10000
-
#715
a háborúkról nem is beszélve...1 év alatt annyi pénzt költenek háborúkra hogy ha azt az űrkutatásra fordítanák az emberiség már rég másik bolygón is élne... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#714
És akkor a másik bolygót vágjuk haza, amit először alkalmassá teszük emberi életre?
Az erőforrások kiaknázáshoz nem szükséges terraformálás, az megoldható egy sima bánya és gyár kolóniával, ez 20-50 éven belül megvalósítható.
Melyik az olcsóbb? Jelenleg 100 milliárd dolláros nagyságrend pár embert odazavarni és életbentartani. Ennyu pénzből hány ország számára lehetne a villamosenergia teremlést 0 CO2 és egyéb emisszióssá varázsolni? Sokét. És ez csak egy út költsége.
Először is, 100 milliárdos nagyságrendből nem csak egy út költségét valósítod meg, de létrehozod a későbbi utakhoz szükséges infrastruktúrát, végrehajtottad a fejlesztéseket, vagyis a későbbi utak költsége ezekkel már nem kell számolni.
Másodszor, ha az országoknak az lenne a céljuk, hogy a gazdasági érdekeiket nem nézve a környezetszennyezést csökkentsék, akkor már anno a Kyotói egyezményt is aláírta volna mindenki, betartaná keményen, sőt, túlvállalná magát. Nem úgy tűnik, hogy így cselekedtek volna.
Harmadszor, egy ilyen esetben nagy részt presztízs is munkálkodik a háttérben, morálisan, politikailag profitálnak belőle, hosszú távon pedig gazdaságilag is. Ezek olyan dolgok, amiket nem könnyű számszerűsíteni.
Tényleg nem értem, hogy miért ilyenről fantáziálnak sokan. Ha 100 dollár/kg arán küldhetnél valamit oda 1 hónap alatt, akkor lenne értelme. Még LEO pályára sem tudnuk 10-20k dollár/kg alatt felvinni semmit.
Miért ölnek évente dollármilliárdokat autósportba? Miért ölnek dollár százmilliókat a vitorlás versenyekre? Miért van akkora keletje az extrém sportoknak (BASE jump, hegymászás, drafting, extreme sízés, stb.)?
Az űrkutatás és az űrbéli terjeszkedés ezekhez képest nagyságrenddel jobb befektetés, ha racionálisan akarjuk nézni a dolgokat... -
Freeda Krueger #713 Hasonló okból fantáziálnak róla mint a felfedezések korában.
-
#712
És akkor a másik bolygót vágjuk haza, amit először alkalmassá teszük emberi életre?
Melyik az olcsóbb? Jelenleg 100 milliárd dolláros nagyságrend pár embert odazavarni és életbentartani. Ennyu pénzből hány ország számára lehetne a villamosenergia teremlést 0 CO2 és egyéb emisszióssá varázsolni? Sokét. És ez csak egy út költsége.
Tényleg nem értem, hogy miért ilyenről fantáziálnak sokan. Ha 100 dollár/kg arán küldhetnél valamit oda 1 hónap alatt, akkor lenne értelme. Még LEO pályára sem tudnuk 10-20k dollár/kg alatt felvinni semmit. -
#711
1.: A terjeszkedés következő lépcsőfoka, megvetni a lábunkat egy idegen bolygón, ezáltal egyfelől nagyobb túlélési esélyt adva az emberiség egészének, másfelől tapasztalatgyűjtés a későbbi további terjeszkedésekhez.
2.: Új erőforrások feltárása, kiaknázása és felhasználása. Ha azt mondod, hogy "nem kéne szétbaszni az egészet", akkor azt úgy is meg lehet tenni, hogy például a bolygóközi terjeszkedéshez szükséges gyártást (és hatásait) a Földön kívülre helyezzük. -
#710
Mindenképpen több lépcsős lenne.
1.: Felfedezés kora: A Mars tudományos felfedezése, a területek feltárása, a felszín alatti erőforrások felmérése, a bolygó mélyebb megismerése. Időtartam terén 10-30 év.
