3992
Fizika 2006
  • Kútágas
    #3466
    Ha akadna, aki gondolkodna a dolgon. A felvételeken az egyik jelenségnél egyértelműen szembetűnő pár dolog (lásd a nsrancssárgás, rózsaszínes "labdát" mely kettészakadva esik szét): Miközben mozog deformálódik az alakja méghozzá a légellenállásnak megfelelően. Széthullik, de már előtte sem gömb. Inkább ellobbanva tűnik el, mint a tűz, esélyesen igaz, hogy gázok égnek benne. (legalábbis részben) A másik ilyen jelenségnél (zömében kék, fehér gömböknél), amilyenek villámlásoknál keletkezik a mozgás nem okoz ilyen alakdeformációt, ha csökken is a méret, vagy nő egységesen az egész gömbre kiterjedően, minden irányban. Nincs szemmel látható hatása alakdeformációban a gyors mozgásnak sem. Ez szerintem már szemmel láthatóan akkora különbség, hogy nem tuszkolhatja bele senki egy kalapba a kettőt. Ez véleményem szerint két különböző jelenség. Túl nagy és tipikus különbségek vannak a kettő között még az emberi szem korlátait figyelembe véve is, hogy egy jelenségről legyen szó. A fény "rabul ejtéséről meg azért linkeltem a cikket, hogy alátámasszam nem feltétlen kell eget rengető energia ahhoz, hogy befolyásolódjon a fotonok viselkedése. Csak ezért. Bár ennyi a tükröt ismerve is világos lehet laikusoknak is. :) Remélem ez a pár sor (bár megint kevés időm van) elég érthető és összeszedett volt. :)
  • polarka
    #3465
    Azt hiszem nem is kell semmit sem dolgoznia, hiszen a mágnesesség egyenletei, kísérletei adottak, ő pedig mindent ahhoz analóg módon akar bevezetni. Tehát valójában csak az analóg átfogalmazást kell a képletekben elvégeznie, ami könnyű. És a megfelelő analóg kísérletekkel igazolnia, hogy valóban mérhető ilyen jelenség. Tehát az utóbbira kéne koncentráljon.
  • Zero 7th
    #3464
    Azdedurva! Viszont legalább működik a természetes szelekció, az is valami...
  • immovable
    #3463
    Itt találtam, egy másik topikban. Am ja, elég borzalmas és nem tudom minek ment oda.
  • hiper fizikus
    #3462
    Ez borzalmas, hol szetted ossze? De miért is mászot o oda???
  • immovable
    #3461
    Neki is filozófia helyett tanulni kellett volna. Be is bizonyította.



  • hiper fizikus
    #3460
    Szia!
  • immovable
    #3459
    Létezik tudom. :)

  • hiper fizikus
    #3458
    Roszul teszed hogy viszolyogsz a filozófiától, mert a bolcselet szeretetét jelenti. A modern filozófia igazán komoly dolog!!!
  • immovable
    #3457
  • Zero 7th
    #3456
    Leszarom a filozófiát, mondtam már?
  • hiper fizikus
    #3455
    Figyel egy kicsit!
    Az empérikus tudomány a materializmus filozófia alapján áll ami mára már nagyott fejlodott. A materializmus elvei szerint a fizikai valóság akkor is létezik minden ismert és ismeretlen bonyolultságában ha azt nem bizonygatja álandóan valaki. Csak az empérizmus akkarja minduntalan bizonyítva látni a tételeit, pedig a materializmus aminek az alapján áll az empírizmus nem olyan. Az empérizmus és a materializmus kozott kis elvi ellentét van, te meg az empérizmusnak ultél fel azthiszem.
  • Zero 7th
    #3454
    A filozófiai hozzáállásod teljesen tudománytalan.

    De bizony, az alap kiindulás az, hogy nem létezik semmi. Csak aztán bizonyos dolgok létezését könnyebb bizonyítani, másokét nehezebb. Nem létezést viszont lehetetlen.

