10000
-
#6180
Érdekes, már ott is egyre kisebb az ünneplés egy visszatérés után, elsőnél még percekig tapsoltak, most meg csak egy kis felhördülés :D -
Pares #6179 Eszméletlen jó felvételek... 
-
gafzhu #6178 Gondolom emiatt nem a 2. fokozat telemetriája/kamerája volt "terítéken". Az titkos lehetett. -
kamionosjoe #6177 Valami kémmműhód volt.
-
#6176
Itt a webcast videója is, indítás kb. 11:40-től, a főhajtómű leválás kb. 14:20-tól, a leszálláshoz készülődés kb. 18:30-tól, utolsó fékezés és leszállás kb. 20:10-től. -
gafzhu #6175 Érdekes volt az első fokozat telemetriáját látni valamint eszement jó felvételeket készítettek a visszatérő fokozatról. -
#6174
Sikeresen felment és visszajött az első fokozat is. -
#6173
Holnapra halasztották egy szenzor hibája miatt. -
#6172
Twitteren írják, hogy halasztanak. -
#6171
Elindult a Launch Webcast, perceken belül indul a fellövés.
T-52-nél valamiért megállították a folyamatot, aztán visszaállt az idő 15 percre, most pedig csak a logó látszik.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.04.30. 13:17:28 -
#6170
Ó, valóban. Bocsánat, az valahogy kimaradt nekem :) Sebaj, szerintem megérdemli kétszer is. -
#6169
#6154 :) -
#6168
Félig-meddig off: 1 méteres LEGO NASA Apollo Saturn V
3 fokozattal, holdraszálló modullal, 1969(!) darabból, 120 Euroért.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.04.30. 12:38:19 -
Renegade #6167 abszolút laikusként ezt nagyon jó volt nézni, sosem hallottam még ilyesmiről :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6166
Van valami statisztika esetleg, hogy mennyi marad a tartályokban?
Sajnos így kéznél nincs. De előfordul, hogy több száz kilogramm marad még "hagyományos" turbopumpás megoldásoknál is. Általában inkább maradni szokott egy kevés, mert a nullára futó üzemanyag több problémát is okozhat (általában ugye az üzemanyag hűti a harangot, tehát az is hűtés nélkül marad, a turbópumpa a kifogyó üzemanyag miatt "túlpöröghet", stb.). Szóval jobban szeretik az irányított leállást. -
#6165
Na ezt nem tudtam hasonló dolgokat inkább hobbi vagy korai rakéta projektekben láttam, de hogy Űrsikló is meg a Dragon ezt használja :O Az oké hogy a hajtóanyag tömege is segíti a kiürülését, de ugye az is pont akkor generál legkisebb nyomást mikor kéne a végén. A másik amit nem számítottam bele, de most eszembe jutott a tehetetlenség is biztos segíti az üzemanyagot a jó irányba juttatni :)
Van valami statisztika esetleg, hogy mennyi marad a tartályokban? Mert el tudom most képzelni, hogy van egy olyan pont, hogy nincs már elég nyomás és jobb döntés leválasztani a fokozatot mintsem kihasználni az utolsó cseppet, cserébe a nehéz tartályt cipelni tovább. Meg lehet is látni egyes felvételeken, hogy alacsony lángon még pislákolgat a fokozat lecsatolás után is. -
#6164
sőt azt sem tudom most így hirtelen elképzelni hogy gondolták azt a pumpa meg turbó nélküli rendszert amit 2:59-nél felvázol. Mert ék egyszerűnek tűnik, hogy oké majd a nagy nyomású gáz kitolja az üzemanyagot meg az oxigént, de ha ez tényleg ilyen egyszerű lett volna folyamatosan esett volna az üzemanyag nyomás ahogy tágul a gáz a nagyobb tartályokban és pont akkor lett volna legkisebb a nyomás mikor kifogyóban van az üzemanyag és ez elég kritikus pontja a repülésnek, lehet visszahullott volna a fejünkre
Röviden - nem és nem.
A turbópumpa nélküli, un. nyomással táplált (pressure fed) hajtóművek teljesen hétköznapiak, igaz első sorban nem hordozórakétáknál. De ilyen rendszert használt az Űrsikló OMS hajtóműrendszere, de ilyet használ a SpaceX Dragon és Dragon v2 űrhajójában a Draco és Superdraco hajtóműrendszer is.
