Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3237
Az már a te feladatod elmagyarázni, miért egyenlõ Em és Er, ha t=T/8!!!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3236
Csak mert olyan szépen kérted... 😊 Most spóroltam neked egy csengetést magántanárnak kb. 2000Ft-ot, nameg egy hétvégi utat ebben a gedva hidegre váltós idõben... (Persze lehet, hogy Baliról írsz...)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3235
elküldtem magamnak és még alszom rájuk egyet
egyébként nem igazán nehéz példák, nem akarod esetleg te megoldani ezeket?!?
egyébként nem igazán nehéz példák, nem akarod esetleg te megoldani ezeket?!?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3234
Ez lenne a legfontosabb:
Mekkora egy 40 g tömegû test rugalmas és mozágsi energiája a rezgésidõ nyolcadában, h a rezgõ test max. kitérése 16 cm és a frekvenciája 0,625 Hz?
Mekkora egy 40 g tömegû test rugalmas és mozágsi energiája a rezgésidõ nyolcadában, h a rezgõ test max. kitérése 16 cm és a frekvenciája 0,625 Hz?
#3233
Hali! Egy feladatban kérnék segítséget, bár úgy érzem h. nem sok fizikust találni errefelé.
Szóval a feladat így szólna:
1,
a y(t) = 7 cm * sin 10.47 1/s * t
És ez egy 40 g tömegû rezgõ test kiteres-idõ fuggvenye.
a, Mekkora max. kitérése és a frekvenciája?
b, mekkora a sebessége és a rugalmas energiája az 1,4 s-ban?
c, ábrázold grafikonon a gyorsulás-idõ függvenyt!
d, mekkora a rezgés max. sebessége?
e, mennyi idõ alatt éri el a test kitérése amplitudo 2/3 része?
2, Egy 17 cm maximális kitéréssel rezgõ test max. sebességû állapota között eltelt idõ 0,6 s. Mekkora a legnagyobb gyorsulása?
3, Mekkora a 60 g tömegû test rugalmas és mozgási energiája a maximális kitérés felében, ha a rezgõ test max. kitérése 18 cm és a rezgésideje 1.8 s?
Tudom h. mindenki nagyon elfoglalt, de ha mégis valaki megcsinálná azt nagyon megköszönném. 😊
Szóval a feladat így szólna:
1,
a y(t) = 7 cm * sin 10.47 1/s * t
És ez egy 40 g tömegû rezgõ test kiteres-idõ fuggvenye.
a, Mekkora max. kitérése és a frekvenciája?
b, mekkora a sebessége és a rugalmas energiája az 1,4 s-ban?
c, ábrázold grafikonon a gyorsulás-idõ függvenyt!
d, mekkora a rezgés max. sebessége?
e, mennyi idõ alatt éri el a test kitérése amplitudo 2/3 része?
2, Egy 17 cm maximális kitéréssel rezgõ test max. sebességû állapota között eltelt idõ 0,6 s. Mekkora a legnagyobb gyorsulása?
3, Mekkora a 60 g tömegû test rugalmas és mozgási energiája a maximális kitérés felében, ha a rezgõ test max. kitérése 18 cm és a rezgésideje 1.8 s?
Tudom h. mindenki nagyon elfoglalt, de ha mégis valaki megcsinálná azt nagyon megköszönném. 😊
#3232
Sziasztok!
Két egyszerû kérdésre szeretnék választ kapni(némi magyarázattal egybekötve):
Stabil-e a szabad pozitron (az elektron antirészecskéje) egy szál magában?
Kb. mennyi benned a neutronok tömegaránya?
Köszi.
Két egyszerû kérdésre szeretnék választ kapni(némi magyarázattal egybekötve):
Stabil-e a szabad pozitron (az elektron antirészecskéje) egy szál magában?
Kb. mennyi benned a neutronok tömegaránya?
Köszi.
Mindenki az aminek hiszik. Kivéve én, mert rólam azt hiszed, hogy rosszul hiszed, amit hiszel, mert elhitettem veled, hogy az vagyok aminek hiszel. Látod, már azt sem tudod, hogy mit hiszel... :)
#3231
Mi a gravitáció?
"Felteszik, hogy a gravitációs kölcsönhatásnak is van közvetítõ bozonja, a graviton. Valójában azonban a részecskefizikusok hiába rendeznek hajtóvadászatot a graviton megtalálására, sehogy sem tudják detektálni. Úgy néz ki, hogy a graviton elmélete hamarosan megdõl, és a fizikusok visszakanyarodnak Einstein általános relativitáselméletének gravitációs összefüggéseihez."
. . . .
