10000
-
#6140
Nem is rover-ben, hanem inkább csak lander-ben gondolkoznak. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6139
Elég vad ötletelés ment... :)
Ráadásul a rover esetében kvázi tuti, hogy autonóm rendszerben kell gondolkozni, a Föld-Mars kommunikációs lag 3-20 perc közötti, de a Föld-Plútó kommunikációs lag cirka 5 órás... Szóval a távirányítás nem opció. -
#6138
A hozzászólások között volt egy olyan, amely 'failed gas giant'-okként írta le őket, tehát lehet, hogy a magja elég sűrű, viszont annyi gázt nem tudtak "összeharácsolni" a naprendszer létrejöttekor, hogy valódi gázóriások legyenek. Ez is logikus magyarázatnak tűnik. -
#6137
A New Horizons misszió sikere után szinte rögtön felmerült, hogy orbiter-t kellene a Plutohoz küldeni (ami ideális esetben egy leszállóegységet is vinne magával), de ennek megvalósítása jóval problémásabb, mint az elrepülés mellette. Az UT összeszedett pár lehetséges elképzelést a valószínűbbektől a ma még csak elméletben létezőkig, nagy vonalakban felvázolva a jelenlegi problémákat nem csak a Pluto, hanem általánosságban a külső Naprendszer alaposabb felderítésével kapcsolatban is. -
#6136
Szerintem, ha a belső mag fagyott víz és némi szikla, akkor kicsi az esély mágneses védőmezőre, ergo légköre sem nagyon lehet, lefújja róla a napszél. Mondjuk hold-szerű esetben elképzelhető, ha az anyabolygója védi, de ez esetben vszleg elég aprócska lehet és ilyen közelről gyakrabban töredezhet az árapály miatt, nem is biztos, hogy lehet stabil pályája.
Nem olvastam ilyen elméletről, de lehet, hogy volt már. -
#6135
Elképzelhető a mai modellek szerint olyan bolygó, aminek a belső magja fagyott víz, a külső részén meg van légkör és óceán? -
#6134
A víz 1, a jég 0.9, a Pluto 1.88, az Uránusz 1.27, a Mimas 1.15, az Iapetus 1.09, az Enceladus 1.61, az Europa 3.01, a Föld 5.51, szóval nem. Ezek majdnem teljesen vízből, vagy jégből vannak. -
#6133
Ez azt jelenti, hogy akkor Pluto szerűek lehetnek és nem sziklabolygók? -
#6132
Ez meg a SpaceX és az FCC vitája a mega-műhold hálózatokról.
Röviden, a SpaceX szeretné, ha a nem-amerikai műholdhálózatokra is kötelezővé tennék a műhold-élettartam végén való kezelést. Ez a SpaceX esetében egyébként azt jelenti, hogy az 1100-1200km-en keringő műholdjaikat 300km-re hozzák le, onnan pedig max. 1 év alatt elégnek a légkörben.
Az FCC egyébként visszakérdezett, hogy mi van akkor, ha 10, 5 vagy 1 százalék a SpaceX 4420 műholdja közül bedöglik, és nem lehetséges az ütközés-elkerülés adott esetben. -
#6131
Hmm... Mai kongresszusi meghallgatáson:
Ted Cruz szenátor: Felül kell vizsgálnunk az 1967-es Outer Space Treaty-t; fontos, hogy a Kongresszus megvizsgálja hogy hat a kereskedelmi űrhajózásra.
A meghallgatáson részt vevők:
Mr. Robert Bigelow (Bigelow Aerospace)
Mr. Rob Meyerson (Blue Origin)
Mr. George Whitesides (Galactic Ventures)
Mr. Andrew Rush, (Made in Space)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.26. 17:41:37 -
#6130
Igazából ezt te is tudod, csak megint megpróbálsz lejáratni, és sajnos most is valótlanságot állítasz.
Ne próbálj meg a számba olyan szavakat adni, amiket nem mondtam.
Ott a 984-es hsz.-ben összefoglaltam az egész történetet. Had ne ismételjem magam. Mantrázod, hogy rossz következtetést vontam le, csak éppen akkor nem tudtad és azóta sem tudod alátámasztani vagy legalább elmagyarázni, hogy mi a probléma az általam leírtakkal. Zavaros magyarázkodással (miszerint az észlelés meg a megtalálás nem ugyan az), meg optika 7. osztályosoknak linkkel jöttél...