2.: Az első telepek kora: Az első lépés tapasztalatai alapján lehet kolóniákat létrehozni, amelyek már permamens Mars-lakókat is fogadhat. A helyszín kiválasztására nagy hatást gyakorolhat a feltárt erőforrások helyzete (főleg víz). A bázis első körben még csak alapvető célokat szolgál, noha jelentős részben önellátó, de komolyan terjeszkedni még csak külső segítséggel tud. 20-50 év.
3.: A kolóniák kora: A kolóniák immár a tartós emberi tartózkodáson túl a terjeszkedés, feltárás, kitermelés és feldolgozás szintjén tartanak. Bányászat, feldolgozás és gyártás kiépítése, a további terjeszkedés és munka immár teljesen Marsi bázisú és hátterű, a Föld részéről már minimális illetve csak helyben nem elérhető anyagokra van szükség. Alapvetően előkészület a következő lépésre. 20-100 év.
4.: Terraformálás: a bolygó felszínének Földiesítése, a légkör sűrűbbé tétele és oxigénnel dúsítása, a felszíni hőmérséklet emelése, a talaj termővé tétele. A felszín továbbra is ki van téve ugyanakkor a káros sugárzásoknak (hacsak erre nem talál addigra a tudomány megoldást). 200-500 év.
Ez mindenképpen csak abszolút szándékkal indulhat csak el, hatalmas erőforrásigényekkel és jelentős áldozatokkal. -
#709
Minek költözzünk oda? Remek hely ez a Föld, csak nem kellene szétbaszni az egészet. -
lotsopa #708 Azt hiszem röviden annyi lenne hogy megemelik az átlaghőmérsékletet :)
És a felszín alatti jeget egy nagy ütközéssel, robbanással a felszínre hozzák. Az emberek szállításáról nem mutattak semmi. Lehet hogy egy 'maréknyi' emberrel próbálják benépesíteni. -
lotsopa #707 Marsra való költözésről kinek mi a véleménye?
Láttam már műsorokat róla...de szerintem még messze van és nem is úgy fog kinézni ahogy ott lefestették. Persze ez nem is baj, csak találgatások folynak ott is. -
#706
A K-1 még az 1990-es években született meg papírformában, ex-szovjet NK-33 hajtóművekkel készültek volna, az olcsó és az Aerojet tesztje után megbízhatónak és erősnek minősített hajtóművek miatt a Kistler Aerospace ígéretes jövő elé nézett. Ám pénz nem volt, semmiből meg nem lehet várat építeni. 2004-ben a Kistler Aerospace csődbe ment, majd a Rocketplane-el egyesülve, Rocketplane Kistler néven újjá alakultak, és a COTS program egyik nyerteseként NASA pénzekhez jutottak, ám folyamatosan szenvedtek szervezésbeli és anyagi problémáktól, egyik előre meghatározott feladatcélt sem teljesítették időre, így 2007-ben a NASA megvonta tőlük a további anyagi támogatást, 2009-ben a Rocketplane Kistler csődbe került, ha jól tudom, nincs rá esély, hogy bárki pénzt pumpáljon bele, tehát a K-1 jó eséllyel a tervezőasztalnál nem jut tovább. -
#705
Ja, találtam egy animációt, ahol van egy mentőrakéta a Dragonon. Ez azért megnyugtató:) -
#704
A Dragonon ugye nem lesz mentőrakéta? Legalább is sehol sem találtam róla infót és minden képen egy félgömb zárja a felépítményt.
Más: Tudtok valamit erről a Kistler K-1-ről? Elég érdekes felépítése van és szeretnék mindkét fokozatot újrafelhasználhatóvá tenni. Lesz belőle valami?
Ja és még egy kérdés: A Falcon-9 első fokozata újrafelhasználható? -
kamov #703 Nem, túl kicsi a tolóereje. A jelenlegi elképzelések szerint ez egy gyors, egyszerű, ideiglenes megoldás. A későbbiekben egy metán-oxigén meghajtású második fokozatra cserélnék ami másfészer nagyobb hasznos terhet tudna.
