3993
Fizika 2006
-
hiper fizikus #3387 Kristóf miklós linkje
Arról van szó, hogy a graviPermeabilitás: μ_m = - 9.331 964 *10^-27 m^1 kg^-1 értéku. A szám nagyságábból becsultem a 10^-30 Nevtont. Sajnos a mértékesgységel probőéma van, de majd valahogy megoldjuk.
Kristóf Miklós nem ostobba mert egyetemet végzet, csak a éterelméletébe belebonyolódott. -
Zero 7th #3386 Ááááááááábazmeg, köszi, ez a Kristóf Miklós annyira ostoba, hogy az már szórakoztató. :D
Mondjuk az, hogy ő hisz neked, az se nem eredmény, se nem egy hízelgő dolog. :P -
uwu420 #3385 Akkor mi tart vissza attól ,hogy leírd a képleteiddel hogy jön ki a 10^-35 N?
Egyébként egyik link sem jó. -
hiper fizikus #3384 Szia!
Egy kiló vasra semenyire sem hat, mert annak a kilónak áramlani vagy forognia kell hozzá azt is nagyon gyorsan, Viszont az erohatás olyan 10^-35 Newton lehet. A forrásmuvem itt van, rajta van a portálocskám linkje is, azon további hasonló források vannak. Vannak egy kevesen akkik azét elhiszik, ajánlom Kristóf Miklóst. -
uwu420 #3383 ebb -
uwu420 #3382 Egyenlőre senki nem hiszi el hogy ez létezik, ezért lenne jó ha valami kézzelfogható, értelmezhető példán mutatnád be.
Jobb lenen ha még a lentebbinél is szemléletes lenne.
Mondjuk mutasd ki, hogy a föld gravimágesessége mekkora erővel hat mondjuk egy kiló vasra itt a felszínen. -
uwu420 #3381 Ez a nagyon kicsi, mégis mennyi?
Mondjuk a föld esetén, a felszínen mérve.
Jó lenen a ha leírnád a képleteket is szépen egymás után, akkor majd minden kiderül. -
hiper fizikus #3380 Ahoz, hogy marhaságnak minosítsuk még be kell rendesen bizonyítani. Ugyan is nem csak úgy kozelítheto meg a graviMágneseség problémája ahogy azt én tettem, hanem hogy hogy azt nekunk egy tudományos kutatói program keretén belul kell megvizsgálni itten. Te csak arra jottél rá, hogy a mértékegységgel valami nincs rendben, de ez még nem minden, mert további vizsgálatokra van stukség más vezérfonál által
.
-
hiper fizikus #3379 Szia Polarka !
A könyvtárba ahova edig az internet elérhetőségem volt nem akarták megújítani a szerződést, ezért nem tudtam nektek válaszolni.
A kérdéseid helyén valóak! A graviMágneseség nagyságrendje anyira kicsi, hogy gyakorlatilag elérhetetlen pontosságú műszerekre lene szükség hozzá, de a húr elmélet húrjainál sokkal jobban kimutatható. Elméletileg az erőhatásai alapján mutasuk ki a graviMágneseséget. Jól írtad:, mindenhol vannak tömegÁramlások és ezért mindenüt kellene lenie graviMágneseségnek. Mivel nagyon kicsi, ezért nagyon nagy tömegáramlás kell már a kis erejű graviMágneseség gerjesztéséhez is. Mivel nem mérték ki ezért valóban fel sem merült kísérleti úton a létezése, de elméletileg az elektromágneseség analógia alapján rögtön adódik a problémája. Kimutatni a nagytömegu és gyorsan forgó égitestek körül lehet műholdal. Pl. a legközelebbi csillagoknál amelyek párja röngencsillag, oda elküldhetnénk egy műholdat.