Itt ugyanezt eljátszottad Dzsinivel, és most megint neked áll feljebb...
Továbbá megkérlek, ugyan, mutass rá miben és hol állítottam valótlanságot. Várok...
Amit megkérlek szépen, és kultúrátlan, hogy fejezd be ezt a karaktergyilkosságot, mert nem kultúremberhez méltó amit művelsz!
Dzsini is megkért, hogy válaszolj a kérdéseire, arra se voltál hajlandó, inkább lezártad a témát (pedig itt ez a modik megoldása, állításod szerint, azzal, hogy kibannolnak...).
Én meg arra kérlek meg szépen, hogy amennyiben felesleges vitákat szándékozol szítani, továbbra is mindennemű alapok nélkül, inkább maradj csendben... Köszönöm!
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.26. 17:33:21 -
#6129
Újraszámolták és pontosították a TRAPPIST-1 bolygók tömegét (az eredeti adatok is nagy bizonytalanságot tartalmaztak, most ezeket szűkítették) és több esetben is jelentősen módosultak az adatok. Ezek alapján a négy külső (e, f, g, h) bolygó szinte majdnem biztosan 100%-ig víz sűrűségű. -
Irasidus #6128 Off.: Szerintem írtam már akkor is, hogy nem forrásokkal van probléma, hanem az abból levont következtetéseiddel, illetve olyanra hoztál forrást amit teljesen irreleváns, másról szólt mint az eredeti kijelentésem. Igazából ezt te is tudod, csak megint megpróbálsz lejáratni, és sajnos most is valótlanságot állítasz. Amit megkérlek szépen, és kultúrátlan, hogy fejezd be ezt a karaktergyilkosságot, mert nem kultúremberhez méltó amit művelsz! Köszönöm! -
#6127
Visszanéztem a topikot, azért beugortt. Az IR kapcsán haluzott be Ira bődületes hülyeségeket. -
#6126
Az a jó a levelező fórumban, hogy minden megmarad.
Miután az adott topicban nem töröltem semmit (amúgy sem igazán szokásom), így ezt az érvet nem értem.
Sajnos a vita elől te futamodtál meg azzal, hogy bannoltál.
Érvet nem igazán hoztál fel, forrásokat, vagy bármit, ami a te nézetedet alátámasztotta volna, dettó nem. De még csak az általam felhozott érveket sem tudtad cáfolni.
A bannolás a topicromboló magatartásodnak köszönheted. Egyébként megint ebbe az irányba haladsz...
Itt van minden, feketén fehér, hogy mit műveltél:
Igen. Ott van. Az, hogy kettőnk közül ki az, aki alátámasztott érveket hozott fel, forrásmegjelölésekkel, példákkal...
Aki nem te voltál...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.24. 19:51:48 -
#6125
Ha nem érzed, akkor hiába magyarázom, ahogy Dzsini tette. A pofonfát meg kezded nagyon rezgetni, pedig Cifu és Dzsini birkatürelműek... -
Irasidus #6124 Egész pontosan miért estem át a ló túloldalára? -
Irasidus #6123 Az a jó a levelező fórumban, hogy minden megmarad. Sajnos a vita elől te futamodtál meg azzal, hogy bannoltál. Ami érdekes, hogy tényleg igaz, hogy "Felhoztam kismillió példát, tényt, weboldalt és hozzászólást egy témakörben" - csak éppen téves következtetés vontál le belőle, és igazából már trollkodál a végén. Itt van minden, feketén fehér, hogy mit műveltél:
Hadviselés a világűrben
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 18:12:50 -
#6122
Érdekes: a Mars-udvar a NASA JPL-nél.
Itt tanulnak rovert vezetni, és itt van Maggie, a Curiosity ikertesója.
