9875
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7388
Hogyne. Technikailag kb. 90%-ban korrekt, néha apróbb-nagyobb bakik előfordulnak, de ennyi. Tudni kell, hogy sokszor a szörnyű inges faszi (Paul Shillito) csak előadó - a háttérkutatást más végzi alapvetően... -
#7387
Mennyire korrekt ez a csatorna? Ismeri itt valaki? -
gafzhu #7386 Minden kész? Jaj, lejárt az xy alkatrész szavatossága... le kell gyártani, tesztelni... lejárt még valamié... -
Pares #7385 Az a pénz amúgy nem vész el, csak átalakul, abból biztos valakik nagyon jól járnak. Nem az adófizetők, nem a NASA, de valakik biztosan. Úgy mint az SLS esetében is. -
Sequoyah #7384 Foleg hogy nem csak 1 de rogton 2 ordogi kor is van a projectben.
draga -> tudjon tobbet -> meg dragabb -> tudjon meg tobbet ...
draga -> nagy blama ha felrobban -> teszteljuk le meg 5x -> meg dragabb -> meg nagyobb blama ha felrobban ennyi teszteles utan -> meg tobbet teszteljuk ...
a project management csodjet lathatjuk itt eloben...
De ne temessuk, volt mar jopar project a multban ami egy kesz katasztrofa volt, es boduletesen draga lett a vege oriasi csuszasokkal, de aztan csak elkeszult es zsenialisan jo lett. De ezt akkor is negativ peldakent kene tanitani a jovo uzleti iskolaiban, ha maga a teleszkop megvaltja a vilagot. -
#7383
Azért átok, mert annyira akarják a legjobbat (mondván, hogy ki tudja, mikor kap támogatást egy hasonló program), hogy közben elúszik az egész. Nagyon. Ha egy picivel szerényebb képességű űrtávcsővel indultak volna, és pár dologban kompromisszum lett volna (tükrök, érzékelők), akkor már fent keringhetne a JWST. És lehetne lobbizni a következőért.
Ehelyett HST effektus lépett életbe, minél nagyobb, jobb, szebb legyen, és a nagy erőlködés hatványozottan helyezi nyomás alá a programot. A fő gond nem az 5 év szép korszak lesz, hanem az, hogy utána hatványozottan nehéz lesz hasonló programra pénzt keríteni, mert majd újjal mutogatnak a JWST-re, hogy az is töredék összegből indult, aztán a végére mennyit vitt el időben és pénzben.
Túlfújták a léggömböt, és mindig nagyobbat akarnak, mint az előző, ahelyett, hogy fokozatos lépcsőkkel élnének. -
#7382
De ha még elhalasztják fél évvel, akkor még "legjobbabb" lesz, és még...
Ez egy ördögi kör, és már most is rettentően túlcsúsztak mindennel. Ráadásul az egész korlátozott átmérő miatti hercehurca (pl. a hajtogatás) is lassan okafogyottá válik. -
#7381
Hogy a legjobb legyen, de azt csak 5 évig képes aztán jön egy "butább" korszark? Ez miért átok? -
#7380
Nem csak a hővédő fólia a probléma, az érzékelők közül is van, amelyik mélyhűtést igényel, márpedig ha a hűtéshez használt közeg elfogy, akkor az érzékenysége drasztikusan romlik. Sajnos a JWST legnagyobb átka a maximalista koncepció... -
#7379
A Hubble is közelít a 30 évhez, azt 4,5 évre tervezték, hasonló elhasználódási okokból. 1993 és 2009 között persze javítgatták párszor, és talán még van benne pár év. -
#7378
Lehet, hogy hülye kérdés, de a kétszer vastagabb fólia annyi problémát vet fel, hogy 5 évvel megelégednek? -
#7377
Egy 90 napos küldetésnél viszont bizonyára néhány nagyságrenddel olcsóbb és egyszerűbb, mint egy RTG.
Kedvenc mellékesem: a JWST (ha majd egyszer valaha) tervezett élettartama 5 év, ennyi idő alatt a hővédő fóliák elhasználódnak - kilyukadnak, elszakadnak, és így a képalkotási lehetőségek erősen csökkennek... -
#7376
Mennyivel egyszerűbb a Curiosity sorsa, hogy nem függ a naptól... -
#7375
Lehet, hogy befejeződik az Opportunity küldetése - 14 év után egy olyan nagy homokviharba keveredett, ami vészesen lemeríti az akkumulátorokat.
