3993
Fizika 2006
-
polarka #2506 Nah sikerült nem lezárni.
A gyorsulás megváltozását
itt
A gyorsulás idő szerinti deriváltja a rándulás. Ha mindenáron gyorsulás megváltozásról szeretnénk beszélni, akkor azt úgy lehetne mondani, h:
A rándulás számértéke megegyezik azon gyorsulásváltozás x-ed részével, amit az adott pontbeli rándulás okozna x másodperc alatt. (Általában ezt úgy írják le, h x=1)
Csak ez elég nyakatekert, sokkal 1szerűbb, ha azt mondaná az illető, h a rándulás idő szerinti integrálja adja a gyorsulás változását.
⌠t2
│ jdt = a(t2)-a(t1) = ∆a
⌡t1 -
polarka #2505 [u]A gyorsulás megváltozását[u]
itt
A gyorsulás idő szerinti deriváltja a rándulás. Ha mindenáron gyorsulás megváltozásról szeretnénk beszélni, akkor azt úgy lehetne mondani, h:
A rándulás számértéke megegyezik azon gyorsulásváltozás x-ed részével, amit az adott pontbeli rándulás okozna x másodperc alatt. (Általában ezt úgy írják le, h x=1)
Csak ez elég nyakatekert, sokkal 1szerűbb, ha azt mondaná az illető, h a rándulás idő szerinti integrálja adja a gyorsulás változását.
⌠t2
│ jdt = a(t2)-a(t1) = ∆a
⌡t1 -
polarka #2504 Van különbség a közt, h vki azt állítja, h csinált örökmozgót és hogy valóban az is.
PESWikin szépen össze van írva (úgy látom minden), amit erről a konstrukcióról tudni lehet.
Az merült fel bennem, h:
1 állandó mágnes tere olyan, mint egy elektr. dipólus tere kívülről, csupán a két pólust összekötő szakaszon (a mágnesen belül) ellentétes irányú (ettől lesz örvényes a tere). Ha ez igaz, márpedig kísérletileg az látszik, h igaz, akkor a külső teret figyelve, abban mozogva konzervatív teret tapasztalunk. Épp mint az elektrosztat. térben, így ezen erőtérben sem lehet örökmozgót készíteni. Csak hát, ennek belátásához nem árt kicsit ismerni a magnetosztatikát, márpedig általában ezen emberek nem nagyon foglalkoznak azzal, h már több száz éve kísérleteznek mágnesekkel és ők újra ugyanezen vizsgálódásokat végzik el, anélkül h a tanulnának a régiek eredményeiből.
1ébként meg, ha ingyen energiát tudnának a semmiből előállítani, akkor mégis miért xaroznak azzal, h vmiből nyerjenek energiát? Továbbá, ha vki feltalál egy ilyen működő eszközt, akkor mi szabhatna neki korlátot, h mások ne építsék meg és használják? Az emberek azonnal lecsapnak az ilyen spórolási lehetőségekre és még a barátjaiknak is továbbadják (lsd. céges mobilelőfizetések, egyéb akciós dolgok, spórolási átveréseknek is bedőlnek, Atomenergia topikban is harcu szépen tükrözi az emberek ezen magatartását, h alapvetően xarik a világra, csak az a lényeg, h neki jó legyen és megérje, amit csinál)
Aztán meg ha ingyen volna az energia, akkor ugye a hatékony felhasználással sem foglalkozna senki. A semmiből gyülemlő energia növelné a Föld hőmérsékletét is, ráadásul a harcuhoz hasonló felfogású embereknek köszönhetően gyak. túlmelegedne a Föld. Továbbá mindenféle űrkutatási programokban azonnal használnák, ahelyett h napelemekkel szarakodjanak. -
commissioner #2503 Gyorsulás
Hol a hiba?
"A gyorsulás változása
A gyorsulás megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti harmadik deriváltját rándulásnak nevezzük." -
pet0330 #2502 Miért nem tetszik nekem ott az a 2 vezeték? :D -
#2501
-
#2500
am ahogy látom már megalkották az örökmozgó mágnes motort nem tudom hogy láttátok-e már de belinkelem érdekességképp:
-
#2499
van egy egyszerű módja annak, h egy szerkezetről eldöntsük, örömozgó e.
tudniillik az örökmozgó, ha valóban örökmozgó, elindul magától, nem kell belökni, elindítani. ez magából az örökmozgó elvből következik.
ez a szerkezet valószínűleg még el is indulna magától, viszont a szerkezetnek labilis az egyensúlyi helyzete, tehát nem végezne ciklikus mozgást, még akkor sem, ha nem lenne súrlódást. -
#2498
"Ez olyan, mint Münchausen báró esete. A szerkezet próbálja saját magát kiemelni a mocsárból a saját hajánál fogva."
