10000
  • [NST]Cifu
    #6300
    SSTO koncepciót nem lehet kis méretben megépíteni, mivel ahogy írtam, LH2/LOX üzemanyagpárossal megvalósítható reálisan.
    A folyékony hidrogén (LH2) pedig nagyon kis sűrűségű, tehát az adott tömegű üzemanyag hatalmas tartályokat igényel.

    A Skylon a tervek szerint 15-17 tonnát tud majd 160km-es LEO pályára felvinni. Ehhez mérten az 53 tonnás üres tömege és a 325 tonnás felszálló tömege igen szerény (a Falcon 9 hasonló terhet ~600 tonnás induló tömeggel tud felvinni úgy, hogy nem lehet az első fokozatot se visszahozni). Ez a légköri oxigén felhasználása miatt lehetséges. De a gép így is hatalmas lesz....
  • fonak
    #6299
    Újnak nem új, már 1982-ben HOTOL néven kezdte a pályafutását az ötlet. Csak sosem sikerült elég pénzt szerezni rá.
  • PetruZ
    #6298
    Június 17-én egy újabb (sorrendben a második) használt SpaceX első fokozat megy az űrbe egy műhold pályára állítása során. Ez ugyanaz a fokozat lesz, ami januárban, a tavalyi robbanás miatti hosszú vizsgálati szünet után elsőként ment fel és jött vissza az Iridium küldetés során.
  • overseer-7
    #6297
    A skylon tényleg nagyon nagyon jó ötlet.. az elmélet szintjén.

    De annyira új elképzelés, hogy a jelenlegi megoldásaink az iparban és technológiában teljesen eltér attól az iránytól, amire a skylonnak lenne szüksége. Egy új tipusú ipari parkot kell létrehozni számára.

    Ez nagyon drágává teszi a skylont a gyakorlatban.
    Hiába kell sokkal kevesebb üzemanyag a hybrid meghajtás számára.. közben meg olyan drága, hogy a hagyományos rakéta abból az árból 5 ször megfordul. oda vissza.

  • Pares
    #6296
    Köszi a választ!

    Most láttam először ezt a képet a Skylonról a kis emberfigurákkal, komolyan nem tudtam, hogy ezt ekkora utasszálító méretűnek tervezik... Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e a jövőben az SSTO koncepcióból valami... jelenleg nem úgy néz ki, hogy a fontosabb szereplők ilyen járművekben gondolkodnának. Nyilván mindenki kiszámolta már, hogy melyik verzió a leghatékonyabb, és nem hiába indult be a többfokozatú VTVL rakéták korszaka.
    Utoljára szerkesztette: Pares, 2017.06.08. 18:36:42
  • PetruZ
    #6295
    Az Asgardia "űrállam" jövő héten sajtótájékoztató keretében fedi fel a terveit.
  • PetruZ
    #6294
    Közel egy év - kisebb-nagyobb botrányoktól hangos - kihagyás után ma ismét sikeresen elindítottak egy Proton-M rakétát Bajkonurból, ami egy kommunikációs műholdat állított pályára.
    Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.06.08. 16:26:25
  • gafzhu
    #6293
    Lehet, több értelme lenne egy 2 fokozatú rendszernek, ahol a 2. fokozat is visszatér...
  • [NST]Cifu
    #6292
    Alapvetően akarat és persze pénz kérdése, technikai szinten már az 1960-as évek óta vannak kidolgozott SSTO tervek. Az SSTO nagyon jó ISP-jű hajtóműveket kíván meg, ez reálisan a LOX/LH2 üzemanyagot takarja, de a NASA túl kockázatosnak tartotta, illetve technikai szempontból a repülőgép-szerű, újrahasznosítható első fokozat mellett nem volt versenyképes. A meghatározott hasznos terhelés / méret limitek mellett az SSTO túl nagy lett volna, ezért is próbálkoztak "másfél" fokozatú megoldással a tervezők a Space Shuttle esetén, lásd Lockheed Starclipper, ahol a külső üzemanyag-tartályokat ledobták volna:


    Lockheed Starclipper 'Phase A' terv, 1969


    Az SSTO ugye aztán az 1990-es években került elő komolyabban megint a McDonnald-Douglas DC-X/DC-Y, majd a Lockheed X-33/Venture Star képében. Technikai szempontból mindkettő megvalósíthatónak tűnt, de az McDD nem talált pénzt a programjára (sem a NASA, sem az USAF nem harapott rá), a Lockheed Venture Star pedig félszívvel volt csak támogatva, hamar le is lőtték (hivatalosan amiatt, mert az előírt technológiai áttörés (kompozit műanyag üzemanyag-tartályok) nem valósult meg, de ez kifogás volt, hiszen a Lockheed az X-33-hoz elkészített könnyűfém tartályoknál sikerült a tömeget az eredetileg a kompozit tartályoktól várt szinten tartania).


    Douglas DC-Y (az SSTO terv) és a DC-X tesztjármű, amellyel a függőleges fel- és leszállás koncepcióját tesztelték


    A Lockheed Venture Star koncepciója


    Jelenleg egyetlen valóban valamennyire élő SSTO terv létezik tudomásom szerint, a brit Reaction Engines féle Skylon, amely nem csak SSTO, de egyben egy hibrid torlósugárhajtómű/rakétahajtómű megoldást is használ, tehát a légkör oxigénjét használná az út egy részén. Ők jelenleg a Sabre hajtómű fejlesztésénél tartanak.


    A Skylon koncepciója

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.08. 06:31:42
  • PetruZ
    #6291
    A NASA hivatalosan is bemutatta azt a 12 embert, akiket több, mint 18 ezer jelentkezőből választottak ki, hogy augusztusban elkezdjék az űrhajós kiképzést. A bio-jukat átfutva csak úgy hemzsegnek a különféle tudományos fokozatok és katonai hátterek (még egy volt SEAL is van köztük)... :)
    Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.06.07. 22:27:23
  • Pares
    #6290
    Az SSTO járművek területén hogy állunk? Reménytelen az egész koncepció, vagy ez is csak "akarat kérdése", mint a Falcon 9?
  • [NST]Cifu
    #6289
    Az ULA-nak a korábbi (azóta sokat könnyített) RD-180-as tiltólista tett keresztbe.