![]()
Vészesen alacsony tartalékok mellett gyakorlatilag minden rendszer lekapcsol, naponta egyszer ellenőrzi a napelemeket, hogy érkezik-e elég energia, hogy elkezdje újra felfűteni a rendszereket és helyreállítani a működést. Ha igen, jó. Ha nem, akkor a 90 solra tervezett küldetés több, mint 5000 sol után befejeződhet.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.06.14. 10:27:58 -
#7374
Hátha valaki nem hallott még róla.
-
#7373
Sajtóhír
- 3+ milliárd éves üledékes kőzetekben szerves molekulákat találtak - ez nem feltétlenül élettel kapcsolatos, de akár az is lehet
- további megerősítést nyert a szezonális metánfelszabadulás, a 3 marsi év alatt elég jól be tudták határozni, hogy milyen időjárási körülmények között jelenik meg nagyobb mennyiségben
- a mostanában talált szerves anyagok (láncos és gyűrűs molekulák) mennyisége sokkal inkább hasonlít a Földön talált marsi meteoritokban találtakra, és százszorosa az eddigi találatoknak
- a Mars 2020 és az ExoMars roverek elsősorban ezekre a szerves molekulákra fognak vadászni
-
#7372
Ma este 8-tól (délután 2 EDT) NASA élő beszélgetés a Curiosity által talált "új tudományos eredményekről"
NASA Live -
#7371
ZLAF9B2 - link gugli keresés -
Ninju #7370 Lehet, hogy az engedélyeztetés vagy a kezelés egyszerűbb/olcsóbb ezzel a megoldással. -
#7369
A Virgin Galactic hajtóműve is csak félig újrahasználható, az N2O tartály újrahasználható, a HTPB üzemanyagot tároló égéstér egyszer használatos.
A fő kérdőjel a hajtómű teljesítménye körül van. Még egyik SpaceShipTwo sem járt a 100km közelébe se... -
gafzhu #7368 Talán annyira olcsó, és nincs a piacon megfelelő, többször használható, kipróbált alternatíva... -
#7367
...ami több, mint a VSS Enterprise által elért rekord (22km és Mach 1.4-et ért el a harmadik hajtóműves útján, a negyediken meg ugye elpusztult). Ezzel együtt ha megnézitek a videót, gyorsítás közben végig billeg és eléggé instabil a gép (első videó 1:20-tól 1:31-ig).
Továbbra sem értem, mi a frászkarikáért vergődnek ezzel a gumi és LOX alapú hibrid hajtóművel, amelynek évtizedek óta problémája a stabil égés (nem véletlenül ment a SpaceShipOne rövid úton múzeumba...), ahelyett, hogy egy normális folyékony hajtóanyagú rakétával látnák el... -
#7366
A tesztrepülésen a WhiteKnightTwo a Mojave Légi- és Űrkikötőből startolt, majd csaknem 14 ezer méter magasba emelkedett. Ekkor kioldotta a magával szállított Unityt, ami begyújtotta a hajtóműveket, és az űrrepülő a két pilótával, Dave Mackayvel és Mark Forger Stuckyval csaknem 22 mérföldes, azaz 35 kilométeres magasságig lőtt ki. A jármű csúcssebessége 1,9 Mach volt.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.05.31. 08:44:07 -
#7365
Az Awesome Astronomy beszélgetése Alan Beannel 2015-ből - villámcsapott rakétáról, a marsi Olimpiáról, és mindenféle érdekesről. -
#7364
továbbra is tartjuk a legvalószínűbb középvonalat -
#7363
Meghalt Alan Bean, a negyedik ember a Holdon
Szombat este a NASA, és Alan Bean családja közösen jelentette be a férfi halálát. Bean leginkább arról volt híres, hogy ő lépett negyedikként a Holdra, az Apollo-12 program keretein belül, de parancsnokként tagja volt a Skylab II küldetésnek 1973-ban.
A közlemény szerint Bean rövid betegség után, Houstonban halt meg a 86 éves korában.
Az ő halálával már csak négy űrhajós maradt életben azok közül, akik jártak a Holdon: Buzz Aldrin, Dave Scott, Charlie Duke és Harrison "Jack" Schmitt. -
#7362
-
#7361
Tom Müller a SpaceX fő hajtóműtervezője beszélt nemrég egy előadáson, pár kiemelendő dolog:
-2002-ben kezdett a SpaceX-nél a 9 első alkalmazott egyike, és az egyetlen, aki azok közül hajtóműveket fejlesztett.
