Fizika 2006
-
forrai #2835 Kristófot még az Origóban ismertem meg, sokra becsülöm.
Én se sokat törődöm a kifejezéseimmel, de az utóbbi időben odafigyelek, hogy hullámjelenségekre azt írjam: terjed, és nem hogy halad, vagy hogy megy. (nem kekeckednék, de szeretném hangsúlyozni, hogy hullámjelenség). Én fény- atomoknak nevezem a közeget, amelyben ez megtörténhet, lehet vákuum, lehet éter, és bármi más is.
De egy a fontos- az egy kis oszcilláló tömeg és elektromos töltésű világegyetem!
Amelyre ha felírom a teljesítmény sűrűség képletet, az kontans lesz, és nem színuszosan változó.
Konstans, mert a tömegtöltés által cos-ként képződő "gravinercionális" (GI) hányad mindig kiegészíti a sin. függvényű "elektromágneses"(EM) részt. S így nincs szükség a vákuumra, az összes díszes lelógó paraméterével.
Ehhez persze az kellene, hogy Newton után néhány száz évvel végre felismerjék a tömegvonzás és a tehetetlenség közös alapjait, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelő, és örvényes, hogy párhuzamba lehessen állítani az elektromossággal.
Újra kell írni az egész fizikát!
Ami semmiség, nem igaz?
De igaz!