Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #7640
    Hogy mi a célja, az a 100 milliárd dolláros kérdés. Határozott, egyértelmű feladatok nincsenek, inkább csak ötletek. Talajmintákat vételező robotok indulhatnak róla, amelyek oda térnek vissza (egy ilyen Hold-szondát már nagyjából felvázolt az ESA és a JAXA). Innen indulhatnak később az emberes Holdraszálló-missziók (erről szól a lenti Lockheed javaslat), és hosszú távon a Holdon kibányászott vízjégből folyékony hidrogén és folyékony oxigént tankolhatnak majd a mélyűri űrhajók, amely a Marsra, a Ceresre és más égitestekre indulnak.

    Rövid távon persze valójában csak arra jó, hogy egy kísérleti labor legyen arra, milyen a Van Allen övezeten túl egy űrállomást / űrhajót tartósan üzemeltetni. Sugárvédelem, létfenntartás és hasonló kérdéskörök megoldása. Olyasmik, amiket az ISS-nél többé-kevésbé megoldottak, de ugye a Hold körülre már nem olyan egyszerű egy plusz ellátmányt leszervezni.

    Hogy miért nem egyből a Mars? Nos, leginkább azért, mert egy Mars-verzióhoz jó lenne a Hold-verziót letesztelni. Inkább itt derüljön ki a baj, mint a Mars körül. A Gateway-ről bármikor vissza lehet indulni, és pár nap alatt leszállni a Földre. Egy Mars-űrbázisról nem ennyire egyszerű hazajönni, függően az űrhajó delta-V képességeitől és a Föld illetve a Mars állásától, simán lehet, hogy egy évnél is több idő lenne a hazajövetel. A NASA inkább lépcsőzetesen szeretné megoldani a lépéseket. Ha már a Hold körüli űrállomáson olyan rutin lesz a munka, mint az ISS-en, akkor lehet majd a Marsról elkezdeni gondolkodni. Ne feledjük, az ISS is ott jár, hogy hopp, most egy Szojuz űrhajó nem jutott fel. Segond, akkor a következőt nem csúsztatjuk, hanem picit előrébb hozzuk. 2 hónappal a baleset utánra...