9993
-
#628
Volt már?
Miért van az, hogy két irányban nagy hézag van a felderítésben? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#627
Akkor lemaradtam, mint a borravaló. Rémlett valami, hogy emiatt nincs már űrturista-út, de nem voltam benne biztos. :) -
kamov #626 Még 2006-ban.
2009 május 29-óta két Szojuz biztosítja a mentést, ha háromnál többen vannak fennt. -
#625
Az ISS személyzetcseréjét már most is Szojuzok biztosítják. A Shuttle összes kapacitása építésre és teherszállításra kell.
Most akkor végül is jóváhagyták az állandó két fent lévő Szojuz, és az 5-6 fős állandó személyzet tervét tehát?
-
#624
Az AVATAR India válasza lenne a NASA Venture Star, a Rotary Rocket ROTON és az ESA Hopper SSTO programjára, amelyek olcsó űrbejutatási képességet ígértek az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején. Az eredeti elképzelés még SSTO lett volna, majd ebből csináltak egy TSTO rendszert, és aféle technológiai próbapadként képzelték el.
Azonban mindhárom nagy "konkurenst" gyakorlatilag felfüggesztették, illetve a Rotary Rocket csődbe ment. India alacsony támogatás mellett életben tart5ja az AVATART, de valószínűleg igazán komoly program legfeljebb egy évtized múlva lesz belőle, jelenleg a pénzeket inkább az emberes űrrepülésre csoportosították át. -
kamov #623 "A teherbírás szempontjából jogos, hogy vannak alternatívák, de személyzet szempontjából jelenleg egyedül a 2 Szojuz felküldése megoldás."
Az ISS személyzetcseréjét már most is Szojuzok biztosítják. A Shuttle összes kapacitása építésre és teherszállításra kell.
"Hmm... Ez esetben szép, hogy eközben az Atlas esetében meg éppen az orosz hajtómű "problémájára" próbálnak megoldást keresni, merthát szúrja a szemüket az, hogy mégiscsak orosz hajtóművel repked egy amerikai rakéta. :)"
Hőzöngés ide vagy oda az Atlasok mennek. Az Atlas-V ugyanis nem állami tulajdon. A Lockheed a gyártó, az ULA az üzemeltető. Az üzlet az üzlet "non proliferation act" ide vagy grúziai háború oda.
A CRS megbízott Orbital Taurus-II-nek az első fokozata meg komplett ukrán gyártmány.
-
KillerJ0e #622 Sziasztok!
Erről tudtok valamitAVATAR?
-
#621
A félláng meg a kihasználatlan ISS leginkább STS marketingszöveg, maximum féligazság.
A teherbírás szempontjából jogos, hogy vannak alternatívák, de személyzet szempontjából jelenleg egyedül a 2 Szojuz felküldése megoldás.
Ezt a SpaceX mérnökei is tudják ezért vették meg a Merlinnél majdnem tízszer erősebb RD-180 licenszét, viszont ebből csak az alap Falcon-9 sikere után 5-6 évvel lehet valami.
Hmm... Ez esetben szép, hogy eközben az Atlas esetében meg éppen az orosz hajtómű "problémájára" próbálnak megoldást keresni, merthát szúrja a szemüket az, hogy mégiscsak orosz hajtóművel repked egy amerikai rakéta. :) -
#620
A ScramJet korszak még odébb van, úgy 20-50 évvel. :S -
kamov #619 A Falcon-9 kb. 10 tonnát tudhat LEO-ra. Az Atlas-V és a Delta-IV alapváltozatai is ennyit tudnak. Ezeknek konkurencia illetve kiválthatja az 5t LEO kapacitású Delta-II családot.
Viszont nem tudja kiváltani az 551/552 konfigurációjú Atlas-V 20,5t LEO kapacitását és a Delta-IV Heavy 26,8t LEO kapacitását.
Az Orion tömege egy Hold vagy NEo repüléshez kb 22t, az ISS-hez 19-20t.
A Falcon-9 Heavy elméletileg tudhat 25-29 tonnát LEO-ra, de a 27db induló hajtómű problémás. Ezt a SpaceX mérnökei is tudják ezért vették meg a Merlinnél majdnem tízszer erősebb RD-180 licenszét, viszont ebből csak az alap Falcon-9 sikere után 5-6 évvel lehet valami.