A hajtóanyag tekintetében itt folyékony hajtóanyagról beszélünk, eleve kerozin hajtóanyagot használt volna a Sea Dragon és LOX-ot az első fokozatban, és nagyon-nagy túlnyomással hajtva (32 atm az RP-1 és 17 atm a LOX esetében). Emiatt elég vastagra kellett egyébként a tartály falát is tervezni, ami szembement az addig alapvető amerikai rakétaépítési elvekkel, az amerikaiaknál a rakétatest szilárdságához a feltöltött üzemanyagtartály is hozzáad, ezért szerelik őket általában függőlegesen össze - a szerkezeti tömeg alacsonyabb lehet így, ám a szerkezet masszívitását áldozzák be érte. A Sea Dragon amúgy is masszív szerkezetet kellett, hogy kapjon, ha már a tengerből indítják, tehát ezt nem tekintették problémának.
Alapvetően mivel folyamatos működésre volt tervezve a rendszer, ezért a hajtóanyag kifogyása végén a hajtóanyag tömege is segíti a tartály kiürülését - viszont az égéstérben a nyomás egyértelműen csökken, ahogy fogy ki az üzemanyag, hiszen nem tudják folyamatosan tartani a túlnyomást. Összességében a turbópumpás megoldás elegánsabb, hatásosabb, de sokkal bonyolultabb és drágább. Mivel viszont a rakéták (általában) amúgy is méregdrágák voltak, ezért ezt nem tekintették problémának. Jellemzően csak ott használták a nyomással táplált rendszert hordozórakétánál, ahol alacsony költségekre törekedtek, mint például Kayser OTRAG-jának esetében.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.29. 13:48:54 -
#6163
Egyébként ezekben a tervekben engem főleg az lepett meg anno, hogy már akkor is mennyit agyaltak a hajtóművek visszaszerzéséről. Hiába, a költségek nyírták ki az Apollo-follow-on elképzeléseket is... -
#6162
Igen az F 1 is hatalmas volt már, itt meg ahogy a videó is mutatta 4db F1 elfért volna az első fokozattal együtt a harangban és még lett is volna hely :DDD Nem tudom mivel érték volna el a tökéletes égést, sőt azt sem tudom most így hirtelen elképzelni hogy gondolták azt a pumpa meg turbó nélküli rendszert amit 2:59-nél felvázol. Mert ék egyszerűnek tűnik, hogy oké majd a nagy nyomású gáz kitolja az üzemanyagot meg az oxigént, de ha ez tényleg ilyen egyszerű lett volna folyamatosan esett volna az üzemanyag nyomás ahogy tágul a gáz a nagyobb tartályokban és pont akkor lett volna legkisebb a nyomás mikor kifogyóban van az üzemanyag és ez elég kritikus pontja a repülésnek, lehet visszahullott volna a fejünkre :D
Plusz ez a változó nyomás miatt visszacsatolhatunk az előző pontra és még trükkösebb lett volna az égést megoldani. Sztem biztos kidolgoztak valamit ezekre a problémákra, de erről nem nagyon szól a fáma. -
#6161
Voltak a Saturn V továbbfejlesztési tervezetek, ahol a D variánsnál szintén rakosgatták volna egymás mellé tucatszám a hajtóműveket. Abból se lett semmi :) -
#6160
Egyetlen ekkora rakétahajtóművet megépíteni... Hát mindenképpen érdekes lett volna látni, sikerül-e. Az oroszok nem véletlenül nem erőltették, kísérletek voltak, ám nem tudtak tökéletes égést generálni, a tökéletlen égés pedig az égőteret, illetve a harangot is tönkretehette... Szigorúan szvsz, de nem véletlen, hogy nem túl népszerűek a nagy méretű rakétahajtóművek. Az F-1 egy speciális eset volt, de ugyebár azóta se készült ennél nagyobb folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű... -
#6159
Na igen, hiába mondja a videóban, hogy pont az volt a koncepció, hogy egyszerű dolgokból legyen majd így lesz olcsó a nagy rakéta, ha a víz miatt lettek volna drága anyagok. Meg gondolkodik egy kicsit az ember a dolgon az említett előnyök közel sem biztos megérik a hátrányokat, mert nem csak az anyagok, de ha van valami baj akkor ki kell pecázni a rakétát és szenvedni vele? Földi indításnál meg simán odamegy a személyzet és pár nap alatt helyrehozzák a tengerről meg előbb kéne hajó ami ki tudja emelni, haza kéne hozni, ott megszerelni majd vissza.