Hm kösz erre nem gondoltam XD a 2 es és a 4 es ábrán jól látszik ha a nyilakat nézem :/ -
polarka #2497 A motoroknál van olyan összetevő (az üzemanyag elégése), ami folyamatosan energiát juttat a rendszerbe (vagyis úgy nyitott a rendszer, h kívülről plussz energiát is nyer).
Azt mondod, h az, h a mágnesek újra közel kerülnek 1máshoz "új energiát" ad, miért adna? A mágnes nem energiatermelő kézi készülék. A mágnes pont azért kerül közelebb, h munkát végezhessen, mert őt a lendkerekes forgórendszer mozdítja abba az irányba (vagyis ez úgy nyitott rendszer a környezet felé, h veszteségek távoznak, de kívülről sehonnan sem pótlódik)
Ez olyan, mint Münchausen báró esete. A szerkezet próbálja saját magát kiemelni a mocsárból a saját hajánál fogva. Sztem nem gondoltál bele, h kölcsönhatásról van szó, amikor a felfelé mozgó mágnes tolja a felső kart, addig az őt visszafelé löki, ezért energiatovábbítás van csak és semmi energiatermelés. Hatás-ellenhatás, Newton III. tv. -
#2496
Köszönöm a véleményt!
Gondoltam én is a súrlódásra és azért gondoltam h jó lenne rá a lendkerék és az sokat számít. A holtponton átlendíti és a forgásnál energiát tárol hogy mozgatni tudja a csúszkát és ha a mágnesek kellő közelségbe kerülnek egymáshoz így "új energiát" nyer a lendkerék. Ez kb kél kör, negyed kör vonzás, negyed kör taszítás.
Ezt amúgy a robbanómotor elvén gondoltam csak az égés helyett vonzás és taszítás van. És a motoroknál a szelepek mozgatását a folyadékok pumpálását mind a motor energiájából veszi el. És már léteznek elég erős mágnesek amivel talán meglehet valósítani (gondolok itt a neodym mágnesekre.) -
polarka #2495 Valszeg még lassabban állna meg, ha úgy önmagában hagynád, h forogjon és nem építgetnél hozzá semmit, ami növelné a veszteségeket. -
polarka #2494 3-hoz: A felszínen leginkább a háttérsugárzással lehetne mit kezdeni, az meg annyira kis teljesítményű, h a távközlésben háttérzajként jelentkezik (sőt, annak a zajnak is csak egy része a kozmikus eredetű). Ezt a távközlésben használt jelek általában túlordítják. De ezen teljesítmény sem elég még ahhoz sem, h a mobilodat működtesse, ezért kell bele az aksi és erősítők sora. Asszem ez jól mutatja a teljesítmény viszonyokat. -
polarka #2493 Ez miért mozogna örökké?
A korongnak adsz forgási energiát, aztán ez arra használja ennek egy részét, h a csúszkán levő mágnest mozgatva önmagának visszaadja ezen energia egy részét, más részét meg a visszaeséssel. Ezt mágnesek nélkül, mechanikai úton is valszeg megoldható. De a súrlódási veszteségekkel mi lesz? Inkább az látszik ebből, h csillapodó rezgésként lassan, de megáll. -
polarka #2492 1. Ezt a jelenséget nevezik foszforeszenciának. Az ernyő bevonatának anyaga ezt is produkálja.
3. A hörcsögöket is fel lehetne használni energiatermelésre, meg a sok embert, akik a kondikban edzenek. Kérdés, h megéri-e? Én úgy tippelem, h a kozm. sugárzásból (itt a földfelszínen) kinyerhető energia még annyira sem éri meg, mint az előbbiek. -
#2491
hy!
kitaláltam 1 örökmozgó motort. Élőben még nem valósítottam meg. Kinek mi a véleménye működhet-e?
kép:![]()
-
NorBear #2490 Köszi Zero!
Az első kérdéskörrel kapcsolatban, tegnap éjjel elvégeztem egy kísérletet is. Mobiltelefonnal megvilágítottam a TV képernyő egy adott pontját. A megvilágított területen jóval erősebb volt a zöldes "derengés".
A 2. számú kérdéskörrel kapcsolatban is igazad lehet.