Fut a SpaceX-nél egy hidrogén-oxigén meghajtású második fokozat programja is Raptor néven, ez azonban szintén legalább egy 5-6 éves kifutású dolog lehet, de csak akkor ha a CRS program megalapozza. -
kamov #618 A félláng meg a kihasználatlan ISS leginkább STS marketingszöveg, maximum féligazság.
A teljesen kiépített ISS amerikai részéhez évente átlagosan 10 tonna ellátmányt kellene űrrepülővel feljuttatni. Ez két MPLM küldetést jelent elsősorban a térfogat miatt. A visszahozandó tömeg ugyanennyi, viszont ebből csak olyan 1-1,5t a hasznos, a többi hulladék.
A tervezett 20 db CRS repülés 2011-2015 időtartamra átlagolva érdekes mód pont ezt tudja.
Ezek hiányában is számosak a lehetőségek. ATV, HTV, Progressz 2012 végére vásárolható. Ekkor vagy a minták egy részének leviteléről le kell mondani, vagy az ATV-t kell felszerelni ideiglenes plusz műszerrekeszekkel (a tervezéskor gondoltak erre).
Minden hiányában az amerikai részegység alapellátását és ötfős személyzet munkáját a tervezett Progresszekkel, az évi egy ATV-vel és az évi egy HTV-vel biztosítani lehet. -
#617
Persze, ezekkel nem lehet akkora terheket, de azt hiszem jelenleg nem is nagyon kellenek akkora hordozórakéták(Hold és Mars program a habokban, űrállomás már van, csak embereket kell fuvarozni, de azt muszáj, hiszen lassan mindenkinek lesz űrhajója, csak a USA-nak nem).
Viszont a bázisukon el lehet indulni a nagyobb teherbírású eszközök fejlesztése felé, amik hasonló moduláris felépítésűek és éppen ezért a lehető legolcsóbb megoldások. Persze jobban örülnék a Venturestarnak, de jelenleg a StarTrek nagyobb realitással bír, mint az a szerencsétlen űrrepülő.
Aztán lassan talán eljő majd a ScramJet korszak... -
#616
A Falcon a Titan és az Atlas számára lehet versenytárs (tehát az EELV-knek), illetve az ARES I. opciója lehet. De abból nem fogsz tudni építeni egy 100 tonnás teherbírású hordozórakétát, pláne nem 200 tonnásat. Már a Falcon 9 S9 is ugye 27 rakétahajtóművel rendelkezik, ennél tovább nem nagyon lehet elmenni, legalábbis szerintem.
A SpaceX számára még odébb van, hogy olyan hajtóművet készítsen, ami egy ilyen nagy hordozórakétának szükséges.
Viszont az csúnya blamázs lenne a "nagyoknak" (Lockheed, Boeing, Thiokol, stb.), ha az Orion egy Falcon 9-es orrán indulna az űrbe. :) -
#615
Illetve ott van még a Falcon, ami az Angara-hoz hasonlóan, több - közel hasonló - fokozat összelegózásával, többféle feladatra is alkalmas.Ez az igazi olcsó eszköz, hiszen nem kell kétfelé fejleszteni, a fokozatok szinte csereszabatosak, és egy részük újra felhasználható. Aztán, ha beválnak, nagyobb fokozatokkal nagyobb teherhordó képességű eszközök is készülhetnek. Mint a legóban:)
Falcon 5-9
Angara -
#614
Az első feléhez: a közeljövőben látványos dolgokra nem lehet számítani az emberes űrrepüléseknél jelenleg, hacsak a Kínai űrállomás meg nem valósul esetleg hamarosan.
Az USA esetében a kérdés az, hogy 2010-ben leállnak-e az űrsiklók, avagy sem. Ha leállnak, akár hét évig is legfeljebb orosz űrhajóval juthat világűrbe amerikai űrhajós. Hiába 2015-öt emlegetnek, a GAO reportban elég kegyetlenül megmondták a frankót, miszerint az eddigi csúszások és túlköltekezések alapján kizárt, hogy 2015-re az adott költség és határidőket tartani tudják. Ha pedig leáll az űrsikló, akkor az ISS is féllángon élhet amíg él. Szegény űrállomás, végre van egy minden szempontból ideális eszköz, ahol a Mir utáni űrbéli lépéseket meg lehetne tenni, ráköltöttek 100+ milliárd dollárt, majd gyakorlatilag kihasználatlanul kering tovább...
