11765



Személyeskedést, egymás minősítgetését mellőzzük.


A teljes magyarítás feltöltve.
  • Savaran
    #10525
    Carrhae - i.e. 53
    Az i.e. 53-ban vívott carrhaei csatában Surena, parthus hadvezér megsemmisítő vereséget mért a Crassus vezette római seregre Carrhae városa (a mai törökországi Harran) közelében. 1000 nehéz fegyverzetű kataphrakta lovas és 9000 lovas íjász állt szemben a rómaiakkal. Crassus a fő erők előtt kiküldte lovasságát, amelyet a kataphrakták megtámadtak, és megfutamítottak, mivel a római fegyverek nem tudták átszúrni a parthusok páncélzatát. Az ütközetben Crassus fiát, Publiust is megölték. A vereség igen megalázó volt a rómaiak számára, amit még az is súlyosbított, hogy a parthusoknak sikerült megszerezniük számos légió aranysasát. (ezt nem én írtam, forrás: Carhaei )
  • TDantes
    #10524
    Olvass kicsit utána mi történt abban a csatában...
  • TDantes
    #10523
    ,,Ha megnézel egy térképet Róma hóditásairol, akkor érdekes , míg az igen közeli kárpátokot (ami nagyon gazdag volt fémekben, nemes fémekben) sosem lépték át mig a messzi és tényleg semmi használhatót nem rejtő britaniát meg meghóditották."

    Bocs, és még te mondod, másnak hogy tájékozódjon? Tájékozódj te, és olvass utána mi volt Brit szigeten.

    A Kárpátok határait meg ismételten kérdem, miért lépték volna át? Mit hódítsanak meg? A semmit? Olyan területet, ahol a seregek szó szerint elvesznek a térben a logisztikai nehézségek miatt, és ezen a helyen ellenséges népeken kívül, az akkori Róma számára semmi hasznos nincs?
  • TDantes
    #10522
    Jaj, ez megint annyira más téma, és nem is értesz hozzá. Szerinted a háború abból áll, hogy jönnek a lovas csávók, hogy oszt lenyomnak mindenkit? Szerinted ez ilyen egyszerű?

    A széles pusztát tudod miért nem hódították meg a nyugati letelepedett népek? Mert ők egy letelepedett nép voltak, és a pusztán ahogy a neve is mutatja csak a puszta van, más semmi.
    Se okuk, se módjuk(logisztikai nehézségek!!) nem volt a puszta meghódítására.

    A besenyők megint más téma. A pusztán élő nomád népek között időről időre megtörtént egy olyan amit népvándorlásnak hívunk.

    Aztán meg, végig vertük Európát? No de milyen Európát, és miért? És miért is lett vége ? Miért is következett be Ausburg és Meerseburg?

    Róma pedig, Róma válságba süllyedt, ezért nem tudott dacolni a keletről érkező népekkel. Válságba került, és nem akadtak rátermett vezetők. Ha sok olyan vezető akadt volna mint mondjuk, Aëtius Róma nem omlik csak úgy össze.
    Ha akadtak volna megfelelő vezetőik, képesek lettek volna érdemben szembe szállni az ellenséggel, de így, hogy a belső bajok is tönkre tették Rómát, meg jöttek a keleti népek, ez a vesztét okozta.


    Az igaz, hogy bizonyos dolgokban például a hunok meghaladták a rómaiak színvonalát. Konkrétan a lovas harcmodorban, és az ehhez kapcsolódó dolgokban.
    De!
    Egy nép kultúrája, és annak foka nem csak abból áll, hogyan harcolnak, az is hozzátartozik, hogy a harcon kívül még mit hoznak létre. Róma pedig létrehozott ,,pár" dolgot.
  • Savaran
    #10521
    Ne forgasd ki a szavaimat, nem mondtam a pártus lovasságra sem hogy legyőzhetetlenek lettek volna. Csak azt próbáltam körülírni hogy félelmetes erőt képviseltek még ha viszonylag kevesen is voltak.

