Fizika

mi a tömegáramlás jele és egysége?

"De a piezo rudas gázgyujtót mechanikusan kell mukodtetni."
Idéznélek:
"A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik, nagy teljesítményû, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tõle. "
Szóval ajánlottad a 220 (ami már 230) Voltos veszedelmes jószágot. 😉

A másik meg a piezógyujtós - ott meg vagy a mechanikai mozgatást kell meghosszabbítani, vagy a nagyfeszültséget. Az elõbbi kissé körülményes - bár igaz, ami igaz, kivitelezhetõ - az utóbbi kellemetlen élményekkel járhat (csillagok látása).

Új téma nyitása: visszalépsz a Tudomány, technika és gazdaság témacsoportba és legörgetsz a lista aljára, ott találhatod az Új téma nyitása lehetõséget.

De elõtte mindenképp használd a keresõt és nézd meg, nem nyitottak-e már hasonló témát.

"Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban."
Ha nagyon szükséges, akkor aki akarja, használja. Fölösleges használata irritáló.

<#integet2> <#conf> <#wave>
Vagy méginkább azt elmagyarázni részletesen, hogy hol és hogyan kell új témát indítani? Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban.

Sziasztok!
Kérnék toletek valamit! Nem tudom, hogy hogyan kell új témát indítani, ezért valaki indítson nekem egy témát evvel a névvel {Mesterséges intelliganciák} vagy modjátok meg hogy ha már van, hogy hol van, mert nagyon érdekelne!!! A teljes URL link címét se felejzsd el nekem itt megadni!
Udv: Erdos Attila .sk

Nem a tomeg a fontos, hanem a tomegÁramlás nagysága. Kis tomegu fekete lyuknak is lehet borzasztóan nagy tomegÁramlása és ezert graviMágneses tere.

De a piezo rudas gázgyujtót mechanikusan kell mukodtetni. Ezt azért amatoroknek is lehet ajánlani, mert kis energián mukodik.

"Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren,
hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg."
A cunamit a nyílt tengeren a tenger alatti földrengés, vulkánkitörés illetve parti földcsuszamlás okozhatja. Ez hoz létre folyamatos hullámzást, ami végigterjed a tengeren.

Amint a part közelébe ér, ennek a hullámzásnak a sebessége a tengerfenékkel való súrlódás következtében lelassul, a hullám mérete viszont drasztikusan megnövekszik. Na most egy ilyen, több tízenX méteres magasságú és több kilométer "vastag", egy autó sebességével jövõ víztömegnek nem mondod azt, hogy "álljál már meg légy oly szíves"!

"Megállni" csak akkor tudna, ha akkora brutális védgátak lennének mint maga a hullám - de akkor hogy nézne ki a tengerpart?

"A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt?"
Mivel a hullámnak igen nagy mozgási energiája van, és az autó nincs a földhöz rögzítve, könnyedén.

ez az árammal átjárt körvezetõ középpontjában keletkezõ mágnese indukció képlete. minek nevezed át "gravimágneses térnek". ráadásul nem függ a tömegtõl, ahogy írtad.

***

Sziasztok!
Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren,
hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg.
A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt?
Köszi a választ!

***

" A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik,"
Törpefeszültségnél (törpefeszültség: 48 V alatt; kisfeszültség: 250V alatt, de 48 V felett) magasabb feszültséget amatõrnek barkácsolási célra ne ajánljunk.
Pláne - mivel rakétáról van szó - kültéren. Pláne tûzveszélyes/robbanásveszélyes anyagnál. Ráadául hosszú távon is kell elvezetni (mert a modellrakétától azért érdemes egy biztonságos távolságban maradni). Élet- és balesetveszélyes.

Ezért is alkalmaznak a modellrakétáknál törpefeszültséges, izzószálas gyújtást - Amerikában erre kész szabványrendszerek vannak, mint arról a Wikipedia is tanúskodik. Van kifejezetten ilyesmivel foglalkozó cégek - például a "nagy öreg" Estes (ilyen indítóeszközt használ - elemrõl megy).

Egy egyenlet helyet megadtam a levezetését. A "B=uI/2R" képlet az ami neked kell. Ha a tobbit nem tudod, akkor minek jártál foiskolára!

Szia Kalash17 !