    Továbbá könyörgöm, hagyjuk már a fellövés szó használatát, semmit sem lőnek fel. A rakétákat indítják. ;)
  • PetruZ
    #6288
    A SpaceX fogja felvinni augusztusban az USAF titokzatos X-37B űrsiklóját a következő küldetésére. A korábbi négy fellövést az ULA végezte, de most a SpaceX kap esélyt.
  • ximix #6287
    Az orosz sikló képekben
    Музей техники в Шпайере: Буран
  • PetruZ
    #6286
    Az ISRO sikeresen pályára állított egy nehéz (4+ tonnás) műholdat GEO magasságon és ehhez először használták élesben a legerősebb konstrukciójukat, a GSLV Mk III, három fokozatú rakétát, amihez a CE-20 típusú hajtóművet - a technológiai export tiltása miatt - saját maguk kellett kifejlesszék évtizedek alatt.
    Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.06.05. 15:43:11
  • Sidewinder
    #6285
    Tavasszal már kijött egy igaz történeten alapuló, űrhajós film Oroszországban. Ez a film Alekszej Leonov űrsétájának történetét dogozza fel a kiválogatástól a végrehajtásig. Láttam a filmet, nagyon jó, nagyon őszintén bemutatja a felmerülő technikai gondokat is( pl. a Berkut űrséta szkafander váratlan felfújódása), a CGI is rendben van,egyedül a MiG-gel való kényszerleszállás jelenetén kellett volna csiszoljanak még a CGI esetében. A film fő szakmai konzultánsa egyébként maga Alekszej Leonov volt. Az ő szerepét a filmben Jevgenyij Mironov alakítja, Pavel Beljajev parancsnokét pedig Konsztantyin Habenszkij. Mindketten jó színészek.
  • Sidewinder
    #6284
    Azért akadnak ott pörgős filmek is. Például a Breszti erőd az első békés fél óra után, vagy több vígjáték sorozatuk is ilyen. Ez a film nagyon ígéretesnek tűnik. Szívesen megnézném 3D-ben moziban, csak ahhoz valószínűleg megint Oroszországba kéne utaznom. Amivel alapvetően semmi gond, mert tavaly már voltam( Moszkva+ egy vidéki kisváros) és nagyon tetszett. Csak ne lenne olyan drága kijutni..
    A trailerben egyedül a zene zavart. Annyira elcsavarták az eredetihez képest, hogy az szörnyű. Ez a szám korábban az orosz űrhajósok himnuszának számított, de amióta minden egyes, a Nemzetközi Űrállomásra látogató nemzet űrhajósai kizárólag Szojuzzal repülnek, azóta már ennél is több. Minden alkalommal, a fellövés előtt erre a zenére vonulnak ki a buszhoz az űrhajósok Bajkonurban, ami először beöltözni viszi őket, majd pedig ki a starthelyre.
    Az eredeti szám, bekapcsolható angol felirattal
  • Palinko
    #6283
    Én meg böngészgettem a tuben és épp beajánlotta akkor értem oda mikor levált a 2. fokozat így pont láttam a visszatérést ami a kedvenc részem :D
  • akyyy
    #6282
    elejéről le maradtam, de jó volt amúgy. szegény madárka
  • Palinko
    #6281
    Gyorsak még odaérnek
  • PetruZ
    #6280
    Az Electron alig egy hete repült először, akkor sem 100%-osan, de a Moon Express és a Rocket Lab év végéig megpróbálják a Holdraszállást és a Google Lunar X Prize feltételeit teljesíteni.
  • [NST]Cifu
    #6279
    Kigördült a hangárból a StratoLaunch óriás-repülőgépe.
  • [NST]Cifu
    #6278
    A dolog amúgy azért is érdekes, mert a NASA a Dragon v2 (és a Starliner) esetében mindig új gyártású űrhajót kér... A SpaceX pedig elviekben több Dragon v1-est már nem fog gyártani (a CRS2-ben a NASA Dragon v1-est választott, nem v2-est)...
  • PetruZ
    #6277
    Holnap ismét SpaceX fellövés, különlegességét az adja, hogy egy három éve már használt Dragon megy fel ismét az ISS-re. A cég egyelőre nem közölt adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyibe került a felújítás, milyen munkákat kellett elvégezni, és mennyit takarítanak meg az újrafelhasználással.
    Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.05.31. 16:51:06
  • overseer-7
    #6276
    Ground-Based Schlieren Technique


    https://www.nasa.gov/feature/ground-based-schlieren-technique-looks-to-the-sun-and-moon
  • Dzsini
    #6275
    Úgy néz ki sikerült megfigyelni olyan csillagot, ami a szupernova robbanást kihagyva közvetlenül fekete lyuk állapotba omlott össze. Voltak modellek rá, de most sikerült először megfigyelni egy megfelelő típusú csillag "eltűnését", amit ezzel lehet magyarázni. Ha valóban így történt (és tényleg a modell szerinti esetek 10-30%-a "csendesen" omlik össze), akkor ez részben magyarázza, hogy miért látunk jóval kevesebb felvillanást, mint amit kellene. De ez még mindig kevés, úgyhogy a modelleken van még bőven mit faragni.
  • [NST]Cifu
    #6274
    Megnézzük. A szovjet orosz filmeknek van egy furcsa hangulatuk, ami kb. kizárja, hogy pörgős legyen, mert inkább akkor keresnek valami lehetetlen kamerakompozíciót, hogy azzal próbálják a drámai hatást fokozni, csakmertazért (talán Eisenstein hagyatéka az utódokra :P).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.29. 17:04:20
  • PetruZ
    #6273
    Nocsak, film készült az 1985-ös Szaljut-7 / Szojuz T-13 eseményről, ami valahogy nincs úgy a köztudatban, mint mondjuk az Apollo 13 volt. Oké, van egy-két "filmes" megoldás az előzetesben (pl. Volga vs kézi dokkolás :) ), de még jó is lehet.
  • Dzsini
    #6272
    Szojuz kapszula:
  • [NST]Cifu
    #6271
    Egész pontosan az első GSLV-Mk.III indítás, amelynél már a "kész" rakéta fog indulni. A rakéta egy félkész változata második fokozat nélkül már 2014-ben túl volt egy szub-orbitális indításon.