    A másik: hogy ne legyek részrehajló: A Szarmaták a mai Alföld területén is harcoltak a rómaiak ellen, hősiesen küzdöttek a birodalom ellen sikerrel, azonban egyes leírások szerint a fagyos és havas talajon a nehéz páncéltól a szarmaták lovai csak csúszkáltak és nem tudtak rohamra indulni, a római katonák győztek ez miatt.
  • uwu
    #10520
    Megcsinálták. A késői időkben ők is használtak nehézlovasságot, bár az eredeti formájában csak Bizánc vette át a katafraktot. A játékban is benne van egyébként.
    Tényleg nagyon ütőképes és nagyon drága elit egység volt. Legendás erőt képviseltek, és persze az is igaz hogy nem voltak legyőzhetetlenek. Azért nagyon erős túlzás amiket Savaran itt összehord róluk meg úgy általában a történelemről, de vannak akik a meséket jobban szeretik mint a tényeket.
  • hollófernyiges
    #10519
    Ha olyan legyőzhetetlenek voltak a katafraktok és féltek tőlük a rómaiak, akkor miért nem csinálták meg a maguk verzióját? Okosak voltak, tudtak tanulni akár barbároktól is, a lovassági kardjukat pld hispán kardnak hívták. Lehet hogy azért mert a katafrakt felszerelését szekéren kellett utána szállítani, egy órába telt amíg felvette és kb fél óráig volt harcképes :)
    A kengyelt az avaroktól vette át a nyugat.
    És ha már németek és jellemzők, ötven év alatt a militarista és soviniszta németekből pacifista kereskedők lettek, a kereskedő zsidókból meg agresszív katonaállam.
  • Agaba72
    #10518
    Még csak annyit, hogy korabeli feljegyzések szerint a rómaiak a katafraktoktól NAGYON féltek.
  • Agaba72
    #10517
    Nos éppen erre utaltam amikor azt írtam, hogy a nyugat igencsak fura történelmet írt magának.
    A híres Daeriosz például meg akarta hódítani ezt a szerinted használhatatlan területet (egy részét legalább is), épp hogy csak meg tudott menekülni......
    Kicsit tájékozódhatnál más forrásokból is mint az iskolai tananyag.
    A kínaiknak igen sok feljegyzésük van a hunokról. Ahol egy igencsak fejlett társadalmat írnak le. A germánok, gallok, britonok nem értem, hogy kerültek nálad ide. Amúgy a galloktól is sokat tanultak a rómaiak a fémmegmunkálásról.
    A kengyelt például a magyaroktól "tanulta" meg a nyugat.....ősi rovásokból ( roma elött pár ezer évről is) is sok maradt fen csak erről nem igazán beszélnek mert nem nagyon tudják beilleszteni az általad is hangoztatott "barbár", buta népek elképzelésbe. A gogli segít ha nem hiszed járj utána.
    Matematika: a rómaiak a görögöktől (és az etruszkoktól) a görögök meg egyiptomtól és más közelkeleti civilizácioktól tanulták.
    Kicsit eltávolodtunk a páncéloktól pláne magától a játéktól de azt hiszem ez néha megengedhető egy régi játéknál ahol a topic is halott néha :)

    Ha megnézel egy térképet Róma hóditásairol, akkor érdekes , míg az igen közeli kárpátokot (ami nagyon gazdag volt fémekben, nemes fémekben) sosem lépték át mig a messzi és tényleg semmi használhatót nem rejtő britaniát meg meghóditották.
    A rómaiak ereje nem a felszerelésükben volt, hanem a páratlan szervezettségben és fegyelemben.
    Nem ide tartozik és már sokat is írtam (megint) de egy kis érdekesség.
    Ha leírjuk mik voltak a rómaiak jellemzöi, mellé mik az akkori germánoké, aztán leírjuk mik a mai ( és a a középkori) németek jellemzői akkor azt látjuk, hogy a németek a romaiakkal mutatnak hasonlóságot.........gyakorlatilag a németek sokkal inkább örökösei rómának mint bárki más, ellenben az ősi germánokkal már nem sok közös van (genetikailag persze biztos sok).
  • Kotomicuki
    #10516
    Bocsi, hogy belekotyogok, de szerintem Crassus, bár nagyon gazdag arisztokrata volt, de hadvezérnek (is) csapnivaló - ő lett volna az első, akit - pont e miatt - eltesz láb alól a másik 2 - ezért lehetett anno 3. is - , ha véletlenül mégis csak legyőzi(k neki az alvezérei, akikre nem hallgatott) a perzsákat... Azonkívül a római légiók nem pont azon az éghajlati (és terep) viszonyok között tudták kihozni magukból a maximumot, pláne nem megfelelő ellátás (és vezetés!!!) nélkül. (Minden hadseregnek voltak és lesznek is "botlásai", de ott a körülményeket is figyelembe kell venni, és 1-1 ilyen esetből még nem szabad általánosítani.)

