10000
  • Palinko
    #6260
    Mint ahogy mondtam is a Saturn 5-nél a fekete csíkoknál érzékeltek veszélyes hőemelkedést, változtatták is a festés mintát, meg azóta el is hagyták a fekete festést. Veszélyes lehet a 2. fokozat üzemanyagára, annyira túlmelegedhet a naptól, mert a fekete szín ugye elnyeli a napfényt és ez felmelegíti míg a fehér visszaverné. Ugye ez a festék súlya az alu rakétákra is igaz lenne azt sem festenék akkor le ha a súly miatt aggódnának, mert ugye annak sem szabadna rozsdásodni, meg még elég világos színű is vissza is verné a fényt, mégis lefestik hogy még jobb legyen.
  • [NST]Cifu
    #6259
    Miért kellene lefesteni? A festék plusz tömeg.
  • Palinko
    #6258
    Ja értem akkor majd le lesz biztosan ha magasabbra küldik most meg promózzák a dolgot.
  • [NST]Cifu
    #6257
    Korrekt képek! ;)
  • [NST]Cifu
    #6256
    De most miért feature ez hogy fekete?


    A rakétatest szénszálas kompozit műanyagból készül, tehát egyszerűen arról van szó, hogy nincs lefestve... :)
  • PetruZ
    #6255
    A NASA egy évvel előrehozta a Psyche aszteroidára küldendő szonda időpontját. Újraszámolták a röppályákat és sikerült találni egy olyat, amivel költséget és üzemanyagot spórolnak, miközben kétszer olyan gyorsabban eljutnak a céljukhoz. Várható indulás 2022-ben, érkezés 2026-ban. Az aszteroida kis méretéhez képest nagy tömege és komoly fémtartalma (becslések szerint 90%-ban vas-nikkel) miatt érdekes, emiatt nem tagja egyik ismert aszteroida családnak sem, ismereteink szerint egyedi (az a feltételezés, hogy egy formálódó korai bolygó magja).
  • PetruZ
    #6254
    Bár a második fokozat rendben elindult, nem sikerült pályára állítani.
  • PetruZ
    #6253
    Újabb Juno átrepülés, brutál méretű képekkel (feljavított színekkel).
  • Palinko
    #6252
    De most miért feature ez hogy fekete? Nem az volt, hogy már a Saturn 5-nél sem nagyon örültek a fekete csíkoknak a melegedés miatt? De arra még rátették meg ott volt funkciója, hogy az elfordulást azon követték szemmel, de itt hogy befestik az egészet feketére nem tudom miért jó :D
  • panoz0
    #6251
    Vigyázni kell a YT-bal, a rakétás videó után 10 perccel már azt néztem ahogy lámák köpködik az embereket.
  • [NST]Cifu
    #6250
    Köszi, ez már egész korrekt! :)

    Brutális a jégképződés a LOX tartályokon, kíváncsi vagyok csinálnak-e valamit majd ezzel...
  • PetruZ
    #6249
    És YT videó is van már a beágyazott helyett.
  • PetruZ
    #6248
    Másik cikk és videó.
  • [NST]Cifu
    #6247
    Érdekes, hogy semmiféle bővebb információval nem szolgáltak. Még csak egy videót sem látok sehol az indításról, csak azt az egy képet.
  • PetruZ
    #6246
    Az elektron felszállt. :)
  • Dzsini
    #6245
    Képes riport egy soha-nem-repült szovjet űrsiklóról.
    Egy párja 1988-ban tesztrepülésen vett részt, de az elpusztult, mikor ráomlott a hangár.
  • [NST]Cifu
    #6244
    SpaceX Galéria. Érdemes ránézni, mert rengeteg új kép került fel.
  • PetruZ
    #6243
    Egy állítólagos kiszivárgott tervezet szerint a NASA jövő évi költségvetését mintegy félmilliárd dollárral akarják megvágni.
  • Dzsini
    #6242
    In Space We Trust - egy kis képes-hangos űrhajózástörténet
  • PetruZ
    #6241
    Régen volt már EM Drive. :) Tavaly a NASA Eagleworks laborja vizsgálta meg alaposan a hajtóművet és talált furcsaságokat (ez akkoriban volt a hírekben is), ennek kritikai átnézése (azaz az ún "peer review", amikor egy szaklaphoz benyújtott tudományos cikket több, a témában járatos tudós is átnéz és ellenjegyez) a pletykák szerint véget ért és júniusban meg fog jelenni. Közben a hajtómű kifejlesztője felvetette, hogy egy építene egy cubersat-ot, amiben elhelyeznek egy ilyen szerkezetet. Állítólag a kínaiak is nagyon tepernek, hogy összerakjanak egyet és az övék legyen az elsőség, szóval fél-egy éven belül (újra) jelentős események várhatók a témában.
  • Irasidus
    #6240
    Egyesek fantáziáját megmozgató csillag (KIC 8462862), újra halványodik. "Egyelőre megjósolhatatlan, mi fog történni a Boyajian-csillaggal a következő hetekben – mármint azt leszámítva, hogy jó néhány távcső fog feléje fordulni éjjelente, köztük a piszkéstetőiek is. Az események nyomon követéséhez a projekt honlapját érdemes követni, illetve Tabetha Boyajian és Jason Wright gyakorlatilag élőben zajló közvetítését twitteren."
  • [NST]Cifu
    #6239
    Shelby szenátorral kapcsolatosan előre tippeltem volna. :)

