbítette, így még az ilyen érv sem állja meg a helyét.
Egyébként pedig ez is éppen olyan mint a merőlegesség fogalmának kérdése. Ha a zéró fázishelyek távolsága m/s adja a sebességet, akkor a közeledő számára nagyobb, a távolodó számára kisebb sebességű a fény is és minden e.m. jelenség terjedése.
És ugyan mi lehetne hitelesebb mérési lehetőség a megváltoztathatatlan mérőpontok sebességének mérésénél? Ugye beláthatja mindenki azt, hogy semmi.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a specrel "működtetésének" alapfeltétele egy olyan univerzális azonos sebesség amit csak az egyidejűség külön ezen hiba kijavítására készített függvényével orvosolható. Különben még annyira sem közelítené meg a mérési eredményeket az elmélet mint ebben a formájában.
Persze ha D.Gy. fanklub tagjaként gondolkodsz, akkor a fizika történelmének nagyon avatott és igencsak kiváló alakját favorizálod. Mert amit ma tanítanak az a múlt. (Lévén, hogy egyik egyetemen sem tudják a jövőt tanítani.)
"Áltrelben pedig nincs egységes inerciarendszer." - nem figyeltél jól D.Gy. tanár úr előadására, a specrelben is minden egymáshoz viszonyítva mozgónak más - csak a hozzá viszonyítva nyugvókkal közös - saját inerciarendszere van. Nincs általánosan érvényes nagy-nagy közös inercia rendszer. És az áltrelben is ilyen inerciarendszerek vannak.
( Szerintem láttam az eddig megjelent összes előadását, a linkeltet is beleértve. )
"Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz. " - Nos van. Több is mint kellene. Nem erről kérdeztelek, hanem arról, hogy neked mi a véleményed, meglátásod, ötleted. Van olyan? -
gforce9 #3790 "Tudod a választ? Van tipped?" Arra, hogy miért úgy működik a természet ahogy? :) Globálisan erről senkinek sincs gőze :) Ezek csak leírások, hogy hogyan, de a miértre nincs válasz. -
gforce9 #3789 A hullámok terjedési sebessége ugyanannyi tudtommal. Az, hogy frekvencia torzul az meg ismét egy másik jelenség. Einsteinnek nem kellett eladnia az elméletét. Egyszerűen működött.
Áltrelben pedig nincs egységes inerciarendszer. Mindenkinek van egy sajátja de ezek nem állnak össze egy nagy egységes inerciarendszerré. Ennélfogva feltenni az egyikben azt a kérdést, hogy a másikban mennyivel halad xy, értelmetlen. Szerintem nézd meg a linkelt előadássorozatot. -
Albertus #3788 "De, pont úgy kell érteni. :) Pont ez a lényeg az egészben, hogy a c a megfigyelők mozgásától függetlenül, minden megfigyelőnek ugyanakkorának adódik."
Na vegyünk egy 300 MHz-es sugárzót. A hozzá viszonyítva állók szerint pontosan 1 m a hullámhossza. A hozzá viszonyítva mondjuk v=0,8c közeledők szerint 1/3 m a távolodók szerint 3 m. Ez mit jelent?
Tudjuk, hogy a forrásra semmi sem hatott, így az egyik csoporthoz 1/3 idő alatt ért el az 1 m-es hosszú hullám, a másik csoporthoz 3-szoros idő alatt.
Mindenki a saját órájával méri a hullám hossz/idő értéket Így az egyik csoport kilencszer gyorsabb fénysebességgel beérkező 1 m-es hullámokat mér mint a másik csoport.
Persze mondhatjuk, hogy a Doppler hatását vegyük külön, mint ahogyan Einstein is külön vette, mert másként nem tudta a spec.rel.-ben az abszolút fénysebességet eladni.
Viszont az ált.rel.-ben már Ő maga mondott le az abszolút sebességről a tarthatatlansága miatt. Persze ettől még akár te is ragaszkodhatsz hozzá továbbra is.
-
Albertus #3787 " Az abszolút tér és idő fogalmát vetette el Einstein, annak érdekében, hogy azt az ellentmondást, hogy a fénysebesség mindenkinek és mindenkor ugyanannyi feloldja. A fénysebesség abszolút és fix ez kísérletileg is ellenőrízve lett.. Az idő torzul és a méterrúd is."
A számértéke abszolút, a nagysága nem. Hogy mi a különbség?
Vegyük Einstein példáját, legyen két helyen ugyanolyan lámpa, de az egyik helyen legyen lassabb az idő, mint a másikon. Például az egyik lámpát vigyük fel egy torony tetejére, a másikat az aljára. A fönti megfigyelő ugyanolyannak méri a lámpáját mint a másikat mérte amikor a két lámpa egymás mellett volt. A lenti megfigyelő szintén így méri a saját lámpáját.
Viszont a fölső az alsó lámpát lassult fényűnek méri, az alsó a föntit gyorsultnak. Ilyen egyszerű.
Mindig mindenki a saját helyén ugyanakkora számot kap a fénysebesség értékére, de amint a többiekét méri más és más értékeket kap.
Ezt Einstein az ált.rel.-ben úgy fogalmazta meg, hogy kizárólag lokálisan állandó a fény sebessége. Tehát nem abszolút, mint ahogyan ezt valóban kimérték már eléggé sokszor.
A lokális érték állandósága viszont felveti azt a kérdést, hogy lokálisan miért ugyanazt a számot kapjuk? Tudod a választ? Van tipped?
így dőlt le a szavaid értéke.