    Az egy ordas baromság, hogy cáfolni kell tudni a tudományban. Ha te állítasz valamit tudományosan, akkor NEKED kell megmondani, hogy hogyan cáfolható a dolog. NEKED kell megtervezned egy kísérletet, ami alapján egyértelműen eldönthető a vizsgált dolog létezése. NEKED kell értelmezned a kísérlet eredményeit, és NEKED kell megmondanod, hogy a kísérlet melyik kimenetelénél felejted el a dolgot örökre.

    Ha ezt nem teszed meg, akkor nem tudományos munkát végzel, hanem csak hülyeségeket beszélsz a levegőbe.
  • hiper fizikus
    #3453
    De igen is hogy hipotetizálhatok{ állíthatok} dolgokat, jelenségeket amíg azok nincsennek megcáfolva. Ez a kulonbség kéztunk!!! Én filozófiai beállítotságú vagyok te mondjuk gyakorlatias{ hétkoznapi} vagy.

    Az a kiindulási alap, hogy semmi sem létezik épen hogy hibás!!! A materiálizmus szerint a világ akkor is létezik, ho nem bizonygatja senki!!! Evvel mellé fogtál! A tudományban nem bizonyítani hanem cáfolni kell tudni elsosorban. Tehát érveket felsorakoztatni. Én is mondhatnám, hogy cáfoljál meg vagy maragy csendben. De én barátságosabb vagyok, mert felajánlom, hogy minden ésszeru érvedet megfontolom! És most ne gyere a mesefilmek példájával...
  • Zero 7th
    #3452
    Kiindulási alap az, hogy semmi sem létezik. Ha valamiről azt állítod, hogy létezik, akkor ezt bizonyítanod KELL.
  • Zero 7th
    #3451
    Nem. TE hitegetsz itt mindenkit, hogy gravimágnesesség létezik. Én csak nem hiszem el neked. Bizonyítsd, vagy maradj csendben! Ennyi.
  • uwu420
    #3450
    Segítség lehet, hogy szó szerint kell érteni.
  • uwu420
    #3449
    Olvasd el megint, nincs benne komoly hiba!
  • uwu420
    #3448
    Nehéz a felfogásod, de nagyon.
    Még a törpös illusztrációval se érted tényleg?

    Nem állíthatsz dolgokat csak úgy, mert nincs rá bizonyíték hogy nincs, ezt fogd már fel!
    A törpök létezése mint jelenség pont egy szinten van a te hülyeségeddel.
  • hiper fizikus
    #3447
    Ezt a hozászólásodat már megbocsás, de végkép nem értem! Nincs is értelme.
  • uwu420
    #3446
    Ez csak egy tényállítás aranyom, semmi tobb és nem azokról az érvekrol szól amiket elvárok hozzá.

    A video kapésból úgy kezdődik, hogy a törpök élete nem csak játék és mese, szóval ne gyere azzal hogy csak mese.
  • hiper fizikus
    #3445
    Az elozo hozászólásomat nem így akkkartam, hanem úgy hogy:
    Mit? , Mogyan? , Miért? , Hogyhogy? ,