    Azért ilyenkor látszik, hogy mennyire a politikai lobby irányítja a NASA-t... Bakker 700 000 USD csak azért, hogy elszállítsák a tartályokat a tesztüzembe...
  • Renegade
    #6238
    kicsit off, kicsit bulvár: emlékeztek a NASA, "Everything About Mission Control Houston" videóra? Nekem tökre bejött a stílus/tempo, erre nem kiderült, hogy csak egy lopás az egész? :(
    Persze lehet, hogy ez egy jól bejáratott stílus, csak idáig én nem futottam bele.



    lö bulvár:



  • PetruZ
    #6237
    Az SLS vizsgálat újabb furcsaságokat fedezett fel, ezúttal a NASA új hajtómű teszt bázisának felépítésével kapcsolatban. Leírva tényleg elég logikátlannak tűnik, amit csináltak, de a cikk végén ott a(z egyik) lehetséges válasz.
  • molnibalage83
    #6236
    A JWST kicsomagolása nekem kb. séta a parkban tűnik problémának tűnik a rakétás darus megoldáshoz képest...
  • [NST]Cifu
    #6235
    Számtalan komplex rendszer teljesített eddig is nagyon jól, gondolj a Marsi roverekre például, amelyek az eredetileg tervezett élettartamukat messze felülmúlták.

    Gyakorlatilag a HST terén a "javíthatóság" miatt beáldozták a LEO feletti pályát, ami több hátrányt is jelentett (pl. folyamatos pályaemelés szükségessége, folyamatosan változó hőháztartás, a napelemek sűrű Földárnyékba kerülése, stb.). A javítások költsége pedig eszméletlen magas, egyenként 1 milliárd dollár körüli összeg. Az "első" tükörhibát leszámítva alapvetően a javítások azért történtek meg, mert meg lehetett csinálni. Amúgy viszont inkább építettek volna egy újabb, jobb képességű műholdat.

    Nem kisebbítem a HST érdemeit, de especiel az, hogy "javítani se lehet", egyáltalán nem érv adott esetben...
  • Dzsini
    #6234
    Szerintem még mindig "egyszerűbb", mint egy lebegő daruról a Mars felszínére pottyantani egy robottankot :)



    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.05.19. 12:13:38
  • Pares
    #6233
    Tekintve, hogy mennyire komplex rendszer, mennyi minden elromolhat már csak a kicsomagolásakor, és még javítani se lehet, csodálkozom rajta, hogy a JWST megépítése egyáltalán zöld utat kapott...
  • Dzsini
    #6232
    JWST
  • PetruZ
    #6231
    Az éjjeli SpaceX műhold fellövés videója. Mivel egy dögnehéz, 6 tonnás darabról volt szó, ami az F9 felső határát közelíti, nem volt lehetőség az első fokozat visszahozatalára. Érdekesség, hogy ezt a műholdat a Heavy--re tervezték először, de mégis felment egy F9-esen.
  • Sequoyah
    #6230
    A lemeztektonika akkor es csak akkor van, ha a bolygo belseje folyekony halmazallapotu. Ez lehet forro olvadt kozet, vagy egy fagyott bolygo eseten a jegtakaro alatti folyekony viz is. Mindkettore van pelda a naprendszerben.
    Addig tart a tektonikus lemezek mozgasa, amig a bolygo belseje eleg forro, es a kulso "fagyott" reteg eleg vekony ahhoz, hogy megtoredezzen, es igy egymashoz kepest a lemezek elcsuszhassanak.
    Mivel minden kobolygo forro kozetgolyokent keletkezik, aminek a kulseje elkezd megfagyni, ezert elmondhato, hogy a lemeztektonika nem csak hogy altalanos, de torvenyszeru is.