-
commissioner #3378 Az eldőlés egy kezdődő perdület. A gravitációból eredő nyomaték ugyanúgy meg akarja perdíteni a csigát, mint te az elején, csak éppen egy másik, merőleges tengely körül. Az egyik perdület átalakul a másikba, és meg is maradna, ha nem lenne veszteség. Persze ezt a folyamatot nem láthatjuk kiteljesedni, mert mindig ott van a padló, amibe beleütközik. -
pet0330 #3377 És az eldöntés az szerinted mi, mert szerintem mozgási energia változtatás. Itt az a zavaró, hogy a rá ható erő irányába semilyen dolgot nem mutat, hanem arra merőlegesen indul el. -
Zero 7th #3376 Szerintem azt kell elfelejteni, hogy a búgócsiga "áll", és egy csapásra könnyen felfoghatóvá válik.
Nem, a búgócsiga nem áll, hanem nagy lendülettel mozog. Ugyanúgy, ahogy egy nagy sebességgel egyenes vonalú egyenletes mozgást végző golyó esetében is sokáig tart, mire a súrlódás lelassítja, úgy a búgócsiga is addig pörög "állva", amíg a súrlódás el nem fogyasztja a perdületét.
Egyébként egyszerű Newton 2. Amíg van mozgási energia, addig minden külső erő azt változtatja meg. Ha elfogy a mozgási energia, akkor tudnak csak a testre ható erők láthatóan érvényesülni (tehát eldönteni a csigát, pl). -
pet0330 #3375 Egyszerű magyarázat nemigen van rá :( Egyszer a youtube-n találtam valami videót ahol egész jól magyarázták, de az se kisgyerekeknek való :( -
#3374
igen, ha a pörgése nem szűnne meg, sosem dőlne el. -
remark #3373 Rosszul fogalmaztam, én is úgy értettem, hogy egy függőleges tengely körül "körben jár" (és közben egy adott szögben ferdén "megáll"). Mikor végül mégis eldől, az azért van, mert a pörgése lelassul? Tehát ha sose lassulna le a pörgése, akkor soha nem is dőlne el? -
#3372
a ferdén pörgő búgócsiga nem áll, hanem egy függőleges tengely körül lassan forog. amíg a nem pörgő búgócsigát a rá ható súlyerő nyomatéka egyszerűen eldönti, addig a forgó csigát, perdülete lévén oldalirányba téríti ki. erre keress rá: precesszió. -
remark #3371 Egy kérdésem lenne. Mikor fiammal a búgócsigával játszottunk ugrott be az, hogy nem tudom neki megmagyarázni, hogy a pörgő búgócsiga mitől áll meg ferdén másodpercekig? (Azaz nagyságrendekkel lassabban dől el, mint egy nem pörgő búgócsiga.) Van erre valami egyszerű válasz? Egyszerű, mert egy gyereknek szeretném elmagyarázni. -
uwu420 #3370 Ez előtt a hsz-előtt szó se volt levegőről, ne szégyenítsd már meg magad :)
De ha már itt tartunk, elárulom hogy a gázmolekulák sebessége leginkább a hőmérséklet és a nyomás függvénye, természetesen sok minden más mellett.
Egyébként minek foglalkozol a fizikának olyan részével amivel még a hozzáértőknek is meggyűlik a bajuk, nem az alapokkal kéne inkább kezdeni?
Ezt a fotonokból álló gömböt nem értem hogy voltál képes elképzelni, eléggé LOL -
#3369
"Khm...az nem megy át az üvegen, továbbra sem."
Mivel az ablaküveg vékony (3-4 mm) a villám (ami plazma) például át tud rajta jutni (a szigetelőknek is van átütési feszültsége). -
#3368
"Hát, van amit nem neked "címeztem", hanem "Kedves Uwu" kollegának....:)"
Egyrészt: "Válasz 'Dj Faustus' üzenetére (#3260) "
Másrészt: szerintem Uwu (bár nem kollega) egyetértene abban, hogy én válaszoljak.
"Végül is mit nevezünk annak? Fénylő gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi, vagy ami a természetben előfordul az nem "igazi"? "
Tessék
"Láttad a felvételt?"
Erre gondolsz?