1.) A vonzó Gravitáció
Teóriája vágyálmokon nyugszik. Óh, be szép is volna, ha az égitestbõl láthatatlan erõvonalak indulnának a másik égitest felé, mégpedig annál sûrûbben, minél nagyobb a tömege. Eközben egy kisebb égitestrõl is elindulnak az erõvonalak, persze ezek ritkábbak. Félúton találkoznak, összekapcsolódnak, majd rövidülni kezdenek. Ezáltal fejtik ki a vonzóerõt. Sajnos az elmélet egyetlen eleme sem tûnik életképesnek, de mellette szól, hogy hallgatólagosan bár, de ez a hivatalos verzió.
2.) Görbülõ Tér
Az ötlet az 1910-es években pattanhatott ki Einstein agyából, amikor görcsösen próbálkozott a gravitáció és a gyorsulás egyesítésével. Az elsõ konkrét eredményig 1915-ben jutott el, amikor 1,7 szögmásodpercben jelölte meg a Nap melletti gravitációs fényelhajlás várható értékét. A számértéket jól eltalálta, azonban egyszerûen bizonyítható, hogy ezt nem a térgörbület, hanem a gravitáció fotonokra gyakorolt kettõs hatása okozza. Ennek utána a térgörbületet, a fizikai valósághoz nem tartozó naiv, alaptalan ötletnek tekinthetjük.
3.) Graviton Teória . . .
4.) Nyomó Gravitáció . . .
5.) HHH, Hiper Hõ Hipotézis . . .
A pontokba szedett teóriákat kicsit késõbb ki fogom egészíteni, és kérem a hozzászólásokat.
"Felteszik, hogy a gravitációs kölcsönhatásnak is van közvetítõ bozonja, a graviton. Valójában azonban a részecskefizikusok hiába rendeznek hajtóvadászatot a graviton megtalálására, sehogy sem tudják detektálni. Úgy néz ki, hogy a graviton elmélete hamarosan megdõl, és a fizikusok visszakanyarodnak Einstein általános relativitáselméletének gravitációs összefüggéseihez."
. . . .
1.) A vonzó Gravitáció
Teóriája vágyálmokon nyugszik. Óh, be szép is volna, ha az égitestbõl láthatatlan erõvonalak indulnának a másik égitest felé, mégpedig annál sûrûbben, minél nagyobb a tömege. Eközben egy kisebb égitestrõl is elindulnak az erõvonalak, persze ezek ritkábbak. Félúton találkoznak, összekapcsolódnak, majd rövidülni kezdenek. Ezáltal fejtik ki a vonzóerõt. Sajnos az elmélet egyetlen eleme sem tûnik életképesnek, de mellette szól, hogy hallgatólagosan bár, de ez a hivatalos verzió.
2.) Görbülõ Tér
Az ötlet az 1910-es években pattanhatott ki Einstein agyából, amikor görcsösen próbálkozott a gravitáció és a gyorsulás egyesítésével. Az elsõ konkrét eredményig 1915-ben jutott el, amikor 1,7 szögmásodpercben jelölte meg a Nap melletti gravitációs fényelhajlás várható értékét. A számértéket jól eltalálta, azonban egyszerûen bizonyítható, hogy ezt nem a térgörbület, hanem a gravitáció fotonokra gyakorolt kettõs hatása okozza. Ennek utána a térgörbületet, a fizikai valósághoz nem tartozó naiv, alaptalan ötletnek tekinthetjük.
3.) Graviton Teória . . .
4.) Nyomó Gravitáció . . .
5.) HHH, Hiper Hõ Hipotézis . . .
A pontokba szedett teóriákat kicsit késõbb ki fogom egészíteni, és kérem a hozzászólásokat.
#3230
Nem tudom, te mibõl indulsz ki, de úgy érzésre kicsit túlértékeled az egyetemi tankönyvek szerepét. Én elsõ félévben vettem utoljára tankönyvet az egyetemen. A továbbiakban saját jegyzet, fénymásolt nyomtatott jegyzet, fénymásolt elõadásfóliák, fénymásolt kézzel írt jegyzet tanártól, fénymásolt kézzel írt jegyzet diáktárstól, internetrõl letöltött jegyzet, és nagyon ritkán kölcsönkért tankönyv volt az eszköz, amibõl tanultam. És nálunk ez volt az általános, olyan 10-15 emberre jutott egy könyv, ami körbejárt a társaságban, az árát meg inkább elbuliztuk.
Használhatóságuk is erõsen kérdéses volt mindig, például találkoztam jegyzettel, aminek egy fejezetében egy komplett témakörben konkrétan egyetlen gyakorlófeladat sem volt hibátlan, mindegyik el volt baszva valahol. Persze ez szélsõséges eset volt, de nem egyedülálló.
Használhatóságuk is erõsen kérdéses volt mindig, például találkoztam jegyzettel, aminek egy fejezetében egy komplett témakörben konkrétan egyetlen gyakorlófeladat sem volt hibátlan, mindegyik el volt baszva valahol. Persze ez szélsõséges eset volt, de nem egyedülálló.
#3229
Szia stakypot!