Van egy szuper ötletem, hogy hogyan gyujthatnád be azt a francos, nyavajás rakétáidat. De aztán rám ne haragudj ! Veszel a boltban egy elektromos gyujtót amit a háztartási gáz gyujtására szántak. Nem mindegy, hogy milyet veszel. Két fajta van belõle:, Egyik egy piezo rudat használ a gyujtáshoz amit mechanikusan kell mûködtetni, nincs csatlakozása a konyektorhoz, kis teljesítményû, csak kicsit szikrázik, ezért a lehetõ legnagyobb márkájút vegyed. A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik, nagy teljesítményû, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tõle. Persze az ujadat ne ted a szikrázó végéhez, mert fényes nappal a csillagokat fogod látni, az tuti. Ha esetleg belehalsz, akkor azt mindenképen írd meg ide a fórumba !! Semmi fajta felelõséget nem válalok ezért a hozzászólásomért!, OK? A rakétáidat ez a szikrázás fogja begyujtani, ha a pirotechnikai anyagod is úgy akarja, hiszen elektromosra akartad csinálni, nem de. No most át kell alakítanod egy kicsit azt a valamelyik fajta gáz gyujtót, meg kell hoszabítani a vezetékeket, mert mind a kettõ fajtában több vezeték vezeti az áramot és a nagy feszültséget a végétõl az elejéig. Arra azért vigyáznod kell, hogy a mûködõképeségét el ne ronzsd, a nagyfeszültség távvezetése elég kényes, de te is csinálj valamit. Az izószálakkal való rakéta gyujtás se lesz könnyebb.



Üdv: Erdös Attila .sk = hiper fizikus ,

Üdv, Hiper fizikus!Egy tenyérbe illõ kis lithium airsoft akksiról van szó!Tényleg nem értek hozzá, de kizártnak tartom, hogy egy ilyen megcsapjon, komoly sérülést okozzon.Szóval tudok ekkora áramforrással legalább egy csillagszórónak megfelelõ hõt elõállítani, vagy sem?

ezt nem olvastam el. az elõzõ hozzászólásod mondata alapján "A gyorsan forgó nagy tömegû égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik" vártam egy kvantitatív választ, konkrétan egy darab egyenletet, aminek az egyik oldalán a gravimágnese térerõsség van, a másikon meg tömeg, szögsebesség vektora, helyvektor meg valami konstans.

Udv Kalash17 !
Én meg múltkor azt írtam neked, hogy ne játsz az elektromosággal, fõleg a légvezetékekkel, a szigeteletlen részekkel, mert agyon úthet a vilanyáram !!! Komolyan.

Szia !

Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetû tekerccsel{;körvezetõvel} analóg. A tekercs középpontjában pedig kiszámolható a mágneses térerõ{ = mágneses indukció}. Olyan képletet nem találtam ami a tekercsen kívül ható mágneses térerõ{; indukció} csökkenését a távolság függvényében megadja, de amit te kérdezel az a tekercsen kívül esõ mágneses térerõ garviMágneses analógiájára vonatkozik. Úgy tûnik nekem, hogy a forgó égitesttõl a távolság négyzetével fordítottan gyorsan csökken a garviMágneses térerõ, de mivel gravitációs dipólusról van szó a mi esetünkben és nem monopólusról, ezért a dipólus hajlásszögei is beleszámítanak majd a képletébe. Ezért itt megpróbálom csak a w szögsebességgel forgó M tömegû égitestnek a középpontjában ható garviMágneses térerõsséget{; garviMágneses indukciót} kiszámolni neked. Nyomatékosan felhívom a figyelmedet arra, hogy a graviMágneses fluxus vagy a gravitációs tér fluxus változása indukáció jelenségét produkálja, amit szintén ki lehet számolni, és a Maxwell egyenletekbe is be lehet helyettesíteni analóg módon a graviMágneses és a gravitációs tér állandóit.

1) Elõször is a graviPermittivitást kell kiszámolni, mert az elektrosztatikus jelenségek képleteiben a permittivitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermittivitás analógiája a relatívGraviPermittivitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele. A dolgozatomban a 35.oldalon és a 28.sorban van a "-> gravitációs permittivitás átszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermittivitást kiszámolni", nézd ott meg.