    A rómaiak és a Hunok is mesterei voltak a saját hadművészeti vonaluknak, csak az egyik a (taktikus) közelharcban, míg a másik inkább mindig törekedett tartani némi távolságot az ellenséggel szemben az ütközetben...
    Mindkettejük a fegyelmezett, jól szervezett és vezetett seregeinek köszönheti a (hadi)sikereit - még ha a harcmodoruk homlokegyenest el is tért egymástól.
  • bgabor
    #10515
    "Azon azért elmmélkedhetnél picit, hogy vajon miért nem hóditották meg "idegenek" a "széles pusztát" soha. (perzsa , görög, roma stb). Aki megpróbálta az elbukott....."

    Már ki akarná meghódítani a széles pusztát, amin száz kilómétereken keresztül semmi használható nincs? Nem értem miért lett volna ez bárkinek célja. Azonkívül ezen a széles pusztán rengeteg lovas népcsoport osztozott(torzsalkodott állandóan), a hunok csak az egyik voltak közülük.

    Az pedig erősen vicces hogy a görög/római kultúrkörnél fejlettebbnek próbálod beállítani ezeket az egyszerű pusztai népeket.

    A felszerelésük is jobb volt mint a nyugaté(vagy akárkié)
    Na ez meg már a humor teteje. A rómaiak matematikai és mérnöki képességeivel(pl:ostromgépek) vagy kohászatukkal(pl:légiósok felszerelése) senki a világon nem tudott versenyre kelni akkoriban, sőt, igazából még a középkor sötét részében sem.

    Gyakorlatilag a rómaiak már akkor nagyon magas szinten művelték a matematikát, mérnöki tudományokat, jogot és filozóiát amikor például a gallok, germánok és britonok még leölt ellenfeleik haláltusájából olvasták ki a jövendőt, meg fákat imádtak. Hogy a keleti lovas nomád népekről ne is beszéljünk, akiknek a tudománya a lovaglásra, az íjászatra meg a fosztogatásra korlátozódott.

    Tény, hogy az állandóan mozgó és nyilazó lovasíjásszal a nyugati hatalmak újra és újra szembekerültek a történelem során, és sokáig tartott, amíg hatásos ellenszert fejlesztettek ki ellenük. Beszívták ezt a (Nyugat) Rómaiak a hunok és vandálok ellen és ezer évvel később az európai keresztény hatalmak is a mongolok ellen. De ebből még nem következik hogy ezek a keleti lovas népek fejlettnek nevezhető birodalommal bírtak volna. Pláne vicces a rómaiakkal összevetni őket.
  • bgabor
    #10514
    Lehet hogy egy hangyányit az is belejátszott, hogy a rómaiak vezetőjét, Crassust megölték a párthusok a béketárgyalás közben. Utána már az egész római sereg megfutamodott, a páthusok meg legyilkolták őket.

