Fizika 2006
-
Albertus #1348 Nézzük, hogy szerintem mi az alapvető hibája!
A relativitás mindkét változata (az 1905-ös specrel és az 1916-os áltrel,) zárt, szimmetrikus matematikai modell.
A zárt modellek jellemző szimmetrikus eredmény képzésével. Ezért minden aszimmetrikus eredmény a modell szempontjából paradoxon.Mint például az iker paradoxon is.
Mit jelent az, hogy zárt modell? Vegyünk egy egyszerű példát a "zárt" fogalom megközelítésére.
Egy felületrészt határoló görbe mindig zárt. (Különben nem határolná a kívánt felület részt, ha lenne valahol szakadása a görbének.)
A határoló görbe minden pontja szomszédos pontokkal rendelkezik. Azaz minden pontra igaz, hogy a szomszédos pontok tekintetében szimmetria pont.
Vagy másként fogalmazva, minden zárt görbe, minden pontjának mindkét oldalán, szimmetrikusan a görbe pontjai vannak..
Ezek alapvető matematikai tételek, amelyek minden zárt függvényre, minden zárt függvény rendszerre igazak.
Azaz miután a relativitási modellek zárt modellek, rájuk is érvényes a zárt függvények minden kitétele.
Ezzel a zárt függvények megkerülhetetlen szimmetriája is.
Mit jelent ez a köznapi nyelven?
Azt, hogy ha két megfigyelő közötti távolság egy egységnyi, akkor mindkettő megfigyelő szerint tőle a másik megfigyelő egy egységnyi távolságra van.
Vagy sebességekre: Ha két megfigyelő közötti relatív sebesség v értékű, akkor mindkét megfigyelő szerint ő hozzá relatívan a másik mozog v sebességgel.
Nyilván mindenki tudja, hogy milyen hatása van a távolságnak a látószög nagyságára. Ezzel azt is tudja mindenki, hogy ha két teljesen azonos méretű megfigyelő eltávolodik egymástól, akkor mindkettő a másik méretét kisebbnek látja az eredeti, azaz a saját magának a méreténél.
És azt is tudja minden kisgyerek, hogy nem ment össze a másik a távolodással, csupán kisebbnek látszik.
Mi pedig a látószög függvényéről tudjuk, hogy zárt függvény. Ebből adódóan nem lehetséges olyan távolság, amelyről a két megfigyelő eltérő nagyságúnak láthatná a másikat, mint a másik őt, miközben egyiküknek a mérete sem változik meg a valóságban.
A relativitás elmélete ugyanezt a hatást a mozgásra vetítve öntötte
zárt függvény formába.
Miután a mozgásnak csak egyik jellemzője a távolság, a másik jellemzője a távolság megváltozáshoz tartozó idő, ezért a specrelnek
a távolságnak ÉS az időnek a látszólagos megváltozásáról kell szólnia.
És lőn csoda! Erről szól. Sem többről, sem kevesebbről.
Az más kérdés, hogy a hozzád hasonló emberkék számára mítikus térelméletnek tűnik, és mindenki aki erre a tévedésetekre felhívja a figyelmeteket az szerintetek nem érti a relativitás..
Gézoo barátom erre azt szokta javasolni, hogy ha valóban annyira hozzáértő valaki, mint ahogyan állítja, akkor vezesse le a Lorentz transzformációknál használt gamma (Einstein 1905-ben ßétával jelölte) függvényét.. Einsteinnek két oldal kellett ehhez. Lorentz-től vette át, Lorentz-nek majd tíz oldal kellett a levezetéshez.
Egy másik fórumon NevemTeve nicknevű emberkének 1 egész oldal..
Ha így nézzük, akkor Lorentz értette a legkevésbé a relativitás lényegét, Einstein más sokkal jobban, NevemTeve pedig kétszer jobban..
Gézoo 3 azaz három sorban vezette le.. Ez kb. 30-szor rövidebb..
A többiek levezetéseiben sok felesleges sallang növelte a levezetések hosszát.
Vagyis Gézoo tanárúr annyira jól érti, hogy csak a lényeges három sort képes volt megtalálni.
Nos, az én levezetésem 6 db sorból áll. Így valóban nem értem annyira jól mint Gézoo, de sokszor jobban értem, mint Einstein.
Apropó Einstein. Mit és mennyit tudhatott Einstein?
Éppen a napokban Gézoo az egyik fórumon megemlített néhányat abból az ismeret anyagból, amik nélkül ma már leérettségizni sem lehet, és mindet csak 1905 után fedezték fel, ismerték fel.. Azaz Einstein nem tudhatott róluk.
Azaz Einstein az 1905-ös évi tudásával ma már érettségi bizonyítványt sem kaphatna.