2) Másodszor a graviPermeabilitást kell kiszámolni, mert az elektromágneses jelenségek képleteiben a permeabilitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermeabilitás analógiája a relatívGraviPermeabilitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele.

A dolgozatomban a 36.oldalon és a 17.sorban van a "-> gravitációs permeabilitás kiszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermeabilitást kiszámolni", nézd ott meg.

3) Harmadszor a tömegÁramlást kell kiszámolni, mert az egymenetû tekercs áramával a forgó gömb tömegáramlása lesz analógiában. A képlete ilyesmi, számoljál utána "Á=kwM", ahol az Á a tömegáram, az M az égitest összes tömege, a w a szögsebesség valamilyen mértékben, mert több is lehet, a k a viszonyulás állandója.

4) Negyedszer be kell helyettesíteni az egymenetû tekercs közismert képletébe, mert ennek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A képlete ilyen "B=uI/2R", ahol a B a körvezetõ vagy a forgó égitest indukciója{; más szóval a térereje ill. a tér erõssége} a középpontban, az u a permeabilitás vagy a graviPermeabilitás állandója a vákuumban, az I a körvezetõben folyó áram vagy a tömegÁramlás{; amit a 3) pontban fejtetem ki}, az R a körvezetõ sugara ez a gömbszerû égitest esetében olyan kétharmada lehet a gömb sugarának.

5) Ötödször, keríteni kell egy olyan képletet ami a mágneses dipólusok között ható erõket vagy a mágneses dipólus körül lévõ térerõt a távolság függvényében leírja. Ebbe a képletbe analóg módon be kell helyettesíteni a gravitációs példa paramétereit{; egészen hasonlóan mint a 4) pontban csináltuk}:, graviPermittivitást, graviPermeabilitást, tömegÁramlást, tömeget a töltés helyébe, ...stb. . Az általad kiszabott feladat egyszerû ugyan, de láthatod, hogy azért sok mindent kell összehozni hozzá. Te talán fõiskolás vagy, ezért jobban is, részletesebben is elmagyarázhatnád a többieknek amit én itt felvázoltam, levezettem.

http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu

Üdvözlettel: Erdös Attila .sk

Üdv!A múltkor azt hiszem már írtam ide.Kis szakmai tanácsot, segítséget kérnék.Elektromos gyújtást szeretnék készíteni házilag gyártott rakétamotorokhoz...Egy 2200 mAh-s, 7.4 Voltos akkumulátorom van, ezzel szeretném gyújtani, vagy esetleg 9 V-os elemmel.A kéteres kábel végére Volfrám szálat kötnék, úgy hallottam ez kis áram hatására is felizzik, és elég nagy hõt képez.Amit én tudnék szerezni, az horgász boltban kapható elõke, ami tartalmaz Volfrámot, de nem vagyok benne biztos hogy az megfelel.Esetleg lenne tippetek, hogy hol tudnék ilyet beszerezni?Elõre is köszönöm a választ!

mekkora a gravimágneses tér erõssége egy M tömegû, w szögsebességgel forgó égitestnek a középpontjától R távolságban?

A gyorsan forgó nagy tömegû égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik, ezek nagyon kis erõk, de elméletileg akkor is részt vesznek a gravitációs csillagászati rendszerek dinamikájában ? A Föld, a Föld Hold rendszer, a Jupiter, a Nap és NapRendszer, a Nap és TejútRendszer, lokális galaxis halmazok, a 3dim4 lokális metaUniverzumunk,, forgástengelyei irányában graviMágneses tér van, bár valószínûleg aránylag kicsi ? A csillag szerû kompakt kolopaszusok forgástengelye irányában a graviMágneses tér arányaiban nagyobb is lehet:, pulzárok ~ neutroncsillagok, kvazárok ~ blazárok, aktív galaxisok, forgó fekete lyukak, -... ?

A (gyorsan forgó) szingularitás elenyészõ kiterjedésû felszínén a végtelenbe konvergáló nagyságú gravitációs gyorsulás van ? A nagy gravitációs gyorsulás alatt törvényszerûen jelentõs energiaTömegû elektromágneses és gravitációs hullámot sugároz ki a szingularitás önmagából ? Oly annyira, hogy emiat a szingularitás teljes egészében szétsugárzódik, még mielõtt a Hawking féle fekete lyuk szétbomlás is bekövetkezne ?