(Mars Automated Giant Gizmo for Integrated Engineering - mert minden betűszó)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.24. 17:38:56 -
#6121
A cikk szerint továbbra is az Európa az elsődleges lehetőség. :)
Ezzel együtt lehet nem csak az Európa landert kéne forszírozni... -
#6120
Szerinted miért bannoltam már 1x ki? :)
Ugyan ezt játszotta el az Űrhadviselés topicban. Felhoztam kismillió példát, tényt, weboldalt és hozzászólást egy témakörben, majd utána ezeket félresöpörte nulla forrásmegjelöléssel és alátámasztással, és még neki állt feljebb... -
#6119
Nos, az Enceladus máris az élére ugrott a Földön kívüli (mikrobiális) élet potenciális lehetőségének: a molekuláris hidrogén kimutatásával teljessé vált a kép és ugyanaz a komplex hidrológiai folyamat történhet a jégréteg alatt, mint a földi, tenger alatti hőkürtőknél. -
#6118
Ha te ezt olvasod ki abból, amit írtam, akkor nincs mit.
És sajnálom, hogy továbbra se vagy hajlandó válaszolni a kérdéseimre, pedig bizonyára sokat tudsz a témáról, és ez a topic arról szólna, hogy a tudásunk megosszuk egymással.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.24. 16:44:16 -
#6117
Nagyon átestél a ló másik oldalára... -
Irasidus #6116 Tehát úgy gondolod, csak akkor tudhatunk valamit bizonyosan, ha megnézzük a saját szemünkkel, minden kő alá bekukkantva? Ez a hiszem ha látom elv, ami nem tudomány módszere. És ahogy olvasom, végig abból indulsz ki, hogy nem tudod - tehát lehetséges. Ez szintén nem tudományos módszer. Köszönöm a beszélgetést!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 15:24:51 -
#6115
Nem tudjuk, hogy a Holdon van-e élet. Jelenleg nem bizonyította senki, hogy nincs - olyan fejlettségű, mint mi emberek, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nincs, mert azt látnánk. De nem tudjuk, hogy kialakult-e valami, amit mi annak nevezhetünk (felszín alatt, védett környezetben), nem tudjuk, hogy amit mi vittünk oda fennmaradt-e (vihettünk oda az űrjárművek felületén, azok egy részét ott is hagytuk, és azt tudjuk, hogy az űrutazást sok minden túl tudja élni, és jelenleg inaktív), nem tudjuk, hogy máshonnan nem került-e oda (ha alakult ki máshol, és valamilyen módon útra kelt a világban, ami szintén nem zárható ki, akár a Naprendszeren belül, akár azon kívülről). Tehát szerintem nem tudom.
Többek között azért sem, mert nem tudjuk, hogy az élet szabály vagy kivétel - ahogy azt se tudtuk, hogy a bolygórendszerek szabály vagy kivétel (lásd #6090 ). Majd ha lesz rá több mintánk, vagy lesz rá bizonyítékunk, hogy milyen sok helyen nincs élet (olyan, amit a mostani tudásunkkal annak tudunk nevezni), akkor csökken ez a nemtudás. De addig hitkérdés.
Ahhoz, hogy érveljek bármi ellen vagy mellett, először a "bármit" kellene ismerni. Kértelek, hogy írd le a határokat, amik most vannak, és ezekkel te nyilvánvalóan tisztában vagy, hiszen többször utalsz rájuk, mint határokra. Ahogy te írtad: "konkrétumokat kérnék", mert anélkül nehéz. Én próbáltam kitalálni két kritériumot, és hogy mi lehet a határ, de azokra se írtad, hogy legalább nagyjából eltaláltam-e.
Addig csak magamat tudom ismételni: én nem tudok dolgokat, és szívesen kérdezek és kételkedek. Emellett szerintem ha valaki nagyon határozott tudományos témákban (pl. ilyen szavakat használ, mint "lehetetlen", "tudjuk", "biztos"), akkor szándékosan vagy tudatlanságból, de figyelmen kívül hagy csomó mindent. Aztán majd lehet, hogy a mérések és az idő alátámasztják majd a hipotézisét, de az is lehet, hogy cáfolják. De egy magát tudományosnak tartó topicban engedtessék meg, hogy az ilyesmire rámutassunk, vagy számon kérjük.
És ne legyen ugyanaz az "életre legalkalmatlanabb" és a "földi életre alkalmatlan".