Ja, pardon, egy látványos dolog még lehet, talán 2012-2014 körül elindulhat az első Indiai űrhajó, a Mercury/Gemini vonalra hasonlító eszköz.
Az Exploration Class-ra nincs konkrét terv, az ARES V. / Jupiter elképzeléshez hasonló lehet. Az "olcsó" megint csak nem szám, hanem kifejezés, ami takarhat akármit, ahogy az ARES I. is "olcsó" megoldásnak indult... A legkínosabb az, hogy tegyük fel lesz egy ekkora hordozórakéta - ám nincs semmi hozzá, amit felvigyen jelenleg. Tehát nem úgy építik fel a programot, hogy na, mi ezt és ezt akarjuk megvalósítani, ehhez ilyen és ilyen eszközök kellenek, amelyekhez X teherbírású hordozórakétára lesz szükségünk, hanem fordítva. Van egy 200 tonnás teherbírású hordozórakétánk, csináljunk vele valamit felkiáltás él. -
#613
Csak legyen má' valami!
Mit jelent az, hogy olcsó? Találtál valami számot?
Az Exploration Class, az az amelyik hasonlít a Saturnra? -
#612
Hát jól kezdődik az új év. Röviden: az Augustine-reportra még mindig nem történt reakció, továbbra sincs egyértelműen eldöntve, hogy valóban leáll idén az STS rendszer, és ha leáll, akkor mi és hogyan lesz helyette. A bizonytalanságban pedig újabb és újabb elképzelések merülnek fel, leginkább azzal kapcsolatban, hogy "megmentsék" az STS rendszer üzemeltetéséért felelős központokat és munkaerőt. Az ARES V. helyett tehát vagy ismét a háton-hordozós teher-rakéta (ahol a hasznos terhet rakétahajtóművekkel ellátott modul viszi fel), amit HLV (Heavy Lift Vehicle) néven emlegetnek, illetve a függőleges "Jupiter" elrendezés, amikor a hasznos teher a megnyújtott üzemanyagtartály tetejére helyezik, az aljára pedig a rakétahajtóművek kerülnek. A két elképzelés két "konkurens" NASA központ a Langley és a Marshall közötti harcot takarja egyben.
A szépség most az, hogy előkerült egy új szörnyeteg, az "Exploration Class" hordozórakéta terve, amely 200 metrikus tonnányi hasznos terhet lenne képes Föld körüli pályára juttatni. Az elképzelés szerint az "rendkívűl megbízható és olcsó", man-rated, vagyis emberes űrhajó indítására szánt hordozórakétát azért tervezik ekkorára, mert így nem egy előre megtervezett programhoz hozzámért hordozórakétát kell később módosítani, ha változnak az elvárások, hanem egy minden szempontból túlméretezett rakéta állna rendelkezésre, amelyhez idomulhatnának a későbbi programok.
Kicsit tehát úgy néz ki, mintha először elkészítenék a kabátot, aztán majd keresnek olyan embert, aki belefér.
[center]
![]()
Balra a HLV, jobbra a Jupiter féle elrendezés
![]()
A Jupiter elképzelés különféle terhekhez -
valti7 #611 köszi szépen -
#610
max akkor ha azt a sebességet a felszínnel párhuzamosan érte el. Ha függőlegesen éri el, akkor bizony nem lesz az kör, hanem egy jól elnyúlt ellipszis. Mindig számít az irány. -
#609
a műholdak pályája felhasználási területüktől függ, pl. a GPS műholdak a Föld felszíne felett kb. 20 ezer km magasan, az egyenlítővel 55 fokos szöget bezáró pályán keringenek -
#608
1. ha ballisztikus rakétáról van szó, akkor pályáját a rakétahajtómű kiégési pontjában elért végsebesség nagysága és iránya szabja meg.