A mentőrakétára az Orbital-nak valószínűleg vannak elképzelései, mert az Orion mentőrakétájának ők a fővállalkozói...
-
#702
Nem is rossz ötlet az az ATK-30. Személyszállító kabin esetén lehetne az a mentőrakéta? -
#701
A SpaceX konkurens Orbital is szépen halad.
Itt egy kis összefoglaló velük kapcsolatban. -
#700
Jó cikk! 
Viszont nekem úgy rémlik, hogy legalábbis az interkontinentális ballisztikus rakétáknál volt példa mechanikus tolóerő-szabályozásra, a fúvókával lehet játszani, bár most erre hirtelen nem találok sehol képet.
Azt egyébként én sem értem, hogy az STS-nél miért döntöttek a szilárd hajtóanyag mellett, pláne az Ares-I.-nél... :S -
#699
Egy remek cikk a szilárd tüzelőanyagú gyorsítókról az Űrvilág.hu-ról -
Freeda Krueger #698 érdekes kép -
#697
Kiss László a Zárórában. Zseniális ürge. -
Freeda Krueger #696 NASA Dryden légibázis fotók
NASA Dryden -
Freeda Krueger #695 Mars képek
Érdekes cikk a Marsról és kicsit a fejlődésről... -
#694
Ez nem tisztán NASA, hanem NASA és a NASA finanszírozásáról szóló dolog. A NASA-nak kiadta a Bush-kormányzat a célt (Holdra való visszatérés), de pénzt igazán nem adott rá, emelett pedig a lobbyk miatt egy olyan elképzelést kezdett el megvalósítani a NASA, ami költséghatékonyság terén komoly kihívásokkal küszködöt (ie.: k*rvára drága volt).
Amire még vár mindenki jelenleg, hogy legyen egy új rövid és középtávú terv, hogy akkor most mik is a NASA emberes küldetéseinek a prioritásai... -
#693
Ez van akkor, ha nagy ívű kijelentések mellé nincs finanszírozás, de még tisztességes koncepció sem adva. Tisztára, mint a magyar Gripen program... -
#692
na mivan a NASA-val? hogy minden projektről lemond? -
#691
Az űrsikló esetén például az Vandenberg légibázison is felhúztak egy indítóállást a katonai célú felhasználásra. Sose használták erre a célra. A becsült költség 4 milliárd dollár, bár nem teljesen feleslegesen, mivel később átalakították Delta IV. indításhoz, de az ott lévő rendszerek jó része sose volt úgy használva, ahogy azt tervezték....
Szerintem inkább arról van szó, hogy felelőtlen költekezésben mindkét szuperhatalom az élen járt, csak az USA gazdasága jobban fel tudta ezt dolgozni. :) -
#690
SRobert írta egy hozzászólásában:
"elvileg az USA űrfegyverkezésének/fejlesztésének egy (egyesek szerint igen nagy) része kamu volt, hogy versenybe, - ezzel pénzköltésre - kényszerítsék az oroszokat."
Erről mennyit lehet tudni? -
#689
Márpedig a COTS (szójáték, valójában a Commercial Orbital Transportation Services rövidítése, de egyben ugyanez a rövidítése a Commercial off-the-shelf-nek is) kvázi fix áras...
A SpaceX 1,6 milliárdot kap, és 20 tonna hasznos terhet kell felvinnie az ISS legfeljebb 12 útból. Az Orbital 1,9 milliárdot kap, hasonlóan 20 tonnát kell felvigyen, de csak 8 útból.
Egyik cégnek sem volt még dokkolásképes űrhajója (a tender elnyerésekor pedig megfelelő hordozórakétája sem), mindkettőnek idén lesz a bemutatkozása. -
#688
Én sem értettem, hogy ki merne fix áras szerződés fejlesztésre alárni. A fejlesztés lényege, hogy létrehozok olyat, ami ma nincs. Ennek hogyan saccolod a költségét?