De biztos is, hisz:
"Épp ezen a fórumon láttam egy videót régebben, ami a pesti szilveszteri éjszakai eget mutatja és egy mozgó, színét, alakját változtató gömbvillámot."
No akkor vegyünk sorra:
- Szilveszterkor készült, amikor sok pirotechnikai eszközt használnak.
- A felvétel kis felbontású (480p, ugyan már!), a felvételt készítő összevissza rángatja (szilveszter...) a kamerát (ezért az elmosódás, de ezt már említettem)
- A videón csak fél percig látjuk a jelenséget, utána elhalványul.
- Tegyük azt hozzá, hogy a jelenséghez közel egy utcai lámpa található (lens flare!).
- A videó alatti leírásban nagyon sokszor a "bizonyítvány-magyarázás" folyik (nem volt nála állvány; de mégis HD felvétel; a felvétel közepe táján bekapcsolta a NightShot funkciót a kamerán, hátha azzal többet látni, de mégse), meg mindenféle belemagyarázások (békés szándék).
No de:
- UFO? Ha UFO-n az azonosítatlan repülő tárgyat - legyen az modellrepülő, lampion, nem azonosított repülő - értünk (és nem a Mars-lakókat ;) ), igen.
- Gömbvillám? Akár az is lehet, de a felvétel alapján nem csinál semmi különlegeset.
"Nem bagatellizáljátok el kicsit a megfigyelések jelentőségét?"
A megfigyelés fonos, de könnyen átcsaphat szubjektív élménybeszámolóvá (lásd például a marsi alagutak legendáját, vagy a bestiáriumok állatainak "megszemélyesítését").
"Objektíven megmérni? Mérték bárhogy?"
Épp ezért mondom, hogy mivel hirtelen megjelenő, nem kiszámítható, rövid időtartamú jelenség nehéz mérést eszközölni. -
Kútágas #3367
Hát, van amit nem neked "címeztem", hanem "Kedves Uwu" kollegának....:)
Objektíven megmérni? Mérték bárhogy?
"Az a huncut videó-technika! Ha egy videó-kamera előtt gyorsan elmozdítasz egy fényforrást, csak egy keskeny "sáv" marad belőle, mert a kamera képkockasebessége lassabb, mint a mozgás sebessége. Viszont álló fényforrás esetén a kamerának van ideje a kapott látvány "feldolgozásához""
Láttad a felvételt?
A régi korok emberei úgy meg tudták figyelni a csillagok járását, az állatok viselkedési szokásait - SZUBJEKTÍVEN -, HOGY BÁR MÉRICSKÉLNEK NEM TALÁLTAK BENNE SOK HIBÁT. Nem bagatellizáljátok el kicsit a megfigyelések jelentőségét?
"Olyan sebességgel, mint ahogyan a plazma mozog. És mivel a plazma ionizált gáz, könnyen hozhat létre fotonokat, amelyek a plazmafelhőből a tér minden irányába szétszóródnak." Khm...az nem megy át az üvegen, továbbra sem.
Erre nem feleltél: Állítottak már elő szilícium segítségével laborban állítólag gömbvillámot, mikrohullámból állítólag gömbvillámot, Tesla elektromosságból állítólag gömbvillámot. Végül is mit nevezünk annak? Fénylő gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi, vagy ami a természetben előfordul az nem "igazi"? -
#3366
"Nincs semmi ilyen probléma vele."
Pedig van. Gömbvillámot nem sokan láttak. Akik láttak, meg vagy szubjektív beszámolókat tartanak, kis felbontású videó-felvételeket/fotókat készítenek. Hirtelen megjelenő, nem kiszámítható, rövid időtartamú jelenség - így nehéz objektíven megmérni.
Hasonló a helyzet a [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Sprite_%28lightning%29]magaslégköri "villámokkal"[/url] is. 1989-ben csináltak róla először fotót, pedig 1730-ban már lejegyezték őket - ha csak anekdota szintjén is.
Vagy ott vannak az újonnan felfedezett fajok.