A Föld-Hold-Nap gravitációs együttesben a forgás és a keringés tengelyei nagy pontosságú (precíziós) kvarcÓrás vagy atmÓrás mérései azt igazolják, hogy a forgástengelyek „mindenféle” precessziókat(eltéréseket) végeznek, anomáliákat(rendelleneségeket) mutatnak ? A precessziók egyik magyarázata, hogy a fent nevezett együttes relativisztikus korrekciókra ad okot, másik magyarázata, hogy a keringési pálya periodikus szakaszain „graviMágneses indukációt(!) szenved” rendszeresen, harmadik magyarázata, hogy a többi NapRendszer béli égitestek aberrációt (eltérülést) okoznak neki ?

A Föld-Nap együttesben, éves léptékben a radioaktív anyagok felezési ideje mérhetõ szabályossággal kis mértékben ingadozik, ez azért meghökkentõ{; fiktív?} korrelációs jelenség ? Elképzelhetõ, vannak akik úgy gondolják, hogy Napból származó gravitációs hullám vagy graviMágneses erõtér indukációja(!) az oka a Földi radioaktív izotópok felezési ideje kismértékû ingadozásának ?



{;, http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20100902_nap_radioaktiv.html , http://www.sg.hu/cikkek/76587 , }

Szia Albertus !
Tudom, valószínuségi mozgást. De te tudod-e, hogy a fémes fázisú hidrogénnek folyékony változatot is feltételeznek. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9mes_hidrog%C3%A9n , ebben a protonok szabadon mozognak, mint a plazmában.
Udv. E.A. .sk

Szia Hiper Fizikus!

Tudod milyen mozgást végeznek a protonok egy hidrogén molekulában?

Szia Albertus !

A gyakorlati graviMágneses eszközökrõl azt állítani, hogy a gyakorlatban nagy hatása van az hamisság, de elméleti vizsgálatokat végezni róla nem hamisság hanem jó fantasztikum.

Jól gondolod pontosan ”az elektromoság és a gravitáció analógiája” alapján jött az öttlet. Ki is számoltam a nagyságát: borzasztó kicsi értkû még a nagy tömegek áramlásakor is, de akor is nem semmi. Nem az áramló tömeg sugárzása okoza, nem az áramlás részecske fizikájában keresendõ, hanem az áramló tömeghez direkt szükségszerûséggel járul a graviMágneseség erõtérmezõje, mert tisztán a kibõvített ”mezõ elmélet” alapján áll. Két graviMágnes egymásra {kicsi} erõvel hat, az igen gyorsan változó flukszusú graviMágnes pedig {kicsi} gravitációs teret indukál és fordítva is a gravitációs flukszus gyors változása {kicsi} graviMágneses mezõt indukál, ez csodálatos jelenség!

Azt is nagyon jól gondolod, hogy a gravitáció, a graviMágnesesség, az elektromos tér, a mágneses tér ”egyetlen fajta hatás változata ” csupán, csak nem közvetlenül a termodinamika az alapja nekik. Ha a tömeg körbe áramlását forgásnak tekintjuk, akkor a forgó tömeg körül graviMágneses tér keletkezik, ezt biztosan érted. Ha egy absztrakt szilárd tömeg úgy forog hogy a tengelye a negyedik dimenzió irányába mutat, akkor a körülöte kialakuló erõtérmezõ épen pontosan azonos lesz az elektrosztatikus mezõvel {ezt én találtam fel, lásd a linkemben}. A mágneseség pedig a forgó töltés körül alakul ki {a körkörös elektromos áramlást tekintjuk forgó töltésnek}. Tehát mind a négy erõtérmezõ a tömeg kör áramlásával van összefüggésben, csak az elektrosztatikus tér a negyedik dimenzió irányába csinálja ezt miközben a három dimenzión belül van.

Ha úgy gondolod akkor megírhatnád nekem az e-mail címedet. Írd bele, hogy SG-fórum és hogy Albertus!

http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu/ Ezen a linkemen van minden róla !!!
Udv.: Erdos Attila .sk

Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai
Itt a 49. oldal körül van róla szó. De valamiért hiányzik a pdf-bõl pár kép.