Az érdekelne engem, hogy az egyetemek vagy a fõiskolák menyire és hogyan vannak ellátva tankönyvekkel, mert nekem gyanús, hogy kifogásolhatók.
Üdv: E.A. .sk
Az érdekelne engem, hogy az egyetemek vagy a fõiskolák menyire és hogyan vannak ellátva tankönyvekkel, mert nekem gyanús, hogy kifogásolhatók.
Üdv: E.A. .sk
#3228
Ott nem vizsgálják, hogy mi történik, miután gördülni kezd.
Valamint az ott megadott µ lehetõvé teszi, hogy a csúszásból tiszta gördülés legyen, stakypot feladatában viszont kicsi ehhez a váltáshoz.
De mivel az általad linkelt általánosabb esetrõl szól, így persze benne van a stakypot feladatnak a megoldása is - mondjuk az eredményeket tekintve sok a szám a betûk rovására 😊.
Azt nem tudom, hogy a súrlódási munkát hogyan szokás értelmezni ezen esetben, ugyanis lehet csak a veszteségként, mint az általad linkeltben - lehet pont ez a szokásos jelen esetben. De szerintem lehetne úgyis, hogy veszteség + forgatásra fordított munka. Mivel a súrlódási erõ forgatja meg a testet, így az is a munkavégzéséhez tartozik. De ez csak definíción múlik.
Valamint az ott megadott µ lehetõvé teszi, hogy a csúszásból tiszta gördülés legyen, stakypot feladatában viszont kicsi ehhez a váltáshoz.
De mivel az általad linkelt általánosabb esetrõl szól, így persze benne van a stakypot feladatnak a megoldása is - mondjuk az eredményeket tekintve sok a szám a betûk rovására 😊.
Azt nem tudom, hogy a súrlódási munkát hogyan szokás értelmezni ezen esetben, ugyanis lehet csak a veszteségként, mint az általad linkeltben - lehet pont ez a szokásos jelen esetben. De szerintem lehetne úgyis, hogy veszteség + forgatásra fordított munka. Mivel a súrlódási erõ forgatja meg a testet, így az is a munkavégzéséhez tartozik. De ez csak definíción múlik.
#3227
Amit linkeltem, abban vizsgálja a két esetet, érdemes megnézni.
Végülis ott olyan feladat van, hogy egy "megpörgetett" - lejtõre felfelé mászni akaró - testet helyezünk lejtõre, ami elkezd lefelé csúszni és az a kérdés, mikor kezd el gördülni lefelé, azaz a csúszó mozgása mikor vált át gördülõbe.
Itt ugyanaz az eset van, attól eltekintve, hogy a kezdeti szögsebessége (amikor felpakolják a lejtõ tetejére) nulla. A feladat megoldási menete tökéletesen ugyanaz.
Ha csak "sima" fizikapélda, akkor #3217
Végülis ott olyan feladat van, hogy egy "megpörgetett" - lejtõre felfelé mászni akaró - testet helyezünk lejtõre, ami elkezd lefelé csúszni és az a kérdés, mikor kezd el gördülni lefelé, azaz a csúszó mozgása mikor vált át gördülõbe.
Itt ugyanaz az eset van, attól eltekintve, hogy a kezdeti szögsebessége (amikor felpakolják a lejtõ tetejére) nulla. A feladat megoldási menete tökéletesen ugyanaz.
Ha csak "sima" fizikapélda, akkor #3217
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3226
te csak azt _hiszed_, hogy megoldottad..
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#3225
Mivel a 0,1-es µ sok volna gördülésinek.
#3224
én az utóbbira tippelnék
#3223
Mondjuk azt nem mondta, h csúszásmentesen gördül és a gördülési súrlódási együttható az adott vagy pedig csúszva gördül lefelé és a csúszási az adott.
#3222
Nem egy az egyben a megoldás, de sztem ebbõl meg lehet világosodni, h mirõl is van szó.
Habár a végén már túl tömören fogalmaztak, ennyire futotta a doktoranduszok szabadidejébõl vagy nem akartak túl sok "fölösleges" dolgot leírni. De kérdezhetsz, h melyik része nem világos, én úgy látom, h megértettem az egészet.
Egyébként együtt érzek veled olyan szempontból, h az egyetemi "tanárok" (mert gyakran nem azok tanítanak) és oktatás a középsulim után számomra is nagy csalódás volt. Vagy megszoksz vagy megszöksz. Esetleg addig küzdesz, amíg végül te nem teszed "jobbá" xD
De ez inkább a Tanítás, oktatásban téma.
Habár a végén már túl tömören fogalmaztak, ennyire futotta a doktoranduszok szabadidejébõl vagy nem akartak túl sok "fölösleges" dolgot leírni. De kérdezhetsz, h melyik része nem világos, én úgy látom, h megértettem az egészet.