    A római történelem legfurcsább ütközete volt, nem hiszem hogy a lamellás páncélzatnak sok köze lett volna a párthusok győzelméhez.
  • Savaran
    #10513
    Én megértem hogy kételkedtek a lamellás vért védőképességében....de:

    -Egy kis érdekes történelmi tény: ie. 53-ban Carrhaei közelében megütközött Róma és Pártus, a rómaiak serege 35000 remekül felszerelt légiósból, 4000 könnyű gyalogosból és 4000 lovasból, a pártus sereg 9000 könnyű lovasíjászból 1000 szupernehéz katafrakt lovasból állt, akik persze lamellás vértben voltak, totális pártus győzelem elenyésző veszteség mellett. (egészen biztos hogy nem kizárólag a lovasíjászok érdeme a győzelem)
  • Agaba72
    #10512
    Azon azért elmmélkedhetnél picit, hogy vajon miért nem hóditották meg "idegenek" a "széles pusztát" soha. (perzsa , görög, roma stb). Aki megpróbálta az elbukott.....
    A nyugati világ történet írása picit elfogult magával szemben.
    Róma a világ ura. aki uralja rómát uralja világot stb.........mintha nem is létezett volna, nem is olyan messze tőlük egy (igaz folyton változo, de azért egy "családba" való)több ezer éves hun (ez most egy tágan értelmezendő fogalom, a hasonlo kulturkörbe tartozó, hasonló életü népekre) birodalom. Érdekeség, hogy a történészek az etruszkok (gyengébbek kedvéért: róma eredeti alapítoi, a latinok már egy gyakorlatilag "készbe" ültek bele) eredetét tekintve talán csak abban az egyben értenek egyet, hogy "idegenek" akaik valahonnan keletről jöttek.......

    Szóval igenis, a hunok mint majd minden sztyeppei nép nagyon durvák voltak a harcban. A felszerelésük is jobb volt mint a nyugaté (vagy akárkié).
    Az is fura ,hogy mi magyarok állitolag ugy menekültünk ide a csunya besenyők elöl..........aztán pár év mulva ezek a menekültek a következő 50-60 évben végig verik európát.
  • Agaba72
    #10511
    Az értelem halála mikor mindent elhisz az ember amit mások mondanak...........vagy éppen saját szemének sem hisz, csak azért mert nem tudja elképzelni amit lát.
  • MaRee
    #10510
    Ez sajnos kamu.
  • TDantes
    #10509
    Az a tesz kamu.Vagy nagyon messziről lőtt rá, vagy mit tudom én, elhallgat valamilyen részleteket. Mert egyszerűen akkor nem igaz, hogy egy modern lőfegyver nem lövi át.

  • hollófernyiges
    #10508
    "A hunok a sikereiket, az addig ismeretlen taktikájuknak, és a karizmatikus vezetőjüknek köszönhették."
    Csak mondom hogy a hunok hetven éve éltek a Kárpát-medencében meg keletebbre, zsoldosként szolgáltak a római hadseregben mire Attila összefogta őket és megindult a rómaiak ellen. Ráadásul mire nyugatra ért, a serege több mint fele germán volt. Szó nincs ismeretlen taktikáról.
  • Savaran
    #10507
    Én egy szóval nem mondtam hogy legyőzhetetlenek lettek volna.....
    Látod ott a teszt nem lőtte át ez tény, hiába mondod hogy akkor is átlőtte.
    A lamellás páncél használatát valószínűleg csak a vezérek és azok testőrsége engedhette meg magának, tehát max 1-2000 lovasról beszélek, mondjuk a 30 000-ből kb. , a többiek természetesen könnyebb felszerelésben lehettek ez nyilvánvaló.

    "Arról nem is szólva, hogy balta támadás ellen?"- a magyaroknál is azért volt fokos mert ha szembe jött egy ilyen "bodyguard" akkor jól szétcsapkodta a fokossal a lamellás vértet, vagy kilyukasztotta a sisakját a másik végével.
  • TDantes
    #10506
    Aha. Én meg tegnap rekonstruáltam a hét fejű sárkányt. Nem arról van szó, hogy lenézem, vagy lekicsinylem a páncélzatot.

    Csak épp az ilyen mesebeli túlzásokat nem tudom komolyan venni.

    Most nem azért, de ha ilyen erős lett volna ez a páncélzat, akkor a hunok legyőzhetetlenek lettek volna, és nehogy azt mond, hogy így is volt. A hunok a sikereiket, az addig ismeretlen taktikájuknak, és a karizmatikus vezetőjüknek köszönhették. Nem pedig a páncéljuknak.