    Egyébbként ha érveket nem sorakoztatsz fel, akkor hogy hogy azt hiszed hogy tudni is fogom azt hogy nincs graviMágneseség? Érveket kovetelek pro vagy kontra ...
  • uwu420
    #3444
    Hogy nincs.
  • hiper fizikus
    #3443
    Mit???
  • uwu420
    #3442
    Csak azért írtam hogy tudjad.
  • hiper fizikus
    #3441
    Ez csak egy tényállítás aranyom, semmi tobb és nem azokról az érvekrol szól amiket elvárok hozzá.
  • uwu420
    #3440
    Nincs garavimágnesesség.
  • hiper fizikus
    #3439
    A torpok a tévében léteznek mint filmecske. De te érzsd már meg végre, hogy nem mondhatod azt, hogy a graviMágneseségem semmi, mert ez nálad csak egy makacskodás és nem logikus meggyozodés. A mesefilmek és a fizika pedig nem jon ossze! Mond meg, hogy miért nincs graviMágneseség ész alapon ¶ nem hitt alapon.
  • uwu420
    #3438
    Nehéz dolgod lesz, én már találtam is egy videót, aminek ugyan kétes az eredete (aszongyák csak mese) de mégis legalább valami, a te semmiddel szembe. Egyenlőre úgy tűnik a törpök léteznek.
  • uwu420
    #3437
    Gyakorolnod kéne a bizonyítást, még akkor is ha csak áltudós vagy.
    Kezdjük egy könnyűvel, bizonyítsd be, hogy nincsnek törpök!
  • hiper fizikus
    #3436
    Mert avval hitegetsz minket, hogy valami nincsen. De ez nincs tényszeruen megalapozva nálad, Csak úgy mondod és másokat is fére vezetsz vele sajnos. Az éter nemlétét a relativitás elmélet cáfolta meg éppen, mert anyira ellentmondásos volt az éter. A nem tapasztalható dolgokat is cáfolni lehet! A nem létezoség csak akkor fogható rá valamire, ha a nem létezés bizonyítható vagy legalább is kifogástalan.
  • Zero 7th
    #3435
    Hát, ha te nem szeretnéd, akkor ennyiben is marad a dolog. Senki nem fogja elvégezni a dolgod helyetted. Neked szívügyed, miért is én foglalkozzak vele?

    Továbbá valaminek a NEM létezését lehetetlen bizonyítani. Ha lehetséges lenne, nem lennének már vallások sem.
  • hiper fizikus
    #3434
    Hát épen errol van szó. Nem én akarom bebizonyítani ebben a ciklusban, hanem azt szeretném, hogy tík bizonyítsatok vagy cáfoljatok valamit a graviMágneseségrol, mert úgy látom, hogy ez nem nagyon menne neketek, mármint ha rendesen kellene csinálni. Azt írod, hogy nem dolgod cáfolni, de talán nem is tudnád, mert akadájai vannak.
  • Zero 7th
    #3433
    Nem dolgom cáfolni. Neked dolgod bizonyítani, hogy van ilyen. Amint ez megtörtént, rápillantok a számításodra is. Addig fölösleges időpocsékolás.
  • hiper fizikus
    #3432
    Ez nem értelmes magyarázata a graviMágneseség cáfolatának !!! Csak a hasadra utottél és úgy mondtad.
  • Zero 7th
    #3431
    Nincs ilyen jelenség a valóságban. Kb olyan, mintha a sárkányok lehelletének a hőfokát számolgatnád. Semmi értelme, szellemi maszturbáció. Csináld, ha jól esik, de ne lepődj meg, ha senki sem kíváncsi rá...
  • hiper fizikus
    #3430
    Vegyuk úgy, hogy nem számoltam ki a graviMágneseség graviPermeabilitásának állandóját. Ekkor is el lehet képzelni, hogy van graviMágneseség, de lehet nem hinni ben is. Ha nem számoltam volna ki semmit, akkor mit kezdenétek a graviMágneseséggel, már mint úgy,hogy értelmes legyen? Érzelmek, indulatok alapján elutasítani nem ferr dolog. Hol a hiba benne? Már mint, ha az én számításaimat nem veszuk figyelembe.
  • hiper fizikus
    #3429
    Van egy helyeírás elenorzo programom otthon. Ha futatom, akkor vannak olyan javításai amik jók és mellete olyanok amik lehetetlenek. Tobbet tud mint én, de a lehetetlenek kozul nekem kell kiválasztani a jót.
  • Dj Faustus #3428
    "lökéshullám, fény irányítása"
    Itt egy szilárd anyagban, fotonikus kristályban verődik vissza (nem körbe-körbe/kóvályogva megy az anyagban, mint azt te szeretnéd) fény más frekvenciával, a fotonikus kristályt ért lökéshullám hatására. A gömbvillámban meg nagy valószínűséggel nem egy fotonikus kristály van, ami 10 GPa (10^10 N/m^2! vagyis mintha egy 10^9 kg tömegű test nehezkedne 1 m^2-en a földre!) nyomásnak van kitéve, mindig más irányból (hogy ne szökjön ki belőle a fény). ;)