    Ő volt az:


    Egyébként egy "hibrid" rakéta, amely az Ariane-5-re emlékeztet a két szilárd-hajtóanyagú gyorsító-rakétájával, de az első fokozat "szokásos" Hidrazin-alapú üzemanyagot éget, és "csak" a második fokozat lesz LH2/LOX hajtóanyagú.

    Igazából az Indiai hordozórakéta-program lassú, de határozott és jól felépítetten halad a csak-szilárd fokozatoktól a tisztán folyékony felé (elvben az Mk.IV vagy az Mk.V már ilyen lehet).



    Jelenleg leső sorban GTO pályára való feljuttatás a cél, az emberes űrprogramhoz az ISRO is azt mondja, hogy még kb. 2-3 milliárd dollárnak megfelelő összeg kellene. Egyébként kis méretű kapszulában gondolkodnak, Szojuz-stílusban mínusz orbitális modul.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.29. 10:39:05
  • Dzsini
    #6270
    Jövő héten indul a GSLV-Mk III, az indiai űrprogram legerősebb rakétája, ami 8 tonnát tud LEO-ig felcipelni.
    Cifu majd megszakérti :)
  • PetruZ
    #6269
    Egy éves a Bigelow felfújható modul az ISS-en. Eddig jól vizsgázott és kibírt néhány valószínű mikrometeor találatot, most pedig elkezdik az alaposabb sugárzás teszteket is.
  • Irasidus
    #6268
    Itt van magyarul is ugyanaz amit idéztél, kicsit hosszabban: Újra halványodott egyet a WTF-csillag, Molnár László tollából aki személyesen is kutatja.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 02:25:16
  • Pares
    #6267
    Some strengths of the model:

    -They claim that they can model the deep D793 event as a giant (0.3 solar radii!) planet with a tilted ring system and that they will do this in a later paper

    -They get the overall pattern of the dips explained: Kepler just caught the back of the pack of leading trojan asteroids when it started observing, then the planet at day 793, then the trailing swarm at the end of its mission

    -In what must have been a hastily written addition, they attribute the May 20 event to a secondary eclipse of the planet behind the star. This comes with a prediction: the event will be no longer than the D793 event (which was actually very long), but they say no more than 2-4 days. They say that the secondary eclipse depth could be as deep as 3% (about what we see). I note it should also be pretty achromatic, unless the reflectivity of the planet is a strong function of wavelength.

    -They emphasize that their model appeals only to likely, conventional astrophysics (though when it comes to 0.3 solar radius planets and a Jupiter-mass of asteroids in a swarm, your mileage may vary on that one).

    -They have a really nice diagram!

    Some drawbacks:

    -They need a lot of asteroids: they don’t actually say how much, but the number they do give is huge: over a Jupiter mass of them! It’s not clear to me how stable such a swarm could be co-orbital to an actual planet. Part of the reason Jupiter’s trojan asteroids work as they do is that they don’t really perturb Jupiter. Also, how do you keep a Jupiter mass of material from collapsing or falling into the planet? Also, where would you get a Jupiter mass of rock?!

    -They cannot explain the secular dimming seen by Montet & Simon and Schaefer, which they say must have a different cause.

    -They do not confront the infrared and mm upper limits, especially those of Thompson et al. (whom they do not even cite) that put no more than a millionth of an Earth mass of dust hotter than 160K. I would think that an asteroid swarm dense enough to have an optical depth near 1 along some lines of sight (22% dips!) would also generate some serious dust, as would those rings.

    -They will need a pretty strange sort of planet to have a detectable secondary eclipse out at 6AU. They claim that a Bond albedo of 0.34 will do it, but my back-of-the-envelope calculation says no way this could work (a perfectly reflective 15 solar radius circle (for the ginormous rings of this planet) at 6 au intercepts about 1 ten thousandth of the stellar flux, not 3% of it). If it’s really emitted light then it should be pretty red, so the May 20, 2017 dip should be hard to see in the blue.