Szép dolog kis műhold a LEO pályára, de ez mit takar tömegben és pály hajlásszögben? Ez elvi lehetőség, vagy már tesztelték is? Mert a STS lehet, hogy drága de azért a tizentonnás nagyságrend a LEO-ra az egészen más dimenzió. Az árak meg nem lineárisan nőnek, még a légköri teherszállítsban sem... -
#687
Hmm... Akkor rosszul emlékeztem, nekem valami olyan rémlett, hogy a méretcsökkenésnek más oka volt, ez esetben tévedtem. :S -
#686
Egyszerűbb és tisztább játék lenne, ha a Lockheed-nek azt mondanák: vagy megcsináljátok ennyiért, vagy felejtsétek el a NASA-t, mint pénzforrást...
Viszont nem így szóltak a szerződések, ezt a fajta szerződést Fix price (kötöt árú) szerződésnek nevezik, ám az ilyesmi fejlesztési megbízásoknál a cégek nem szívesen írnak alá eféle szerződést, lévén minden rizikót ők vállalnak.
Miért a Lockheed??? Mert nekik nincs elérhetetlen messzeségben az orbitális pálya...
SpaceX detto (Falcon 1 sikeres indítás, Falcon 9 előkészületek), és a Scaled Composites sem halad rosszul (ráadásul a Scaled alvállalkozóként több hordozójármű részegységét gyártotta/gyártja, és nagy hagyományai vannak az olcsóságra való törekvésre).
A Scaled ettől fényévekre van, orbitális pálya elérésére irányuló komplett rendszereik igazából nincsenek.
Korábban linkeltem be képet a White Knight 2 + teherhordozó rakéta párosról, amivel könnyű műholdakat juttathatnak LEO pályára. A Scaled koránt sincs olyan messze ettől, és ráadásul amit elértek, azt ebben a viszonylatban elég kevés pénzből érték el. Személy szerint ha adott összes ésszerű felhasználásáról lenne szó, inkább a Scaledre bíznám azt a pénzt, mint a Lockheedre vagy a Boeingra.
Amit SapceX eddig mutatott, az ide édeskevés (mind megbízhatóságban, mind teljesítményben).
Hogy az Atlas-5 Heavy nem repült, az nem probléma, de hogy a Falcon 9 nem repült az igen? Ez némi részlehajlásra utal. :)
de ha azt átalakítják human-rated szintre, akkor az is nagyon megdrágulna. Sok eddigi költségcsökkentő megoldás mehetne a kukába.
Miután a SpaceX a Dragon űrhajót is a Falconnal akarja feljuttatni, ez korántsem annyira feltételes mód. Az árak terén pedig messze alul maradnak a legnagyobb konkurenseknek.
Ha viszont Atlas-5 akkor (valamivel) kisebb lehet a LAS, ha only LEO, akkor (sokkal!) kisebb lehet az SM...
Ennél sokkal kisebb már nem nagyon lehet, lassan akkora, mint a Szojuz műszaki modulja, és az SM-nek a LMO pályához csak az üzemanyagmennyiségben kell többet produkálni. Tehát a 607-esnél látott SM-nél kissebbet már nem nagyon lehet elképzelni.
Ha nem ragaszkodtak volna annyira mereven az Ares-hez, akor egy ilyen program átszervezéssel nemhogy megállna az élet, hanem felgyorsulhatna a fejlesztés, mivel innentől már nem grammonként kell tovább faragni a tömeget.
Ha megnézed, akkor az egész program ott indul, hogy a NASA vezetés Griffinel az élen rákényszerítette az elképzeléseit a cégekre. A Lockheed első CEV tervezete is egy kis méretű űrrepülőgép volt...
Tehát itt ha már pengeélre állítjuk az egész Constellation programot, akkor ne csak az ARES-t szapuljuk, ugyanis az csak az egyik (bár kétségkívűl a legnagyobb) hibafaktora volt. Az Orion maga is megérdemel egy misét...
