5130
Holdra szállás- mi az igazság?
A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
-
Albertus #696 Gondolom fogalmad sincs a RISc vagy a bitszelet mit jelent..
A GUM-ból 30 kopek /db áron annyit hozhattál amennyit akarsz..
A legcsúcsabb 1969-es technológia, egy lapkára szerelt 3-14 db
tranyó és néhány ellenállás.. Én speciel OC és MP, ill. P tranyókból készítettem flip-flop tárolókat, textilbakelit nyákon.. Akármilyen furcsa, ez volt az akkori "csúcs"-technológia.. Nixie és izzószálas
kijelzőkkel..
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#695
Szóval az a problémád, hogy szerinted nem számítógép az adott AGC, és ezért nem száltak le 1969-ben a Holdra? :))) -
mrzool #694 Főleg nem egy COCOM-listás országban... -
#693
"Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával"
És az USA-ban éltél és a NASA-nál dolgoztál? Mert ha nem akkor nem valószínű, hogy a legcsúcsabb technológiát használtad :) -
Albertus #692 Szia!
Na végre, ezen is túl vagyunk.
"Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(űrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel.
"
Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával
mai értelemben kezdetleges "zsebszámológépnél" is kevesebbet tudó
"számítógépeket" készítettem.
Kerámia lapkára szerelt, ma hibrideknek nevezett "IC"-kkel,
nagy nehéz ládákba..
Így saját tapasztalatom és nem az olvasottak alapján alakult ki
a véleményem 1969-ről.
Megjegyzem, hogy én magam is, lélegzet visszafojtva, áhitattal vártam és néztem a TV-ben a holdraszállást..
Hittem benne, mert akartam hinni benne.
Csak évekkel később merültek fel a kérdések, hogy:"tényleg! ha ez így,
akkor hogyan lehetett volna úgy???"
És megismétlem: Szerintem is jártak a holdon. De picit sem veszem
biztosra, hogy 1969-ben..
-
juzosch #691 Ferdíteni sok mindenben lehet, meg is teszik, és tuti meg is tették, hogy a technikai részleteket elrejtsék pl az oroszok elől.
De magának a holdraszállásnak a tényét tagadni nagyon nehéz. Még senkinek sem sikerült semmilyen igazán jó bizonyítékot v érvet felhozni. -
HUmanEmber41st #690 Persze attól még lehettek a Holdon, ha az űrhajó fedélzetén csak egy "zsebszámológép" volt.
Amennyiben kiderül, h a NASA ezzel a dologgal kapcsolatban nem a teljes igazat mondja, akkor esetleg guríthat más kérdésben is.. -
#689
Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(űrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel.
Aztán meg az orbiterrel is játszogatok, amihez van egy nagyszerű apollo addon, ahol amit lehet tökéletesen leszimulálnak, még az eredeti fedélzeti számítógép működését is, sebességével együtt(bár még nem minden funkció használható, de fejlesztik folyamatosan). Na azt már használtam(nem könnyű, nagyon buta gép az), eljutottam apolloval a holdig és vissza(sajnos az LM számítógép leszálló autopilótás rásegítése még nincs kész, csak az emelkedés), és tényleg elég az a buta gép minderre, mondjuk mivel már ismertem az apollo-s próbálkozás előtt is az űrbéli manővereket, amelyek viszonylag egyszerűek, nem is kételkedtem benne, hogy egy olyan gép képes volt e rájuk.
Amúgy nálad a fogyasztástól meg a nagyságtól függ az hogy mi számítógép? Mert akkor gondolom szted egy notebook sem számítógép, mert kicsi a fogyasztása, és a mérete is... -
Albertus #688 Szia!
Nem a belekötés a célom.. Bár a lentebb becsatolt linkekről Te magad is láthatnád, hogy miről beszélek..
De az a gyanúm, hogy túl felületesen nézed a "dokumentumokat", és
saját tapasztalatod nincs abból a korból..
Ezért is fontos lenne, hogy jobban megismerd.. -
Albertus #687 Szia!
Igen, a fedélzeten ezek a kis kb 30 kg-os modulok voltak..