    -I think the slopes of the dips are too steep; material at 6 au moves pretty slowly. They could easily calculate this.

    Forrás
  • Irasidus
    #6266
    Megvannak az első adatok, és az első tanulmány a KIC-8462852 csillagról, ami nemrég újra halványodni kezdett. Eszerint Trójai-objektumok felelősek érte. A probléma, amiért ilyen nehéz kideríteni, az adatok hiánya, a mostani tanulmány megjósolja a következő halványodás mértékét ami 2021-23 közé teszi, ha bejön, akkor megvan a magyarázat. Kép
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.27. 13:29:21
  • PetruZ
    #6265
    A NASA szerdán fog bővebb részleteket elárulni a Solar Probe Plus küldetésről, amelynek során minden eddiginél közelebb mennek a Naphoz, hogy megfigyeljék a külső atmoszféráját.
  • [NST]Cifu
    #6264
    Ahogy olvasom, alapvetően nem űrbéli hadviselés, hanem az űrbéli hadviselés következményeire készítik fel a "hagyományos" erőket.
    Az űrbéli hadviselésen dolgozók minimum szürke, de inkább fekete besorolásúak....
  • PetruZ
    #6263
    Mehetne a haditech topikba is: USAF Space Aggressor Squadrons. :)
  • Palinko
    #6262
    Meggyőztél, az első fokozatnál tényleg nem annyira fontos ezek szerint, a Saturnnál is a későbbi fokozatoknál jelentett problémát, de arról még nem tudtál meggyőzni hogy legalább akkor a 2. fokozatot miért nem festik? Biztos kiszámolták meg jobban tudják, de akkor is furcsa. Mert oké az első fokozatot még az a jégréteg megvédi, meg nem is megy annnyira magasra, hogy annyira befolyásolja a napfény, hogy felrobbanjon meg így is úgyis eldobják pár perc alatt, de a 2. fokozatról már kb leolvad a jég sztem mire felér és direktebben kapja a napot is.

    Lehet a Saturnnál az volt a baj, hogy csíkokban kapta a festéket és nem egyenlően melegedett a rakétatest, ezért deformálódhatott talán, de azért értékeltem túl ezt a melegedést mert sok helyen meg azt hallottam már az üzemanyag stabilitását veszélyeztette olyan forró volt a helyzet.
  • [NST]Cifu
    #6261
    Veszélyes lehet a 2. fokozat üzemanyagára, annyira túlmelegedhet a naptól, mert a fekete szín ugye elnyeli a napfényt és ez felmelegíti míg a fehér visszaverné.


    A LOX tartály körül fehér jégréteg képződik, erről írtam is alant. ;)
    Mivel pedig csak az indítás előtt töltik fel (hasonlóan a Falcon 9-hez), így nincs komoly veszély.

    Ugye ez a festék súlya az alu rakétákra is igaz lenne azt sem festenék akkor le ha a súly miatt aggódnának, mert ugye annak sem szabadna rozsdásodni, meg még elég világos színű is vissza is verné a fényt, mégis lefestik hogy még jobb legyen.


    STS-1:


    STS-5:


    Mi a különbség? A külső üzemanyag-tartály (External Tank, ET) az első repüléseknél fehér színre le volt festve. Aztán azt mondták, hogy a festék nehéz, spórolni kell (mivel az űrsikló túl nehéz lett), így festés nuku. Így repült az összes útján azután.

    Atlas-5:


    Az alsó képen jól látni, hogy bizony ez csak alapozót kapott...

    Szojuz:


    Hát a Szojuz sem kapott fehér festést.

    Sorolhatom tovább. A fehér festésnek tényleg van egy olyan előnye, amit mondasz, de amint a példákból látod, korántsem olyan szintű a dolog, ahogy azt feltételezed. Én is némileg meglepődtem, mert ugye hőszigetelése nincs, így jelentős jégképződés adott a párás levegőben, és ez nem jó (érdekes kérdés, van-e köze ahhoz, hogy nem tudott pályára állni). De önmagában a fekete szín így nem hátrány.