    Egy 9 mm-es fegyver pedig átlövi. Akárcsak egy erős íj, vagy számszeríj.

    Ezek a pusztai nomád népek egymás ellen is csatáztak, és simán lenyilazták egymást.

    Most akkor ez hogy lehetett? Mégse volt nyíl-golyó-minden álló a vértjük? Vagy tán a reflex íj erősebb mint egy modern lőfegyver?

    Arról nem is szólva, hogy balta támadás ellen? Hm. Ilyet is csak az hisz el, aki még az életében nem fogott baltát a kezében. Ha valakit egy ilyen nehéz fegyverrel, megcsapnak, akármilyen vért védi, bizony fájni fog. Még a legerősebb lemez vértet is belehet horpasztani, ezt a ,,vékony" kis vért meg lófaszt nem érne egy emberes baltacsapás ellen.
  • bgabor
    #10505
    A lemezpáncélzat, akárcsak a ló, mindíg is nagyon drága volt, és csak a gazdag nemesek engedhették meg maguknak őket. A páncél tehát nem a drágasága miatt ment ki a divatból(hiszen mindíg is drága volt), hanem azért, mert a lőporral működő fegyverek, szakállas puskák, muskéta stb átlőtték a legjobb lemezpáncélt is. Ahogy ezek a fegyverek elterjedtek, nem érte meg többé drága(és a mozgást nagyon korlátozó) teljes lemezpáncélzatot használni. Ezért jelentek meg a csak kulcsfontosságú részeket védő, de jobb minőségű páncélzatok, ahogy az a Medieval2-ben is szépen benne van.

  • MaRee
    #10504
    Visszatérve az előbbi páncéltörős témára:

    A páncéltörő nyílhegy(eredeti nevén bodkin) általában láncing ellen használták és az ellen vált be, késő 14.sz.-ig lemezvértet NEM üt át SEMMILYEN íj, közvetlen közelről 50 fontos íjjal is lődöztek rá, igaz átüti, de annyira sem hogy a lemez alatt levő gambesont megkarcolja.



  • MaRee
    #10503
    A lentebb említett lamellás páncélhoz hasonlót japánban használtak ha az emlékezetem nem csal, az ilyeneknek ha jól tudom az az előnye hogy a lövedék elakad a lamellák között.
  • Savaran
    #10502
    9mm vs. lamellás vért
  • TDantes
    #10501
    Na persze...aha, mese mese meskete.
  • Savaran
    #10500
    A 9mm-es Parabellum lőszer sem lőtte át, ami "kissé" erősebb mint egy longbow.
  • TDantes
    #10499
    Dehogynem, simán át lehetett lőni. Én is láttam teszteket, és épp az bizonyosodott be, hogy a legerősebb vértet és átlehetett lőni mondjuk az angol hosszú íjjal, vagy számszeríjjal.