-
#2489
1. Valószínűleg úgy van, ahogy gyanítod, csinál ilyet a katódsugárcső.
2. A szórt fény is fény, infravörös is van a spektrumában úgyhogy jut be hősugárzás. De inkább pszichológiai és fiziológiai okot gyanítok fő okként. Kómásan kikászálódsz az ágyból, sötét is van, korán is...aztán felhúzod a redőnyt, addigra szépen bebútol a szervezeted, felpörög kicsit a szíved, a fény is hatással van a közérzetedre, ezért érzékeled melegebbnek a szobát. Pedig igazából nincs melegebb. Szerintem. -
NorBear #2488 Üdv mindenkinek!
Itt lenne pár hétköznapi megfigyelés. Elég triviálisak de azért gondoltam felvetem a témát és kikérem a ti véleményeteket is mert a tudásom még erősen hiányos e téren.
-A régebbi TV készülékeknél, sötétben, zöldes derengés figyelhető meg ami főleg éjszaka, lámpaoltás után látható. Gondolom ez a fotonok által felgerjesztett atomok fény emittációja miatt van így ( Joseph John Thomson kísérletéhez tudnám hasonlítani a dolgot...jó öreg katódsugárcsöves kísérletek ugyebár).
-Elsötétített szobában felhúzzuk a redőnyöket. A nap még nem süt be, mégis érzékelhető némi hőmérséklet emelkedés. Gondolom a fotonok is belejátszhatnak a dologba és valahogy magasabb mozgási energiára késztetik az atomokat.
Más... A kozmikus sugárzást nem lehetne energia termelésre is felhasználni? Úgy tudom hogy az ózon pajzs a röntgen és gamma sugárzást is képes elnyelni szóval itt a földön nem lenne egyszerű a felhasználása. Mert ha utóbbi kettőből jelentős dózis érné a földet valószínűleg mi sem lennénk itt hogy megvitathassuk ezt a kérdést. -
#2487
Üdv. Valakinek nincs meg a egységes érettségi feladatgyűjtemény fizika megoldások 1. kötete? Ha valaki be tudná scannelni nekem a 604-622ig a feladatok megoldását, vagy csak leírni a végeredményeket meg a számolási képleteket nagyon meghálálnám :) -
#2486
... ráadásul monitorról, ahogy kell! :) -
polarka #2485 És pixelenként/vonalzóval mérnéd le a képen a tört részeket? :o) -
#2484
Idétlenül vigyorog, és nagyon kancsal. :P :D -
#2483
Háát, nekem azonnal ez ugrana be és így oldanám meg! :D Én bisztos szuperhíró vok!
![]()
-
polarka #2482 Azért közelítő megoldásnak sztem nem volna rossz.
Az h holdja volna viszont gyorsan cáfolható szerencsére.
Egyébként fontos, h ha vmit nem tudunk megmondani, megoldani szépen egzaktul, akkor próbálkozzunk vmilyen ésszerű közelítéssel és legalább nagyságrendileg mondjuk vmit a problémáról.
Pl. a spirálba feltekert kondi esete egzaktul nem kezelhető, mert főleg a feltekerés elején lövése sincs az embernek, h milyen lesz a térerősség, utólag is legfeljebb közelíthető, h "olyan lesz, mintha..."
Ráadásul a töltéseloszlást sem túl egyszerű megmondani, arra is azt mondhatnám, h ha kör volna, akkor milyen volna és abból lehetne egy közelítést csinálni.
Ezért volna tuti, ha volna vkinek olyan progija, amivel le lehetne szimulálni és akkor boldog volnék. Mapleben pont azt néztem, h vektor-vektor függvényeket nem kezel. Viszont sztem potenciálokkal felírható volna és lehetne tetszőleges töltéselrendezést szimulálni.
1ik arc azt mondta, h a Poisson-egyenlettel szokás az ilyet megmondani, de ahhoz már kéne ismerni a töltéseloszlást is. Ráadásul most nem látom, h ezt hogyan lehetne jelen esetben alkalmazni. -
#2481
Jópofa, de mivel én nem gimis fejjel gondolkodom már bizony a túl jó megoldás keresése miatt bizony rosszul oldottam volna meg.
Pl. nem felételetzem, hogy a fényesség csökkenése lineáris a kitakarás mértékével. Emiatt az átmérő arányosítás is kérdőjeles.
A 3. ábrán bennem először az merült fel, hogy holdja van a bolygónak és pont ilyen szabályos időközönkér látható áthaladás közben. :) -
polarka #2480 Látom, sok ember fantáziáját megmozgatta a példa és kiszúrta a szemüket, h miért is sántít mindez.