Szia!

Néhány barátommal az a véleményünk, hogy kicsit másként kellene osztályozni a kölcsönhatásokat.
Eddig megkülönböztettünk gyenge és erõs, valamint elektromos és elektronszegény, stb. kölcsönhatásokat.
Ez majdnem jó, de úgy tûnik, hogy kissé téves, mert a lényegrõl elvonja a figyelmet.

Ha pedig úgy skálázzuk a hatásokat, hogy a hatást okozó "sûrûsége" vagy "koncentrációja" alapján milyen okozatot hoz létre, akkor azt találjuk, hogy nem a hatást keltõk különböznek egymástól, hanem a hatások alanyai szerintiek a megkülönböztetések.

Hasonlatként vegyük a levegõ mozgását.

Állónak látszó levegõben is van diffúziós áramlás, valamint a legparányibb hõmérséklet különbség is kinetikus energia különbözettel járva, szintén áramlást okoz.
Ennyire csekély áramlást, az áramlás mérõkkel nem tudunk kimutatni. Ezért besoroljuk az álló levegõ kategóriába.

Amikor már a pókhálót, a lebegõ porszemeket mozgatni képes az áramlás, akkor nagyon gyenge szellõrõl beszélünk.

Majd a falevelek elsodrásához elegendõ erõsség mellet szélrõl, és a többi, egészen a hurrikánok épületeket elsodró erejû áramlásáig.

Pedig csak egy és ugyanazon levegõnek a különféle sebességû és ezzel, különféle molekula sûrûségû áramlásairól van szó.

Ezért arra a megállapításra jutottunk, hogy helyesebb lenne a fizikai jelenségek csoportosítását is az okozójának a sûrûségével osztályozni.

Miért kezdtem ezzel a bevezetõvel?

Azért, hogy bemutathassam azt, hogy a gravitációt, a mágneses hatást és minden fizikai jelenséget okozhatja ugyanazon egyetlen fajta hatást keltõnek a különféle sûrûségû áramlása.
Az áramlás sûrûségének (tulajdonságainak) és az éppen vizsgált alany tulajdonságainak megfelelõ jelenségeket keltve.

Ezzel a szemlélettel nézve, amikor a graviMágneseségrõl vagy gravomágnesességrõl beszélünk akkor szintén olyan jelenség elnevezést használunk amelynek a hatása alapján "adtak nevet".

Az persze teljesen más kérdés, hogy a "graviMágneseség" hatása olyan-e mint amint a káoszt kihasználók állítják.

"Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!"
Gondolom analógiaként jött ez az ötleted. Az elektronáram mágneses teréhez hasonlóan, a semleges tömeg áramlása okozná.
Felteszem azt, hogy az áramló tömeg által keltett sugárzások eredõjének térbeli mozgása kellõen nagy sebességû változást okozna ahhoz, hogy a hatása alá kerülõ részecskék más jelenségeknél nem tapasztalható módon, speciálisan reagálhassanak, akkor lehetne beszélni külön ilyen jellegû hatásról.
Ebben az esetben ilyen kísérõjelenséget, mint ahogyan azt említetted nagyon csekély hatása folytán a jelenlegi méréstechnológiával valószínûsíthetõen ki sem lehetne mutatni.

A graviMágneses eszközökrõl pedig azt állítani, hogy bármit képesek hatni, mint például a falszárítók vagy a gyógyító eszközök, az már egyenesen szándékos csalás kategóriájába tartozó bûn.

Sziasztok!
No ugye, hogy megmondtam. A mikrohullám lesz benne a dologban. Csak az alagút hatás helyet az üregrezonátor hatás jobban elhihetõ. Adhatnál nekunk róla magyar linket az internetrol!
Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grviMágneseségröl? {komolyan vagy játékosan} Mert szerintem a tömegáramlás körül ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!
Udv: Erdos Attila .sk

Japán kutatók mikrohullámokkal keltett gömbvillámai áthaladnak az üvegen, az üveg sérülése nélkül. Ezt a jelenséget az alagúthatással magyarázzák.

" Sokszor említenek olyat, hogy a gömbvillám keresztül megy az ablaküvegen anélkül, hogy bármi történne.."

Ilyet még sose hallottam.