(ballisztikus rakéta = a hajtómű csak egy meghatározott ideig működik, onnan a rakéta elhajított testként viselkedik)
az első kozmikus sebesség elérése után a test körpályára áll, mint ezt olvashatod -
#607
kiindulásnak:
sebességek (a cikk végén a továbbiak)
kapcsolódó wiki
Most, hogy már tudod a fogalmakat, tudsz rájuk keresni. Sok sikert! -
valti7 #606 Sziasztok!
> Az lenne a kérdésem, hogy mitől függ, hogy a földről kilőtt rakéta milyen alakú pályán mozog?
> És lenne még1 : Mesterséges égitestek közül melyiket milyen páályára helyezik?
> (ez a Házi Dolgozatom :D és nem találom sehol) Előre is köszi. :D
> -
KillerJ0e #605 Cikk a VASIMR-ről
-
KillerJ0e #604 Érdekes cikk. -
#603
Az indexen a cím: "A NASA érdeklődik egy magyar találmány iránt", a cikkben: "A nasa egyik tanácsadója, aki korábban a haditengerészet tanácsadója is volt", a Napi Gazdaságon már: "a nasa egy korábbi tanácsadója".
Tiszta szerencse, hogy nem tudjuk meg a nevét, mert még ki találna derülni, hogy a fickó úgy nasa-tanácsadó, ahogyan Gorcsev Iván elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ha létezik egyáltalán.
Persze, ha végül mégse jön össze semmi, még mindig be lehet dobni az ilyenkor szokásos "magyar átok" kártyát, hogy pedig működött volna, csak a fafejű tudományos akadémia akadékoskodásán, meg a szkeptikusok károgásán elúszott az egész. De ha lenne esetleg még pár tízmilliócska...
Persze, ne legyen igazam.
Tudod mi ütötte még meg a szememet? Ez a szóhasználat: "A műholdak és űrszondák, valamint a pilóta nélküli repülőgépek vontatását" WTF?
A végén ez is olyan lesz, mint mikor a környezetbarát megújuló energiával működő textilipari dehidratáló berendezésről kiderül hogy ruhaszárító kötél?
Illetve, két év láblógatás után 23 milla támogatás, bemondásra? Mondom, lehet hogy valaki nem érti a lényeget, és egyáltalán nem biztos, hogy nem mi vagyunk-e azok... -
#602
Na puff neki. Innentől kezdve sajnos biztosra vehető, hogy semmi effektív dolog, a bulvármédia ráharapott a 'NASA is érdeklődik utána' felkiáltású sajtótájékoztatóra, ami mögött valószínűleg annyi háttérrel bír, hogy egy egykor a NASA-nál dolgozó emberkével beszélgetve felvetetett a feltaláló egy ötletet, aki elgondolkozva annyit mormolt, hogy "Hmmm... érdekes".
Elnézést kérek a cinizmusomért, és tudom, hogy talán indokolatlanul vagyok rosszhiszemű, de ezek továbbra is csak azt bizonyítják, hogy itt nincs szó világmegváltásról, egyszerűen egy kis figyelmet akartak magukra irányítani, amit (sajnos) sikerült is, annak ellenére, hogy mindennemű tényszerűségtől mentesen, számításokra nem hivatkozva, legalább egy alapvető számított modellel, és egy fél nap alatt Google ScketchUP! programmal összedobott 3D ábrát bemutatva nyilatkoznának... -
#601
2007-ben alakult cég 3000 eFt alaptőkével. azóta nem emeltek tőkét árbevétel alig van 2008-ra.
Olyan baromi nagy gyakorlati fejlesztést nem hiszem, hogy csináltak eddig, hisz ahhoz beruházás szükséges aminek nyoma van majd az összes mérlegtételben. -
#600
Erről a Faraday LH Nemzetközi (ez érdekes módon kimaradt az Index és többi cikkekből) Kutató és Fejlesztő Kft.-ről szinte semmit sem lehet találni, se egy weboldala, se semmi. Annyit lehet találni róla, hogy a fejlesztési alapból pályázott műholdak és űrjárművek meghajtására vonatkozó pályázattal.