    Az első időkben megjelent puskák igaz még nem voltak túl hatékonyak, de rohamosan fejlődtek, és elég rövid időn belül keresztül lőtték a legerősebb páncélokat is.
  • Savaran
    #10498
    Igen azt én is láttam, de a keleti páncélok(lamellás) az más tészta...elvégre a nehézlovasság a keleti és közel keleti sztyeppéken, síkságokon alakult ki, évszázadokkal megelőzték az európai lovasság védőfelszerelésének a védő képességét. Csak egy példa, a Pártusok elit lovasságának(cataphract) a szintjére az európaiak majd 1600 évre rá jutottak el, védő képesség szempontjából. A karoling korban a frank lovasság ütőképesnek számított, pedig csak egy láncingjük meg pajzsuk volt. Az európai lovasok sikeressége, nem a védő fegyverzetben hanem a hosszú lándzsákkal (később kopjákkal) történő zárt "falanx" rohamban rejlett. Ugyanis a keleti népek másként alkalmazták a nehézlovasságot, inkább kisebb vívólándzsákkal rohamoztak, aminek volt sok előnye és hátránya.
  • MaRee
    #10497
    Na igen, meg ugye a puskaporos lőfegyverek megjelenésével és elterjedésével felesleges lett egy idő után rengeteg időt meg pénzt bele ölni a lemezvértek elkészítésébe meg a lovagok kiképzése, mikor az egyszerű parasztot pár nap alatt meg lehet tanítani hogy hogy kell lőni, ugye a golyó meg már átviszi a lemezvértet is..
  • Agaba72
    #10496
    Nemrégiben láttam egy műsort, egy emberkéről aki régi, elsősorban a magyarsághoz kapcsolódó fegyvereket, páncélokat készít. Ott egy hun páncélt mutatott be ami kis fémlemezekből (nem tudom mi a neve), fából, csontból meg mittudomén még miből állt. A lényeg, hogy nem csak az íj nem ment át rajta de pisztollyal is rálőttek és csak behorpadt.
    Ezzel azt akartam mondani, hogy szerintem egy jól felszerelt, jó minőségü lovagpáncélt (alatta persze lánc ing, bőr páncél stb) nem igazán lőtt át semmi....... (persze más eset amikor egy gyenge pontot (nyak pl.)találnak el lásd Otto akit nem a kürt hanem egy nyakába furodott nyíl ölt meg anno) Nem azért "ment ki a divatból" a full páncél mert nem volt hatékony a védelme hanem mert iszonyt drága volt. Egynek az árából egy kisebb csapat zsoldos csapat kijött, és akik megtudták fizetni azoknak már nem igazán volt rá szükségük mert már csak hátulról dirigáltak, vagy el sem mentek már a csatába :)

  • Savaran
    #10495
    Annyi biztos hogy már a gambezon+láncing kombináció minden fizikai behatás ellen védte használóját, kivétel ez alól: számszeríj a fokos a buzogány a rohamozó lovas kopjája. A lemezvértek ezek miatt fejlődtek kb 1300-1500-ig, és a pajzs használata is háttérbe szorult.
    Amikor meg akarjuk határozni hogy mi lőtte át és mi nem, arra is kell gondolni hogy a lemezeket gömbölyű formára kalapálták, és ha a nyílvessző becsapódási szöge eltért a merőlegestől egyszerűen lepattant. A longbow hatásossága biztos, de szerintem a kései reneszánsz páncélok ellen kevésbé lehetett hatásos, de ugye akkor már voltak kanócos puskák is:)
  • MaRee
    #10494
    Nos megkérdeztem egy középkori hadviseléssel foglalkozó fórumon, elég sok okos jár oda többek közt néhány kovács is akik ilyesmi fegyverek és páncélzatok készítésével foglalkoznak, meglátjuk mit mondanak :)

    Valószínűleg mindkettőnek igaza van amúgy :) Egyébként úgy tudom hogy a korabeli nyílhegyek(itt nem a páncéltörőre gondolok) gyenge minőségű vasból voltak, és úgymond szétplacssantak a lemezvérten.