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.24. 15:19:56 -
Irasidus #6114 Extrém környezet, és a környezet hiánya egészen mást jelent számomra. Csak egy kérdés, szerinted a Holdon van élet? Csak mert a Hold még mindig élhetőbb hely, mint ezek a bolygók. Ugyanígy biológiai modellek alapján, úgy gondolják, hogy ezek az élőlények a szélsőséges környezetek elviselésének körülbelüli határán vannak, és itt már a kémia és fizika is szó szoros értembe közbe szól, hiszen a legelemibb kémia reakciók és fizika törvényeit nem tudja felülírni! Ha szerinted nem így van, illene érvelni legalább valamivel. De mennyünk még egy lépést hátra, a folyton változó, szélsőséges környezet, alkalmas-e az élet kialakulására? A jelenlegi kutatások szerint nem, mert alkalmazkodni egy extrém környezethez egy dolog, és az élet kialakulásának környezete megint egy másik dolog. Szóval jó lenne tisztázni, hogy miért nem zárod ki a lehetőségét, az extremofil nem egy varázsszó, konkrétumokat kérnék, és főleg kiemeltem a vörös törpék környezetére! Mert úgy látom, egyenlőre, hogy teljesen alaptalan a feltételezésed. Köszönöm.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 14:55:29 -
#6113
Nem, én nem állítottam ilyesmit. Én azt nem tudom (és szerintem mások se), hogy amit most extremofilnek nevezünk, azok valóban az "élhetőség" határán vannak-e, vagy csak azért nevezzük annak, mert a Földi környezetben ezek általunk kitalált határok, ahol mostanáig találtunk a mienkéhez hasonló életet - és ezek csak az elmúlt ~100 év során folyamatosan tágultak. És nem zárom ki, hogy az "élhetőség" határa esetleg még jóval tágabb, mint amit mi itt a Földön látunk, vagy képesek vagyunk megfigyelni (erre utaltam már a beszélgetés elején, hogy rendkívül szűk a mintavételünk forrása).
És ezért kérdezem, hogy mik a kritériumok, amik alapján a modell fel lett állítva, és ami alapján azt állítják, hogy azok a bolygók alkalmatlanak a földihez hasonló (víz, DNS, stb.) életre. Mint minden modell, ez is kell, hogy éljen előfeltételezésekkel, tehát meghatározták azt, hogy mik az élet kritériumai és határai, és szerintük miért pont azok.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.24. 14:29:03 -
Irasidus #6112 Úgy látom, mintha olyat állítanál, hogy én csak a mezofil élőlények környezetét tartom alkalmasnak az életre, és az extremofil élőlények környezetét nem. Ezért ez így ebben a formában szalmabáb püfölése. De javíts ki ha tévedek?
Viszont megint csak érdekes kérdést tettél fel, amire már válaszoltam, csak valószínűleg elsiklott a figyelmed. Szóval, honnan tudom, hogy ezeknek a Trappist bolygói nem felelhetnek meg a jelenlegi ismereteink alapján? Idézem magamat: " Mint ahogy a kötött tengelyforgást is meg lehet jósolni, ugyanígy a kitörések hatásait is meg lehet jósolni a bolygók légkörére, ami nem tesz jót nekik. Éppen ezért, a csillagok háborgó tulajdonságai miatt alkalmatlanok! Erre még mindig nem írtál semmit." Egyébként pont itt a kutatóintézetben is foglakozik ezzel egy csoport, hogy megmondják, miért nem alkalmas pl.: a Trappis-1 bolygói az életre. Természetesen kiszámolták, modellezték, és publikálták is. Rajtuk kívül még sok műhely foglakozik csak ezzel.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 14:18:30 -
#6111
"ismerjük a kritériumokat, hiszen tudjuk mi szükséges, ahoz, hogy mi éljünk" - én úgy tudom nem ismerjük, hogy milyen kritériumok milyen határok között felelnek meg a "mi életünknek" (arról nem is beszélve, hogy a kialakulásról még annyi fogalmunk sincs).
Nézzünk kettőt, amire volt utalás: a hőmérséklet valamiylen határok között kell, hogy legyen - talán a tiszta H2O fagyás és forráspontja között? Nem túl régóta tudjuk, hogy van élet a forró mélytengeri kürtőkben, ahol az ottani környezet hőmérséklete több, mint 100 Celsius fok, tehát annál biztosan több, bár előtte úgy tudtuk az a határ. Mennyi most a felső határ? Miért annyi? Nézzük a túlsó végét: mennyi az alsó határ? Fagypontnál biztosan kevesebb, hiszen a sarkvidékeken a felszínen mínusz 20 Celsius fok környékén még "virágzó" élet van (zuzmók, stb.), vajon az az alsó határ? És ha találunk valahol alacsonyabb hőmérsékleten élő dolgokat?