-Az első időkben nagyon nehéz volt alkalmazottakat találnia. A TWR-nél 15 évet húzott le, de a volt munkatársai kinevették, hogy el fog bukni, és onnan senkit sem sikerült magával csábítani.
-Az első dolog egy gázgenerátor elkészítése volt, amelyben a XCOR cég segített (az XCOR maga főleg beszállító kisebb projektekben, maga is versenyzett az Ansari X-Prize-ért), az első sikeres teszt után haza akartak menni, mondván napi egy teszt a bevett - Müller viszont azt mondta, hogy még csak délelőtt 11 óra van, gyerünk, további teszteket csinálni!
-Az első teszteket a Mojave (űr)reptéren hajtották végre, de korlátozva volt, mennyit tesztelhettek, ezért végül megvették a csődbe ment Bael Aerospace hajtóműfejlesztő telepét Texasban (egy árverésen, amúgy - Cifu)
-Az első sikeres Merlin égőtér tesztet konyakkal ünnepelték meg - ami miatt nehéz helyzetbe került, mikor a rendőrség megállította, de végül a yard megkönyörült rajta, és elengedte.
-Az elején voltak gondok, a tesztállást volt, hogy teljesen elpusztította a Merlin (kép erről) - (megj.: az nem derül ki, hogy a hajtómű üzemszerű működése avagy robbanása volt az ok - Cifu)
-Nagyon büszke a Merlin-re, könnyű gyártani, olcsó gyártani és nagyon megbízható, ráadásul gyorsan és nagy mértékben szabályozható a tolóerő, amely lehetővé teszi azt, hogy a hajtóművel leszálljon a rakéta.
-Az elmúlt 4 évben a Raptoron dolgozott, így nem az ő érdeme a Falcon 9 Block 5 hajtóművével kapcsolatos fejlesztések.
-A Raptor semmilyen szálon nem kötődik a Merlinhez, teljesen nulláról kezdték a fejlesztést.
-Jelenleg építik a repülésre szánt hajtómű tesztállását, az első repülésre szánt hajtóművet már le is gyártották, minden jól áll ahhoz, hogy jövőre az első BFS tesztrepüléseket megkezdhessék (ez feltehetően a Grasshopper-hez hasonló függőleges tesztrepülés lesz).
-Jelenleg a Merlin a legjobb tolóerő-per-tömeg arányú rakétahajtómű, de a Raptor el fogja venni tőle ezt a címet.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.05.25. 22:16:50 -
Sequoyah #7360 Minden amit nem ertunk nagyon fontos a kutatasokban, mert ebben rejlik mindenfele jovobeni felfedezes.. Best case scenario az az lenne, ha kiderulne hogy egy eddig total ismeretlen fizikai torvennyel szembesultunk. Es lehet hogy veletlenszeruen hasznalva csak ilyen kicsi toloerot produkal, de megertve a mukodeset sokkal nagyobb toloero is kinyerheto belole.
Sajnos ugy nez ki, hogy inkabb a worst case scenario realizalodik, vagyis nem hogy alacsony toloerot nem fogunk kapni, de inkabb semmilyet. Ha tenyleg a fold magneses mezeje a ludas, akkor a melyurben semmit nem er, foldkozelben pedig tul gyenge a gravitaciohoz kepest. -
#7359
Igen ez így nagyon jól hangzik. Nem tudom hogy az a pletyka hogy a kínaiak már fel is vittek tesztelni egy EM-eset igaz-e, de sajna ők el fogják titkolni ha bármit is elértek, de igaz ők sem vitték ki a Föld mágneses teréből de azért érdekes lenne megtudni mi az igazság azzal kapcsolatban. -
#7358
Az a baj, hogy ezt így nehéz lenne kézenfogható példával illetni, hiszen a bolygóközi szondáknál az indítórakéta is számít. De megpróbálom akkor neked:
A Dawn űrszonda az ion-hajtóműveivel több, mint 10km/s (vagyis 10 000 m/s) Delta-V-t (pályaváltoztatási manővert) tudott elérni, ez nagyobb bármelyik korábbi bolygóközi szondánál (a Mars mintavételező / mintavisszahozó szondáknak kell majd még ennél is jóval több). A 10 km/s értékhez viszont cirka 2000 napnyi működés kell. Ehhez 425kg-nyi Xenongázt használt el, plusz a napelemei táplálták a hajtóművet, és az egész űrszonda 1273kg-ot nyomott.