    Evan J. Reed, Marin Soljacic, and John D. Joannopoulos - Reversed Doppler Effect in Photonic Crystals

    "Vagy amit Tesla alkotott az a gömbvillám?"
    Ha a gömbvillámnak megfelelő - kb. gömb alakú, lassan, a földfelszínhez közel mozgó, fényes, villámhoz köthető - légköri jelenséget hozott létre, akkor igen.
    De Tesla körül sok a misztifikálás, úgyhogy csak óvatosan!

    "Adam Turner és más említett tudósok mióta bulvár kategória? "
    Folytatva az előzőeket: ha pedig nem bulvár, akkor meg az a baj, hogy a fórmumtopik szempontjából nincs indoka a belinkelésének. Ok, a gömbvillámról szól, de mi az oka, mi kapcsán linkelted be a cikket, melyik része az érdekes, kiemelendő? Mert így önmagában csak adatszemét - szétzilálja csak a fórumtopikot.
  • Dj Faustus #3427
    "Nem mindegyik az. Rendezd a látottakat! Nézd meg a különbségeket és hasonlóságokat! Várj lépésenként:"
    Ez már felesleges szörszálhasogatás.
    Minden olyan kb. gömb alakú, fényes, leginkább villámhoz köthető, lassan mozgó, erős egyenáramhoz hasonló élettani jelenséget produkáló légköri jelenséget annak hívunk. Hogy zöld-e vagy kék - nem ez a lényeges.

    "Adam Turner és más említett tudósok mióta bulvár kategória? "
    A "Sötétben tapogatóznak a gömbvillámot megfejteni akarók" eredetileg az sg.hu-n (annak eredetije meg a New Scientistben jelent meg) megjelent cikk "tálalása" azzá teszi. A belinkelt "szakdolgozatot" meg az Egelyre való hivatkozás.

    "Fotonok, látható fény szét is szóródhat, vissza is verődhet. "
    Igen, de itt egy lebegő dologról van szó. Ahhoz hogy a foton egy gömbbön belül maradjon, a tükörnek is lebegnie kell, és eltakarja a fényt, így azt te nem fogod látni.

    "Kérdés: A gömbvillám miért közlekedik zárt térben fal, bútorok mentén? Neki miért nem a legrövidebb út az egyenes? "
    Mert izzó anyagból, plazmából van. Hat rá a gravitáció, de közben a légáramlás is.
    Mint egy ördögszekér. Vagy tollpihe.

    "Mikor a látható fényről beszélünk hullámként tekintjük, vagy részecskeként "
    Mindkettőként. A foton képviseli a részecsketermészetet, a frekvencia/hullámhosz/szín pedig a hullámtermészetet. "Skizofrén helyzet".

    "és mi van a nem látható részével?"
    Rádióhullámokként, infravörös, ultraviola fényként, röntgensugárzásként, gammasugárzásként jelentkezik.

    "A villámok keletkezésekor mekkora feszkó van a föld és a levegő közt és hogyan változik?"
    Néhány száz millió volt:
    "Williams says a typical lightning bolt bridges a potential difference (voltage) of several hundred million volts."
    Forrás: C.R. Nave (Georgia State University) - Hyperphysics Lightning Voltages
    A hivatkozott cikk: Williams,E R: The Electrification of Thunderstorms (Scientific American 1988. november, 88. oldal)

    Itt is kb. annyit írnak