    Tehat elkezdodni tipikusan el szokott, a jo kerdes az, hogy leallhat-e. A fentiek alapjan akkor fog leallni, ha a bolygo magja kihulik annyira, hogy a kulso fagyott reteg megvastagodjon. A bolygok magja pedig tobb okbol lehet forro.
    - A keletkezesekor jelenleveo, visszamaradt ho -> Szep lassan szetsugarzodik
    - A magban levo radioaktiv anyagok reakcioja -> A futoanyag lassan elfogy
    - Kulso bolygo/csillag hatasara letrejovo arapaly erok okozta surlodas -> Megujulo ero
    Tehat alapvetoen minden bolygo szep lassan kihulik es teljesen megfagy, kiveve ha eleg kozel kering egy csillaghoz, vagy nagyobb bolygohoz, hogy az arapaly erok melegen tartsak.

    A Marsot nincs mi forron tartsa, igy az mar most kihult annyira, hogy a lemeztektonika megszunjon. Az Europa viszont eleg kozel van a Jupiterhez, hogy a gravitacios erok melegen tartsak. Foleg hogy a vizet konnyebb megolvasztani, mint a vasat:)
    A Fold ugy tudom a Mars sorsara fog jutni, de mivel sokkal nagyobb, ezert lassabban hulik ki, igy meg van par milliard evunk addig:)
  • [NST]Cifu
    #6229
    Mi kerül 600-900 millióba? Nagyon durván túlárazott


    Ahogy Petruz linkelte és írta, a program költségének jó része magára a NASA-ra megy el. Meg persze a Boeing és a Lockheed is vastagon fogó ceruzával írja a számláit...

    Orion felszerelése 2 ember számára életfenntartó berendezésekkel? Ez csak a kivitelezési költség lehet, hisz a következő küldetésre ezt muszáj kifejleszteni.


    Csakhogy a létfenntartó rendszer nincs kész, és az EM-1-re szánt kapszula eredetileg nem emberi repülésre lett felkészítve. Végre kell hajtani a még hátra lévő fejlesztéseket (amelyekre később került volna sor, és így későbbi költségvetési pénzből fizették volna), illetve sietve le kell tesztelni mindent úgy, ahogy egy emberes repülésnél elvárható - és nem úgy, ahogy egy személyzet nélkülinél történne.


    Csak 2 ember számára? orion 4 fős, 2 embert akarnak csak hold köré küldeni?


    Az Orion elvben 6 főt kellene vigyen LEO pályára (pl. ISS) és max. 4 főt mélyűri utakra.
    A 2 fő kényelmi / logisztikai kényszer, egyszerűen a kapszula (hiába nagyobb, mint az Apollo CM) kicsi, és mivel nincs orbitális modul vagy hasonló opció jelenleg az élettér növelésére, így ezt a megoldást választották a személyzet kényelme szempontjából.

    Ha most elég a sima 70 tonnás (alacsony föld körüli pálya) verziója a rakétának, akkor következő SLS küldetés miért a drágább block 1B verzió lesz a maga 105 tonnás kapacitásával? Nem lenne elég a kisebb rakéta?


    A Block 1 rakétából csak egy készül, és a Delta IV-es második fokozatából származtatott Interim Cryogenic Propulsion Stage (ICPS) lesz a második fokozata, amíg elkészül a végleges második fokozat a Block 1B-hez, a Exploration Upper Stage (EUS). Az ICPS például csak egyetlen RL-10 hajtóművel rendelkezik, míg az EUS néggyel. Az EUS újraindítható, nagyobb fedélzeti aksikkal bír, és összességében is nagyobb biztonsági tartalékkal rendelkezik, ami egy emberes űrrepülésnél érthető okokból pozitív hozadékokkal bír. Tehát az, hogy "70 tonnás" LEO képességgel bír a Block 1, nem jelent semmit - valójában egy prototípusnak lehet tekinteni, amelynek (többek között) az a dolga, hogy bizonyítsa, hogy az első fokozat működőképes.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.16. 08:08:23
  • Imremagdi
    #6228
    http://www.urvilag.hu/orion_es_ares/20170513_sls_megsem_emberekkel_probaljak_ki
    https://spaceflightnow.com/2017/05/12/nasa-rules-out-crew-on-first-sls-flight/

    Mi kerül 600-900 millióba? Nagyon durván túlárazott. Orion felszerelése 2 ember számára életfenntartó berendezésekkel? Ez csak a kivitelezési költség lehet, hisz a következő küldetésre ezt muszáj kifejleszteni.