Egyébként együtt érzek veled olyan szempontból, h az egyetemi "tanárok" (mert gyakran nem azok tanítanak) és oktatás a középsulim után számomra is nagy csalódás volt. Vagy megszoksz vagy megszöksz. Esetleg addig küzdesz, amíg végül te nem teszed "jobbá" xD
De ez inkább a Tanítás, oktatásban téma.
#3220
Én hivatalból értenék hozzá, de ezen a linken jobban értenek hozzá, szóval olvasd el, próbáld megérteni és kérdezz. Addig talán én is (és mások is) megpróbálják megérteni...:
A feladat és a megoldása
A feladat és a megoldása
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3219
Te meg tanulj meg olvasni!
"Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Most már tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni..."
Old meg magyarázd el és rakd ide föl, mert eddig még csak az derült ki hogy csak a pofád nagy. Mellesleg arról sincsen fogalmad hogy a tandíjas meg egyetemi költségvetés csökkentéses mizéria mirõl szól...
"Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Most már tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni..."
Old meg magyarázd el és rakd ide föl, mert eddig még csak az derült ki hogy csak a pofád nagy. Mellesleg arról sincsen fogalmad hogy a tandíjas meg egyetemi költségvetés csökkentéses mizéria mirõl szól...
#3218
"marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le."
tipikus mindenki hülye csak te vagy helikopter mentalitás. ha 2 év alatt ,ár negyedszer kapod ua.-t a példát, de még mindig nem vetted a fáradságot, hogy megoldjad helyesen ezt a középiskolai feladatot, akkor nagyon nincs helyed az egyetemen. jó is lesz a tandíj az ilyen lufifejek ellen, akik azért mennek nulla motivációval egyetemre, mert nincs jobb dolguk.
p.s. a gurul azt jelenti, hogy forogva csúszik.
tipikus mindenki hülye csak te vagy helikopter mentalitás. ha 2 év alatt ,ár negyedszer kapod ua.-t a példát, de még mindig nem vetted a fáradságot, hogy megoldjad helyesen ezt a középiskolai feladatot, akkor nagyon nincs helyed az egyetemen. jó is lesz a tandíj az ilyen lufifejek ellen, akik azért mennek nulla motivációval egyetemre, mert nincs jobb dolguk.
p.s. a gurul azt jelenti, hogy forogva csúszik.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#3217
Van a kezdeti helyzeti energiád, és semmi más.
Lent az alján ez pont elfogy, viszont lesz helyette súrlódási veszteséged, meg forgó és haladó mozgási energiád.
m*g*h=Fs*s+(teta*omega^2)/2+(m*v^2)/2
Innen többi már csak behelyettesítés. Súrlódási erõ geometriából, tehetetlenségi nyomaték szintén, szögsebesség és haladási sebesség összefügg, az az egyetlen ismeretlenünk.
Lent az alján ez pont elfogy, viszont lesz helyette súrlódási veszteséged, meg forgó és haladó mozgási energiád.
m*g*h=Fs*s+(teta*omega^2)/2+(m*v^2)/2
Innen többi már csak behelyettesítés. Súrlódási erõ geometriából, tehetetlenségi nyomaték szintén, szögsebesség és haladási sebesség összefügg, az az egyetlen ismeretlenünk.
#3216
Sziasztok! Valamikor régen szerettem a fizikát de az egyetemen meggyûlöltem. Kedden jegymegajánló zh lesz belõle. Bemegyek már csak a poén kedvéért is, nem sok kell a ketteshez.
Másodjára vettem fel ezt a sz@rt de itt van egy feladat amit én még most sem értek, a harmadik könyv került a kezembe amiben vannak ilyen feladatok, de már nem érdekel. Rózsa néninek innen is üzenem hogy ahelyett hogy a hallgatókat vágják ki az egyetemrõl a sok nárcisztikus vadbarmot kellene akik tanárnak nevezik magukat és otthon arra verik hogy ma is de kib@sztak a világgal.
Itt egy kép
http://kepkezelo.com/images/4o0p69646wm0yfi74m8.jpg
VAn egy lejtõ amin van egy henger. Legurul, lejtõ alján mekkora a sebessége, és mennyi t múlva ér el oda. Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Mostmár tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni...
Mi mit jelent benne, miért alakul át a helyzeti energia mozgásivá. Minek kell bele tehetetlenségi nyomaték. mgh = 1/2mV^2 szerintem marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le. Hogy kell kiszámolni és miért?????????????????????????????????
Azért itt kérdezem mert :
Az egyetemen még fogadó órában sem hajlandóak az emberre idõt szánni, kérdezni nem lehet mert akkor megszivatnak vizsgán. Minden tanár doktor de jó nagy tahó mindegyik mert köszönni se tudnak.
Fizika órán meg nem lehet semmit sem érteni, mert se füle se farka nincs az egésznek...
Elõre is köszönöm a segítséget!