Nekem is egy kicsit kamugyanús a dolog, de ne legyen igazam. Azonban nagyon hiányolom egy ilyen hírből a számszerűséget. Nem nagyságrendekkel kell dobálózni, hanem ha már eljutottak valahova, akkor nyilván ki van számolva, hogy X energiabefektetés árán Y tolóerőt produkál, és Z ISP értéket tud felmutatni. Ezek nélkül sajnos nehéz elválasztani a "Gróf Spanyol-féle vízhajtás" szintű dolgoktól... -
Freeda Krueger #599 Érdekesség... -
#598
Szerintem sehol sem írja, hogy ez egy plazma vagy ion hajtómű.
Csak ezek szerepelnek: egyetlen üzemanyaga az elektromos energia, meg mágneses hajtómű...
-
#597
Csak nekem tűnik úgy, hogy túl sok a bullshitelés a cikkben? Bár ezt okozhatja a titoktartás kényszere is, kiadható információ híján általánosságokról, meg a semmiről kell figyelemfelhívó cikket írni, és az szükségképpen ilyen lesz. Reméljük a legjobbakat, hogy ne egy újabb vízenergia alapítvány-szerű agymenés legyen a háttérben. -
#596
Én is megakadtam a "bolygóközi térben levő levegő", meg az "űrszondahajtómű ami üzemanyag nélkül is működik" fogalmánál.
De az is lehet, hogy itt valaki valamit már megint félreértett, és egyáltalán nem biztos, hogy nem én vagyok-e az...
nagyságrend :) -
KillerJ0e #595 Több adat a Magyar találmányról
Szóval ez egy ion vagy plazma hajtómű , már csak arra lennék kíváncsi, hogy az a "nagyságrenddel nagyobb tolóerő" pontosan mennyi számokkal kifejezve. -
KillerJ0e #594 Hát ez a cikk elég szenzáció hajhásznak tűnik, nem akarok negatív lenni de semmi konkrétumot nem ír, semmi adat a tolóerejéről vagy az Isp-ről.
A cikk is tartalmaz egy-két ellentmondást mint pl:
"bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtóművet, amely maga körül elektromágneses erőteret gerjesztve mozgásba hozza a levegő gázmolekuláit."
Azért azt megnéznem hogy az űrben hol talált nagy mennyiségben a levegőben található gázmolekulákat. A cikk szerint valamiféle elektromos meghajtásról van szó márpedig az ilyen típusú meghajtásoknak igen kicsi a tolóereje. Meg hat az hogy 0 hajtó anyaggal nem csak a víz alatt vagy a légkörben de még az űrben is tudunk menni, enyhén szolvas kicsit sántít a dolog.
A nekem erről a légköri ion hajtómű jutott eszembe(lifter) de hát mint tudjuk kb semmire nem jók az ilyenek. -
#593
Hehe. Egy világos és érthető, minden kétséget eloszlató cikk egy új magyar találmányról.
Ez most a VASIMR-hez hasonló plazma hajtómű? Vagy valami más? Mi az, hogy nem kell hozzá hajtóanyag? Áhhh... -
#592
Nukleáris meghajtással a Kiwi/Nerva kísérletek leállítása után az 1970-es évek eleje óta senki sem kísérletezett, tehát az azóta született Nukleáris meghajtások mind csak elméleti síkon modellezettek.
Az NSWR meghajtás valóban igen ötletes és frappáns, ám én személy szerint kétlem, hogy valaha is megvalósulna, túl veszélyes ugyanis. -
KillerJ0e #591 Az NTR-GAS/closed nukleáris meghajtásnál az Isp 1500-3000s ami nem rossz és azt írjak, hogy (elméletben) nincs nukleáris szennyezés. Akár még földfelszínről is lehetne indítani majd az űrben már átválthatna a planetáris űrhajó a gyors. ámbár kicsi tolóerejű hajtóműre.
A Dr. Zubrin féle NSWR-meghajtással kísérleteztek már vagy csak elvi síkon?
-
#590
Az AdAstra féle oldalon lévő tervekre gondolsz?
Hm, kezdek hinni a VASIMR-ben. :) -
KillerJ0e #589 Na igen egy kombinált meghajtás nem lenne rossz dolog.
Am itt egy pár link én ezeket szoktam nézegetni + wikipedia , sok adat és link megtalálható rajtuk , kár hogy magyar verzió nincs.
Link1
Link2