Ha a Proton-ba és a Shuttle OMS-ébe jó, a legutolsó fokozatokba, RCS-ekbe az vált be a legjobban, akkor az Orion SM-be miért ne lett volna jó? Nem kell külön gyújtás neki, ha nem kell nagy tolóerő még turboszivattyú nélkül is használható ("hajtógázzal"), szinte korlátlan ideig tárolható, az űrben nem igényel különleges kezelést (max itt a földön)... Gyakorlatilag hidrazin+N2O4 üzemanyagra építhető a legüzembiztosabb, többször újraindítható hajtómű.
Ellenben éppen amiatt, mert öngyulladó keverék, egy balesetnél a robbanásveszély nagyobb, és mivel erősen mérgező anyagokról van szó, nem csak a környezetre, de a személyzetre, vagy balesetnél a közelben lévőkre is veszélyes. Ez pedig csak ráadás arra, hogy a LOX/LH4 nagyobb tolóerőt a legáltalánosabb Hidrazin/N2O4 üzemanyag. -
llax #685 Ha azt vesszük, hogy az Ares-1 tervezett "teherbírása" 25 tonnára redukálódott, akkor innentől alkalmas a feladatra az Atlas-5 is.
Ha viszont Atlas-5 akkor (valamivel) kisebb lehet a LAS, ha only LEO, akkor (sokkal!) kisebb lehet az SM...
Ha nem ragaszkodtak volna annyira mereven az Ares-hez, akor egy ilyen program átszervezéssel nemhogy megállna az élet, hanem felgyorsulhatna a fejlesztés, mivel innentől már nem grammonként kell tovább faragni a tömeget.
A hidrazin használata valahol érthető (csak nem a zöldeknek). Ha a Proton-ba és a Shuttle OMS-ébe jó, a legutolsó fokozatokba, RCS-ekbe az vált be a legjobban, akkor az Orion SM-be miért ne lett volna jó? Nem kell külön gyújtás neki, ha nem kell nagy tolóerő még turboszivattyú nélkül is használható ("hajtógázzal"), szinte korlátlan ideig tárolható, az űrben nem igényel különleges kezelést (max itt a földön)... Gyakorlatilag hidrazin+N2O4 üzemanyagra építhető a legüzembiztosabb, többször újraindítható hajtómű. -
kamov #684 A CM 5,5m-ről 5m-es átmérőre csökkentésének fő oka az tervezett SSME J-2X csere okozta teljesítmény csökkenés volt -
kamov #683 Az SM méretcsökkenés fő oka a metán-LOX meghajtás Hidrazin-N2O4-re cserélése volt, mivel a vad rakétafejlesztés elvette a pénzt a metán-LOX hajtóműtől és az aktív hűtésű kriogén tank fejlesztésétől. -
llax #682 Ezek kicsit olyan szerződések, mint nálunk az autópálya vagy a 4-es metró szerződései...
Egyszerűbb és tisztább játék lenne, ha a Lockheed-nek azt mondanák: vagy megcsináljátok ennyiért, vagy felejtsétek el a NASA-t, mint pénzforrást... Lehet hogy ez így túl egyszerűnek tűnik, de gyors és hatékony munka csak így várható. Amíg ott a lehetőség, hogymindenféle (akár kereált) indokkal pénzt csikarjanak ki, addig csak erre fognak játszani, az időt húzzák, ameddig csak lehet...
Miért a Lockheed??? Mert nekik nincs elérhetetlen messzeségben az orbitális pálya... Ugyan Atlas-5 hevay sem repült még, de megbízható(nak tűnő) komponensekre épül (pl. ruszkiktól licenszelt RD180), illetve az elv a Boeing Delta-4 -nél már bizonyított. A human-rating minősítés megszerzése 1-2 sikeres tesztrepülés (mehet élesben is pl. műholddal) után szinte csak papírforma, mivel minden komponens bizonyított már, csak néhány plusz biztonsági komponens szükséges (ezek viszont töredékébe kerülnek, mint egy új rakéta fejlesztése)...