    Az aláöltözés tényleg nem mindig egyértelmű, de gambesont(sajnos nem tudom a magyar nevét) minimum hordtak a lemezvért alatt, ami magában is egy jobb fajta védelem volt már.
  • bgabor
    #10493
    Én olyan dokumentumfilmet láttam, ahol spéci páncéltörő nyílhegyek kerültek a nyílvesszők hegyére, amiket a nagy csaták helyszínén találtak mintájára készítettek. A teszten szépen átütötte a lemezpáncélt(és nem húszméterről lőttek rá), és aztán még ment vagy tíz centimétert a nyílvessző.
  • bgabor
    #10492
    Na igen, de ha a páncéltörő nyílhegy miatt átüti és mondjuk utána megtesz még öt centimétert, az elég durva sebet okozhat. Ez az aláöltözés pedig egyáltalán nem mindig egyértelmű, mert alapból elég meleg volt ezekben a páncélzatokban. Téli hónapokban (november-március) pedig ugyebár nemigazán háborúztak a középkorban(pl:a franciák), lévén hogy nem tudták megoldani a seregek ellátását, élelmezését, vagy úgy általában kezelni a durva hideget, sarat.
  • MaRee
    #10491
    Ezt a mellvértet pl korhű módon csinálta a kovács, mondom, nézd végig ezt a részt. Egyébként meg az ok hogy nem páncéltörő nyílhegy, de hiába viszi át a páncélt, a lemezvért alá is ugyanúgy alá öltöznek mint a láncing alá.
    A láncing tesztelésnél meg magát a láncinget tesztelik, nem azt hogy a gambesont átviszi-e a nyíl vagy a döfés vagy bármi.
  • FKNKS
    #10490
    hm...de jó, hogy mindenki töriszakos :D vagy igen érdekli a töri... nos most csináltam 1-2 tesztet, amúgy még mindig sokkal jobb az íjász mint a számszeríjász a játékban...hosszú íjassal nagyon le lehet darálni a legjobb fejlesztett nehézpáncélos gyalogokat... 2 csapat íjász = 1 csapat nehéz lovag. a számszeríj közelébe se ér, alig okoz veszteséget mire odaérnek a gyalogok.
  • Savaran
    #10489
    Most már csak azt kell kitalálni, hogy szilárdságtani szempontból a ma előállított lemez és az 500-600 évvel ezelőttiek között mi a különbség, mert egyáltalán nem mindegy, a videón ha jól láttam nem páncéltörő nyílhegy volt. Szórakoztatóak ezek a műsorok de sok apró részletet kihagynak belőle, ami a realitás rovására megy, pl: láncingeket csak önmagukban szokták tesztelni, holott régen az alá aláöltöztek stb stb....
  • MaRee
    #10488
    Longbow vs plate armour
    20 méterről lőttek rá, a páncél ugyan egy kicsit kilyukadt, de ugye a lemezvért alatt még több rétegnyi ruha esetleg láncing is van, tehát nem sebesül meg a lovag tőle. Ajánlom a Weapons that made britain sorozatot, fenn van youtubeon az egész, érdekes dolgok vannak benne és minden ilyesmit letesztelnek benne :)
  • bgabor
    #10487
    Nemár, dicoveryn és hasonló adókon gyakran látni olyan dokumentumfilmeket, amin a longbow-t tesztelik lemezpéncélokon, a spéci angol páncéltörő nyílheggyel, amit akkor használtak, és lazán átviszi a páncélt. A longbow tényleg a kor szuperfegyvere volt, mert nagyobb távolságra lőtt mint a legjobb számszeríjak, de amíg azzal 20-30 másodpercenként lehetett egyet lőni, addig az angol íjászok átlag 5 másodpercenként lőttek egyet a longbowwal. Természetesen a Longbow sokkal olcsóbb is volt, mint az összetett és drága számszeríj. Cserébe viszont a számszeríj kezelésére fél óra alatt meg lehetett bárkit tanítani, amíg a longbownak kezelésének elsajátításához évek gyakorlása és edzése kellett.

    Hozzátenném még, hogy az alap medieval is tökéletesen kezeli a távolsági fegyvereket, a sima paraszti íjász nyila gyakorlatilag nem sebzi a páncélozott egységeket, már a láncingeseket is alig. Ezzel szemben az íjpuskák és az íjak közül egyedüliként a longbow átvisz bármilyen páncélzatot, és ez meg is látszik egy-egy sortűz áldozatainak számán. A lőporos fegyverek pedig egy kategóriával nagyobbat sebeznek az összes íjnál és íjpuskánál.

    Következésképpen az SS machinációja ezen a téren is tök felesleges volt.
  • MaRee
    #10486
    Kis korrigálás: a longbowman a maga idejében tényleg a legjobb távolsági egységek közé tartozott, viszont mint pl Agincourt-nál, az íjak nem a lovagokat ölték meg, hanem a lovaikat. A full plate armor-t nem viszi át a longbow, tehát elviekben az ilyen nehezen páncélozott egységek nem hullhatnának el olyan könnyen a játékban sem az íjászoktól.