Ezen érvelés pontosan a homogén tér feltételezésénél sántít a legjobban, azért mondanánk, h homogén, mivel 1/r lecsengésű volna a tér és R>>d távolságra azon d szakaszon úgysem változik sokat. Viszont ha többször tekerjük fel ott már más távolságon vannak ezen szakaszok.
Sőt, hallgatólagosan már fel is tettük, h ugyanakkora térerősséget hoz létre egy feltekert lemez, mint amikor nincsen feltekerve. Ami nyilvánvalóan badarság, ha nem látható vkinek, akkor szívesen kifejtem miért is.
Tehát, ha valóban koncentrikus hengerekkel akarjuk közelíteni az esetet, akkor célszerű rendesen azzal számolni. Ehhez figyelembe kell venni, hogy az egyes hengereken levő töltés annyi, hogy teljesüljön az hogy minden második réteg vezető ekvipotenciális, hiszen eredetileg azok össze voltak kötve. Továbbá azt is tegyük fel, h a henger hossza nagy és éljünk azzal a közelítéssel, h végtelen hosszú. És azt se felejtsük el, hogy az egyik és másik lemezen az össztöltés ugyanannyi, mint a síkkondin is volt.
Ezen feltételekből és a Gauss-törvényt felírva egy egyenletrendszert kaphatunk, ami alapján már számolhatjuk a közelítésünk eredményét. Meglepő módon, ha a töltéssűrűséget állandónak vesszük, akkor azt kapjuk, h nem változik a kapacitás. Ha azzal is számolunk, akkor a fenti közelítéssel számolva a teljes menetek/feltekerések számától erősen függő eredményre jutunk (és nem azt, h kétszerese lenne).
Legközelebb talán már leírom a számolást is. Amin azért lehet kicsit töprengeni, mert hiába tűnik úgy, h minden megvan és érettségis szinten számolható, azért nem hiszem, h a leérettségizettek közül túl sokan megcsinálnák (pedig elvileg mindent tudnak hozzá matekból).
Ha vkinek a Gauss-tv-nyel van baja (amit elvileg szintén tanítanak az érettségire, de mégsem tudják az emberek) és a huwiki nem teccett, akkor az enwikin érthetőbb szerintem, vagy guglin is biztosan talál hozzá leírást vagy sulineten... végső soron meg itt is zaklathat bárkit a kapcsolódó kérdéseivel. -
polarka #2479 Érettségizzünk fedési exobolygókból! -
polarka #2478 Végtelen hosszú hengerpaláston belül mindenhol 0 a térerősség, ez tudható abból, hogy nincsen bent töltés, ami a tér forrása lehetne. Ettől még lehetne bent tér, de a szimmetrikus elrendezés miatt hengerszimmetrikus teret kell keltsen a palást, erre viszont már csak az E=0 tér képes.
Tehát, ha ezen közelítéssel élünk a példában, akkor tudhatjuk, hogy egy töltött vezetőhenger semmilyen teret nem kelt a belsejében.
Mivel d<<R esetet nézzük, ezért a menetemelkedés a feltekerésnél elhanyagolható és hengerpalástokkal közelíthetjük az elrendezést. Ami nagyon jó.
Továbbá ha még azt is mondjuk, h kb. homogénnak tekinthető a kis d távolságon a tér (ami elég meredek és asszem anélkül is megcsináltam, csak most azt mondom, amire emléxem helyből), akkor mivel a síkkondi terét a két lemez terének összege alkotta, itt viszont a hengeres elrendezés miatt csak 1, ezért a térerősség feleakkora.
Amiből U2=E*d/2 és mivel az eredeti C1=Q/U1=Q/(E*d), így a mostani C2=Q/U2=2Q/(E*d) vagyis C1 kétszerese.
A homogén rész feltételezése azért már meredek, majd talán hétvégén leírom anélkül, csak akkor újra át kell gondoljam mit írtam régebben (és lehet belátom, h hülye voltam és mégsem lehet úgy). De azért bemelegítésnek jó lesz ez így is. -
#2477
"kazán lényege, hogy háromszor annyi hőenergiát képes előállítani, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt"
Kicsit pontatlan, szenzációhajhász a cikk: a villanymotor ugyanis elektromos hálózatból 8 kW teljesítményt vesz fel, és ennek 3-szorosát adja le hőként. De hogy máshonnan szerzi a hőenergiát, arról már nem szól a fáma.