A felszínre jutó kozmikus sugárzás milyen határai között alkalmas a földihez hasonló élet? Rengeteg olyan élőlény van, ami mélyen a felszín alatt él, tehát sokkal kevesebbel is "beéri",. és mindegy, hogy a felszínen mennyi van, az nem jut le, vagy nagyon kevés, tehát simán fejlődhet mélyen a felszín alatt élet úgy, hogy soha nem foglalkozott azzal, hogy a felszínen mi a sugárzási helyzet. Viszont azt mondják, hogy valamennyi kell, tehát valamennyire aktívnak kell lennie a csillagnak, vagy kell lennie egy sugrázásforrásnak, ami véletlenszerű módosításokat végez a DNS-en (mutáció), és bizonyos elméletek szerint az evolúciós fejlődés elengedhetetlen része. Lehet ez természetes radioaktivitás? És mennyi a belőle a túl sok, amihez már nem tud alkalmazkodni a DNS alapú élet (nem az ember)? Miért nem pusztult el a Földön a földi élet a Nap egy "háborgó" kitörésétől, amiből az elmúlt pármilliárd év során néhány telibekapta a Földet? Miért nem csak a medveállatkák maradtak fenn? Vagy ennek is van egy határértéke, hogy száz vagy millió évente 1 találatot engedélyezünk, mert a több már alkalmatlanná teszi a bolygót? Ezt hogy számolták ki? Mi volt a referencia?
Vannak még kritériumok? Azoknak mik a határértékeik? Melyiket teszteltük már a meglevő környezeten kívül tartósan, hogy lássuk, valós határokat határoztunk meg? Honnan tudod, hogy ezeknek a Trappist bolygói nem felelhetnek meg a jelenlegi ismereteink alapján? (ráadásul azok a legalklamatlanabb bolygók minden eddigi tudásunk alapján, a csillagok belsejét nem ideszámítva)
Úgy látom te sokkal többet tudsz minderről, így kérlek beszólogatás helyett részletes (lehetőleg forrásokkal alátámasztott) válaszokat adj a kérdéseimre.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.24. 14:04:31 -
Irasidus #6110 Ok. Tehát a probléma, hogy nem mindegy, hogy pusztán "alkalmatlan" vagy "legalkalmatlanabb"? Jaj. Rendben, elismerem van ennél is alkalmatlanabb hely, nyilván, például egy csillag belsejében. Így megfelel?
De van itt még egy érdekes kijelentés, hogy szerinted nem tudjuk, mi az ami a Földet alaklámássá teszi az élet hordozására? Hm, ismerjük a kritériumokat, hiszen tudjuk mi szükséges ahoz, hogy mi éljünk (de ezt már harmadszor írom le, és harmadszor tagadod le), azonkívül minden földi élőlényben létezik egy minimum, egy közös vonás ami élővé teszi. Viszont a szóban forgó égitestek csillagai mind igen aktív csillagok, vagy aktívként kezdik az életüket, ami nem kedvez az életnek. Mint ahogy a kötött tengelyforgást is meg lehet jósolni, ugyanígy a kitörések hatásait is meg lehet jósolni a bolygók légkörére, ami nem tesz jót nekik. Éppen ezért, a csillagok háborgó tulajdonságai miatt alkalmatlanok! Erre még mindig nem írtál semmit.
A biológiai rendszerek másképpen viselkednek mint a kémiai rendszerek, azért ez talán nem is kérdés, és pontosan ezért keveri bele a faj fogalmát. Azért tagadni a biológia létjogosultságát és fogalomtárának minőségét elég meredek. Kémiailag egy csomó folyamat nem lenne leírható, másrészt itt is igaz a mondást, hogy az egész több mint részek összessége. Másrészt a biológia sem szuperlatívuszokkal "tudománykodik", szóval ezt kár ragozni, persze ha ragaszkodsz hozzá, és ezzel úgy érzed megcáfoltad, nyugodtan püföld ezt a szalmabábot, még legalább két komment erejéig, mert nagyon hiányozna. Köszönöm szépen!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 13:27:36 -
#6109
"a földi élet szempontjából alkalmatlanok ezek a bolygók" - ezt vesd össze ezzel 2 órával ezelőttről: "élet szempontjából a legalkalmatlanabb hely"
Erre próbáltam rámutatni, hogy ha már valamennyire megpróbálunk itt tudományos fórumot játszani, akkor próbáljunk meg odafigyeléssel fogalmazni. Élet és földi élet, legalkalmatlanabb és alkalmatlan.