A gömbvillámmal az a probléma, hogy ritkán, rövid ideig elõforduló jelenségek; és akik látják, csak igen szubjektív, nem éppen releváns élménybeszámolókat (amelyek aztán növelik a misztikusságát, a nem magyarázható viselkedésével kapcsolatos legendák számát); vagy kis felbontású kézikamerás felvételt tudnak produkálni róla. Így elég nehéz jó modellt alkotni.

Ennek ellenére elég szép számú elképzelés/laborkísérlet van a keletkezésükrõl - kezdve a mágneses tér okozta hallucinációtól, a sziliciumos táptalajon mikrohullámmmal "nevelt" gömbökön át, a villámcsapást követõ iontöbbletet sem elfelejtve...

Megpróbálom egyszerûen (nem pontosan de talán érthetõen), mert ha elkezdek precízkedni, az a tippem egy szót se fogsz belõle érteni.

A foton nagyjából attól foton hogy vénysebességgel halad.
Az anyag meg a fénye az két különbözõ dolog.
Ha látsz egy fényes göböt bármibõl lehet csak fotonból nem.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Plazma
Plazma: ionok, elektronok....nagyok azok az üveghez. 😊 A fotonok nem. 😊 A mikrohullám meg nem tud anyagként "viselkedni". Hullám. 😊 😊

Kedves Kúlágas !

A gömbvillám nem lehet egyszeru plazmagömb, mert a termodinamika szerint igen gyorsan kikellene hûlnie. Az atombomba plazmája is aránylag gyorsan kihûl. http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6mbvill%C3%A1m Valami mikrohullámú plazmajelensg lehet, mert az uragrezonátorban is keresztul megy az uvegen a mikrohullám.

Figyeljetek csak ide egy kicsit. Mi a véleményetek a grvaMágneseségröl? Mert szerintem a tömegáramlás körul ez keletezik, csak igen kicsi nagyságú!

Udv: Erdos Attila .sk

Fizikusok figyelem!

Van egy kérdésem hozzátok: Milyen fizikai törvénynek mond ellent a gömbvillám?
Sokszor állítják, hogy nem magyarázható a viselkedése a mai fizika alapján. Véleményem szerint megtévesztõ az elnevezés és nem biztos, hogy megfelelõ a kiindulópont. Sokszor említenek olyat, hogy a gömbvillám keresztül megy az ablaküvegen anélkül, hogy bármi történne, de van ahol megolvaszt fémeket, stb. Követ gépjármûveket, embereket, lámpák, gépek közelében gyakoribb. Villámnak, plazmagömbnek tartják. Ennek gondolva azt mondják a fizikának nem megfelelõen viselkedik.
Máshogy nevezem most el: nem gömbvillámnak nevezem, hanem fénygömbnek. Nos vegyük azt a feltételezést, hogy bizonyos hatásokra a fény gömbbé rendezõdik, sok foton igen sûrû elrendezésben egy gömböt alkot. Ahogy mozog, ill, a levegõben van "megakadnak bizonyos anyagi részecskék a fotonok között, máshogy kezd viselkedni. Átmegy az üvegen, miért is ne tehetné, hisz fény (hétköznapi jelenség furcsa formában) Jellemzõ rá az, ami jellemzõ a fényre: hol anyagként, hol hullámként viselkedik. Más anyagokkal "teletûzdelve máshogy kezd viselkedni, pl. változó töltése lesz...stb. Energiát veszít, ha mozog, a környezetébõl energiát vesz fel és arra igyekszik haladni, ahol ez számára a legkönnyebb, lehet töltése, vonzhatják fémek...stb. sorolhatnám a furcsaságokat. Nos milyen mai fizikai törvénynek mond ellent a fénygömb (gömbvillám) ha így közelítjük meg és figyelembe vesszük, hogy a környezet hatással lehet a szerkezetére, tulajdonságaira? Nem találtam eget rengetõ ellentmondást, sõt nagyon is megfelelni látszik a fizikai törvényeknek így nézve. Szerintetek?