Másodjára vettem fel ezt a sz@rt de itt van egy feladat amit én még most sem értek, a harmadik könyv került a kezembe amiben vannak ilyen feladatok, de már nem érdekel. Rózsa néninek innen is üzenem hogy ahelyett hogy a hallgatókat vágják ki az egyetemrõl a sok nárcisztikus vadbarmot kellene akik tanárnak nevezik magukat és otthon arra verik hogy ma is de kib@sztak a világgal.
Itt egy kép
http://kepkezelo.com/images/4o0p69646wm0yfi74m8.jpg
VAn egy lejtõ amin van egy henger. Legurul, lejtõ alján mekkora a sebessége, és mennyi t múlva ér el oda. Én ezt a feladatot megoldottam már a két év alatt 4 ZH ban, egyszer sem fogadták el, mindig máshogy csináltam. Mostmár tényleg érdekel hogy hogy kell kiszámolni...
Mi mit jelent benne, miért alakul át a helyzeti energia mozgásivá. Minek kell bele tehetetlenségi nyomaték. mgh = 1/2mV^2 szerintem marhára nem írja le hogy az a henger forogva gurul le. Hogy kell kiszámolni és miért?????????????????????????????????
Azért itt kérdezem mert :
Az egyetemen még fogadó órában sem hajlandóak az emberre idõt szánni, kérdezni nem lehet mert akkor megszivatnak vizsgán. Minden tanár doktor de jó nagy tahó mindegyik mert köszönni se tudnak.
Fizika órán meg nem lehet semmit sem érteni, mert se füle se farka nincs az egésznek...
Elõre is köszönöm a segítséget!
#3215
Mondhatni.
Javallott Faraday 1831-es kísérleteit átnézni, az elektromágneses jelenség és indukció témakörének felfrissítése végett.
Javallott Faraday 1831-es kísérleteit átnézni, az elektromágneses jelenség és indukció témakörének felfrissítése végett.
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3214
Köszönöm a gyors válaszokat. Ezek szerint a mágnes, lényegileg az egyes atomok körül keringö elektronok mozgásából nyerik folyamatosan megujuló erejüket? A téma érdekel, mivel ingyenenergia készülék témával foglalkozom már több mint 2 éve. Ebben az irányban vannak eredményeim, tapasztalataim. Remélem ez itt nem Off topic. Ha igen, akkor átlibbenek a témának megfelelö dialógusba.
#3213
(a példában valójában búgócsigának a szubatomi részeket tekinthetjük, az elektront a feles spinje (kvantumszám 1/2) alapján ami a csiga perdületének felel meg)
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3212
Nagyon lesarkítva:
vannak elektromágnesek (gerjesztett mágnesek) és eredendõen mágneses tulajdonságú anyagok, utóbbiak (többek között, egyszerûsítve) a ferromágnesek. Ott atomi szinten a mágneses momentumok (dipólmomentumok) a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A dipólmomentum a spinnek (egy elektronhoz tartozó kvantumos tulajdonság) és az atomban mozgó elektronok esetén azok pálya menti mozgásának megfeleltethetõ impulzusmomentumnak az eredõje.
Konyhanyelven élve hasonlattal:
Felnagyítjuk az anyagot, nézzük meg közelrõl: az atomok apró búgócsigák, melyek (+) és (-) irányba forognak és tengelyük erre-arra áll a Szerjózsa minden irányába. Igen ám de a mágnesnek NEM! Ott azt látjuk, hogy minden kicsiny búgócsiga egyazon irányba mutat, katonás rendben állnak mintha csak egymás másolatai lennének, mint egy abroszminta. Ezek a kis búgócsigák ráadásképpen ugyanazon irányba forognak, teljesen megegyezõ fordulatszámmal.
Összegzésül közös (kvantummechanikai) munkájuk gyümölcseként (eredõjeként) adódik a makroszkópikus mérettartományban a ferromágneses fizikai tulajdonság.
vannak elektromágnesek (gerjesztett mágnesek) és eredendõen mágneses tulajdonságú anyagok, utóbbiak (többek között, egyszerûsítve) a ferromágnesek. Ott atomi szinten a mágneses momentumok (dipólmomentumok) a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A dipólmomentum a spinnek (egy elektronhoz tartozó kvantumos tulajdonság) és az atomban mozgó elektronok esetén azok pálya menti mozgásának megfeleltethetõ impulzusmomentumnak az eredõje.
Konyhanyelven élve hasonlattal:
Felnagyítjuk az anyagot, nézzük meg közelrõl: az atomok apró búgócsigák, melyek (+) és (-) irányba forognak és tengelyük erre-arra áll a Szerjózsa minden irányába. Igen ám de a mágnesnek NEM! Ott azt látjuk, hogy minden kicsiny búgócsiga egyazon irányba mutat, katonás rendben állnak mintha csak egymás másolatai lennének, mint egy abroszminta. Ezek a kis búgócsigák ráadásképpen ugyanazon irányba forognak, teljesen megegyezõ fordulatszámmal.