Ha valamiről kevés információnk van, arról nem lehet egykönnyen egzakt modellt kreálni, így a hozzá hasonló modellt (jelen esetben a villámlás/plazma) próbálják hozzáigazítani.
"Akkor érthetően és egyszerűen válaszolj (de úgy, hogy bárki elolvassa érthesse:)): miért nem lehet egy ilyen gömbben foton?"
Mert a foton mozog. Vákuumban fénysebességgel, közegben kicsit lassabban.
Erre bizonyíték hogy látod a fényt. ;) Illetve ott van a Compton-effektus vagy a Crookes-féle radiométer.
"Nos arról a videóról: egyértelműen látszik, hogy gyorsabb mozgásnál csökken a térfogata"
Az a huncut videó-technika! Ha egy videó-kamera előtt gyorsan elmozdítasz egy fényforrást, csak egy keskeny "sáv" marad belőle, mert a kamera képkockasebessége lassabb, mint a mozgás sebessége. Viszont álló fényforrás esetén a kamerának van ideje a kapott látvány "feldolgozásához".
"Még egy kérdés: a gömbvillámban levő részecskék milyen sebességgel haladnak?"
Olyan sebességgel, mint ahogyan a plazma mozog. És mivel a plazma ionizált gáz, könnyen hozhat létre fotonokat, amelyek a plazmafelhőből a tér minden irányába szétszóródnak. -
Kútágas #3365 Uwu!
Még egy kérdés: a gömbvillámban levő részecskék milyen sebességgel haladnak? Sétapálcás bácsikákként ténferegnek? :) Ne szégyenítsd magad tovább a foton sebessége (feltételezett, elfogadott) nem indok. Te is tudod, meg én is, ne szórakozz már! :) -
Kútágas #3364 Nos arról a videóról: egyértelműen látszik, hogy gyorsabb mozgásnál csökken a térfogata, egy helyben lebegve nő. Színváltozás is kíséri. Energiát veszít, majd töltődik. Add hozzá, hogy sok esetben követ gépjárműveket ill. utcán embereket. Sok leírás szerint standard távolságban marad az embertől ha lassít, lassít "ő" is. UTCÁN! Nem a villamos vezeték felé halad, nem vágódik fém kapuhoz...stb. Nos ebből a pár infóból milyen következtetéseket tudsz levonni? Mi vonzhatja jobban és mitől stabilabb egy élő ember közelsége ill. közelségében?
Ritka? Tényleg, vagy nem mernek beszélni róla ha látták, mert félnek a "hülyézésektől"?
Állítottak már elő szilícium segítségével laborban állítólag gömbvillámot, mikrohullámból állítólag gömbvillámot, Tesla elektromosságból állítólag gömbvillámot. Végül is mit nevezünk annak? Fénylő gömb és rávasaljuk, hogy ez az? Na akkor most melyik az igazi? Okos vagy (szerintem), gondold már végig légyszíííí! Biztos a leírásokkal van a legnagyobb gond? Kezd minek nevezzelek játéknak kinézni az egész. -
Kútágas #3363 "A gömbvillámmal az a probléma, hogy ritkán, rövid ideig előforduló jelenségek; és akik látják, csak igen szubjektív, nem éppen releváns élménybeszámolókat (amelyek aztán növelik a misztikusságát, a nem magyarázható viselkedésével kapcsolatos legendák számát); vagy kis felbontású kézikamerás felvételt tudnak produkálni róla. Így elég nehéz jó modellt alkotni."
Nincs semmi ilyen probléma vele. A probléma ott kezdődik, hogy nem az egyezésekre figyelnek fel a körülmények figyelembe vételével, hanem a különbözőségek elrejtik a lényeget. Túl könnyű legyintéssel elintézni "nem a jelenlegi valóságképünkbe beleférő" jelenségek leírását vagy magát a jelenséget. Egyszerűen nem megfelelő kérdéseket tesznek fel a gömbvillámmal kapcsolatban, így nem is találhatnak megfelelő válaszokat. Épp ezen a fórumon láttam egy videót régebben, ami a pesti szilveszteri éjszakai eget mutatja és egy mozgó, színét, alakját változtató gömbvillámot. Majd ha ráérek előkeresem. Érdemes megnézni és elgondolkodni hogyan "viselkedik". Nézd majd meg!