Érdekesek ezek a koncepciók, hogy az oroszok a sok kis hajtómű mellett voltak mindig, ez az 1 nagy meg olyan furán néz ki, kár hogy nem építettek meg egy teszt példányt szívesen megnéztem volna. -
#6158
A vízből indítás koncepcióval csak az a baj, hogy tengervíz-állóvá kell építeni az egészet. Drága anyagokból kell / kellett volna épülnie. A fejlesztésénél a NASA fél gőzzel erre is adott pénzt, de alapvetően a Sea Dragon-ra nem volt építve semmi. A Nerva-ra építették volna az nehéz-indítás képességét, de inkább az űrben építkeztek volna, ahova a Space Shuttle vitte volna fel a részelemeket, ez tett be neki végül.
Egyébként a "biggest rocket"-től eléggé messze van. A Sea Dragonnal versenyzett még az amerikai Nova szupernehéz hordozórakéta-család, 400-550 tonnás teherbírással:
![]()
De a legnagyobb jelző egy szovjet terv, a UR-700M 1972-ből, 16 000 tonnás indulótömeg, hasznos terhelés 750 tonna.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.29. 09:42:12 -
#6157
Tiszta Airbus akkor ez is. -
#6156
Emm... Oké, és akkor tedd hozzá ezt is:
![]()
A pénzre pedig a többi űrügynökségnél se vigyáznak jobban. Az Ariane 6 kapcsán pár napja olvastam olyat, hogy az olasz Avio, aki a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákat gyártja (majd) az Ariane 6-hoz (illetve a teljesen szilárd hajtóanyagra építő Vega és a fejlesztés alatt lévő Vega-C hordozórakétát), nemrég politikai nyomásra új gyárat épít Németországban, ahol a gyorsítórakétatestek egyik fele fog készülni. Aztán az elkészült féldarabot átutaztatják Németországból Olaszországba, ahol a másik fél készül, és ott építik össze, majd töltik meg a hajtóanyaggal.
Hát ez se sokkal szebb történet, mint a NASA űrruhás szenvedése... -
#6155
Elég érdekes, főleg ez a vízből indítás koncepció
-
#6154
Játékos lelkű űrbarátoknak: komplett Apollo misszió Saturn V-tel, parancsnoki modullal, és holdkomppal, űrhajósokkal és zászlóval a LEGO-tól. :)
(Kár, hogy a rakéta fokozatok, vagy a komp, úgy tűnik, nem több darabra szétszedhetők.)
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.04.28. 18:46:38 -
Pares #6153 #6145 #6146 #6147 #6148 #6149
Eközben a NASA-nál:
![]()
-
#6152
A SpaceX a pereskedések után 2015-ben nyert és kapott lehetőséget (még emlékezhetünk rá, hogy 2014-ben beperelték a szövetségieket, mert az USAF csak az ULA drágább ajánlatával foglalkozott; ezután 14 küldetést megpályáztattak és a SpaceX el is vitte mindet) az egyik zsírosabb szelet, a katonai/nemzetbiztonsági megrendelések terén. Nincs nagy dobra verve, de most vasárnap (magyar idő szerint du. 1-től 3-ig van ablakuk) indítják majd az első ilyen küldetésüket (egy felderítő műholdat) és ismét megpróbálják majd visszahozni az első fokozatot. -
#6151
A 2015 júliusában bejelentett 10 éves SETI/Breakthrough Initiatives együttműködés, a Listen nyilvánosságra hozta az első félév (2016-ban indult ténylegesen) adatait, az UT ezt foglalta össze. Terveik szerint 1 millió közeli csillagot és mintegy 100 közeli galaxist kívánnak "lehallgatni", ebből most 692 csillagon volt a sor. A figyelt 1,1 - 1,9 GHz-es tartomány az egyik legalkalmasabb arra, hogy a mesterséges forrásokat különválasszák az űr egyéb, természetes jeleitől. A 400 órányi felvétel (8 petabájt adat) átfésülése közben 11 esetben találtak szignifikánsan kiugró értékeket. Ezeket egyenként végignézték újra, de a legtöbbjük lokális (vagyis földi) interferenciának bizonyult, a maradék pedig nem valószínű, hogy mesterséges. A kutatás folytatódik, a tervek szerint félévente fogják nyilvánosságra hozni az adatokat. -
#6150