Hasonló a helyzet, mint a hőszivattyús fűtésnél (ott a föld hőjét hasznosítjuk fel, csekély villamos-energia befektetéssel), vagy például a kondenzációs kazánoknál (ott is dobálóznak 108%-os hatásfokokkal, ahol az a plussz hatásfok, az égéstermékkel eltávozó kondenzvízből ferlhasználható hőenergia). -
#2476
"a ... kazán lényege, hogy háromszor annyi hőenergiát képes előállítani, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt."
energiatermelés ftw!! -
Koppixer #2475 WTF??? 
-
#2474
uff... bocsánat, úgy látszik a sok falkonos poszt közt elkerülte a figyelmemet :D 
-
polarka #2473 [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1145553416&no=2461]#2461[/URL]
Gyorsban a lényeg képletek nélkül:
Hengerkondival közelítjük az esetet, ezek e.tere 1/r fv. szerinti és így a hengeren belül 0 a térerősség. Van két koncentrikus hengerünk, a kettő közötti teret csupán a belső töltései állítják elő, hiszen a külsőé belül 0. Az így számolt kapacitás meg 2szeres lesz a síkkondihoz képest, mert a síkkondinál a két fegyverzet közötti teret mindkét lemez saját tere összeadódva állítja elő. Azaz itt a 2 lemez között a térerősség pont fele a síkkondis esethez képest. És ez persze csak kb. 2szeres viszony, hiszen azért a spec. esetet is közelítjük. -
polarka #2472 Viszont az 1018-as nincsen elírva :) -
#2471
te polarka, ígérted, h megnézed arra kondenzátoros feladatodra a gondolatmenetemet, de ha már elfelejtetted, legalább mondd el a te megoldásodat :PP -
#2470
Értem. Este már ki volt a f*aszom vele, így felhívtam az ofőt, hogy az a 2 hülyeség nem megy. Azt mondta nem baj. Reggel közölte velem, hogy a 1019-es feladat elvan írva.
Köszönöm szépen ezt a hosszan kifejtő gondolatmenetet!
-
polarka #2469 nah, mivel lusta geci voltam és ahelyett, h dolgoztam volna inkább játszottam, ezért most nem nagyon érek rá, de neked még gyorsba segítek
1018.
Gondolom tehetetlenségi erőkről nem beszéltek nektek sem, ugyanis nem szokás manapság a középsulikban (megjegyzem régen is fölösleges volt az emberek nagyobb részének, hiszen ma sem tudják mi az, de azért mondogatják)
Akkor, először is két ábrád kéne meglegyen egy a kúp metszetéről távolságokkal bejelölve, egy pedig a testre ható erőkről.
Mikor tűnik úgy, h nem mozdul el a test? (persze ilyenkor már van érintőirányú sebessége, mert a feladat elsunnyogva bár, de ezen állandósult(stacionárius) helyzetről kérdez)
Ha a tengelyre merőleges centripetális erő hat rá eredőben, mely a kúp szögsebességével meg1ező szögsebességet kényszerít a testre.
(Fcp=mrω², amit remélhetőleg fejből vágsz, miután már átnézted a körmozgás egyenleteit)
Ezen eredő erőt mi adja?
Hát a nehézségi erő és a palást tartó ereje. Ezekből van meg az erővektor ábrád.
1019.
Itt valszeg 1630km volna, csak el van írva, mert 1,6km magasan biztosan nem kering az a műhold, legfeljebb éppen mesés fény és hanghatások közt megsemmisül.
Annyit kéne meggondolni, h a Föld középpontját vehetjük fix pontnak, mert a közös tömegközéppontot a kis tömegű műhold úgysem nagyon befolyásolja. Megvan mondva, h körpályán kering, a pályaadatok is (pályamagasságot a Föld felszínétől adták meg), most már csak Fgrav=Fcp -ből ki kell fejezni a föld tömegét.
Fgrav a Newton-féle grav. törvényből
Fcp meg körmozgásból
Itt legfeljebb már csak rosszul vélsz vagy jelölsz be valamit, ha nem jön ki. Azon meg csak úgy lehet gyorsan segíteni, ha leírod, h mit próbálsz számolni egyáltalán és megmondjuk, h hol tévedsz. -
#2468
Na már csak az utolsó kettő feladat nincs meg. Ezek valahogy nem mennek. -
#2467
Üdvözletem újra!
Ezek közül elakadtam:
1018-asban ugye magasságot kell számolni. Azt melyik képlet határozza meg? Megvan a megoldás: h=0.29m, csak ezt nem tudom hogy kapták meg.
A másik a 1016-os, a legszélső helyzetben kijött 0.87mg ami jó, de az egyensúlyi helyzetben 1.27mg-nek kéne kijönnie, ami nem jön ki sehogy. Azt hogy kapták meg?
![]()
Amúgy Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!