Kedves Uwu, attól hogy nem bonyolítok dolgokat "szakkifejezésekkel" nem vagyok hülye. Mindig ilyen gyors téves következtetéseket vonsz le és égeted magad? Sajnálatos. Egyet értek Einsteinnel: "Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni nem is érted igazán." Szóval nem baj, ha érthetően tudsz fogalmazni. Feltételezem tudsz. Akkor érthetően és egyszerűen válaszolj (de úgy, hogy bárki elolvassa érthesse:)): miért nem lehet egy ilyen gömbben foton?
"A foton nagyjából attól foton hogy vénysebességgel halad." A tojás meg tojja a tyúkot..... -
pet0330 #3362 Na adj valami linket/publikációt/tanulmányt ami tudományos alapossággal ki van dolgozva, és azt kezdjük el boncolgatni, ami itt folyik az sárdobálás és minden kis gombócban van egy érvszerűség, adj egy levezetést és megnézzük, hogy jó-e vagy nem?
De ugye nem te vagy az aki levezette hogy végtelen=1/végtelen=nulla, mert akkor ágyő! :) -
#3361
"Addig nem volt baj amedig graviMágneseség térerejének a mértékegységét el nem kezdtuk vizsgálni"
hát igen, vond le a tanulságot: jobb, ha nem merülsz mélyebben bele a dologban, mert még rájössz, hogy marhaság
-
polarka #3360 És ezt hol lehet majd kimutatni? Milyen nagyságrendben? Ez is olyan, mint a húrelmélet, hogy az igazoláshoz belátható időn belül elérhetetlen pontosságú műszerekre lenne szükség? Mindenhol van mozgó tömeg, vagyis van tömegáramlás, mégsem mértek még ki ilyen jellegű erőteret, így fel se merült hogy léteznie kéne. -
hiper fizikus #3359 Szia polarka !
Igen, jól érteted, csak egy kicsit pontosítok rajta. A Newton féle gravitációs mező valóban örvénymentes. De az elméletem szerint van egy másik Erdős féle gravitációs mező is, amit graviMágnesességnek hívunk. A graviMágneses mező örvényes. A tömegÁramlások körül örvénylik. Tehát a graviMágneses mező nem teszi örvénylővé a Newton féle gravitációs teret. Az elméletem predikcióje, hogy gravitációs indukáció is van, amikor a gravitációs fluxusváltozások indukálják a gravitációs vagy a graviMágneses teret. -
uwu420 #3358 Mondták már páran, biztos úgy is van, de én nem hiszek benne. -
hiper fizikus #3357 Tudod, hogy hülye vagy?
-
uwu420 #3356 Most voltam szarni, sokáig tartott az is. -
hiper fizikus #3355 Ha valami nem jó azt nem elég csak hajtogatni, hanem be is kell bizonyítan. Az az, azt bizonyízsd be, hogy nem lehet úgy korrigálni a graviMágneses erőtérmező hipotézisét, hogy az jó legyen. Látod én nem szidlak meg téged pedig nem vagyok elragattatva, hogy hülyítésnek nevezed a tanulmányomat. Sokáig tartott amíg osszehoztam. -
hiper fizikus #3354 A graviPermeabilitás és a graviPermittivitás hamarább lett definiálva, mint a graviMágneseség térereje. Addig nem volt baj amedig graviMágneseség térerejének a mértékegységét el nem kezdtuk vizsgálni. Egy kutatási programhoz hívom fel ennek a topiknak a látogatóit:, korrigáljuk úgy a hipotézisemet, hogy rendben legyen. -
polarka #3353 Nem olvastam végig a sok agymenést, ezért lehet rosszul értettem. De úgy tűnik nekem, mintha a gravitációt szeretnéd a mágneses indukció teréhez analóg módon leírni.