Összegzésül közös (kvantummechanikai) munkájuk gyümölcseként (eredõjeként) adódik a makroszkópikus mérettartományban a ferromágneses fizikai tulajdonság.
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3211
Meg tudja e valaki magyarázni, honnan ered az állandó mágnes folyamatosan megujuló ereje? Az elektromágnes pl. addig mágneses amig áram folyik benne. Az állandó mágnes ereje fenntartásához nincs szükség semmilyen energiabevitelre, mégis folyamatos vonzóeröt biztosit hosszú ideig.
#3210
😄 nincs és valóban nem értem a tükörben látott képet, sajnos...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3209
remélem nincs/nem lesz jogsid -.-
Waiting for me /me. Uplay: tom.solo Steam: tom_solo
#3208
OK, értem én, tudtam, h a kérdés hülye... De engem baromira zavarnak ezek a tükrös dolgok... <#idiota>
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3207
gondolj bele kicsit, hogyan "mûködik" a tükör. A fényt tükrözi tulajdonképpen vissza. Így fejjel lefele nem fordulhat meg semmi. Annyi történik, ha valaki szemben áll veled, akkor szembõl nézve a jobb keze a bal keze. Viszont egy tükörben, a jobbkezed ugyanúgy a jobb oldalon verõdik vissza. Az lenne inkább a fura, hogyha tükörrel szemben felemelnéd a jobb kezed, és a tükörben a neked bal oldali kéz mozogna.
Nemtudom érthetõen magyaráztam-e kb, próbáltam leegyszerûsíteni.
Nemtudom érthetõen magyaráztam-e kb, próbáltam leegyszerûsíteni.
#3206
Nagyon konyhanyelven: nem a jobb/bal oldalt cseréli meg a tükör hanem az elõre/hátrát. Ez invert testet hoz létre ("izo-test") ami pedig nem vág össze az eredetivel. Ha az eredeti egy "R" test akkor a tükörképe egy "L" invert test lesz amit a tükörbõl kifordítva az "R" test mellé azt kapjuk hogy a két testen ellenkezõ oldalon van a "jobb kéz". Ennek megfelelõen a feliratok is olvashatatlanná válnak. Nem vág egybe a két test.
(az invert test tükörképe pedig egy az egyben megyegyezik az eredeti testtel)
(az invert test tükörképe pedig egy az egyben megyegyezik az eredeti testtel)
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3205
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Nem a "semmit magyarázom", ha nem érted amit mondok gondolkodj még rajta kicsit (de nyugodtan kérdezz meg egy fizika szakos tanárt ha nekem nem hiszel).
Ismétlem: a körüljárási irány változik.
Minden a helyén marad egy síkon túl. Ez a sík maga a tükörfelület.
A leképzés nem eltolás hanem tükrözés. A leképzési távolság(ok) nem konstansok hanem a leképzendõ pont síktól való távolságával egyenlõ.
A dolgok teteje a "helyükön marad" szerinted. Igen így látod.
A dolgok alja is a "helyükön marad", így látod.
A dolgok jobb oldala is jobbról marad, a bal oldal is balról marad csakhogy a tükörképed nem elõre néz amerre Te hanem FELÉD! Pont visszafelé, vagyis: kifordul a test. Megváltozik a körüljárási irány.
A tükör miatt van a Tûzoltóság visszafelé felírva a tûzoltó kocsikra pl.. stb.
Nem a "semmit magyarázom", ha nem érted amit mondok gondolkodj még rajta kicsit (de nyugodtan kérdezz meg egy fizika szakos tanárt ha nekem nem hiszel).
Ismétlem: a körüljárási irány változik.
Minden a helyén marad egy síkon túl. Ez a sík maga a tükörfelület.
A leképzés nem eltolás hanem tükrözés. A leképzési távolság(ok) nem konstansok hanem a leképzendõ pont síktól való távolságával egyenlõ.
A dolgok teteje a "helyükön marad" szerinted. Igen így látod.
A dolgok alja is a "helyükön marad", így látod.
A dolgok jobb oldala is jobbról marad, a bal oldal is balról marad csakhogy a tükörképed nem elõre néz amerre Te hanem FELÉD! Pont visszafelé, vagyis: kifordul a test. Megváltozik a körüljárási irány.
A tükör miatt van a Tûzoltóság visszafelé felírva a tûzoltó kocsikra pl.. stb.
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3204
De ha egy feliratot tartok magam elé a tükörben az visszafelé olvasható, míg a velem szemben álló ember a feliratot el tudja olvasni, azaz nem látja visszafelé. Viszont mindkét esetben az alja és teteje "helyén marad".
Amúgy én igazából tudom, hogy a kérdés a hibás, csak az érdekel, hogy hogyan kell jól feltenni, hogy ne a semmit magyarázzuk.