Az 5000 kezdetleges IC-s számítógép képét a pdf-ből lentebb beillesztettem.. Így látható, hogy a AGC bisztosan nem volt a
nixie csöves-nyomógombos valamiben benne..
Nekem az az érzésem az eddig elolvasottak alapján, hogy az egész,
egy hihetőnek feltüntetett díszlet.
Hogy miért??
Az AGC 5000 kezdetleges IC-je volt 1969 csúcstechnikája. És mint látható
az AGC-IV képén, ezek szobányi ládákban fértek el..
(Megjegyzem, hogy a hetvenes években is még így nézett ki az IBM-360
a 16 kilobytes-os - ferritgyűrűs memóriás számítógép, ami én programozni tanultam.. Légkondícionált szoba, hatalmas ládákkal)
Szóval akármi is volt a fedélzeten, azt semmiképpen sem nevezhetjük számítógépnek.. Még akkor sem ha csak 70 W fogyasztással rendelkezett..
A kérdésedre a válasz, a kerámialapkás hibridek, amiket akkor IC-nek
neveztek még a nagyon hőérzékeny ötvözött Ge substrattal, aranytős
(szó szerint aranyozott acéltűs!) bázisréteggel készültek.. -
#686
Apollo az egy űrhajó, az Apollo program, meg egy program, nem egy és ugyanaz. De ha belekötsz akkor sincs értelme, mert leírtam, hogy NEM FOGJÁK rögtön kicserélni a fedélzeti számítógépet ha új van. Űrsiklóknál is pár éve cserélték le az akkor már 20 éves rendszereket. Az apollokat meg nem is használták tovább hosszabb távon, ráadásul ha az addigi számítógép képességeit sem használták ki a holdraszállások után, minek egy újat fejleszteni? Mert nem abból áll hogy a bótban megvett procit csak úgy belerakják egy teljesen máshogy működő rendszerbe.
"De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten???
(Amit nagyképűen számítógépnek neveztek..)"
Miről beszélsz? Mit jelent nálad hogy "pályakorrekciós modul"? Leírtam már milyen feladatokat kellett végezni a számítógépnek nem érted vagy el sem olvastad? -
HUmanEmber41st #685 A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt működéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként.
Nos ez ok, de miből voltak ezek a bizonyos IC-k? Siliciumból, vagy Germániumból??? Ez itt a kérdés..
És az a viszonylag kis doboz ami előtt ott van a num keypad?? Az most melyik??? -
#684
Ott van a #664-es hsz.-ben amit tudni akarsz, akkor miért kérded meg újra és újra??? 
-
Albertus #683 Jó a humorod! Tetszik! -
Albertus #682 Érdekes a megközelítésed:
A skylab program apollói nem is apollók voltak, hanem csak ami kimaradt a holdprogramból "a maradékot" használták fel..
Ne add le ennyire! Érvelj! A kulcs 1969.. Mit tudott a technika
akkor???
Leszálhattak-e a holdra 69-ben vagy csak később?? Ezek a kérdések..
Azt tudjuk, hogy 70-71 -ben már voltak primitív Si alapú procik..
Ezzel forth nyelven írt programokat futtattak.. A navigáció, stb..
azon műküdött..
De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten???
(Amit nagyképűen számítógépnek neveztek..)
A becsatolt linkek pdf-jeiben a kapcsolások még Ge-tranzisztoros,
ferritmemóriás modulokról írnak..
Így azok nem lehettek a fedélzeten a súlyuk miatt, akkor mi volt 69-ben a nyomógombok mögött..??
Ne add fel! Sokat tanulhat mindenki ezekből!
-
#681
Hát az már nem az apollo programhoz tartozott... volt még pár maradék apollo űrhajó, és saturn5, és felhasználták, és amúgy sem volt más űrhajó akkor az amcsiknak.
De az idézetedben ez le is van írva, nemtudom elolvastad-e, de úgy látszik nem.