Nah már most egy ilyen próbálkozás már azon alapoknál bukik, hogy a gravitációs tér konzervatív/centrális/örvénymentes és még nem tapasztaltak olyat, hogy ez ne így lenne. Innentől kezdve önszórakoztatáson kívül semmi sem motiválhat arra, hogy mégis valaki a mágnesesség mintájára írja le, amelynek terei nem konzervatívak/nem centrálisak/örvényesek. -
uwu420 #3352 Szerintem nem kell ezt magyarázni, mindenki látja miket ír. Őt nem fogod tudni meggyőzni, a rögeszmésekkel nem lehet mit csinálni, mindenki másnak meg egyértelmű mivel áll szemben aki kicsit is ért a fizikához. Aki meg nem ért hozzá, azt had hülyítse, nem kár érte. -
#3351
"mert a mértékegységek nem úgy jöttek ki a hogy azt szeretnénk"
:D ez még mindig nagyon vicces :D a mértékegységek egyenesen következnek (!) abból, ahogy definiáltad a gravimágnesességet. a fizika nem kívánságműsor, hogy úgy fog kijönni, ahogy te azt elképzeled. -
hiper fizikus #3350 Szia Zero7th !
Először egy kicsit kukacoskodásnak véltem, de miután elolvastam úgy gondolom, hogy hasznos lesz az, hogy fogunk tudni valamilyen internet forrásra hivatkozni a vitánkban:, wikipedia/Tudományos_módszerek , wikipedia/kutatás , wikipedia/modellezés .
A "Hipotézis" szakasz alapján az én tanulmányom a fizikáról a "graviMágneses hipotézisből" és a "hipertér elméletéből" áll össze. Mert a graviMágnesesség csak egy vitatott részlet kiemelése és a hipertér pedig egy egyesek álltal elfogadott egésznek az összesítése.
A "Megfigyelés és kísérletezés" szakasz alapján a "Megfigyelés és kísérletezés" nem előzi meg okvetlenül az "elmélet és a hipotézis felálítását". Sőt a "Megfigyelésnek és kísérletezésnek" kell lennie valamilyen alapjának, ami már valamilyen módszereség, akkor is ha valamilyen véletlent is megenged a módszerei között.
Az "Előrejelzés (predikció)", a "Ellenőrzés" és a "Az elméletek elfogadása" szakaszok alapján az a probléma merül fel, hogy a predikció olyan tényekkel állhat elő ami csak elméletileg vizsgálható kísérletileg és gyakorlatilag nem elérhető, de nem is lehetetlenség. Például a relativitás elmélet (is) megengedi a fekete lyukak létezését, de kísérletileg még sem vizsgálható, hogy az esemény horizontja mögött mi van, mi történik. Vagy a kvantum elméletnek a részecskék valószínűségi hullám hatása kimondja, hogy a részecskék valószínűségi előfordulását kísérletileg nem lehet megkerülni, annak ellenére, hogy a részecske fogalom önállóságot sugal térben és időben. Vagy a fémes hidrogén folyékony halmazállapota.
A "Kutatási programok" szakasz alapján az elméletek és a hipotézisek többszörös korigálása megengedett. Én itt az SG.hu fórum Fizika topikjában a graviMágneses hipotézisem korrigálására kértem segítséget, mert a mértékegységek nem úgy jöttek ki a hogy azt szeretnénk. A hipertér elméletemet pedig még tulajdonképen nem is vitatuk meg.
Üdvözlettel:, Erdös Attila .sk, Szlovákia/Rimaszombat ,
-
hiper fizikus #3349 Kérlek: Ha elég jól korulírod a hupikékséget, akkor a színes rajzfilm alapján bemérheto, korulhatárolható a figurák jellemzo kéksége.
-
uwu420 #3348 Így van ez a hupikékséggel is, csak az sokkal jobb mer azt meg én találtam ki. 