A Scaled ettől fényévekre van, orbitális pálya elérésére irányuló komplett rendszereik igazából nincsenek. (A szub-orbitális pedig nem keverhető ide: az ők eszközeik nem olyanok, mint anno a Mercury űrhajók, amiket alapból orbitális pályára terveztek, csak megfelelő teljesítményű rakéta híján, a verseny hevében csináltak űrugrásokat)
Amit SapceX eddig mutatott, az ide édeskevés (mind megbízhatóságban, mind teljesítményben). Lehet, hogy relative olcsó rakéta lenne a pl. Falcon 9 hevay (ha hasonló elveket alkalmaznak, mint a Falcon-1 -nél), de ha azt átalakítják human-rated szintre, akkor az is nagyon megdrágulna. Sok eddigi költségcsökkentő megoldás mehetne a kukába. -
#681
Nem vitatom, de azért az sem semmi, hogy szegény SM-et hogy csökkentették az ötödére a 604 óta... Márpedig mivel elég sokmindent terveztek az SM-be, annak kihatása volt a CM-re is.
Vagy rosszul értelmezem a változásokat? -
kamov #680 Azt is tegyük hozzá hogy az Orion költségeinek megfutása főleg az Ares-1 elégtelen teljesítményének volt köszönhető. A 606-os változat még egész fasza hajó volt, de aztán jött az Ares-i vibrációs problémája és betervezett lökéscsillapítók plusztömege vezetett a kiherélt 607-es változathoz. -
#679
A mihez tartás végett a jelenlegi Orion szerződések a Lockheed-el Cost-plus szerződések, ami kvázi nem sarkalja arra a Lockheed-et, hogy olyan hatékony legyen, amennyire csak tud. Ha XY elvárást nem tudja teljesíteni, akkor a NASA egyszerűen átfogalmazta az igénylistát (6 főről 4 főre csökkent utaslétszám, stb.), ha túlköltekezett, egyszerűen több pénzt igényeltek, stb.
Itt nem a gyártótól függ a dolog, hanem attól, hogy milyen szerződést és milyen retorziókat foganatosítanak.
Én személy szerint inkább adnám azt a pénzt a Scaled Composites-nak vagy a SpaceX-nek, lévén azok nem olyan túlburjánzott cégek, mint a Lockheed... -
llax #678 Valami hasonlóra gondolok ment ez az Orion Lite, de nem párhuzamos fejlesztéssel, hanem az eredeti elképzelést ebbe az irányba terelve fejleszteni.
Tudom hogy hivatalosan nem mondtak le az Orionról, de az emberes repülés magáncégekhez terelése valami olyasmit sejtet... Az a 6 milliárd végül is bőven elég kellene hogy legyen az Orion repülésképes állapotig fejlesztésére, főleg akkor, ha minden pénzéhes céget kiszórnának, csak a Lockheed maradna (Orion-Atlas)...
Cégek versenyeztetésének nem látom értelmét: az egy dolog, hogy valaki képes a máskiknál szebb-jobb tervvel előállni, de mire az repülni fog már nem lesz sem annyira szép, sem annyira jó és még a tervezettnek is duplájába fog kerülni. Ha odadobnák ezt a pénzt a Lockheed-nek (ha már úgy is az ők kezükben van az Orion, meg rakétáik is vannak, no meg nem kevés tapasztalat), hogy itt van, ennyi jut rá, csak lássunk már valami eredményt, szerintem 2-3 éven belül már személyzettel repülne... Ha egy profitorientált cég kezében vannak a fejlesztések (és nem közponi irányítással sokfelé kiosztogatva, lapokat időnként megkeverve-újraosztva) és kap rá pénzt is (nem szétszórva 1000 céghez, hogy minden sógornak, havernak jusson belőle), mindezeklen túl övék a repülés technikai lebonyolítása is, nagyon be tudnak gyorsulni a dolgok... A biztonság sem lenne kérdéses, mivel ez egy magáncégnek sokkal inkább érdeke (mert ugye szerződést azt fel is lehet bontani és sokszorosan nagyobbat buknának, mint ha csak "alkatrész" beszállítóként dobnák ki őket), a gyorsaság abból eredne, hogy szeretnének hamar és rendszeresen pénzt látni a repülésekből. -
#677
Volt valami 6 milliárd támogatásról szó, amit kereskedelmi emberes űrrepülés támogatására szánnának, űrjámű fejlesztésre...