És miért újítanának be egy számítógépet, ha megjelenik egy új, főleg hogy a meglévő funkcióinak nagy része is fölösleges, mert az egész dolog is csak a fölösleg értelmes felhasználásáról szól? A vadászgépeknél meg hasonlóknál mikor újítanak? 10-20 évente kb. Pedig közben van pár új fejlesztés... -
mrzool #680 Hú, az első repülőgépet meg néhány hónap alatt dobták össze Wright-ék, pedig előtte évezredeken keresztül nem sikerült... Gyanús, nagyon gyanús... -
juzosch #679 Na igen, ha egy fejlesztést rugdosnak, és kitömnek pénzzel, az lényegesen gyorsabban el tud készülni. -
Albertus #678 Szia!
Igen! Ge-tranyós rádiók..KH és Rh sávra..
Egy tény mindenképpen megjegyzendő: az IC és Si félvezető technika
fejlődése, hatalmnas lendületet kapott az Apolló-programtól..
Feszített ütemben fejlesztették az egyes technológiákat.
Így a holdutazás három éve alatt kifejlesztették mindazt amit elötte
évtizedek alatt sem voltak képesek.. -
Albertus #677 Érdekes, mikor is volt a szojuz-apolló összekapcsolás??
Érdekes, több helyen ilyeneket írnak:
"Az Apolló-programmal műszaki eszközöket tekintve szoros kapcsolatban álló Skylab-űrállomásprogram (1973-74) és a Szojuz-Apolló közös kísérleti repülés (1975) után az amerikai űrrepülésekben hosszabb szünet következett, míg a szovjetek éppen ezalatt léptek előre a tartósan lakott űrállomások kifejlesztésében és kipróbálásában, valamint az űrrepülések nemzetközivé tételében (1978-tól)."
De lehet, hogy tévednek?? Szerinted ?
-
HUmanEmber41st #676 Végül is volt egy nagyméretű ( szoba) gép, amivel szimulálni tudták az Apollóba ténylegesen beépített számítógépet.
Bár nem szabad összekeverni azt a számítógépet (PLC ős) amely I/o portjain keresztül működtette az Apollót, és a fedélzeti Computert, ami a lent említett számításokra készült.
Mostmár csak az a kérdés,h milyen alkatrészek voltak beépítve az említett gépekbe?
Ha már 1954-ben tömegesen gyártották a tranzisztoros zsebrádiókat.. -
#675
"Az Apolló-programban alkalmazott gépről ír.. Ami 1974-ben még
bőven tartott.."
1972 Decemberében repült a 17-es, az utolsó, és ezzel véget is ért az apollo program. -
#674
Teljesen mindegy mit tudott az eniac, ez 21 évvel később van, az pedig a számítógépeknél nagyon nagy idő, ennyi idő alatt sokszorosára nőttek a teljesítmények. Amúgy az AGC előre számolta a manőverekhez szükséges bizonyos számításokat, általában 5 perccel a gyújtás előtt kezdett számolni, és pár másodperc alatt meg is volt, de ezek is olyan egyszerű számítások voltak amiket egy mai egyszerű (4műveletes) számológép simán elvégez, persze annak nincsenek a romjába a képletek. -
Albertus #673 Értelme mindig van egy beszélgetésnek..
Nézz csak körül, hogy mennyi infót vitattunk meg ma délelött..
Önmagában ebből is rengeteget lehetett tanulni az itt járóknak.. -
Albertus #672 Oké-oké-- Ilyen technika állt rendelkezésre.. az AGC szimulálására..
A leírás szerint ez tudta a 4-5000 IC-ből felépített CPU + ferrites memóriák, stb... aminek ebbe bele kellett férnie:
http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg
Na oké, de akkor ebbe mi volt benne??? Mert a szép öntvény házat látom..
a 20x30 cm-es kezelőlapot a nixiecsöves kijelzőkkel szintén..
De a két nagy 30-40 kg öntvényben mi volt benne, ha a leírásban
említett alkatrészek szekrény méretben fértek el???
PC-t rejtett a két öntvény?? -
Albertus #671 http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg
erre az egyméterszer-félméteres öntvényblokkra gondolod, hogy fedélzeti számítógép 1969-ből??
-
Albertus #670 Igen az ABC még félig csöves-jelfogós számítógép volt, az
ENIAC volt az első mai értelemben vett btöltött programú számítógép..