A 2018 novemberi SLS próbarepülést elhalasztották, leghamarabb 2019-ben kerülhet sor rá. Az első küldetés (Exploration Mission-1) eredetileg egy üres, hiányos létfenntartó rendszerekkel szerelt Orionnal ment volna 2018-ban (és már ez is egy korábbról csúsztatott dátum), majd 2021-ben az EM-2-vel jött volna az első emberes repülés a végleges kapszulával, de az új kormányzati kérésnek megfelelően megpróbálják ezt a kettőt összevonni. Ez várhatóan újabb egymilliárd dollárral dobja majd meg a költségvetést. -
#6149
Ilyenkor már alapból a az eredeti reportot nyitom meg (ha benne van a linkje a cikkben), mert sokszor a cikkíró is rosszul értelmezi (és/vagy csak átfutja) azt. Konkrétan ez van a reportban:
...we question the Agency’s decision to continue to fund the contract after Johnson leadership recommended its termination and the associated expenditure of $80.8 million between FY2011 and FY2016
Szerk.: Egyébként utólag a cikkben is jól van írva, a lényege az, hogy a NASA gyakorlatilag kidobott 80,8 (hogy miért 80,6-ot írnak, nem tudom) millió dollárt az ablakon. Ezt én úgy értelmezem, hogy a Constellation-program lelövése után hallgatni kellett volna a JSC-re, és felfüggeszteni a CSSS programot...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.27. 17:08:34 -
#6148
Nekem a cikkből az jön le, hogy az egészre ment ennyi, nem csak a leállítás után ("In fact, the report found that NASA essentially squandered $80.6 million on the Oceaneering contract before it was finally ended last year."). De igazából ez mindegy, jóval többet költöttek rá, mint a sajátjukra úgy, hogy átfedések voltak a külső megbízott cégek között mindkét oldalon (vagyis a párhuzamos programok egy részében ugyanazokat a cégeket bízták meg, valószínűleg ugyanazzal) - és a Constellation űrruha sem készült el.
A 18 EMU-ból ráadásul csak 11 működőképes, és lehet, hogy nem lesz elég az ISS tervezett életciklusa végéig (2024). -
#6147
Nem 80 milliót költöttek rá, hanem a teljes költséget kifizették (148 millió), a 80 millió dollár 2011-től 2016-ig tartó összeg, amikor a Constellation-programot már elkaszálták. Azt is hozzá kell tenni, hogy a NASA saját űrruha-programjai fejlesztés alatt vannak, és ki tudja, hogy 2021-re elkészülnek-e vele (ha előre hoznák az EM-2-őt).
Ami inkább meglepett, hogy az összes, 18db EMU az 1980-as években készült, és nincs belőle utánpótlás... -
#6146
Megjöttek az első, gyűrűn belüli átrepülés képei a Cassini-tól, egyelőre feldolgozatlan formában. A legközelebbi felvételek alig 3000 km magasból készültek. -
#6145
A Constellation hullámai még mindig gyűrűznek: a projekt keretén belül a NASA 2009-ben 148 millió dollár értékű szerződést kötött az Oceaneering Internation-nel, hogy űrruhákat tervezzenek nekik. A projektet rá egy évre leállították. A Johnson Space Center javasolta ennek az űrruha programnak a megállítását is, hiszen náluk is dolgoztak egy új generációs ruhán, de a NASA központ felülbírálta ezt és továbbra is pénzelte a külső szerződést, ami csak végül tavaly ért véget, 80 millió dollár elköltése után. Most egy külső jelentés azt állítja, hogy a Constellation űrruha technikailag gyengébb konstrukció, mint amit a NASA saját maga csinál, mégis sokkal több pénzt elvertek rá. -
#6144
Érdekes megközelítés. Az ESA támogatta Kína felvételét az ISS űrállomás üzemeltetőinek tagjai közé, de ugye a NASA (kongresszusi nyomásra) ezt nem tette lehetővé.
Az ESA kvázi híd szerepet tölthet be, lévén a NASA és a Kínai űrügynökség partnere is... Ha közvetlenül nem is, de így lesz egy kapocs a kínaiak és az amerikaiak között... -
#6143
közös kínai-európai holdbázis? -
#6142
Oh, valóban, my bad, én már továbbgondoltam.... :) -
Pares #6141 Szóval rengeteg víz lehet ott. Ráadásul az e,f,g bolygók elméletileg pont olyan távolságban is vannak a csillagtól, hogy folyékony víz lehet rajtuk. Érdekes felszínük, időjárásuk és áramlataik lehetnek a kötött a tengelyforgásuk miatt...