Az is igaz, hogy valójában lusta az ember átgondolni, mi is történik, amikor a tükörben látott képet nézzük. Sokan sztem azt sem gondolják át, hogy a fenti okok miatt a tükörben "beállított" frizurájuk, ruhájuk, egész megjelenésük éppen fordítottja annak, amit a vele szemben állók látnak. Azaz soha nem nézünk ki úgy tükörben, mint annak, aki szembõl néz minket.
Amúgy én igazából tudom, hogy a kérdés a hibás, csak az érdekel, hogy hogyan kell jól feltenni, hogy ne a semmit magyarázzuk.
Az is igaz, hogy valójában lusta az ember átgondolni, mi is történik, amikor a tükörben látott képet nézzük. Sokan sztem azt sem gondolják át, hogy a fenti okok miatt a tükörben "beállított" frizurájuk, ruhájuk, egész megjelenésük éppen fordítottja annak, amit a vele szemben állók látnak. Azaz soha nem nézünk ki úgy tükörben, mint annak, aki szembõl néz minket.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3203
Egyáltalán nem cseréli meg az oldalakat.
Tükrözve leképzi az elõtte lévõ teret, a közeli pontokat közelebbre a távolit távolabbra képzi le, ettõl a "domborulatot" fordítja inverzbe, azaz a körüljárási irányt változtatja meg.
Tükrözve leképzi az elõtte lévõ teret, a közeli pontokat közelebbre a távolit távolabbra képzi le, ettõl a "domborulatot" fordítja inverzbe, azaz a körüljárási irányt változtatja meg.
Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.
#3202
ó földi, én meg pozsonyból írok. de nem ekkora sületlenségeket. na üdv.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#3201
A síktükör miért cseréli fel a bal-jobb oldalakat a fent-lent oldalt pedig nem? Ha elforgatom a fejem 90 fokkal, akkor sincs változás.
Ne savazzatok, hanem értelmes, okos válaszokat várok, ez nem kvantumfizika, hanem valami egyszerû.
Lehet a kérdés rossz? Akkor mi a jó kérdés?
Ne savazzatok, hanem értelmes, okos válaszokat várok, ez nem kvantumfizika, hanem valami egyszerû.
Lehet a kérdés rossz? Akkor mi a jó kérdés?
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3200
Szia Qetuol !
Nem, nem ìn vagyok Gézoo, bár már írtam neki máshol. Nézd meg a honlapomat, ott van a linkje, azon is rajta vagyok.
Üdv: E.A. .sk
Nem, nem ìn vagyok Gézoo, bár már írtam neki máshol. Nézd meg a honlapomat, ott van a linkje, azon is rajta vagyok.
Üdv: E.A. .sk
#3199
Gézoo te vagy az?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#3198
Szevasztok !
Új vagyok, (: 30 napig URL címet nem adhatok meg) . A fizikának vannak határterületei, ilyen a metafizika is bizonyos értelemben . Szívesen foglalkozok a graviMágneseséggel és a multiverzumokkal . Titeket menyire érdekelnek az ilyen tézisek ? Kedvelem a Teve stílusú írást{; az interneten(NET) találkoztam vele valahol}, persze nem mindenüvé való . Hosszabb idõ alatt megalkottam egy fizikai elméletet, amit szeretnék ajánlani nektek, kb. 88 oldalas mû, ezért ami nem érdekel benne azt nyugodtan ugorjátok át, legfeljebb késõbb visszatértek majd arra a részre ismét . Nézzétek meg, olvassátok el, mondjatok véleményt róla:
<http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu>
<http://tarhely.sokoldal.hu/erdosattilask01/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-levelfizika05.doc>
Üdvözlettel: Erdös Attila (Erdõs) .sk
Új vagyok, (: 30 napig URL címet nem adhatok meg) . A fizikának vannak határterületei, ilyen a metafizika is bizonyos értelemben . Szívesen foglalkozok a graviMágneseséggel és a multiverzumokkal . Titeket menyire érdekelnek az ilyen tézisek ? Kedvelem a Teve stílusú írást{; az interneten(NET) találkoztam vele valahol}, persze nem mindenüvé való . Hosszabb idõ alatt megalkottam egy fizikai elméletet, amit szeretnék ajánlani nektek, kb. 88 oldalas mû, ezért ami nem érdekel benne azt nyugodtan ugorjátok át, legfeljebb késõbb visszatértek majd arra a részre ismét . Nézzétek meg, olvassátok el, mondjatok véleményt róla:
<http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu>
<http://tarhely.sokoldal.hu/erdosattilask01/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-levelfizika05.doc>
Üdvözlettel: Erdös Attila (Erdõs) .sk
#3197
Szia Kalash17 !
Ne haragudj Kalash17-ka, de te csak ne(!) dugdos csupasz drótokat a csatlakozóba, ne játszál légvezetékekkel, mert a végén még agyon üt a villanyáram ! És nagyon sajnálnánk ha hiányoznál a fórum látogatók körébõl .