Egy épületet fûtésére az ún. dinamikus fûtést használjuk:
1. A fûtõanyagot elégetjük egy hõerõgép tûzszekrényében, amelynek hõmérsékletét állandó T1 értéken tartjuk (ez a hõerõgép felsõ hõtartálya). Az épület fûtésére a hõerõgép T hõmérsékletû hûtõvízét használjuk (ez a hõerõgép alsó hõtartálya).
2. A hõerõgép egy hõszivattyút mûködtet, amelynek alsó hõtartálya egy tó T2 hõmérsékletû vize, felsõ hõtartálya pedig a hõerõgépet hûtõ T hõmérsékletû víz, amely egyúttal az épületet fûti (T1>T>T2) . A tûzszekrényben q égéshõjû anyag ég, a hõerõgép és a hõszivattyú veszteség nélkül, Carnot-hatásfokkal mûködik.
Határozzuk meg, mennyi hõt kap a fûtendõ helyiség egységnyi tömegû fûtõanyag elégetése árán!

Kedves Aparadox ! : #3242+#3231


Nagyon megörültem, hogy valakinek ebben a Föld bolygó fórumában néha eszébe jut a gravitáció is. Ugyanis a gravitáció is a fizikához tartozik, akár példákat számolunk róla akár a róla szóló elméleteket vizsgáljuk. Azt üzenem neked, hogy az egyik elméletbõl a másikba össze-vissza oda-vissza ugra-bugrálni nagyon helytelen dolog. A mezõ elmélet jól leírja a gravitációs mezõt is a nívóvonalakkal, az általános relativitás elmélet szintén jól leírja térgörbülettel a gravitációt, a kvantum elméletnek a hipotézise a graviton virtuális részeszecske. Ezeket az elméleteket a saját keretükön belül kell vizsgálni és nem kevergetni õket egymással és akkor kijöhet valami értelmes belõle.


A gravitáció a mozdulatlan tömeg távolba hatását jelenti. A forgó tömegnek nem csak gravitációs hatása van hanem még az úgynevezett graviMágnesesség erõhatása is van. Minden tömeg áramlás körül graviMágneses tér jön létre. Ez a graviMágneses tér eszméletlenül kicsi, de akkor se semmi. A gravitációs teret a graviPermittivitással jellemezhetjük, a graviMágneses teret pedig a graviPermeabilitással jellemezhetjük, én találtam ki õket. A graviPermittivitással és a graviPermeabilitással együtt képezik a gravitációs hullámot. Tehát a gravitációs hullám szerintem két komponensû és nem egy mint ahogy azt Einstein elképzelte.


Nem mehetek el szótlanul a hipertér, metaUniverzumok, multiverzum, ...stb. elméletei mellett sem. Érdekes téma a fekete lyukak is, sokféle képen foglalkoztak már vele. Ezen a http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu portálocskán van egy bomba jó tanulmány az újszerû fizikáról, ezt neked is el kell olvasnod.


Üdvözlettel: Erdös Attila .sk , (a hiperfizikus)

Gyorsan átpörgettem a linket... rémlik, hogy ezekrõl volt szó egyik elõadáson, hogy a sima rétegelt lemezen is ébred felhajtóerõ, ha ferdén tartom bele az áramlásba, meg a szimmetrikus szárnyprofilon is a mûrepülõ gépeknél (csak azoknak ugye mindig lógatniuk kell a farkukat). Sõt, volt video olyan modellrepülõrõl, aminek nem klasszikus szárnya volt, hanem valami forgószárnya (nem helikopter, inkább valami kombájnra hasonlított). Csak ez nem volt követelmény zh-ra, így nem is jegyeztem meg nagyon 😄

Hát igen, áramlástannál még nem tartok, az majd következõ félévben... amit most tudok, az két másik tárgyból "összeollózott" tudás.

Alapvetõen a Bernoulli-egyenletet szokták magyarázatnak mondani, aminek a magyarázata engem sem elégített ki teljesen, de beértem vele, mert ugye "the show must go on". Ezt alapvetõen a matekban kellõen nem felkészült embereknek szokták mondani. Aki aerodinamikával foglalkozik, annak levezetik a cirkulációval, érdemes lehet megnézni egy jó áramlástan TK-ban szerintem.

Itt egy rövid írás errõl matek nélkül, csakhogy látszódjon mit kéne keresned.