A lenti gép 31 mikrosec (0,031 sec) alatt végzett el egy osztéást
azaz uyg 30-at másodpercenként.. Majd kb 1 másodperc alatt odaért
a sashoz ez az infó.. onnan a válasz megint 1 sec.. számolás válasz
tehát a harmadik végére oda az eredmény.. Közben a komp közel 8 000 métert tett meg.. Azaz 8000 méter plussz-minusszal ért holdat..
Ez ugye vicc..???
A blokk-IV mérete a falra helyezett panelokból láthatóan egy mai laptop
méretével egyezett..
Csak akkor még ferrites NOR-os változatban az elöbb csatolt képen látható mérettel rendelkezett..
Bár a link ahányszor említi a technikai adatokat annyiszor mást és mást.. Ez az alkatrészek számától a kapuk számán át mindenre igaz..
-
mrzool #669 Ehhez még annyit, hogy látszólag vak vagy, vagy nem jeleníti meg a képeket a böngésződ. Ugyanis az általam linkelt oldal az AGC két fényképével indít, de lásd milyen jó fej vagyok, direkt kimásolom neked a linkeket:
http://klabs.org/images/apollo/agc/memory_logic_small.jpg
http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg -
mrzool #668 Ilyen csúsztatások mellett nem látom értelmét a veled történő vitának. Igaz, azt nem értem, hogy mit akarsz elérni, de nem is érdekel... Get a life. -
#667
Ott van a kép alján hogy "engineering model" Ami azt jelenti hogy az eredeti számítógép szimulátora volt, és gondolom azért ilyen nagy, mert hagyományosan építették meg ugyanazt a gépet, mivel nem bővelkedett a pénzben az apollo program, ezért is fejeződött be a 17-el. -
#666
Az 1930-as gép egy elektromechanikus gép volt, nem tisztán elektronikus.
A linken írja milyen gépet vitt magával az Apollo, ha jól emléxem a képen a Block II-es változat van, amit 1966-ban készítettek, és az az egész gép hiánytalanul. Ha jólemléxem, élesben Block IV-s gépet vittek magukkal, ami fejlettebb, javított volt. És mégegyszer elmondom, NEM kellett nagy számítási teljesítmény a manőverek elvégzéséhez, mivel szinte mindent a földön lévő számítógépekkel/papíron számoltak ki. -
Albertus #665 © mrzool
ma 10:55 | privát | válasz erre | #658
Nesze: http://klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm
Tehát szajkózom? Jól idéztem a linked? Ez a MIT által készített
AGC leírása ??
![]()
és így nézett ki a gép 1969-ben a Te linkedről..sajnos nem fér a képre
a teljes gép, de az elötte ücsörgő kezelőről látszik, hogy ezt bajosan
építették űrhajóra..
Megnézted, Te is ?? Az R-416 Apolló Guidance Computer -t ??
Na ha igen akkor látod, hogy ez az AGC ferrit gyűrűs memóriákbol,
26 inches textilbakelites panelokból állt ..
Csak a csatlakozósávok rögzítőelemei több kilót nyomnak..
A doboz amibe belefért több köbméteres volt..a súlya.. sokkal több mint amit a példálózásban számítottam..
-
#664
Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel..
Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplő 8-16 A akku kapacitás
a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendő volt..
Egy dramatizált Hollywoodi film nem éppen ideális technikai információforrás.
A filmben is látott energiaprobléma abból adódott, hogy az Apollo CM (Command Module) energiaellátásáért felelős három üzemanyagcella a robbanás után hasznavehetettlenné vált (ezek a műszaki modulban (SM - Service Module) voltak, ahol a robbanás történt), ezért küzdöttek annyit, mivel a CM saját akkumulátoraira hagyatkozhattak csak, amelyek ráadásul a robbanás után egy ideig maguk vitték a működő fedélzeti rendszereket (az akkuk eredetileg csak akkor látják el energiával a CM-et, amikor az a visszatéréskor levállik az SM-ről). A személyzet ezután kikapcsolta a CM rendszereit, hogy a visszatéréshez még elég energia maradjon az aksikban (ehhez már ekkor kevés volt bennük), ezért átszálltak az LM (Lunar Module)-be, és annak fedélzeti rendszerinek nagy részét (mint a fűtés) kikapcsolták, hogy minél több energiát spóroljanak meg, részben azért, mert a fedélzeti rendszerek működését eredetileg csak 45 órára tervezték (az energiaellátást is), miközben a személyzet 90 órát töltött benne, részben pedig azért, hogy az LM üzemanyagcelláival fel tudják valamennyire tölteni a CM akkujait.