Ennek a részletei azok, amikre szerintem most sokan lennének kiváncsiak.
Ha belegondolunk, hogy abból a 9 milliárdból hány ember repülhetett volna Szojuzzal... Mondjuk az is tény, hogy ez esetben nem lehetett volna cél a Hold.
A Roszkozmosz / Energia felvázolt egy Szojuz alapú Hold-programot, legalábbis az Apollo-8 szintűen, megkerülni a Holdat. Namost innen egy lépés az, hogy találkoznak egy Hold körül keringő, korábban fellőt leszálló egységgel, átszállnak abba, és leszállnak a Holdon. Ez esetben csak a Holdkompot kell megépíteni, hiszen a Holdra való eljutás biztosítva lenne.
De ha törölték is a holdprogramot: szerintem nem kellett volna a fürdővízzel a gyereket is kiönteni. Egyszer már eljátszották: az Apollo program végén gyakorlatilag még a terveket is kidobták...
Mivel akkor, az 1970-es évek közepén úgy volt, hogy hamarosan itt a szebb, jobb és olcsóbb űrrepülőgép. Azt persze már akkor is láthatták a NASA benfettesei, hogy ez nem lesz egy könnyű sétagallop, ezért is akarták a hatalmas fix költségeket "elrejteni" a sok indítás álfala mögé (ugye a fix költségek az indítások számával eloszthatóak, így az indítások költsége úgy csökkenthető, ha minél többet repülnek az űrrepülőgépek).
Szerintem az egész programból legalább az Orion maradhatott volna... Tömegét már úgy is lefaragták annyira, hogy egy hevay Delta vagy Atlas LEO-ra fel bírja vinni,
Szvsz amiről beszélsz, az a Orion Lite, egy olcsóbb, "könnyített", kifejezetten az ISS vagy ahhoz hasonló űrállomások kiszolgálására szolgáló űrhajó. Az még nincs kizárva, hogy ez megvalósul... -
llax #676 Viszont ha összehasonlítod az Apllo program második felét a Marson végzett kutatásokkal, kicsit más kép jön le.A Holdon az emberek műszereket telepítettek talajba, felszínre, tudatosan válogatva kőzetmintát gyűjtöttek.
Annyi tudományos adatot eddig az összes felszíni Mars-szonda a mai napig nem szolgáltatott a Marsról, mint amennyit akár egyetlen leszállás 1-2 napja alatt/miatt a Holdról kaptunk a 60/70-es években... Igaz, mindezt ma már robotokkal is meg tudnák tenni, viszont az ember kezébe is sokkal újabb tecnikát adhatnának, amivel szintén nem lennének versenyképesek a robotok.
A mélytengeri, és úgy általában a Földön végzett kutatást nem keverném ide, ugyanis itt nincs olyan súlyos tömeglimit, mint az űreszközöknél...
Persze ha a költségeket is figyelembe vesszük, akkor a Mars esetén még mindíg értelmesebb dolog robotokkal dolgozni, egy emberes küldetés költségei és kockázata nem állnának arányban a kapott tudományos eredménnyel. Már egy mintahozó robotos küldetés is nagyban bővíthetné az ismereteinket: akár random módon kiválasztott néhány kavics is többet árulna el a Marsról, mint az eddigi összes felszíni szonda. Ugyanakkor LEO-n (ISS) végzett kutatások sokkal hatékonyabbak emberrel, mint robotokkal (főleg ha egyszer teljes gőzzel és személyzettel a tudományos munkának látnak neki a tákolgatás helyett). A Hold félúton a Mars és az ISS között van, ha előny /(kockázat+költség) szempontjából nézve a személyzet nélküli küldetésekhez viszonyítjuk... Egy Apollo program után már nem biztos, hogy megéri újból elmenni oda. Ha mégis annyira érdekes és értékes célpont lenne, akkor már egy parkolóházra való rover mászkálna a felszínén...