Az OSIRIS-REx műhold hagyományos hidrazin monopropellant (egy hajtóanyag-komponensű) hajtóműveket használ, ehhez a 2110kg-os űrszonda 1230kg-nyi hajtóanyagot és túlnyomást biztosító nitrogént visz magával. Ennyivel 1,4km/s (vagyis 1400m/s) Delta-V-t tud biztosítani. Ezt alig 15 percnyi folyamatos működéssel eléri. Lehet látni, hogy az Ion-hajtómű is drasztikusan nagyobb hatásfokú nála.
A kettő között még egy különbség volt: a tolóerő mérték: az Osiris-REx négy, egyenként 200 Newton tolóerőt leadni képes hajtóművel bírt, a Dawn hajtóműve viszon 90 miliNewton, vagyis 0,09 N tolóerőt adott le. A Dawn sokkal kisebb tolóereje miatt lassabban képes egy pályaváltoztatást végrehajtani, csakhogy mivel a hajtóműve hónapokig, évekig működhetett, így összeségében mégis sokkal komolyabb manővereket hajthatott végre.
Az EM-hajtómű igérete azt jelenti, hogy amíg tudod energiával táplálni a hajtóművet, addig tudsz minimális pályaváltoztatást végrehajtani. A microNewton ugye még egy nagyságrenddel kisebb tolóerőt jelentene, de nem kell hozzá hajtóanyag.
Tételezzük fel, hogy a Dawn-ból indulunk ki, de EM hajtómű esetében akarjuk működés közben látni a dolog, a tömegből lejön a hajtóanyag tömege, és tudja az EM-hajtómű az Ion-hajtómű tolóerejének mondjuk a felét. Ez azt jelenti, hogy így is tud kb. 7km/s Delta-V-t 2000 nap működés alatt (mivel a hajtóanyagot nem kell cipelnie), csakhogy a Dawn 2000 nap után kifogy a xenonból, nem tud további komolyabb manővereket végrehajtani - az EM hajtómű viszont igen. Vagyis amíg van energia, addig folyamatosan gyorsíthat...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.05.24. 13:19:55 -
#7357
Mert eddig egy mérési hiba szintjén voltak az eredmények - #5443
Ebből nem lehetett semmilyen modellt felépíteni. -
Xsillione #7356 Az egyik gond, hogy ez KW energiát eszik, ennyi összesen nem áll rendelkezésre mondjuk a Voyageren.
Ha mégis működne, akkor 800 kg vs 4 mikronewton. Az ha jól számolom, akkor fél nanométer másodpercenkénti gyorsulás (ehh.) Viszont 40 éve lenne gyorsulni (meghibásodás és áramforrás kérdését hagyjuk), ám az ennyira érdemtelen, hogy így is csak pár méter másodpercenkénti sebességet szedne őssze. Azaz egy értelmes eszköznél két-három nagyságrend teljesítménynövekedés kellene minden más előtt. (Vagy GW-s áramforrás, ha lineárisan növelhető.)
Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2018.05.24. 12:52:11 -
#7355
- Mit csinál az asztronauta, ha megszomjazik?
- ...
- Űrkutatás -
#7354
Én nem értem hogy miért nem csinált valaki egy kalkulációt, hogy ha a voyager pl ilyen hajtóművel is fel lett volna szerelve most itt meg ott járna, vagy ennyivel vagy annyival előbb érte volna el a mostani helyzetét, úgy szemléletesebb lenne valóban mint a pár micro newton -
#7353
A Szovjet / Orosz űrprogram cikksorozat következő része, a Mir űrállomás elindulása és a Zarja űrhajó terve: @Logout.hu és @SpaceMarine blog -
#7352
Egy hajtóműnek, ami pusztán energiabevitelel, hajtóanyag fogyasztása nélkül működik? Ez kb. szent grál kategória lenne a bolygóközi és csillagközi utazásban. -
#7351
Ha valóban működne lenne, hiszen elromlásmentesen a végtelenségig* elműködhet - ahogy az ionhajtóművek is, hosszú ideig kicsi sokra megy alapon rendkívül hasznosak.
* józan ésszel mérve -
Renegade #7350 ennek a hajtóműtípusnak van értelme?
laikusként kérdezem, mire jó egy hajtómű, ami ennyire kicsi tolóerőt generál? -
#7349
De akkor legalább úgy néz ki, hogy valóban nem mérési hiba volt (bár amennyire szóródott, még annak is tűnt), csak a jelenség forrása nem volt meg idáig - illetve most ezt jól ki kell tesztelni, de a modell illik rá.