Röviden leírom amit tudok (mert nem tudok ám mindent), aztán remélem jön majd valami okosabb, és elmagyarázza jobban 😊

Elõször is ismerni kell a Bernoulli-egyenlet nyomásdimenziós alakját, ami valahogy úgy néz ki, hogy: p(statikus) + p(dinamikus) = állandó. Ebbõl a p(dinamikus) részt ha kibontjuk egy kicsit, akkor kapunk egy olyat, hogy ró/2 * v^2, ahol a ró a közeg sûrûsége, v pedig a közeg áramlásának a sebessége. Az egyenletbõl látszik, hogy ha nõ az áramlás sebessége, akkor nõ a dinamikus nyomás is, viszont a statikus és dinamikus nyomás összege állandó, így a statikus nyomásnak kutya kötelessége csökkenni. Na mármost a szárnyprofilokat szándékosan úgy alakítják ki, hogy ha elkezd áramlani körülötte a közeg, akkor a szárny felett gyorsabb legyen az áramlás, mint a szárny alatt. Ily módon nyomáskülönbség alakul ki a szárny alsó és felsõ fele között, és ez a nyomáskülönbség a szárnyon egy felfelé ható erõként jelenik meg.

Haha, azt rád bízom 😉
Ímhol e az út, amin járnod kell:



BTW: nekem az a kérdésem lenne, hogy mitõl repül a repülõgép? Valaki el tudja magyarázni?!??! Érthetõen ám!!

na megvan a hiba, ismét én hibáztam

Lehet jobb lett volna ha itt kérek segítséget...?
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1066816122

+1:
És ha a tó medrét egy "a" magasságú kúppal közelítjük mennyi idõ alatt fagy be?

😄 Na, az ilyet szeretem! Valami ilyesmi kellene a megoldáshoz:
1.) Fel kell írni, mennyi hõ keletkezik egy elemi vékony, 1m2 felületû jégréteg kialakulásakor, a jégréteg alján.
2.) Ez a hõ a már meglévõ vastagságú jégen halad keresztül a környezet felé (mert az alulról határoló víz azonos hõmérsékletû, mint a keletkezett jég). Ez a hõáram tartalmaz J/s mennyiséget
3.) A keletkezett 5cm jégréteg kialakulásakor tudjuk, mennyi hõ fog felszabadulni
4.) Ezt a hõt kell az elemi rétegek kialakulásakor elérni, azaz úgy kell rendezgetni a kis jégréteg kialakulására kapott egyenletünket, hogy azt egy adott vastagság kialakulásáig integrálva éppen ezt a hõt kapjuk meg. Ebbõl lesz meg az idõ. Még lehet tippelni is tudnék, mivel a hõáram sík felületeknél egyenesen arányos a hõmérséklet különbséggel és a vastagsággal is, ezért ezek az elemi kis hõáramok összege négyzetesen fog függni az idõtõl, azaz az idõ szinte biztos, hogy ebbõl kifejezve négyzetgyökös lesz. Vagy fordítva 😄DD

Alig várom, h megcsináljam 😛

Köszi!

ez ilyen agyalós-gondolkodós izé, ugye?
számolnivaló esetleg?!?

RÉVAI LEXIKON ÉS PALLASZ LEXIKON:
Gravitáció:
Két test, mely sem elektromos, sem mágneses állapotban nincs,egymásra vonzó erõt gyakorol; e jelenség neve G. A vonzó erõ arányos a két test tömegével, m1 és m2-vel, s amennyiben a két test méretei a távolságukhoz képest elhanyagolhatók, fordítva arányos a távolság négyzetével. A G. eme törvényét úgy fejezzük ki, hogy két tömegpont m1 és m2 egymásra vonzó erõt gyakorol. . .

Szerettem volna egy jó definíciót találni, mert ez nem tetszik. Amolyan XVII. század-ra jellemzõ. Ki tud jobbat?

Külön köszönöm a fülcimpapuszit 😛

Fizika példát még!
Szeretek számológépet nyomkodni!

Z, nagyon ügyi vagy *fejresimi* <#puszi><#law>

<#rinya><#rinya><#rinya>Aszittem, már engem dícsérel mek, h milyen okos vagyok, pedik nem is vok fiszikus...

Ehhez nem fizikust kell találj, hanem bárkit, aki érettségizett fizikából. A fizikus még felháborodna, hogy ilyennel pazarlod az idejét :x