Mellesleg az "alkalmatlan" szó se tényszerű, ahogy te is pontosan leírod a további mondatokban :) (hiszen te se tudod, hogy mi az, ami a Földet alkalmassá teszi, és nem ismered pl. a Trappist rendszer részletes tulajdonságait, hogy az pontosan miben különbözik a Földtől, hogy alkalmatlanná válik).
A biológia pedig ugyanúgy kémia, csak más energiaszintekkel játszik (a kémia pedig atomfizika, csak más energiaszintekkel játszik), ráadásképp belekever egy csomó filozófiát meg ember által kitalált fogalmat (pl. fajok, élet). A filozófia pedig megintcsak egy olyan dolog, ami kerüli a szupelatívuszokat, tehát mind fizika oldalról, mind filozófia oldalról ellenjavalt a használatuk. -
Irasidus #6108 Így van a földi élet szempontjából alkalmatlanok ezek a bolygók. Ez egy tudományos, tényszerű megállapítás. De utaltam arra is, hogy a _nem tudjuk_ és a _nem tudjuk megfogalmazni_ között különbség van! Másrészt én nehezen tudok elképzelni olyan életet, ami egy légkör és folyadék nélküli bolygón, extrém napkitörések köpette él, ez még az általában feltételezett más típusú életeken is túlmutató extrém, hiányos környezet. Szóval én használnék ilyen szavakat, amíg azt nem mondod, hogy tulajdonképpen mi az ami alkalmassá teszi ezeket a bolygókat bármiféle életre? A nem tudás nem érv ellenben. Másrészt a természettudományoknak azon ága, mint a fizika, és matematika, kémia nem csak, hogy kerüli a pontatlan definíciókat, de egyenesen megköveti a pontosságot. A biológia viszont egészen más, mint a matematika, nem csak az élet meghatározása ilyen, de említhetnék a faj fogalmát is, ami szintén ilyen megfoghatatlan, képlékeny, sok definícióval rendelkező dolog. De sok más dolgot lehetne említeni, amit nem lehet mérni biológiában. A baj az, ha a biológiát úgy próbálod megérteni mint a matematikát.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 12:43:17 -
#6107
Te vettél egy feltételezést (a földi élet "az élet" (így, határozott névelővel), és arra "legalkalmatlanabbak" a vörös törpék) tényszerűnek, én pont arra mutattam rá, hogy ez nagyon nem így működik, és azt se nagyon tudjuk meghatározni, hogy mit is jelent az élet (pl. vírusok).
Pont ott van az említett példa a bolygórendszerek kialakulásával. Amíg csak a sajátunkat ismertük, addig volt rá egy "egész jó" modellünk. Aztán sikerült az első forró gázóriást megtalálni, és a modell ment a levesbe.
A földi életre (nem úgy általában "az életre") van egy "egész jó" modellünk (anyagcsere, DNS, víz, szaporodás - plusz azok a kivételek, amik bár valamilyen szinten megfelelnek, de mégse - nem véletlenül javítgatják a modellt évről évre a felfedezésekkel), de még nincs semmi fogódzónk, ami ezt a modellt a Földön kívül alátámasztaná vagy cáfolná. És addig én nem használnék ilyen szavakat, mint "legalkalmatlanabb", amíg egy mérési eredményünk van. És nem nevezném a földi életet "az élet"-nek, amíg egy mérési eredményünk van.