Egyébként pár adat az Apollo energiarendszeréről:
CSM:
Fő energiaforrás (SM): 3db H2/O üzemanyagcella, 28V (27-31V), 3x562-1410W (Max. 3x2300W) teljesítmény
Kiegészítő energiaforrás (CM): 3db 28V-os, 40 Amperórás akkumulátor, max. leadott teljesítmény 3x1160W
LM:
Fő energiaforrás: 3db H2/O üzemanyagcella, 28V fesz, 3x1100W teljesítmény
Kiegészítő energiaforrás: 28V-os, 40 amperórás akkumulátorok, 5db a leszállóegységben, két darab a felszállóegységben (az LM modul Holdraszálláskor 4000W-nyi energiát igényelt, ehhez az üzemanyagcellák mellett az aksikra is szükség volt).
A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségű
gépet vitt magával.
Az Apolló-programban alkalmazott gépről ír.. Ami 1974-ben még
bőven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sőt megkezdték 1973 végén
az Intel 8085 (első PC-k processzorának az I8086-nak az elődje) is már
gyártásba került..
Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat
a hajóra préselni..
4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása
ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában
100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os
fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384
tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..
Ha tényleg érdekelne a téma, egyszerű Google kereséssel fellelhető a válasz:
Computers aboard the Apollo spacecraft
A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt működéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként. -
mrzool #663 Talán ha megnéznéd a linkelt pdf-eket, akkor abbahagynád a butasások szajkózását. Zsíroskenyérnek már elmondtam: attól, hogy a végtelenig ismételgetsz vmit, még nem válik igazzá. -
Albertus #662 Jaj, nem is mondom... Nem véletlenül hívatkozott a wikipediás cikk a
NOR kapukra.. A NAND-ok után azok voltak az elsők, amiket kapukból összeállított számítógépek építésére használtak fel.. -
Albertus #661 Na látom ügyes vagy! Gratulálok!
Nos, akkor már ki is tudod számolni, hogy 1969-ben a
4100 NOR kapu+ 4096*16 bit ram és 32768 byte rom mennyi helyet
foglalt el, a panellel, a dobozzal mennyi volt a tömege, és
hány kilowatt energiát igényelt..
És végül: ez a sok kilowatt hány ampert vett fel a 24 V-os
fedélzeti akkuról??
És akkor tényleg elértünk a végére.. Hiszen az általad említet
kerámialapkás hibridek a 60-as évek elején arról voltak híresek, hogy
kb 4x6 cm-es 1-2 mm vastag kerámialapocskára ragasztottak néhány tranzisztort.. Ezek voltank az "ős" IC-k..
Az IBM a hatvanas évek végén olyan számítógépeket épített a pentagonnak, amikben már valóban voltak IC-k is, de a memória még a klasszikus ferritgyűrűs lapokból épült fel..
Szóval érdemes számolgatnod! Nagyon is érdemes.. -
mrzool #660 Hiába szajkózod ezt, attól, hogy te nem ismered el, még tény marad, hogy:
- 1959-ben Kilby megalkotta az első integrált áramkört
- 1961-ben a Fairchild gyártotta flip-flopok kereskedelmi forgalomba kerültek
- a 60-as évek elején tömeggyártásba kerültek az SSI áramkörök (ilyenek voltak az Apollo fedélzeti számítógépében is)
- a 60-as évek végén megjelentek az MSI áramkörök
- a 60-as években léteztek IC-kből épített számítógépek
A többi sallangra felesleges reagálnom, nem tartozik ide. -
Albertus #659 Szia!
Ennek semmi köze egy esetleges zsinialitáshoz..
Kenedy kijelentette, hogy amerika az évtized vége elött embert küld a holdra.. Ez politikai kérdés volt. És mint olyant már ismerheted.