Üdv. E.A. .sk
Ne haragudj Kalash17-ka, de te csak ne(!) dugdos csupasz drótokat a csatlakozóba, ne játszál légvezetékekkel, mert a végén még agyon üt a villanyáram ! És nagyon sajnálnánk ha hiányoznál a fórum látogatók körébõl .
Üdv. E.A. .sk
#3196
Lehet kapni.
#3195
Összetört búrájú izzó + laposelem, bár ha szilárd anyagot kell begyújtani ez kevés. Ilyenkor bejöhet az izzó helyett a gyolyóstoll rugó. Az is baromi meleg tud lenni, ha egy laposelemet rövidre zársz vele. Ha komolyabb kell, amit akksira lehet kötni, akkor érdemes tényleg egy kis ellenálláshuzalt keresni vagy egy kibuherált vasaló, fõzõlap, stb... Sima forrasztópákához kapható rézhuzal(?) is jó lehet, ez utóbbit nem tudom micsoda pontosan, mert soha nem használtam effélét.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#3194
Fûtõszálra?Lehet kapni olyan fûtõszálat, amit fel tud izzítani mondjuk egy 8.4 voltos, 1100 mAh-es akkumulátor?
#3193
fûtõszálat kötsz egy energiaforrásra?
#3192
Sziasztok!Szakmai segítséget szeretnék kérni.Házilag készítettem cukros rakétákat, és szeretnék rá elektromos gyújtást...Létezik valami módszer amivel meg tudom oldani hogy egy kis méretû áramforrással, vezetékeken keresztül valamit felizzítsak?Elõre is köszönöm a választ!Ha nem probléma ide kérném a választ: [email protected]
#3191
Volna. Sõt! Szerintem mindenkinek van, csak legfeljebb nem tud róla, hogy hogyan. Még nem jutottam odáig, hogy megtegyem.
#3190
Mondjuk azt még nem tudom, hogy mit értesz két bináris szám összefûzésén.
#3189
Egy kis segítséggel az is megvan.
Úgyhogy most már elvileg meg van tetszõleges m1, m2-re és v1, v2-re.
Úgyhogy most már elvileg meg van tetszõleges m1, m2-re és v1, v2-re.
#3188
Mondjuk ki lehet fejezni, hogy az ütközés elõtti v1, v2 esetén milyen ütközés utáni u1 és u2 sebesség lesz (nekem a fv táblázatomba is le van írva). Annyiszor fognak ütközni, amíg a 100-as tömegû sebessége nem lesz nagyobb, mint az 1-esé. Ezt a rekurzív módszert még egy excel táblában is gyorsan ki lehet számolni, mert nem olyan sokszor fognak ütközni.
Persze lehet van valami elegánsabb megoldás is.
Azon törtem a fejemet, hogy hogyan lehetne az ütközések n számát kifejezni a tömegarányokkal.
Gyakorlatilag a következõ a feladat linalgosan megfogalmazva:
un=A^nv
Ahol un az n. ütközés utáni sebességek vektora, A mátrix adja a tömeg viszonyokat, jelen esetben a11=99/101; a12=2/101; a21=-200/101; a22=99/101, v pedig a kezdeti sebességek vektora (jelen esetben <1,0>^T).
A feltétel pedig, hogy n akkora kell legyen, hogy u2>u1 (u2 a 100-as test sebessége, u1 az 1-esé) legyen.
Felhasználva, hogy v=<1,0>^T, tudjuk, hogy A^n elsõ oszlopa adja az un-t, ami kifejezhetõ a tömegek arányával. így megkaptam a nem rekurzív képletet un-re, de ezt elég rondának találtam, illetve még nem sikerült leegyszerûsítenem ahhoz, hogy n-et kifejezhessem belõle.
Persze lehet van valami elegánsabb megoldás is.
Azon törtem a fejemet, hogy hogyan lehetne az ütközések n számát kifejezni a tömegarányokkal.
Gyakorlatilag a következõ a feladat linalgosan megfogalmazva:
un=A^nv
Ahol un az n. ütközés utáni sebességek vektora, A mátrix adja a tömeg viszonyokat, jelen esetben a11=99/101; a12=2/101; a21=-200/101; a22=99/101, v pedig a kezdeti sebességek vektora (jelen esetben <1,0>^T).
A feltétel pedig, hogy n akkora kell legyen, hogy u2>u1 (u2 a 100-as test sebessége, u1 az 1-esé) legyen.
Felhasználva, hogy v=<1,0>^T, tudjuk, hogy A^n elsõ oszlopa adja az un-t, ami kifejezhetõ a tömegek arányával. így megkaptam a nem rekurzív képletet un-re, de ezt elég rondának találtam, illetve még nem sikerült leegyszerûsítenem ahhoz, hogy n-et kifejezhessem belõle.