A tudomány szerintem így működik, hogy kerüli a szuperlatívuszokat és a definitív kijelentéseket mindaddig, amíg azt nem tudja mérésekkel, bizonyítékokkal alátámasztani. -
Irasidus #6106 Miért lenne hibás? A tudomány nem így működik! Pontosan az a hibás, hogy egy feltételezést ténynek veszel, hiszen elképzelni sok mindent lehet, de ebből azt megfogalmazni, hogy hibás valami, igencsak meredek. Az sem igaz, hogy fogalmunk sincs mi az élet, természetesen mindenki tudja, hogy van különbség egy szarvasbogár és kő között, vagyis nem arról van szó, hogy nem tudjuk eldönteni mi él és mi nem, a probléma az általános definícióval az, hogy olyan logikai problémák és paradoxonok ugranak elő, ami már túlmutat a természettudományos kérdésen, valahol egy önkényes definíciót szeretnénk ráhúzni valamire, aminek a határai elmosódnak. Sok definíció éppen ezek mentén, listaszerűen írja körül az életet, vagy absztrakt modellt alkotnak, amik abszolút kritériumok közül csak lehetséges kritériumok közé sorolják például a szaporodásra való képességet, vagy mást. Szóval a probléma nem abból áll, hogy nem tudjuk, hanem nem tudjuk minden kritikát kiállóan megfogalmazni, ez hasonló dolog mint a bolygó nem bolygó kérdés.
Visszatérve, arra, hogy mi az élet. Az általad felsorolt lények azt mutatták meg, hogy mennyire szélsőséges körülmények között is lehetséges élet, ami kiterjeszti az életben maradásnak a határait. Igen, de azt hiszem az élőhely és az élőlény nem egészen ugyanazt jelenti, így attól még, hogy extrém körülmények között találunk élőlényeket amik alkalmazkodtak azokhoz a körülményekhez, nem jelenti azt, hogy nem tudjuk mi az élet. Bármilyen hihetetlen is, de rokonok vagyunk velük, még ha távoli rokonok is, és ugyanúgy anyagcserét folytatnak, úgyanúgy van DNSük, ugyanúgy szükségük van vízre, és "ugyanúgy" képesek szaporodni (nem szó szerint, nyilván), stb. Nem folytatom, talán érthető így is,hogy ezek nem idegenek, hanem nagyon is földi lények.
A Keplerre meg annyit, hogy a K2 küldetés a hibás lendkerekek miatt, rosszabb képalkotással működik, és folyamatos vizsgálat sem lehetséges az elfordulás miatt, így pontosan az ilyen bolygók essenek ki a szórásból. Az első három év volt az, ahol fel lehetett volna ilyeneket fedezni, viszont 3 év éppen elég erre, de visszaigazoláshoz még ennyi idő kéne, amit a Keplerrel már nem lehet megtenni. Másrészt rögzített csillagai voltak, amit előre megvitattak, nem csak úgy nézett bele a semmibe...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.24. 11:51:50 -
#6105
A földi minta arra "elég", hogy a mi DNS szerkezetünk ilyen körülmények között képes túlélni. Azt sem tudjuk hogy tud kialakulni. -
#6104
Nem tudjuk, nincs rá mintánk. A közel keringő, régóta stabil rendszerekre vannak modellek, a Naprendszerre még nincs - mármint olyan modell, ami kialakulástól a jelenlegi állapotot le tudja vezetni - gázóriásokkal, kőbolygókkal, stb. Ami volt, azt azok az exobolygók, amiket eleinte felfedeztek (közel keringő gázóriások, stb.) elavulttá tették. -
#6103
A többséget szerintem az értelmes élet foglalkoztaja. A földi minta meg elég nagy annak megállapítására, hogy minél zordabb és extrémebb a körülmény annál inkább zuhan vissza az élet a mikroszkopikus szintre. -
#6102
A Kepler 2009-13-ig gyűjtötte az adatokat, a K2 14-16ig, ez összesen 6 év, ebből dolgoznak most, és dolgozhatsz te is :)
Én azt jeleztem, hogy "az élet"-nek nevezni azt az egyetlen szűkös mintát, amit ismerünk hibás. Halvány fogalmunk van róla, hogy egyáltalán mit nevezhetünk élőnek, mi is az, hogy "élőlény". De még földi körülmények között se tudjuk mindenre rámondani, hogy ez élő, ez meg nem az (és egyáltalán kitalálni, hogy mi kell ahhoz, hogy valami "életben" maradjon - lásd mélytengerek, és akár levegőtől és fénytől elzárt kristályokban). És ezért azt írni, hogy "élet szempontjából a legalkalmatlanabb hely" igencsak barokkos túlzás. Nem tudjuk.
Az ÉN életbenmaradásomról szó se volt :) -
#6101
Akkor az, hogy földszerű forgási tengely és mérsékelt (?) a bolygó forgási sebessége az viszont extrém kivételnek tekinthető a bolygó gyakorisággal szemben?