Elnökgyikosságoktól Nixon lehalgatási botrányán át sok minden
történt amiről vagy tudunk vagy nem..
A hivatalos magyar álláspont szerint: megtörtént 1969-ben a holdra lépés.. De itt nem a hivatalos, hanem a valószínű lehetőségéről volt szó.
Megkérdőjelezni egy tekintély kijelentését? Ez bűn lenne?
Ezt most hallom először.. Az egész történelem arról szól, hogy
valaki valamit kijelent és az utókor megkérdőjelezi..
Különben még kőbaltád sem lenne..
Azt tudtad, hogy szelénből is próbáltak tranzisztort készíteni, vagy azt, hogy a Sláger bemondó Boros Lajos álma volt egykor a P-13
orosz gyártmányú germániaum hangfrekvenciás tranzisztor megszerzése??
Na neem 1969 elött, hanem sokkal később.. Mert akkor még az epitaxiális, a planár.. stb. technikák nem is léteztek..
Házifeladatként igazán ellenőrizhetnéd, hogy mikor alkották
az első szilícium egykristály húzó berendezéseket..
Ugyanis, csak ezután lehetett TTL NOR IC-ket gyártani..
És akkor megtudod, hogy kinek van igaza az 1969-es számítógépekről..
-
mrzool #658 Nesze: http://klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm
Mindenesetre örülök, hogy személyedben egy olyan zsenit köszönthetünk e szerény fórumon, aki kétségbe vonja az MIT akkori legnagyobb koponyáinak terveit és megépített berendezéseit... Gratula. -
Albertus #657 Szia!
Ha már akkor pontosan.. Az első elektronikus számítógép
Atasoft Barry Computer néven 1930 -ban született 300 db elektroncsóvel.
A IBM - Pentagon 25 évi pereskedés végén sok milliárd dollárt fizetett
az ABC elektronikai megoldásainak szabadalmai illegális felhasználásáért.
A Neumann Féle ENIAC az első betöltött programú számítógép volt.
1930 és 1946 között több "huzalozott programú" számítógépet
készítettek..
A tranzisztor elvét Schottky-ék (ha jól emlékszem) 1926-táján
felfedezték, de az ötvözött Ge tranzisztorok alkalmatklanok
a magas drift miatt TTL logikák készítésére..
A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségű
gépet vitt magával.
Az Apolló-programban alkalmazott gépről ír.. Ami 1974-ben még
bőven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sőt megkezdték 1973 végén
az Intel 8085 (első PC-k processzorának az I8086-nak az elődje) is már
gyártásba került..
Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat
a hajóra préselni..
4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása
ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában
100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os
fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384
tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..
Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel..
Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplő 8-16 A akku kapacitás
a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendő volt..
Ha a számítógép alkatrészeinek 60-100 A minimális áramigényét
is ráendgedték volna az akkukra, akkor ott fagynak meg, mint..
A többiről már nem is szólva.. az egész ketyere hatalmas tömegéről nem is szólva.. Gondolj csak bele: igaz, hogy egy-egy panel csak pár dekás, minden panelon 16-24 IC elfért..De csak a cpu és a ram 20 000db
tokjánák ez közel 1000 panel+rögzítőrács-kábel-stb.. több száz kiló..
A wikipediás képen látott részletekből Te magad is láthatod, hogy mennyire robosztus kivitelről lehetett volna szó..
Ezért írtam már korábban, hogy nem tartom valószínűnek az 1969-es
holdra lépést.. Kb 73-76 táján már inkább.. Bár az akkori csúcstechnika
mellett is erősen kockázatos kalandnak tartom, de nem lehetetlennek..
Ha a fiatal korodra való utalás rosszul esett: Bocs érte..!
Nem volt bántó szándékom. Egyszerűen annyira naívan írtál csacska
dolgokat, hogy nyílvánvaló volt számomra, hogy nagyon fiatal lehetsz,
olyan aki 1969-ben biztosan nem volt a technika közelében, és
olyan valaki, aki a kamerás MMS telefon DVD és más azóta született
ketyere ismeretében, téves következtetést von le az 1969-es
technikai szinvonalról..