    Csak 2 ember számára? orion 4 fős, 2 embert akarnak csak hold köré küldeni?

    Ha most elég a sima 70 tonnás (alacsony föld körüli pálya) verziója a rakétának, akkor következő SLS küldetés miért a drágább block 1B verzió lesz a maga 105 tonnás kapacitásával? Nem lenne elég a kisebb rakéta?

  • [NST]Cifu
    #6227
    Anno a #4148 -ban már írtam róluk. A lényeg, hogy a RocketLab egy befektetői csoport (BVP) tulajdonában vannak effektíve. A BVP több másik űripari startupban érdekelt, például a Spire-ben, akik 100+ cubesat-alapú megfigyelő műhold-hálózatot akar kiépíteni. Tehát a Spire és a RocketLab egy cégtulajdonos kezében van, így nem szorulnak külső "segítségre", adott a hordozórakéta és a műhold is. Ha megnézed a RocketLab bookingot, akkor azt látod, hogy gyakorlatilag 2017-re már csak Q4-re van egy kevés szabad helyük "rideshare" megoldásban, és 2018-ra is már félig fel vannak töltve indításügyileg.

    Szóval ők egy kicsit speciális helyzetben vannak, kvázi úgy vannak a piacon, hogy közben van stabil megrendelésük is.

    Igen, az Indiai indítási opciók nagyon alávághatnak a cubesat indításra specializálódó piaci szereplőknek. Ilyen az FireFly, az Interorbital és PLD Space. Plusz ugye az ISS-ről való CubeSat indításnak is.

    Hogy van-e jövőjük az ilyen kis indítócégeknek? Alapvetően amíg lesz rájuk kereslet, addig igen, ami kérdéses, hogy mi lesz az űrszemét-problémával, ami a CubeSat-ok miatt egyre kritikusabb kérdés lesz. Gyakorlatilag van egy olyan vélemény a szakmai blogokban is, hogy az első cubesat által okozott katasztrófáig fog a cubesat-mánia tartani. Akadályozni nem nagyon akarja senki viszont, mert tudományos szempontból hatalmas lehetőségeket ad az egyetemeknek és kisebb kutatóközösségeknek, cégeknek.

    Az árversenynek pedig alapvetően a cubesat-felhasználók nagyon örülni fognak...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.05.15. 16:40:53
  • PetruZ
    #6226
    Szerinted lesz esélyük labdába rúgni a kínaiak és az indiaiak mellett ilyen kis hasznos teherrel és alacsony pályamagassággal? Az (oké, egy kategóriával nagyobb) indiai multikonfigurációs PSLV már évek óta tucatjával szórja nagyon megbízhatóan a kis és nagy műholdakat mindenféle pályára, a Falcon 9-hez hasonlított GSLV-jükkel meg már a nagyok közé is bemerészkednének. És a kínaiak igazából még bele sem lendültek (ők mindig későn jönnek, náluk mindig a második hullámot kell figyelni).
  • [NST]Cifu
    #6225
    Drukkolok nekik! Talán a legszimpatikusabb csapat a kis méretű hordozórakéta-piacon...
  • dimre
    #6224
    Köszönöm, most, hogy írtad beugrott a dolog emlékszem arra a majdnem végzetes űrsétára.
  • PetruZ
    #6223
    A RocketLab május 22-től egy tíznapos ablakot jelölt ki az Electron rakétájuk első teszt-fellövésére az új-zélandi állomásukról.
  • PetruZ
    #6222
    Igen, "drink bag" néven kereshetsz rá (pl. itt is látható, középtájon). Pár éve egy ilyen eltömődése okozta az eddigi legsúlyosabb űrruha szivárgásos esetet, ami végül szerencsésen zárult (keress rá a "Luca Parmitano water leak" kifejezésre , rengeteg találat lesz).
  • dimre
    #6221
    Üdv!
    Egy kérdésem lenne, valahol láttam, csak nem emlékszem dokumentum vagy rendes filmen, hogy van az űrruhában beépített "szívószál" kis víztartállyal. Valós ?